Prágai Magyar Hirlap, 1928. október (7. évfolyam, 225-249 / 1852-1876. szám)
1928-10-25 / 244. (1871.) szám
r M88 qfctófog 88, csütörtök.s * 3 A magyarság kulturális, gazdasági és szociális sérelmei a költségvetésben Gresorovits és Koczor képviselők súlyos kritikája a költség- vetési vitában a kormány kisebbségellenes politikája fölött r Prága, október 24. A képviselőiház ma folytatta a költségvetés második részének, a kultuirálijs és szociális cspoataak a vitáját. A vita folyamán igen erős kontroverziák támadtak a német nemzeti és a cseh nemzeti demokrata párt között. A költségvetés feletti vitát ma este fél hétkor megszakítják, mivel ekkor hat különböző bizottság fog ülésezni, hogy letárgyalják a szociális biztosítás novelláját, az építkezési törvény meghosszabitásá- ról, a kereskedelmi adók leszállításáról, a kettős ünnepek visszaállításáról szóló s egyéb kisebb törvényjavaslatokat, amelyeket a plé- mim a jövő hét keddjén és szerdáján vesz tárgyalás alá. A mai ülést délelőtt 9 órakor nyitotta meg Malypetr elnök. A vitában úgy az országos keresztényszocialista párt, mint a magyar nemzeti párt szónokai is fölszólaltak. Az első szónok Vicsanek cseh néppárti képviselő volt, aki a katolikus iskolák védelméről beszélt. Schollich német nemzeti párti képviselő hangoztatta, hogy a német kormánypártok teljesen tehetetlenek a kormányban. A cseh pártokat a legtürelmetlenebb nacionlizmus | vezeti s a német kormánypártoknak, jóllehet j A köztársaság jubiláns költségvetési előirányzata sem hozott semmi változást a kor- mánybatajlommiajk abban a tendenciájában, amely azon fiktiv alapból kiindulva, hogy ez az állam nemzeti állam, az itt élő tekintélyes számú kisebbségnek elnemzetlenitósére irányul. A 'legjobban kitűnik ez a tendencia az előttünk fekvő iskolaügyi költségvetés adataiból, amelynek számadatai lényegesen bizonyítják azt, hogy a kormány a demokrácia és a jogegyenlőség kifelé való hirdetése mellett az ország belső igazgatásában ezeket a magasztos elveket tisztára megcsufolja és teljesem negligálja. Erezzük pedig ezt legjobban mi, a köztársaságba bekebelezett magyarok, akiknek nehezen, de becsületesen megfizetett adómillióiból a magyarság kultúrájának ápolására alig néhány morzsa jut. Magyar egyetemre nincsen pénz Látjuk ezt mindjárt az iskolaügyi költség- vetés vezető tételénél: a főiskolai oktatás céljaira szánt költségvetési előirányzatból. A jövő évi költségvetésben ismét egyetlen fillért sem irányoztak elő a magyar ifjúság egyetemi és főiskolai oktatására. 146,509.000 koronát állít be a jövő évi költségvetés a főiskolai oktatás céljaira, de magyar egyeteme, magyar főiskolája az országnak tizedik esztendejében sincsen még. Ezért itt újból hangsúlyozom a magyarságnak azt a régi követelését, hogy itt magyar egyetem létesüljön, vagy legalábbis bölcsészeti és jogi fakultásból álló csonka magyar egyetemet építsenek feL Annál inkább joga van erre a magyarságnak, mert hiszen az állam a fentebb említett összegből az itteni német kisebbség részére egy teljesen felszerelt tudományegyetemet és két technikai főiskolát tart fenn. Azonban nemcsak a magyar, hanem áltar Iában a szlovenszkói főiskolák ügyét is szóvá kell tennem. A helyzet ma az, hogy Szloven- ezkón egyetlenegy főiskola van: nevezetesen A főiskolai költségvetésről lévén szó, nem mulaszthatom el, hogy erről a helyről is a legélesebben ne tiltakozzam az iskolaügyi minisztériumnak 1928 juldus 14-én kelt 37164 —IV. számú rendelete ellen, amellyel a minisztérium eltiltotta a főiskolásokat attól, hogy az 1928 október 1-e után Magyarországon szerzett diplomákat nosztrifiiikálják. Ez a rendelet betetőzése annak a rendszernek, amelyet az iskolaügyi minisztérium már korábban inaugurált, amidőn a pécsi és szegedi egyetemeken szerzett diplomák houo- aUó&it tehetetlenné tettei A rafaaartérima, már két éve ülnek a kormányban, az iskola- autonómia kérdését egy lépéssel sem sikerült előbbnevinnitik. Feilerfeü német keresztény- szocialista képviselő válaszol Sohollichnak. Kijelenti, hogy pártja az iskolaautonómia kérdéséből egy jottányit sem engedett és mindaddig nem nyugszik, amig az iskolaautonómia meg nem valósul. Simon német nemzeti szocialista képviselő polemizál Spacek cseh nemzeti demokrata képviselő tegnapi kijelentéseivel s beszéde közben igen éles szóváltás támadt Spacsek, Knirsch és Horpinka képviselők között A kormány iskolapolitikája a szónok szerint a legvégzetesebb a németekre nézve. Spacek uemzeti demokrata képviselő személyes kérdésben szólalt fel. Beszéde során hevesen összetűz a német nemzeti párttail. Lukavsky nemzeti demokrata, PraseK cseh nemzeti szocialista, Burian kommunista képviselők után felszólalt Gregarovits Lipót, az országos keresztényszocialista párt nemzetgyűlési képviselője, akinek a magyarság iskolai és kulturális sérelmeiről szóló beszédét a következőkben teljes terjedelmében közöljük. a pozsonyi Komensky-egyetem, de ez is teljesen cseh vezetés alatt van, ennek a szelleme is nem szlovák, hanem cseh s ez sincs teljesen kiépítve, mert hiányzik a teológiai és a természettudományi fakultása. A hittudományi fakultás tehát hincsén' ugyan megszervezve s a költségvetés 4. címének első paragrafusában az iskolaügyi minisztérium mégis összesen 72.432 koronát állít be a nemlétező fakultás költségeinek fedezésére. Hálásak volnánk az iskolaügyi miniszter urnáik, ha megmagyarázná, hogy kinek és milyen címen fizeti ki ezt az összeget? A kassai műegyetem Hodzsa iskolaügyi miniszter ur nemrégiben bejelentette, hogy Kassán — legalább is — csonka műegyetemet fognak létesíteni. Ezt a bejelentést örömmel vesszük tudomásul, mert Szlovenszkő közgazdaságának feltétlenül haszna lesz belőle. Azt azonban nagyon sajnáljuk, hogy a miniszter ur a műegyetemi oktatás kérdését egyáltalában meg sem említi. Ezzel az egy műegy etemmel azonban Szlovenszkő főiskolai oktatásának problémája megoldva még koránt sincsen! Mindenki, aki Szlovenszkő közoktatási viszonyait ismeri, tudni fogja, hogy az országnak ezen a területén Selmecbányán bányászati és erdészeti főiskola volt, amelyet még Mária Terézia alapított s amely a maga korában első ilyenfajta iskolája volt egész Enrépának. A szlovenszkói viszonyok ismerője ugyancsak tudni fogja azt is, hogy a volt kassai jogakadémia, amelyet még Kiss Benedek egri püspök és az eperjesi evangélikus kollégium alapított, tehát ugyancsak a XVII. században létesült még, milyen kiváló szolgálatokat tett a közoktatásügynek s történelmünknek milyen kiváló alakjait nevelte fel. Tíz esztendő alatt ezen a téren semmiféle haladás nem tapasztalható, hanem csak folytonos sülyedés és visszafejlődés s most már itt volna az ideje, hogy a kormány Szlovén szirénák visszaadja azokat a tudományos intézményeket, amelyeket 9—10 évvel ezelőtt oly könnyelműen beszüntetett! amikor est a rendeletét kibocsátotta, a tan- szabadságot és a népek szellemi együttműködését areulcsapó ezen intézkedését csupán azzal tudta megindokolni, hogy Románia is ilyon rendszabályokat léptetett életbe. Sokkal inkább tiszetelem a csehszlovák köztársaság tekintélyét, semhogy helyeselni tudnám a miniszter urnák azt az eljárását, hogy ilyen intézkedésnek indokait Romániától, * Középeurópa ezen legelmaradottabb államától veszi kölcsön. Nem hiszem, hogy Románián és Csehszlovákián kívül akadna még egy állam, amely ifjúsága számára lehetetlenné tenné azt, hogy egy más állam egyetemén tanuljon s újból kijelentem, hogy a magyar közvélemény a leghatározottabban tiltakozik Hodzsa Milán miniszter urnák e rendelete ellen. Szemfényvesztés a magyar tanszékkel Ugyanekkor azonban meg kell emlékeznem anról a szemfényvesztésről, amelyet a pozsonyi magyar tanszék állítólagos megszervezésével kapcsolatban űznek. Néhány héttel ezelőtt az a hir járta be a szlovenszkói sajtót s különösen az iskolaügyi minisztériumhoz közelálló agrárpárti lapokat, hogy a pozsonyi egyetemen egy magyar tanszéket is fognak szervezni. A költségvetésben és annak indokolásában ugyan semmi nyomát nem látom annak, hogy e tanszék céljaira mennyit kíván az állaim fordítani, azonban magáninformációim szerint a tanszék élére egy szlovenszkói evangélikus lelkészt akarnak kinevezni, aki semmiféle irodalmi működést nem tud felmutatni, aki a magyar nyelvet nem bírja tökéletesen, s akinek egyetlen érdeme az, hogy szlováknak született és Hodzsa miniszter ur pártjának a tagja. Ez az egyénileg különben igen tiszteletreméltó ur a jelen félévben még előadásokat sem hirdetett a pozsonyi egyetemen, hanem Prágában tartózkodik. A magyar tanszék létesítését természetesen örömmel veszi tudo- domásul a magyar közvélemény, másfelől azonban joggal követelheti azt, hogy a tanszék élére olyan férfiút állítsanak, aki a magyar nyelvtudományt méltóképpen tudná reprezentálni. Van Szlovenszkóban elég magyar tanár, aki rátermett erre a polcra. De, ha itt nem tudnak megfelelőt találni, akkor tessék gondoskodni arról, hogy az egyetem Budapestről, vagy Magyarország más egyeteméről hívjon meg professzorokat. Az urak persze azt fogják mondani, hogy ez irredentizmus, de ezzel a véleményükkel nem ejtenek kétségbe engem, mert nekem módomban van arra hivatkoznom, hogy a prágai német egyetemen és a brünni német technikai főiskolán is működnek olyan tanárok, akiknek a mai napig sincsen meg a csehszlovák állampolgárságuk. A magyar diákság mostoha sorsa Külön kell felemlítenem a magyar egyetemi és főiskolai ifjúság szociális segélyezésének az ügyét. Az állam több mint tízmillió koronát fordít évente a diákság szociális támogatására. A magyar diákságnak ebből az összegből egyetlen egy fillér sem jut, holott, ha csupáncsak a köztársaságban élő magyar lakosság számarányát vennénk alapul, 6—700.000 koronát kellene az államnak a mi rendelkezésünkre bocsátania. A magyar diákság teljesen a magyar társadalom támogatására van ráutalva, ez a társadalom becsületesen is teljesiti kötelességét az ifjúsággal szemben, azonban ez még nem jogcim arra, hogy a kormány kibújjon kötelezettsége alóL Hacsak egy kevés igazságérzet volna a kormányban, úgy már régen gondoskodott volna arról, hogy a magyar ifjúság is megkapja azt a szociális segélyt, amelyben az állam többi nemzetiségű ifjai részesülnek. A magyar középiskolák rovására takarékoskodnak Ha a költségvetésnek középiskolai címét tüzetesebb elemezés tárgyává teszem, úgy elsősorban is az tűnik fel, hogy Szlovenszkóra és Ruszinszkőra 339.452 koronával többet fordítanak, mint az elmúlt esztendőben. Ezzel szemben a magyar középiskolák céljaira az 1929. évben a tavalyi 4,510.121 koronával szemben már csak 4,431.957 koronát, vagyis 78.164 koronával kevesebbet ad a kormány. Ennek az egyetlen egy adatnak a legnagyobb megdöbbenést kell keltenie a csehszlovákiai magyar kisebbség körében, mert ez az adat csak azt bizonyítja, hogy a kormány nem a magyar iskolaügy fejlesztését, hanem annak elsorvasztását tűzte ki céljául. Szót kell itt emelnem elsősorban az ellen, hogy a komáromi Szent Benedek-rendi katolikus magyar főgimnázium céljaira tavaly még 138.060 koronát preliminált az iskolaügyi minisztérium, a jövő évre azonban már egyetlenegy fillér sincsen erre a célra kimutatva a. költségvetésben. Ezért tisztelettel kórGregerovits: Követeljük, famy a költségvetésben adják meg a magyaroknak azt, ami számarányuk alapján megilleti őket! Követebük a magyar diplomák elismerését Van gramofonja? 1 Miért nem használja azt nyelvtanárjának? A LINGUAPHON-módszer megtanítja önt gramofon által az idegen nyelvekre. írjon azonnal ár jegyzékért: The Linguaphone Instltute, London csehszlovákiai vezérképviselete F. PALLAUSCH, Prága I., Ulice EL Krásnohorské 3-11. dem az iskolaügyi miniszter urat, hogy milyen alapokból utalja ki a komáromi bencés- gimnázium fentartására szükséges Összegeket és miért nem mutatja ki ezt a költségvetésben is? Mert csak ebben az esetben volna meg az a biztos fedezet, amelyre minden körülmények között számítani lehetne. Tudom, hogy ismétlésekbe esem, de kénytelen vagyok újból kijelenteni azt, amit már két esztendeje és tavaly is mondottam erről a helyről, nevezetesen azt, hogy a magyar középiskolák száma pincsen arányban sem a csehszlovák köztársaságban élő magyar lakosság, sem pedig a középiskolákban tanuló magyar diákok számává!, Szlovenszkón a magyarság a hivatalos statisztika adatai szerint az összlakosságnak 21.54 százalékát teszi ki, tehát a Szlovenszkóra eső 27,240.935 koronát kitevő középiskolai költségvetésből a magyarságnak legalább 5,867.696 koronát kellene kapnia. A valóságban azonban mindössze 3,829.411 koronát tesz ki az az összeg, amelyet a kormány a magyar középiskolák fentartására a költségvetésbe beállított, vagyis nem kevesebb, mint 2,038.285 koronát vonnak el a magyar középiskolai oktatástól! Még szomorúbb a helyzet Ruszinszkóban. Itt az egész középiskolai költségvetés 4,239.762 koronát tesz ki. Minthogy a magyarság itten a lakosságnak 17.08 százalékát képezi, a magyar középiskola céljaira 722.031 koronát kellene fordítani, e helyett mindössze 602.546 koronát irányoz elő erre a célra a jövő évi költségvetés. A helyzet tehát itt az, hogy a kormány 119.485 koronával kevesebbet juttat az ottani magyarságnak, mint amennyi számaránya szerint megilletné! Nagyon jellemző eredményre jutunk akkor is, ha a szlovenszkói. magyar és német iskolaügyet hasonlítjuk össze. A szlovenszkói német iskolák büdzséje 2,278.310 korona, a szlovenszkói magyar középiskoláké pedig, — mint láttuk, — 3,829.411 korona. Ebből tehát az következik, hogy a szlovenszkói németség, amely a lakosságnak mindössze 4.73 százalékát képezi, kétharmad részét kapja annak az összegnek, amelyet a 21.54 százaléknyi, tehát csaknem ötször akkora magyar kisebbségnek adnak! Mi nem irigyeljük a szloven- szkói német testvéreinknek a dolgát, nincs is okunk, hogy irigyeljük őket, mert velük sem bánik úgy a kormány, ahogyan bánnia kellene, azonban mégis igen különösnek kell találnunk ezt a kétféle bánásmódot, mert azt mutatja, hogy a kormány ilymódon különbséget téve akarja a németeket elidegeníteni a magyaroktól! Mi azonban meg vagyunk győződve arról, hogy a szlovenszkói németség is átlát a kormány szándékán s ma is úgy érzi, hogy: ti- meo Danaos et dona ferentes! NSiks biztosítva a magyar tanítók utánpótlása Tisztelt ház! Nézzük tovább, hogy hogyan áll a magyar tanítóképzés ügye? Eddig SzAo- venszkón egyetlenegy magyar tanítóképző sem vélt s most nem átalja az iskolaügyi minisztérium olyan költségvetést benyújtani, amelyben a magyar tanítóképzés céljaira mindössze 29.550 koronát irányoz elő, amikor a szlovenszkói tanitóképzőintézetekre általában 4,253.286 koronát fordít. Szégyenteljes állapot az, hogy csak ily csekély összeget fordítanak a magyar tanítóképzés céljaira s ezzel a magyar tanítóság utánpótlását teljesen illuzóriussá teszi. Megrázó dolog az is, hogy az egyetlen szlovenszkói magyar tanitóképzointé- zetnek ezidén csupán a második osztálya működik. A kormány tehát nem biztosítja a magyar tanítóképzés rendszerességét, holott a jelentkezők száma ezidén is nagyon tekintélyes lett volna. És talán a leginkább megalázó az, hogy az intézet óraadó tanárainak mindössze 6 'korona 40 fillér óradijat adnak! Ezek után mit szóljunk abhoz, hogy a szakiskolák céljaira előirányzott 88,686.037 koronából mindössze 1,032.804 koronát fordítanak a magyar kereskedelmi iskolákra (ha ugyan a munkácsi városi kereskedelmi akadémia ugyanannyit kap, mint az állami. iskola), azután 577.337 koronát ® magyar ipari oktatás céljaira, és 33.432 koronát a női szakoktatásra, tehát •föszeóen T,643.;573:-,;koronat, vagyis alig 1.12 s:2azállékáf;.áz-egész összegnek így öly®n kisebbség szakoktatási céljai*
