Prágai Magyar Hirlap, 1928. október (7. évfolyam, 225-249 / 1852-1876. szám)
1928-10-07 / 229. (1856.) szám
2 iyfcgasfc-'iu.yg:j&%aas3««HBBEHata llllll■■■■lllla——mm az aránylag jelentéktelen részletkérdésben is. Salzburgi fegyverleletek Salzburg, október 0. A Salzburger Volíks- blaitt értesülése szeriül tegnap délután a salzburgi pályaudvaron katonák jelentek meg és a vasutasok szakszervezetének épületében 72 maiunlicherfegyvert foglaltak le a hozzávaló munícióval együtt. Ezenkívül kél titkos rádióállomást kutattak feL Abban a helyiségben, ahol a fegyvereket ée a muni- ciót találták, rendszerint a köztársasági védelmi szövetség szokott gyülekezni. & szenátus kedden illés! tar! Prága, október 6. A szenátus kedden délután 3 órakor rendes ülést tart, amelyen minden valószínűség szerint indítványozni fogják a szociális biztosítás reformjavaslatának visszaküldését a képviselőházba. A klu'b- elnökök fél 3 órakor tartanak konferenciát. ——oo—— Ma&lanaSd Prágába lön London, október 6. Maodonald és Sir Os- wa'ld Mosley munkáspárti képviselő lady Mosley társaságában ma elutazott Londonból és hosszabb tanulmányutat akar végezni a kontinensen. Maodonald és kísérete először Bécsbe jön, majd innét Prágába, ahol néhány napig fog tartózkodni. Prágából Berlinbe utazik és október 24-e körül visszatér Angliába. MEGHÍVÓ A Csehszlovákiai Magyar Újságírók Szindikátusának elnöksége október 14-én, vasárnap délelőtt fél 11 órára rendes végrehajtók izofctsági ülést hiv egybe Prágába a Continental-kávéház különtermébe. Tárgysorozat: A tisztviselők jelentése. Az újságírók nyugdijbizíositásánák kérdése. A rokonszervezetiekkel való együttműködés kérdése. Indítványok. Tekintettel a nyugdíjbiztosítás fontos kérdésére, kérjük aa összes bizottsági rendes és póttagok pontos megjelenését. (Hivatalos. Kérjük a közlemény szives átvételét.) Csehszlovákia egyetlen szépirodalmi képes hetilapja a Képes Hét megjelenik minden hét csütörtökjén 'PTRXiG M-yV\AO^AR-HTRMI> m cfcttbrr T. Benes szerint a kisebbségi kérdés nem kardinális pontja a filáipsiitikának A kDIBgyminiszter a népszövetség kisebbségi bizottságának megalakulása eüen — Benes a belföldi frontra szeretné visszaszorítani a kisebbséget — „A jövő év gazdasági és politikai tekintetben igen nehéz lesz“ — Prága, október 6. Benes külügyiminiszter hosszú hallgatás után most ugyancsak kimerítően beszélt a parlament bizottságaiban. Elsősorban elmondotta expozéját a külügyi bizottságban, továbbá felszólalt a költségvetési bizottságban és a külügyi bizottság vitájának befejeztével válaszolt a vita folyamán elhangzott kérdésekre. Az első két beszédét már ismertettük, ma a külügyi bizottságban mondott válaszát közöljük. Válaszában régi optimizmusát hangoztatva, újból kiemelte a köztársaság nehéz földrajzai helyzetét és kényes gazdasági relációit az egész világgial. Ily körülmények között a köztársaságot rendkívül érdekli az, ami Géniben történik. A lefegyverzés ma már konkrét kérdés, nem szóbeszéd, illúzió vagy pacifista fanatizmus, haneih fontos vitális érdeke az államnak, hogy ezen problémához álláspontot foglaljon el, résen álljon és figyelemmel kisérje a világ fejlődését és Európa kialakulását Kramár nemzeti demokrata képviselőnek kifogásaira a népszövetséggel szemben az a válasza, hogy komoly politikusnak ilyen hangon nem volna szabad beszélnie. A nép- szövetség kilencévi munkájának számos látható eredménye van. Magának a miniszternek a legnehezebb munkája Genfben volt. Sajnálattal látja, hogy egyes politikusok ezt a komoly munkát nem tudják kellően értékelni. Az ausztriai helyzetet érintve, Benes annak a nézetének ad kifejezést, hogy Csehszlovákiának semmiféle veszedelemtől nem kell tartania. A kisebbségi kérdés a népszövetségivel; jutott, de nem kardinális pontja a világpolitikának. Ebben a* ügyben is reális álláspontot foglal el. Mindien mell ékgondolat nélkül a kisebbség védelme mellett foglal állást, de a kisebbségi kérdés elvileg belpolitikai kérdés legyen, már csak asért is, hogy a kisebbségek megtanulják, hogy jogaikat saját hazájukban harccal és együttműködéssel keli ki- kényszeriteniök. Ez politikai harc, amely gyakran nehéz is, de Benes szerint nemzetközi szempontból ez az egyedül helyes mód. Emellett nemzetközileg az összes kisebbségeknek a védelemnek bizonyos minimumát garantálni kell. Magától értetődő és mindenki el kell hogy ismerje, hogy ezzel a kényes és veszedelmes kisebbségi kérdéssel nem szabad visszaélni s ezért belpolitikai ég nem nemzetközi utón kell megoldani. Ez esetben a kisebbségek épp a közeledés ügyét lo&ják szolgálni és nem lesznek nyugtalanságok okai. Genfben egy kisebbségi bizottság megalakítását javasolták, ahol a világ összes kisebbségei védelmet találnának. Az indítványt ugv vetették fel, hegy az éle azok ellen irányuljon, akiket már kisebbségi szerződések kötnek. A miniszter következetesen azt a politikát képviseli, hogy a békeszerződésekben vállalt kötelezettségeket teljesíteni kell. Az állam érdekében azonban nem engedhető meg, hogy még újabb kötelezettségekkel terheljék meg Csehszlovákiát. Álláspontja a következő: Ha lesz bizottság, ngv az mindenkire egyformán vonatkozzék, ö hajlandó beleegyezni abba, hogy egy általános bizottságot alakítsanak, mert meg van győződve róla, hogv ettől Csehszlovákiának nincs mit félnie. Álláspontjának helyessége kitűnik abból is, hogy a bizottság kompetenciája aránytalanul kisebb lenne a Csehszlovákiát kötő kisebbségvédelmi szerződésnél. Még egy Benes-válasz Benes leül ügym iniszter a szenátus külügyi bizottságában elhangzott felszólalásokra is válaszolt. Válaszában részletesen foglalkozott a dön tőbi náskod'ás kérdésével. Csehszlovákia egyre több és több arbitrázs- szerződést kőt. A köztársaság ugyan nem áll e tekintetben az első helyen. Az első Svájc, melynek már körülbelül: 15 áHamonai vsa arbiirázsszerzódéee. Csehszlovákiának elsőrangú érdeke, hogy szomszédaival rendezne viszonyát, amelyekkel való viszonya kezdetben igen komplikált volt A miniszter e®- után ismét részletesen foglalkozott a Kel- logg-paktummal. Ásókkal a hírekkel k&peoaíatasaa, hogy Románia nem volna hajlandó meghoss- szabbitani szerződését Csehszlovákiával, kijelentette Benes, hogy e* „a. kísaiitani baráijai* fantáziájának szülemény®. A leszerelés problémájának megoldása egyre jobban előre halad; most megalakulhatott volna az általános lefegyverzési bizottság, amely ellen azonban Amerika, Anglia és Olaszország állást foglaltak. Véleménye szerint a lefegyverzés ellenőrzésének sokkal! nagyobb lesz a morál Lg ereje, mintáéin a gyakorlati hatása. A biztonság kérdésére vo^ natkozólag Benes kijelentette, hogy el fog érkezni az az idő, amikor a biztonság kérdésére és a lefegyverzés problémájára is inp kább fognak befolyást gyakorolni a beépoH* tikai viszonyok, mint az úgynevezett „külső ellenségek". A külügyminiszter említést tett még az Ansohlusz kérdéséről is, amelyről nem akar mást mondani, mint azt, hogy ez nem aktuális kérdés. Egy példát hoz fel erre. 1830-ban hatalmas mozgalom indult meg abban az irányban, hogy Franciaország egyesüljön Belgiumiról, azonban az összes hatalmak, különösen Anglia állást foglaltak ez ellen és igy nem került rá sor. Ami az ő egyéni optimizmusát illeti, kijelenti, mér régebben is figyelmeztetett arra, hoyg a jövő év gazdasági, de főleg politikai szempontból igen nehéa lesz, különösen abban az esetben, hogyha a francia-német problémát nem sikerül elintézni, azaz a reparáciős kérdést és a Rajna bal- partjának kiürítését. Ha e két kérdést nem sikerül megoldani, úgy a leszerelés kérdése is hosszú időre elodázódik. M1NNEHAHA („KACAGió VÍZ") REGÉNY, Irta: IMII mmMMm (34) — Tudod, mégis csak Isten rendelkezett igy. ő látja a múltat és a jövendőt és meg akarta büntetni Barna Mennydörgést vétkes cselekedetéért. Ezért adta neked azt a gondolatot, hogy cseréld ki a csészéket. Nem láttam szükségesnek, hogy erre válaszoljak, hanem megkérdeztem: — De mondd, miért nem mutatkoztál előttem? Hiszen miattad jöttem ide! Megtörtnek látszott, azonban hallgatott. —- Fogva tartottak? — Nem. — Te tudtad, ugy-e, hogy a nagy táncot azért rendezik, hogy eltérítsenek téged a keresztén y vallástól ? — Tudtam, de ez sohasem sikerül nekik. Istenre bíztam magamat, aki igazságot szolgáltat. — És Esős Arc? — ő a mi törzsünk gonosz szelleme. Amig whisky]ét osztogatja, mindenki azt teszi, amit kiván. — így látom én is. Tudod, hogy honnan szerzi a whiskyt? — Nem tudom. — Én azonban tudom, ő maga főzi egy falábú yankee-farmerrel, kinek Craig Jack a neve é3 itt valahol, a ti reservationtok közelében van farmja. — Honnan tudod mindezt? — Esterházában födöztem fel, ahol a whiskyt •”! szokta adni és az árának jórészét azután más csirkefogók társaságában kártyán elveszíti. — Az Istenért, ezt meg kellene akadályozni — kiáltott fel ijedten Mlnnehaha. — Ó, ha Dead Body itt lenne! ő megmondaná nekem, mit kell tennem! Nemcsak az a veszedelem fenyeget, hogy Esős Arc az egész törzset megmérgezi gonosz italával úgy, hogy legközelebb súlyos kihágásokat fognak elkövetni, de attól is félek, hogy ha ezt leleplezik a hatóságok, még rosszabb lesz előttük a hírünk, mint eddig. S majd még sokkal többet kell szenvednünk. — Én azt hiszem, csupán egynek kell ezért szenvednie — mondottam nyomatékkai — és ez... Esős Arc lesz! Kiirt egyszerre lövés dördült el, melyet nyomban két-három más lövés követett. Mi rínék aha összerezzent. — Menjünk! — kiáltotta. — Már nagyon sokáig időztünk. — Ó, én nem hiszem, hogy a lövéseknek nagyobb jelentőségük lenne — mondottam megnyugtatőlag. — Hiszen tudod, ha az indián a whiskymek csak a szagát érzi is, már elkezd hadonázni puskájával. —- Lehetséges, de éppen ezért nem szabad nekik téged itt találni ok. Föl vannak izgatva ellened és jelenlegi állapotukban mindegy nekik, hogy mit csinálnak. Nem gondolnak a következeményekre. Hirtelen fölkelt, megfogta a karomat, hogy ne is adjon alkalmat ellentmondásra és a sátor hátulső része felé húzott. Magam is tanácsosnak láttam, hogy megfogadjam az intését. Eíllőbb azonban el akartam búcsúzni az öreg indián asszonytól, akinek vendégszeretetét élveztem és a fiától. A fin egész mostanáig mélyen aludt, csupán a lövések zajára ébredt fel. Az öreg asszony ébren ült Minnebahávai folytatott egész beszélgetésem alatt és figyelt, bár nem értette hogy mit beszélünk. Tiz dolláros bankót adtam neki, mely nagyon kapóra jöhetett a szegény özvegynek, azután mind vele, mind a fiával kezet fogtam és követtem Minnehahát a hátúlsó sátorfái nyílásán keresztül, amelyet ismét lehajtottam. Mély sötétség fogott körül bennünket. — Tudsz nyereg nélkül lovagolni? — suttogta Minnebaiha, miközben a kezemet kereste és maga után húzott. — Azt hiszem, ágén, — feleltem. — Két lovat kötöttem meg a cserjésben. Mind a kettő Esős Arcé. A lóállásból, hoztam el, nyerget azonban nem találtam. — Minek két ló? Csak nem akarod te is elhagyni a reeennatiomt? — Veled megyek, amig csak nem tudom, hogy biztonságban vagy. Ennek a vidéknek minden talpalattnyi helyét ismerem. Amint biztonságba jutsz, visszalovagolok és visszakötöm helyükre a lovakat. — De rájönnek, hogy engem figyelmeztettél és segítettél a szökésben is. — Baj az? Erőszakosságokkal szemben biztosítva vagyok. A sötét, néma éjszakában most hirtelen bosszú, panaszos farka.'süvöltés hallatszott, amelyet a közeli hegyoldal borzalmas visszhangban vert vissza. Ezt újabb és újabb üvöltés követte, amely után különböző irányokból ismét újabb és újabb ordítás hangzott. Még mielőtt a visszhang elhalt, szél roham rontott ránk a hegyekről és sűrű felhőkbe kavarta fel a finomszemü havat. A folyó ágyától szintén heves szél roham tört föl, amefly összeütközve az elsővel vad küzdelembe kezdett, hogy a fagyba merevedett tájon ő legyen az ur. S amig a két szélroham egymásba kapaszkodva viharzott, mintha fúriák hajtották volna, minden irányból, újabb hőfelhők nyomullak a csatatérre. Útjukban egymásra torlódva csaptak össze, mintha egyik sem akarná eltűrni ,a másik bekeve- redését és a szél zúgása, süvööiése olyan volt, mintha sírjukból föOíjárő boszorkányok hordája rikoltozott volna. — Siessünjd — kiáltotta Minnéhaha, erősen küzködve, hogy a szél toimbotásáhan megértsem szavát. — Farkasok vannak a közelben és attól tartok, hogy a lovak majdi nyugtalankodnak és elszakítják kötő fékjüket. Tovább vont maga után, be a sötétségbe. Nemsokára elértük a cserjést, amely a falu közelében, a hpgy lábánál kezdődött, de lombtalan koparságálban csak kevés oltalmat nyújtott a vihar- és a széltől felkorbácsolt h ófelhők ellen. Nyugtalan, ijedt horkolás mutatta, hogy a lovak közelébe érkeztünk. —- Csendesen Patt ... Maradj csöndesen, öreg Dick! — szólott hozzájuk Minnehaiha. Jól isimerték a hangját, mert csöndes nyerítéssel válaszoltak neki! — Hála Istennek, még itt vannak! ülj a barnára, én majd a szürkére ülök. Az jól ismer engem. Eloldotta a kötői éket és ügyesen, mint a macska, fölugrott az egyik lóra, mialatt én a másikra kapaszkodtam fel. Még alig helyezkedtem el. amikor a leány már elindította a két lovat. . ■ qérjrTnrwimrir , ■‘i'TlH,*,«wiiii»iiiiii»i rr ^ ~ ~' ^~~'~*»orWiwjw.ant'W"* r~——r -------------m n műn i^11 ■ ^ © ffl o r és & é S t i s z t i t © h a fi ás a páratlan. Az IpiándU ne tévessze hm, másfajta keserüvlzzel! Rauljaié mindenütt kis és natúr üvegben. Sclimidthaiier kútváílalat Komárom. I
