Prágai Magyar Hirlap, 1928. november (7. évfolyam, 250-274 / 1877-1901. szám)

1928-11-20 / 265. (1892.) szám

1938 aerember 20, kedd. *prsgm-Mac^ar-hirlap 11 JCdZCAZPMAcP, ötmillió dollár tőkével még ebben az évben megindul a magvar export finanszírozása Olcsó hitelt kapnak az exportőrök — A magyar kiviteli tevékenység uj irányt kap Prága, november 19. Búd János magyar köz- gazdasági miniszter az utóLui napokban két­szer is számot adott a nyih ánosságnak azok- ;f'ról a tárgyalásokrói, melyeket egy kíilf Mi tő­kecsoporttal folytat a magyar export finanszí­rozása érdekében. Búd János csak általánost ág­ban mutatott rá a tárgyalások céljára és arra. hogy mit vár az export finanszirozá ától. A tár­gyalások valóban alkalmasak arra, hogy a jövő­ben egészen más irányt szabjanak a magyar ex­porttevékenységnek.- 'A finanszírozás gondolata és ezzel kapcsolatban az a terv, hogy az ehhez szükséges anyagi fe­dezetről külföldi kölcsön szerzése utján törté i- jék gondoskodás, a magyar pénzügyi élet egyik vezető egyéniségétől származik. Búd János elv­ben elfogadta az ajánlatot és kijelentette, hogy az ajánlatokban közölt feltéte'ek me'lett haj­landó megkötni a szóbanlevő külföldi tőkeér­dek eltséggel a szerződést Ez előreláthatólag a jövő'Miéten meg fog tör­ténni, amikor a külföldi tőkeérdekeltség \eze- •tője Budapestre érkezik. Az ajánlatban szereplő összeg 5 millió dol'ár. •■úgyhogy a magyar kormány megbízottja 30 millió pen­gőt meghaladó összeget kap kézhez a hitel­akció megindítására. A hitel lejárata két év, azonban már az ere­deti ajánlatban is utalás történt arra. hory . aireir yiben az akció eredményesnek rrutatko-1 zik, úgy. nincs akadálya annak, hegy a Ír telke- j . rétet akár lényeges mértékben is feleme jók. A j hitelkondíciók nincsenek még pontosan fixiroz-1 va, annyi azonban bizonyos, hogy az exportőrök a bankkartell feltételeinél jóval olcsábban fog­ják kapni a kölcsönöket, olyan kamatfeltételek mellett, amelyek ma nemcsak Magyarországon, hanem a többi európai országokban is ritkaság- számba mennek. Az ajánlat mögött szereplő külföldi tőkecso­portnak csak az volt a kikötése, hogy a kölcsönöket kizárólag exportőrök vehessék igénybe és a hitelkeretből más célra, mint az export­üzletek finanszírozására egy fillért se fordít a nak. Exportőröknek a kölcsönigények elbírálá­sánál azokat fogják tekinteni, akik exportüzle­tekkel már régebben bivatásszeiüen foglalkoz­tak. Az akció keretében nem fognak különb ó- get tenni mezőgazdasági és ipari export között, úgyhogy a kölcsönök előreláthatólag egyfor ma arányban fognak megoszlani a gabonakeres­kedők és az iparcikkeket exportáló vállalatok között. Az akciónak nincs semmi köze a tervezett ma­gyar exportfejlesztő intézethez, sem pedig az ex­portbankhoz, amelynek felállításáról az utób­bi időben szintén szó volt. A közgazdasági mi­nisztert sikerült meggyőzni arról, hogy ilyen költséges, esetleg nem is gyakorlati célokat szolgáló szervezet felállítására nincsen szü -sé?. Hogy a kölcsönöket ki fogja folyó; ita i, úgy­szintén a többi részletkérdésről valószínűié r csak a jövő hét elején meginduló tárgy lások során fognak dönteni. A vezető érdekképvise­leteket mindenesetre be fogják vonni eblie az akcióba, amely valószínűleg már ebben az esz­tendőben megindul. A jéviiéleli bizottság nem tapéta el az utód­államok bécsi konferenciádnak javaslatait Újabb fordulat a magyar és az osztrák államadósságok rendezésében Az utódállamoknak uj tanácskozási kell tartani ok '''' ' ' ;j Prága, november 19. A háboruelőtti magyar és osztrák államadóssági kötvények rendezésé­nek ügyében újabb fordulat állott be. Amikor az arany-, iíltve valutáris értékre szóló kötvé­nyek ügyét az innsbrucki és a prágai egyezmény­ben rendezték és megállapították, hogy a kül­földi hitelezők számára ezeknek a kötvények­nek kamatozását 32, illitve 27 százalékban valo­rizálják, az egyezményben fel \ ették azt a pon­tot is, hogy bizonyos idő múlva a külföldi kötvénytulajdonosoknak joguk van a valorizációs kulcs javítását kérni. A külföldi hitelezők megbízottai már májusban a Rómában tartott értekezleten éltek ezzel a jo­gukkal és ezt összefüggésbe akarták hozni a ko­ronára, illetve ezüstre szóló úgynevezett papír- járadékok rendezé-ével. Az utódállamok a kül- ; földi kötvénytulajdonosok kívánságát visszauta- ' : sitották és a római konferencia eredménytelenül végző­dött A jóvátételi bizottság, hogy a további tárgya­lások eredménytelenségét elhárítsa, közi et'tő ajánlatot tett, amelyet az utódállamok kép ise- lői azzal vettek át, hogy jelentést tesznek kor­mányuknak. Ebben a kompromisszumos ajánlatban azt ajánlja a jóvátételi bizottság, hogy az arany,- il­letően valutáris értékre szóló kötvények kamat­szolgáltatását úgy valorizálják, hogy v 45 éven át fokozatosan emeljék a valorizációs kulcsot, hogy ezután az idő után elérje a 100 százalé­kot. Ennek a kamatemelkedésnek ellenértékéül az utódállamoknak joguk van az örökös járadé­kokat törlesztéses járadékokká átváltoztatni és a törlesztést a kötvények névértékének 75 szá­zalékával leróni. Egyedüli kitételt csak az 1914 évi 4.5 százalékos magyar járadékkal tettek, amelyet teljes száz százalékban kellene törle 2- teni, miután ezt a kötvényt a londoni tőz;dén jegyzik és az angolok ragaszkodnak a teljes értékhez. A jóvátételi bizottság háromhónapos határ­időt tűzött ki arra, hogy az utódállamok erre az ajánlatra válaszoljanak és ezt a választ ál­lapította meg az utódállamoknak az a konferen­ciája, amelyet, mint ismeretes, szeptemberben tartották meg Bécsben. Az utódállmok válasza lényegesen lassúbb ütemben kívánja a valori­zációs kulcsot felemelni, mert . 45 év helyett 65 év alatt akarja a száz szá­zalékot elérni és a törlesztésnél is fokozato­san emelkedő kulcsot akar megállapítani, amely szintén csak 65 év múlva érné el a ja­vasolt 75 százalékot. A jóvátételi bizottság a párisi Caísse Com- inune-t bízta meg, hogy a külföldi kötvénytulaj­donosok képviselőivel ezt az ajánlatot letár­gyalja. A külföldi hitelezők ezeken a tárgyalá­sokon ♦ az utódállamok ajánlatát elégtelennek minősí­tették és ennek alapján a jóvátételi bizottság most értesítette az utódállamokat, hogy javaslatuk nem fogadható el. Ennek kö\ etkeztében most már az utódállamoknak uj tanácskozásra kell összejönniök. A magyar malmok fölemelték a lisztárakat. Budapestről jelenítik: A gabonaárak szilárdu- lásával a magyar malmok sietnek lépést tar­tani és a liszlárakait 25 és 50 fillérrel föl­emelték. A gyors emelés meglepte a piacot, mert a búzaárak irányzatát eddig nem kö­vette ilyen nagy pontossággal a lisztárak le­szállítása. Tavaly 2.75 milliárd pengő értéket termelt a magyar gyáripar. Budapestről jelentik: A magyar gyáripari .termelési és üzemi statisz­tika 1927. évi fő'bb eredményei három és fél­ezer gyár adatait ismertetik. A gyárakban foglalkoztatott munkásak évi átlagos létszáma mintegy 230.000 főből állott, akiknek közel egy harmada, 29.6 százaléka volt nő. Az összes gyárak erőgépeinek munkabírása 1.2 millió lóerőre tehető, ami gyáranként átlag 341 ló­erő telje sitóiíépességre mutat. A gyáripari termelés értéke 1927-ben 2K milliárd pengőt ért el. Leszámítva ebből azoknak a gyárak­nak a termelését, amelyek nem uj alakula­tok, de az 1926. évi eredmények közül kima­radtak. megállapítható, hogy a gyáripar az 1927. év folyamán 467 millió pengő értékben termelt többet, mint az előző évben, ami 21.3 százalék növekedésnek felel meg. Meghiúsult a Fiat—-Weiss Manfréd koncen­tráció. Á Fiat Müvek tárgyalt a csepeli Weiss- gyárrai érdekközösség létrehozásáról, amely­nek az lett volna a célja, hogy az olasz gyár saját tipusu kocsijait állítsa elő a csepeli gyártelepen. Az erre irányuld tárgyalások nem vezettek eredményre. 38.1 millióval csökkent a magyar bankjegy- forgalom. A Magyar Nemzeti Bank bankjegy- forgalma a november 15-iki kimutatás sze­rint a november 7-iiki állománnyal szemben 38.1 millió pengővel csökkent. E csökkenést egyrészt a zsirokövetelések emelkedése, másrészt a Váltótárcaállomány apadása idéz­te elő. Az állami számlákra 14.7 millió pen­gő. egyéb számlákra pedig 4.3 millió pengő befizetés történt úgy, hogy a zsiroállomány összesen 19 millió pengővel növekedett. A váltóleszámitolási üzletben az esedékességek összege 23.2 millió pengővel haladta túl a be- n váltások összegét. Devizabeszolgáltalások révén az érckészlet 2.5 millió pengővel emel­kedett "7 \ A jubileumi amnesztiának az iparkjbágásokra és bírságokra való kiterjesztéséért. A pilseni vendég­lősök ipartársulata azzal a kéréssel fordult a kep- viselőkiubokhoz, hogy járjanak el az igazságügyi minisztériumban aziránt, hogy a jubileumi am­nesztiát terjesszék ki utólagos dekrétum formájá­ban az iparkihágásokra és bírságokra is. (PTTA.) A szlovenszkói textilmuuUásság bérniozgalma. A pozsonyi textilvállalatok munkássága között bér­mozgalom vau keletkezőben, amely a kollektív szerződésben megállapított bérek 15—29 százalé­kos feljavítását célozza. A munkásság követelései­ről már a következő heten fognak tárgyalni. Hír szerint a szlovenszkói textilmunkásság összessége is magáévá teszi * pozsonyi textilmunkások kü\e- teléseit. (DND.) A losonci gyáripar szanálásának kérdése. A félhivatalos Prager Presse jelenti Pozsonyból: A losonci gyáripar szanálására már konkrét javas­latok érkeztek be a kereskedelmi minisztérium­ba a Lorenz-céget és a Mezőgazdasági Gépgvá rat illetően, a Sternlicht-cégnél még nehézsó ek vannak, mert a postacsekkhivatalt még nem le­hetett rávenni arra, hogy etry betétet, ami a sza­nálás előfeltétele, hosszabb időre elhelyezzen egy prágai nagybanknál. Az utóbbi időben a helyzet annyiban kiélesedett, hogy a munkásság körében, amelyet a posztógyár elbocsátott mun­kássága izgat, bizonyos nyugtalanság észlelhető. Csicsmanec járási főnök újabban különböző ja­vaslatokat terjesztett be a kormányhoz. A spanyol fe’emelt védvámok életbeléptetését elhalasztják. Az uj sapnyol felemelt védvámok életbeléptetésére valószinü’.eg nem kerülhet a sor már január 1-jénf amiut azt tervezték, mert sz előkészítő munkálatok még nem fejeződlek oe. A csehsz'ovák-spanyol kereskedelmi szerződés reví­ziójára vonatkozó tárgyalások gyorsan haladnak előre s ezen tárgya'ások befejeződését a legköze­lebbi hetekre várják és pedig még a spanyol véd­vámok életbeléptetése előtt. (MP.) Uj márványüzem Ruszinszkóban. A Kárpáti Mán ányüzem rt. — a Tribuna jelentése szerint — Bulhovkán (Búcsú?) megkezdte az ottani márványtelepek kitermelését. A jövő tavasszal Nyéresháza közelében márványcsiszoló üzemet létesítenek. Az országos pénzintézetek összeolvadása. Technikai okok lehetetlenné teszik, hogy az or­szágos pénzintézetek (Zemská Banka és fió'-j i) egyesítéséről szóló törvónyjavaf lat tető alá ke­rüljön december l.-óvel s azonnali érvénnyel. Mi­vel ezen a napon megszűnik a történelmi or­szágok választmányának tevékenysége, a pénz­ügyminiszter valamennyire módosította a tör­vényjavaslatot és átmeneti intézkedésekkel ki­egészítette, amelynek alapján az említett pénz­intézetek ideiglenesen eddigi alapszabályaik alapján fognak n. iködni. A kölcsönnyújtások jó­váhagyása ebben a provizóriumban az országos választmánytól átmegy a pénzügyi és belügyi minisztériumok hatáskörébe mindaddig az ideig, amig a törvény rendelkezései szerint felállítan­dó felügyelő bizottságok meg nem kezdik mun­kájukat. Ezekben a felügyelő bízott ágokban az országos képviselőtestületek is képviselve lesz­nek delegátusaik utján. A szlovenszkói fapiac helyzete. A Carpalhia je­lenti: A szlovenszkói gömbfapiacon a helyzet any- nyiban leit barátságosabb, hogy német cégek ta­vaszi szállításra nagyobb tételekben vásároltak hosszfát körülbelül a mai árakon. Az azonnal szál­lítható anyagban mutatkozó forgalom úgy belföldi, mint németországi viszonylatban nem nagy kínálat mellett kielégítő. A következő vágási időszakra szóló vételeknél az árak a mai n'vón mozognak. Ma a gömbfaárak stabilizálódásáról lehet beszélni, tiszta helyzetet azonban csak az elkövetkező nagy árlejtések fognak teremteni. A vágottfaüzlet nyu­godt. A legtöbb detailista komplettirozta készle­teit, úgyhogy ezen a téren csak kisebb érdeklődés tapasztalható. A kötések főképpen pillanatnyi szük­ségletre vonatkoznak. A történelmi országokba Szlovenszkóből uj kötésekre csak kevés árut szál­lítanak, a régi kötésekből eredő kötelezettségek még tartanak. Magyarország szintén nem szerepel különösképpen a piacon. Az áralakulásban válto­zások nem tapasztalhatók. Németországból ugyan állandóan érkéznek informatív kérdezősködések, nagyobb kötéseket azonban nem eszközölnek, mi­vel különösen a kisebb sortimentekben nem felél­nek meg a német limitek. A lombfapiac helyzetét különféleképpen Ítélik meg. Mindenesetre óva­tosságra int a német nagy bükkgömbfaárlejtésok eredménye. A tűzifában úgy a belföldön, mint Ma­gyarországon jó fogyasztás van. Németország védelmi intézkedései a külföldi mezőgazdasági konktirrencia ellen. A németorszá­gi mezőgazdasági tanácsok a javaslatok egész so­rozatát nyújtották be a birodalmi gyűlésnek a né­metországi mezőgazdasági terményeknek a külföl­di, kivált pedig a csehszlovák konkurenciával szembeni megvédelmezéséről. Jelentősen kői létez­zék, ha ugyan teljesen el nem törlik a fagyasztott hús vámmentes behozatali kontingensét, a nus- és az élőállatbehozatal vámjait szintén szabályozzák, azonkívül a husvizsgálatra vonatkozó vetorináris előírásokat szintén szigorítják. Felemelik a tej­termékek, sajtok, vaj, stb. vámját. A ’egtöbb ol­dalról olyan kívánság hangzott el, hogy a gabona és a liszt vámját az autonóm vámtarifa színvona­lára emeljék fel s az autonóm vámdijszabáss.il pó­tolják az ezév végén lejáró ideiglenes csökken­tett vámokat. A külföldi, főképp csehszlovák cu­koripari konkurencia leküzdése céljából húsz márkára kívánják felemelni a cukorvámokat. A német mezőgazdasági képviseletek ezeket a köve­teléseket minimálisnak tekintik. A svéd gynfatröszt Romániának is kölcsönaián- latot tett. A svéd gyufatröszt kölcsöaajánlatot tett a román kormánynak is ugyanazon az alapon, amelyen Jugoszláviával és Bulgáriával is ciégkő- WU® kölcsönét Aa iparfelügyelőségek beosztása. A népjóléti minisztérium törvényjavaslatot dolgozott ki, arurly a köztársaságot 29 iparfelügyelőségi körzetre oszt­ja be. Csehországban a tervezet szerint 13, Mor­vaországban és Sziléziában 8, Szlovenszkón 6 Ru- szinszkón pedig 1 körzet lesz. (MP.) Uj vámemelés Bulgáriában. Bulgária a legköze­lebbi időben felemeli vámjait Az általános vám­emelés az aranyvaluta bevezetésével kapcsolatban lép életbe. A felemelt váipkoefficiens egyenlő 'esz az aranyázsióval, vagyis 28.6 lesz. Ez a hir cseh­szlovák kereskedelmi körökben nagy nyugtalansá­got keltett. (MP.) ttRTiKTCkfSBS Egyenetlen a prágai értéktőzsde Prága, november 19. A heti kezdetkor nem nyújtott a tőzsde egységes képet. Az üzlet to­vábbra is élénk volt, de az árfolyamaink elás egyenetlen volt. Szilárd irányzatot mutattak a bankértékek, miután a tőkeemelésekről elter­jedt hirek jó tápot nyújtottak további vásárlá­sokra. Az ipari részvények piacán egyes speci­ális értékek kölcsönös szilárdságukkal tűntek ki, elsősorban Cseh-Morva és Chamctte. Solopapi- rokban eszközölt vásárlások szintén hozzájárul­tak ezen érték emelkedéséhez. Különben c^ak a textilpiac volt szilárd, egyéb! ént inkább gyen­güléseket jegyeztek fel. A veit favorito1'. mint Zettlitzi, Sellier, Königshofi nem tudták árnye­reségüket megtartani teljes egészében. Vasérté­kekben szinten negatív volt a mérleg. Apollo javult. A kulisszban az általános helyzet nem változott. A beruházási piacon az é.de lődés csekély volt, úgyhogy a piacra került árut csak alacsanyabb árak mellett lehetett elhelyez­ni. Az exótaforgalomban a Zsivnosíenská Ban­ka bevezette az Union Européenne részvényeit, amelyeket a kotirozási kérvény elintézése után korlátban forgalomba hoznak. A bevezeté i ár­folyam 2800 volt s a tőzsde folyamán 2. 40-re emelkedett. Az ipari részvények piacán emelkedett: Cseh- Morva 170, Chamctte és Solo 50, Rothkosteletzi 35, Első Pilseni 30, Hellmann és Cetitro’ on.ise- 20, Északi Vasút, Apollo és Brosche 15. Nu lei Sör 10, Pozsonyi Kábel 8, Rézmüvek 5, Ko: mi­nős, Karborundum és Egyesült Villanyo; sági 3, Egyesült Gyapjú 2 koronával. — Gyengült: Kö­nigshofi 50, Zettlitzi és Sellier 35, Prágai Vas 17, Cseh Cukor 12, Nestomitzi és Schoeller 10, Cseh Kereskedelmi 15, Aussigi Vegyi 7, Berg és Hüt- ten 5, Inwald és Rothau-Neudek 4, Nyugaté; eh Szén 3 koronával. — A bankpiacon a Nemzeti Bank 20, Zsivno 7, Cseh Union 5, Prágai Hitel 3, Laender 2, Sporo és Agrár 1 koronával ja­vult. — A beruházási piacon gyöngült: 4 száza­rádióműsor' KEDD PRÁGA: 11.15 Gramofon. 12.30, 16.30,.19.00 Ze­ne. 17.45 Német előadás. 20.10 Szórakoztató óra. 21.00 Vígjáték. 22.20 Tánczene. — POZSONY: 16.30 Szalon-kvartett. 18.05 Gramofon. 19.00-tól prágai műsor. — KASSA: 18.50 Hangverseny. — BRÜNN: 12.30, 19.00 és 20.00 Zene. 17.55 Német előadás. 20.30 Operettzene. 21.30 óbrünni fuvószene 20.20 Tánczene. — BU­DAPEST: 9.30 Hirek. 12.00 Déli harangsző, utána hirek, majd gramofonhangverseny. 13.00 Pontos időjelzés. 14.30 Hirek. 15.30 Tündérvásár meseóra. 16.45 Hirek. — 17.10 Katonazene: Sehubert-müvek. 18.45 Hollán Lilly Petőfi és Babits verseket sza­val. 18.30 Mit üzen a rádió?. 19.30 Schubert kama­raest a Zeneakadémiáról. 21.30 Hirek. 21.45 Ma­gyar i Imre cigányzenekara. — BÉCS: 20.05 Schu- bert-est, előadják a bécsi filharmonikusok. —• SZERDA PRÁGA: 11.15 Gramofon. — 12.30 Hangverseny. — 17.45 Német előadás. —- 19.00 A vaíázsfuvola, Mozart operája a Nemzeti Színházból. — 22.15 Pozsonyi áthozat — POZSONY: 17.45 Szomorú- játék. — 18.55 Operaelőadás Prágából. — 22.15 Külföldi küldés. — KASSA: 18.50 Hangverseny. — BRÜNN: 12.30 Zene. — 17.15 Német küldés. — 18.55 Prágai műsor. — 22.15 Áthozat Pozsonyból. — BUDAPEST: 9.30 Hirek. — 12.00 Déli harang­szó, hirek, majd Farkas Jenő cigányzenekara. — 13.00 Pontos időjelzés. — 14.30 Hirek. — 15.30 Morse tanfolyam. — 16.00 Kálmán bácsi mesél a gyermekeknek. — 17.45 Szórakoztató zene, zene­kari hangverseny. — 19.00 Szlabey Géza gyorsirási tanfolyama. — 19.40 Olasz nyelvoktatás. — 20.20 Humoros est. Előadják: Czobor Ernő és Szász Ha. Énekel Vigh Miklós. Müsor-Karinthy-tréfák. — 21.45 Pontos időjelzés, hirek. — 22.00 Az Ostende- kávéház szalonzenekara. — 22.25 Időjárásjelentés. — 23.00 Hangverseny: operettrészletek, tangók és modern láncok. Előadják Király Mária és Weiganö Tibor a szalontrió kísérete mellett — BÉCS 16.00 Hangverseny. — 20.50 Don Carlos. — 22.30 Könnyű esti zene. — ZÜRICH: 15.00 Gramofon. — 16.00 és 21.00 Hangverseny. — 20.00 Mina Blattmann svájci dalokat énekel. — BERLIN: 20.00 Az ember, akit az Isten sújt. Mackeben zenéje. — STUTTGART: 16.35, 22 30 és 24.30 Hangversenyek és tánczene. — LEIPZIG: 19.30 Az évszakok, Haydntól. — MÜNCHEN: 18.35 A rózsalovag, Strauss operája. — RÓMA: 20.45 Nagy zenekari est — MILÁNÓ: 23.00 Cigányzene. — NÁPOLY: 2102 Hangverseny. — KATTOWITZ és KRAKÓ: 10.00 Gramofon. — 18.00 és 2T30 Kama­razene. — 22.30 Tánczene. — ZÁGRÁB: 20.35 Szonátaest — 22.00 Gramofonzene. Fizessen elő a Képes Két-re

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents