Prágai Magyar Hirlap, 1928. november (7. évfolyam, 250-274 / 1877-1901. szám)

1928-11-22 / 267. (1894.) szám

11

1028 november 22, csfltörtfffe.

_ ICftZC?AZRa iSTÁCT* _,

A szlovenszkói és ruszinszkéí széllé- és gyümöks- tulajdonosok saját termésű borainak kiméréséről szóló törvényjavaslat szövege

Prága, november 21. Tegnapi számunkban jelentettük, hogy a kormány törvényjavaslatot nyújtott be a szenátusban a szlovenszkói és ru- szinszkói szőlő- és gyümölcstulajdonosok saját termésű borának a kiméréséről. A törvényjavaslatot az alábbiakban ismertetjük:

1. §. (1.) A saját termésű bornak a szőlő 6- gyümölcsöstulajdonosoknak mezőgazdasági üzemükhöz tartozó helyiségeiben való eladása nem tartozik az ipartörvény rendelkezései alá.

(2.) Ilyen bort a szőlő- és gyümölcsé: tulajdo nosok csak olyan helyiségekben csapolhatnak, amelyek mezőgazdasági üzemükhöz tartoznak s az ezen törvény által megállapított föltételek mellett.

(B.) A bor megadóztatásáról szóló előírásokat és az 1908-i XLVII. számú törvénycikknek a bor meghamisításának a tilalmáról és hamisított bornak forgalombahozataláról szóló rendelkezéseit ez a törvény nem érinti.

2. §. (1.) A bort a szőlő- vagy gyümölcsöstulajdonos saját termésű borának tekintik, ha olyan szőlőből vagy gyümölcsből préselték, amely az általa megművelt telken nőtt s ha az ő nevén nyert elhelyezést saját pincéjében vagy a közös pincében. Saját termésű bornak nem tekinthető az idegen borral kevert bor.

(2.) Borkimérés alatt ez a törvény a bornak ba itott edényekben oly célból való áru itását érti, hogy élvezhessék vagy a kimérési helyiségben, vagy azon kívül.

(3.) Amit ez a törvény a borra vonatkozólag állapit meg, áll az a mustra is, amennyiben a dolog természetéből kifolyólag más nem kö. étkezik.

3. §. (1.) Minden szőlő- vagy gyümölcs,őstulnj- donos jogosult az ezen törvény által mecrál.api- tott feltételek mellett saját termésű bogát évente legföljebb öt kimérési időszakban kimérni

(2.) Azon személyek, akiknek iparengedé'yük van borkimérésre vagy borárusitásra, nem jogosultak a 3. §. 1. bekezdésében megjelölt árusításra, még ha az ezen törvény által megállapított többi előföltétel is teljesítve van általuk.

(3.) Az egyes kimérési időszakok félhónápo- sak s mindig a hónap l.-étel vagy 16.-ával kezdődnek. Egy jogosított személy két egymásután következő kimérési időszakban nem mérhet ki. Ugyanúgy nem szabad ugyanabban a házban két egymásután következő kimérési időszakban ki mérni, még ha két különböző jogosított személyről is van szó.

(4) Ezen törvény alapján csak este 22. óráig lehet kimérni. Az elsőfokú közigazgatási hatóság (állami rendőri hivatal) meghosszabbíthatja a kimérési időt, legföljebb azonban két órvával. Különben ezen kimérésekre is vonatkoznak a vendéglőkre szóló záróraelőirások valamint az 1922 február 17.-én a törvények és rendeletek tárában 86. szára alatt megjelent törvény rendelkezései, amely a szeszes italok felszolgálását korlátozza.

(5.) A hatóság minden községre, amelyben ezen törvény alapján kimérni fognak, a helyi viszonyokra, különösen a kimérésre jogosult személyek számára, a szőlők, illetve a gyümölc ö- sök terjedelmére, valamint a fogyasztási viszonyokra való tekintettel megállnpitja azon kimérések maximális számát, amelyekben az 1. bekezdés alapján egyidejűleg mérhetnek ki bort. Ezen intézkedést a községben ki kell hirdetni a helységben szokásos módon s mindaddig érvényes, amig a hatóság a változott viszonyokra való tekintettel másképen nem intézkedik.

4. §. (1.) Aki ezen törvény alapján szándékozik bort kimérni, köteles azt a hatóságnak jelenteni legkevesebb 15 nappal azon kimérési időszak megkezdése előtt, amelyben ki akar mérni. A bejelentésben meg kell adni a kimérési időnek első és utolsó napját s megjelölni a kimérési helyiségeket. Ezen bejelentések okmánybélyeg- mentesek.

(2.) Ha a hatóság nem tiltja el a kimérést a bejelentésben megjelölt kimérési időszak kezdetéig, meg lehet kezdeni a kimérést.

(3.) Az első bekezdés alapján beadott bejelentést nem lehet tekintetbe venni mindazoknál, akik ugyanabban az évben egy vagy több kimé- rési időszakban már kimértek, ha azoknak a bejelentése, akik még egyáltalában nem mértek ki vagy kevesebb kimérési időszakban mértek csak ki, a 3. §. 5. bekezdésében megállapított legmagasabb kimérési számot kimeriti.

(4.) A szándékolt kimérést el kell tiltani, ha, az ezen törvény által megjelölt előfeltételek nincsenek nála teljesítve.

(5.) A hatóság gondoskodik arról, hogy minden kimérési időszak kezdetén a községben szokásos módon kihirdessék mindazon személyek névsorát, akik abban a kimérési időszakban ezen törvény alapján jogosultak a kimérésre.

5. §. (1.) A hatóság bármely községben a szőlőtermesztők vagy gyümölcsfatermesztők szervezetét (szőlőtulajdonosok egyletét, szőlőhegy községeket) megbízhatja, hogy maguk fogad

hassák el a szándékolt kimérésre vonatkozó bejelentést (4. §. 1.).

(2.) Ezt a megbízást és a megbízás visszavonását a helységben szokásos módon kell a községben kihirdetni.

(3.) Az 1. bekezdésben felsorolt eretekben a szándékolt kimérést a megbízott szervezetnek a 4. §. 1. bekezdésében megjelölt határidőig kell bejelenteni, amely szervezet ezen törvényre való tekintettel összeállítja azon személyek névsorát, akik az elkövetkező kimérét-i időszakban kikérésre jogosultak s bárom példámban legvé őbb 7 nappal a kimérési időszak megkezdése előtt a beérkezett bejelentésekkel előterjeszti a hatóságnak. A hatóság átvizsgálja a névsort s ha szükséges, javításokat eszközöl benne s gondoskodik kihirdetéséről (4. §. 5.). Egy példányt visszaad a szervezetnek. Azon személyeket, akik a szándékolt kimérést bejelentették, de a névsorba nem vették fel őket, a hatóság külön kiértesíti.

6. §. (1.) A kimérésre jogosult nem árusíthat más italokat, dohánynemüt. ételeket vagy más frissítő ételeket, nem szabad a kimérésre megállapított helyiségekben kártyajátékot vagy egyéb játékokat, tánc- vagy egyéb mulatságokat megtűrnie. Ugyanúgy nem szabad zenészeket felfogadnia, hogy a kimérésre megállapított helyiségekben játszanak.

(2.) Az előző bekezdésben felsorolt tiLlom nem vonatkozik a szóda és ásványvizek azon vendégek számára való árusítására, akik a kimérésre megállapított helyi, égben bort isznak.

7. §. (1.) A kimérési helykénnek meg kell felelnie céljának, különösen e~ó zsó i és biztonsági szempontból. A kimérési időszak tort ma alatt a helyiségeket nem szabad lakáscélokra felhasználni

(2.) A kimérésre jogosult köteles a kimérési helyiség látogatói részére illemhelyét kijelölni, amely az egészségügyi követelményeknek megfelel

(3.) A kimérés! helyiséget és mellékhelyiségeit (2. bekezdés) megfelelő tisztaságban kell tartani, ugyanúgy azon edényeket és eszközöket is, amelyeket a kimérésnél használnak.

(4.) A kimérésnél tilos olyan anyagból készült edényeket vagy eszközöket használni, amely az egészségre ártalmas. Azon vendégek számára való borkimérésnél, akik a bort a kimérési helyiségben isszák meg, a megjelölt ür- tnrtalammal rendelkező edényeket kell használni.

8. §. A kimérési időszak tartama alatt (3§.

3.) az épületen, amelyben a kimérési helyiség van, ki kell függeszteni kivül egy szembetűnő feliratot, amely megjelöli, hogy az épületben saját termésű bort mérnek ki valamint a helyiségben szokásos cégéreket is ki kell akasztani, amelyek ezen körülmény kiemelésére szolgálnak.

9. §. (1.) A hatóság köteles felügyelni arra, hogy ezen törvény rendelkezéseit betartsák: és hogy a kimérési jogosítvánnyal ne éljenek visz- sza.

(2.) Aki e törvény ellen vét, az kihágást követ el, amennyiben már más előírások szerint nem büntetendő s a hatóság 50Ö0 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel sújtja, behajthatatlanság esetén 14 napi elzárással.

(3.) A hatóság elveheti a kimérési jogot ezen törvény alapján vagy bizonyos időre vagy végérvényesen, ha ismételt írásbeli figyelmeztetés ellenére a jogosítvánnyal visszaéltek.

10. §. A községek kötelesek ezen törvény végrehajtásánál együttműködni.

11. §. Amikor ebben a törvényben hatóságról van szó, anélkül, hogy a hatóságot közelebbről megjelölnék, a járási hivatalt kell érteni alatta, amennyiben azonban büntető ügyről van szó, az állami rendőri hivatalt is érteni kell alatta illetékessége határán belül.

12. §. Ezen törvény azon törvénnyel lép egyidejűleg érvénybe, amely az 1899-i XXV. számú törvénycikket, amely az állami jövedékről és az italkimérésről szól valamint az 1918,-i, a törvények és rendeletek számában 64. alatt megjelent törvénynek a szlovenszkói és ruszinszkói átmeneti rendkívüli intézkedésekről szóló §-át megszünteti és az ipartörvényt kiegészíti Szloven- szkó és Ruszinszkó területére s a fölclmivelés- iigyi miniszter hajtja végre a közegészségügyi miniszterrel valamint a többi miniszterrel való egyetértésben.

fl maoFar intellieen- PAf

cin nélkülözhetetlen fllo(jf3»

barátja a ÍIIII1IIII1I!!I!I!I1I11III1III1I1I!II!í!IIIIIIIIII!í!IIIIIII!I!!

Siessen

előfizetni a

Képes Hétre

A Tátra Bank elmaradt jubileumi pótléka s a Leszámítoló Bank elmaradt drágasági pótléka

Pozsony, november 21. A „Banktisztviselő'' ciinü szaklap szerint a pozsonyi Leszámítoló és Közigazdasági Bankban is akciót indítottak a tisztviselők drágasági pótlék fizetése céljából. A tisztviselők egyik intervenciója alkalmával Gestetner vezérigazgató azt a kijelentést tette, hogy az igazgatókon kívül az intézet valamennyi tisztviselőjét szándékában van drágasági pótlékban részesíteni s ennek magasságát a havi fizetés 60 százalékában állapította meg. Jesensky elnök pédig megígérte, hogy a tisztviselők átiratát az igazgatósági ülés elé fogja terjeszteni s a kérelmet támogatni fogja. Az igazgatósági ülésen azonban az történt, liosry a Tátra Bank megbízottai a kifizetés ellen szavaztak azzal az indokolással, ho/r,T az anyain í-ézet sem fizet jubileumi drágaságii pótlékot. A Leszámítoló Bank emberei ezt tudomásul vették. A Tátra Banknak, mint ** reprezentatív sz1 óvóik pénzintézetnek ez P7. eljárása mindenkit meglepett, mert az intézet, amelynek székhaza október 28-án fényárban úszott, a nagy pompával megült jubileumán megfeledkezett tisztviselői jubileumi pótlékáról. A Leszámítoló és Közgazdasági Bank tisztviselői viszont az igazgatóságtól nem jubileumi pótlékot, tehát nem ajándékot kértek, hanem drágasági pótlékot, amelyet a ruházkodási és élelmi cikkek drágulásával indokoltak meg. Ezért nem volt helyénvaló, hogy a kérelmet ázz01 'vtasitották vissza, hogy az anyaintézet sem fizet — jubileumi ajándékot.

A terpenb’nolai forya’nradóátalányának eltörlése. Novák kereskedelmi miniszter előtt tegnap megje’ent a fénymázipar egy kü'döttsége, amely előterjesztene azt a kérési, hogy a terpenlinolaj forgalmiadóá'alányát töröljék el, mert ezt a fajtájú olajat nem gyártják Csehszlovákiában, hanem egyenesen a fogyasztónak szállítják s a fogyasztók elsősorban a fényrnáz- és cipőkrémgyárak. Az 1 kg-nál beszedett 30 filléres átalány a készárut feleslegesen megdrágítja. A küldöttség egyszersmind kérte az ásváriyo'ajok forga’miadóátalányának 5 százalékos leszállítását oly módon, hogy 8 százalékos csökkentésben a fénymáz- és cipőkrémipar részesülne ebből. A miniszter felszólította a köb döttséget. hogy közvetlen tárgyalásokat indítson meg az illető szakreferensekkel. (MP.)

A S*oIyva-falepárló r.-t. felemeli alaptőkéjét. A Szolyva-falepárló r.-t. Prágában stabilizációs mérlege alapján alaptőkéjének a fölemelését tervezi 4 millió koronáról 20 millió koronára további 80.000 darab 200 korona névértékű ingyenrészvénynek kibocsátása utján. Az 1926 december 31-iki mérleg 19.6 millió korona értékesítési felesleget mutat ki, amiből 16 millió koronát az ingyenrészvények kibocsátására fognak fordítani s 3.6 millió koronát stabilizációs tartalékalap létesítésére.

A csehszlovák cukortermelés meg fogja haladni

a tizmi’lió métermázsát. A csehszlovák cukoripar központi szövetsége kiadta az ezévi novemberében szétküldött kérdőíveinek eredményét, amelyek szerint az ezévi cukorkampány termelése egészen bizonyosan felül fogja haladra a tízmillió métermázsát. A cukorrépatermés ezidén 59,685.155 métermázsa lesz a tavalyi 74,763.283 métermázsával szemben.

Közvetlen elbai áruforgalom Prága és Hamburg között. A prágai Elba-hajózási r.-t. a legközelebbi nagyokban két uj, Diesel-motorral ellátott gyorsjáratú hajót kap a Skoda-müvektől s a Cseh-Morva r.-t.-tól. Ezen vizijármüvek hajólere 450 tonnát tesz ki s a Prága—-hamburgi közvetlen áruforgalom céljaira állítják be azokat. Szakkörökben azzal számítanak, hogy a hajók ezt az utat hét nap alatt teszik meg s az ábráik adási időveszteségek kiküszöbölhetők lesznek. A közvetlen áruforgalmat a jövőben fokozatosan tovább építik ki.

A Königshofi Cementgyár bauxittal kísérletezik. A Königsihoíi Cementgyár bauxittal akar megpróbálkozni s ecélból tárgyalásokat folytat a magyar bauxit-tröszttel s a francia bauxit-termeiőkkel. Ha a kísérletek beválnak, a gyár hosszúlejáratú szerződést köt. Ugyancsak tárgyalásokat folytat a gyár az államvasutakkal tarifaengedmények elnyerése céljából,

A sajtgyárak a túré vámmentes behozataláért. Á délmorvaországi sajtgyárosok kérvényt nyújtottak be a kereskedelmi minisztériumba, amelyben kérik, hogy' a túrónak Magyarországból és Jugoszláviából való behozatalát vámmentessé tegyék. Kérésüket azzal indokolják, hogy a tűrő ára az utóbbi időben jelentékenyen emelkedett.

Csehszlovák és magyar bankok részvétele egy francia banknál. A párisi Soeiétó des Banques pou 1‘Industrie, amely a Sohneider- Creuzot-csoport vállalkozása, felemeli alaptőkéjét 3 millió frankról 20 millió frankra. Az alaptőkeemelésben résztvesz egy francia- csehszlovák s egy osztrák—hollandi csoport. Az első csoportban, amely a tőkeemelés 60 százalékát veszi át, a Zsivnostenská Banka és a Skoda-müvek, a másik csoportban, amely a tőkeemelés 40 százalékát veszi át, az Osztrák Hitelintézet, a Cseh Eszkontbank, a Magyar Hitelbank s az amsterdami Amstelbamk vesz részt.

A vámkedvezményes gépbehozatalról szóló törvényt » szenátus elfogadta. A szenátus tegnap intézte el a vámkedvezményes gépbehozatalról szóló törvény érvényének meghosszabbításáról honolt törvényjavaslatot. A javaslat előadója -ámulatott arra, hogy lényegében ólyan gépek jönnek stt tekintetbe, amelyek az ipar racionalizálását szolgálják. A mezőgazdasági gépek közül egyedül a traktorokra vonatkozik a törvény. A javaslat értelmében a törvény hatályát 1929 december 31-ig hossz-abbitják meg.

Az ipar képviselői a járási képviselőtestületekben. A belügyminisztérium a napokban felszólította a csehszlovák nagyiparosok központi szövetségét, hogy dolgozza ki és a minisztériumnak terjessze elő javaslatát a nagyipar képvise’őinek a járási képviselőtestületekbe való delegálására vonatkozólag. A szövetség most közölte egyes osztályaival, hogy igyekezni fog odahatni, hegy mindenegyes járási képviselőtestületben legalább egy gyáriparos legyen.

Magyar óvintézkedések a fabehozatal ellen,

A Magyar Hét folyamán kifejezésre jutott propagandát, amely a magyar piacoknak a magyar áruknak való meghódítását célozza, hir szerint kiterjesztik a fapiacra is. Már hosz- szabb idő óta foglalkoznak megfelelő területek be'asilásának a tervével, azonkívül a belföldi fűrészipar védelmére a védővámok szigorítására is gondolnak. A program, amely hosszú időre szól, nagyjában a következő: a nyers fa behozatal csökkentése befási lások utján, a vágottfabehozatal csökkentése a belföldi fűrészipar kifejlesztése utján, a tüzifaszük- sóglel csökkentése a magyar szén hathatósabb felhasználása utján, az építési faszükséglet csökkentése a magyar cement stb. kihasználása utján.

Oroszország gyapjút vásárol Magyarországon.

Szovjetoroszórszág nagyobb juhgyapjumegrendeló- seket eszközölt Magyarországon. A berlini orosz kereskedelmi képviselet kauciót helyezett el a magyar kormánynál ezen vétel fedezésére.

A Gömöri Népbank veszteségi mérlege. A Gö- möri Népbank rt., Rozsnyó, amely a Légióbankla affi'iált intézete, november 25-re hívta össze közgyűlését. Az intézet 1927-ik évi mérlege 1052 ko- ron'a veszteséget íün‘et fel.

Az európai belpiacról. Az európai borpiac helyzete inkább rossz, mint jó jelenleg. Általában rossz bortermést vártak, ezért kezdetben a mustvásárlások magas árak mellett mentek végbe. Később megmutatkozott, hogy a termés nem olyan rossz s az ár esett, úgy hogy sok államban az ujbor ára nem haladja meg a bevásárolt must árát. Jugoszláviában a bortermés átlag jó volt, de a magas árak. miatt eddig nem lehetett exportálni. A fehérbor ára átlag 1.20 korona, a vörösboré 1.05 korona. Olaszországban egy hektoliter bor ára körülbelül 2000 líra. Franciaországban ie- lentékeny tartózkodás nyilvánul meg. Az ár literenként 2.10—2.40 korona. Romániában az ujbort literenként 12 lejért árusítják. A többi államban, kivált Magyarországon, Ausztriában és Bulgáriában nem lehet érdemleges árváltozást tapasztalni a tavalyi árakhoz viszonyítva.

A szlovénekéi pénzintézetek reorganizálása. Az

áliamfordulat után megbízták a Légióbankot, bogy hajtsa végre a szlovenszkói pénzintézetek szanálását, amelyeket a magyar jog szerint részvénytársaság alakjában alapítottak s amelyek a népbankok funkcióját töltik be Szlovenszkón. Ezen pénzintézetek közül 15-öt már szanáltak, amelyek alaptőkéje összesen 20 millió koronát tesz ki. Már csak néhány, összesen 4 millió korona alaptőkét képviselő pénzintézetnek a szanálása van hátra.

Tegnap elintézték az amerikai autók behozatalára vonatkozó kérvényeket A külföldi, főleg amerikai autókkal kereskedők súlyos helyzetbe kerültek azáltal, hogy a kereskedelmi minisztérium sokáig halogatta amerikai autóknak a jövő évi kontingens terhére való behozatalának az engedélyezését, illetve a kérvények elintézését. A kereskedők számos megrendelést, amelyek terminusra szólották, stornírozni voltak kénytelenek. A kereskedelmi minisztérium engedélyezési bizottsága végre a napokban foglalkozott a beérkezett kérvényekkel, amelyek amerikai autóknak a behozatalára vonatkoztak s az elintézett kérvényeket már tegnap postára is adták.

Az osztrák koronákban fennál’ó régi adósságokról és követelésekről. Az osztrák-csehszlovák döntőbíróság a legutóbbi napokban Bécsben ülést tartott, amelyen Ausztriának és Csehszlovákiának a koronákban feunállő régi adósságokról és követelésekről kötött egyezményéből eredő vitás, il’etve homályos esetekről kellett volna dönteni. Ausztriának és Csehszlovákiának összesen 70.000 esetet kell elintéznie, számos esetben ezek közül a döntőbíróságnak kell határoznia E cé’ból Prágában, és Bécsben egy-egy döntőbíróság alakul s az egyes eseteket a két döntőbíróságok sorsolás utján utalják ki. Ezidén már három ilyen esetben döntő# a döntőbiróság.

iRTfiKTŰZSBl

Gyenge Irányzata a prágai értéktőzsde

Prága november 21. A tőzsde általában kedvetlen volt, bár az alaphangulat legalább is kezdetben nem volt barátságtalannak mondható. Később gyengülés állott be és csak a cukorértékek képeztek kivételt, amelyek szilárdabbak voltak. A bankpiac gyenge, a beruházási piac barátságos volt. Az ipari részvények piacán gyengült: Krizsik 30,

Nordbahn 25s Cseh-Morva 20s Pozsonyi Kábel 1S2