Prágai Magyar Hirlap, 1928. október (7. évfolyam, 225-249 / 1852-1876. szám)

1928-10-31 / 249. (1876.) szám

6 A szlovenszkói magyar református káplánok jajkiáltása E cikk október 28. elkobzott szá­munk han is megjelent. Mintán azonban a UenneJogialtak szélesebb rétegeket érde­kelnek, újra közöljük. Sslovefn&zkó, októíber 21 A köztársaság ünnepel. Szerte az or­szágban örőimtüziek gyulaiak és hatalmas emberiöm-egek vonulnak fel, hogy megürme- pe-ljék az állam fázóv-es jubileumát. Oda aka­runk áll ami mi is az ünneplők sokasága közé, nean azért, hogy ünnepeljünk, hanem azért, hogy az ünneplők előtt feltárjuk azokat a se­beket, melyekre gyógyírt senki sem akar keresni. Sok panasz elhangzott e lap hasáb­jain a hontalanok, a nyugdíjasok, a magyar ifjúság érdekében, de mi tűrtük a szem;3- dést éveken keresztül és miróhmk nem tu­dott senki. Legyen szabad egyszer már n-e- küuk ás kipanaszkodnunk magunkat; végjén tudomást a magyar közvélemény rólunk is és azokról az igazságtalanságokról, melyek velünk történnek és legalább — sajnáljon bennünket. Két éve már eknult, hogy megalkották a kongruatőrvényt. Akkor azon a címen, hogy a kongr.ua végrehajtási rendelete még’ nincs kiadva, nem folyósították egyikünk fize­tését sem. Vártunk türelemesen, abban a reményben, hogy az állam majd rendezi előbb-utóbb a mi-ügyünket is. Végre meg­jelent a végrehajtási utasítás is, mely a kéngruáf -‘belföldi' érettségihez köti,: de ki­mondja, hogy a küllőid i érettségit az iskola­ügyi miniszter no*ririiikálh atja. Kevés kivé­tellel mindnyájunknak magyarországi, tehát külföldi érettségije van. Azonnal megtettük a lépéseket és beadtuk a kérvényeinket a nosztrifikáció érdekében, de törekvésünket nem koronázta siker. Ebben a kérvényben meg kellett okolnunk, hogy miért tanultunk az áliamfordulal után is Magyarországon! Mintha nem tudnák nagyon jól az illetékes fórumok, hogy mi mindnyájan szegény, föld­hözragadt családok gyermekei vagyunk, akik a pápai ariyaiskoláJban teljesen ingyen tanul­tunk. Itt ilyen kedvezményt sehol sem kap­tunk volna. De nem „is az érettségi a. baj. .Vannak közöttünk olyanok, akiknek beföflídi érettségijük van, de kongmiát mégsem kaphat­nak, mert az egyiknek nincsen állampolgár­sága, a másiknak az illetősége nincsen rend­iben, a harmadiknak nincsen állam nyelvi vizs­gája, a negyediknek nincs állami hüséges- küje. E két utóbbira nézve megjegyzem, hogy nincsen olyan fórum, amelyik felvegye akár a hűség esküt, akár az államnyelvi vizsgát. Azt hiszem, ennek az államnak hivatal­noki kara között nagyon sokan élveznek álla­mi fizetést, akiknek az érettségije nincsen rendben. Közölünk a legtöbben külföldi egye­temeken végezték 'be tanulmányaikat, de akár német, angol, svájci, hollandi, vagy ■amerikai egyetemre iratkoztunk be, az érettségink ellen semmi kifogást nem emel­tek. Ez az érettségi csak itt nem érvényes, mert — magyarul van kiállítva. Szeretnénk megkérdezni az illetékes fórumokat, hogy mirevaló ez a kákán csomó keresés a mi sze- Ténv személyünkkel kapcsolatban? Nemrégiben olvastuk e lap hasábjain, hogy az állam alkalmazottainak jubileumi ajándékot szándékozik adni. Nekünk két éve nem folyósították a fizetésünket. Ez az összeg két év alatt kamatos-kamatokkal együtt te­kintélyes összeget tenne ki. Miért nem adja az állam nekünk azt a fizetést jubileumi ajándékul, mely nekünk.jár? Hiszen a mi szüleinket, ha nem fizetik meg az adót —- légyen az bármily csekély összeg, — azonnal végrehajtják. Pedig ebbe az összegbe a mi szüléink is fizettek és fizetnek. Milyen ala­pon tartják vissza a mi fizetésünket anélkül, hogy a megfelelő kamatokat ráfizetnék? Vagy csak arra nincsen pénz, hogy bennünket ki­fizessenek, de arra már van, hogy jubileumi ajándékokat osztogassanak? A tíz éves jubileum alkalmából nagyon ftok rabnak az ajtaja megnyílik, akik amnesz­tiában részesülnek. Nem részesülhetnénk e mi is — ártatlanok ebben az amnesztiában? Vannak közöttünk sokaö, akik kiszolgálták a katonaságot és mint közkatonák is elismerést érdemeltek ki. Mikor arról volt szó, hogy az államot, szolgálnunk íkell, mi megái,lőttük a helyünket, de mikor jogainkról van szó, az állam bezárkózik előttünk. Hogyan várhatja ezekután a kormány tőlünk, hogy mi tudjunk idealizmussal dolgozni azon a munkatéren, moly a legtöbb ideálizmusf követeli, meg az embertől? Hogyan |íiváriihalj&k tőlünk, hogy ünnepeljünk,. mikor két hosszú esztendő óta hitelbe doJgoTjf-atm ak vélünk ? K&pfáa. 1928 október 31, Élmény szenzációkra vágyó amerikai diákok két emberi meggyilkollak — Önként \elenlhezett az egyik lettes — Atlanta (Georgia állam), akt 30. Az elmúlt napokban Atlanta város ut­cáinak egyikén két álarcos útonálló rémit- gefte a járókelőket. AmikoT valaki közele­dett, eléje ugrottak, revolvert szegeztek mel­lének és rákiáltottak: Fel a kezekkel! A legtöbb megtámadott nyomban engedel­meskedett a parancsnak, akadt azonban ket­tő, -akinek nem szállt inába a bátorsága, ha­nem támadóikra akarták vetni magukat. Bátorságukat életűikkel fizették meg, mert az álarcos fiatalemberek golyóikkal mind a kettőt leteritettók. A rendőrség a két gyilkosság motívuma inak felderítésénél megoldhatatlannak látszó rejtéllyel került szembe. Az ufconiállők ugyanis nem raboltak sem pénzt, sem egyéb értéket s ha a megtámadott engedelmesen felemelte kezeit, szó nélkül sarkon fordultak. Egészen tegnapig eredménytelenül nyomo­zott a rendőrség a két gyilkosság tettesei után, tegnap délután azonban megjelent a rendőrségen egy egész fiatal egyetemi hall­gató és vallomása tisztázta a titokzatos gyilkosságok motí­vumát. A fiatalember elmondotta, hogy régebb idő óta szenvedélyes érdeklődéssel tanulmányoz­za a bűnözők lélektanát s a bűnügyi nyo­mozásokat. Egyik társával, akinek érdeklődését szintén lekötve tartja ez a témakör, megbeszélték, hogy kísérletet tesznek. Az élményszenzáció vágya annyira erősen élt bennük, hogy gyil­kosságból sean riadtak vissza. Álarcosán, re­volverekkel felfegyverkezve vonultak ki a késő esti órákban a távolabb eső, gyérebben megvilágított utcákba. Akit eléjük vetett a véletlen, azt megtámadták. Kiváncsiak voltak, ki hogyan reagál a mel­lének szegzett fegyverre, de izgatta őket ezenkívül az is, mi megy végbe egy bandita lelkében, amikor golyót röpít áldozata testébe. Az egyetemi hallgatót vallomása megtétele után let ártéri a ták és egy óra múlva már társa is a rendőrség fog­lya volt. Két berlini feltaláló az emberi lest elektromosságával ér el csodálatos gyógyhatásokat Forradalmi felfedezés az etehlrotherápia terén — A jövő házi gyógymódja az ionizátor — Berlin, október 30. A tapasztalat már sok -évtizede -megtanított bennünket arra, hogy a külö n bő zji fa jtájú elektromos áramok az emberi testre gyógyító hatással vannak. Ezt azokból az elektromos jelenségekből, magyarázzuk, amelyek az összes szervi funk­cióknál fellépnek és például a szív tevékeny­ségénél kimutathatók. Ennek a megismerés­nek alapján az elektrotherapia az idők folya­mán rendkívül átfogó, még egész terjedelmé­ben át sem tekinthető tudományos rendszerré fejlődött ki. Majd alacsony, majd pedig magas feszültségű, egyszer gyorsan váltakozó, más­kor pedig állandó áramokat használ fel ez a gyógymód, azonban a kifejezett hatású ered­mények elérésére, -mint a legújabb tapasztalat mutatja, egyáltalán nincs szükség nagy áram- erőkre. A testbe vezetett áramok formáinak nagy változatossága ellenére idáig talán senki sem gondolt arra a lehetőségre, hogy ezeket a hatásokat talán külső áram­forrás nélkül is elő lehet idézni és magá­ból az organizmusból lehet előállítani a gyógyuláshoz szükséges elektromosságot. Az elektroikultura terén szerzett tapasz­talatok végre J. Zaóher berlini mérnököt arra a gondolatra vezették, hogy az emberi test a gyönge s©oldatoknak benne rejlő jelentékeny mennyiségiével önmaga számára lehet az elektromosság termelője, hogyha alkalma* elektródokat alkalmazunk rá. Egy egyszerű kísérlet hamarosan meg­győzte őt feltevésének helyességéről. A test egy tetszés szerint választott helyére cinkle- mezt, a test egy másik részére pedig vörös- rézlemezt helyezett, a lemezekről kiinduló vezetékeket egy érzékeny galvanométerrel kapcsolta egybe és nyomban megállapította az elektromos áram jelenlétét, amely 0,06 és 1,0 milliampére között váltakozott. Csakha­mar megfelelő alkalma volt rá, hogy a test kitermelte elektromosság gyógyító hatásáról tapasztalást szerezzen. Egy nő, akinek évek óta heves fájdalmai voltak a jobb vállában és ezt a kar részbeni megbénulása, álmatlanság meg egyéb kellemetlen mellékjelen ségek kí­sérték, hajlandónak mutafkoaott arra, hogy az uj gyógymód szerint kezeljék és nagyon hamar mutatkozott az eredmény, amennyiben nyolc napi kezelés után bajától teljesen meg­szab aduit. A feltaláló csakhamar kiváló munkatár­sat is szerzett A. Sperling dr. személyében, -aki különösen a gyönge áramok elektromos igyógyíhalásánaík terén szerzett jó tapasztalaito­kat. Sperling dir. készséggel vállakozott arra, hogy a saját, felfogásával is 'harmonizáló uj gyógymódot k i próbálja. Elsősorban azt a. kérdést laéílílietit megol­dani, vájjon az uj módszer alapján -termelt úgynevezett „ion-áram" éppen Olyan értékes gyógvtitó tényezőt jeüemt-e, mint az idegen étefctromoa formásból nyer* kfis palvanifcufi áram, vagy -esetleg talán még felül is múlja annak a hatását és igv az él-ek-trötbera piának uj lehetőségeket nyit. Erre a kérdésre Sper- tling hamarosan pozitív feleletet adhatott, mert . ... ■ .... az uj gyógymódnak hatásai igen súlyos és nagy részben már idült- betegségi for­máknál is egyenesen bámulatosak voltak. Ami az ion-áram mai vaió gyógymódot annyira értékessé teszi, különösen az a kö­rülmény, hogy éppen olyan természetű, mint a testben normális körülmények között meg­levő áramok, tehát nem idegenszerü és éppen ezért kellemetlen hatást sem ébreszt. Gyakorlati téren ezek a kísérletek egy egyszerű, meglepően hatékony szerkezet összeállítására vezettek, amelyet a felfedezők most bocsátottak az or­vostudomány rendelkezésére és máris igen nagy feltűnést 'keltettek vele. A feltalálók ezt a pompás készüléket ionizátornak nevez­ték el. A szerzett tapasztalatok alapján máris megállapították, hogy az ionizátor használata nemcsak a bete­gekre gyógyító hatású, hanem az egész­ségeseknek is hasznos, mert jótékonyan hat az anyagcserére és fokozza a munka- képességet. Különöse® feltűnő érzékenyebb személyek- néft az idegrendszer kedvező befolyásolása és a fokozott jóérzés kifejezett megnyilatkozása. Az álltalános érzés és az alvás zavarainál, fo­gyatékos étvágynál az ionizátor használata következtében hamarosan jelentékeny javu­lás, sőt a bajnak gyors megszűnése követke­zik be. Különösen feltűnő a gyógymód hatása a különböző fajtájú fájdalmas esetekben, mint például reumatikus bajokban, ideg- fájdalmakban, ischias esetében, izomfáj­dalmaknál, fejfájáskor stb. Súlyos reu­matikus fájdalmak szűrnek meg az ioni­zátor használata következtében, de a leg­különbözőbb fajtájú betegségekre is, mint például hátgerincfájdalmakra, goly­vám, krónikus hörögtburutra stb. egészen feltűnő gyógyító hatást gyakorol. Az ionizátort orvosi 'rendeletre egyszerű házi kezeléssel lehet használni és valószín ü, hogy hamarosan a legkedveltebb házi gyógy­szer lesz/ — Hangerősitőt alkalmaznak a magyar képviselőház elnöki emelvényén. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: A Fábián— SztranyavOTJky-afférból kifolyólag a ház el­nöksége elhatározta, hogy az elnöki emelvé­nyen hangerősitőt alkalmaznak, miután az elnök szava nem hallatszik el mindenüvé az ülésteremben. Eri a határozatot, -a mai napon végrehajtották és az emelvényre felszerelték a hangerősitőt, amelyet Zsitvay házelnök je­lenlétében ki is próbáltak. A trójaiak — Albániában Ugolini tanár szenzációs régészeti leleteket kutatott fel az Adriai-tenger partján Róma, október hó. TiudomáinyotS körökben általános érdek­lődést és feltűnést keltett a hir, hogy Luigi •Ugolini 'tanár, a kiváló és nagynevű olasz archeológus, aki már hosszabb idlő óta végez ásatásokat az Adriai-tenger déli részién, vala­mint az Joni-tenger partvidékein, legutóbb a Sainti Quaronta közelében fekvő Butrinto nevű albán városiban szenzációs felfedezése­ket tett. Butrinto városát már a mitológiai korban ismerték és a kis helység neve Homeros Aeneis-ében is előfordul. A görög hősmonda szerint ugyanis Priamo-s trójai király egyik fia, Helenos fejedelem építette az őskorban Butrinto városát, ahol Trója pusztulása után ő maga és hívei letelepedtek, uj trójai biro­dalmat alakítva a mai Albánia területén. A város kicsiben (hü mása volt -a kisázsiai Ilion-. nak, Trója egykori főivárosának és Ugolini ta­nár még 1924-ben fedezte fel azokat az éixle- kee -adatokat, amelyek később az ásatások megkezdésére vezettek. Hónapokig tartó fáradságos munka után régészeti szempontból felbecsülhetetlen ér­tékű leletekre bukkant az olasz archeológus. A történelemelőtti korok, a görög hőskor, a római, bizánci és velencei korszakok nagy­szabású kultúrájának számos műemlékét si­került felfedeznie, de a kiváló tudós ezen­kívül talált még számos a kő- és bronzkor­szakból száynaző szerszámokat, faragiványo- fcat, sőt egyes épületek romjait is, amelyeket nagy körültekintéssel restauráltatott. Érdekes körülmény, hogy a római korból származó műemlékek túlnyomó részben művészies fürdőépületek, amelyeket sikerült részbén újjáépíteni. A görög korból származnak a leg­különbözőbb szobrok, macedón királyokat és harcosokat ábrázoló figurális alkotások, ame­lyek közül feltűnt egy valósággal mesteri t ökölé tess éggel készített női alak szobra. Ugolini tanár véleménye szerint ez a szobor Praxiteles müve! A butrintoi ásatások alkalmával számos görög istenséget ábrázoló szobrot is fedezett fel az olasz archeológus, de reábukkant egy sós forrásra is, amelyet annakidején ,a monda szerint Poseidon istennek ajánlottak fel a régiek. Az összes leletek közül kétségtelenül a legértékesebb a bizánci korból származó és aránylag igen jó karban lévő baihiisterium, amelynek tetejét gyönyörű dór oszlopsor tar­totta s amelynek padlóját mesterien kikép­zett mozaik díszítések ékesítik. Ugolini tanár kijelentései szerint az ér- d-eke-s műemlékeket több mint kéte-sztendei munka után sikerült felfedezni és miután az Albániában folytatott ásatások iránt most már az olasz kormány is komolyan érdeklő­dik, remélhető, hogy a kitűnő olasz tudós tel­jes egészében tárja fel majd. a trójaiak máso­dik hazájának egykori főhelyét. Csánki Aladár önbeismerése. Csánki Aladár dr., aki a sztóvenszkói magyarság politikai életé­nek egyik legkompromittáltabb egyénisége, szük­ségesnek vélte, hogy a jubileumi ünnepségek elő­estéjén ő is megszólaljon és azért „Október 1918 1928“ címmel brosürát nyomatott a pozsonyi Typographia nyomdában. Ha valakit olyan nagy kudarc ért, mint amelybe a Csánki akciója ful­ladt, az természetesen mindenkire haragszik: szidja nemcsak a magyar pártok vezetőit, mert a „Hlinka autonómiáját segítették kiharcolni" (?) és a magyar polgári rétegeket, mert nem tudtak „saját világnézetük szerint eligazodni", de radi­kális barátait is, mivel „hitetlen fásultsággal hajt­ják görbült hátukat az események elé", sőt — Uram bocsá’ — a csehszlovák „demokráciát", amely a „magyar demokráciával nemcsak közö­nyösen, de egyenesen rosszindulatúan viselkedett és viselkedik". Tehát Csánki Aladár, miután „magára hagyta az általa életre hivott mozgal­mat, amikor feleslegessé vált", már maga is kez­di belátni, hogy rossz utakon járt. Már ő is ész­reveszi azt, amit mi tiz esztendő óta sohasem szűntünk meg hangoztatni: „Mindenütt kicsinyes pártharcok, mindenütt a türelmetlen honfoglalás és sehol á magyarság irányában az őszinte, meg­értő és az egymásrautaltságból következő rokon- szenv". Már ő is azt hirdeti, hogy „a helyesbí­tést nem a magyarságnak kell kezdenie" és ő sem tagadja már a csehszlovák földreformról, hogy „a jóhiszemű emberek csak keserű szomo­rúsággal gondolhatnak a gondolat megcsúfolásá­ra". Ez a pár mondat a tökéletes vereség beis­merése és mementó, hogy mindenki óvatosan ke­rülje azt az irányt, amelybe Csánki és hozz;! ha­sonló „zavaros fejű emberek" szeretlek volna ve­zetni a magyar népet. De ki is akarna Csánki és Kocsis vert hadseregébe beállani és „A Reggel" és az „Uj Közlöny" s a magyar nyelven kiadott többi kormánylap tanácsát követve a cseh agrár­pártra szavazni, mikor maga a „vezér" is kényte­len beismerni, hogy dicstelen vállalkozás semmi, de semmi még oly parányi rószleteredményt sem tud fölmutatni?! A Képei Hét előfízctlsi díja Praha !l„ Panská 12. sz. III. emelet címre küldendő

Next

/
Thumbnails
Contents