Prágai Magyar Hirlap, 1928. október (7. évfolyam, 225-249 / 1852-1876. szám)

1928-10-12 / 233. (1860.) szám

Ő 1928 október 12, péntek. tn d SORON KÍVÜL írja: MÁRA!SÁNDOR UTÓSZEZON TIROLBAN zseuirozza a bolyát. Többen szeretnének már T>RVGAI -i V lACrVAR- H1 RliAg Talán nics is szebb, mint igy a zergékkel egyidejűleg érkezni meg valahová, ahonnan az emberek öt perccel el óbb mentek el. Min­den „egészen üres'1, ahogy a hotelesek meg­győződéssel mondják: üres például a tó, mert Loncsdka nem fürdik benne, üres a patak, mert a Generaldirektor nem horgászik benne, üresek a fenyvesek, mert Béla nem gyúrja bennük Juliskát, üresek a vadregényes he­gyek, mert Mia May nem áll elébük premier- planban, üres a föld, mert Géza nem szórja tele szalámihéjjal. Szó se róla, az egész vad­regény, ami az ember és a föld összjátéka, üres igy az ember nélkül, aki visszament Bécsbe fogat húzni, vasutat ellenőrizni, húst nagyban vágni és szenet házhoz szállítani. A vacuum, ami a tájból igy ember nélkül meg­marad, csakugyan alkalmas arra, hogy társas lényekben felkeltse a horror minden képze­tét. Az egész üzem félárammal forog, a he­gyek és a tó szinte helybenjámak, visszavo­nulva a ködbe és homályba s tüntetnek az­zal, hogy ilyen kevésszámú publikum részé­re a nagy apparátust — a napot, tavat, hegyet és fenyveseket — nem érdemes már üzemben tartani, a kiállítás nem bírja el az üzemkölt­ségeket. A Schm-ittenhöhének például magá­nak is többe van. Aki ilyenkor jön vagy aki még itt van, az mind összetartozik, mert az állapot a telep hangulatában valami átmenet a hajótörés és a turistaszerencsóblenségek kö­zött. Az ember úgy érzi magát, mint egy sza­kadékban vagy sajkában a tengeren. A gráci zenetanárod, aki, különös tekintettel az utó- . szezon áraira, szembe jön a keskeny hegyi ösvényen s Dekobrát viszi a hóna alatt, ab­ban a tévhitben él, hogy7 a bemutatkozás egy mentőcsónakban is kötelező. Ha tudná, meny- nyűre nem kötelező! Ezt csak az angolok tud­ják ilyen tökéletesen, hogy nincs az a hely­zet, szakadék, mentőcsónak, vagy utószezon, ahol a közös spleen kötelezne idegen embe­reket a megismerkedésre. A helység lassú és óvatos mozdulatokkal élni kezdi a maga életét. A parasztházról, ami a nyáron hotel volt, kiderül, hogy csakugyan parasztház, a müparasztról, aki festői vise­letben adott illúziót Tirolról a magyaroknak, kiderül, hogy igazi paraszt, a tehenek, bo­cik és bárányok, néhány hete még fehérített és mosott staffageai a tájnak, visszamennek közönséges és igazi tehénnek, bocinak és bá­ránynak, sőt ökörnek és disznónak, a pünkös­di királyság befellegzett, a disznó az udvaro­kon tarthatja szalonnás hátát a kés alá. A dialektus ritkábban, de kevésbe zeneien zeng a benszülöttek szájában, nem veszik azt a fá­radságot maguknak, hogy tiroliasan beszélje­nek, egyszerűen csak beszélnek. Az étlapról eltűnik a „houlet aux pnmeaux” e marad helyette a szilvásgombóc. A „boenf á la mode“ helyett marad a Reinfleisch. A „Son- nenaufgang am Grossglockner“ helyett marad a Sauwetter. Az „unser Gast” helyett maradi­nak „die Paar Saufremden”. A postás nem köszön előre. A pincér visszament szabónak. A maitre d’hotel trágyát hord az istállójába. A hotéltulajdonos a fárasztó nyár után el­ment valami rendes helyre nyaralni. Szom­baton és vasárnap a kocsmák jódlizó és festői tiroli népcsoportok helyett megtelnek fáradt és egykedvű parasztokkal, akiknek egy jodli készpénzért se röppen ki a torkukon. Az egész üzlet papucsokat húzott s házikabá'tban sétál. Az „amerikai bárban”, ahol a buflfett tű-körlapj!át az összes nemzetek zászlói diszi- tik, a körorvoe, a jegyző és a hentes tarok­koznak, a mixer egy hordó friss sört csapol és Billy’s Original -Tazz-Band-e helyére érzé­kenyebb feltűnés nélkül visszatért az elek­tromos zongora. A Hűbéri G-rete eljegyezte magát a fess Tónival e a Schüitzenmusik- kapelle pofaszakállas karmestere elmúlt pén­teken véresre verte a feleségét, mert a töl­tött hurka beleit nem mosta ki rendesen. Az., amit az emberek szezonnak neveznek, el­múlt -s az, amit az emberek életnek nevez­nek, beköszöntött. Vannak makacs és rosszul nevelt vendé­gek, akik csak ülnek és maradnak, mikor (Utánnyomás tiloai már mindenki elment s a háziak szemérem nélküli ásítanak s a cseléd már behozta a frissen elmosogatott poharakat, kezdi a szek­rénybe rakni s a házigazda megemlíti, hogy holnap félhétkor van egy tárgyalása s a gye­rekek már lefeküdtek. így ül az ember az utószezonban, az az érzése, hogy mindenkit feszélyez, a háziak már szeretnének lefeküd­ni és megbeszélni egymás között, hegy mi volt? A kései vendég határozottan érzi, hogy A nyár folyamán a szenzáció erejével ha­lott az a hír, hogy a legközelebb betöltik a pozsonyi egyetemen a magyar tanszéket. Minden magyar ember szivét őszinte öröm töltötte be. Régi, forró óhajtásunk megvaló­sulását láttuk ebben a szerencsés intézke­désben. Hlinka egyik kortes beszédében emelt fővel emlegette, hogy ime, a magya­roknak nincsenek sérelmeik, tanszéket is kapnak a pozsonyi egyetemen, Bújnák Pál dr.-t a miniszter már ki is nevezte a magyar nyelv tanszékére. Most azonban már megállapíthatjuk, hogy7 az államhatalom korifeusai ebbe az örömünkbe is több ürmöt csöpögtéltek, mint amennyit meg tudnánk emészteni. Ez az in­tézkedés ránk, magyarokra s nyelvünk ápo­lására nézve semmi hasznot sem jelent, sőt sérelmes, önérzetünket bántó, megalázó ez az intézkedés. A pozsony Híradó már 1924-ben kime­rítő és tárgyilagos kritikában ismertette Ke­resztes Pál: A magyar irodalom története c. könyvét, amelyet köztársaságunk valamennyi középiskolájában használnak. Rámutatott a könyv sok-sok fogyatékosságára. Ilyen pél­dául: „Nagyobb bibliafordítások vannak a Bécsi, Müncheni és Apor-kódexben. Teljes kődex-bibliafordítás a Ferenc-es vagy huszita biblia a 15. sz. közepéről” ... Magyarorszá­gon minden Vll.-es gimnazista tudja, hogy ez a két műnek képzelt fordítás egy és ugyanaz. Ilyen munkából szerzi irodalmi ismere­teit tanulóifjúságunk a magyar középiskola két legfelső évfolyamán. Nyelvi ismeretei még fogyatékosabbak, mert a I'II. osztálytól kezdve nyelvtannal már nem foglalkoznak, pedig azelőtt alaposan megismerték a VII. osztályban, ahol egy leié összehasonlító nyelvtudományt, nyelvtörténetet, jelentés­tant stb. is tanultak. Most ezekről nem is hallanak! Ilyen előzmények után rendkívül fon­tos, hogy az egyetemi képzés elsőrangú le­gyen, hogy olyan tudósok üljenek a magyar nyelv tanszékén, akik meg tudják tanítani a jövő magyarszakos tanárait azokra az ismere­tekre, amiket szét kell vinniök a középisko­lák tantermeibe. A személyek megválogatá- sában ne a nemzetiség legyen a döntő, ha­nem a tudás, a rátermettség! A tudományá­ba elmélyedt, csak annak élő ember nem politizál. Az egyetem nemzetközi intézmény: Bécs, Berlin és a tudomány egyéb metropo- lusai örülnek, ha az egyetem tanszékére meghívhatják azt a külföldi tudóst, aki a ma­ga szakjában becsületet szerzett nevének. Hasonló széliem tette hatalmassá Oroszor­szágot is Nagy Péter korában! A múlt évben a minisztérium kinevezte Orbán Gábor dr.-t a magyar tanitásnyelv vizsgáló tanárává. Vagyis azok az egyetemi hallgatók, akik csehszlovák vagy német egyetemen tanári oklevelet szereztek, ha a magyar nyelvből sikeres vizsgálatot tesznek, képesítést szerezhetnek arra is, hogy a ma­gyar középiskolában is taníthassanak. Ez a a benilakók közül nyugodtan meghalni s szép, körülményes és alapos temetéssel beköltözni a temetőbe, amit a nyáron nem tehettek meg feltűnés nélkül. Többen szeretnének feltűnés nélkül megszületni. Enfin seul, mondja estén­ként a kondás, ha hazahajtja a kondát és a trafik kirakataiból beszedik a Vogue-ot s kiakasztják a Miesbacher Anzeiger-t. Az ég és a táj olyan, mintha a kulisszá­kat eltolták volna. Az égből lelógnak a zsinór- padlás kötelei, a fenyvesben két álmos asz- szony söpör és vizesnyalcasokkal önti fel a port s e Grossglockneren egy álmos tűzoltó negyed'lángra csavarja a napot. Még egy hét s Salzburg előtt leeresztik a vasfüggönyt. Haza kell utazni. miniszteri intézkedés is félszeg, mert sokan működnek magyar intézetekben, akik ezt a vizsgálatot sohsem tették le, sőt végleges ki­nevezést kaptak magyar intézetnél. Ennek az intézkedésnek tehát semmi gyakorlati értéke nincs, mert hiszen a ma­gyar nyelv tanítására nem képesít, sőt ma­guk a tanügyi hatóságok sem adnak rá semmit. A magyar nyelv és irodalom tanítására a most felállított magyar tanszék adhatná meg a megfelelő képesítést. Orbán dr. e ka­tedra betöltésekor nem jöhet számba, mert hiszen nincs meg a szükséges irodalmi mű­ködése. Nem elég, ha valaki egy-két évtize­den át szaktudományában műveli magát; fel­tétlenül szükséges, hogy irodalmi működés is álljon a háta mögött. A világ összes egye­temein, mindenütt megkívánják ezt, meg kell kivánnia a csehszlovák kormánynak is. A kormány a magyar nyelv tanszékére Bújnák Pál dr.-t, a prágai egyetem magyar lektorát nevezte ki. De hát csak nem gondol­ja Hodzsa Milán dr., hogy Bújnák, aki az ál­lamfordulatig ev. lelkész volt s aki sem ma­gyar nyelvészettel, sem irodalommal soha­sem foglalkozott, most valami isteni revelá- ció utján rögtön olyan ismeretek birtokába jut, hogy egyszerre el tudja látni az össze­hasonlító, a magyar nyelvészetet, az irodal­mat és az esztétikát! Pesten Gyulai Pál. Beöthy Zsolt. Riedl Frigyes, Szinnyei József, Simonyi Zsigmond — mind világhírű kapacitás volt. Bújnák munkájának csak egy kis hányadát adta elő! Milyen ismeretekkel jut ki a magyarszakos tanárgeneráció Bújnák keze alól! össze tudja egyeztetni a miniszter ur ezt a komolyság nélkül való intézkedést lelki is méretével, el- hiszi-o, hogy a kultúra nem veszít ezzel a félszeg és sérelmes intézkedéssel? Miniszter ur! ön jól tud magyarul! Üsse fel Bújnák könyvét, amit Pesek dr. után for­dított; címe: Haza és világ; Prágában, a ta­náregyesület kiadásában jelent meg. Talál-e lapot, amelyen nem akadna vétség a helyes magyarság, a stilisztika stb. ellen ? Szolgálunk néhány példával: 54. oldal: ..És maga is igényt tartott az angol trónra. Nemcsak nagy szépségével, hanem könnyelműségével is ki­tűnt.” 57.: „Köztük volt két csaló, kik az utol­só Rurik testvérének adták ki magukat.” 59.: „Ezek... Ferdiinánd szövetségeseivel megütköztek, amely csatáiban a cseh rendek hadserege vereséget szenvedett.” „A cseh rendek felkelését az egész nemzet bimhődte meg.” 60.: „Morvaországban is a felkelés részvevőit halálra Ítélték.” 61.: „Hol Prágá­ban, hol Jlcinben élt, választékos Ízléssel béréndeztetett palotáiban.” 63.: A svédek 1648-ban Prága előtt állottak. Königsmark generális parancsnokolt nekik.” 90.: „A fia­tal, müveit uralkodónő udvarán francia nyel­vet, viseletét és szokásokat hozott be.” 103.: „Az ünnepélyes koronázáshoz eljött maga a pápa.” „Nemsokára Anglia, Ausztria és Oroszország szövetkeztek az alkalmatlan kor­zikai ellen. Anglia ugyan a tengeren győzött, Kabaréit — Restaurant LUCERNA Igazgató: Rolf Wagner Szenzációs műsor I Beléptldij K£ 6 __ Kezdete 9 órakor 2 zenekar de szövetségeseit a szárazföldön egyik bal­siker érte a másik után.” 107.: A párisi békekötésben Franciaország határait meg- szükitették, ... azonkívül köteles volt... ki­szolgáltatni az összes kincseket, amelyeket Napóleon Franciaországba hozott.” 113.: „A cseh nyelvnek, mely egész két évszázadon át el volt hanyagolva és mellőzve, nem volt elegendő saját szókifejezése (terminológiája) a tudományban” ... 11.4.: Hazáját nj életre igyekezett vezetni Deák Ferenc” ... 115.: „Ott keresett menhelyet Karagyorgye György is.” Köztük volt Byron (Bajrn) híres angol költő is, aki meg is halt görög földön.” 147.: „Az öreg Ferenc József császár, Németor­szág rábeszélésére, Szerbiától elégtételt kö­vetelt. De követelményei túlzottak voltak, úgy hogy Szerbia egyeseknek nem tehetett eleget.” Folytathatnánk, de sapienti sat. Minket az ilyen hibák miatt a középiskola padjaiban is megszorongattak volna tanáraink. Bújnák dr. maga sem tud helyesen magyarul, ho­gyan taníthatna meg erre másokat! Neki ma­gának is tanulnia kellene, hogy elsajátíthassa azon ismereteket, amelyek a tanári szék’ méltó betöltéséhez múlhatatlanul szüksége­sek. De még ekkor sem lehet polihisztor. Aki sokat markol, keveset fog. Válasszon ki magának egy kört, amelyben munkálkodni kivan. Válassza ki magának munkatérül az irodalom mezejét, vagy akár az összehason­lító, vagy a magyar nyelvészetet. Szentelje minden erejét egy feladat megoldására, ak­kor érdemes munkát fog végezni. Ha pedig köztársaságunkban még nin­csenek olyan tudományos férfiak, akik a ma­gyar tanszék betöltésére alkalmasak, hívja­nak meg e tanszékre érdemes embereket Pestről, vagy ha ezt nem akarják megtenni, engedjék meg azoknak, akik a magyar nyelv­ből és irodalomból a tanári képesítést meg akarják szerezni, hogy Pesten tanulhassanak, ahol a magya nyelv és irodalom kiváló re­prezentánsai a legalaposabb képzést bizto­síthatják a jelölteknek. A mai magyar ifjúság komolyan fogja fel hivatását. Sokan vannak közöttünk, akik lelkesedéssel választanák élethivatásokul a magyar szakcsoportot. S ezek nem elégsze­nek meg a puszta papirossal, a diplomával. Ezek az emberek tanulni, tudni akarnak! Jól tudják, hogy itt nem tanulhatnak, mert nincs kitől, oda pedig, ahol tanulhatnának, nem engedik őket. Ez a kérdés nem politi­kum, hanem a kultúra kérdése; a hatalom birtokosaitól függ, hogyan kezelik ezt a kér­dést: pártpolitikai 'és faji szempontból-e vagy a tudománv és felvilágosodás szellemében. L. I. — Az Sz. M. K. E. é sok újvári fiókjának megalakulása előtt. Érselcujvári tudósítónk jelenti: Szerdán délutánra hívta egybe az érsekujvári helyicsoport megszervezésével megbízott bizottság az érsekujvári magyar társadalmi egyesületeket, hogy a Szlovensz- kói Magyar Kultur-Egyeslilét megalakulásá­ról tanácskozzanak s elhatározzák, hogy a helyi csoport alakuló gyűlését már most, 14-én, vasárnap tartsák meg. A szerdia dél­utáni értekezleten azonban az előkészítés ne­hézségei miatt csak négy-öt egyesület kép­viseltette magát a meghívott egyesületek s testületek közül. Az értekezlet, mely egyéb­ként a kellő alapossággal foglalkozott a nagyfontossáigu üggyel, egyhangúan állást foglalt a he! yiszer vezet megalakításának szükségessége mellett, azonban az alakuló közgyűlés egy behívására mindaddig nem tartotta elérkezettnek az időt, amíg a szer­vezés munkája nem kész. Jaksitis Lajos dr. elnöki megnyitója után Noszkav Ödön dr. tá­jékoztatta a megjelenteket, az uj egyesület céljairól, jelentőségéről s megkapó előadásá­nak hatása alatt a megjelent, főleg nőegye- sületek képviselői magukra vállalták a tag­gyűlés mu nkáját. T. Előfizetőink figyelmébe! \ TiszteietteB értesítjük igen tisztelt EíőfflsetöSnkeff, hogy a Jttépes Méi szépirodalmi Bsp előfizetési diját ijj a Prágai Magyar Hírlap előfizetésit összegével együtt is H»<etiki§íZdSis<£iiBx kiadóhivatalunkhoz. Kérjük azonban a postabefixetési Köp fiéffapfén ieícxni a Képes Hét eEőfBzetésI diját. I pozsonyi egyetem magyar tanszékének betöltése s s magyar nyelv tanítása a köztársaság magyar középiskoláiban

Next

/
Thumbnails
Contents