Prágai Magyar Hirlap, 1928. október (7. évfolyam, 225-249 / 1852-1876. szám)
1928-10-30 / 248. (1875.) szám
Ma* számmá M sMal ^ SZ^m T -1928 október 30 Előfizetés! ár: évente 300, félévre 150, A Szlovenszkói és ruszinszköi ellenzéki pártok Szerkesztőségi Prága 1L, Panská ulice negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: nnlitilsni nnnilnnin 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadóévente 450, félévre 226, negyedévre 114, Főszerkesztő: POLIUKOJ apuapja Felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. — Tehavonta 38 Ke. E^yes szám ára 1*20 Ke DsíURANYl LÁSZLÓ FORGACIi GFXA Iefon:30311* Sürgönyeim:Hírlap, Praha Masunk Jubiláns üzenetében nyilatkozik i revízióról és a kisebbségi kérdésről A mii katgnai szemle volt a prágai Jubiláns ünnepségek fénypontja — kínos kommunista incidens a Vencefi-téren és a városházán — Prága, október 29. Prága tegnap impozáns keretekben ünnepelte meg a köztársaság fennállásának tízéves jubileumát. Az ünneplés tulajdonképp már a szombat esti nagy fak- lyásfölvonulással kezdődött, amikor a pazar- világitásu utcákon hatalmas tömeg vonult föl a várba. A menetet a szocialista pártok, haladó szervezetek és szokolisták rendezték. A vasárnapi ünnepségeket a Petrín-he- gyen elhangzott ágyulövések vezették be. Masaryk elnök reggel kilenckor fogadta a kormány és a nemzetgyűlés képviselőit, akik előtt falolvasta ünnepi üzenetét a köztársaság népéhez. Az üzenet fölolvasása ötnegyed órát tartott s rádióval további tolták a világ minden tája felé. Ezután az elnök a hadsereg képviselőit, Udrzal nemzetvédelmi minisztert, Podhajsky ihadseregfőfelügyelőt, továbbá Faucher tábornokot, a francia katonai misszió fejét és Csecsek tábornokot, az elnök katonai irodájának vezetőjét fogadta kihallgatáson, majd a diplomáciai kar tisztelgett az elnöknél. A diplomáciai kar fogadásán Benes külügyminiszter is jelen volt. Katonai szemle A nap kiemelkedő része volt a nagy katonai parádé, melyre mintegy tizenötezer főnyi katonaság vonult föl. A diszmenetben a hadsereg valamennyi fegyverneme résztvett s valamennyi ezred elküldte zászlóját. A hatalmas liadoszlop végigvonult a Foclie-sugár- uttól kiindulva a Venoel-téren és a Vár felé vezető utcákon a Fehérhegy közelében levő nagy gyakorlótérre. A csapatok élén Syrovy tábornok vezérkari főnök lovagolt s közvetlen a nyomában a négy országrész katonai parancsnokai, Bily, Vojcsiechovsky, Skvor és Snejdarek tábornokok haladtak. Fél tizenkettőkor a köztársasági elnök díszszemlét tartott a fehérhegyi gyakorlótéren. A föl vonulás alatt harminc repülőgép keringett Prága fölött. ülsipüsisel! a Veaeel-téren Ez idő alatt a Vencel-tér népgy üléseknek volt a színhelye. Prága főterét ez alkalommal is a szocialista pártok sajátították ki s a téren fölállított három szónoki emelvényen csak a nemzeti szocialista és szociáldemokrata párt szónokai váltogatták egymást. A népgyülés, mint általában a legtöbb prágai tömegösszejövetel, meglehetős csendes lefolyású volt. A prágai tömegen általában érezhető a szokolegyesületek miliíarizáló hatása, úgy hogy a fúvós zenekarok túltengő .szerepe mellett sokszor tízezres tömegek vonulnak el hallgatag csendben az utcákon. A tenapi Vencel-téri népgyülést is csupán a kommunisták beavatkozása tette elevenebbé. Piros-fehér szegfüs koaúramsták íiaSetése Féltizenegy óra tájban a pirosszegfüs szociáldemokraták és a fehér-piros szegfűkkel fölvonult nemzeti szocialisták soraiba Jilek képviselő vezetésével egy nagyobb kommunista csoport ékelődött be. A kommunisták szintén fehér-piros szegfűt tűztek föl r e réven tíkcrült'a rendőr 'get és a népgyülés rendezőit megtévesztve : legjobb helyet biztosítani maguknak. Jilek képviselő hirtelen felkapaszkodott a szónoki emelvényre s heves hangú beszédbe kezdett híveinek nagy kiáltozása mellett. Néhány percnyi zavar következett, azonban a felháborodott nemzeti szocialisták rövidesen leráncigálták az emelvényről Jile- ket és általános dulakodás közben eltávolították a népgyülés kommunista meg- zavaróit. A rendőrség és a csendőrség, mely erős osztagokkal tartotta megszállva a főteret, csakhamar teljes rendet teremtett. fiz intemacionálé éneklésével kezdődött a főváros közgyűlése Miután a nemzetgyűlés nem ülésezett, az érdeklődés Prága városának ünnepi közgyűlése felé fordult. A közgyűlésen Páris, Bordeaux, Nimes és Bukarest is képviseltette magát. Az ünnepi program azonban meglepetés-* szerűen változást szenvedett, mert a programban levő karének megkezdése helyett a tizenhét kommunista városatya uniszónó teli tüdőből az Internacionálét énékelte el. A kommunista tüntetés a csehszlovák főváros díszközgyűlésén mély benyomást tett a külföldi vendégekre. Ezenkívül számos testület ünnepelte meg október 28-át. így a csehszlovák nemzeti tanács a Representationshaus-ban, ahol Pro- koupek és Medveczky beszélt. A Kleánseito főterén leleplezték Denis francia professzor ülőszobrát. A leleplezés ünnepi szónoka Benes külügyminiszter volt, aki azonban beszédében csak szürke akadémikus általánosságban mozgott. Kofabái az utcán A Vencel-tér közvetlen közelében levő Rytirská-tér érdekes népünnepélynek volt a színhelye. Délután a rendőrség asszisztenciája mellett kötélkordonnal elzárták a térre vezető utakat s a közönséget csak belépődíjak lefizetése ellenében bocsátották be a térre, ahol hatalmas rezesbanda muzsikája mellett a sima aszfalton táncünnepélyt rögtönöztek. Értesülésünk szerint a népünnepély rendezői azok a kofák voltak, akik hétközn apokon ezen a piactéren árulnak gyümölcsöt, Svehla nem fosai... Október 28-iki forradalom tiz év előtti vezérei látogatást akartak tenni az ünnepi alkalomból a forradalmi tanács volt elnökénél, SvehlánáL Svehla miniszterelnök egészségi állapota azonban meg mindig olyan súlyos, hogy az orvosok nem engedték meg nekik, hogy a beteget személyesen meglátogathassák s igy csak. Svehla felesége fogadta őket. Külföldi üzenetek A köztársasági elnök a jubileüm alkalmából üdvözlő táviratokat kapott Sándor jugoszláv királytól, a román régenstanácstól, a belga királytól, Fuad egyiptomi királytól, a lett köztársasági elnöktől, Scotus Viatortól és Nansentől. Briand Benesnek küldött táviratot. A londoni Timesben Masaryktől jelent meg vezércikk. A német kormány megbízottja meglátogatta az ünnep alkalmából Ohvalkov- sky berlini csehszlovák követet. A lengyel kultuszminiszter elrendelte, hogy október 28-ikának jelentőségéről a lengyel iskolákban november 2-ig mindenütt előadásokat tartsanak. ihaw is ünnepel A Pon delmk című hétfői lap közlése szerint az extravaganciájáról közismert Bemard ; Shaw, aki különcködéseivel saját elvbarátait ’ is magára haragította, Csapek cseh Íróhoz ün-. népi levelet intézett. A Rothermeret támadó extravagáns levél többek között ezt a kitételt j is tartalmazza: „Ami engem illet, ha választanom kellene, mi legyek inkább, magyar nemzetiségü-e csehszlovák uralom alatt, vagy csehszlovák nemzetiségű magyar uralom alatt, mindig inkább magyar szeretnék lenni." ftawic elnök üzenete A kormány és a nemzetgyűlés képviselői előtt Masaryk hosszabb ünnepi üzenetet olvasott föl. — Tiz esztendeje, — mondta az elnök, — hogy a megváltott nemzet kezeibe vette ügyelnek intézését. Ma már semmi sem gátol minket abban, hogy államunkat a lehető legjobban be ne rendezzük. Olyan országunk van, amelyet a természet és az emberi munka gazdaggá tett. Olyan tehetséges és tevékeny népeink vannak, amelyek egymástól sokat tanulhatnak és amelyeket a természet és a történelem harmonikus együttélésre -zárit. És olyan történelmünk van, amely haladásra kötelez. A tíz év nyugodt erőteljes fejlődése bebizonyította, hogy területünk önmagát kielégíti, hogy lakossága az önálló állami életre képes. Amit idáig tettünk, lehetővé tette, hogy államunkat föutartsuk és amit eddig nem tettünk meg, az az a feladat, amelyet a továbbiakban el kell végeznünk. Abból, amiben hibáztunk, tanulni akaróink, mert aki a rossz tapasztalatot elfelejti, elveszti a jót is. — A valóban demokratikus.köztársaság kiépítése a jog és igazságosság, a történelmi küldetés és a jövő hitének aktusa. Ez a hitünk megvan és ezért megújíthatjuk az öröm és szeretet szellemét, mely tíz év előtt saját hazánk küszöbére segitett. Akkor a paradicsomot láttuk magunk előtt, azonban a földi paradicsom sohasem kész és befejezett s úgy él bennünk, mint jóakarat az igazság szomjuzá- sa és főleg mint tevékeny szeretet minden polgártársunk és minden jóakaratu ember iránt. Optimizmusom nem vak és nem kritíkát- lan. Már a háború előtt hittem államunk megújulásának lehetőségében és mindig azokra a feladatokra gondoltam, melyeket meg kell oldam. Négy évi külföldi tartózkodásom és tíz J évi elnölvségem megerősítette teóriámat. Megfigyeltem itt és a külföldöm a politikusokat és a viszonyokat, mérlegeltem képességeinket x 7 és mindig arra gondoltam, miképp kell a j munkát a legcélszerűbben megosztani. Ezért j elmondom ma mindazt, amit a köztársaság további fejlődése érdekében helyesnek és szükségesnek tartok. Tudom, hogy az emberek nagy többségét nagyon nehéz politikai álmodozásukból a zord valóságra ébreszteni, azonban az államoknak, népeknek és az emberiségnek egészséges fejlődését nem a kívánságok, hanem ezek a zord tények irányítják. A békeszerződések tisztázást követeinél: — Eső helyen azt a tényt emelem ki, hogy az első tíz évben külpolitikánkntek sikerült az egész világon azt az elismerést, kiérdemelnie, hogy kis állam vgayunk, de az állam kicsisége nem zárja ki azt, hogy a világ lényeges alkotó része ne lehessünk. Mindig meg voltam győződve, hogy a cseh kérdés világkérdés és ezért világpolitikát kell folytatnunk. A világpolitikát földrajzi helyzetünk és történelmi fejlődésünk kényszeríti ránk. — Helyzetünk a nemzetközi politikában memcsftk tisztességes, hanem jó is, azonban figyelnünk kell a háború utáni Európa és as egész világ továbbfejlődésére, mert Európa békéjének szabályozása az államoknak s kölcsönös viszonyunknak nagy átváltozását jelenti. És az államok — nemcsak a győztesek, hanem a legyőzőitek is — fejlődnek és fejlődésük jelentékeny mértékben érint bennünket. Nem várhatjuk el, hogy a békeszerződések határozatait mindenki ellenkezés és tiltakozás nélkül vállalja magára. Habozás nélkül kijelentem magam is, hogy a békeszerződések bizonyos tisztázást követelnek. Ennek azonban lojálisán, nyíltan és becsületeden kell megtörténnie. Az ellenséges agitáció, a hamisságokkal vagy egyenesen hazugságokkal való küzdelem nem hozhat javulást, ügy a külső, mint a belső politikában mindig és mindenütt vannak dilettánsok és amatőrök, köztük néhány becsületes naiv is, akik értelmes értelmetlenségükkel a politikai nyilvánosságot nyugtala- nitják. Éppen most láttuk egy ilyen kiáltó dilettantizmusnak a példáját, amely néni tárgyilagos módon agitált a békeszerződések ellen. A* ilyen szabású emberek a béke jelszava alatt harcot szítanak és a békeszerződések revíziójára való nem tárgyilagos törekvésük által veszélyes mértékben erősítik meg a politikai zűrzavar kihasználóit. A több millió emberélet árán megvásárolt szerződések nem jelenthetnek papirrongyot. Nem túlzás, ha kijelentem, hogy a békeszerződések aláírása óta* lojálison törekszünk a szomszédainkkal való békés viszonyra és fáradozunk az általános béke, továbbá Középourópa és az egész Európa békés konszolidációja érdekében. A pacifizmus a háború óta. nemcsak erény, hanem életszükséglet. Ma a szláv népek már önállóak. Nemzeti programunknak tehát most gyakorlati irányban kell alakulnia és a szláv Kölcsönösség programját ki kell egészítenie a más népekkel való barátságnak. — Politikai föladatunk a demokratikus köztársaság kiépítése. A kisebbségi kérdés Behatóan foglalkozik ezután a demokrácia problémájával és a demokratikus kormányzás feladataival, melynek keretében különös fontosságú ténynek tartja, hogy az állaim nemzeti lég és nyelvileg kevert. .Van-
