Prágai Magyar Hirlap, 1928. november (7. évfolyam, 250-274 / 1877-1901. szám)
1928-11-15 / 261. (1888.) szám
2 A szenátus a magyar és német ellenzést! pártok távollétében ünnepelt — A forradalmi nemzetgyűlés összeillésének tizedik évfordulója — Dérer, a földreform, az állampolgárság és a magyar ellenzék Kassa, november 14 Dérer Iván ár. pártjának kassai választási gyűlésén közel három órás beszédet mondott Ezen bőségesen kitért a földosztás és a* állampolgárság kérdésére is. Elismerésre méltó bátorsággal állapította meg, hogy agy a földreform dolgában, mint as állampolgárság kérdésében óriási hibák történtek, így például elismerte, hogy a kolonizálás gondolata szerencsétlen volt, de még inkább elitélte a maradékbirtokrendszert, amelynek révén csak egyszer^ szerepcsere történik, • régi birtokosok helyett uj földesúri osztály keletkezik. Hasonlóan helyes volt a megállapítása az állampolgárság kérdésében ia. Világosan leszögezte azt a tényt, bony itt nem holmi beszivárgott, jött-ment népségről van szó, hanem olyanokról, akik évtizedek óta itt élnek, itt alapítottak családot, exisztcnciát, szóval, akik szorosan egybeforrtak a századok óta üt lakó ős lakossággal. ®s éppen ezért szilit ez a probléma itt — ismerte tel Dérer— állandó nyugtalanságot Mindez száz százalékig igaz. Csak éppen a Dérer által levont tanulságban van a hiba. Szerinte mindez a sok igazságatlanság, amely a földosztás révén és az állampolgárság dolgában történt, egyes-egyedül azért van, mert a magyar ellenzéki pártok nem folytatnak aktivista politikát (?) Szerinte ezért nem kapnak földet a magyar nincstelen parasztok és kisgazdák és ezért teremtették meg a hontalanok világesufos intézményét. Vagyis Dérer szerint a humanista Masaryk repubükájá- ban egy egész néppel, az akaratán kívül idekerült magyarsággal úgy bánnak, mint a hátulgombolős gyerekkel, akinek adnak cukrot, ha bizeleg. ha jő! viseli magát, de viszont virgács a jutalma, ha görbén mer nézni. Egy dolgot azonban elfelejtett Dérer, vagy inkább talán tudatosan nem említette, azt ugyanis, amit a hontalanok nevében fölszólalt Drab Sándor volt szenátor nyomban leszögezett, hogy tudniillik Csehszlovákia, a nagykövetek tanácsa előtt Saint- Germain an Laye-han arra kötelezte magát, hogy mindenkinek biztosítja a teljes értékű ál- lamnolgárságet, akiket ai elcsatolt területeken talált. Masaryk republikájában tehát még akkor sem volna semmilyen kormánypolitikának joga büntető axpedixiőt indítani a szlovenszkői ée ruszinszköi hontalanok ellen, ha azok csupa anarchista elveket váltanának is. Még kevesebb jogeim lehetne erre az a tény, hogy a hontalanság kálváriáját szenvedő nép ellenzéki érzelmű. — Négyszázezer pengő Tisza István szobrának fölállítására. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: A Tisza István-szó bor bizottság elhatározta, hogy a szobor föláll Mására szánt összeget négyszázezer pengőre emeli föl, a pályázati határidőt a jövő év május elsejéig meghosszabbítja és a pályázatban meg nem hívott művészek néBztvételét is megengedi. november 14 A neamzetgyüiés két házának elnöksége, valamint külőa a szenátus is, ima ünnepi ülést tartott. Ünnepelték 1918 november 14-ót, amely napon a mai szenátus épületében először ült össze a csehszlovák forradalmi nemzetgyűlés Kra- máir elnökletével. Ezen az ülésen választották meg a köztársaság első elnökét Maisaryk G. Tamás személyében, ezután megalaki tették az első kormányt, amelynek elnöke Kra- már lett és megválasztották a forradalmi nemzetgyűlés elnökségét Tamások Ferenccel az élén. November 14-én hozzáfogtak a csehszlovák alkoteiánytönvény kidolgozásához is, amélyet a nemzetgyűlés 1920 február 29-én fogadott el. Tűi érvel ezelőtt a köztársaságban élő nemzeti kisebbségek megkérdezése és beleegyezése nélkül hozták a* első forradalmi törvényeket, amelyekért a kisebbségek választott törvényhozói sohasem ismertek el alkotmányosnak, mert hiszen akkor még nem létezték a békeszerződések, a szudéta német területek nagyrészt osztrák, inig Szlovenszkó és Ru- szinszkó nagyrésze cmég magyar rezsim alatt állott. Álláspontjuk kifejezéséül ezért a mai tízéves fordulóról tüntetőleg távolmaradtak: a magyar nemzeti párt, az országos keresztényszocdalista párt, a német nemzeti párt, a német nemzeti szocialista párt és a német szociáldemokrata párt szenátorai. Az ülésen azonban resztvettek a kormányban lévő német agráriusok és német, ke resztén yszoci aiiLsíák, de csak gyér számiban, mert ők a kormány iránti lojalitásból kénytelenek voltak ezt megtenni, amint ezt Hil- genreiner német keresztényszocialista szenátor tegm'pestd deklarációjában ki is fejezte, elleniben nem azonosítják magukat a forradalmi nemzetgyűlés határozataival, A forradalmi nemzetgyűlés ugyanis nem választott képviselőidből állott, hanem a történelmi országaidban a kibővített esek nemzeti bizottságból, SZlovenszkót pedig azok képviselték, akiket kijelöltek az akkori szlovák vezérek. A szenátus ünnepi ülése előtt a két ház elnökségének együttes ülésén Hiúban elnök méltatta a nap jelentőségét és többek között megállapította, hogy az első kormány tagjai közül mint aktív miniszter ma SveMa ée iiimiiiii ll■ll■lll ||l■■Hl■llllll■l^l ni min un mi mi iiiiiiiHiii nimii ■■m imi> m Benes szerepel még. Hangoztatta azt is, hogy a forradalmi nemzetgyűlésen nem vettek részt a német nemzetiségű állampolgárok képviselői és ezzel kapcsolatban akkor Tomasek a következőket jelentette ki: Nincsenek közöttünk a német polgártársak kiküldöttei, nem lett volna értelme őket meghívni, mert nem szóval, hanem tettekkel kell majd őket meggyőznünk arról, hogy nincs okuk félni a jövőt illetőleg. Hasonló értelemben beszélt akkor Krarnár miniszterelnök is — mondotta Hruban — és a fejlemények igazat adtak ezeknek a szavaknak, mert ma már a németek egyrósze képviselve van a kormányban és nemcsak, hogy dolgoznak az állam érdekében, hanem felelősséget is vállaltak a kormány ténykedéséért Maiypetr képviselőházi eflmök a parlamentarizmus jelentőségéről beszélt. Rámutatott arra, hogy milyen belső és külső válságok között kezdte meg működését a csehszlovák parlamentarizmus és mégis árt tudta élni ezeket a kríziseket és konszolidálta az államot gazdaságilag, politikailag és pénzügyileg is, A két ház eln^csége elhatározta, hogy a szenátus üléstermiéiben emléktáblát fog felállítani e nap emlékére. BBBBiB—BB—BMBBBBHW—BWIIBWWW szegény, kiéhezett ember, aki boldog, ha néha egy jobb falathoz juthat.., Nem akarta bevallani magának, de érezte: azon örült, hogy a fogiházor „nagyságos ur“-nak szólította, # Bejött a házimunkás. Megköszönte a neki hagyott ebédirészt s aztán súgva kérdezte: — Meg tetszett találni a epangpit? — Micsodát? — Hát a cigit... —• Igen. Megtaláltam. Köszönöm... — Délután nyugodtan lehet szini, — adta meg a szükséges felvilágositásokat Andris, — a kulcsossal lehet beszélni.... Komisz egy manusz, nagyon zabos búd lenni, de ha kaját kap az uraktól, nem vesz észre semmit.... A cirklis smaszer pedig, aki ma le6Z itt, ma- nyon jó ember. Az nem szól ©emumért... — Alig értek valamit abból, amit maga beszél, —- mosolygott barátságosan Szentessi, — «b a jassznyelv? — Igen. így beszélnek a li nkek.... Ha nem 'is akarom, nagyon rájár a szám ... Az ur is meg fogja tanulni, -- itt mindenki igy beszéL — Maga miért van itt? — érdeklődött Szentessi, aki már nagyon szükségét érezte, hogy beszélgessen, — akár betörővel is.... — Rajzoltam a villamoson... Az urak úgy mondanák, hogy zsebtolvajkodtam ... Szenteseiben egyezerre felébredt a polgár: — Ez áz ember ©gyedül van a zárkámban, mikor takarít, akár el is vihet valamit, — gondolta s nagyon kényelmetlenül érezte magát. Eszébe 9© jutott, hogy ez az ember eddig nemcsak nem vitt el semmit, de hozott, ■— cigarettát. A házimunkád, mintha megérezte volna, hogy Szentessi mire gondol, megszólalt : — Azért ne tessék félni, — idebent nmr' ! dolgozunk**, ............ v J L elután fél 12 órakor a ezenátii-s Mdiszb tett üléstermébe bevonult a kormány Srá- mek minAssterelnöidielyerttes vezetésiével. A diplomáciai páholyban helyet foglaltak a képviselőház elnöke és alelinökei, valami nrt Syrovy, a csehszlovák hadsereg vezérkari főnöke. Hruban elnök ünnepi beszédében a nap jelentőségét emelrte ki. Ma tiz éve — mondotta többek között —, hogy Kramár, mint a nemzeti bizottság elnöke, bejelentette, hogy megszűnik az 1526, évi szerződés érvényessége, valamint a pragmatica sa nettó is és igy a dinasztia él veszti minden jogárt a Szent-VenoeŰ-koromára. A szenátus elnöke beszédében többször éltette Masarykot, akit már háromszor választottak meg köztársasági elnöknek. Beszéde alatt a te remiben jelen volt kommunista szenátorok többször közbeszóltak, de e® nem zavarta meg az elnököt beszédéinek befejezésében. Az elnök beszéde után bejelentette, hogy a szenátus legközelebbi ülése csütörtök délelőtt 9 Órakor lesz. Napirenden szerepel az alkoholtilalomról szóló törvényjavaslat, továbbá a csehországi mezőgazdasági tanács technikai Irodájának beszüntetéséről szóló javaslat és a költségvetési vita folytatása. Szentessi elmosolyodott 8 — másra terelte a beszédet: — Mondja, miért lop maga? Idebent, látom, dolgozik, — ha kint is dolgozna, megkereshetné a kenyerét és nem kellene lopnia ... A házimunkás arca barátságtalanra húzódott: — Hát csak... Mer’ muszáj... Ilyennek is kell lenni, —- mondotta vontatottan, de aztán kaján mosoly rándult a szájára: — s az ur miért van itt?... Szentessi bunkócsapásnak érezte a kérdést s szinte mentegetőzve hebegte: — Izé.... Minden ősszejátszódott ellenem ... Azt hitték ... — Csalás? — vigyorgott szemtelen bizalmaskodással a legény. — Nem ... Csak olyan ... — akadozott zavartan Szentessi, mintha vizsgálóbíró előtt állana. — Nekem megmondhatja, — bizalmaskodott tovább a házimunkás, tőlem ugyan senki se tudja meg! Szentessi keze dühös ököllé szorult. Szerette volna fejbeverni a legényt, de érezte, hogy az ütés nagyon gyönge érv lenne itt a négy fehér fái között, s igy megelégedett azzal, hogy — nem válaszolt. — Én már ötödször vagyok itt, — szólalt, meg rövid hallgatás után a házimunkás, — de most csak véletlen volt, hegy megfogtak a zsaruk. Rosszul falazott a haver, hát hazer- ra csinált a hekus, még mielőtt megdobhattam volna a medvét. Négy mázsát vertek rám, mert. „visszaeső" vagyok . /. Szentesei szédülő fejjel hallgatta a bör- töuszagu szavakat, melyeknek nem ériette az értelmét, de — sejtette. Nem akart kérde zőskSdni, nem akart, beszélgetni: végtelen undort érzett s szerette volna, ha már rázár- 1 dák az ajtót, hogy ne kelljen továbbhallgatni# ‘ezt * bűzös mocsarakat feltúró fecsegést BÖRTÖPV A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye Irta: JARNQ JÓZSEF (10) —- A halottak házában is van élet, — árikor esznek... Dosztojevszkij regénye jutott eszébe: — Emlékiratok a halottak házából, — mormolta maga elé, — mi lenne, ha naplót í rnék itten ... Gondolkozni kezdett. Érezte, hogy tengő rsok feljegyeznivalója lenne. Megint végtelen vágyakozás fogta el: papír és oeruza ... — Szentessi István! — kiáltotta egy hang a folyósón. — Kétszázötvenhatoe, — felelte valaki s a. következő pillanatban már meg is nyílt a zárkaajtó, hogy beengedje a házímunkást, aki egy nagy csomagot, és így ételhordót hozott magával. — Itt az ebéd! — köszöntött be Andris, miközben lerakta a magával hozott, holmikat. Szentesei szerette volna megköszönni a cigarettát, de az ajtóban fogházőr állott. Nekilátott a kicsomagolásnak. Az őr kíváncsiskodva nézdegélt az ajtóból. — Át tetszik nézni? — udvariasodért t Szentessi, rámutatva a csomagra. — Már átnézték az irodában, — felelt barátságosán a kék ruhás. — Majd visszajövök az edényért, — búcsúzott a házimunkái* s kiment a zárkából. Az ajtó nyitva maradt <s a nyitott ajtóban rtovábbvártált, a. fogházőr. — Még azt is végignézik, hogy hogyan eszem! — bosszankodott Szentessí s nein tudta, hogyan kezdjen neki az ebédelésnek. Végre asztalra emelte az ételhordót « kenyeret vett elő a szekrényből, beült az aszla’ho/. o észrevette, hogy nincs semmi -- evőeszköz©. Tanácstalanul nézett körük majd megszóldotrta az őrt: — Még kanalam sincs! — gyámoltalan- kodoít — Talán az ás akad a csomagban, — adott tanácsot készségeden a kékruhás ember. — Persze! — örült meg a tanácsnak Szentesei ée azonnal neki is látott a csomag kibontásának. Spirituszfőző, gyufa, evőeszköz, takaró és> fehérnemű kerültek elő. — Spirifcuszfozőt meg gyufát nem szabad használni, — fontoskodott az őr, de ha az irodán beengedték, majd kap rájuk külön engedélyt ie... Tulajdonképpen el kellene vennem ezeket, meri még nincsen itt az engedély, — de én inkább nem ie veszem észre... — Köszönöm! — örvendezett Szentessi, aki boldogan fedezte fel, hogy a fogházőr társalogni maradt itt e nem vigyázni, — nem ebédelne velem ? Nagyon sokai küldtek úgyis... — Nem szabad.... — húzódozott az őr, — de ha tetszik hagyná egy keveset a lábasokban .., — Perez©, hogy hagyok! Gyorsan, alig figyelve az étel izére, enni kezdett.. Mikor befejezte a táplálkozást, két részre osztotta a maradékot s az egyik részt átadva az őrnek, megszólalt: — legyen szives, küldje majd be a házi- munkást. — Igenis, nagyságos ur, — felelt, készségesen az őr. Kiment és nyitva hagyta, a vasajtót. Szentessi úgy nézte a nyítvamaradi ajtót, mint egy csodái. Tudta, hogy az ajtón nem lehet kimenni, de valahogyan mégis szabadnak érezte magát... Ujjongani tudott volna: — Nyitva van az ajtó! , Szinte már nem is érezte Tvdteneteenék, vigasztalannak a börtönt: — A fogháaoz m ember ..,. Még pedig Átmeneti kormány alakul Jugooiávtában tábornokkal az élén? — áprilisban uj választások — Beigrád, november 14 Itteni politikai körökben ngy vélekednek, hogy a pár nap óta Pariéban időző Sándor király visszatérése után fontos változások lesznek a jugoszláv politikai életben. Úgy vélik, hogy vagy aj kormány alakul, vagy pedig a mostani kormányt alaposan rekonstruálják. Átmeneti kormányról beszélnek, amelyben olyan politikusok foglalnának helyet, akik nem exponálták magukat a szerbek és a horvátok közti konfliktusban. Ennek a kormánynak az élén katonai személyiség állna, akinek az volna a feladata, hogy gondoskodjék a legsürgősebb állami szükségletekről, intézze el a jövő évi költség- vetést és áprilisra vagy májusra Írja ki az uj választásokat. Egy ilyen kormány létesülésé- nek az volna a feltétele, hogy a horrát ellenzék ismét felvegye Bolgráddal az érintkezést, amire pillanatnyilag a horvát politikusok, ugylátszik, nem kaphatók. Pária, november 14 Sándor jugoszláv király, aki egy hét óta inkognitóban Parisban tartózkodik, tegnap hivatalos látogatást tett Doumergue köztársasági elnöknél. A király és az elnök között az egyórás megbeszélésen nagyobb politikád jelentőségű kérdések kerültek szőnyegre és a király megcáfolta a szerb- borvát ellenzékről forgalomba hozott híreszteléseket, valamint informálta az elnököt Jugoszlávia külpolitikájának alapelveiről. Az elnök ezután visszaadta a király látogatását A jugoszláv uralkodópár valószínűleg pénteken hagyja el Párisi. TUWCM-/V>ACtkAR-HIRLAP 1928 aorembegr 15, csütörtök. mmmmmmmsmmmmamMMmmammKímaBmKKKaaamtm
