Prágai Magyar Hirlap, 1928. november (7. évfolyam, 250-274 / 1877-1901. szám)
1928-11-15 / 261. (1888.) szám
a ^i^<aiJVVA<AaRwrRiiag 1928 november 1B, esfttftrfflk. 4 Szegényen és elhagyottan hali meg Anita Berber I Hogy haragudtunk rá ét hogyan féltünk tőle, mennyire bosszantott, hogy nagy szépségét grimaszba fojtja, milyen ostoba dolognak lát- tuk, hogy nagyszerű tehetségével a mindenáron újat, vagy az annak Játszót hajszolja! Finom, kedves arca mit, nagy, világokat rejtegető szemekkel, de piros bőrére a halál rizsporái kente és szeme tájékát annyi ötletességgel aknázta alá fekete festékes éjszakával, hogy a megvadult reklám reflektorainak egymást átfutó lángkévéiben valóban úgy hatott, mint a halál Vagy talán mini a halál nemtője: mert kevés oly tökéletes tánc lest állt ki a dobogóra. Ha e test izmai táncba foglak, meghazudtolták a halál létezését. Ilyenkor magesküdtünk rá, hogy nincs halál, és ha mégis, akkor csak ezen a földön, mert ekkora Szépség szellemi ereje és értelme nem semmisülhet meg. Ez a test nem kezdett iánc- 'ba: tánc volt maga az egész test. Moralista kollégáin, azért mentél el az Anita Berber estélyére, hogy fütyülj, skandalumot provokálj, nyilvánosan óvást emelj a sarkaiból kiforgatott és kifordult idő szemérmetlensége ellen. Láttalak, láttam sötét pillantásodat és igazat adtam Neked. Veled akartam lármázni, fütyülni * . . de Anita Berber odaadni a dobogón megmozdult és a testéről lehullott lepellel a mi szemünkről is lehullott a hályog. Volt szkepszis benned? Igazad volt. Igaza volt az Anitával szembehelyezkedő világnak is. A világ minden békét megbolygató forrar dalommal szembehelyezkedik, ez a női test, ez a táncművészet pedig a legforradalmibb forradalom volt. Agyad izzani kezdett, vele izzóit az izzó tánccal, amelynek ha vége volt, azt érezted, hogy a világról alkotott fogalmaid és képzeteid valahogy eltolódtak, szertezül- löttek: érezted, hogy a világ fordult egyet veled. Hogy haragudtunk Anita Berberre, mert létezett, mert tökéletes szépségű, táncfenomén volt, mert felforgatta a házirendedet s — a világ rendjét. Később (már másnap a reggeli kávénál talán) nem haragudtál rá, mert a rendbe zökkent kávés házirenddel megtaláltad taposómalmos lelkiegyensulyodat. Anita azonban nem törődött veled és velem (ismerte a lélek nehézkedési törvényét) és táncos testével tovább karcolt az elanyagiasodott tunyaság ellen. Meg akarta változtatni a világ rendjét — Berlinben, egy kőzkórház nagytermében elhagyatva és szegényen halt meg huszinküencéves korában. Tizenöt évig táncolt Európa és Amerika, Ausztrália és a legtávolabbi Kelet óriásszinpadán. Meghalt. Haragszunk még rá, hogy ezt a húrt kálijuk? Táncos partnere, a hamburgi patrícius házbál származó Sebastian Droste báró három évvel ezelőtt halt meg ebben a lég elhagy ottabb el- hagyatottságbm. Ők kelten tánccal meg akarták fiatalítani a földet, meg akarták változtatni azt, hogy ez az égi menazsériából kivén- hedt bolygó továbbra is a legostobább s legvakabb makacsásggal guruljon odébb a világűrben. Elébe akartak ugrani, oldalba rúgni, felrázni évszázezredes tespedéséből, hogy csak forog, értelmetlenül és sután, hogy csak gurul az űrben, egyre gurul . „ . Ki tudja, hogy az élet e két hiteles jelensége mennyi erőt tulajdonított magának és mit akart? Nietzsche fajából valók voltak és azt tanították, hogy ha van Isten (és hozzátették: mert azt az egyet biztosan tudjuk, hogy van!), akkor az csak jólced.vü lehet. Táncol, szépséget, örömet hoztak, mindazt, ami a régi görög nép közkincse és főértéke volt. De amit, a görögvilág szemléletében kétezer esztendős elnézéssel jóváhagytunk, azt üt brutálisan megtámadtuk és a kritika szeges ostorával csaptunk le könyörtelenül erre a nemesen iveit emberi hátra.. Mintha bizonyítani akartuk volna, hogy nincs jogunk a Táncra, az őrömre. Anitának mindenütt botrányos ügyei voltak. Mindenütt megzavarta a megszokott rendet. Többet követelt az élettől, mint a többiek és amit az élet nem adott meg neki, kereste az ópiumban, a kokainban, a morfiumban, a mérgekben, amelyek szintén ott találhatók az élet Pandora- szelencéjében. Gyorsan élt, gyorsan halt meg. És megfizetett mindenért. Sebastian halála után egy Henry nevű táncoshoz ment férjhez, aki Prágában elhagyta a halállal viaskodó asszonyt. Anita elvonszolta magát Berlinbe és ott még néhány hétig egy közkórház kórtermében tovább harcolt a halál ölelése ellen. Görögös fátum volt az is, hogy azon az estén, amikor nagy, vágyakozó szemét örökre behunyta, férje először lépett fel egy berlini táncpalotában — az uj partnernőjével. Megfizetett mindezért, az élet halálában prezentálta a számlát. A szépből életében egyre-másra skandalum lett és 6 nem látta, milyen nagyon igy kell en.nek lennie. Nem, látott sem,- mit, fejével nekiment az élet falikúik. Most, hogy megholt és kiegyenlítette az őröm számláját az elhagyaiotl&ág legnagyobb fájdalmáBethlen és Kellogg üzenetváltása a Magyarország is Amerika közötti közvetlen telefonforgalom megnyitásakor Budapest, nowamiber 14. (Budapesti szerkesztőségünktől.) Közöltük imár, hogy hétfő délután 5 órakor Bethlen István gróf magyar miniszterelnök és Kellogg, Északaimerifca külügyi állaim titkár a beszélgetésükkel ünnepélyesen megnyitották a Magyarország és az É szakain erikái Egyest-’1' Államok közötti közvetlen telefon- forgalmat. Bethlen István gróf a következőket üzente telefonon Washingtoniba: — Mister Kellogg, nagyon örvemdek, hogy ezen az utón üdvözölhetem. Századunknak nagy technikai vívmányai lehetővé teszik részemre azt, hogy az Amerikai Egyesült Államok és Magyarország között létesült közvetlen telefonvonal megnyitásának e jelentőségteljes pillanatában személyesen fejezhessem ki ön előtt úgy a magam, mint a magyar kormány őszinte jókivánafcait úgy önnek, mint a nagy amerikai nemzet jóléte iránt. — Különösen szerencsésnek érzem magam, hogy az érintkezésnek eme újabb eszköze még közelebb hoz majd hozzánk egy nagy nemzetet, amely kiváló szerepet játszik a világ kulturális és közgazdasági éleiében s amely nemzetnek egy képviselője oly nagymértékben mozdította elő Magyarország pénzügyi rekonstrukcióját. Remélem, hogy ez az nj kapcsolat termékenyiitőleg fog hatni a mi gazdasági és társadalmi tevékenységünkre s áldást hoz mindkét nemzetre. Kellogg államtitkár válasza a következőképpen hangzott: — Az Egyesült Államok elnöke megkért engem, hogy felkérjem önt, adja át Magyarország kormányzójának és a magyar népnek úgy az elnök, mint az Egyesült Államok szívélyes jókivánatait a magyar nép állandó jóléte ég boldogsága iránt. — E szolgálatnak mai megnyitása meghozza majd úgy az ön honfitársainak, mint az Egyesült Államokban élő honfitársainak is annak megvalósulását, hogy népeink mindennap közelebb jutnak egymáshoz a tudomány fejlődésének eme előrehaladása révén, azáltal, hogy közvetlen telefonösszeköttetés létesül a két ország között; ezért az Amerikai Egyesült Államok népének nagy örömére szolgál, hogy a mai napon közvetlen összeköttetést létesít az ön népével. — Azt is meg akarom mondani önnek, milyen őszintén boldognak érzem magam, hogy az ön hangját hallhatom és áférez- hetem azt, hogy igy a két ország között uj kapcsolatot létesithettünk. Tragédiába és vérbe mese a pesii kis színésznő és a herceg szerelméről Csáki Paula autókatasztrófa áldozata lett a háborgó Etna tövében — Esküvője előtt érte a végzetes baleset | WEIGEL tánciskola | | Nyitra | | Iparos székház $ % <ó . Információ a Huszár cégnél, Viison-uíca \ barátságuk hamarosan intimmé alakult és amikor Paulának él kellett hagynia a fürdőhelyet, az aranjuezi szép napok nem érteik véget, mert a szerelmes és tüzesleikü olasz követte imádottját Budapestre is. A meghiúsult öngyilkosság A pesti társaságokban hamarosan föltűnt az érdekes fiartail pár. Paula minden ismerősének eldicsekedett véle, hogy a herceg már titkos vőlegénye, az esküvői is megtartják, ha a szülői beleegyezés megtörténik. Ha pedig ez elmaradna, akikor várnak addig, inig a herceg nagykorú lesz és akkor kelnek egybe. Bizony, sokan irigy élték a kis Csáki Paulát karrierjéért, pedig a boldogság egére már sötét felhők tornyosultak. Dominico herceg szülei nem nézték jó szemmel gyermekük kalandját, amely aggasztó formákat kezdett ölteni és tulment azokon a kereteken, amelyeket a hercegi család tradíciói megcngedhetöknek tartottak. Dominico herceg erélyes rendelkezéseket kapott hazulról és az is llehet, hogy már ő is betelt a szép nyári álommal, szépszerével véget szeretett volna vetni a dolognak. Paula azonban nem olyan fából volt faragva, hogy el len! állás nélkül hagyja romba dőlni vágyainak kacsalábon forgó várát. Minden eszközt fölhasznált a férfi lekötésére, amivel a természet fölruházta a férfiakkal való küzdelemben a gyöngéd nemet. A herceg tehát maradt, de a viszony valahogy megváltozott közöttük. A mézbe egy csöpp üröm keveredett és gyakran szenvedélyes szóváltásra került a sor a szerelmesek között. Egy ilyen, szóváltás azután olyan botrányra vezetett, amiről heteiken át beszéltelv Budapesten és az újságok is per longum et latum tárgyalták. A herceg és szerelmese ott sétáltak a margitszigeti strandon, amikor újból szóváltásra került a sor. A herceg tulöszinte volt és Paula annyira szivére vette a dolgot- hogy nekiszaladt a Dunának. Talán nem volt öngyilkossági szándéka, lehet, hogy csak meg akarta ijeszteni a herceget, a drámai jelenettel azonban szubrett létére is határozott sikert ért el. A Iovagias szicíliai habozás nélkül bevetette magát .amúgy szmokingosan a Dunába és kihalászta a csuromvizessé ázott öngyilkosjelöltet. Ismered-e a hont..,? Uj fejezet következett be most életükben. A herceg az öngyilkossági jelenet után beletörődött a helyzetbe. Látta, hogy Paulától nem tud az ismert módszerekkel szabadulni és magával vitte szerelmesét a citromok és narancsok hazájába. Paula azóta Szicíliában élt és uj környezetében nagyon jól érezte magát. Néha Budapesten is megfordult, ilyenkor szüleinek meglátogatására jött és eldicsekedett vele, menynyire boldog és nemsokára megtartják az esküvőt.. Egyik legutóbbi levelében azt irta, hogy az esküvő terminusát most már véglegesen megállapították december elejére. Dominico nagykorú lett és igy boldogságuk útjában semmiféle akadály nincsen. A ti agédia Nemsokára megdöbbentő távirat érkezett Budapestre, amely arról számolt be, hogy Csáki Paula és vőlegénye, Carrari herceg autőkatasztrófa áldozatai lettek és Paula szenvedett sérüléseibe belehalt. A kétségbeesett szülők sürgöuyi érdeklődésére újabb távirat érkezett, amely most már a részietekről is beszámol. Carrari herceg és Csáki Paula autójukon az Etna kitörését akarták megnézni. Paula vezette az autót, azonban nem vigyázott eléggé, tuluagy sebességet vett és egy kanyarodóban a rohanó gépkocsit ne- kivitte egy fának. Mindketten kiröpültek a kocsiból, Paula koponyaalapi törést szenvedett és még a helyszínen meghalt, mig a herceg könnyű, zúzott sérülések árán menekült. Más verziók is érkeznek, amelyek szerint az autóbaleset körülményei nagyon homályosak. Bárhogyan is történt a tragikus eset, annyi a bizonyosság, hogy a Murányi-uccai kis pesti leány Taormina közelében az országút porában tett pontot éveken óit szőtt himes álmaira .. i Budapest, november 14. (Saját tudóátóniktóL) Ez a pesti történet is ugv kezdődött, mint egy Szomaházy-regény. Egy irógépes leány karriérjéről van benne szó, tehát ez is leshetne a cáme: Mese egy irógépes leányról. Csak éppen a befejezésből hiányzik a szokásos happy end, a rövid ideig tartó csillogás, nagyvilági éleit fináléja tragikus csattanásu. A mese hősnője álmainak beteljesedése előtt autókatasztrófa áldozata lett a messze Szicíliában, amelynek örökké mosolygó, kék egét most hatalmas füstfelhők sötétítik be. Az Etna tövében érte el a sötét végzet a kis pesti irógépes leányt is, amikor a kíváncsiságtól hajtva, autóját vakmerő gyorsasággal kormányozta a tüzet okádó Etna felé ... Irógépes leányból szubrett Weisz Paula a történet főhősnője. Egyszerű kis pesti leány, olyan, mint annyi ezernyi sorstársnője. Szülei ott iáiknak a Murányi-uc- cában, középsorsu polgárembereik, akiknek bizony mindig keservesen meg kellett küzdeni a betevő falatért. De az anyának volt egy színes álma. Ha már a saját vágyait el kellett a robotos küzdelemben apránkiut temetnie, folyton azzal vigasztalódott, hogy leánya majd karriért csinál, nagy hírnévre tesz szert, vagyont gyűjt, előkelőén megy férjhez, legalább is egy báróhoz, saját kastélyában fog lakni és itt majd a szülök is hozzájutnak egy elegáns lakosztályhoz. Inasoknak, komamáknak hadserege fogja várni parancsukat. Ezek az álmok olt születtek és ott nőttek nagyra a Murányi-uccai polgári lakásban. Szomaházy vasárnapon- kint megjelenő folytatásos regényeinek hatása alatt. A dolog kissé nehezen indult. Amikor Paula elvégezte iskoláit, a kenyérkeresés gondjai nehezedtek őreá is. Már gyermekkorában a színpad után érzett nagy vágyat és édesanyja ezeket a vágyait állandóan fokozta, de bizony a fiatal leányka, akiben tényleg nem mindennapi tehetség nyilvánult meg, az iskolából kikerülve, nem tudott szerződéshez jutni. De hát nem azért Íródott meg az irógépes leányról szóló történet, hogy a jövendőt iíleval, a Szépségét azzal, hogy megrutult a betegségben, a Táncét, hogy álig tudta magát egy kórházig vonszolni — mást, ugye, most már nem haragszunk rá? Nem zavarja többé a házirendedet, nyugodtan kávézhatsz. Nem zavarja a világ rendjét és az ostoba föld sután és érteim,ellenül tovább gurulhat az űrben. Vagy talán hogy halála, híréi hallod, talán mintha nem illene olyan, jól a kávé?... Ét falúit « sötét [óidról leszakad! agy darab főleg kétségbe kellett volna esni. Paula gép- i ró nőnek állott be és szorgalmasan dolgozott hivataliéban. Csinos, bogárszemü teremtés volt, akin megakadt a férfiak szeme, azonban a szerencse csak nem akart jelentkezni. Az éüet mégis másvalami, mint ahogy a regényírók fantáziája elképzeli. Végre ütött a megváltás órája. Ismerősednek utján sikerült szinészeti körökkel kapcsolatba kerülnie és csakhamar szerződést kapott egy vidéki színházhoz szubretti minőségben. Sem jobb, sem rosszabb nem volt a kis Paula a színpadon, mint az átlag vidéki szubrettek, a közönség azonban kegyeibe fogadta és Csáki Paula csakhamar ismert márka lett a szinészvilágban. Először a győri színházban kapott szerződést, majd Újpestre került, szini karrierjének utolsó stációja pedig a Magyar Színház volt, ahol kisebb szerepkörre szerződtették. Megjelenik a herceg Az anya és a leány álomvilágában továbbélt a fényes jövendő lehetősége, amire csak egy sikeres házasság vezethet. Amikor a szi- niszezon befejeződött, Paula mindig utrákéit. Megtakarítóit kis pénzéből, szüleinek emberfölötti hozzájárulásával, mindig valamilyen előkelő olasz fürdőhelyet keresett föl, ahol a nemzetközi pénz- és születési arisztokrácia tagjai adnak találkozót egymásnak. Paulának voltak is sikerei ebben az előkelő légkörben, nagy ismeretkörre tett szert, élvezte a tengeri fürdőzés minden örömét és lázas izgalommal várta a pillanatot, amikor a horgot eredményesen vetheti ki és rajta akad valami aranyhalacsika. Egy napon azután az álom teljesedni látszott. Egy fiatal olasz herceggel ismerkedett meg. Paula ekkor huszonhároméves volt, a herceg nálánál is fiatalabb. Magas termetű, karcsú, villatoszemü, fefcefehaju fiatalember volt az olasz és külső előnyeihez az is hozzájárult, hogy ősrégi olasz arisztokrata család sarjadóka. Rosso Dominico di Carrarinak hívták, szüleinek Szicíliában van hatalmas birtokuk és 'kastélyuk. A hercegnek is megtetszett a szép budapesti színésznő, és fényes meteórivben ha,sitja át a vak világűrt? . . . Felesleges fantázia, nem történt semmi! Egy festett arcú, rizs porozott, szemérmetlenül meztelen táncosnő halt meg egy berlini kórházban. Végezni akart az élettel, végzett vele az élet. Ezen kár csodálkozni és kár sajnálni őt. Ha olyan lett volna, mint más, még ma is élne a kis, kedves, oly nagyszerűen szép és zsenális Anita Berber. Neubauer Pál* A mapyar intelligen- BJAMnn SJAf cl* nélkülözhetetlen glölSBö PBl barátja a ___________iiiiiíiiiiiiiiiíiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiihiíii
