Prágai Magyar Hirlap, 1928. október (7. évfolyam, 225-249 / 1852-1876. szám)

1928-10-18 / 238. (1865.) szám

1928 október 18, esfltörtófc ^rxgai-A\a<Aarhirt»^ na 3 Wilson: The worid must be full fór democracy! Százezer sziovenszkbi és' ruszinokéi magyarnak nincs iElamnoio^rsáua! Apponyi: A magyar külpolitikai helyzet kedvezően alakul Munkábaa a magyar parlament — Walko külügyminiszter expozéja a felsőház külügyi bizottságában — Milyen lesz a házszahályrevizió? Budapest, október 17. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) A felsőház külügyi bizottsága Berzeviczy Albert dr. el­nökletével ülést tartott. Az ülésen jelen volt Bethlen István gróf miniszterelnök és Walko Lajos külügyminiszter. Az elnök megnyitó­szavai után Walko külügyminiszter az aktuális külpo- ; litikai kérdésekről adott tájékoztatást. Mindenekelőtt a Keflogg-paktummal fog­lalkozott és rámutatott azokra az okokra, ame­lyek a kormányt ismeretes állásfoglalására indította. A kormány válaszjegyzékében nem csu­pán a magyar külpolitikai törekvések végső céljának hangsúlyozását kell látni, hanem ebben a jegyzékében a kormány hangot akart adni annak az elvi álláspont­jának, hogy a nemzetközi életnek általá­ban Szüksége van olyan hatékony eszkö­zökre, amelyekkel az igazságtalan és ter­mészetellenes viszonyokat békésen lehet orvosolni. A külügyminiszter ezután a népszövetség szeptemberi ülésszakán történtekről adott tá­jékoztatást és főleg az opiánsper kérdésével foglalkozott. Budapest, október 17. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) A képviselő- ház foyloséján ma megjelent Apponyi Albert gróf, aki újságírók előtt kijelentette, hogy a külpolitikai helyzet ma kedvezőbb, mint eddig volt Az igazság érési folyamata azonban lassú. Nem Szabad elfelejteni, — mondotta, — hogy kis ország vagyunk és ha igazságunkat érzik is a nagyhatalmak, de nem exponálják magukat miattunk a fórumon, hogy megzavarják Európa lát­szólagos békéjét és nyugalmi állapotát. ’A rapallói optánstárgyalásokat nem tartom teljesen kilátástalanoknak és részünkről az ügy a legjobb kezekbe van letéve. A képviselőház mai ülésén Scátovszky Béla belügyminiszter benyújtotta a főváros törvényhatóságának újjászervezéséről, We- kerle Sándor pénzügyminiszter pedig a ház­adé kulcsának újabb megállapításáról, a köz­ségek segélyalapjának kiterjesztéséről, továb­bá a Lengyelországgal és Jugoszláviával kö­tött adóügyi egyezmények becikkelyezéséről szóló javaslatokat. A keresztény gazdasági párt és a királykérdés Budapest, október 17. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) A keresztény gazdasági párt tegnap este értekezletet tar­tott, amelyben aktuális politikai kérdések­kel foglalkozott. Zichy János gróf, a párt elnöke aggodalmát fejezte ki Bethlen miniszter- elnök nagycenki beszéde miatt, amely a királykérdésnek szabad királyválasz­tói alapon való megoldását engedi sejtetni. Zichy felszólalására a jelenlevő Vass József miniszterelnökhelyettes nem válaszolt. Az ér­tekezlet elhatározta, hogy parlamenten kívül megkérdezi Bethlen miniszterelnököt, hogy adjon magyarázatot az ügy felől és tájékoz­tassa a pártot a kormány felfogásáról. Zichy János gróf utalt arra, hogy a legiimizraus híveit igen nyugtalanítja Gömbös Gyulának honvédelmi államtit­kárrá történt kinevezése, miután a párt nem ismeri a kinevezés hátte­rét és indokait. Vass József miniszterelnök­helyettes kijelentette, hogy ismeri a kineve­zés előzményeit és határozottan állítja, hogy Gömbös állam­titkársága semminő olyan tendenciával Prága, október 17. Tegnap délelőtt óta ismét folynak a közmunkaügyi minisztérium­ban a közvetítő tárgyalások a máhrisch-ostraui szénbányászok és munkaadók képviselői kö­zött A bányatulajdonosok kijelentették, hogy a pénteken átnyújtott memorandumuk alap­ján állanak. Ez a memorandum nem foglalko­zik a konfliktus érdemi részével, hanem egy­szerűen rámntat a bányavidék mostani bér­viszonyaira s azzal zárul, hogy a tárgyalások eddigi alakulása mellett igen nehéz a békés megegyezés útját megtalálni. A munkaadók egyúttal minden felelősséget a munkásokra hárítanak át. 31a a tárgyalások igen nehezen alakultak és csak jelentéktelen közeledés regisztrálható. Délután hat órakor a bányászszervezetek kép­viselői már négy százalékot engedtek eredeti Vágujhely, október 17. Néhány héttel ezelőtt nemcsak az itteni magyar, de a kül­földi sajtó egy része is foglalkozott azokkal a hadgyakorlatokkal kapcsolatos eseményekkel, amelyek Vágujhelyen olymódon játszódtak le, hogy a kávéházban békés zsidó és magyar po’gárokat inzultáltak és kocingatva halált kí­vántak fejeikre. Ez az affér, amelynek ügyé­ben vizsgálatot indított a pozsonyi legfelsőbb katonai parancsnokság, még nem nyert befe­jezést és az akkori uszításnak máris van foly­tatása. Ezúttal a magyarokra kocintanak ha­ttincs összefüggésben, mini aminő ten­denciákat egyesek belemagyaráznak. Vass József ezután ismertette a házszabályrevizió tervét, amely szerint a költségvetés általános vitája ezután húsz nap helyett csak tiz napig fog tartani, a részletes vita pedig csak két napig. Az uj házszabályok szerint csak a bizott­ságokban lehet majd indítványokat előter­jeszteni. Ezután a beszédidő a plénumban csak egy óra lesz és c®ak kivételesen engedélyezhet bérkövetelésükből, de a bányatulajdonosok az engedményt keveslik. Erre való tekintettel a bányászok körei­ben azzal számolnak, hogy a sztrájk október 23-án kitör. Máhrisch-Ostrau, október 17. A máhrisch- ostraui munkások üzemi tanácsai teg­nap tárgyalták a bányamunkások szövetségé­nek eddigi eljárását és felhatalmazták őket a további tár^valások folvtatására. Továbbá éle­sen állást foglaltak a kommunisták ellen, akik mindehképoen sztrjkba akarják kersretni a máhrasch-ostraui bányászokat. Mindezek da­cára felszólították a bányatelepek összes mun­kásait, hogy készüljenek fel e<ry esetleges harcra, ha békés utón a bérkonfliktust nem lehetne elintézni. lálosan. Egy pozsonyi ágostai h. evangélikus lelkész, Diobny János, aki a vágujhelyi helyi lapban (Povázské Hlasy-han) a Jankó Dobre- známy jólismert álnév alatt ir, ebbe a lapba hosszabb cikket irt Húrban szobrának ünne­pélyes leleplezése alkalmából. A lelkész ur levél formájában rohan ki ebben a magya­rok ellen és nagy szeretettel emlékszik meg az állam- fordulat utáni időkről, amikor is a derék kaszás lubinai parasztok rátámadtak a védtelen V águjhelyre, raboltak és ütöttek, verlek, kit ahogy értek, de természetesen elsősorban a zsidókat és a magyarokat. A lelkész urnák egyháza szeretete nevében épp ezek a szép utcai jelenetek jutnak eszé­be most, amikor egy nagy szlovák költő szobrát leplezik le: olyan utcai jelenetek, amelyeknél az emberbe szorított bestia fel­szabadult és kénye-kedve szerint garázdálko­dott A lelkész urnák az fáj, hogy Vágujhe- f lyen még hallani magyar szót, sőt a magya­rok most is magyarul beszélnek, amikor a szlovák költő szobrát leleplezték. Szerinte „mindenütt az utcákon tüntetőén csak azt a nyelvet leheteti hallani, amelyet a volt leigázók és az embertelenek, tehát a ma­gyarok használnak“ A cikkíró szellemesen állapítja meg, hogy Vágujhely a Vágnál fekszik, nem pedig a Tiszánál és ebből azt következteti, hogy itt minden magyar szónak el kell némulnia. So­rompóba állítja a köztársaság tízéves jubi­leumi ünnepét és keserűen kérdi, hogy nem félnek-e a magyarok Húrban kö- szobrától3 amely le fog rájuk mennydö­a ház kétórás beszédidőt. Ennél tovább azonban senki sem beszélhet. Az uj házszabályok értelmében a költ­ségvetés és az appropriáció együtt kerül tár­gyalásra. A képviselőház mai ülésén Pakots József képviselő meginterpellálta a kultuszminisztert az egyetemi felvételek érdekében. Kifogásol­ja a felvételek számának korlátozását. Fábián Béla demokrata képviselő állan­dóan heves közbeszólásokkal kiséri Pakol s í interpellációját, többszöri rendreutasítás után j végül is a Ház Fábiánt a mentelmi bizottság elé utasítja. Klebelsberg kultuszminiszter válaszában utalt arra, hogy utasította az egyetemi fakultásokat, hogy a jeles növendékeket felvéwék. Számszerínt a bölcsészeti fakultáson kilenc, az orvosi fakultáson 'pe^H hét diákról van sző. Akikre nézve Pakots konkrét adatokkal szolgált, azoknak felvétele meg is történt. A kultuszminiszter szerint fontos a harmónia az egyetemek és a főváros közönsége közt. Min­denki látja, hogy az ifjúságot ugratni akar­ják, azonban — a miniszter szerint — felté­telezhető, hogy az ifjúság nem leválható bek oly dologba, amelynek hasznát azok akarják látni, akik az ifjúság meggondolatlan lépései­ből akarnak maguknak politikai tőkét ko­vácsolni. rögni, ha „mongol“ nyelvükön mernek beszélni a szobor talapzatáról. Mindenütt csupa „mon- golság", kesereg tovább és kérdi, vájjon a szlovák türelemnek húrjait a végtelenség:g fogják-e feszíteni a magyarok, ö másképpen képzelte el magának Vágujlielyt: tiszta szlo­váknak, a szlovák tradícióhoz és a szlovák­ság költőihez méltóan. Kérdi, hogy nem utálták-e meg meg a szlovákok azt a nyelvet, mellyel a szlovákokat „elnyom­ták“ és „elbutitották.“ Vágujhelyen még többet hallani magyarul, mint a pozsonyi országos hivatalban. Ez pedig tovább nem tűrhető, elmélkedik a lelkész ur. Felszólítja a szlovákokat, hogy csak szlo­vák üzletekben vásároljanak, tehát a maga részéről újra felfedezi és meg­indítja a gazdasági harcot és blokáddal fe­nyegeti a szegény vágujhely! zsidókat és magyarokat. Eddig még humoros a cikk, azonban egy további bekezdésben a kör­nyékhez, azaz a hírhedt lubinai parasztok­hoz fordul, akiknek vasvillás feladatát abban látja, hogy tanítsák meg a magyar urakat „keztvv1- be dudálni A lelkész urnák a pobedényi eset nagyon szemrevaló lehetett és ezt áhitozza Vágujhely számára is. Éppen jókor, Húrban költő em­lékszobrának leleplezése pillanatában: ,flos, fel szlovákok és csehek, akadályoz­zátok meg a vágvölgyi város további ma­gyarosítását ésszel vagy ököllel!“ Ehhez a „tisztitó munkához" az összes korpo­rációknak és a Povázské Hlasynak" sok sze­rencsét és sikert kivánva fejezi be kulturcik- két a pozsonyi ág. ev. lelkész. Sok megjegyeznivalónk ehhez a cikkhez nincsen. Kár a szót vesztegetni. A lelkész ur tudja, hogy mit csinál és ha ezt csinálja, bi­zonyára az ő gusztusa szerint rendben van a dolog. Egy költő szobrát leplezik le, a demok­ratikus csehszlovák köztársaság tizéves jubi­leumát üli, az egész müveit világ felfigyel ennek a tiz esztendős munkásságnak egybe­foglaló értékelésére és aligha venné észre a vágujhelyi helyi harsonában megjelent „kul- turcikket". Mi, itt élő magyarok azonban tu­domásul vettük Drobny János urnák ezt a vasvillás és öklöző felszólítását és megfelelő­en fogunk válaszolni. Gondoskodni fogunk arról, hogy az ille­tékes fórumok tudomást szerezzenek ar­ról, hogy miképpen lázit a köztársaság fendllásdnak tizedik évében egy csehszlo­vák állampolgár és egy szlovák lelkész a kisebbségi állampolgárok ellen. Az illetékes fórumokra bízzuk, hogy a lelkész ur „szeretetmüvét" ízlésük és belátásuk sze­rint méltassák. Megígérjük egyúttal a lelkész urnák, hogy cikke, amellyel ő bizonyára csak Vágujhelyen gondolt hírnevet szerezni ma­gának, be fogja járni a külföldi sajtót is és hogy hírhedt „nagy“ nevet fogunií ueki sze­rezni odakint is. Ha esetleg épp erre vágyott, úgy teljesüljön ez az ólmai Mindenesetre na­gyon kétes értékű „szolgálatot" tett a gyülö- letszitó írásával a csehszlovák köztársaság­nak — épp a jubileumi esztendőben. Akár­csak volt Ielkészkollegája, Haiiesz rimaszom­bati járási főnők isi * * « „Akadályozzátok meg Vágujhely magyarosítását ésszel vagy ököllel 1“ — usrft a „nongor nyelvű magyarok ellen Drobny pozsonyi evangélikus lelkész, aki a rimaszombati járási főnők babérjait irigyelte meg Sztrájk fenyegeti Máhrisch-Ostraut a jubiláns ünnepségek idejére A munkások már négy százalékot engedtek bérkövetelésükből

Next

/
Thumbnails
Contents