Prágai Magyar Hirlap, 1928. október (7. évfolyam, 225-249 / 1852-1876. szám)
1928-10-04 / 226. (1853.) szám
1Ü2Ó október 4, csütörtök. Még a kormánypártok szónokai is kritizálják a kormány hadügyi költségvetését A köHiégvttíesi bizottság mai ülése - Matousek ismét vitába szállt lenessel — lenes leszerelést prédikál, a hadügyi tárca pedig a költségvetés 18 százalékát emészti fel Prága., október 3. A költség vetési bizottságban Srámek miniszterei nők helyettes, mint már tegnap jelentettük, válaszolt a vita folyamán elhangzott kifogásokra. Az állami tisztviselők állásainak rendszeresitése még Dem fejeződött be s így a jelenlegi állapot csak átmenetinek tekinthető. A kormány arra törekszik, hogy az igazságtalanságokat kiküszöbölje. S rám-ok ezután a kormánypártok és az ellenzék közötti viszonyról nyilatkozott. Kijelentette. hogy általános parlamenti válságról nem lehet szó, legfeljebb egye* niányok észlelhetők. Nem kívánható, hogy a köztársaság parlamentarizmusának tradíciója tiz év alatt kialakuljon. Igazságtalannak tartja azt a vádat, hogy a miniszterek nem vesznek részt az üléseken. A mlni^rrteT például egyidejűleg nem lehet jelen a szociálpolitikai ülésen is és a szenátusban is. A cukorárak emelése szerinte indokolatlan. Visszautasít«- ja azt a panaszt is, hogy a kormánytöbbség nem áll «zóha az ellenzékkel. A szociális biztosítás kérdésénél folytatott többhetes tárgyalások után ilyesmit nem lehet állítani. A kormánytöbbség a jövőben is fenn akarja tartani a kapcsolatot az ellenzékkel s a kormány mindent meg akar tenni a parlamentarizmus nívójának emelé-e érdekében. fi hadügyi költségvetés Tegnap késő este megkezdték a költségvetési bizottságban a hadügyi és külügyi költségvetés végzetes tárgyalását. Tserny képviselő, mint a hadügyi költségvetés előadója, rámutatott arra, hogy a hadsereg Szükségleteluek fedeződére egy milliárd korona van előirányozva, »nonkiviil még más tételek alatt is szerepelnek egye* hadügyi kiadások. így például az állandó fegyverkezési alap az általáuoe állami pénztár tételében sze-epel. A katonai szolgálati ' idő megróvidifése ie- lenleg még nem időszerű, mivel kevés kiképző ailtimtje -van a had-seregnek. A német nemzeti szocialisták álláspontja A költségvetési bizottság ma délelőtt folytatta a külügyi és hadügyi költségvetés feletti részletes vitát. Jelen volt Benes és Udrasal miniszter. Knirsch német nemzeti szocialista kijelenti, hogy pártja a két tárca költségvetésével szemben elutasító álláspontot foglal el és pedig elsősorban gazdasági okokból. A középosztály és a munkásosztály gazdasági helyzete olyan, hogy e két résszart óriási tehertételeit nem tudja elviselni. A katonai célokra való kö1 tekezés tu Images összegre rug, mert hiszen meghaladja a két milliárd koronát, ezzel szemben nem találnak fedezetet a régi nyugdija sok tisztességes ellátására. Pártja a hadügyi kiadások ellen foglalt állást a régi Ausztriáiban s ugyanezt teszi most is. De nemzetpoliitikai szempontból ás ilyen álláspontra kell helyezkednie az egész költségvetéssel szemben. Az az álláspontja, hegy Európa állam rend/jót meg kell változtatni és pedig az önrendelkezési jog elve alapján. A jelenlegi viszonyok megakadályozzák ezt a megoldást és megakadályozzák a gazdasági, valamint a szociális, problémák megoldását is. Pártja az állam alapján együtt akar dolgozni a cseh pártokkal, de olyan állapotokat akar teremteni, hogy ebben az országban a népek tényleg egyenlőeknek érezzék magukat. Mindezen problémák megvalósitásának előfeltételei azonban hiányoznak. Pártja arra törekszik*«hogy úgy benn az országban, mint künn a külföldön is megváltozzék a helyzet és ehhez elsősorban az szüksége«, hogy megváltozzék a külügyi politika, másodsorban, hogy a katonai apparátust leépítsék. A külügyi politika azonban ennek épp ellenkezőjét mutatja: irányzata teljesen né- metellenee. Ezt láttuk a Rajnavidék kiürítésének és Ausztriának Németországhoz való í csatlakozásának kérdésében is. Matousek egy év után vitázik Benessel A következő szónok Matousek cseh nemzeti demokrata volt, aki tavaly a külügyi költségvetésnek volt az előadója és mint emlékezetes, éles kritikája nagy feltü- j né-st keltett és tulajdonképpen ez a kritika okozta azt, hogy nem nevezték ki kereskedelemügyi miniszternek. Matousek most is utalt tavalyi beszédére. Rámutatott arra, hogy annak alapján változtatták meg formailag a külügyi költségvetést, ami mutatja, hogy kritikája igenis helyénvaló volt. Nem igaz * tehát Benes állítása, hogy kritikája minden alapot nélkülözött- Bejelenti, hogy ez évben, mint az igazságügyi tárca és a legfelsőbb bíróság tételének előadója, ugyancsak kritikával fog élni, de szerinte- mindig jobb. ha egy kormánypárti képviselő mondja meg az igazat, semmint egy ellenzéki. Kérdezi, hogy a kii 1 iigyminisztérium könyveiben megtörtént-e a revízió és készen van-e már a státus á külügymi- nisztérlum tisztviselői karáról? A Rémei nemzeti párt szónoka Lehnert német netnzeti párti kifogást emel az ellen, hogy a német képviselők részére a bizottsági jelentéseket még mindig nem készítik el német nyelven. A külügyminisztérium annyira megterheli az állam polgárait nemzetiségi különbség nélkül, hogy ez már szinte elviselhetetlen. A külügyminisztérium óriási apparátussal dolgozik, 1200 tisztviselője van. A szónok kérdezi, hogy e tisztviselők közül hány német van és a külügyi szolgálatban vájjon résztvesznek-e a németek? Feltűnő, hogy e nagyarányú diplomáciai képviselet mellett a köztársaságnak Szó vjetor oszor - szágban még rtinos képviselete. Benes a népszövetség nagy gondolatát teljesen figyelmen kívül hagyja s ténykedése a népszövetségben a németék éllen irányul, tehát az állam égési külpolitikája is né metéli ernes. És ha most egyes német pártok mégis megszavazzák a külügyi és hadügyi költségvetést, úgy ezzel Ben esnek éppen eme politikáját támogatják. Ezután a francia katonai misszió kérdésével és a hadsereg szervezetéved foglalkozik. Követeli, hogy a katonák nemzeti individualitását vegyék tekintetbe, „Nehéz sziwei megszavazzuk“ Öhlinger német keresztén yszocialista kijelenti, hogy pártja mindenképpen hozzá akar járulni ahhoz, hogy az államban béke és rend uralkodjék. Kívánjuk a békét befelé és kifelé. E béke egyik előfeltétele volna azonban a lefegyverzés. Ezt a szándékot legnagyobb sajnálatára nem tudja megtalálni a hadügyi költségvetésben. A népszövetségben a leszerelés kérdése Locarno dacára teljesen háttérbe szorult, Francia ország a bajon ettek arai- mán épül fel. Franciaország arra törekszik, hogy szövetségesei, tehát Csehszlovákia is, ugyanígy fegyverkezzenek. Ezt a politikát nem lehet, helyeselni. Arra kell törekedni, hogy Csehszlovákia semleges politikát folytasson. Az állam érdeke, hogy barátságos viszonyban éljen elsősorban Németországgal és Ausztriával és hogy külpolitikája kissé gerincesebb legyen Franciánrszággtal szemben. Épp ezért helytelennek tartja a külügyminiszter legutóbbi megnyilatkozását a csatlakozás kérdésében, amely szerint Ausztriának Németországhoz való csatlakozása háborút jelentene. Ezután részletesen foglalkozik a hadügyi költségvetés egyes tételeivel és kifogásolja, hogy németeket nem vesznek fed a katonatiszti iskolákba., továbbá, hogy a szu- défcanémet katonákat Szloronszkóra helyezik, ahol elhagyatottnak érzik magákat. Követeli a katonai beszállásolási törvény novellálásáit. Nehéz szívvel szavazza meg pártja nevében a külügyminisztérium és hadügymi n iszrté rium költségvetési tételeit abban a reményben, hogy a nemzetvédelmi miniszter tekintetbe fogja venni a németek kívánságait é? olyan érát fog teremteni, hogy a német nép a katonaságot ne tekintse nemzeti ellenségének. Az ülést délben két órára felfüggesztették. A hadügyi költségvetés kritikája A délutáni ülésen az első felszólaló He- eger német szociáldemokrata képviselő volt-» aki kijelentette, hogy Benes külügyminiszter ugyan a leszerelési ideának nagy szóvivője, MINNEHAHA („K fi C ft G Ö VÍZ") REGÉNY.Irta: EMU. DR90NBERG j <31) I Néhány óra múlva nagy zsák bur-1 szunyával tért vissza, amelyet prémekbe cső-! magolva, forró kövekkel rakott körül, hogy a fagytól megóvja. Kivett néhány darabot, olyan óvatosan, mintha wnwtii sem lenne most előtte becsesebb a világom. Meghámozta 1 a burgonyákat egészen vékonyan, hogy semmi se vesszen el belől lük, aztán péppé zúzta j és kinyomta a levőket. A léből egy kanálnyit az asszony szájába öntött, azután elmemt aj többi sátorba, ahol ugyanigy cselekedett. — Nekem is beadott egy kanállal, mert gyenge voltam és szédült a fejem. Mindamellett, hogy az eszem nagyon tompa volt. mégis csodálkoztam azon, hogy ez az egyszerű szer elég volt ahhoz, hogy meggyógyítsa a gonosz! betegséget. De már délután nem csodáihoz- j iám többé, mert sokkal egészségesebbnek j éreztem magamat. Az asszony állapota i? javult, bár, amikor megtudta, hogy a gyermekünk meghalt. Ismét ös«zeroskadt és késő éjszakáig eirt. és zokogott. Másnap ismét bur- ronya-Ievet adott be nekünk az eszkimó és <»*tére már nem voltunk kétségben afelől. 1 hogy Manitu közbelépett és megszabadított bennünket ennek a betegségnek az átkától. Valamennyien erősebbek lettünk: szánknak és aikunknak megpuhult, taplós busa megkeményedett és laza, lógós fogaink újból i «zilárdan állottak helyükön. — Az eszkimó megmagyarázta nekünk.: hogy a nyers burgonya leve az egyetlen szer a borzalmas betegség elton és ő éppen Mven eshetőségre gyűjtötte a zsák burgonvát. mert a betegség őt. magát is bármely érában elérhette. Kunyhóidban gődrő’ ásott a burgonya ■ számára, a gödörre lapos köveket rakott s ezen égett a tűz, hogy kincsét a fagytól megóvja. — Néhány nap múlva mindnyájan egész- J ségesek lettünk és most már megvolt a bizonyítékom, hogy Manitu az egyetlen Isten, akihez minden indiánnak imádkoznia kell. — A következő napon eltemettük gyermekünket, nem a hóba, hanem indián szokásunk szerint egy fa ágai közé. — Kezdetben az volt a szándékunk, hogy tovább maradunk azon a helyen, ahol táborunkat felütöttük, de ott: a téli időszak nagyon j hosszú volt és a hideg nagyon kemény, j Ezért, amint melegebb lett. ismét dél felé j vonultunk, amig végre kijelölte számunkra a kormány ezt a reservation!, amelyben most is élünk. Elhallgatott és a fizikai fájdalomnak az a kifejezése, amelyet már főbb ízben megfigyeltem. ismét megjelent az arcán. Az iféloteí, amelyet erről az emberről előbb alkottam, vizsgálat alá kellett vennem. Eddig a legutolsó fajtából való gazembernek tartottam, képmutatónak é* intrikusnak és csak azon csodálkoztam, hogy az indiánok, akiknek nem hiányzik az intelligenciájuk, hanem ráadásul még elég ravaszok is, olyan szívesen alávetik magukat az ő vezetésének és nem hátnak át kisebb é? nagyobb csalárdságainak fátyolén. Nem volt valósaié?, vagy lelkiismeretes az eszközök megválasztásában, amelyek céljait szolé’ tők. ez bizonyos. Azon-' ban n fehérek elleni gyűlölete és az a meg- gyöz.ődése. hogy' tör -ét a kereszténység felvételétől óvnia Vett. őszintének látszott és. bármilyen formában nyilatkozott is meg a képmutatása, apai érzelme igaz. volt. Lehet, hogy fiatalsága éveiben csakugyan jó és becsületes jellemű ember volt. ebből azonban azóta majdnem mindent elveszített. Lehei- 'érM, hogy ké-őbb választott varázslói hivatása következtében lett gazember; mert a varázsló tevékenysége, néhány gyógymód kivételével, amely itt-ott sikerült, alig nevezhető másnak, mint a törzs határtalan hiszékenységére alapított spekulációnak. Mindenesetre különös keverékét mutatta a jónak és rossznak, az őszinteségnek és a képmutatásnak; elhalt gyermekét, őszinte odaadással szerette, viszont az alkohol is sajnálatos szenvedélye volt, — úgy hogy ebben a formájában és ilyen szempontból, sokkal emberibb probléma lett, mint abban a lelki képben, amelyet kezdetben alkottam róla. — És ehhez a tehetetlen keresztény Istenhez tért Csomós Haj leánya is — folytatta beszédét, a varázsló. —- Megtörtént az, amit előre megmondtam. És most rajta áll törzsünk jövője! El tudjátok-e képzelni, mi lesz a sioux-nép jövőjéböl egy semmire képes Tsien kezében?... Megkérdeztem tőle. hogy ott akarja-e hagyni a keresztény Istent és ő azt válaszolta, hogy- nem. Erre megkérdeztem vé.dőS7.e 1 leniemet, hogy mit tegyek « a védőszellem álmomban közölte velem, hegy űzzem ki belőle a keresztény Istent, aztán pedig legyen Esős Arc felesége, különben nagy szerencsétlenség éri törzsünket. Ezért hivattalak benneteket össze a nagy tánchoz, hogy legyetek segítségemre a gonosz szellem kiűzésében. Egyedül nem mennék vele semmire, de mindnyájét ok tói mégis csak meg fog ijedni. Ezzel jelt adott, hogy ismét kezdjék rá a zenét, mialatt a táncosok újból előléptek a ketrecekből. A közbeeső időt arra használták, hegy lehetőleg megváltoztassák az öltözéküket és különösen másképpen fessék be az arcukat. Be lekezd tok a táncukba, éppeu úgy, mint előbb és a táncot kto furulyájukkal kisérték. Barna Mennydörgés ezalatt a ketrec-sor mögé ment, a háznak arra az oldalára, ahol MiWMiHnnMiwaii11 az én figyelő állásom volt. Itt felvette az ördögálarrát a szarvakkal és magára terített két bivalybőrt. Az egyiket az arca előtt erősítette meg, a másikat pedig, amely úgy volt összevarrva, mint a pap imiseruhája, a hálára dobta. Amidőn elkészült ezzel a különös öltö-//- ködéésel, ismét elfoglalta helyét a ház közepén és Minnehaha elé lépett. Megkezdődött tehát a keresztény Isten kiűzése. Először azzal próbálkozott, hogy az Ördög-álarc 6zem- nyilásain át fenyegető tekintetet vetett Mi.n- nehahára. Ez azonban láthatólag hatástalan maradt, mert a leány tovább is megmaradt mozdulatlanságában. A varázsló ekkor lehajtott és borzalmas ,,hüh-u-uh!‘' kiáltással Minnehaha felé ugratott. Amidőn ez sem használt, visszaugratott és megtomételte az attakot. Éppen harmadszor akart belekezdeni a támadásba, midőn hirtelen és fájdalmas or-, difással a földre vetette magát, összehúzod- va, mmf a kukac. — Juj! Juj! Juj!... belém szállt á keresztény Isten! — üvöltötte. — Juj!... Juj! Segítsetek! Nem tudtam, mit jelent ez a komédia. Azt akarta talán ezzel, hogy bigyjeuek az h i sfen-kiüzósi tehetségében ? Többen fölugrottak, fölemelték a varázslót s miközben a nyomorult folytonosan ordítozott. rángatózott és vouaglolt. kivittek a házból. Kezdetben nem értettem <?zt a komédiát, mert eleinte valóban komédiának tartottam. Nem értettem, miért hagyja magára a varázsló a gyülekezetei, holott még az áldozati táncot se kezdték el. De ahogy tüzetesebben megbánytam-vetettem a dolgot, lassanként minden világos lett előttem. A varázsló nem szimulált és nem is kom ód iá zott. (Folytatjuk.)
