Prágai Magyar Hirlap, 1928. október (7. évfolyam, 225-249 / 1852-1876. szám)

1928-10-24 / 243. (1870.) szám

6

1928 október 24, egerda.

^^cmMag^srhttoijS*'

bán törvén yeilenesen és jogtelaaral az itt születettek és töibb mint egy fél évszázad óta itt- lakök ne legyenek továbbra is illetőség nélküliek és hontelasnok, a jubileumi esztendőben a belső konszolidáció teljesebbé tétele, a

békeszerződések és a törvények éírvényesité-1 se, az igazságtalanság jóvátétele és több tizr- ezer ember megnyugtatósa érdekében a következőkre bátorkodunk kérni az Elnök Urat, a Kormányélnők Urat s a Miniszter Urakat:

Az orvoslás módjai

1. Méltó ztassank oda hatni, hogy a csehszlovák legfelsőbb közigazgatási bíróság mielőbb plenáris ülésén helyezze hatályon kirüf az illetőségi ügyekben hozott jogi tévedésen alapuló 8404—1922. és 16455—923. számn határozatait és rendelje el a helyes joggyakorlat követését.

A csehszlovák legfelsőbb közigazgatási bíróság e két határozatát vigye ted jes ülés elé és ezek revíziójaként teljes ülési határozattal mondja ki, hogy e döntvényeiébe jogi tévedés csúszván be, azokat hatályon kívül helyezi és állapítsa meg, hogy a Magyarországtól a csehszlovák köztársasághoz csatolt területeken az 1920 január elseje előtt szerzett illetőségekre nézve az 1886. XXII. te. meghatározásai az irányadók, amelyek az akkori törvény, rendelet, joggyakorlat szerint értelmezendők és különösen az 1886. XXIL te. 10. paragrafusa, úgy hogy e hallgatólagosan szerzett illetőség fennállásának megállapításához csak a 4 évi folytonos lakás ezen idő alatt a község terhiéhez való járulás csak általában — akár pót- adóban, akár közmunkában, akár közmnnka- váltságban — egyszer történt lerovásában igazolandó, mig az 1886. XXII. te. 138. paragrafusában felsoroltak a terhekhez jáirulás alól felmentetteknek tekintendők és végiül, hogy az 1886. XXII. te. 10. paragrafusa alapján 1910 január elseje előtt szerzett hallgatólagos illetőséghez kifejezett felvételre nem volt szükség.

A legfelsőbb közigazgatási báróságnak az ez ügyben! teljes ülés oszehivásána különös alkalmat ad az a kérvény, melyet 1927 szeptember 8-án adott be Gergely Albert dir. ügyvéd, munkácsi lakos, a két döntvény korrigálását kérve.

Amennyiben az Elnök ur, a Kormányelnök ur és Miniszter urak e kérelmiünket magukévá teszik és a legfelsőbb közigazgatási bíróság e kérést ily módon letárgyalja, egy tévedés lesz kiküszöbölve és ezzel Szlovenszkó és Ruszinszkó lakóit a lélki megnyugvásba segítik, hogy testi és szellemi erejűiket, minden képességüket az állam javára igaz akarattal érvényesítsék. A korrekcióra szükség van. Az a jogi tévedés, amelyet a legfelsőbb közigazgatási bíróság két döntvénye tartalmaz, a köztársaság minden törvénytisztelő polgárában sajnálatos érzést ébresztett, mert a legfelső közigazgatási bíróság számtalan jogi magaslaton álló kitűnő határozata, melylyel nagyon sok alantasabb fokú téves felfogást 'terelt vissza a jogi élet tisztult medrébe, azt a megnyugtató meggyőződést gyökeresi- tette meg a köztársaság polgáraiban, hogy a csehszlovák állam olyan legfelső jogi testülettel rendelkezik, amelyre teljes jogi biztonsággal, büszkeséggel tekinthet mindenki.

Oly téves jogi kisiklások, melyek a két említett döntvényben is vannak, minden jogállamban előfordulhatnak, de minden jogállam bíróságai — tévedésüket észrevéve, arra figyelmeztetve — kell, hogy azt megjavítani igyekezzenek. A legfelső közigazgatási bíróság két jelzett döntvényének jogi tévedése onnan származik, hogy az Osztrák-Magyar Monarchiától a Csehszlovák Köztársasághoz csatölt terület jogalkotó és jogszolgáltató 1910. január elseje előtti hatalmai felett a disztiug- válást elnézte és a Magyarországtól idecsalólt területekre az állampolgárságra és illetőségre nézve az osztrák jogot alkalmazta, noha az osztrák, — a multiban örökös tartományoknak nevezett — részekre külön az osztrák törvényhozó testületek és a magyar impériuma alatt állott összes területeken a magyar országgyűlés külön törvényei bírtak csak joghatállyal. A két országban külön osztrák és külön magyar törvények voltak az illetőségre nézve. A legfelső közigazgatási bíróság határozatai abban lelik jogi tévedésüket, hogy az osztrák jogot alkalmazták a volt magyar "jogterületekre.

2. Mély tisztelettel kérjük továbbá, hogy az Elnök ur böles felhívására az öeszkormány éljen törvénykezdeményezés jogával és a 920. évi 236. számú törvényt annak novellizálásá- val módosítsák akként mielőbb, hogy ez a saint-germaini szerződés első fejezete harmadik cikkének megfelelően elismerje csehszlovák állampolgárságukat ipso facto és minden alakszerűség nélkül azon volt osztrák-magyar állampolgároknak, kik a saint-germaini szerződés jogerősségekor azon a területen birtok lakóhellyel vagy illetőséggel, amely terület a saint-germaini szerződés alapján Csehszlovákia alkatrészéül ismertetett el.

Bízva 'bízunk abban, hogy fenti két kérésünk meghallgatásra, teljesítésre talál, annál is inkább, mert csak törvényességet, igazságot kérünk az igazság egész világ által ismert és becsült hirdetőjétől, a törvények és törvényesség felelős őrzőitől.

Vilmos excsászár édesanyja levelezésének tükrében

Sir Ponsonby szenzációs levélgyujteménye — „A Ham túl zöld és éretlen“ — A veszedelem előjelei

dpjukd részére. Senkinek sem juthatott eszébe 1910 január elseje előtt úgy illetőséget kérni, ahogy azt az akkor érvényben volt törvény nem követelte. - "

A csehszlovák legfelsőbb közigazgatási bíróság e. döntvénye és iaz annak következtében elrendelt, sdövenszkóa és rnszinszkói köz- igazgatási állagig és illetőségi ügykezelés tízezrekét.' sőt' tehet mondani több mint százezer embert tett Szfevenszkóibaaj és Rnsranszkőban illetőség nélkülivé, hontalanná. !:-:v

Az állampolgársági és illetőségi kérdés szlovenszkói .és .... ruszinszkói közigazgatási ügykezelése1 még ^abszurdabb lett akkor, amikor a legfelsőbb közigazgatási báróság döntvénye által érvénytelennek minősített 1886. XXII. törvénycikk pótlásaként az állampolgársági és illetőségi kérdés és ügykezelés jogalapjául az. 1871. XVIII. törvénycikket határozták meg. Az 1871. XVIII. törvénycikknek az állampolgársági és illetőségi ügykezelés alapjául való tétele az abszurdumnál is abszurdumabb, mert az 1886. XXII. te. 166. paragrafusa e törvényt hatályon kívül helyezte. De abszurdum az illetőségi kérdés elbírálásának alapjául ma, a múltban már hatályon kívül helyezett 187L XVIII. törvénycikket megtenni azért is, ment

ennek alapján csak annak ismertetik el ma itt illetősége, ki bizonyítani tudja, hogy ő vagy apja, vagy nagyapja, vagy dédapja 1871. junius Í0-én mint adót- fizetö nagykorú már itt élt a mai Szloven- szkó vagy Ruszinszkó valamelyik községében 8 azóta as 1919 óta Csehszlovákiához tartozó területeken állandóan lakik.

Ennek igazolása rendkívül bonyolult, költséges, sok esetben egyenesen lehetetlen, mert hiszen az itteni illetőségüket az 1871. XVIII. te. alapján ma bizonyítani akaróknak a születési és házassági anyakönyvek felkutatásában az 1800-as évek elejére kell vissza- menniök, hogy a maguk, vagy szüleik, vagy őseik 1871-bená nagykorúságát s ittlakását bizonyítsák, hivatalosan igazolják. Hol vannak már az 1800-as évek születési és házasságkö- tésd anyakönyvei? Hol lehet ma olyan élő tanukat találni, akik az elveszett anyakönyvek helyett igazolják az 1830-as, 40-es évek születéseit és házasságkötéseit?

Az állampolgárság és illetőség megszerzése vagy bizonyítása az ittszületés s a félévszázadnál is hosszabb idő ótai itflakás alapján is lehetetlen sok tízezer szlovenszkói és ru- szinszkói lakos részére.

' : Aki tóá az 1871. XVIII. te. 7 paragrafusa alap] án akarja illetőségét bizonyítani, annak fyagy már 1871-ben 24 évesnek, nagykorúnak kellett lennie és igy ma legalább 80 éves, vagy pedig szüleitől való leszármazása által kell bizonyítani szülei itteni akkori illetőségét, szüleinek pedig jóval 1871 előtt kellett születniük és házasodniuk s igy legalább 80— 100 évi megszakáttafen. ittlakást követelnek.

Hogy maga a bélügyimüriisztér ium is érezte a 16455—923. számú döntvény és az abból előállott helyzet lehetetlenségét, azt bizonyítja az, hogy a belügyminisztérium a Podkax- patska Rus kormányzóságának megküldött körrendeletében utasította az alsóbbfofcn köz- ágazgatósági hatóságokat, hogy e döntést ne vegyék figyelembe, hanem az 1886. XXII. te. 10. paragrafusát értelmezzék úgy, mint azt maga a paragrafus értelmezi. Sajnos azonban 1927 augusztusában e rendelkezést megváltoztatták s azóta lett teljes a bábeli zavar a szlovenszkói és ruszánszkói állampolgársági és illetőségi kérdés ügykezelésében.

A lex-Dérer nem orvosol

Megjegyezzük.még azt is, hogy a lex-Dé- rearél — a 152-926-00 számú törvénnyel — megpróbálták ugyan a segítést az illetőségi kérdésben, de iJ"-- ez egyrészt ellenkezik a saint-germaini szerződéssel s igy érvénytelen, másrészt különben sem segít a helyzeten, legfeljebb csak csak azon kevés személyen, kik 1910 január elseje előtt egyszer sem járultak a község terheihez és igy illetőséget nem szereztek. Ám a gyakorlatban ezek előtt is olyan feltételek állanak, amelyeknek szinte lehetetlen megfelelni, amellett pedig nagyon sok ily kérvényt elutasítanak, rengeteg okirat beszerzését követelik, ami----ha egyáltalában lehetséges — igen sok pénzbe s utánajárásba kerül,; ezenfelül pedig a* állampolgára ág elismeréséért hatalmas dijat kívánnak,

Áz eddig elmondottak alapján világos, hogy ma az állampolgársági és illetőségi ügykezelésre ki adott mind en íren delei és hatósági intézkedés ellenkezik a saint-germaini és a trianoni szerződéseknek az állampolgárságra vonatkozó megállapításai vall és az 1920. évi 236. számú csehszlovák ailkotmánytürvénnyel. Hogy tehát ez a törvényellenes, békeszerződés ellenes, sérelmes és igazságtalan helyzet megszűnjék, hogy Szlovenszkőban és 'RuszinszkóA Képes Hét

előfizetési dija Praha 11., Panská 12. g*. UL jAflticlgUárare küldondű

London, október 23. Több angol lap ma reggel kivonatokat közöl azokból a levelekből, amelyeket annak idején Frigyes Vilmos német császár felesége, majd özvegye irt Sir Frederic Ponsonbynak és melyekben a nyolcvanas-kilencvenes évek Németországának közállapotaival és személyiségeivel foglalkozik. A császár özvegye német kémektől való félelmében röviddel halála előtt egész levelezéeét átadta Ponsonbynak, aki az iratokat Angliában őrizte meg. IL Vilmosról többek között a következőket inja édesanyja:

— Vilmosnak meg kell tanulnia, hogy más emberek érzelmeit, jogait és nézeted! becsülni kell és nem legázoiná. A fiam ma még olyan, mint az a gyéreik, afci kirántja a légy egyik lábát s azt hiszi, hogy a légy épp oly egykedvűen tűri a procedúráit, mint ő.

Amikor Viltmoe császár meglátogatta édesanyját San Roméban. atyja halálos ágya mellett, „a lehető legszemtelenebbftt bánt" édesanyjával s Henrik herceget annyira fótira itatta, hogy a máskülönbé®, jó fi® szintén szemtelenkedtoi kezdett a családiban.

Frigyes Vilmos császár (halála wtíun «* özvegy császárné hossro levelei int édesanyjának, «® angol királynőnek, melyben aggodalommal közli, hegy férjének szelíd és békés politikája aligha valósulhat meg Németországban, mert a fin neon oly okos és nem oly jóakaratot, mint apja volt.

Az özvegy császárné a legmélyebb rozigná- oió hangján beszél s kijelenti, hogy vrásza- vonul az udvartól. Akik Frigyes császárt

szerették, nem feledkeznek meg róla, a többiekhez pedig semmi belső kötetek sem fűzi. Bismarck és II. Vilmos mindejit elkövetnek, hogy 32 elhunyt császár emlékét be— Mihez, kezdjek és mit érezzék, ha látom, hogy fiam mily gúnyosan beszél atyjáról és anyjának hírnevéről. Túl lusta, túl közömbös s azt hiszem, az ötödik parancsolatot akarja megszegni. Bismarck légkörében nevelkedett s igy elmosódtak benne az igazságosság és az igazságtalanság, a jog és a jogtalanság, a (lovagiasság és a lovagi atlan- ság fogalmai.

Bismarck bukása után az özvegy császárné még nyugtalanabbá vált s már a kilencvenes évek elején megjósolta « világháborút.

— Vilmos tanácstalan. Korába* tépés* tnl told, ngy hogy napról-napra vestedel- meeobb hibákat követ eL Mennyire szeretném, ha a német kormány föladná eddigi ptdittkáját, amelyet esők tümjátékok és e®em- sáeiés afférok tarkítanak minden belső tartalom nélkül., A népet hinvá és beképzeltté nevelik « a aryvwrenras gyakran a lornpon- tot éri ed.

Vilmos császár tudta, hogy édesanyja nem éppen faizoJgő hangon ír róla leveledbe®. Mindent elkövetett, hogy e leveleket megszerezze. így például anyja halála után az özvegy palotáját aüapoeam átjuttatta, ter- iméözeteee® oredménytelemittl. Eulembnrg giróf révén később Ponsoobyhoz fordult azzal a burkolt kéréssel, hogy a báró engedje átvizsgálni mndsori levéltárát, mert hátha ott vámnak ^e fontos és értékes" levelek. Pomsonby banksafe^ábau őriztette a leveleket s Vilmosnak csak annyit ígért, hogy a vizsgálatot a levéltárban megtartja. Természetesen levelekről ott szó sem volt.

Siessen

előfizetni a

■ttmiASM

Kölcsönt

ház- telek- és földtulajdonosoknak

8 százalék kamat

mellett folyósít

Ungár S. bankháza

Bratislava, Ventur-utca 20. A csehszlovák osztálysorsjáték el árusítóhely e.

Ui földrengés Görögországba*

Athén, október 23. Koriutus városában és a vidéken tegnap éjjel a lakosság erős földlökéseket észlelt. A környékező falvakban a. kár jelentékeny. A lakosság között pánik ütött ki s a legtöbb ember szabad ég alatt töltötte az éjszakát. A földlökések ma nem ismétlődtek meg.

A bő tiszt öngyilkos lett az anyacárné temetésén

Varsó, október 23. Az elhunyt anyacámé lelki üdvéért mondott istentiszteleten Gibo- kov volt orosz gárdaezredes hirtelen fölugrott helyéről, sírva végigszaladt a templomon, fölrohant a negyedik emeletre, onnan levetette magát. Koponyatörést szenvedett és azonnal meghalt.

Óriási szélvihar Londonban

London, október 23. Tegnap este kilenc óra körül a londoni Cityn heves vihar vonult végig, amely fél perc alatt óriási kárt okozott az épületekben. Többszáz ablak betört. Köztük óriási kirakatablakok is. A szél a kéményeket letörte a háztetőről s a tetők egy részét elsodorta. Az ösze-vissza röpködő tégladarabok sok járókelőt megsebesítettek, másokat pedig a szél földrevetett. Az egyik ismert kávéházban a szél kiszakította az ajtót s oly erővel csapta a folyosón álló pincérekhez, hogy két pincér súlyosan megsebesült. Egy omnibusz felborult. Az anyagi kár többezer fontra rúg.

A két kassai autókatasztrófa sebesültleinek legtöbbje tűi van a veszélyen

Két áldozat állapota még válságos

Kassa, október 23. (Kassai szerkesztőségünk telefon jelentése.) A tegnapi borzalmas autókalasztróffl áldozatait a .kórházban ápolják. A könnyebb sebesülték állapota határozottan javult. Lakatos Mária, Bődi Mária, Bános Mária és Kappnemé, noha mindany- nyian fájdalmas sérülésekéit, kulcscsomttörést, zuzódősoíkat szenvedtek, már túl vannak minden veszélyen.

Vigljus János hatvanesztendős kassai lacikonyhatulajdonos állapota aránylag a legsúlyosabb.

A Kassán jóltismert Vigűjus tegnap óta csak pillanatokra nyerte vissza eszméletét. A vásáros a nagyidai vásárra sietett ,hogy egy kis üzletet csináljon. Vetulá Lajos kéményseprő- mester Kassa régi, közbecsült polgára, akinek balesete nagy részvétet keltett. .

Vetula súlyos koponyaalapi törést szenvedett, állapota azonban kielégítő.

Az orvosok bíznak erős természetében és remény van rá, hogy felgyógyul. Vetula nagyidai kin,lévőségéit akarta inkasszálni és ezért utózott Nagyidéra. Bergmanné, aki idősebb asszony, koponyaalap! törést és egyéb zuzódásokat szenvedett és állapota súlyos.

Alig néhány száz lépésnyi távolságban történt az országúton a Lánczy Károly földbirtokos és feleségének, Lelkes Cica volt színésznőnek súlyos kimenetelű autóbalesete. Lánczy Károlyt ma megröntgenezték és a vizsgálat koponyaalapi törést és hátsó bordatörést állapított meg.

A sebesült állapota súlyos és minden attól függ, hogy komplikációk nem lcp- nek-c fel.

Lánczy Károlyt a felboruló autó behorpad<5 első része a volánhoz szeri tette, ahonnan csak nagy erő feszi tés’sel sikerült az erősen vérző fiatóA földbirtokost, kiszabadítani. Felesége ballábán szenvedett zuzódásokat. Sebesülése könnyebb természetű.

— A volt molnárinas milliós végrendelete. Londonból Írják: Most bontották fel a nemrég elhunyt Sir Henry Whitehead angol nagyiparos végrendeletét Bra(Mordban. Smiles beiktathatta volna példának a maguk szorgalmából magas társadalmi polcra és gazdaságra vergődött, emberek' közéWhiteheadet is, aki szegény fiúból .lett nagyiparossá és közgazdasági érdemeiért angol nemessé. Tízesztendős korában, amikor meghalt az apja, beállt molnárinasnak, hogy hetenként néhány sillínget kereshessen özvegy anyja segítésére. Inaskodása idején az esti iskolában is tanulgatott és minden szabad idejét hasznos könyvek olvasgatásával töltötte. Később a textilüzletre tért át és ebben olyan szerencsésen dolgozott, hogy vállalkozásaival nagy vagyonra tehetett szeri. Idővel egyike, lett Anglia leggazdagabb texHInagyiparosainak. Most olyan nagy vagyont hagyot thátra, hogy csak jótékony célokra kilenc- ásásra** foot sterÜDg jatett brfök ** -*1