Prágai Magyar Hirlap, 1928. október (7. évfolyam, 225-249 / 1852-1876. szám)

1928-10-10 / 231. (1858.) szám

6 1928 ofctöber 10, nmét. béri test többi részeit már nem találták mge. A mentési munkálatok csak igen nehezen ha­ladnak előre s nem valószínű, hogy még az éj folyamán befejeződhetnek. A mentésben fő­képpen a katonák tevékenykednek: srioven- szkói magyar fiuk. Széles körletben megakadt minden for­galom. Katonák rendőrök kígyózó kordonja állít tilalmat az élőknek: a koxdonon belül ha­lottak és sebesültek után kutatnak meg-meg- koppanó csákányokkal, hórukkozó kiáltások közepette. A három vezetőmérnök a hatottak között Hat órakor hat halottat húztak ki a ro­mok alól. Általában óriási az aggodalom, hogy mintegy negyven áldozatra kell szá­mítani, annál is inkább, mert a legtöbb munkás a ház pincéjében dolgozott, amely­re az egész épület ráomlott. A szerencsét­lenség színhelyére egy autogénolvasztó­készüléket hoztak, hogy a pincéhez hozzá lehessen férni. Egy rendőr elbeszélése sze­rint az összeomlás pillanatában egy asz- szony gyerekkocsit tolva maga előtt, ment el a ház előtt. Bizonyosra veszik azt is, hogy a szerencsétlenségnek több járókelő is áldozatul esett. Prazák mérnök kijelentébe szerint az épületen nyolcvanhét munkás dolgozott, akik közül hatvan az omladékok alatt van. Az eltemetettek között van a cég Mnndl nevű vezető mérnöke, Pulzmann mérnök, a cég vasbetonosztályának a vezetője és egy harmadik mérnök. A három mérnököt ha­lottnak tekintik. Prazák mérnök továbbá kijelentette, hogy a szerencsétlenséget szerinte a rossz cementanyag okozta. Fedor Miklós nagysikerű beszámolója Nagyszombatban Hlinkának futva kellett távoznia a népgyüiés színhelyéről, ugyanakkor, amidőn a keresztényszocialista taggyűlést a legnagyobb lelkesedés kísérte Nagyszombat szlovák és a tölbbi nemzeti­ségű őslakossága október 7-én fényes sikerű keresztényszocial'ista taggyűlést rendezett. Ez alkalommal Fedor Miklós képveslő tartott be­számolót, amely arányaiban és hatásában újabb hatalmas előretörését jelenti a párt­nak a szlovák vidéken. Fedor Miklóst az állo­máson várakozó küldöttség élén Ráchter János bankigazgató üdvözölte. A Baxa-vendéglő nagyterme zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel, akik áhítat os csöndben hallgatták végig a nép­szerű képviselő beszédét. Szukop Adolf helyi elnök lelkes meg­nyitó szavai után Fedor Miklós emelkedett szólásra. Feladatául tűzte ki — úgymond —, hogy meglátogatja Szlovenszkó minden vá­rosát, hogy hirdesse a keresztényszooialista elveket, amelyek nemcsak nálunk hódítanak egyre győzelmesebb erővel, hanem az egész világon is egyre népszerűbbek lesznek. A szeretet és a megértés a két pillér, amelyen a párt hatalmas boltozata nyugszik. A kérész- tényszooialista párt szeretetet hirdet nemze­tiségek és felekezetek között és tudvalevő dolog, hogy a szeretet a leghatalmasabb épi- tőtényező az emberi életben. Rátért a párt ellenfeleinek megszokott vádjára, az irreden­tizmusra, amelyet ellene igyekeznek szögez­ni. Ugyanekkor a miniszterek azt hangoztat­ják, hogy a magyar a legjobb adófizető, a leg­jobb katona, Benes szerint a leglojálisabb ál­lampolgár és a legmunkaképesebb tényező. A párttól mi sincs távolabb, mint a gyűlölkö­dés szelleme, mely, miként Hlinka esetében beigazolódott, csak elégedetlenséget arat. Mi vagyunk a Szaharában az oázis — mondotta — ahol nemzetiségi különbség nélkül felüdü­lést találhat. A szlovák nép évszázadokon ke­resztül megosztotta örömét, bánatát a magyar­sággal, Rákóczi lobogója alatt együtt küzdöt­tünk és történelmünk nem egyéb mint a két nemzet közös eseményeinek sorozata. Az osztrák kamarilla különösen a nyugati szlo­vákságot igyekezett a magyarság ellen lázita- ni, de ez a törekvése egy-két hatalomra vá­gyó kivételével mindenkor csődöt mondott. Ma is sokan úgy viselkednek, mintha a Bach kor­szakban élnénk és a Prugel-patent folytatód­na, de a két nemzet közt máig sem sikerült Váltási készülődések Szlovonszkón Prága, október 9. A Lidové Noviny is­merteti a szlovensákói csehszlovák pártok vá­lasztási készülődéseit s azt panaszolja, hogy a jubiíLáris összejövetelek hova-tovább párt­kort eskedési jelleget nyernek. A Hlinka-párt vasárnap 25 helyen rendezett népgyülóst. A ludákokkal párhuzamosan a republikánusok mozgolódnak és erősen panaszkodnak a nép­párti terror miatt. A néppártiak Hodzsáék szerint terroriisztikiDsm) lépnek fel a tanítóik­kal és hivatalnokokkal szemben, akik más pártnak (értsd: az agrárpártnak) tagjai. Az agrárpárbiak depói tériét készülnek küldeni Drobny országos alelnökhöz, hogy panaszt te­gyenek a néppárti terror billen. A nemzeti de­mokraták október 13-án tartanak T roncsén- teplicetn országos konferenciát, a szociálde­mokraták Zólyomban tartanak seregszemlét az ottani uj munkáskéz fölavatása kapcsán. A szlovenszkói országos választás egy-két je­löltjét is kezdik emlegetni. Az agrárpárt lis­tavezetője Qkánik Lajos tesz, a szociáldemok­rata párté Markovi® Iván dr. éket verni, a gyűlölködés szennyes taraját csak ott emeli föl, ahol az anyagiakban érde­kelt vezetőknek Ideig-óráig sikerül a népet el- kábitaná és a közös érdek elten uszítani. Ma az a helyzet, hogy mindenki fél és min­denki gyanús — aki él. A hatalmon tevők pe­dig leginkább a keresztényszocialista párt igazságától rettegnek. Beszéde végén a nyugdíjasok sérelmeit ecsetelte, a földreform szociális igazságtalan­ságaira mutatott rá és az elbocsátott tisztvi­selők nyomorát ismertette szemléltető módon. A képviselő lenyűgöző hatású beszámo­lóját szűnni nem akaró éljenzés követte. Majd Wallner János dr. nagyszombati ügyvéd is­mertette a hallgatósággal a párt programját és a sarkalatos elveket, amelyet minden őslakos­nak szivébe kell vésnie. A keresztényszocialisták taggyűlésével egyidejűén — mint tegnap már beszámoltunk róla — a Hlinka-párt csendőri segédlet mel­lett népgyülésezett a nagyszombati Főtéren. A népgyülésre a hatóság részéről rendkívüli elő­készületek történtek. Már a kora reggeli órák­ban acélsisakos csendőrök lepték el a pálya­udvart és az útvonalat, amelynek mentén a kormányiba belépett Hlinka fogja osztani „az igazságot". A keresztényszocialista taggyű­lést a legteljesebb rend, szinte könnyes áhítat jellemezte, ugyanakkor a konkolyvető szlovák néppárt vezérének beszámolója állandó za­jongás és verekedés között folyt le. Jellemző a kormány megváltozott magatartására Hlin- kával szemben, hogy áki a népgyülésen szót mert emelni Hlinka elten, azt azonnal csend­őrök fogták körül. Még ez a „hatásos" támo­gatás sem akadályozta meg a szocialistákat 'és a kommunistákat abban, hogy verekedést he rögtönözzenek a Hlinka párt emberei ellen. A szlovák a szlovákot ütötte és Hlinka futva Volt kénytelen otthagyni a népgyüiés szán­helyét és párthívei fedezték a levitézlett párt­vezér menekülését. Az ott lejátszódott ese­mények fényes bizonyítékul szolgálnak arra, hogy aki gyűlöletet vet, az gyűlöletet arat és Hlinka, aki a gyűlölet hajóján evezett be a kormány kikötőjébe, ma a nagyszombati ta­nulságok után elmélkedhetik a népszerűség múlandóságáról. A szenátus a prágai építési katasztrófa hatása alatt félbeszakította munkáját Prága, október 9. A szenátus ma újból összeült. A jelentéktelen tárgysorozatot Spii- na közmunkaügyi miniszter bejelentett fel­szólalása teszi érdekessé. A miniszter a bá­nyászsztrájkról nyilatkozik s nyilatkozata fe­lett . vita indul meg. A szenátus szerdán délelőtt 10 órakor kezdi meg a szociális biztosítás módosításá­nak tárgyalását, ami három napon át, vagyis szerdán, csütörtökön -és pénteken fog tartani. A szociális biztosítás reformjavaslatán a sze­nátus módosítást eszközöl, mivel a gyorstal­paló munka következtében a képviselőház­ban szövegezési hibák, például paragrafus- ismétlések történtek. így tehát a szociális biztosítás novellája mégegyszer visszakerül a képviselőház elé. Az ülést délután 3 óra helyett negyed 5 órakor nyitotta, meg Hrubán elnök. A tárgy- sorozat első pontját, amely a kereskedelmi cégek lajstromára, vonatkozik, utolsó napi­rendi pontnak tették és ezután vita nélkül második olvasásban elfogadták a Perzsiával kötött ideiglenes kereskedelmi szerződést. Majd Franciscy Lajos országos keresztény- szocialista párti szenátor, valamint Hampl kommunista szenátor mentelmi ügyét tár­gyalták. Franci scyt a szenátus a mentelmi bizott­ság javaslatára nem adta ki. Végül a szenátus a képviselőháznak újabb határidőt adott arra, hogy a szülésznők ki­képzéséről szóló törvényjavaslatot letárgyal­hassa. Spiiinia mtimltezitter mjem jeli len tuötottt cmteg a Raeníá- itiufibam, miivel a klöranurtkiaóigyli mlitaisZtéaiiimmlbain most flolymlk a tóirgiyialáigotk a bányiáiseioik Iképvilse- löiivefl. A kereisíkiedieilimii oésgliatjsbnoimtrtól eraőiló tör- vényjarvasflialWial flöatpcRoliailioisain Vita imiduWt mieg. Prnsa ikominmruiRta kóípviiseiliő ágién élleöen ki­kelt; a kiadn'ói nemdlőinség diliéin, aimieily tetljleiaefn Ibtán- •ÜaílimiaizJha nteimcsaik a Mnyiáfiiziolklat, hiamieim aiBotk iflalle- eégdiit ifi. A mali iprlágiaii épriiilkieacei Ikiaitiaszitiróiflára máibéirtve toiijelienitá, hogy a ezemátluisinalk pöldlált iklel1- IHeme vermi a képivséllőMiz kOTlaégrveltléfii, vnlnmimft özooiiáliporiliitlifkíaii. ibiBOltltiságiáltlóO, aimielyék, amikor imieiglhiafc Utóik a eaemeinicstiéltJlieiniség bitnél, a®anmiat fel- ibeHZaltóittwlrtiáík az iiOicst és a toépViöelllőlliáz tagjai a Bon­nal a tiieOyisBiinéine mietnitleik. Stiasfcny (memzellli SBOciialllílsltia, .laroliin wéfmiel sao- dóldieirndk/nalba képviselőik ugyianimilk « kfedcéi íbá- nytáiSTJSTitináijilíinől' fotefitaélltok. Havi© cöelhfiziliovtálk Knocitálldtemiofkjna ta ídépvilséllő eraerttnit az épülHkeraési ezieronictsélilleiniség ónra vcnirt- hteiiő vissza, hogy az tépiilUktetzést mozgiallioimtnóll, szélé törvény, mmély adlóllciedlveiTiniiéinyteikelt en^edlcíltyez, ligiem Tövűid tajóinaliui, rigiy imrilndieinkii épilllkieonli alkar és terméK/ietets, hogy az épiltíkietziéficik metm folyamik oly gOndloHim, mliinJt kelHieme. Hrubán ellmölk rondáin felkörte' a szemátonn/loat, hogy a mari dlélluWámli. óprililkieraáai kaitaMtméta nlükialb máiból rVffflvétiütk JefHéHiíl fcMIíwi • h'iflilgjaBBálk rnteg (bo­jielieinftiélséít. Bllőadita, hogy ma diéluiftáln ífél 3 óraikor a p/rójgtaii Porliason órliiáisi. 'épiltkeiziéisii talaiSBtiixiifia tlör- tlémt. Az eddigi váasigiátlait szériát aniegláJJl'aipüJhái^t nyert, hogy körülbelül hatvan munkás dolgozott az épüle­ten. 4 munkásság egyharmadrésze. épségben megmenekült, a többiek a romok alá kerültek. Eddig egy halottat húztak id, továbbá 22 sebe­sültet, akik közül azonban kettea a kórházba szállítás közben meghaltak. A mienltosii munkáltaitokat miindiefn erővel follytaitfják. Erről a szomorú (hliinről lértesiltfi a esemálbust és biz- ittofiriittja az óridiotaaltioik horaziátartiozóált a saetnáituB mész- vétérŐL A szemlátiUB ejgyailtltial apellál az riffllétiéikes ikörökJhiöz, hogy a Itegfizigioruibb óviinltiéakiedléselkeft itiegye meg, hogy hiaeonlió szierenucséiilieiiiiség tlöbbé meg mié itemétliődheiSBék, mivel ez évben miár niem ez az Olfid épitíkezeöL kaltaigzltróía és a Itegfiffligioru'b- ban [járjon el azok élen, akik ilyen Bzeneniceéltillen- ségtét efflőiidénneik. Hrubán elnök eznfflán ibejieffienítiéfite, hogy a rész­vét miegnyiláitikozása jeliéül az ülléfiit mia benefkesélli azzal, hogy a szenátus Hegközetelbi 'ülése holnap fel (biz órákor lösz. HaiáSos gázömlés egy prágai bérházban Egy halottja és tíz sebesültje van a szerencsétlenségnek Prága, október 9. Ma reggel hat óra táj­ban a Mánesova utca 59—61. számú házban súlyos gázmérgezési tömegszerencsétlonség történi, amely egy emberéletet követeli áldo- •zatul és mentők hat eszméletlen embert szál- litottaik a kórházba. A bérpalota gázvezetéké­nek főosövében történt a robbanás s a csőre­pedés következtéiben kiömlő világi tógáz sza­gát először Hawel Jareszláv kereskedő vette észre. Fellármázba a házbeiieket, a rendőrség­re telefonált és miközben a riadó bejárta a szomszédos házakat, a vészhir az utcai járókelők és a. lakók között fejvesztett pánikot keltett, A járókelők százával gyűltek a ház köré, eláiltáfk a főbejáratot, úgy hogy a mentők csak egy mellékbejáraton tudtak bejutni. A gáz­robbanás a földszinten a házmesteri lakás köz­vetlen közelében történt s a mentők először a házmester szobáiba hatoltak, ahol eszméletlen állapotban hevert Milán ház­mester, a felesége és egy rokonleány. A szomszédos lakásban Pribil Róza. az első emeleten pedig egy Skróbel nevű asszony öt albérlője feküdt a gázmérgezés tünetei kö­zött, ájultam. A mentők tizenegy eszméletlen eml>eírt szállítottak a kórházba és közülük Mi- cán házmster felesége pár óra múlva kiszen­vedett, A gázmérgezés többi áldozata közül négyet hazabocsáto ttak házi ápolásra, mig ha­tot, akiknek állapota aggodalma tkeltő, a kór­házban tartotta^. Említésre érdemes, hogy a bérházban ezúttal negyedszer pattant meg a gázvezeték főcsöve és a gázömlés majd min­den esetben eimberáldozaloikat szedett. Zogu albán király áttért a római katolikus hitre Belgrád, október 9. Tirannából érkező fai­rek szerint Zogu albán király néhány mappái ezelőtt titokban áttért a római katolikus hitre. A keresztelési Del Piere párisi nunaiue vé­gezte. A mohamedán törzsek körében ez a faár nagy izgalmat keltett. Az áttérés hir szerint a király házassági terveivel van összefüggésben Földrengés Mexikóban Mexikó-City, október 9. Mexikó-Cityben tepiap heves földrengés pusztított A kárt mindeddig nem állapíthatták meg s azt sem tudják, vájjon az elemi katasztrófa emberál­dozatokat követelt-e. A város villamos áram­mal való ellátása két óra hosszat szünetelt s ennek következtében az utcák forgalma meg­csappant. A városban pánik tört ki, de a ha­tóság erélyes intézkedései elfojtották a nyug­talankodást. Cleveland, október 9. Az itteni földren- géstjelzö állomás néhány ezer kilométer tá­volságban félóra hosszat tartó földlökéseket észlelt. Egyelőre nem tudni, vájjon a mexikói földrengés hullámait jelezte-e a földrengést- jelzö állomás. „A iwsosfazéknál álul — a kisebbik rossz** Prága, október 9. A német keresztény­szocialista néppárt hivatalos lapja, a Deut­sche Presse MayT-Harting vasárnapi iglaui beszédével kapcsolatosan a következő érvek­kel támogatja a német keresztényszodalisták megalkuvó opportunizmusát. Nemzeti érdek, hogy két rossz közül a kisebbiket válasszuk. A közigazgatási reform jobb, mint a nagy­megyerendszer, a kormányban való részvétel jobb, mint a hatalomból való önkéntes kizárt­ság . . a A németországi komniinista párt beiső válsága Berlin, október 9. A német kommuniata párt hosszabb idő óta súlyos belső válsággal küzd. A hamburgi szakszervezeti tanáos a kö­zelmúltban megfosztotta állásától Thalmannt, a német kommunista párt vezérét s vélt biro­dalmi elnökjelöltet. Ma megérkezett a mosz­kvai kommunista végrehajtóbizottság döntése, amely a felfüggesztést érvényte'eniti és Thal­mannt rehabilitálja. A hamburgi párt vezető­ség ítéletét a moszkvai végrehajtóbizottság ko­moly és veszedelmes hibának tartja. Hambug- ban azzal vádolták Thalmannt, hogy részes egy megvesztegetési panamában és eltussolta a pártvezetőségben támadt pénzügyi termé­szetű visszaéléseket. A moszkvai végrehajtó- bizottság szerint „ily jelentéktelen tévedéseik és hibák megbüntetésével nem szabad a né­met kommunista párt átütőképességét és po­litikai erejét gyöngíteni". A rimaszombati járásfőnök ellen büntető feljelentést tettek Rimaszombat, október 9. (A P. M. H. tu- dósitójának távirati jelentése.) Hetekkel ez­előtt beszámoltunk arról a sajnálatos izgatás­ról, amelyet Hanes Emil rimaszombati járás- főnök követett el Nyustyár tartott beszédé­ben. A járási önök izgató szarai alaposan fel­kavarták a nyustyai kerület felekezeti és nemzetiségi békéjét és az ügy hullámai még egyáltalán nem csillapodtak le, hanem mind szélesebb arányokat öltenek. Értesülésünk szerint a csehszlovákiai országos cionista szövetség, amelynek központja Maehrisch- Ostrauban van, a rimaszombati államügyész­ségen benyújtotta feljelentését Hanes Emil járásfőnöik ellen, amelyet az ügyészség 1519-28. St. szám alatt iktatott. A magyar nemzeti párt törvényhozói in­terpellációt nyújtottak be Hanes Emil járás- főnök izgatási ügyében a belügyminiszterhez és az igazságügyminiszterhez és igy a sok port felvert ügy a parlament fóruma elé is kerül. Csehszlovákia és az Anschluss Boriin, október 9. A Berliner Lokalauzei- ger mai vezércikke az osztrák—német csatla­kozás kérdésével foglalkozik. A cikk megálla­pítja, hogy a csatlakozásnak pillanatnyilag Csehszlovákia a legnagyobb ellensége. Még a francia ágyuk sem jönnének oly gyorsan mű­ködésbe a csatlakozáskor, mint a csehszlová­kok. A franciák ellenállását politikai okok diktálják-, a csehekét pusztán érzelmiek. A csehek érzelmi ellentéte alaptalan. Ausztria tSs Németország egyesilése semmiesetre sem je­lent veszedelmet Csehszlovákia épségére nézve.

Next

/
Thumbnails
Contents