Prágai Magyar Hirlap, 1928. október (7. évfolyam, 225-249 / 1852-1876. szám)
1928-10-25 / 244. (1871.) szám
^ Mai ntimmk n eMai va évf. 244 (1871) szfim * ClMUMMl ■ 1928 október 25 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, A SzlovenSzkÓl és ruszinszkói ellenzéki pártok Szerkesztősége Prága IL. Panská ulice negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: nnlitikni nnnilnnin 12. 1L emelet Telefon : 30311 - Kiadóévente 450 félévre 226 nenvedévre 114 Főszerkesztő: puui K.U. upuap/u Felelős szerkesztői hivatal: Prága n„ Panská ul 12/111. — Tehavonta38K6 Egye,szánfára 1^0*K^ DZURANV LÁSZLÓ FORGÁCN GÉZA lefon;30311.-SDrgön,eim:Hírlap. Praha 1 jubiláns kormánypolitika Irta: TÖRKÖLY JÚZSEF dr. a magyar nemzeti párt országos elnöke és szenátora A csehszlovák köztársaság immár tiz esztendős! Tiz esztendő egy állam életében aranyinak felel meg, mint egy ember életében legfeljebb egy hónap. Az államok életében ily rövid idő elteltét eddig ünnepelni nem volt szokásos. Ünnepeltek háromszáz évet vagy ennél többet, mondjuk ezer évet. A csehszlovák köztársaság hivatalos akarata azonban szükségesnek találja az első tiz év elteltét rendkívüli fénnyel megünnepelni. Élhez kétségtelen joga van még akkor is, ha ez Európában vagy a világon eddig nem volt divatban. Éppen úgy, mint; ahogy joga van egy családnak a saját életében behozni azt a szokást, hogy a születésnapot ezentúl nem egy-egy év [fordulóján, de egy-egy negyedév fordulójára ünnepeljék meg a család körében. A különbség csak az, hogy egy állaim élete minidig nagyobb jelentőségű, mint egy család élete és ezért nem igen messze Parker fülben mégis kudarcot vallott? Belgium gátolta meg a jóvátétel! kérdés végleges rendezését — Churchill év a túlzott optimizmustól — Coolidge semmiről sem tud — korai érőm jár az igazságtól az a megállapítás, hogy annak valami külön okának kell lenni, hogy a csehszlovák köztársaság szakítani akar az eddigi nemzetközi szokásokkal és már az állami lét első tiz esztendejének elteltét is rendkívüli fénnyel és osztentative kívánja megünnepelni. És ha keressük ezt az okot, úgy meg is találhatjuk azt könnyen. Ez !az ok pedig az, hogy a csehszlovák köztársaság az egész világ közvéleménye j előtt kifejezésre akarja juttatni, hogy a köz- j társaság tiz esztendejének elteltével a maga j kétségtelen létjogoisultságát igazolta. Ez el- i len az akarat ellen tiszta dolog, hogy jog©- j san kifogást senki se emelhet. De nem emelhet kifogást az ellen sem senki, hogy az állam kormánya szeretné, ha ez az ünneplés az állam összes népeinek, összes állampolgárainak közakaratával történne, azonban ezen kívánságának teljesülését az állam összes népeinek, összes államipolgárainak szabad ak a r a telh a 1 ár ozására bízza. Ezzel a ki-fogá- solhatatlan állásponttal teljesen összhangban van az a tény, hogy a csehszlovák köztársaság nem alkotott olyan törvényt, amely a tiz éves jubileum megünneplését az állaim ösz- szes népeire, összes állampolgáraira nézve kötelezővé tette volna és az a tény, hogy végrehajtó hatalma nem bocsátott ki törvényes hatáskörében olyan nyílt rendeletet, amely ünneplési kényszert létesített volna és pedig büntetés jogkövetkezményének a terhével. Ha ellenkezőleg történt volna, akkor bizonyára a megalkotott törvény vagy a végrehajtó hatalom által kibocsátott nyílt rendelet erősen érintette volna a jubiláns ünnep jelentőségét. Mert az európai kőzvé Töményben az a meggyőződés jöhetett volna létre, hogy csak egy kényszerünneplésről vara szó, amit nem az állam lakosainak a többsége kíván. Az állam kormánya. tekintettel. volt arra, hogy a köztársaság alkotmánytörvényének, vagyis a 121-1920. számp törvénynek a 121. szakasza a lelkiismereti szabadságot minden feltétel nélkül biztosította a köztársaság összes állampolgárai részére s ezzel szemben még csak a látszatát is ki akarta kerülni annak, hogy az alkotmány nyílt rendelkezésének érvényesülését meg akarja kerülni vagy pláne, hogy ezen rendelkezés hatályát részben vagy egészben meg akarja semmisíteni. Ezzel nincs ellentétben az, hogy a törvényhozással a vélt többségi akarat által a jubileum emlékére a Paris, október 24. A párisi lapok pesz- szimizniussal Ítélik meg Parker Gilbert brüsszeli tárgyalásának eredményét. Az Éctho de Paris szerint a jóvátételi főbiztos útja kudarccal végződött s még a királytól kért audiencián sem tudott eredményt elérni. Kétségbeesetten kérte, hogy a jóvátétel rendezésének érdiekében fogadják el uj tervét, amely a Belgiumnak járó német évjáradékot csak minimálisan csökkenti, a belga illetékes tényezők mégis hajthatatlanok maradtak. Francqui és Delacroix belga bankárok, akiket a belga kormány a közeli napokban a jóvá tétté li kérdés ügyéiben .összeülő szakértőbizottság megbizottaivá nevez ki, szintén nem azonosították magukat Parker Gilbert •reformterv ével. Houtart be'ea pénziigyminiszter a jóvátételi biztos tiszteletére reggelit adott, amelyből azonban Parker Gilbertnek nem sok öröme volt. Houtart nyíltan kijelentette, hogy Belgium teljes energiával tiltakozni fog a jóvátétel évi járadékainak csökkentése ellen. A németek pillanatnyilag amúgy sem fizetnek többet évente Belgiumnak egy milliárd franknál, holott Belgium újjáépítésének költségei évente több mint három és fél milliárd frankra rúgnak. A belga költségvetés egyensúlya csak a jóvátételi fizetségek jelenlegi ösz- szegéve! biztosítható, csökkentésével a. helga közgazdaság menten összeroppanna. Belgium szempontjából az is föltétlenül szükséges, hogy a háború alatt Belgiumban kiadott német papírpénz ügyét rendezzék, mert az adófizetők nem (hajlandók vagyonuknak azt a részét, amelyet német frankokba fektettek, elveszteni. Ellentétben a jóvátétel végösszegének csökkentéséről szóló hírekkel, Belgium a legközelebbi jóvátételi revíziós konferencián a német évi járadékok emelését és a háborús papírpénz kérdésének megoldását fogja a leghatározottabban követelni. Angiiéi ragaszkodik a Balffour-jegyzékhez London, október 24. A Daily Telegraph diplomáciai tudósítója Churdhillál folytatott beszélgetése nyomán bejelenti, hogy ellentétben az elterjedt hírekkel, Anglia föltétlenül ragaszkodik a Balffour-jegyzék betartásához, amely — mint ismeretes — Angliának a jóvátételi kérdéssel szemben elfogadott álláspontját szögezi le. A Parker Gilbert, Poin- caré és Chudhill megegyezéséről szóló hírek koraiak. Egyetlen angol kincstári kancellár sem egyezhet bele abba, hogy külföldi hatásokra ujaibb súlyos megterhelést rőjjon az angol adófizetőkre. A francia kormány maga is megcáfolta a tévútra vezető tuloptimista sajtók óraimén tárokat. A valóság Churchill és Poincaré párisi találkozójáról annyi, hogy az angol pénzügyiminiszter újból állást foglalt a Balifour-jegyzék mellett és Poincaré kitartott régi álláspontjánál, amelynek lényege, mint ismeretes, az, hogy Franciaország Németországtól a francia szövetségközi adósságok teljes törlesztésén kívül az újjáépítés munkálataira fordított összegek megtérítését is követeli. A Daily Telegraph kalkulációja szerint a belga, igények szem előtt tartásával a jóvátétel végösszegéit száz-százti'z millió font sterlingre fogják leszállítani, mig az eddigi standard a évi járadékok alapján 125 millió font volt. Kérdéses, vájjon ezért az aránylag minimális csökkentésért a német kormány föláldozza-e a ma érvényben lévő és a birodalmi kormánynak komoly kedvezményeket jelentő transzfer-klauzulát. Amerika désinferessemenfje Washington, október 24. A United Press jelentése szerint Coolidge elnök a közeljövőben (megtartandó jóvátételi szakértő- konferenciára nem kíván hivatalos amerikai megbízottakat küldeni. A kormány eddig hivatalosan nem is értesült a kilátásban lévő konferenciáról. Katasztrofális árvíz a francia Híresekben Páris, október 24. A francia Alpesekben több hegyi patak és kis folyó kiáradt s elborította Grenoble vidékét. Az Isere Grenoble fölött áttörte gátjait s a vidéket negyven kilométer hosszúságban és öt kilométer szélességben elöntötte. Hat község elpusztult. A megfeszített erővel dolgozó utászcsapaitok csak nehezen tudták a flvak lakosságát megmenteni. Az egyik gverekszanatóriumban a beteg gyerekeket a személyzet csak nagy üggyel-bajjal tudta az elöntött földszintről az emeletre menteni. Ez a szanatórium hozzáférhetetlen s lakóit nem lehet biztos helyre szállítani. Az Isere uj ágyat vájt Grenoble felett s valószínűleg nem tér vissza régi medrébe, A hullámok két vashidat elsodortak. A cham- beryi villámosmüvek viz alatt állnak. Nizza közelében Vesubie vidékét folytonosam ismétlődő földcsuszamlások veszélyez tetik. Rocquébillierest, amelyet 1926-ban egy földcsuszamlás csaknem elpuszitott, most ismét komoly veszély fenyegeti. A kitűnő műutat kétszáz méter szélességben járhatatlanná tették a földcsuszamlások. köznyomoruság enyhítése végett egy nagyobb összeget kivan a kormány az állami költségvetésnek vagy a szociális biztosítás összegyüjtendő alapjainak terhére felhaszr nálni. Hiszen a köznyomoruságot enyhíteni úgy az ünneplőknek, mint az ünnepléstől el- vonulóknak érdekében áll és kötelessége. De nincs ezzel ellentétben az sem, ha az államkormány nyílt felhívást bocsát ki a köztársaság összes népeihez, összes állampolgáraihoz, hogy a jubiláris ünnepségeken teljesen szabad akaratélhatározá6ukból vegyenek részt. Elvégre is joggal megteheti az államnak a végrehajtó hatalma azt, hogy ezzel a kérelemmel fordul a köztársaság összes népeihez és összes állampolgáraihoz. És joggal megteheti azt is, hogy az általa helyesnek. gondolt érvek felsorakoztatásával megkísérli az összes állampolgároknak oly meggyőződését kialakítani, mely szerint a tiz éves jubileum egy feltétlen szükségesség, hogy az ünneplésen való lelki jelenlét az egyes állampolgároknak valódi örömet okozhat. Ennek a. kísérletnek azonban nem szabad semmiként és semmiféle jogkövetkezményeket emlegetni, mert az már támadás lennie a lelkiismereti szabadság ellen. De már az határozott ellentétben lenne a helyes állampolitikával, ha titkos kormányrend©] etek útjára lépne a kormány s ez utón, tehát elburkoltap, mégis ünneplési kényszert alkalmazna. A titkos rendeletek módszere nem illik egy szabadi, demokratikus köztársaságba. Az csak az abszolutizmus, az önkényuralom kormányzati rendszerébe való, ahol a hatalom az első. s csak azután jön a jog. Nem is lehet a csehszlovák köztársaság kormányáról feltételezni azt, hogy a jubiláris ünnepségekkel kapcsolatban a titkos rendeletek eszközéhez nyúlt volna. Még csak azt se szabad feltételezni, hogy szóbeli rendeletekkel kísérelne meg némi kényszert alkalmazni. És há vannak mégis a perifériákon, egyes vidékeken szórványosan olyan jelenségek, amelyek a hivatalos presz- szió gyanúját kelthetnék fel, azt helyeee® csak az egyes közigazgatási tisztviselők túlbuzgóságának kell tekinteni, akik a kormány nyílt álláspontjának érvényesülése érdekében kifejtett kiváló munkájukkal mindenáron érdemeket akarnak szerezni. A* ilyen hivatalos cselekedetek azonban már a hivatalos hatalommal, való visszaélés határain mozognak. És ha vannak tényleg ilyenek, úgy a kormány egy percig se habozhat, mert a legteljesebb nyíltsággal és határozottsággal kell hogy fellépjen minden közigazgatási visszaéléssel szemben, amely az alkotmány által biztosított lelkiismereti szabadság ellen támadást jelent, ügy gondoljak, hogy a hivatalos pressziő gyanúját eloszlatni a kormány kétségtelen kötelessége s a közérdek szempontjából helyesen jár el az, aki a vidéki nagyhatalmasságok túlkapásait a kormányzatnak tudomásár adja. Mert az ünnepségek értékét kétségtelenül róni ja' egy olyan rendelkezés, amely például a rimaszombati járás egyes (véletlenül magyar)' községeiben elhangzott s amely szerint a község köteléé a jubileumkor este máglyát gyújtani, hivatalosan ünnepélyt tartani s arra a járási székhelyen működő Matica Szlovák Közművelődési Egyesülettől kiküldöttek' által szónokot kérni, a kiküldött napidiját és költségét megfizetni s a szénok rendelkezésére megfelelő fuvart adni és a szónokot meghallgatni. Más járásokban, különösen a magyar járásokban a járási főnök a jegyzőket csak arra utasítja, hogy gondoskodjék, hogy a járási székhelyen tartandó jubiláris ünnepségeken minden község kellőleg képviseltesse magát. Az ilyenfajta kilengések' ellen a kellő jogvédelmet mindenkinek biztosítani kell. A helyes álláspont csak az lehet, hogy mindenkinek szabad akar atelhafár ozásár a bizatik, hogy akar-e ünnepelni és miként akarja valódi örömét kifejezésre juttatni. A’ hazug öröm csak az ünnepély presztízsét sértheti. A hivatalos pressziő és az ünnep-' rontás szigorúan tilos és teljes szigorral bűn-' tetiendő. Ez az álláspont a lelkiismereti sza-* badság valódi érvényesülését jelenti.
