Prágai Magyar Hirlap, 1928. október (7. évfolyam, 225-249 / 1852-1876. szám)

1928-10-14 / 235. (1862.) szám

Ajnagyar tanszék (ÍL) Prága, október 13. Berzeviczy Albertnek az abszolutizmus koráról megjelent nagy müvében olvastuk, * hogy az osztrák kormány a Bach-korszak alatt az akkor .még nemzetiség szerint neon tagolt \ prágai egyetemen magyar tanszéket szerve­zett. Hogy az osztrák kormány ezzel az intéz­kedésével milyen titkos célokat követett, s bennünket kevésbbé érdekel, mint az a tény, j hogy volt idő, amidón a magyar nyelv és iro- - dalom nagy jelentőségét a középeurópai kul- j túra szempontjából ellenfeleink is elismerték ; és részére Prágában egyetemi katedrát is lé-) tesitettek, bár abban az időiben a cseh főváros ] úgy politikai, mint kulturális és gazdasági te- j kimtetiban a magyarságra nézve teljesen ide- « gén terület volt. Hét évtized múlt el azóta és a prágai j egyetem magyar tanszéke régen megszűnt, sőt \ feledésbe merült még az is, hogy valaha lé- i tezetL A magyar nyelvből mindössze egy-egy lektor tartott előadásokat a esek és német egyetemen. A Bach korszak alatt a „bezirke- rek“-nek készülő esek és szudétanéanet if­jak még hasznát láthatták a magyar nyelvnek, de a kiegyezés utáni korban, amidőn az auszt­riai tisztviselők inváziója megszűnt Magyar- országon, a minimumra szállt le Prágában j azoknak a diákoknak a száma, akik a magyar ! kultúra szellemébe be akartak hatoinL A sors kifürkészhetetlen akaratából azon­ban a azázstorymi Prága később egy olyan ál­lam fővárosa lett, amelyben egy millió magyar j» ék A magyar ifjúság, ha ebben az ország­ban akarja megkeresni kenyerét, kénytelen az itteni egyetemekre beiratkozni és minthogy a főváros vonzóereje a legnagyobb, magyar diákjaink túlnyomó többsége Prágába kerül. Most volna igazán szükség arra, hogy a prá­gai egyetemen magyar tanszék is legyen. Azoknál a középiskoláknál, ahol magyar pár­huzamos osztályok vannak, szükség van ta­ÉBl jüsitdüri larlisfaliiBIsiilisiipÉst iái árts siti | országos pártvezeföségéitek ungvári Olásét j a tSrvéftfiiisik tiltakozása ellenére rendőrség igénybevételével oszlatták j fel 32 élést, amelyet azonban más helyiségben folytattak és befeleztek | k ®árt tőrvénybozél mentelmi joguk és a gyülekezési les megsértése miatt i tiltakozást jelentenek be a házelnükségnél és a belügyminiszternél I lliilli iéi feasilüilii ifimé! állapította meg, hogy a magyarság lit pilis között létrejött ii egy SttmQkMést iiifesle tar ifi atmoszféra zavara ipffí t pirii Ungvár, október Í3. (Ungvári tudósí­tóink telefon jelentése.) Az országos keresz- tényszociaáiista párt végrehajtóbizotteága pénteken, október 12-én, Ung váron a Kato­likus Legényegylet nagytermében ülést tar­tott A végrehajtóMíMvttság az országos párt- vezetőségi ülés napirendjét előzetesen letár­gyalta. Délután ás országos pártvezetőségi nlé® megkezdése előtt a végrehajtó bizottság által kiküldött jelölő bizottság összeállította az országos képviselőtestületi választásokra a párt jelölő listáját Az országos pártvezető­ségi ülés délután három órakor vette kezde­tét és azon 101 pártvezetőségi tag vett részt személyesen, illetve meghatalmazott utján képviseltette magát. Az ülést Sr iiBő *~é>r \ Ír. neuMEetgyülési képviselő, a párt országos el­nöke nyitotta meg & következő nagyjelentő­ségű beszéddel: SzSlld 'Géza politikai beszámolója nárokra és ezek a tanárok becsületesen csak úgy végezhetik el a kötelességüket, ha a magyar nyelvet és irodalmat alaposan isme­rik. A filozoptereken kívül a más szakra be­iratkozott magyar diákok is szívesen hallgat­nának előadásokat a magyar nyelviből és iro­dalomból vagy a magyar történelemből s jog­történetből, hogy pótolhassák a középiskolai oktatás hézagait. De a kormány nemcsak erről bem gondoskodott tiz éven át, hanem még azoknak a tanárjelölteiknek sem nyújtott mó­dot megfelelő előadások hallgatására és vizsgáik letételére, akik magyar szakos taná­roknak készülnek és magyar nyelvre fogják tanítani a középiskolai tanulókat. Az ember igazán azt kénytelen hinni, hogy az iskolaügyi} kormány szándékosan nem gondoskodik ar Tói, hogy a középiskolák magyar osztályai ré­szére alkalmas tanárok álljanak rendelke­zésére. Néhány héttel ezelőtt a kormánypárt sajtó mint a magyarság nagy „vívmányát' kiirtölte ki, hogy a . pozsonyi egyetem kebe­lében magyar tanszéket létesítettek. Ez az in­tézkedés az első pillanatban valóban ígér örvendetesnek látszott, mert megegyezik a magyarság ama régi követelésével, hogy — ha már magyar egyetemet nem szerveznek — legalább magyar tanszéket létesítsenek. De nemsokára — sajnos — észre kellett vennünk, hogy csak szemfényvesztésről van sző. Az uj magyar tanszék professzorává nem magyar tu­dóst neveztek ki, hanem egy különben igen tiszteletreméltó urat, akinek sem a magyar­sághoz, sem pedig a magyar nyelv és iroda­lom tudományához nincsen köze. A kormány bőven válogathatott volna: Szlovenszkón és Ruszinszkóban több magyar fanár van, aki megfelelő irodalmi működést tud felmutatni. Tisza telt Pártértekezlet! Mintegy fél- esztendeje, hogy legutoljára tartottunk pártér- tekezletet s a halogatásnak az oka az volt, hogy én mindig olyan időpontot kerestem, amely a tartoanánygyüliési választások körül­belüli megértésének idejével esne össze. Jellemző az egész respublika közigazgatására, i hogy abszolúte nem tudják meghatározni- ezt | az időpontot Meg kellene nyilvánulnia a tör- i vény szerint az országnak, de nem merik j megkérdezni a közvéleményt. Jellemző ez, mert ebben az országiban folyton azt 'hirde­tik, hogy a demokráciának nincs nagyobb mentsvára Osehszlovákiánál, s ebben a de­mokratikus mentsvárban semmitől sem fél­nek úgy, mint a demokrácia igazi lényegétől: | a választásoktól. Tolják ezt napról-napra, hét- ről-hétre, s ez a fortwurstlerei tart nagyobb dicsőségére a csehszlovák repuíblika demo­kráciájának! Az utolsó határidő, — ha a törvény be­tartását lényegesnek tartjuk, — 1928-ban vagy november, vagy december hónapja. Tovább kitolni a dolgot a törvény módosítása nélkül nem lehet. Ezért hívtam tehát össze-a tisztelt Pántv ezető ságié1, hogy megbeszél­jük, hogy hogyan vegyiünk részt a választáso­kon, kikkel és hogyan társuljunk s mik azok a programpontok, amelyekkel 'bele kell men­nünk a választásokba. Hol van a békeszerződések Kuszinszkója A pártvezetőségi ülést asszebii vattám Ru- szinszkóban, hogy ezzel régi vágyunknak tegyünk eleget Mi a ruszinszkói pártkere- teinket akarjuk jelenlétünkkel megerősíteni, nekik megköszönni kitartásukat, hűségüket. Itt Ruszinszkóban a mi pártunk szövetségben a magyar nemzeti párttal együtt választatta meg képviselőijét és szenátorát, mert egyik párt sem tudott önmagában 'annyi szavazatot összehozni, amennyi egy mandátumhoz elég, de az élveket nem a mandátumok száma, ha­nem a bennük levő tartalom teszi erőssé. Innét nézzük szem tő !-szembe azt, hogy ho­gyan közigazgatják Ruszinszkói, innét kiált­juk bele a követeménybe, s hívjuk fel a béke­szerződésekhez az Utolsó hetükig ragaszkodó kormányt és a népszövetséget, hogy a békeszerző délben vállalt Ruszinszkó nincsen, meg, a békeszerződésben vállalt és garantált autonómia nincsen meg, s konstatáljuk, hágj a mostani tartomány- gyűlési választás Ruszinjukóban szöge® ellentétben áll a létező nemzetközi tör­vénnyel a a csehszlovák köztársaság vállalt obligójával. A konszoHtiácid tfsévas kérdése Nem akarok hosszai lére eresztett beszé­det tartani. Nagyon jól tudja azt a pártveze-tő­ség, hogy én minden szellemi munka közt a legkisebb értékűnek tartam a szónoklást. Minden szellemi munkás a maga szellemi tevékenységének az eredményét tárja a kül­világ elé: a festő festményét, az dró a regé­nyét stb., a szónok az hangosan gondolkodik! Programmrunbat nem akarom mégegy- szer kifej térni. Nem akarok visszatérni a régi gravámenekre, csak konstatálom azt, hogy a tizedik évében a respublikában egy jottányival sem haladt előbbre sem a demokrácia kérdése, sem a konszolidáció kérdése, sem a megértés kérdése. Nem a sebek gyógyultak be, mi edződtünk jobban hozzá a fájdalmak elviseléséhez, azon­ban a betegség a respublikáit marja! Kiutuzs- 1 ássál, ráolvasással, angol tapaszokkal dolgo­zik a kormány, de a seb, s a gennyed és ter­jed. Mi, akik ott ülünk, a parlamentiben s lát­juk a kormány működését, látjuk, s konista­azt a P. M. H. tegnapi számárban megjelent cikk munkáiból vett idézetekkel kimutattg, rettentő szlávizmusokkal kevert magyar stí­lust használ. Engedelmet kérünk, de ily kö­rülmények között Pozsonyban nem magyar tanszék lesz, hanem egy magjár tanszéknek a paródiája. De ennek az úgynevezett magyar tan­széknek a megszervezését azért sem tekinthet­jük ily irányú kívánságaink beteljesedésének, mert véleményünk szerint nem elég a pozso­nyi magyar katedra, hanem Prágában, esetleg Brünnben is szükség van magyar tanszékre. Mint előbb láttuk, a magyar ifjúság legna­gyobb része Prágában tanul, más okokon ki­vül azért is, mert itt német egyetem is van, amelynek előadási nyelvét sok magyar diák jobban bírja, mint a cseh nyelvet. Föltétlenül szükségesnek tartjuk ezért, hogy Prágában is létesítsenek magyar tanszéket, de azt az­után olyan emberrel töltsék be, aki az állam fővárosának szellemi életében a magyar tu­dományt méltóképpen tudja képviselni. Ha valahol, úgy az egyetemi tanárok kinevezésé­nél nem szabad a protekciót nézni, hanem abszolút mértéket kell alkalmazni. Hodzsa Milán iskolaügyi miniszter ur a képviselőház költségvetési bizottságában tar­tott expozéjában egyetlenegy szóval sem emlé­kezett meg a magyar közoktatásügy szükségle­teiről. Törvényhozóink a plénumban bizonyo­san számon fogják kérni a miniszter urnák ezt a mulasztását és mint minden évben, most is elő fogják terjeszteni a magyarság kultu­rális követeléseinek szerény, de részletes lis­táját. Kérjük őket, hogy ez alkalommal ne feledkezzenek meg a magyar egyetemi okta­tás ügyéről és a tanszék kérdéséről sem. ÖML>»Jb Mas számunk ®>8iüa8 «||j^ aga % \ VII.évf 235. (1862) száma Wasárraas* >1928 október 14- MXfiVARHIttMft Előfizetési ár: évente 300, félévre 150,. A SzlovenSzkÓi és ruszinszkói ellenzéki pártok f,Zenke^^-9 Teuton • "Sk KiaS r^d^7fLhaV°^a25Ka;LÜLFÖ,rie; ^r™ Politikai napilapja «**„, ~ rt ozuwm LÁSZLÓGÉZA UteSni-SW. Hírlap, Preha de ha már ezeknek tudományos készültségé vei a kormány nem volt megelégedve, tetszet volna valakit meghívná Magyarországból ahonnan nem egy magántanár szívesen eljön ne ide. Az állampolgárság esetleges hibáj: nem okoz nehézséget, hiszen köztudomású hogy a csehszlovákiai német főiskolák taná rai között többeknek máig sincsenek meg a: állampolgársági okirataik. Ehelyett a kor mány olyan férfit nevezett ki a magyar nyeli és irodalom tanárává, akinek egyetlen egy ér derne, hogy — szlovák hazafi, aki számottevő tudományos múltra nem tekinthet vissza, ed dig mindössze a szlovák irodalommal foglal kozott és a magyar irodalmat csak annyibar ismeri, amennyiben az ő nemzete irodalma ra befolyást gyakorolt, a legutolsó évtizedei magyar irodalmának fejlődéséről kevesebbe tud, mint egy hetedikes gimnazista és, amin

Next

/
Thumbnails
Contents