Prágai Magyar Hirlap, 1928. október (7. évfolyam, 225-249 / 1852-1876. szám)

1928-10-19 / 239. (1866.) szám

—-------------------------■--------------------------------------------------------Ma

i ssAmiink 12 «sW©l VII. évf. 239. (1866) szám ? Péntek 1928 október 19

^ Mai sláinunfc 12 oldal

vn. évf. 239; (1866) szám * Pélltttk - 1928 október 19

Előfizetési ár! évente 300, félévre 130, negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. Egyes szám ára 1*20 Ke

A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok

Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztői

DZURÁNY1 LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA

Szerkesztőség: Prága IL, Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadóhivatal: Prága II., Panská ul 12/111, — Telefon: 30311.—Sürgönyeim: Hírlap* Praha

A gyűlölet fúriái

Közeledik október 28-ika, a hivatalos állami jubileumi ünnepségek napja, amikor az állami hatóságok, intézmények, szervezetek és testületek az önálló csehszlovák állam megalakulásának tizedik évfordulóját ünnepük meg megfelelő keretekben. Természet- szerű, hogy ezekben az üneplésekben az iskoláknak is részt kell venniök. így azt is magától értetődőnek találjuk, hogy a tanügyi hatóságok rendelete értelmében, iskolai autonómiánk hiányában, a csehszlovák állami intézetekbe járó magyar tanulóifjúságnak is részt kell vennie az ünnepségeken. Megtörtént ez eddig is évről-évre, a különbség csak annyi lesz, hogy az idei ünnepségek formája sokkal díszesebb lesz, mint az eddigi hivatalos október 28-iki iskolai ünnepségeké. Nemrégiben a komáromi magyar főgimnázium' értesítőjének ismertetése alkalmából rámutattunk arra, hogy az iskolaügyi minisztérium rendelete érteimében az összes értesítők bevezető cikkeinek ez alkalommal a jubileumi év jelentőségével kellett foglalkozniok. A komáromi értesítő bevezető cikke rámutatott a csehszlovák alkotmány azon szellemére, amely a kisebbségek jogát biztosítja. Egy mondat az egész, azonban a cikk írója tovább nem mehetett, mert nem politikus, hanem pedagógus, akinek még az a súlyos hendikepje is megvan, hogy magyar pedagógus. Az iskolán kívül megmondhatjuk, hogy a magyar ifjúsággal csak akkor lehet megünnepeltetni szivbeli- leg október 28-át, ha az alkotmány szelleme gyakorlati valósággá válna, ha a nemzetek közötti egyenjogúság nemcsak papirosigazság, hanem valóságos tény. :

Előre éreztük, hogy a jubileumi ünnepsé- gek az iskolában sem múlnak el anélkül, hogy a magyar nemzetiségű gyermekek érzülete súlyos sérelmet ne szenvedjen. Még mindig annak a pszihózisnak rezgései érvényesülnek, amely nem tud ünnepelni káröröm nélkül, nem érez tökéletes boldogságot, ha másnak fájdalmat nem okozhat. Hodzsa iskolaügyi miniszter csak nemrégiben adta ki azt a rendeletét, amelynek intenciója, hogy tiz esztendő hibáit eltüntesse az iskola szelleméből és a nemzeti gyülöltség magvad helyett a nemzetek szeretőiének elveit ültesse el a fogékony gyermekiélekben, amely nélkül a különböző nemzetek együttélése és békés közreműködése elképzelhetetlen, mert az a nemzetiség, amelyet örökösen éppen nemzeti érzése miatt bántanak és gúnyolnak, olyan lelki te- bértartalommal éli kényszerű sorsát, amelyből produktív és az egyetemesség érdekében hasznosítható értékek nem fakadhatnak. Néhány héttel ezelőtt a keresztyén egyházaknak a nemzetközi béke előmozdítására alakult világszövetsége tartott kongresszust Prágában és ez a kongresszus behatóan foglalkozott az ifjúság nevelésének problémájával, mert belátta, hogy a jövő békéje csak úgy biztosítható, ha az uj nemzedékek atbban a szellemben nőnek fel, amely nem ismer kiválasztott és privilegizált népeket, hanem minden nemzetben az embercsalád értékes tagját látja. A korr szellemének ebben az irányban kell alakulnia és a csehszlovák iskolának is ezt a szellemet kell magáévá tennie, ha lélekrombolás helyett az építés konstruktív feladatát akarja betölteni.

Arra, hogy ezeket elmondottuk, egy szomorú precedens-eset indít és attól tartunk, hogy nem helyi jelenséggel, nem egyes naz- dar-hazafiak soviniszta túlbuzgóságával állunk szemben, hanem az október 28-iki ünnepség alkalmával sok iskolában hangzanak el majd olvan beszédek,' amelyek az ifjúság e<*v részének lelkében a bosszú és a megtorolni vágyás érzéseit fogják magasabb lángra szítani, mig a másik rész lelkében a megaláztatás és szenvedés keserű érzelmeit hintik el. Egy nagymihályi magyar szülő irt hozzánk panaszkodó levelet, akinek kisleánya az ottani polgári iskolába jár és tanárának megbízásából egy költeményt fog a jubiláns ünnepségen el- ezaválni. Ez a költemény nem Masaryk humanista eszméit hirdeti, nem a békét müveli2

HÓK

„Nyitva hagyjuk az ajtót arra az időre, amikor megérik a kérdés”

SetBiSen litván nyilatkozott az egységespárt értekezletén a revízióról, a gazdasági minisztériumi és Kilián kilépéséről

Budapest, október 18. (Budapesti szer- j késztöségünk* ielefonjelentése.) Az egységes í párt tegnap este értekezletet tartott, amelyen 1 nagy érdeklődéssel várták Bethlen miniszter- ; elnök bejelentett nyilatkozatát. Miután Al- i mássy László, az egységes párt elnöke bejelentette a fajvédők belépését a pártba, nyom-' j bán Bethlen emelkedett szólásra. Először az I ország külpolitikai helyzetével foglalkozott és ' többek között a következőket mondotta:

— Az utóbbi időben mind sűrűn hallat- j szottak hangok a sajtóban és egyes gyülése- , ken, amelyek oda tendáltak, hogy a magyar I kormány tegyen most már hivatalos lépéseket a revízió érdekében, sőt szemrehányások [is hangzottak el, hogy a magyar kormány uj [lépéseket oejr tesz és tétlenséggel vádolták meg a kormányt

óva intem a pártot és a* egész nemzetet attól, hogy tévedésbe essék afelől, hogy egy bizonyos irányú propaganda mikor j tehető hivatalos kérdéssé. Szükség van

I elsősorban olyan külpolitikai koastellái dóra, amely erős alapot nyújt arra a kül| politikai lépésre, amelyet sürgetnek.

Máskülönben ily lépés eleve visszautasításra volna ítélve és csak arra volna jó, hogy a magyar ügyet a külföldön kompromittálja. Én azt hiszem, hogy nemcsak helyes, de kötelességszerü is volt, hogy a magyar kormány eddig hivatalos lépéseket nem tett. Nyitva hagyjuk az ajtót arra az időre, amikor megérik a kérdés. Nagyon szerencsétlennek tartanám, ha a revízió kérdését pártpolitika alapjává tennék. A revízió nem lehet egy párt programja, senki nem monopolizálhatja ezt a gondolatot a maga számára. Ez a kérdés nem a pártok ügy e, hanem az egész nemÍ

zeté.

Ezután Bethlen a belpolitikai kérdésekre áttérve megemlékezett arról, hogy a kormány j a nyáron gazdasági miniszteri állást kreált, 'amiért a párt egyik előkelő tagja magára nézve konzekvenciákat vont le és kilépett a ' pártból, őszintén sajnálja Káliay Tibor kilépését és azt, hogy szükségesnek tartotta ilyen ! konzekvenciák levonását. Sajnálja ezt azért í is, mert egyrészt jó barátja volt Káliay, másrészt munkálkodása révén lekötelezettje volt Kállayuak. Meg van azonban győződve arról, hogy Káliay az ellenzéki oldalon is objektív kritikát fog gyakorolni és értékes szolgálatokat tesz az országnak. Egyébként Káliay té- [ védésben volt, amikor azt állította, hogy al- komtányellenesen jártak el az uj miniszté- jriura kreálásánál, mert * I

i

hanem a legféktelenebb izgatás szellemét

I tükrözi vissza. Tartalma röviden a következő: A barbárok, a rabszolgatartók, a fehér rabszolgák zsarnokai összeszedték a szlovák gyermekeket, eltörölték eddigi nevűiket, szá- [ mot akasztottak a nyakukba, mint az állatok- ' nak szokás, azután bevagonirozták és levitték őket az Alföldre. Kiforgatva őket eddigi emberségükből, barbároknak nevelték fel. A számozottak szomorú seregében két testvér is volt, ezeket azonban elszakították egymástól és messze idegenben nevelték fel. A testvéri érzés azonban a két gyermekben felébredt és egymáshoz kiván'kozat.k. A barbárok azonban nem engedték meg, hogy a testvérek . rátaláljanak egymásra és mikor kívánságuk

az 1917. éyi 11. törvénycikk és az 1920. első törvénycikk fentartja a felhatalmazást, hogy uj miniszteri állások kreálhatók ama az időre, amíg az átmeneti viszonyok fennállnak.

Többféle módon próbálták meg ennek a fontos kérdésnek megoldását. Gondoltak arra, hogy gazdasági tanácsot kreáljanak, ez azonban nem volna megoldása a kérdésnek, mert az ilyen tanácsok teoretikus diskussziókat szoktak folytatni, amelyben az érdekképviseleti elemek szoktak érvényesülni és így nem alkalmasak arra, hogy egységes gazdasági politika alapját rakják le és praktikus megoldásokat hozzanak. Ez volt az oka, hogy a megoldásnak ettől a formájától eltekintettek. Káliay kilépésének második indokát & fajvédőknek az egységes pártba történt belépését jelölte meg. Az a nyilatkozat, amely akkor kiadatott a belépők részéről, bizonyítja, hogy ők annak a programnak alapján állanak, amelyen az egységes párt áll és amelyet magukra nézve kötelezőnek tartanak. A királykérdésben Gömbös Gyula olyan nyilatkozatot adott, amely garanciája annak, hogy e kérdésben szintén a párt álláspontját teszi magáévá.

Bethlen ezután így fejezte be beszédét: Nem akaróik beszélni azokról a hangzatos szavakról, amelyek diktatúráról beszélnek. Én a magam részéről mindig, de a jövőben is ezzel a párttal harmóniában akarom intézni az ügyeket. Harmóniában akarom intézni az ügyeket a parlamentben is, és ámen vire lehetséges, magával az ellenzékkel is.

Senki sem mondhatja, hogy a kormány mereven elzárkózik és diktatórikus alapon akarja a kérdéseket rendezni. Merem állítani, hogy a háború előtt egyetlen kormány sem gyakorolt ilyen előzékenységet a pártokkal, vagy a parlamenttel szemben, mint ez.

A kormány mindig megtalálta az együttműködés alapjait és ígérem, hogy a jövőben is keresni fogjuk az együttműködés útjait.

Bethlen beszéde után Erdélyi Aladár szólalt fel, akinek felszólalását nagy érdeklődéssel várták, mivel köztudomású volt, hogy a pártvezetőséget erőshangu kritikában ii- vánja részesíteni. Erdélyi beszédében kifu ■ £- solta a jövedéki rendeletet. Alkotmányellenesnek tartja a gazdasági minisztérium felállítását, a szövetkezeteknél a magas személyi dotációkat kifogásolta, valamint a ii'afü- redi építkezésnél a nagy kiadásokat. Felvilágosításokat kért Hermann kereskedelmi minisztertől a Thalbot Central és a Csepel-ki- kötő építkezése ügyében. Szemérevetette ai kormánynak, hogy helytelen gazdasági irányt követ az utóbbi időben.

Bethlen miniszterelnök ■ íszolt Erdélyi Aladár felszólalására és hangsúlyozta, hogy a kormány az összes beruházásokra törvényes fölhatalmazást kért a törvényhozástól és minden kérdést a pártban és a plénum előtt is megvitattak. Kijelenti, hogy nincs a kormánynak egyetlen oly lépése sem, amely nem bírná el a legnagyobb nyilvánosságot. A lila- füredi építkezésre vonatkozólag kijelenti, hogy a magyar középosztály részére készüt ez a fürdő és jogosult a magyar középosztály, számára meghozni ezeket az áldozatokat. Országos, nemzeti érdeket szolgált a kormány, amikor a fürdőt létesítette, mert

megérdemli az a középosztály, amely egy éven keresztül munkában görnyed, hogy egy európai nívójú fürdőhelyen pihenje ki fáradalmait.

Nem volt eddig ilyen nyaralóhelyünk — állapította meg Bethlen — és ezért történt, hogy középosztályunk külföldre vi' ? pénzét, ha nyaralni akart. Fölemlítette még Erdélyi Aladár azt is, hogy az állam pénzét privát- vállalatokba fektettük. Erre nem tud válaszolni, mert nem ismeri a konkrét eseteket* Mindig a közérdeket szolgáljuk, tehát legfeljebb arról lehet szó, hogy a közérdeket helyesen szolgáltuk-e, vagy helyesebb az a felfogás, amit Erdélyi Aladár vall.

Ezután Wekerle Sándor pénzügyminiszter szólalt fel a forgalmi adó ügyében, végül Hermann Miksa kereskedelemügyi miniszter, válaszolt Erdélyi Aladárnak.

CseSisxlowálria, a magyar királykérdés és a rsvizié

Prága, október 18. A félhivatalos Cesko- slovenská Republika vezető helyen foglalkozik a magyar királykérdéssel.

— Igen sok jel tanúskodik amellett — írja. a félhivatalos, — hogy Magyarország felelős tényezői a mostani provizórium hamaros megváltoztatása mellett döntöttek. Ezt bizonyította Gömbösnek, a Habsburgok ellenzőjének kinevezése honvédelmi államtitkárrá, A legitimistákra ez nagy csapás volt. Most más jelek is mutatkoznak. Bethlen miniszterelnök egyik a nyilvánosság előtt tett nyilatMM

elemi erővel tört ki, sáriak és zokogtak, lrivit- ték őket a falu szélére és golyóhalállal végezték ki.

így a jeles költemény, melynek szerzőjét nem ismerjük. Hogy a szimbolizmus még világosabb legyen, a költeményhez a tanár prológot is irt, amely elmondja, hogy Lincoln amerikai elnök századokkal ezelőtt felszabadította a színes rabszolgákat, a barbár magyarok azonban 1918-ig tartották rabságban a fehér szlovák rabszolgákat.

Ez a vers el fog hangzani a nagymihályi polgári iskolában, ahol a gyermekek tekintélyes része odahaza magyarul beszél és tartunk tőle. hogy hasonló szellemű költemények és beszédek ejtenék foltot azokon az

ünnepségeken, amelyeknek tulajdonképpen i célja a szabadság, a béke s a nemesebb Európa eszményképének kiépítése kell, hogy legyen. Nem tudjuk, miképpen Ítéli meg az iskólaügyi miniszter ezt az iskola falai között végrehajtani szándékolt nemzetizgatást, do úgy érezzük, hogy tiz év tévelygései után valóban elérkezett annak az ideje, hogy kitárják az iskolát é§ kiüldözzék belőle a gyűlöl - ség, bosszú és nemtelen érzelmek fúriáit, amelyek már bacillustelepeiket mélyen bogyók éreztették a mohos levegőbe és ha kiirtásukra nem történik intézkedés, úgy még inkább megmérgezik Közép euró párok; a múgyis fullasztó levegőjét.