Prágai Magyar Hirlap, 1928. október (7. évfolyam, 225-249 / 1852-1876. szám)

1928-10-03 / 225. (1852.) szám

Ki X Bocskay—Sabaria 3:2 (2:0). Debre­cenben tegnap játszották le a vasárnapról el­maradt bajnoki meccset. A Bocskayban Te­leki, a temesvári Kinizsi volt csatára tűnt ki. )( A módénál ne.'nzetközi atlétikai versenyen szereplő magyar atléták sorra győztek. Késmárky a magasugrást 185 cm.-el nyerte meg Palmieri előtt, a rúdugrásban Karlcvits 3.40 méterre’, győ­zött, Egri a gerelyt 44.98 méterre dobta. A felázott pálya miatt a többi eredmények gyöngék toltak. }( Csehszlovákia—Románia válogatott tennisi- mérközéséí — a kedvezőtlen időjárás miatt — nem tudták befejezni. Tegnap délután megkezd­ték a Kozseluh—Luppu játszmát, amelynek első szetjét Kozseluh 6:3 arányban megnyerte. Ami­dőn Kozseluh a második 6zetben 2:l-re vezetett, újból megeredt az eső és igy a partit nem foly­tathatták. Mivel a románoknak el kellett utazniok, az országközti mérkőzés 3:0 arányban végződött a csehszlovákok javára. )( Az amerikai Leistner Prágában a Slaria- pálván trenírozott és a 75 yardos gátfutásban -Tan- derát 9.5 mp.-el legyőzte. Leistner ma a 110 mé­teres gátfutásban világrekord kísérlettel próbál­kozik meg. )( Németország amatőr bovolói Dánia képvi- 1 sclői' 5:3 pontarányban legyőzték. )( Tunney. aki jelenleg Rómában tartózkodik, as olasz újságíróknak kijelentette, hogy nem adta fel teljesen a boxolást, csupán méltóbb ós jobban kifizető ellenfélre vár. Tunney Kápolyt. Firenzéi, majd a többi nagyobb európai városokat keresi fel, azután újra a sport rendelkezésére áll. )( Eperjesi bajnoki mérkőzés. PTVE—Kassai SC 5:4 (2:1). )( Losonci AFC—Losonci SInvia SK 6:4 (4 0) Losoncról jelentik: A két rivális vasárnapi talál­kozásából a LAFC került ki fölényesen győztes­ként. Az első félidőben a S'ávia kapusát Geudát saját hátvédje véletlenül lerúgta. Orvos hiányában a rendőrség a további játékot betiltotta. Félórás késés után a mérkőzést folytatták, de ez a sötét­ség miatt 15 nercei hamarább ért véget. Góllövők: Brablec (4), Schleicher II. és Mattyasovszky (1-1). A győztes csapat minden tagja jó formát játszott ki; legjobbak: Zadrobilek és Pchönfeld. mig a Sláviánál Pentka és a tartalékkapus Hodlik. Biró: Balogh (Losonc) jó volt. RÁDIÓMŰSOR Szerda PRÁGA: 11,15 Gramofon- — 12.15. IS.00, 20j10 Zsrae. — 17.45 kémlelt effiőadáis. — 00.00 A Vtikttortiia Zirizskov—Kapód feöz^pewápaii íkupeimietoc® Bécebeírf. — POZSONY : 166.90 és 10.00 lEDaingweir- fleny. — KASSA; 19.45 Ttánczerae. — 10.00 'Haranug- (sző a Dó,miiről. — BRÜNN: 12.15, 15.30, 20.00 Zene. — 17-45 N'Omiet leBőedás. — 19.00 iRiuMnötóitn-aät, aemiakairi haiagivemseny. — BUDAPEST: 9.30, 11.45, 96 -15 'éé 21.15 UiireUc. — 12.00 Délit ttrainamigBiző, cí liá­nja iKmönla Sírni cr'igláliyiezniefkara. — 15.30 Mara&Jtain- felytitm. — 16.00 iAz BisBoanjyioflc tamáiasajdlóijla. — 17.00 G. (Mnlkflóssy Ftorna miaviéiMii. — 17/45 Szóra- kotrialíó zene. — 10 (>0 GyonT'irári ten/Myam. — 19.40 Olaöz myieUtvűtklaltiáB. — 20.20 Fnamjcfta egyfelvto- nátsweoík a StnudiiidlxM: G'nimigioßno éfe PattfliitíDiin mieeter. — 22.00 RhirMca EéOa d’igianytzetrJeikara a 'Dminepaßo- t'á'ból. — BECS: 20.10 Henwr.’kiuliuB-esib, ultima Ka- rfiithy: lA telim éa jazz baud. — ZÜRICH: 15.00 GiminwTéoar. — 16.00 éte 20.00 Platnpvensemy. — 2H.00 Kühíta Albert elallieötje. — BERLIN: 20.00 A meik- kiaíi ejamindek. Ginünk könnte us cpeiráJjia, — STUTT­GART: 20.15 A felloe toerdlö leánya, Jusséi apetnellt- je. — LEIPZIG: 21.15 Sanrum, Stiniudlbe-rg dirámá- ja. — BRESLAU: 00.15 Kaimairazemv — MÜNCHEN: 10.45 őttalbégie vr.loerit bkiwL A .-^ber apenerti'g'e. — HAMBURG: 21.00 Verdii est. — KÖNIGSBERG: 2A06 A imielklkiaá tzjainánrdiofkj, vigopema. — FRANK­FURT: 20.15 A fekieiteerdiő leánya, opesnétlt — MI­LANO: 22.35 Táiuicaenie. — ROMA: Kvarbefit, utána 1 fpsesnrl'wog>eim(Prs;fieibeik. — NÁPOLY: 2050 Opera- 7,eme. — ZÁGRÁB: 30.35 Sdhiuberi-ieistt. — 32.15 'JDcmnyű awnie. — KATTOWJTZ és KRAKÓ: 18.00 Hringrne nseny. — 20.30 Ohnpinvest. — 22.30 Tótnc- ejeme. CSÜTÖRTÖK PRÁGA: 11.15 és 22.20 Gramofonzene. 12.15, 16.30. 21.45 Zene. 17.45 Német előadás. 1930 Szimfőnikus hangverseny, vezényel Nedball Osz­kár. — BRÜNN: 12.15 és 22.20 Gramofon. 13.30 Egy óra az asszonyoknak. 17.55 Német előadás. 19.00 Dalok az Isten és a természet dicséretére. 19.30 Szimfőnikus hangverseny Prágából. — POZSONY: 16.30 Szólista hangverseny. 19.00-tól prágai műsor. — KASSA: 18.45 Tamurizza-hang­verseny. 19.00 Harangszó a Dómból. — BUDA­PEST: 9.30, 11.45, 13.00, 15.00 és 22.10 Hirek 16.00 A takarmányhiány enyhítésének módjai, a föld­művelésügyi minisztérium előadása. 17.00 Rózsa­hegyi Kálmán amerikai emlékei. 18.00 Bódén Margit magyaros estje. Magyari Imre cigányzene­karának kísérete mellett. 19.30 Rádió amatőr- posta. 20.15 Angol nyelvoktatás. 20.15 Hangver­seny, közreműködnek: Csóka Béla operaénekes, Revere Gyula hárfa- és Polgár Tibor zongoramű­vész. 22.30 Művész- és tánclemezek. — BÉCS: 19.80 A bécsi zenekari társaság hangversenye. — ZÜRICH: 16.00 Zene. 20.00 Olasz operákból. — BERLIN: 20.30 Szimfőnikus hangverseny. 22 30 tánc. — STUTTGART: 20.15 Kedélyes est. — LEIPZIG: 20.30 Francia zene. — BRESLAU: 20.25 Cyrano de Bergerac, Rostand drámája. — HAM­BURG: 15.25 Mignon, operaelőadás. — KÖNIGS­BERG: 20.00 Jesma Selim és R. Benatzky vendég­játéka. — RÓMA: 20.00 A rózsakirálynő, Leonca­vallo operettje. — MILÁNÓ: 20.50 Operaelőadás. — NÁPOLY: 20.50 Donna Juanitta. Suppé ope­rettje. — ZÁGRÁB: 17.00 Zene. — KATTOWITZ KRAKÓ: 20.30 Hangverseny Pósenböl. 22.30 I Tánc. ' * J&sB í~?s az osztaiikok MM Berlin, Oktober 2. A fegnagyobb német bankok j «gyükének ágiazgriőja vdSei&bé id asst a kérdést, hogy j vájjon a nagy %áhia2ikozri»ck számára a íőkeképző- diéöt nem-e 'fel.eme vdörnozdi tari, hogy ez egy bi- zony-ots időn keresztül nem fizetnie oeöiialLéfaöt és SäyenifoTm iin (tar l aJtéíkolnáik maguk számára a szük­séges forgótőkét. A baarkv.es er ezeninut az osztalék- poffiűkámík ilyen rondaik-ezése alküGimas volna ar­ra, hegy a német piacot részben függeilfilemiitse a JuülüíöDdá fcőücéföők Ha ugyamiiB a részvénytársaságok az osztalékot hosszabb időn keresztül nem fdseüik ki, akkor nem lesz szükségük kölcsnokne és ekkor versenyképesebbek lesznek a kiUffoM. termeléssel szemben. Amióta ez a probléma Németországban. felime- rüíifc, nagy vita folyik az osztafekpoflJi t; káról az egész német: gazdui-ági étetlbem ás ezzeí az érveléssel szemben ligien érdekes saemponitolkait hangoztatnak. Mindenekelőtt rámuiftaitinialk arra, hogy- az oszitalék- poiiitika üjjyen reudiezése csak olyan résoványtiársa- ságokrál lehetséges, amelyeknek részvénytöbbsége, sőt majdnem egész részvényállománya olyan kezekben van, amelyek nélkülözhetik a kamatot. Ottyan részvényeknél! vdseonlb, ameü^Teket a közöne-ég körében helyeznek el, ez a rendsner odágha váHik. be, mert azit eredményezné, hogy a közönség nem tudván tartani a részvényeket, meri nem kap utána kamatot, azokat piacra bocsátana és ilyenformán nagyarányú eladá­sokkal a vállalat értékét a tőzsdén alábecsüli. Azt az íefflienrvieftéöt fletevetetbélki, hogy az osztalé- kok torlialéikoltáea azért 'is elriasztó a közönség szempontjából, nneirit majdnem üleheibe'^sniné teszi a 'tőkeenreliések végmehöjibáisát. Ha a közönség azt iéíjai, hogy pénze hossfzaibh lidiőn át nem bamaibo- záfln, ákkoT nem í'esz haljSianidló a részvényeket ,vű- «sároftn/i és még kevésbé lesz hajüandió ainna, hogy újonnan kibocsátott részvényekbe íekülesse be a ibaké^jéL Az oSEtoíliékpolitlika Hy'ierajfonmián miaud jeilieniíő- ssebb kérdés lesz az egieöz világ pénzügyi éltet-ében. Az angol és amerfikai vállailaJtiok mrindienkor a üeg- naigyobb eulyit helyeztélk arm, hogy miniéi nagyabb osztalékot fizeseenek, mért ez a íoltíogásuik, hogy uj alapítások vagy pedig uj beruházások szá­mára a piacon tőkét csak akkor lehet szerezni, ha a közönségben mindjobban begyökerezik az a tudat, hogy a részvény nagyobb hozodékot hoz, mintha a pénzét más formában helyez­né eL Soha ez a helyzet annyira nem illettít Itónyegee. minit éppen most. A kamafadsaonyok a háború óla meg- változitaJk. A béke idojéln az emberek sokkol kiöebb kamajttol elégeditek nceg, miitolt nrn ée általában a köma'btebnik a nuan komáitok feliö körül mozog!ak. Ma amikor az egész világ pénzpiaca igen nagy kamatokkal dolgozik s amikor a betétekért igen komoly verseny folyik, nagyon nehéz feltételezni azt, hogy tartó-kodé osztalék poli­tikával. avagy kis kamatozása részvényekkel eresebb érdeklődést lehet szerezni a részvény- piac számára. Ez a helyset, kiélteződiöltfu A belöő itökefeépződés valóiban csak kéit módon képzeDOuetö éli Az egyik az, ho nníinéB itöbb Hetsz a tokár,élkbie’iéit, a másik pe­dig az, 'ha nnáméli több jó részvény kerül belföldi 'kezekbe. A beftétok kaimctozásáitól függ a pénz vli- lágpúaoi heűj'ze’o. Ar.uüoor a 'költfökii köksön'ök igen dirágálí, aikkor természet!szeriiilag a !be03öildßn ús az a helyzet aiefcul ki, hogy a bankok a betevők eraá- miára kedvező kamalolcmt bihtosf'itBainaik. Kül'öniösein áll ez a hosszúlejáratú betétekkel szemben. Vájjon mi más a részvény, miinl egy ilyen hosasuiiejáinaitu köilcsön, aimelyeit vailakd a vállallaiíniak nyujit- Nehéz ilyenformán elképzelni, hogy az embe­rek megelégszenek a részvényeknél kisebb ka­mattal, mint amilyen kamatot kapnak akkor, ha a pénzüket Wtétként helyezik el. A betoltok ér léke mem váfiloeiik, a részvény árfolya ­ma vtlszoult Oieiljeibb ‘is mehet. Ezért kai! a részvé­nyeknek nagyobb hozad'ékoit bStatositarJiiok, mieot Itt a Haockázatnök ne nueg kell nyilvánulnia az osz- toflékoíkmL Anuiü:r>ir teliét n llegküilönbözőbb akniókat iter­vezik a tőzsde íchámasz'óso őriekében, akkor min­dig vitsína kell térni a klindnl'ási porjthoz, vagyis a részvények iiél'eki'.onához. Miit akar arisrvényes ? A r'-szvóuyes 'jövedielm át akar. A 'kűBÖntSííg akkor megy a tőzsdére, tta azt hiszi, hogy öaseiesgyiütOlit 'és megtakarijotit pénze számára jobb kamaitőt, eiauiöl- íagva jobb nuetgtélibetési 'lehetőséigot. nyújt- miM a beiét. Nem is a kockázat riasztja vissza tehát a közön­séget attól, hogy nem vásárol részvényt, hanem inkább a félelem, hogy nem kap megfelelő hozadékot a pénze ntán. A nőméit banltoáihongresszjuooa egy másik bankvezér azt hangoatotto, hogy e tőzsde felélién- k'iiéfee érdtekében, — mert etz, a probléma Néanelor- ezágban is akiUidlIlis — arra kell törekedniük az intézeteknek és a vál­lalatoknak, hogy a közönséghez közelebb fér­kőzzenek. Ennek pedig az a módja, hogy mtodi'nkább trnog kell szünniiie a irdkolölza-sruak ó? az óveéossiigcink, nmély :ráná .különösen Körépourópáfean a váililh- larok vecsot.őii hajílwmo<rak. A német bankinazgoliő azt mondja, hogy azoknak a vájllaCatotonafc, nme- H-eknek részvényei vannak a piacon. áUandóan fá- jékozs3tn; kall a közönsé- vállalatuk forgo Imáról, pénzügyi áilidsáróff, üzLi.i tehetős'geiiröl és iöve- «ieémezöet.fféTŐl. Ha a közönség ezekl.*öl a leimn tata sokból lát ja, hogy eg^ies váJBateknál jobban tadja elhoiy. z­ni tőkéjét, akkor ezt meg is fogja cselekedni, mert a tőke természetszerűleg oda irányul, ahol biztosan nagyobb kamatot kap. A bankok félévi mérlegeinek közlése alkalmá­ból feüinuerülrt az a gondoláit, hogy az ipaimdiliiailatolk ds hetgy éík közzé a maguk íéSéves márfjegiét Azt hász- szüik, hogy a ciónuet bemikig!a7igiaitók tanácsának kö­vetése, vagyis a közönség áldandó 'tájékcztateHa a 'tőzsdén vett. papirosok belső éjitekéről és oeztoGiék lehiertiőségiérőií az egyetlen módja ammiak, hogy a belső tőke mindinkább bekapcsolódjék a tőzsde életébe és a rés zvén ypiacom keressen a maga számára jövedelmezőségi lehetőséget. Nem saaJbad söhasean feUledino, hogy miindemiüilt Közőpeurópálbam, az SiniOádiós idők tőzsdei (tanár­ságai után tmagta a nagyközönség biBonyos osömöait érez e tőzsdével saembein és nfemiileg it^tekozatlaimd áül es egész tőzsdei éleit eilfőfct Az dmiMicáós idők dimaníár eOamiliiak. íMta már mormáüisnaik volna mond- ha'bó a tőzsde, élete, ha ott. üizlét volna. Álllaaudó ér­tékű a pétnz és megiliehetősou kiiiakikiuiltak a .belső értékeik. A rtőzedéről eHhübobtak a szemétpapiro- sok. A hiva'ta'iios (és Mhiivaioilos egnótiák tniegszün- itieki, vagy' ha mem ds szüsnitiefc mag egészem, okkor 'még eteknek űz időknek csökevérnyieiit ki lehelt pusBtitami a DlőzsdéinőIL Ha már most a közönség csak jó részvények­kel áll szemben a tőzsdém, álékor om■'.indulhat a % a propaganda, amely természetes érvekkel bizonyítja be a részvénypiac kamatozási lehe­tőségeit. 'Ez pedig csak bélteégteiliemiüil úgy rtőriiémhieitik meg, ha a váSIafilaifcok mimöiinkálbb fieilitá'Jiják vieEonyiaikat a közönség előtt és a helyes oszüláilypoilliJÍcká'VBÍl miilndij'oíbban bobiffionyttijáík, hogy a itőkeeilheilyetes számára a jó mésavtóny vtalóibanx aBkafflmias lés kiíi/ümiő űzőét. Modern vágóhidat épít Nagytapolcsány. Nyi trai ^ ^udósi tó nk jelenti: N agy tapol csán y község képviselő testületé legutóbbi közgyűlé­sén elhatározta, hogy az eddigi avult rend­szerű vágóhíd helyére uj, modern vágóhidat építtet. A kis városka husigénveit a tervezett vágóhíd ki tudja elégíteni, noha mindössze nyolcszázezer koronás költséggel épül. A kép­viselőtestület félmillió koronát már engedé­lyezett a vágóhíd céljaira, mig a hiányzó há­romszázezer koronát kölcsön utján fogják megszerezni. Mint értesülünk, rövidesen sor kerül a .terv megvalósítására. Éles ultimo. A szeptemberi ultimo az év­végi ultimén kívül a pénzügyi év legélesebb fordulója. A szeptemberi kampány előkészü­letei, a bér term in us s a bankok ama törekvé­se, hogy a negyedévi mérlegeket likvid nívón tartsák, mindez a pénzpiacon nagy szerepet játszik. Dacára annak, hogy már szeptember közepén kellő intézkedések történtek a pénz beszerzése iránt, ultimékor a jegybankkal szemben erős igényeket támasztottak. A ki­mutatás szerint a takarékpénztári bonnok eszkomptja 75 millióval 207 millióra emelke­dett, a váltótárca 25 millióval 237-re, az ér- téklombard 29 millióval változatlan maradt és összesen a kölcsön üzlet 100 millióval 473 millióra emelkedett, amely összeg 330 millió­vá nagyobb, mint tavaly ebben az időben. A devizakészlet 95 millióval 2.092 millióra emel­kedett és az egyéb aktívák tétele 72 millióval gyarapodott. A devizatárca szeptember 30-án 40 millióval kisebb, mint 1927-ben. A zsíró- számláról 526 millió (116 millióval keveseb­bet, mint tavaly) emeltek le, ami által a kész­let 590 millióra esett. A ban jegyforgalom S60 millióval (tavaly 852) 7806 millióra emelke­dett, ami 244 millióval több, mint a tavalyi bankjegyforgalom. Az ércfedezet. 41.5 száza­lék (tavaly 42) és a bank kulcsa szerint 73.2 (82.5). Vagyonleadásra 5.335 milliót fizettek be netto és ebből a bonnok kifizetésére 442 milliót tartalékoltak. » Mezőgazdasági cukorgyárak stabilizáció9 mérlegei. A Rositzi Cukorgyár r.-t. 14-én tart­ja rendes közgyűlését, amelyen a stab^izáeiós mérleget terjesztik elő. Az igazgatóság? tanács a mérleg alapján javaslatba hozta, bogy a részvénytőkét hat millióról három midi óra csökkentsék. — A Draho^vitzi Mezőgazdasági Cukorgyár stabilizációs mérlege alapján az elmúlt üzletévre veszteséget mutat ki, bár er­re az üzletévre vonatkozólag 830.000 korona volt a tiszta nyereség. Felemelik a magyar bankra tát. Buda­pestről je'entik: A Nemzeti Bank a bankrátát 6-ról 7 százalékra emelte fel s a népszövetségi kölcsön kötvényeire adott kölcsönnek kamat­lábát 6.5-ről 7.5 százalékra. Az uj kamatlába mai napon lép életbe. A Nemzeti Bank vezér­tanácsát az indította erre az intézkedésre, hogy a bankokat erősen igénybe vették. Meg-; említésre méltó, hogy a Nemzeti Bank mégi két héttel ezelőtt megcáfolta a hankrátaeme- lésre vonakozó híreket. A szlovénokéi bányamunkások bérköve- tplései. Pozsonyból jelentik: A handlovai szénbányák munkásai kijelentették, bogy szo-j lidárisak a málirisch-ostraui bányamunkások-! kai és szintén bérmozgamat támasztottak. A I munkások elhatározták, hogy követeléseik nem teljesítése esetén sztrájkba lépnek. A : tárgyalások 3-án kezdődnek meg. 1 Segélyakció & szlovens-kéi ipar számára, Pozsonyból jelentik: Miután Novák kereke» delmi miniszter fogadta a szloveuszkói ipar, képviselőit, a láptószentmiklosi bőripar érdé-« kében megindított segélyakció ismét előtér-« be került. Az ottani bőrgyárak szövetkezetét fogna kalapitani, amely a kereskedelemügyi minisztérium védnöksége alatt fog állni, hogy a behozatalt és a kivitelt racionális alapon megszervezzék. Valószínü, hogy már a legkö-« zelebbi napokban a kereskedelmi- és a pénz­ügyminisztérium képviselői Liptoszentmik-* lósra fognak utazni, hogy a kormány számára' a végleges jelentést megszövegezzék. Ezzel szemben a losonci ipar érdekében megindí­tott szanálási akció egyelőre holtpontra ju* tobt, meri meg akarják várni, hogy a Länder­bank milyen álláspontot fog elfoglalni á Sternlicht-féle zománoedénygyárra! szemben. Ezt az állásfoglalást befolyásolja, hogy a Län­derbank az utóbbi hónapokban a füleki zo­máncedénygyár részvényeit átvette. Értesü­lésünk szerint azonban a Länderbank a loson­ci gyár iránt továbbra is érdeklődést mutat. lü¥Élf "füliüll Nem egységes a prágai értéktőzsde Prága, október 2. Az üzleti tevékenység továbbra is igen élénk volt úgy a közönség, mini a spekuláció részéről. Az irányzat mindazonáltal nem volt egységes. A piac opti- misztikus volt és ezért a beruházási piac rész­ben szintén szilárdult. A bankpiac nyugodt volt Az ipari részvények piacán javult: Cseh Morva 170, Budweissi Sör 22, Cseh Kereske­delmi és Berg és Hütten 15, Krizik 11, Poldi 8, Skoda 6 koronával. Gyengült: Sohöller és Nordbahn bonnok 40, Első Pilseni 25, Nord­bahn 20, Königshofer 15, N\ ugatcseh Szén 12, Tejipar 10 és más értékek 2—10 koronával, A bankpiacon Nemzeti Bank 60, Cseh Esz- kompt 4, Osztrák Hitel 3, Zsivno és Cseh Unió egy koronával gyengüli, Cseh Indusztriál egy koronával javult, A beruházási piacon a 3.50 százalékos pótjáradók 60, a 3.50 százalékos negyedik 45, a négyszázalékos pótjánadék 30, a 3.50 százalékos negyedik 10, a 6 százalékos negyedik 5 fillérrel javult. Konzol és Pré- miumkölcsön 5, LisztkÖlcsön 2.50 fillérrel gyengült 1928 október 3, szerda. + A prágai derizapdacoo Bőrűm 055, Btriüissadl 0.75, Baiibainest 0.0d, Landxra 0.0®, Mffirtuó 0.045, Var­só 0.085, Béas 0.325 ikoranávai gyemgiüíllt, Ikudiap-ert 0j135, Zürtdh 055, Párta 0.065 (kánonával javult. + Kedvetlen a budapesti értóktőusde. A spe­kuláció tartózkodó volt és igen kis számú Ozletet kötöttek. Az árfolyamok 1—2 százalékkal töre­deztek le. Egyes, a csehszlovák távirati iroda je­lentésében nem szereplő értékek közül a Moktár 95, Pestszentlőrinci 30 és Részvénvsör 144 pengő* árfolyamot értek el. + Tartózkodó a bécsi értéktőzsde, ügy a ku­lisszban, mint a korlátban üzlettelenség iralko- dott. Dynamit prágai vásárlásokra megszilárdult, Brünni gépek Berg és Hütten és Prágai vas nyereségrealizációk következtében veszteségeket szenvedtek. Montánértékek is gyengék voltak. Skoda prágai eladásra veszteségeket szenvedett. A magyar bankrátaemelés nem volt hatással a tőzsdére.-4- Gyenge irányzatú a berlini értéktőzsde. Eleinte erősen lanyha volt a •tőzsde, később a gyen­gülés an'eitoáM't <ée, az utóitőasde már barátságos voOt. iMontiániviliékek: 4, a többi piac értékei átlag másfél steantekikail gyongüllteik. A p-éaiapinc neun változott,. ÁRUTŐZSDE j- A mai budapesti terménytőzsde határidős piacán, amint azt ottani & .erkesztőségünk telefo­nálja, az irányzat gyengébb, a forgalom ólénkebb volt. Nyitási árfolyamok: magyar búza október­re 25.96, márciusra 28.56, 28.58. 28.52, májusra 29.32. 29.28, magyar rozs márciusra 27.50, 27.48, tengeri májusra 28.64, 28.66, 28.70 pengő. Felmon­dás 6600 mm. magyar búza és 2700 mm. magyar rozs október 5-iki átvételre.-f A mai budapesti gabonatőzsdén, amint azt ottani szerkesztőségünk telefonálja, az irányzat csendes volt és az árak változatlanok maradtak. + A tongerentnli gabonapiacokon lanyha ia'áary- saJt Tnieölieitit a kövoKkv®ó árakalt rjcgiyeaíiélk: Csükágó: Biuaa Ihaird winter II. 118.25, dieoeanbetri 116.50, irrrair- oim_í H20.S7, májusi 123.75, ■beongeaii (mixed II. prompt 93.25, diaoerrubori 78.75, márciusi 80.50, májusi 63, decemberi zab 42.50, márciusi 44, rozs II. prompt 106.62, d;ecembe<ni 101.25, máivriusi 102. — Newyorn: Busa hard winter II. 131, red wira/beir II. 161.50, non them mamtoba II. 132.37, rozs II. 114.25, ka­nadai moMteárpa 78, tengeri mixed western II. 91.75. — Winnipeg: Októberi búza 115.37. decem­beri 115.37, májusi 120.87, októberi zab 55—62. — Kansas City: Búza red winter II. prompt 119. — Minneapolis: Búza I. northern springt prompt 111.37. — Buenos Aires: Novemberi 'búza 10, feb­ruári 1020, novemberi teregari 8J55, • decemberi 3-60. februári zab 7.70. — Rosario: Februári búza 10.15. novemberi tengeri 8.40. A londoni gyapjúnukcióu 11.899 bál ke­rült eladásra, amely mennyiségből hatezer bált vásárollak meg. A kínálat jó választék lelett rendelkezett, de az üzlet nem fejlődött ii. Az irányzai. nem volt egységes.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents