Prágai Magyar Hirlap, 1928. október (7. évfolyam, 225-249 / 1852-1876. szám)
1928-10-31 / 249. (1876.) szám
6 A szlovenszkói magyar református káplánok jajkiáltása E cikk október 28. elkobzott számunk han is megjelent. Mintán azonban a UenneJogialtak szélesebb rétegeket érdekelnek, újra közöljük. Sslovefn&zkó, októíber 21 A köztársaság ünnepel. Szerte az országban örőimtüziek gyulaiak és hatalmas emberiöm-egek vonulnak fel, hogy megürme- pe-ljék az állam fázóv-es jubileumát. Oda akarunk áll ami mi is az ünneplők sokasága közé, nean azért, hogy ünnepeljünk, hanem azért, hogy az ünneplők előtt feltárjuk azokat a sebeket, melyekre gyógyírt senki sem akar keresni. Sok panasz elhangzott e lap hasábjain a hontalanok, a nyugdíjasok, a magyar ifjúság érdekében, de mi tűrtük a szem;3- dést éveken keresztül és miróhmk nem tudott senki. Legyen szabad egyszer már n-e- küuk ás kipanaszkodnunk magunkat; végjén tudomást a magyar közvélemény rólunk is és azokról az igazságtalanságokról, melyek velünk történnek és legalább — sajnáljon bennünket. Két éve már eknult, hogy megalkották a kongruatőrvényt. Akkor azon a címen, hogy a kongr.ua végrehajtási rendelete még’ nincs kiadva, nem folyósították egyikünk fizetését sem. Vártunk türelemesen, abban a reményben, hogy az állam majd rendezi előbb-utóbb a mi-ügyünket is. Végre megjelent a végrehajtási utasítás is, mely a kéngruáf -‘belföldi' érettségihez köti,: de kimondja, hogy a küllőid i érettségit az iskolaügyi miniszter no*ririiikálh atja. Kevés kivétellel mindnyájunknak magyarországi, tehát külföldi érettségije van. Azonnal megtettük a lépéseket és beadtuk a kérvényeinket a nosztrifikáció érdekében, de törekvésünket nem koronázta siker. Ebben a kérvényben meg kellett okolnunk, hogy miért tanultunk az áliamfordulal után is Magyarországon! Mintha nem tudnák nagyon jól az illetékes fórumok, hogy mi mindnyájan szegény, földhözragadt családok gyermekei vagyunk, akik a pápai ariyaiskoláJban teljesen ingyen tanultunk. Itt ilyen kedvezményt sehol sem kaptunk volna. De nem „is az érettségi a. baj. .Vannak közöttünk olyanok, akiknek beföflídi érettségijük van, de kongmiát mégsem kaphatnak, mert az egyiknek nincsen állampolgársága, a másiknak az illetősége nincsen rendiben, a harmadiknak nincsen állam nyelvi vizsgája, a negyediknek nincs állami hüséges- küje. E két utóbbira nézve megjegyzem, hogy nincsen olyan fórum, amelyik felvegye akár a hűség esküt, akár az államnyelvi vizsgát. Azt hiszem, ennek az államnak hivatalnoki kara között nagyon sokan élveznek állami fizetést, akiknek az érettségije nincsen rendben. Közölünk a legtöbben külföldi egyetemeken végezték 'be tanulmányaikat, de akár német, angol, svájci, hollandi, vagy ■amerikai egyetemre iratkoztunk be, az érettségink ellen semmi kifogást nem emeltek. Ez az érettségi csak itt nem érvényes, mert — magyarul van kiállítva. Szeretnénk megkérdezni az illetékes fórumokat, hogy mirevaló ez a kákán csomó keresés a mi sze- Ténv személyünkkel kapcsolatban? Nemrégiben olvastuk e lap hasábjain, hogy az állam alkalmazottainak jubileumi ajándékot szándékozik adni. Nekünk két éve nem folyósították a fizetésünket. Ez az összeg két év alatt kamatos-kamatokkal együtt tekintélyes összeget tenne ki. Miért nem adja az állam nekünk azt a fizetést jubileumi ajándékul, mely nekünk.jár? Hiszen a mi szüleinket, ha nem fizetik meg az adót —- légyen az bármily csekély összeg, — azonnal végrehajtják. Pedig ebbe az összegbe a mi szüléink is fizettek és fizetnek. Milyen alapon tartják vissza a mi fizetésünket anélkül, hogy a megfelelő kamatokat ráfizetnék? Vagy csak arra nincsen pénz, hogy bennünket kifizessenek, de arra már van, hogy jubileumi ajándékokat osztogassanak? A tíz éves jubileum alkalmából nagyon ftok rabnak az ajtaja megnyílik, akik amnesztiában részesülnek. Nem részesülhetnénk e mi is — ártatlanok ebben az amnesztiában? Vannak közöttünk sokaö, akik kiszolgálták a katonaságot és mint közkatonák is elismerést érdemeltek ki. Mikor arról volt szó, hogy az államot, szolgálnunk íkell, mi megái,lőttük a helyünket, de mikor jogainkról van szó, az állam bezárkózik előttünk. Hogyan várhatja ezekután a kormány tőlünk, hogy mi tudjunk idealizmussal dolgozni azon a munkatéren, moly a legtöbb ideálizmusf követeli, meg az embertől? Hogyan |íiváriihalj&k tőlünk, hogy ünnepeljünk,. mikor két hosszú esztendő óta hitelbe doJgoTjf-atm ak vélünk ? K&pfáa. 1928 október 31, Élmény szenzációkra vágyó amerikai diákok két emberi meggyilkollak — Önként \elenlhezett az egyik lettes — Atlanta (Georgia állam), akt 30. Az elmúlt napokban Atlanta város utcáinak egyikén két álarcos útonálló rémit- gefte a járókelőket. AmikoT valaki közeledett, eléje ugrottak, revolvert szegeztek mellének és rákiáltottak: Fel a kezekkel! A legtöbb megtámadott nyomban engedelmeskedett a parancsnak, akadt azonban kettő, -akinek nem szállt inába a bátorsága, hanem támadóikra akarták vetni magukat. Bátorságukat életűikkel fizették meg, mert az álarcos fiatalemberek golyóikkal mind a kettőt leteritettók. A rendőrség a két gyilkosság motívuma inak felderítésénél megoldhatatlannak látszó rejtéllyel került szembe. Az ufconiállők ugyanis nem raboltak sem pénzt, sem egyéb értéket s ha a megtámadott engedelmesen felemelte kezeit, szó nélkül sarkon fordultak. Egészen tegnapig eredménytelenül nyomozott a rendőrség a két gyilkosság tettesei után, tegnap délután azonban megjelent a rendőrségen egy egész fiatal egyetemi hallgató és vallomása tisztázta a titokzatos gyilkosságok motívumát. A fiatalember elmondotta, hogy régebb idő óta szenvedélyes érdeklődéssel tanulmányozza a bűnözők lélektanát s a bűnügyi nyomozásokat. Egyik társával, akinek érdeklődését szintén lekötve tartja ez a témakör, megbeszélték, hogy kísérletet tesznek. Az élményszenzáció vágya annyira erősen élt bennük, hogy gyilkosságból sean riadtak vissza. Álarcosán, revolverekkel felfegyverkezve vonultak ki a késő esti órákban a távolabb eső, gyérebben megvilágított utcákba. Akit eléjük vetett a véletlen, azt megtámadták. Kiváncsiak voltak, ki hogyan reagál a mellének szegzett fegyverre, de izgatta őket ezenkívül az is, mi megy végbe egy bandita lelkében, amikor golyót röpít áldozata testébe. Az egyetemi hallgatót vallomása megtétele után let ártéri a ták és egy óra múlva már társa is a rendőrség foglya volt. Két berlini feltaláló az emberi lest elektromosságával ér el csodálatos gyógyhatásokat Forradalmi felfedezés az etehlrotherápia terén — A jövő házi gyógymódja az ionizátor — Berlin, október 30. A tapasztalat már sok -évtizede -megtanított bennünket arra, hogy a külö n bő zji fa jtájú elektromos áramok az emberi testre gyógyító hatással vannak. Ezt azokból az elektromos jelenségekből, magyarázzuk, amelyek az összes szervi funkcióknál fellépnek és például a szív tevékenységénél kimutathatók. Ennek a megismerésnek alapján az elektrotherapia az idők folyamán rendkívül átfogó, még egész terjedelmében át sem tekinthető tudományos rendszerré fejlődött ki. Majd alacsony, majd pedig magas feszültségű, egyszer gyorsan váltakozó, máskor pedig állandó áramokat használ fel ez a gyógymód, azonban a kifejezett hatású eredmények elérésére, -mint a legújabb tapasztalat mutatja, egyáltalán nincs szükség nagy áram- erőkre. A testbe vezetett áramok formáinak nagy változatossága ellenére idáig talán senki sem gondolt arra a lehetőségre, hogy ezeket a hatásokat talán külső áramforrás nélkül is elő lehet idézni és magából az organizmusból lehet előállítani a gyógyuláshoz szükséges elektromosságot. Az elektroikultura terén szerzett tapasztalatok végre J. Zaóher berlini mérnököt arra a gondolatra vezették, hogy az emberi test a gyönge s©oldatoknak benne rejlő jelentékeny mennyiségiével önmaga számára lehet az elektromosság termelője, hogyha alkalma* elektródokat alkalmazunk rá. Egy egyszerű kísérlet hamarosan meggyőzte őt feltevésének helyességéről. A test egy tetszés szerint választott helyére cinkle- mezt, a test egy másik részére pedig vörös- rézlemezt helyezett, a lemezekről kiinduló vezetékeket egy érzékeny galvanométerrel kapcsolta egybe és nyomban megállapította az elektromos áram jelenlétét, amely 0,06 és 1,0 milliampére között váltakozott. Csakhamar megfelelő alkalma volt rá, hogy a test kitermelte elektromosság gyógyító hatásáról tapasztalást szerezzen. Egy nő, akinek évek óta heves fájdalmai voltak a jobb vállában és ezt a kar részbeni megbénulása, álmatlanság meg egyéb kellemetlen mellékjelen ségek kísérték, hajlandónak mutafkoaott arra, hogy az uj gyógymód szerint kezeljék és nagyon hamar mutatkozott az eredmény, amennyiben nyolc napi kezelés után bajától teljesen megszab aduit. A feltaláló csakhamar kiváló munkatársat is szerzett A. Sperling dr. személyében, -aki különösen a gyönge áramok elektromos igyógyíhalásánaík terén szerzett jó tapasztalaitokat. Sperling dir. készséggel vállakozott arra, hogy a saját, felfogásával is 'harmonizáló uj gyógymódot k i próbálja. Elsősorban azt a. kérdést laéílílietit megoldani, vájjon az uj módszer alapján -termelt úgynevezett „ion-áram" éppen Olyan értékes gyógvtitó tényezőt jeüemt-e, mint az idegen étefctromoa formásból nyer* kfis palvanifcufi áram, vagy -esetleg talán még felül is múlja annak a hatását és igv az él-ek-trötbera piának uj lehetőségeket nyit. Erre a kérdésre Sper- tling hamarosan pozitív feleletet adhatott, mert . ... ■ .... az uj gyógymódnak hatásai igen súlyos és nagy részben már idült- betegségi formáknál is egyenesen bámulatosak voltak. Ami az ion-áram mai vaió gyógymódot annyira értékessé teszi, különösen az a körülmény, hogy éppen olyan természetű, mint a testben normális körülmények között meglevő áramok, tehát nem idegenszerü és éppen ezért kellemetlen hatást sem ébreszt. Gyakorlati téren ezek a kísérletek egy egyszerű, meglepően hatékony szerkezet összeállítására vezettek, amelyet a felfedezők most bocsátottak az orvostudomány rendelkezésére és máris igen nagy feltűnést 'keltettek vele. A feltalálók ezt a pompás készüléket ionizátornak nevezték el. A szerzett tapasztalatok alapján máris megállapították, hogy az ionizátor használata nemcsak a betegekre gyógyító hatású, hanem az egészségeseknek is hasznos, mert jótékonyan hat az anyagcserére és fokozza a munka- képességet. Különöse® feltűnő érzékenyebb személyek- néft az idegrendszer kedvező befolyásolása és a fokozott jóérzés kifejezett megnyilatkozása. Az álltalános érzés és az alvás zavarainál, fogyatékos étvágynál az ionizátor használata következtében hamarosan jelentékeny javulás, sőt a bajnak gyors megszűnése következik be. Különösen feltűnő a gyógymód hatása a különböző fajtájú fájdalmas esetekben, mint például reumatikus bajokban, ideg- fájdalmakban, ischias esetében, izomfájdalmaknál, fejfájáskor stb. Súlyos reumatikus fájdalmak szűrnek meg az ionizátor használata következtében, de a legkülönbözőbb fajtájú betegségekre is, mint például hátgerincfájdalmakra, golyvám, krónikus hörögtburutra stb. egészen feltűnő gyógyító hatást gyakorol. Az ionizátort orvosi 'rendeletre egyszerű házi kezeléssel lehet használni és valószín ü, hogy hamarosan a legkedveltebb házi gyógyszer lesz/ — Hangerősitőt alkalmaznak a magyar képviselőház elnöki emelvényén. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: A Fábián— SztranyavOTJky-afférból kifolyólag a ház elnöksége elhatározta, hogy az elnöki emelvényen hangerősitőt alkalmaznak, miután az elnök szava nem hallatszik el mindenüvé az ülésteremben. Eri a határozatot, -a mai napon végrehajtották és az emelvényre felszerelték a hangerősitőt, amelyet Zsitvay házelnök jelenlétében ki is próbáltak. A trójaiak — Albániában Ugolini tanár szenzációs régészeti leleteket kutatott fel az Adriai-tenger partján Róma, október hó. TiudomáinyotS körökben általános érdeklődést és feltűnést keltett a hir, hogy Luigi •Ugolini 'tanár, a kiváló és nagynevű olasz archeológus, aki már hosszabb idlő óta végez ásatásokat az Adriai-tenger déli részién, valamint az Joni-tenger partvidékein, legutóbb a Sainti Quaronta közelében fekvő Butrinto nevű albán városiban szenzációs felfedezéseket tett. Butrinto városát már a mitológiai korban ismerték és a kis helység neve Homeros Aeneis-ében is előfordul. A görög hősmonda szerint ugyanis Priamo-s trójai király egyik fia, Helenos fejedelem építette az őskorban Butrinto városát, ahol Trója pusztulása után ő maga és hívei letelepedtek, uj trójai birodalmat alakítva a mai Albánia területén. A város kicsiben (hü mása volt -a kisázsiai Ilion-. nak, Trója egykori főivárosának és Ugolini tanár még 1924-ben fedezte fel azokat az éixle- kee -adatokat, amelyek később az ásatások megkezdésére vezettek. Hónapokig tartó fáradságos munka után régészeti szempontból felbecsülhetetlen értékű leletekre bukkant az olasz archeológus. A történelemelőtti korok, a görög hőskor, a római, bizánci és velencei korszakok nagyszabású kultúrájának számos műemlékét sikerült felfedeznie, de a kiváló tudós ezenkívül talált még számos a kő- és bronzkorszakból száynaző szerszámokat, faragiványo- fcat, sőt egyes épületek romjait is, amelyeket nagy körültekintéssel restauráltatott. Érdekes körülmény, hogy a római korból származó műemlékek túlnyomó részben művészies fürdőépületek, amelyeket sikerült részbén újjáépíteni. A görög korból származnak a legkülönbözőbb szobrok, macedón királyokat és harcosokat ábrázoló figurális alkotások, amelyek közül feltűnt egy valósággal mesteri t ökölé tess éggel készített női alak szobra. Ugolini tanár véleménye szerint ez a szobor Praxiteles müve! A butrintoi ásatások alkalmával számos görög istenséget ábrázoló szobrot is fedezett fel az olasz archeológus, de reábukkant egy sós forrásra is, amelyet annakidején ,a monda szerint Poseidon istennek ajánlottak fel a régiek. Az összes leletek közül kétségtelenül a legértékesebb a bizánci korból származó és aránylag igen jó karban lévő baihiisterium, amelynek tetejét gyönyörű dór oszlopsor tartotta s amelynek padlóját mesterien kiképzett mozaik díszítések ékesítik. Ugolini tanár kijelentései szerint az ér- d-eke-s műemlékeket több mint kéte-sztendei munka után sikerült felfedezni és miután az Albániában folytatott ásatások iránt most már az olasz kormány is komolyan érdeklődik, remélhető, hogy a kitűnő olasz tudós teljes egészében tárja fel majd. a trójaiak második hazájának egykori főhelyét. Csánki Aladár önbeismerése. Csánki Aladár dr., aki a sztóvenszkói magyarság politikai életének egyik legkompromittáltabb egyénisége, szükségesnek vélte, hogy a jubileumi ünnepségek előestéjén ő is megszólaljon és azért „Október 1918 1928“ címmel brosürát nyomatott a pozsonyi Typographia nyomdában. Ha valakit olyan nagy kudarc ért, mint amelybe a Csánki akciója fulladt, az természetesen mindenkire haragszik: szidja nemcsak a magyar pártok vezetőit, mert a „Hlinka autonómiáját segítették kiharcolni" (?) és a magyar polgári rétegeket, mert nem tudtak „saját világnézetük szerint eligazodni", de radikális barátait is, mivel „hitetlen fásultsággal hajtják görbült hátukat az események elé", sőt — Uram bocsá’ — a csehszlovák „demokráciát", amely a „magyar demokráciával nemcsak közönyösen, de egyenesen rosszindulatúan viselkedett és viselkedik". Tehát Csánki Aladár, miután „magára hagyta az általa életre hivott mozgalmat, amikor feleslegessé vált", már maga is kezdi belátni, hogy rossz utakon járt. Már ő is észreveszi azt, amit mi tiz esztendő óta sohasem szűntünk meg hangoztatni: „Mindenütt kicsinyes pártharcok, mindenütt a türelmetlen honfoglalás és sehol á magyarság irányában az őszinte, megértő és az egymásrautaltságból következő rokon- szenv". Már ő is azt hirdeti, hogy „a helyesbítést nem a magyarságnak kell kezdenie" és ő sem tagadja már a csehszlovák földreformról, hogy „a jóhiszemű emberek csak keserű szomorúsággal gondolhatnak a gondolat megcsúfolására". Ez a pár mondat a tökéletes vereség beismerése és mementó, hogy mindenki óvatosan kerülje azt az irányt, amelybe Csánki és hozz;! hasonló „zavaros fejű emberek" szeretlek volna vezetni a magyar népet. De ki is akarna Csánki és Kocsis vert hadseregébe beállani és „A Reggel" és az „Uj Közlöny" s a magyar nyelven kiadott többi kormánylap tanácsát követve a cseh agrárpártra szavazni, mikor maga a „vezér" is kénytelen beismerni, hogy dicstelen vállalkozás semmi, de semmi még oly parányi rószleteredményt sem tud fölmutatni?! A Képei Hét előfízctlsi díja Praha !l„ Panská 12. sz. III. emelet címre küldendő
