Prágai Magyar Hirlap, 1928. október (7. évfolyam, 225-249 / 1852-1876. szám)

1928-10-17 / 237. (1864.) szám

1928 október 17, szerda. 7 Prága épül Prága, október közepe. Tíz év óta építik ezt a Prágát, építik lázas, #ad tempóval, nyakrafőre. Biztosan ennek a tem­pónak köszönhető, hogy most, a tízéves nagy ro­ham végén a fölfujt paloták hullani kezdenek nyakra és főre, építőik nyakára-fejére, még mi­előtt befejeznék őket. Építkezési szerencsétlenség mindenütt van a világon, Newyorkban, Párásban, Berlinben, de se­hol sem rendszeresen, láncolatosan, következete­sen. Ebben Prága vezet, ez prágai specialitás. Prága, azL mondják, gyönyörű öreg város. Ut­cain szebbnél-szebb ócska házak tolonganak zeg­zugos összevisszaságban. Aki szereti a szűk sikáto­rok csendéletének poézisét, aki szereti a rozoga házakban a régi mesterek naiv, boldog művésze­tének harmóniáját, minden lépésnél megállhat, előveheti festékes dobozát, mindenütt festésre al­kalmas romantikus témára lel. Megtekintésre, Szemmel való élvezésre Prága valóban gyönyörű. De lakni benne az már más kérdés. Napokat el lehet csavarogni ezek között a négy-öt-hat évszá­zados raüremekkripták között, de a kolostori han­gulatot lehellő házakban akár néhány óra hosszat is lakni: igazán hőstett. Az egész város csupa repedező múzeumi műtárgy a mütörténeti emlé­keket védő bizottság védelme alatt. Gyakori a ki­lakoltatás, mikor az építészeti műtárgy végelgyen­gülésben fölmondja a szolgálatot és a lakók feje fölött recsegni-ropogni kezd. így legújabban az emlékvédőbizottság is engedni kezd a negyven­nyolcból és a szép öreg utcák egyik oldalát fölál­dozza az építkezés céljaira, lebontják az ósdi ro­zoga szépségeket, kiszélesítik az utcát s sorra emelkednek a? évszázados kunyhók szomszédsá­gában a betonpaloták. Nemcsak a fővárosba be­özönlő uj tömegeknek kell sok uj bérház, maga a régi város is fiatalodni kénytelen. Széditő. hogy mi történik a perifériákon. Ha Róma hét halmon épült, akkor Prága legalább hetvenhét halmon terjeszkedik. Nnincs Európának ilyen népességű városa, mely annyira kedvezőtlen, szűk. hegy-völgyes talajon épülne. A topográfia egyetlenegy érvet sem tud fölhozni amellett, mért kellien Prágából vi’ágvárost csinálni. Egyedül a történelmi tehetePenség elve az, ami igazolja Prá­ga továbbforszirozását. Az a távoli tény, hogy ezer évvel ezelőtt volt itt egy lovagvár, a Vi- segrád. Ennyi az egész indokolás. S ezért most hihetetlen nagy tőke- és munkabefektetéssel kell a lehetetlen talajviszonyokat beépítésre alkal­masabbá tenni. Egész dombokat kell letarolni, szakadékokat, völgyeket betemetni, magas plató­kat magas víztornyok segítségével drága vízzel ellátni. Nem csoda, ha igy a prágai lakások átlag háromszor drágábbak a párisiaknái. Itt minden méterért nehéz és költséges munkaharcot kell folytatni a természettel, mely ide_ kopár, szakádé- kos legelőterületet és. folyómedret, árterületet ter­vezett, nem pedig fővárost. Három évvel ezelőtt kigyönyörködtem maga­mat az öreg belvárosban és. a legfiatalabb külvá­rosrészben, a Bubenecsben kerestem lakást- Nagy- nehezen az utolsó, a legszélső házban találtam ideig’enesen szobát. Itt laktam ideiglenesen há­rom éve. A házon túl csak rét volt, vízmosások, gödrök, szakadékok, szenny, piszok. A feleségem alig mert kiköltözködni a ..tanyára". De a tanyára egyre hordták a szennyt, a fölösleges építési hul­ladékot, s egyszer csak azt vettük észre, hogy a kihordott sok szennyel utcák helyét traszirozták és két oldalt a gödrökben négy-öt emeletes bérpalo­ták épültek, úgyhogy azóta a „tanya" már egy uj nagy modern város központjában fekszik. Ronda, süket skatulyák ezek a paloták, kevés egyéni vo­nás rajtuk, külön-külön nem mutatnak semmit, de együtt, egészben a racionalizált, amerfkaias City izgató képévé lendülnek. Három éve nézem, hogy nőnek ezek a házak és a laikus ember szörnyülködésével ámulok üt­ött az építészet merész sfiklijein. A merész ma­gas falakon, melyekben egyre kevesebb és egyre törékenyebb a tégla. E nyáron.különösen rajtuk felejtettem a szemem, mert egy most épülő ház­ban szereztem végre rendes lakást. Azóta izgat ez a téma: az építés. Nem én építtették ugyan, de nekem építenek. Egész nyáron figyeltem, van-e elég tégla, elég lesz-e a gerenda, imádkoztam, hogy ne legyen sztrájk, haragudtam, amikor lát­tam, hogy itt megint összetörtek egy vízvezetéki csövet, hátha épp az én lakásomban fog hiányoz­ni, amott megint darabokra törtek öt téglát, ilyen gondatlanság — egyszóval én, a partáj, szégyen- gyalázat, egész fiókkapitalista báziur lettem. Rettegtem a rossz időtől, mert nem lesz majd száraz a ház. féltem a hőségtől, mert hátha repe­dések lesznek rajta. írták, hogy nagyon rossz az építési anyag, hátha nálunk is az. Ténylég, rossz is vo.lt, az agyagtéglák kiégetett porhanyó földből készültek. Közben a közelben épülő városházát is figyeltem. A városháza elvégre a városé, azt biz­tosan masszívan építik, ehhez mérem, jól építik-e a házunkat. De a bubeneosi városházával még előbb megtörtént a baj. mint a többi balszeren­cséjükről ismert építéseknél. A városháza egy nagy U-alaku óriás háztömb. Közepén egy egy- emelet magasságú átjáró vau. A második-barma- dik-negyedik emelet megszakítás nőiül tovább fut az átjáró fölött. -Két oldalt hatalmas pillérek. De nemsokáig gyönyörködtem napi sétáimon a pillé­rekben. mert egyszer csak észrevettem, hogy a baloldali pillérsor feje, Szent-Isten, ba’oldalra kezd konyulni. a jobboldaliaké jobbra,. Közöttük n nyílás már nem is derékszögű pararallelogrannn, hanem egy fölfelé szélesedő trapéz- Nem tudom, másnak is szemet szurt-e. hogy a pararellelo- graromból trapéz lett, de én bizalmatlanabb va­gyok a trapézekkel szemben. Nemsokára mást )s láttam A főhomlokzattól jobbra néhány méter­Prágában tizpercre megállt az élet és beláthatatlan embertömeg kisérte utolsó útjára a munka halottait A kormány, a hatóságok képviselői és törvényhozók a gyászmenetben A kommunisták tüntettek, kiáltoztak, de komoly rendzavarás nem történi Prága, oíklobét 16. Ma délelőtt tiz órakor Prágában megmerevedett néhány percre az élet. A gyárak szirénái fölsikoltottak s erre, mint egy jeladásra, az utcákon megállt a for­galom. Az üzemekben, gyárakban, üzletek­ben a munkások, alkalmazottak letették a munkaeszközt. A lámpák kigyulladtak s a fényük az őszi napsütésben szinte kisértetie- sen hatott. A közel milliós város tízperces néma, komor csendben áldozott a gyászos kegyeletnek. Szokatlanul impozáns volt ez a tízperces tömeggyász, amely erre a rövid időre meg­bénította a milliós város életét Az utcán le­vett kalappal álltak a járókelők. Sehol egyet­len hangos szó sem hangzott és az emberek a poricsi építkezési katasztrófa áldozataira gondoltak, akiknek koporsóit ugyanezekben a percekben emelték le a helyőrségi kórház halottasházában fölállított tömegravatatrő'l. A helyszínre kiküldött. munkatársunk a teme­tési gyászszertartásról a következőkben szá­mol be: Beláthatatlan embertömég Fekete gyászdrapériákkal és fenyőgaly- Iyal mozgó kát áfáikká alakított széles teher­kocsik sorakoztak föl a helyőrségi kórház kapuja előtt, amely körül a gyászszertartás megkezdése előtt sok- ezerfönyi tömeg hömpölygőit. A beláthatatlan embertömeg ben rendőrök tartották fenn a forgalmi rendet Az építő­in unkásság és a többi munkásszervezetek, valamint az üzemek küldöttségei zárt oszlo­pokba fejlődve ékelődtek a tömegbe. A rend­őrök sorfalával körülvett föntartott helyen gyülekeztek a kormány képviselői, a tör­vényhozók, Baxa dr., Prága főpolgármestere, Svehla rend őr igazgató, számos magasrangu állami tisztviselő, az újságírók és a szakszer­vezetek küldöttségei. Ebben a csoportban so­rakoztak föl a kladnői bányamunkásság egyenruhás küldöttei. Az általános érdeklődés legintenzíveb­ben ama kis csoport felé fordult, amely a katasztrófánál szerencsésen megmene­kült munkásokból állt. A katafalk mellett a koszorúk hekatombái > emelkedtek. Koszorút küldött Prága városa, a politikai pártok, a munkások és alkalma­zottak szervezetei, a szerencsétlenüljártak családjai, a megmenekült munkások és ami a legnagyobb föltünést keltette: a Prazsák és Moravec építkezési cég. JVyolc fekete és egy fehér koporsó A teherkocsiikra kilenc koporsót helyez­tek, nyolc fefcetészinüt és a kilencediket, egy fehérét, mély egy munkásleány holttestét j zárta magába. A zugó és morajtó embertö­meg egyszerre elnémult s halálos csendben fölharsant a dalárda gyászéneke. Az énekkar a színházak és dalegyletek reprezentáns tag­jaiból rekrutálódott. A kórus énekének el­hangzása után Baxa dr., Prága főpolgármes­tere, fölállt egy fekete posztó vaj bevont emel­vényre s a főváros és egész lakossága nevében búcsúzott el muuka halott hőseitől. Utána Zapotocky kommunista képviselő rö­vid, markáns beszédben főleg azt domborí­totta ki, hogy a szerencsétlenség áldozatai mártírhalált haltak­Most mozgásba . jött , az óriási embertö­meg. A temetési menet megindult és a még állandóan csatlakozó munkástömegekkel gya­rapodva, mint egy mérhetetlen hosszú kígyó j hullámzott tova. | A munkásnjenet élén a kladnői bányá­szok haladták, akik szimbolikus tövisko- t szőrűt tartottak magasra. A töviskoszoruról vörös szalagok lengtek. Az i első halottaskocsi előtt a minisztériumok, a közhivatalok képviselői, a törvényhozók, a rendőr igazgató, a katonai hatóságok, a csend­őrség és a községek képviselői mentek. A kocsi gyá.szk lsére tét egyenruhás kladnői bá­nyászok és prágai épitőmunfcások alkották s a második kocsi előtt haladtak az egyházak nyíre az épületen. hatalmas repedés cikázott vé­gig a negyedik emelettől egész a földszintig. Mi ez? Hisz a városháza urainak fejére szakadhat a ház! De azlán bemalterozták a repedéseket, s igy ] elmúlt a veszély. És az fontos, mert ebben a palotában I székel az a hivatal, amelyik felül fogja vizsgálni, hogy az én fejem fölött nem dülhet-e össze az. uj ház, amelybe elsején költözködöm. Még ugyan csak félig kész a ház, de olyan erős tempóval, olyau nyakra-főre dolgoznak rajta, hogy elsejére egész biztosan kész lesz. (—) lelkészed. A hivatalos gyász menetet a cseh­szlovák egyház hivei zárták be. Amerre a halottaskocsik és az utánuk hömpölygő ezernyi nép elvonult, az üz­letek redőnyeit lehúzták, az utcai lám­pák égtek s a templomok lélekharangjai szakadatlanul zugtak-bongtak. A tömeg túlnyomó része fegyelmezetten, gyászhoz illő méltósággal viselkedett, de voltak kisebb kommunista csoportok, melyek nemcsak feliratos táblákkal, ha­nem énekkel és kiáltozással is tüntettek a polgárság s a polgári kormányzat elen. Az egyik táblán plakátbet ükkel állott: Rache! (Bosszú.) Minden incidens nélkül A járókelők közül sokan sírva fakadtak a lesújtó látvány hatása alatt. A Zsitná-utcán egy éltesebb asszony át akarta törni a rendőrkordont, hogy a kezében tartott, mezei virágokból összeállított kis csok­rot a koporsóra helyezze. Az egyik rendező odalépett hozzá és átvette a csokrot s maga helyezte a koporsóra. A Brockway teherautók, autóbuszok ■s legtökéletesebbek — Kérjen ajánlatokat MOTOR IMPORT, Bratisiava, Royko-u. 2/a. gyászzenekar a Weinbergi Városi Színház előtt a nemzeti himnuszt intonálta. A cseh­szlovák himnusz hangjai mellett a hatalmas menet több ágra szakadt. Az egyik gyászko- csit a vrsovici, a másikat a pankráci temető felé irányították, a harmadik csoport az olsani sirkert felé fordult. A temetésre ki­küldött hivatalos személyek csoportja itt le­vált a három részre oszló temetési menetről A temetési menetek incidensek nélkül vonultak ki az egyes temetőkbe, ahol a munkásbajtársaik búcsúztatták a mun­ka hősi halottait. A poricsi épibési katasztrófa romjainak eltakarításán ma is egész nap szakadatlanul folyt a munka, azonban egyetlen egy újabb hullát sem hoztak napvilágra. Hiiiki is ii érsekuivári siEovákok Ideaesség az agrárpárt! szlovákok között Hlinka érsekuivári vendégszereplése miatt Érsekújvár, október 16. (Saját tudósitónktól.) Megemlékeztünk arról, hogy Hlinka András, a szlovák néppárt vezére vasárnap Érsekújvárra jön, hogy résztvegyen a szlovák katolikus kör zászló- szentelési ünnepségén. A szlovák katolikus kör tulajdonképoen most van szervezés alatt s megindulásakor azzal a jelszóval toboroz­ták a tagokat, hogy minden szlovák embernek kötelessége belépni az uj szervezetbe. Az aigi- tációnak szép hatása volt, mert az érsek- újvári szlovákságnak minden rétege bejelen­tette a szlovák katolikus körhöz való csatla­kozását, pártállásra való tekintet nélkül. Annál nagyobb megütközést keltett a kör más politikai mentalitású tagjai kö­zött, hogy néhány vezető tag, a választ­mány megkérdezése nélkül Hlinka And­rást, a legexponáltabb szlovák politikust hívta meg a zászlószeutelő ünnepségre. Miután a vezetőség befejezett tények elé állította a választmányt, s már arról számolt be, hogy Hlinka a meghívást elfogadta, a vá­lasztmány kénytelen-kelletlen belenyugodott a dologba, mert nem akarta a kör első meg­mozdulását botrányba fullasztani. Az érsekpjvári szlovák agráriusok min­denesetre különösnek tartják, hogy Hlinka egy társadalmi alakulást is alkalmasnak talál politikai propaganda folytatására és saj­nálattal látják, hogy a politikamentes szlovák kör első nyilvános akciója félreérthetetlen politikai demonstráció lesz. A német Hultsdtin és a Jubileumi ünnepségek Prága, október 16. A Bohemia legutóbbi száma érdekes cikkben számol be a huitsohini községi képviselőtestületek határozatáról, amelyet azok a jüblieumi ünnepségeken való részvétel kérdésében hoztak. A kerületi fő­nökségek ugyanis kérdést intéztek az összes huitsohini községi képviselőtestületekhez, — írja a Boliémia — miképpen akarják a köztár­saság tízéves jubileumát megünnepelni. A képviselőtestületek egyöntetűen kimondták, hogy szabad akaratuknál fogva két okból nem ünepelhetik a jubileumot. Az egyik ok az, hogy Hultschin lakossága tiz évvel azelőtt ok­tóber 28-án nem kívánta, de még csak nem is sejthette, hogy ez a terület az akkor létesülő csehszlovák köztársaság részét fogja majd képezni. A másik ok pedig az, hogy a hultschiniaJckal, akiknek óriási többsége német, még mindig mint nem egyenjogú polgárokkal bánnak eh Az elnemzetlenitési mozgalom még most is tart, bár német pártok is vannak a kormány­ban. A német nagybirtokok lefoglalásával cseh telepeseket hoztak a zárt színtiszta német területekre. A hivatalos körök általában azt az álláspontot vallják, hogy Bultsekinban nin­csenek németek. Az 1921. évi uépszámlálás szerint ebben az országrészbau 7707 német la­kott. Ezt a hivatalos eredményt azonban min­den választás megcáfolta. 1025-ben az egye­sült német pártok itt körülbelül tizenötezer érvényes szavazatot nyertek el s ez a szám a buHschini községben megejtett községi válasz­tások alkalmával még növekedett. Hultscbinban különben számos német kuliuregylet fiókot oszlattak föl s a legerőlte- tettebb érveléssel színtiszta német községek­ben cseh kisebbségi iskolákat létesiteuek- Ugyanez történik Sziléziában is. Mint a Bohé- mia másik cikkében írja, Bennisch városká­ban egy cseh tanító csendöri asszisztenciával fölkereste a német nemzetiségű állami hiva­talnokokat és nyugdíjasokat s ígéretekkel és burkolt fenyegetésekkel rábírta őket egy iv aláírására, melyen kötelezték magukat, hogy gyermekeiket a cseh kisebbségi iskolába fog­ják járatni. E célra a szövőiskola épületében lefoglaltak két helyiséget s a cseh kisebbségi iskolát három cseh és Hz német gyermek részvételével meg is nyitották. A keletsziléziai Friedeck község német iskolá­jának első osztályban hetvenöt tanuló volt Ezek közül tizenötöt egész egyszerűen átvezé­nyeltek egy cseh kisebbségi iskolába s amikor a felháborodott szülök a város polgármesterét felelősségre vonták, ez szorult helyzetében a következő választ adta: Menjetek ágyúval a prágai minisztériumba. Hasonló a helyzet Brossdorfban, Meltschen és még több más szi­léziai községben. Megemlítésre méltó, hogy mindez ugyanakkor történik, amikor egy né­met, sziléziai képviselő (Luschka, német ke­resztén yszocialista klubelnök) a koalíciós nyolcas bizottságban ül s pártjával együtt te­hetetlen ezen csehesitéssel szemben. — Mentőállomás Érsekujvárott? Érsek- újvári tudósitónk jelenti: A Vörös Kereszt átírt Érsekújvár városához, amelyben közli, hogy hajlandó a városnak mentőautót rendel­kezésére bocsátani, ha a város mentőállomást létesít s üzemben tartja az autói. A rokon­szenves tervnek nagv visszhangja van, de a tárgyalások még kezdetleges stádiumban van­nak, úgy hogv nem tudható, hogy megvaló­sul-e ez a terv. ft msflpr iutelliBen- Á** A 4 ti* n éMíözhe'aÉeii || 1| fi & f í I baráttá a niiiniiniiiiniiiiiniiüiiiniiiiiniiiiiniiiiiiiniiiiiiii

Next

/
Thumbnails
Contents