Prágai Magyar Hirlap, 1928. november (7. évfolyam, 250-274 / 1877-1901. szám)

1928-11-16 / 262. (1889.) szám

1928 noromber 16, péntek. T>R«i:GAIíV\4gVARHIUIiAE» 11 A beteg mezőgazdaság FODOR JEHÖ érsekujvári előadása Fodor Jenőnek, a magyar nemzeti párt országos mezőgazdasági szakosztálya ügyvezető elnökének az Érsekújváron november 11-én tartott népgyü- lésen mondott közérdekű beszédét alább ismertet­jük kivonatosan: Fodor Jenő beszédében először is rámutatott ar­ra, hogy Szlovenszkón nemcsak az ipar, de a me­zőgazdaság is súlyos válságban van. A sokat hangoztatott többtermelést, amiről leg­utóbb Stoklassa professzor is beszélt, megvalósí­tani nem lehet, mert a gazdának ma nincs abhoz pénze. A sok adó, a sok szociális teher, a renge­teg kiadás minden jövedelmet megemészt, a hasz­nos és a terméshozam emeléséhez elengedhetet­lenül szükséges befektetésekre nem telik. Ma a gazda nem arra törekszik, hogy többet termeljen, hanem a kiadások csökkentésével igyekszik létét nehezen fentartani. Az irány ma áttérés a belterjes többet produkáló, de költsége­sebb üzemről a kevesebb hozamú, de olcsóbb gaz­dasági üzemre. Ennek a veszélyét letagadni nem lehet, ez ve­szélyt jelent az egyesekre, mert végül elszegénye- ..désre vezet, de káros magára az államra is, mert idővel nagyon kedvezőtlenül befolyásolhatja a kül­kereskedelmi mérleget. Magyarországon, ahol ez a baj az utóbbi időben szintén jelentkezett, min­den eszközzel igyekszenek azt ellensúlyozni; az ál­lam éppen most folyósított 22 millió olcsó hizla- jási kölcsönt a gazdáknak s a felhasznált műtrá­gyák után egy esztendeig szintén az állam viseli a, kamatokat . Nálunk a kedvezőtlen vámpolitikánk folytán ál­lattenyésztésünk pang, sőt amint Szrdinko föld- urivelésügyi miniszter is kénytelen volt a legutób- . bi expozéjában elismerni, határozottan vissza­fejlődik. Pedig állattenyésztés nélkül nincs bel- terjes gazdálkodás. A műtrágyavásárlásnál a csehszlovákiai gazdák teljesen ki vannak szolgáltatva a mütrágya-kartsl- leknek, a műtrágya-adót évekkel ezelőtt könyör­telenül behajtották, de abból a szlovenszkői ma­gyar gazdáknak haszna nem volt, — mi drágán nagy kamatra vásároljuk a műtrágyát, azért ter­jed lassan annak alkalmazása, pedig műtrágya , nélkül nincs többtermelés. Fodor Jenő a szlovenszkői magyar gazdák sé­relmeit az alábbi főbb pontokban körvonalozta. Érdekvédelem A szlovenszkői magyar gazdák ma teljesen ér­dekvédelem nélkül állanak. Nincs társadalmi, nincs törvényhozói utón kiépített érdekvédelmi ezervük. A mezőgazdasági kamarákat tix év alatt *’ sem volt képes s törvényhozás megalkotni A földmivestanáes (Zemedelska Rada) érdekvé­delmi szervül nem tekinthető, nemcsak, mert azt áz uralmon levő politikai pártok, a Hodzsa- és Hlinka-párt okkupálták maguknak s igy abból a magyar gazdák teljesen ki vannak zárva; de azért- is, mert az nem érdekvédelmi, hanem egy el­osztó kormányszerv, mely szétosztja a szloven- szkói mezőgazdaságra szánt segélyeket A jő fiuk, a politikai kortesek kapnak onnan valamit, de a magyar gazdák édes-keveset, ugy­- szólván semmit! De nincs képviselete a magyar gazdáknak a meliorációs szövetségben sem, mely­nek tudvalevőleg az összes talajjavitási (alagcsö­• vezés, vizlevezetés stb.) ügyek vitelében és az egyes községeknek nyújtandó kölcsönök és segé­''■ lyezósi ügyekben döntő szava van. Adóügyek A mai adózás azért, jelent sérelmet a szlovén­ig szkói mezőgazdaságra, mert a legtöbb adót a "kataszteri tiszta jövedelem alapján vetik ki. A kataszteri tiszta jövedelmet Szlovenszkón nagyon magasan állapították meg. A megállapítás egész bizonyosan a cseh- és morvaországi viszonyokhoz • mérten történt. Ez igazságtalan azért, mert ott határozottabban kedvezőbbek a gazdálkodási vi­szonyok. A cseh- és morvaországi gazda minden c feleslegét drágábban adhatja el, minden szükség­letét olcsóbban szerezheti be, mint a szlovenszkői gazda. Az értékesítési és beszerzési pia* közelsége az árak kialakulásánál as itteni kedvezőtlen vas­úti tarifális viszonyok mellett igen fontos tényező! Igazságtalan a gazdára a forgalmi adó, mert itt kétszeresen adózik. Forgalmi adót fizet a gazda, midőn elad valamit és megfizeti a forgalmi adót a vételnél is, mert a kereskedelem azt minden esetben a vevőre hárítja. Vámpolitika Az agrárvámokat Csehszlovákiában pár év előtt életbe léptették, azonban azok a gazdákat min­denben ki nem elégíthetik. Az agrárvámok nélkül ma a gazdáknak a füle sem látszana ki az adó­ságból, mert attól az egyetlen jövedelemtől is elestek volna, amelyet ma még a gabonatermelés nyújt. Az agrárvámok azonban nem védik az ál­lattenyésztést s igy a gazdálkodásnak ez az ága a legnagyobb krizis előtt áll. A mai vámtarifák mellett rengeteg idegen marha özönlik be külföld­ről. Tessék figyememmel kisérni a Prágai Ma­gyar Hírlap közgazdasági rovatát, amely rendsze­resen közli, hány darab sertést hajtanak fel a prá­gai sertésvásárra. A felhajtás egy-egy vásárra 6000—7000 darab között mozog s ebből belföldi 100—120 darab, a többi külföldi s ezeknek 95 százaléka lengyel sertés. Az elmúlt évben Csehszlovákia naponta 2 millió koronát adott kJ c&ak élősertésért, nem is számítva az ezen felül behozott húst, szalonnát és zsírt A földművelésügyi miniszter expozéjából hallottak szerint az élősertésbehozatal az év vé­géig eléri az 1 millió darabot s akkor a napi ki­adás a külföldi élösertésért a 8 millió koronát is meghaladja. Mit nyert volna mezőgazdaságunk azáltal; ha ennek a több mint 1 milliárdot kitevő összegnek legalább egyrésze az országban marad? Erről be­szélhetne a nagy agrárius „Hodzsa-apánk“ elhó­dított magyarjainak! Szociális terhek Igazságtalanul rótták meg a gazdákat a szociá­lis terhekkel is. A gazdasági alkalmazottak be- sorozása a kerületi munkásbiztositő pénztárakba nem vált be, a munkaadó gazda súlyos pénzeket fizet, az alkalmazott ennek ellenében nem kap megfelelő ellenszolgáltatást. A történelmi orszá­gokban megszervezhetők a külön mezőgazdasági biztosító pénztárak, Szlovenszkón nem. Lehetetlen és tarthatatlan intézmény a szociális biztosítás! A jelenlegi szociális biztosítási dijak évente 648 millió koronát tesznek ki. Ez mind befolyik a prágai központba. Ha ezen nem változtatnak, ak­kor 25 év múlva az intézet, nem számítva a kama­tos kamatokat, több mint 16 milliárddal fog ren­delkezni. Ez majdnem kétszerannyi, mint az állam egyévi kiadása. Ez azt jelenti, hogy 25 év múlva mindenki a szociális biztosítás vazallusa lesz! Adósai lesznek: az állam, a pénzintézetek, a poli­tikai pártok, intézmények stb. Idővel minden pénz odafut össze, s akinél a pénz, annál a hatalom! Azt mondják, hogy a szociális biztosítás feles­legét vissza kell adni a termelésnek! Ha ez úgy volna, akkor is könnyű megadni a feleletet arra. mit kapna ebből a szlovenszkői magyar mező- gazdasági Fodor Jenő beszédében ezek után rámutat arra, hogy a jelenlegi gazdasági válság az uralmon levő kormánypártok lelkiismeretét terheli. Leghibásabb a csehszlovák agrárpárt, mely tejlesen tétlenül és tehetetlenül áll a kormány rudjánál s hiába a kezükben a kormányáé, mégis mindig az tör­ténik, amit a gazdaellenes különféle szocialista pártok akarnak, Újabban a kötelező állami jég- és állatbiztosí­tással ismét egy béklyót akarnak a gazda ke­zeire tenni. Aláírták a esehszlovák-jugoszláv keretszer* zodést. Tégúáp aláírták a esehszlovák-jugo- szláv konzuláris, kereákédelmi és hajózási szerződést A tárgyalások most bizonytalan időre megszakadnak s egy eddig még meg nem állapított időpontban a tarifális rész le- tárgyalására kerül a sor. A német favámok rendezése. A legutóbbi időben panaszt emeltek az exportőrök, hogy Németország a tűzifát vámmal sújtja, noha a •tűzifa ezideig vámmentes volt. A berlini cseh­szlovák képviselet most erre vonatkozólag hi­vatalos értesítést kapott, hogy az a régebbi rendelet, amely uszályfenyőfára 100 kilogra- monként 50 pfennig vámot vetett ki, még nem vesztette hatályát. Minden egyes esetet azonban egyénien- bírálnak el. Ha tűzifáról van sző, amelyet más célra is fel lehet hasz­nálni, mint tüzelésre, úgy a birodalmi pénz­ügyi hivatal nemrégiben hozott határozatait alkalmazzák. (MP). Csehszlovák nagyipari intervenció készül a csehszlovák—német kereskedelmi szerződés érdekében? Ipari körökben azzal a tervvel foglalkoznak, hogy illetékes helyeken inter­veniálni fognak azon akadályok elhárítása céijaoól, amelyek a csehszlovák—német ke­reskedelempolitikai tárgyalások útjában álla­nak. Elsősorban természetesen a márkaprio­ri tűsökről van szó. A kereskedelem és az ipar azon a nézeten van, hogy az a csekély előny, amelyet az állampénztár a márkaprioritási törvényből merít, nem ér föl azzal a gazdasági kárral, amely akként áll elő, ha Németország­gal huzamosabb ideig nem köt az állam ta­rifaszerződést. Az intervenciót a cseh és né­met gyáriparosok fogják megtenni a kor­mánynál. (DND.) November 16-tól korlátozzák a dunai lor­Í jaimat. A pozsonyi dunai gőzhajózási rt. je~ entése szerint mindennemű küldemények szállítását Somovit, Sistov, Braila, Galac ál­lomásokra Regensburgban 16-án, Passauban 17-én, Linzben 18-án, Becsben és Pozsony­ban 21-én, Budapesten 24-én szüntetik be. Az Orsóvá, Turnseverin, Viddin, Lompalánka, Ruszcsuk és Giorgiu állomásokra szóló kül­deményeknek a szállítását Regensburgban 21-én, Passauban 22-én, Liznben 23-án, Bécs- ben és Pozsonyban 24-én, Budapesten és a jugoszláv állomásokon 28-án szüntetik be. korlátozás nélkül továbbra is nyitva marad a menetrendszerű áruforgalom Regensburg, Passau, Linz, Bécs, Pozsony, Komárom, Bu­dapest, Vukovár, Újvidék, Zimony és Belgrád között Mennyi mezőgazdasági iskola vau Szloveu­szkón? Szlovenszkőu eddig harminc szlovák anyanyelvű mezőgazdasági iskolát létesítet­tek negyvenöt osztállyal. Magyar anyanyelvű mezőgazdasági iskolákról hallgat a hivatalos kimutatás. A csehszlovák és magyar vasmüvek bécsi tanácskozásai. A csehszlovák és magyar vas­művek tegnap óta Bécsben tanácskozásokat folytatnak a nemzetközi vaskartell középeuró­pai csoportjában felmerült néhány közös kér­désnek elintézése céljából. Ez alkalommal a csehszlovák vállalatok egymás között is elin­tézik ezeket a kérdéseket A szlovenszkői baromfi- és tisrtavéru apró háziállatot tenyésztő egyesület nagyszombati helyicsoportjának harmadik kiállítása.. Nagy- szombati tudósítónk jelenti: A szlovenszkői baromfi és tisztavérü apró háziállatot tenyész­tő egyesület nagyszombati csoportja tegnap tartott ülésén elhatározta, hogy 1929 január 5—7-ike között az állami elemi iskolában nagyarányú kiállítást rendez. Az egyesület harmadik kiállításának előkészítő munkálatai a mai nappal megindultak. A gyűlésen beje­lentették, hogy a vasutügyi minisztérium 33 százalékos árengedménnyel csökkenti a vi­déki kiállítók szállítási költségeit. Remélhető, hogy ez a kedvezmény növelni fogja az érdek­lődést. Az egyesületnek két eddigi nagysike­rű kiállítása biztos garanciát nyújt arra, hogy az uj rendezés úgy a kiállított állatok nivója, ! mint pedig mennyisége tekintetében a legké- 1 nyesebb Ízlést is ki fogja elégíteni. De garan- , ciát szolgál az a körülmény is, hogy a kiállí­tás rendezői tapasztalt szakemberek, akik he­tek gondos előkészítő munkája után lépnek csak az eredménnyel a közönség elé. A kiállí­tás ezúttal speciális galambfajták, mint goly- rások és sirálykák bemutatásával fog bővülni. Az előkészítő bizottság már most intéz felhí­vást az egyesület tagjaihoz és a köztársaság valamennyi számottevő tényezőjéhez, hogy a kiállítás sikere érdekében rövidesen jelent­sék be részvételüket. Jelentkező lapokat a kiállítás vezetője, Roth Oszkár (Traava, Jeni* zalemská 11) küld kívánatra. Változás a Mauthner-textilmüvek elnöksé­gében. A Mauthner-textilmüvek rt. elnöke, Mauthner Izidor, betegségére való tekintettel lemondott állásáról. Helyébe a Földhitelinté­zet alelnökét, Herzfeidet választották be. Emelkedett az októberi dunai forgalom. Pozsonyon és Komáromon keresztül a Dunán októberben 169 ezer tonnát szállítottak, vagyis 38 ezer tonnával többet, mint tavaly október­ben. Ez év első tiz hónapjában Pozsonyon és Komáromon keresztül külföldre 702.000 ton­nát, vagyis 21 százalékkal többet, mint a ta­valyi éV első tiz hónapjában szállítottak ki, a külföldről pedig 252.000 tonnát, vagyis 21 százalékkal kevesebbet, mint tavaly hoztak be. Ez év első tiz hónapjában a tavalyi év első tiz hónapjával szemben Pozsonyon ke­resztül 16 százalékkal kevesebb árut, Komá­romon keresztül pedig 26 százalékkal több árut szállítottak. A xélyomi pótipar veszélyeztetett helyzete. Mint emlékezetes, annak idején hosszas tár­gyalások után a zólyomi pótipar krízisét oly módon oldották meg, hogy a Rimamurányi társaság beszüntetett üzemeit az Uaion nevű uj vállalat vette meg, amely az üzemekben egyrészt kémiai, másrészt cellulózé gyártásra akart berendezkedni. Az állandó faellátásról folytatott tárgyalások már olyan stádiumba jutottak, hogy az üzem megindulását biztosí­tottnak lehetett tekinteni. Azonban a Koburg- uradalomnál beállott tulajdonjogi változások olyan nehézségeket okoztak, hogy ma a zó­lyomi pótipari kérdés sokkal kevesebb kilá­tással kecsegtet, mint az elején. A keletsziovenszkói és ruszinszkói mező­gazdasági tarifa leszállítása. A földmivelési minisztériumban november 13-án ankét volt az érdekeltek bevonásával azon követelések­ről, amelyeket a köztársaság keleti részének mezőgazdasági fellendítése céljából a vasut­ügyi minisztériumba akarnak benyújtani. Az áílamfordulat óta a keletsziovenszkói és ru- szinszkói mezőgazdaság u,iriranis teljesen le­romlott, miután megfosztották eddigi piacai­tól s a nagy csehszlovákiai fogyasztópiacok igen messzire vannak. A tanácskozás azzal az eredménnyel végződött, hogy a mezőgazdasági tanácsok állandó bizottsága követelni fogja: Kassáról s a Kassától keletre fekvő vidékek­ről a csomagolt s nem csomagolt gyümölcs s szőlő fuvardijának egyelőre 1928 október 15- től december 31-ig érvényes 30 százalékos le­szállítását hosszabbítsák meg az egész évre s terjesszék ki a gyorsárura is. Hasonló ked­vezményben részesítsék a hordókban szállí­tott bort is. A Kassáról s Kassától keletre szállított vetőmagvakra érvényes 40 százalé­kos fuvardíj-engedményt terjesszék ki a gaz­dasági vetőmagvakra, műtrágyára és mező- gazdasági gépekre is. Meghosszabbitják a lengyel-német fa-egyez­ményt. Varsóban két napon át tárgyalásokat folytattak a német s a lengyel faipar képvi­selői a lengyel-német fa-egyezmény meghosz- szabbitása ügyében. A tárgyalások teljes eredményre vezettek. Mindkét fél reméli, hogy a fa-egyezmény meghosszabbítását ke­resztül tudja vinni kormányaiknál, amelyek eddig azt a nézetet képviselték, hogy a fa- egyezinény tulajdonképpen a kereskedelmi szerződés kompetenciájába tartozik. Mindkét fél ajánlja kormányának, hogy a jelenlegi német behozatali vám meghagyása mellett oldja fel a vágottfaanyag kontingentálását, a gömbfára szóló lengyel kiviteli korlátozás megszüntetését, a jelenleg érvényes kiviteli vámok meghagyását s több mástermészetü követelést állítanak fel. A november 30-án le­járó egyezményt egy évre akarják meghosz- szabbitanL A papírgyárak közös eladási központjának terjeszkedése. Az elmúlt napokban fejezték be azokat a tárgyalásokat, amelyek oda irá­nyultak, hogy a papírgyárak kartelijébe a tu- rócszentmártoni celiulozegyár is belépjen, amely ezidén csomagolópapír gyártására ren­dezkedett be. Ugyancsak 1929 január l-vel belép a közös eladási központba a poprádi papírgyár, amely a zsolnai celiulozegyár és a rózsahegyi papírgyár érdekkörébe tartozik. A kereskedelmi kamarák tagjai az uj törvény szerint A kereskedelmi kamarákra vonatkozó uj törvénytervezet szerint a kereskedelmi kamarák tagjai tényleges és levelező tagok lesznek. A ta­gok díjtalanul látják el feladatukat, A tényleges tagoknak csak a készkiadásokat téritik meg, ame­lyek a tárgyalási rend alapján függnek össze tény­kedésükkel A tényleges tagokat választás és ki­nevezés utján hivják be a kamarákba. A válasz­tás hat évre szók A tényleges tagokkal egyidejű­leg megválasztják a póttagokat is. A kereskedel­mi miniszter a központi kereskedelmi, ipari és nagyipari testületek meghallgatása után kinevezi a tényleges tagokat s a póttagokat azon szemé­lyekből, akik a kamara körzetében választhatók s az igy kinevezett tagokat egyenlő arányban oszt­ja el az egyes osztályok között Tényleges válasz­tott tagnak csak negyvenötnek szabad lennie. Szá­mukat az egyes kereskedelmi kamarák körzetére a kereskedelmi miniszter állapítja meg a kamara és a kamarai központ meghallgatása után. A ki- nevezettek tényleges száma nem haladhatja meg a választott tagok számának egyharmadát A le­velező tagokat a kereskedelmi kamara választja meg egyszerű szótöbbséggel. Levelező tagokul olyan személyek is megválaszthatok, akik a ka­marai körzeten kívül laknak és sem a kereskedő-, sem az iparos-, sem a nagyiparososztályhoz nem tartoznak. Ezek a tagok résztvehetnek a kamarai üléseken, de szavazati joguk nincsen,' Angol töke a magyar textiliparban. Angol konzorciumok erősen érdeklődnek a magyar textilipar iránt és két konzorciumnak már si­került a részvételükbe való beleegyezést el­nyerni. Magyar nagyipari körökben megelé­gedéssel fogadják az angol tőkének az érdek­lődését A szlovenszkői vasmunkások kollektív szer­ződése. Pozsonyban tegnap kezdődtek rneg a tárgyalások a szlovenszkői vasgyárak, bá­nyák és kohók munkásalkalmazottainak bér- követeléséről. A munkásság kollektív szerző­dés kidolgozását követeli. A tanácskozásokon részt vesznek a witkowitzi vasmüvek szlo- venszkói üzemeinek, továbbá a Rimamurá­nyi társaság és végül a szlovenszkői állami bányák és kohók képviselői. A közmunkaügyi minisztériumot Kurt miniszteri tanácsos kép­viselte. A munkaadók és a kincstár képvsie- lői elutasító álláspontra helyezkedtek, ugyan­csak elutasító álláspontot foglalt el ezen kér­désben a minisztérium képviselője is. A tár­gyalásokat ennek ellenére tovább folytatják s ha megegyezésre nem kerülne a sor, nem lehetetlen, hogy a munkásság sztrájkba lép. ÉRTÉlCTÍlII^S Részben javult a prágai értéktőzsde Prága, november 15. A mai tőzsde ismét élénkebb irányzatot mutatott. A felélénkülés ugyan nem terjedt ki valamennyi piacra, ha­nem egyes speciális papírokból kiindulva is­mét élénkebb irányzatot lehetett megfigyelni. A vételkedv nagyobb volt, bár a vásárlások RÁDIÓMŰSOR SZOMBAT PRÁGA: 11.15 Gramofon. — 12.30, 16.30 Hang­verseny. —■ 18.00 Német előadás. — 19.25 Opera előadás Pozsonyból: A lengyel zsidó. 22.25 Cigányzene Pozsonyból. — POZSONY; 18.00 A kiásott asszony, vígjáték. — 18.35 Gramofon. — 19.25 A lengyel zsidó, WeJss operája. — 22.25 Tánczene. — KASSA: 17.30 Mesejáték a gyerme­keknek. — 18.50 Kamarazene. — BRÜNN: 12.30 Zene. — 16.30 Egy óra az ifjúságnak. — 17.55 Német hegedű- és zongoraest 19.25 és 22.25 Pozsonyi műsor. — BUDAPEST: 9.30 Hírek. -— 12.00 Déli harangszó, utána hírek. — 12.20 Mű­vész- és tánclemezek. — 13.00 Pontos időjelzés. — 14.30 Hírek. — 15.15 Tündérvásár meseóra. — 16.45 Hírek. — 17.10 A Kisfaludy Társaság irodal­mi délutánja. —• Vargha Gyula költeményei és előadás Prohászka püspökről. (Sik Sándor.) — 18.15 Benedek Rózsi e'öadása a biedermayer kor ról. Közreműködik a Kerpely trió. — 19.00 Kabaré­est a legjobb budapesti komikusokkal. —• 20.40 Iiavass István dr. orgonaetéje a Zeneakadémián. — 22.00 Hírek. — 22.15 Katonazene. — BECS: 16.00 Zene. — 19.00 Szonáták. —- 22.30 Hangver­seny, — ZÜRICH: 15.00 és 18.00 Gramofon. — 16.00 és 19.17 Zene. — 17.15 Harmonika hangver­seny. — BERIN: 20.00 A mikrofonnal Berlinen át, utána tánczene. — STUTTGART: 15.15 Zene. — 16.35 Régi táncok. — 20.15 Edm. Kurtz cselló­estje. — 23.30 Tánczene. — BRESLAU: 20.15- Katonazene. — LANGENBERG: 20.00 Víg est. — 22.30 Tánc éjfélig. — KÖNIGSBERG: 21.00 Szent­györgyi László hegedüestje. — RÓMA: 17.30 Hangveresny. — 20.45 La Waüy, Calalini operája. — MILÁNÓ: 16.30 és 20.50 Hangverseny. — 23.00 Tánczene. NÁPOLY: 17.00 és 21.02 Hangver­seny. — ZÁGRÁB: 17.30 Az orosz Balalaika­zenekar hangversenye. — 22.00 Tánczene. — KRAKÓ és KATTOWITZ: 16.00 Gramofon. •— 20.30 Esti hangverseny. — 22.30 Tánczene. — LONDON: 20.45 Katonazene. — 23.35 Tánc éjfélig. KöZCtAZPAATÁGn

Next

/
Thumbnails
Contents