Prágai Magyar Hirlap, 1928. november (7. évfolyam, 250-274 / 1877-1901. szám)
1928-11-20 / 265. (1892.) szám
6 1928 november 20, fcevtiL A magyar katolikus püspökök rendelje a papi ruházkodásról Budapest, november 19. Serédi bibornok-hercegprímás legújabb körlevelének élén hosszabban foglalkozik azzal a történelmi ténnyel, hogy ahol az országok békéjét forradalmak dúlták fel, ezek nyomot hagytak nemcsak a világiak, hanem a papság életében és erkölcseiben is. — Örömmel állapítja meg a hercegprímás, hogy Magyarországon a tiz év előtt dúlt forradalom nem hagyott veszedelmes nyomokat a hivelc és a papság lelkében, mert mig a papság mindenkor igyekezett a helyes kivezető utat megtalálni és arra a hivéket is rávezetni, maguk a hívek szinte hitükben megujhodva sokkal intenzivebb vallásos élétet élnek, mint éltek azelőtt. Mégis akadtak apróbb abuzusok, amelyeket sem a magyar püspöki kar, sem maga a pápa, aki az egész világegyház fégyelmi életét irányítja, nem hagyhatták szó nélkül. Ezek kiküszöbölését és a régi utakra való visszatérést célozzák azok az itt következő rendelkezések, amelyeket a püspöki kar október hónapban megtartott őszi konferenciáján egyértemüen jónak tartott megtenni és a papság tudomására hozni. A magyar püspöki kar közös rendeletének pontjai a következők: 1. Az egyházi ruha, amelyet minden pap és klerikus, a, szent ténykedéseknél, sőt azokon kívül is viselni' tartozik: a reverenda. 2. Indokolt és rendkívüli esetekben, amelyeket mérlegelni a főpásztor joga, ez utóbbi részéről megengedhető, hogy a reverenda helyett feketeszinü u. n. papi civiíruhát viselhessenek az egyházi férfiak. Ez a ruha valamivel hosszabb legyen, mint a világiaké, fedje be az egész testet térdig és a mellény a papi nyakravalóig (kolláré) fekete gombokkal zárt legyen, amint ezt az 1860.. évben megtartott esztergomi zsinat 28. ss. határozatában előírta. 3. Sportolók, cserkészek és . turisták' ruháit a papnak magára ölteni még abban az esetben is tilos, ha az illető ilyen egyesületnek, vagy csapatoknak vezetője. Az e célból tömörült ifjúság vezetést vár az egyház emberétől, nem pedig utánzást. 4. A színházak, mozik és más profán látványosságokra vonatkozóan szigorúan betartandó az egyházi törvénykönyv 140. kánonja. Azok a papok, akik nyilvános iskolákban tanárokként működnek, elvezethetik növendékeiket ilyen helyekre, ha ott az ifjúság irodalmi és tudományos kiművelését szolgáló előadások tartatnak. 5. A nyilvános és zajos, avagy zenés mulatóhelyek látogatásé^ illetően az egyházi törvény- könyv 138. kánonja intézkedik, amely szigorúan betartandó.: 6. Szigorúan tilos egyházi férfiaknak olyan fürdők látogatása, ahol a férfiak és nők közösen fürdőznek. Emelik az osztrák póstailletékeket Bécs, november 19. Illetékes körök közlései szerint Ausztriában emelni fogják a postai tarifát és a telefonilletékeket. A belföldi levél portóját 15 garasról 20 garasra emelik, a nyomtat- tányok szállítási portódiját pedig megkétszerezik. Ezek a nagyarányú emelések állítólag a hivatalnokok újabb követeléseivel állnak összefüggésben, akik karácsonyi remunerációként egy havi fizetésük azonnali kiutalását kérik. — Ámbár az illetékes minisztérium a remunerációt egy havi fizetésnek csupán 30 százalékában állapította meg, az uj kiadás mégis oly terheket ró a költségvetésre, hogy a kormánynak nj jövedelmi források után kellett néznie. Vakmerő rablógyilkos merénylet egy rákospalotai trafikban Budapest, november 19. (Budapesti szerkesztőségünk telefon’jelentése.) Vasárnap vakmerő rabló gyiXkossági kísérlet történi Rákospalotán. Este 7 óra tájban a Bocskay-ucca egyik trafikjába, amikor Topercer Margit trafikosnőn kiviül a trafikban senkisem tartózkodott, egy 40 év körüli férfi állított be és 3záz darab cigarettát kért. Mikor a trafikosnő a vevőnek hátat fordított, hogy leemelje a polcról a cigarettadobozt, az ismeretlen ember késsel a nő balkarjába szúrt. Topercer MaTgit megfordult, miire az illető egy súlyos tárggyal fejbe verte. A nő nem vesztette el eszméletét és segítségért kiabált- A gyilkos a trafik hátsó részébe cipelte áldozatát és itt tizenkétszer szúrt bele. A szúrások közül négy az asszony tüdejét járta át. [A rablásra a merénylőnek már nem volt ideje, mert menekülni kellett. A segélykiáltásokra előjővő szomszédok és járókelők Topercer Margitét vérbefagyva találták. A szerencsétlen trafi-kosnőt kórházba szállították, ahol megái lapították, hogy egyik szúrás sem\ halálos, úgy hogy állapota súlyos,. de nem életveszélyes. A vakmerő merénylő után, akit nem sikerül I; elfogni^ nagy eróllyel fojjfik a nyomozás. A Csík ágói hercegnőt magyar propagandával vádolják a prágai lapok „A Kálmán-operett plágium“ — „Háborús fenyegetőzés és kinos provokáció" Prága, november 19. Kálmán Imre, a világhírű magyar zeneszerző, akinek alkotásai az operett- műfaj fejlődésének zenitjét jelentik, legutóbbi nagy operettjével, a Csikágói hercegnővel, szerte a világon osztatlan sikert és elismerést aratott. A Csikágói hercegnő világotjáró utján kétéves késéssel megérkezett most Prágába is. A globetrotter hercegnőt ebben a demokráciától hangos fővárosban is az őt megillető hódolattal fogadták. Az Uránia-szinház, amelyben tegnap este szinrekerült, fejedelmi appartement-t rendezett be neki színpadán, a közönség pedig két órára letett demokratikus érzelmeiről s lelkesen tapsolt a hercegi vendégnek. Az operettnek a megszokott nagy sikere volt Prágában is, — csupán a sajtó egyrésze horkant fel a hercegnő láttán s a premiert felhasználta arra, hogy — a magyarokon üssön egyet. Sanda kritikus-mészárosok módjára az operetten, a zeneszerzőn ütnek egyet, akit nem átallanak plágiummal is megvádolni, közben pedig le-lecsap- nak a magyarokra is. Az agrárius Vecser „Magyar propaganda operett utján" címmel vagdalja szét a Kálmán-müvet. A lap azt írja, hogy senki sem akadályozhatja meg a magyarokat abban, hogy komponistáik ope- retteikben is a magyar politikai propaganda szolgálatába álljanak. De a cseh színigazgatókon múlik, hogy ezt a propagandát még hozzá cseh pénzért ne tegyék lehetővé, ha tetejébe nincs is sző valami művészi alkotásról. „Igen kíméletesen gyakorolva a bírálatot — írja a soviniszta orgánum, — a Csikágói hercegnő alapos plágiuma a Dollár- hercegnőnek és Friml Rose Marié néhány megfiatalított s megszépített virágának, amelyeket Kálmán szemérmetlenül átjátszott". A lap végül azon reményének ad kifejezést, hogy legalább a szlovák színpadokat megkímélik ettől az ajándéktól. A Ceskó Slovo hétfői lapja, a Pondelnik, nem meri az operett leginveneiózusabb konponistáját plágiummal megvádolni, amelyet egy ugyancsak ismert, ma már halott bécsi operettszerzőn követett volna el, hanem „Magyar propaganda egy prágai cseh színpadon" címmel kinos provokációról cikkezik. Elismeri a fülbemászó zenét, a pompás kiállítást, de a librettóra már csak kemény szavakat találnak abban a városban, amelynek az Amerikában élő s ott is kibontakozott Frimlen kívül nincsenek is nemzetközi vonatkozásban számbajöhető operettkomponistái, de még csak librettószerzői sem. Nem a mi feladatunk a két bécsi szerző, Bram- mer és Grünwald librettóját védelembe venni, de tekintve, hogy a Brammer és Grünwald szövegére komponált operettek hosszú sorozata évek óta felülmúlhatatlan diadallal járja a világot, jogosan tételezzük fel, hogy valamire mégis esak képes ez a két librettista. A lap hatalmas felháborodással pécézi ki, hogy az operetthős egyik dalában visz- szaidézi a régi jó világot s egyenesen „háborús fenyegetésnek" veszi, amely mellett nem lehet észrevétlenül elmenni, hogy az operetthős azt mondja a magyar hadiárvákról: „Sok hadiárvánk van. S még többen lesznek!" A Csikágói hercegnő, ezt ne felejtsük el, nem nemzeti kinyilatkoztatás, sem nemzeti ügy, egyszerűen csak színpadi műfaj s nem is legelőkelőbb, hanem csak operett. Szomorú lenne, ha valamely nemzet operettjeire építene s operettjei utján akarná hirdetni igazát, de talán még szomorúbb, hogy akad város, ahol egy operettet ennyire s ilyen vonatkozásban komolyan vesznek. Ebből operettet lehetne írni, ime a librettó, Brammer és Grünwald urak akár azonnal hozzá is láthatnak ... A mosoly, a kacsintás és a ilirt a ncwyorki törvényszék vádlottpadján Hetvenöt „megtévedi“ férfi monstrepöre — Amikor a házas- ságok a törvényszéki tárgyalóteremben ködeinek — Bessie, az asszonyördög Neicyork, november 19. Az újdonsült ki- vándorlóknak és az Amerikába ránduló európaiaknak sok keserves könnyel és szabadságvesztéssel szerzett tapasztalataik lehetnek arról, milyen drákói szigorral védi Amerika törvénye a női becsületet. Az amerikai törvény és a bíráskodás nemcsak az aszfaltbe- tyánkodás ellen hirdet és tart irtóháborut, hanem az abszurdumig menő szigorral bűntett meg minden olyan férfit, aki az amerikai leányhoz vagy asszonyhoz tolákodóan, rossz- szándékkal közeledik,^, flirtelő, kacsingató, leszól itő férfiak bírók elé kerülnek, akik nem ismernek irgalmat és vagy azt követelik, kogy a fiatal ember vezesse oltár elé a leányt, vagy pedig három-négy hónapra, esetleg esztendőkre is kényszermunkatelepekre küldik a túlságosan temperamentumos s a törvényt nem respektáló erősebb nem képviselőjét. A napokban egy szigoráról országszerte híres newyorki Mró egész tömegét tárgyalta az ilyen flirtpereknek s a nemmindennapdan érdekes tárgyalás hű tükörképét adja annak az álszeméremnek, amely ezen a téren az amerikai közélet és a bíráskodás szellemét belengi Nem kevesebb mint 75 amerikai polgár ölt ezen a napon Walltis Mrő elé a vádlottak padjára. Valamennyien tekintélyes és ismert newyorki polgárok, gazdag kereskedők, művészek, akik ellen ugyanazt a vádat emelte az ügyész: ránevettek a leányokra, megszólitották őket, és a törvény által üldözött módon igyekeztek ismeretséget kötni. A vádoló fiatal leányok tanúként jelentek meg a monstre-per főtárgyatásán. Csupa üde, kisportolt, erős s erélyes amerikai leány vette igénybe a törvény védelmét, elragadóan fiatalok és vágy gerjesztően szépek. Éppenséggel nem látszik indokolatlannak a vád, mert ezek a leányok maguk felé vonzák a férfiak .pillantását még akkor is, ha a röpke tekintetért s akaratlanul is előlhuggyanő kaján mosolyért három havi kényszermunka jár. A1 tárgyalás elején Walitis Mrő beszól itot- ta az összes vádlottakat és mennydörgő erkölcsi prédikációt vágott ki: — önök ismerik az amerikai törvényeket éfe tudják, hogy az Egyesült Államok milyen messzemenő védelemben részesíti a nőd becsületet Jól kellett ezt tudniuk akkor is, amidőn bűnbe estek. A nő nem játékszer és nem lehet kiszolgálója az önök aljas ösztöneinek. A férfi azért férfi, hogy becsülettel és báiElső szlovák ékszer-, arany- és ezftstgpr Tulajdonosok! FKOSTIG TESTVÉREK Gyár: Bratíslava, Ferenciek tere 1. Telefon: 57. Eladási hély: Bratíslava, Mihály-utca 6. Telefon: 16—02. Elsőrangú készítmények ékszer-, arany- és ezüstárukban — 50% megtakarítás — Eladás eredeti gyári árakon Ó-arany és ezüst, valamint érmék fazon átdolgozását a legolcsóbb árak mellett vállaljuk Brilliáns átdolgozások alkalmával a kő befoglalásánál t. vevőink jelen lehetnek Állami alkalmazottak 5% engedményt kapnak Javításokat azonnal eszközlünk • ran helyt álljon minden cselekedetéért. önök szemérmetlen módon közeledtek erényes, ifjú hölgyekhez, rájuk kacsingattak, csábítóan rájuk mosolyogtak, bár eszük ágában sem volt, hogy az illető hölgyet törvényes kötelékkel fűzzék magukhoz. Ismerik a törvényt és az én álláspontomat Tehát válasszanak: vagy elveszik a kompromittált hölgyet, vagy bevonulnak a kényszermunkatelepre. A Mrói felszólításnak volt egy bökkenője: a megvádolt férfiak egyrésze már azért sem tehetett eleget az amerikai erkölcs és törvény parancsának, mert házasember volt. A legtöbb vádlott késznek nyilatkozott oltár elé vezetni a mosollyal és kacsingatással szerzett menyasszonyát, akadtak azonban egy tucatnyian, akik inkább a kényszermunkatelepet választották, mint a negédes mosolyu hölgyet. A tárgyaláson egyébként egymást váltották a derűs jelenetek. Különösen az egyik tanú, egy ragyogó szépségű és temperamentumos leány körül csaptak magasra a szenvedélyek hullámai. Mint a konok vádlott állította, a leány, Besie Clark valósággal asszonyördög, akinek egyetlen életcélja, hogy a fiatalembereket megbo- londitsa s azután tönkretegye. Ha kacérságával elérte célját és hálójába kerítette a kiszemelt áldozatot, erkölcsi tógát öltött és a rendőrségre szaladt feljelenteni a megbódult és a mosolygásig vakmerősödött férfit. A vádlottak közül többen fulmináns vnrbe- szédeket mondtak a leány ellen, aki ártatlan pironkodássai, könnyel a szemében utasította vissza a kifakadásokat. — Nem igaz, hogy én a kacérságommal provokáltam a férfiakat, hiszen kora fiatalságomtól kezdve gyűlölöm őket és hallani sem akarok róluk, — pityegte síró hangon a szóiké szépség — de ezek a mai fiatalok olyan beképzeltek . . . Ha egy leány a tolakodásukat irónikus mosollyal utasítja vissza, rögtön azt hiszik, hogy a mosoly a lángoló szerelem jele. Azt hiszik és úgy is cselekszenek. Nem tehetek arról, hogy szép vagyok, hogy a férfiak szeme megakad rajtam. Elég szomorú, hogy undok tolakodásuk miatt minden hónapban el kell egyszer-kétszer járnom a bíróságra . . . Ilyen szócsaták hevében jutott el a tárgyalás befejező aktusához. Wallis biró mennydörgő prédikációival ezúttal szenzációs eredményt ért el: negyvennyolc leány vőlegénye karján hagyta el a tárgyaló termet, mig 27 kicsapongó férfit a biró két-három havi kényszermunkára ítélt. Csodálatosképpen az elitéltek könnyebb szívvel távoztak a tárgyalóteremből, minit kollegáik, a vőlegények, akiknek a biró elengedte a büntetést. Mint ők mondták, inkább vállalnak két havi, mint életfogytaglani szabadságvesztést.------nmni—vni i1 a hitti A budapesti tőzsdebiréság ítélete a nyitrai sörgyár bőrül folyó pereskedésben Budapest, november 19. A tőzsde választott Mrósága ma egy tiz éve húzódó, érdekes perben hozott ítéletet A Moktár 1918-ban három és fél millió aranykoronáért vásárolta meg a bázeli Maiz Gesellsrihafttól a nyitrai sörgyárat. Miután a csehszlovák hatóságok az adásvételi szerződést nem hagyták jóvá, a bázeli társaság visszavette az ingatlant A Moktár keresetet indított s a szerződés értelmében a budapesti tőzsde választott bíróságához fordult azzal a kéréssel, hogy kötelezze a bázeli társaságot az ingatlan átíratására. A választott bíróság a mai tárgyaláson hozott határozatával elutasította a Moktár keresetét. A Cseh Takarékpénztár és a Prága-városi Takarékpénztár egyesülése. A Prager Tagblatt értesülése szerint a Cseh Takarékpénztár és a Prága- városi Takarékpénztár egyesüléséről a politikai háttérben harmadik helyről kiindult kezdeményezésből kifolyólag tárgyalások folynak. A Cseh Takarékpénztár ellene van a fúziónak s igv a két takarékpénztár egybeolvasztása nem sok kilátással kecsegtet. Angol tőke a lengyel faiparban. A lengyel faiparban jelenleg nagy transzakció van folyamatban, amelynek révén az angol British un European Timber Trust a lengyelországi legfontosabb állami erdőségek kitermelésére nyer koncessziót. A koncesszió nem kevesebb, mint 303.500 hektárnyi erdőségre szól. A trösztnek egyébként egész Európában vannak különböző érdekeltségei, úgyhogy ösz- szesen több, mint 1.5 millió kubikméter „hiUeuia- lést ellenőri*. (DNDJ