Prágai Magyar Hirlap, 1928. szeptember (7. évfolyam, 199-223 / 1826-1850. szám)
1928-09-09 / 206. (1833.) szám
2 kei választják és nem leket kétséges, hogy választásuknak arra az útra keli esni, amelyen az emberiség' kultúrája boldogan haladhat előre. Ez nem üres ideológia, hanem a szó szoros érteimében vett reálpolitika. Briand nem tapsol A kancellár beszédét nagy tetszés fogadd ta, amely megerősödve nyilatkozott meg akkor, amikor az ülés tágjai között a beszéd francia fordítását körözték. Sok delegátus meleg őszinteséggel gratulált a kancellárnak. Feltűnő volt, hogy Briand, ámbár a kancellár beszéde közben úgy 6, mint Paul-Boncour többször tapsolt, a kancellárt a szószékről való távozása közben nem üdvözöli te. Boldog Kanada A német kancellár beszéde után Macken- zle Kiing kanadai miniszterelnök tartott beszédet Kanada helyzetéről. Ez az orsázg az angol és francia nép testvéri szövetkezéséből keletkezett és legjobb bizonyságát adja az önfen tartás lehetőségének. Kanada és az Egyesült Államok között 3000 ménfői dnyi határ húzódik, ezt a határt azonban katonailag egyáltalán nem erősítik meg. Az alkalmilag felmerült nehézségek ellenére a bajokon mindig döntőbírósági ítélettel segítettek és egyetlen pénzügyminiszter sem merne követelni egy dollárt sem abbéi a célból, hogy a kanada-am erikái határt megerősítsék. Ebből következik Kanada nagy gazdasági prosperitása. Az ülés végén Salvador delegátusa, Gu- errero dlr. határozati javaslatot terjesztett be, amelyben a teljes ülés sajnálatát fejezi ki a leszerelési ellenőrz'és konvenciójának sikertelensége miatt és 1929-ire nemzetközi konferencia egybebivását követeli a leszerelés ellenőrzésének egyessége céljából. Szombaton tovább folytatják a vitát és nagy érdeklődéssel várják Motta svájci szövetségi tanácsos 9és Seipel dr. osztrák kancellár felszólalását. Genf, szeptember 8. Az ülésterem folyosóin azt rebesgetik, hogy Briandra nem nagyon jó hatást tett a kancellárnak beszéde és nem nagyon barátságosan nyilatkozott róla. rA folyosón Briand kővetkező szavait koöpor- tálják: — A német kancellár megtartotta azt a beszédet, amelyet nem tarthatott volna meg. ] A párisi visszhang Pári*, szeptember 8. Müller kancellár beszéde a párisi sajtóban csodálatos képen nagyon roknoszemves visszhangra talált. Kiemelik a beszéd nagy világosságát és lojalitását, azonban nem mennek mélyebben bele tartalmának boncolásába. Osak egyetlen egy pontban gondolja a Petit Párisién, hogy a birodalmi kancellár a mértéket kissé túllépte, abban a pontban tudniillik, amelyben a kancellár kijelentette, hogy Németország a biztonság elgondolható összes garanciáit megadta és ezért nem tudja megérteni azt az aggodalmat, amleyet a belga delegátus fejezett ki felszólalásában. Sauerwein hangsúlyozza a Maiimban', hogy milyen ügyesen követelte a birodalmi kancellár a rajnai terület kiürítését a népszövetség kebelében anélkül, hogy a rajnai területnek vagy a kiürítésnek szavát egyetlen egyszer használta volna. Más értelmet nem lehet tulajdonítani Müller azon szavainak, hogy a kormányok egy időben nem járhatják a politika két útját, hanem egyik vagy másik melleit dönteni kell. Sauerwein véleménye szerint a kancellár beszéde megerősödött visszhangja volt a Brland-nal a rajnai terület kiürítésének kérdésében folytatott, még magánjellegű tárgyalásának. Ami magát a rajnai terület kiürítésének kérdését illeti, a francia sajtó ma is azt hangoztatja, hogy a még nem kötelező előzetes tárgyalásoknál tartanak és a tulajdonképpeni tárgyalások csupán a jövő héten kezdődnek meg. Pertiuax azt állítja az Écho de Parisban, hogy a birodalmi kancellár Briand-nal folytatott tegnapi tárgyalásában erős csalódásban részesült. Úgy gondolta ugyanis, hogy miniden további nélkül belemennek a kiürigyüljenek össze, amely előtt ő kifejti a kiürítés kérdéséi Szemmel láthatólag a kancellár kissé túlzott önbecsülésében és pneszrti zs-szem p öntökből ebben a pillanatban nem akar konkrét javaslatokat tenni, de egyelőre visszautasítja azt a gondolatot, hogy ellenszolgáltatásokat ajánljon föl. Ezért a tárgyalások csak pillanatnyi megszakítást szenvedtek. A megszakadt tárgyalás Genf, szeptember 8. Francia oldalról ma az a felfogás alakult ki, hogy azon egyes tárgyalások után, amelyeket a kancellár Cu- shendun lorddal, Hymamssai és Scialójával fog folytatni, a kiürítés kérdésében együttes tárgyalásra Genfben már nem kerül sor, hanem ezt a konferenciát októberre halasztják el. Egy hónap ugyan nem jelent sok időt, de különösképpen hat, hogy Briand láthatólag azt a tendenciát követi, miszerint ne kezdjen közvetlen döntő tárgyalásokat Genfben, hanem ezeket írásbeli útra bízza. Más beavatott körökben viszont azzal számítanak, hogy a lo- carnói hatalmak a jövő hét elején konferenciára gyűlnek össze. Olasz-német közeledés? A Maiin római jelentése szerint Hermáim Müller dr. kancellár az olasz kormányhoz de- marsot terjesztett be, hogy megismerje az olasz kormány precíz véleményét a rajnai terület kiürítésének kérdésében. A lap hozzáfűzi ehhez az értesüléséhez, hogy Mussolini szándék ,61 és nézeteiből még semmi sem ismeretes. A jelenlegi helyzet megítélése szempontjából a lap rámutat az olasz sajtó- hangokra és megemlíti Olaszország uj politikai orientációjának lehetőségét, amely nagyon kedvező lenne az olasz—német közeledésre. Cushendun BaSdwinnél lésre vonatkozó tulajdonképpeni tárgyalásokba, miután ő a kiürítést Németország morális jogának tartja. Úgy gondolta, hogy erről nem is szükséges különleges tárgyalásokat folytatni, vagy valamelyes ellenszolgáltatásokat felajánlani. Ügy gondolta, nem hozzák abba a helyzetbe, hogy ezt a kegyet e llenszolgált átalányokkal kelljen megfizetnie. Nagyon lehetséges, hogy a birodalmi kancellár a jövő hét kezdetén egyszerűen felveti az indítványt, hogy Anglia, Olaszország, Belgium és Franciaország képviselői konferenciára A Petit Parisáén genfi külön tudósítója szerint Cushendun lord vasárnap az Aix les Bainsben időző Baldwin angol miniszterelnököt behatóan fogja informálni a rajnai terület kiürítésének kérdéséről ée Briandnak Hermáim Müllerrel folytatott tárgyalásairól. Ugyanez a lap megemlíti, hogy az öt hatalom a kiürítésinek kérdésében konferenciát tart, de ez hétfő előtt nem jön létre. Az Oeuvre tudósítója v<rv tudja, hogy Briand Cushendun- nal, Hymanssal és Scialójával folytatott tárgyalásaiban azt a benyomást szerezte, hogy egyikük sem szegül ellen a rajnai kérdést megtárgyaló konferencia megtartásának, Figyelmeztetés 1 Figyelmeztetem & vök Pocsatfró te*tv& rek & Friedmann szappan- ée gyertyagyár Kosioén adósait, hogy tartozásaikat, a volt eégtagak megállapodásához képest, csak at inkasszióval megbízott Prágai Hitelbank fiókjához fizethetik, ekként a más kezéhez történi fizetéseket a magam részéről ér vényeteknek el nem ismerem. így el nem ismerem ásókat a fizetéseket sem, amelyeket a volt fenti oég adósai á Kosioén működő POfLIO Frie<f- mann & Tea céghez vagy megbizottjáhos fizetnek, mert e cégnek nincsen joga a volt cég követeléseit inkasszó utján beszedni. Búgén Pocs&tikó, minit a volt Pocsatkő testvérei & Frtedrrwmn oég beltagja. sőt mindnyájan azon a nézeten vannak, hogy ezen a konferencián az összes érdekelt hatalmaknak részt kel venniük. A négy hatalom azonban azon a nézeten van, hogy megfelelő ajánlatokkal Németországnak kel megteremtenie e konferencia alapját. Amerika nem enged London, szeptember 8. A Daily Telegrapü jeleni Newyorkból: A háborús adósságok kérdésének újból való felélénkülése Amerikában nem talál más visszhangra, mint ama a megállapításra, hogy ai amerikai kormány véleménye szerint a háborús adósságok szabályozása fair volt. Minden Géniben kezdeményezett kísérlet, hogy a német reparáció- kat azzal a feltétellel mérsékeljék, hogy az Egyesült Államok is mérsékelje a szövetsége sek adósságát, washingtoni jelentés azerint céltalan. A kormány részéről egyáltalán nem mutakozik hajlandóság arra, hogy az adósságok szabályozásáról uj tárgyalásokba bocsátkozzék. London, szeptember 8. A londoni reggeli sajtó semmiféle kommentárt nem fűz Müller, kancellár tegnapi nagy beszédéhez. Megelégszik azzal, hogy részletes jelentéseket kő* zöl a beszéd tartómából és különösen kiemeli azokat a helyeket, amelyekben a kait- cellár az általános leszerelés szükségességét hangoztatta. A Reuter genfi jelentése szerint népszövetségi körökben az a nézet alakult ki, hogy a most megkezdett kiürítési tárgyalások nem végleges természetűek és csupán azt a oéft szolgálják, hogy közös alapot teremtsenek azokra, amelyek valószínűleg Páriában mennék végbe. MINNEHAHA C„KACAGÓ VI Z“) REGÉNY,irta; EMIL DR00NBERG (13) Vendég érkezett volna ilyen késő éjjel? Nemsokára egy félig elfojtott kiáltás hangzott az udvaron s erre a 1Ö megállt. — Az ördög vigyen el, te vörösbőrü! — hallottam most egy halkabb hangot, amelyben a vendéglősére ismertem. — Egész Es- ter házát felköltöd a kiabálásoddal! Egyetlen egy ugrással az ablaknál voltam és a szellőztető nyílásán keresztiül az udvarra igyekeztem nézni. Az éjszaka sötét volt s nem láttam egyebet, mint egy lámpa fényét, amely hol itt, hol ott világított meg az udvarból egy-egy csikót, míg többi részére mély sötétség borult. Egyszer a lámpafény egy vitorlavászonnal fedett szánra esett s most mér sejtettem, hogy itt olyasvalami történik, amiről nekem ás jó lesz tudomást szereznem. Mindenekelőtt le kell jutnom az udvarra. Nem gyújtottam lámpát, amelynek világát azok ott lenn bizonyára észrevették volna, hanem sötétben öltözködtem, óvatosan kinyitottam az ajtót és kiléptem a folyosóra. Üres volt, csak a végén világit ott a kis vörös lámpa, amely az utat mutatta ahhoz az ablakhoz, amelyen keresztül tűzvész esetén vendégek megmenekülhettek a fal külső oldalára erősített hágcsókon. Csupán egyetlen szobában lehettek még ébren, amit az ajtó és a padló közötti ré*en kiszűrődő világosság árult el. Óvatosan mentein végig a folyosón. A 1 padló deszkáinak recsegését azonban nem tudtam elkerülni. De úgy látszik ezt senki sem hallotta és megkönnyebbülten sóhajtottam fel; mert ha valaki meglep, mindenesetre valami felvilágosítást kell adnom, hogy miért vándorolok éjszaka a folyosón? Midőn elhaladtam a szoba mellett, melyből a világosságot láttam kiszűrődni, hangokat hallottam és a zavaros beszéd azt mutatta, hogy többen vannak bent. Pillanatnyilag azonban ez nem érdekeli és tovább mentem le a lépcsőn, amelynek száraz deszkái ismét osak recsegtek lépéseim alatt, akárhogyan vigyáztam is. A söntésben lámpa égett, úgy hogy könnyen megtaláltam az utat. Az udvarra vezető kijáratot azonban nem használhattam, éppen a lámpa miatt, mert a nyitott ajtón át az udvarra eső fény nyomban elárult volna azok előlit, akiknek munkáját meg akartam figyelni. Nem maradt egyéb hátra: a frontra nyíló kijáratot kellett választanom, hogy körüljárva az egész épületet, kisurranhassak az udvarra. Kinyitottam az üvegajtót, amelyet a hideg időjárás ellen kis zárt veranda védett. Ahogy betettem magam mögött az üvegajtót és éppen ki akartam nyitni a külső ajtót, még idejében visszahúzódtam •a legsötétebb sarokba, mert a bárba vezető ajtó hirtelen Irinyiit és a falábú meg a bár- gazda lépett ki rajta. Mindketten sörös- és whiskys-üvegeket és poharakat cipeltek.. Vájjon rámtalálmak-e rejtekhelyemen? Er « kérdés élénken megdobogtatta a szivemet Ebben a kis helyiségben ugyanis neon volt sötét, mert a söntésben égő lámpa a belső ajtó üvegtábláin keresztül meglelie- 1 tősen idevilágitott. Ha valaki figyelmesen idenéz, bizonyára észrevesz engem. És ezeknek, ha a lépcső felé tartanak, közvetlenül az üvegajtó mellett kell elhaladniok. Ez pedig a legközelebbi percben megtörténhetik. Nem mintha a magam személyét féltettem volna, mert készen álltam arra, hogy ha kell, mind a kettővel felvegyem a harcot, de különben is töltött revolverem a zsebemben volt. Azonban véget ért volna tervezett misszióm, éppen abban a pillanatban, amikor arra számíthattam, hogy Esős Arc életéről és viselt dolgairól érdekes tapasztalatokat szerezhetek. A következő percben megkönnyebbülten sóhajtottam fel. Mindketten elmentelv az ajtó mellett és nem néztek be rajta. Úgy látszott, hogy nagyon elmerültek beszélgetésükben, amelyből csupán a falábainak egy megjegyzését hallhattam. — Átkozott pech ez ma! A zsidónak azonban vigyázni fogok a körmére. Azt hiszi, hülyékkel van dolga, de majd kifani- tom, hogy csalatkozik. Mondom neked, Johnny, b.ogy ha még tovább is csali, úgy fejbe vágom a falábammal, hogy elveszíti az eszét és egy hónapig se találja meg. Ezzel fölfelé mentek a lépcsőn és eltűntek a folyosón. Még hallottam, amint fönt kinyílt egy ajtó, kétségkívül annak a szobának az ajtaja, amelyben a világosságot láttam. Még pár pillanatig hallotham a hangokat, amelyek azonban ismét elnémultak, aanirrt az ajtó becsuk ódéit. Nem vártam tovább, óvatosan kinyitva a külső ajtót, a szabadba léptem. Vaksötét volt, olyan sötét, amelynél különbet nem is kívánhattam tervem számára. Minden lépés előtt ki kellett tapogatnom az utó: és többi Ízben nem kerülhettem el, hogy a deszkáról, amely a házak mellett a gyalogjáró volt, ne süppedjek be a puha, mély hóba. Végre mégis eljutottam a ház végéhez, ahol befordultam a sarkon, majd ti2>tizénkét lépéssel odább az udvarhoz értem. Itt megálltam és egy percnyi szemlét tartottam. Az udvarnak a szállodával szemben, fekvő oldalán voltak az istállók és kamrák, mind csupa faépítmény. Az egyik kamrának ajtaja nyitva volt és az ajtónyiláéban megpillantottam a szálló tulajdonosát lámpával, amelynek világosságát 'testével lehetőleg eltakarni igyekezett. A vendéglős éppen élénk’ vitát folytatott Esős Arccal. — Hány barrellel hoztál? —" hallottam a vendéglős hangját. — Hattal — volt a válasz. — Helyes! Hozd be! De siess, idegen is vám a házban, akiben nem bizom. A szobája sötét ugyan, de az ördög tudja... — Előbb fizess — szólt Esős Arc követelő hangon. — Te gyalázatos vörösbőrü — fortyant fel a másik —, nem kaptad meg mindig a pénzedet ? — Adtál pénzt, de mindig keveset. — Talán annyit fizessek neked, mintha megvámolt whiskyt vásárolnék? Te vörös gazember, hát nem örülsz annak, hogy megveszem a te gyalázatos mérgedet? — Ha nem akarsz whiskyt venni, csak mondd meg — volt a rideg válasz. — Eladom a whiskyt az indiánoknak. Az indiánok jól megfizetik és nekem nem kell húsz mértföldet kocsi znw;. 1W8 aeepéemfcer t. mwÉWÉf. .. ■ ■—.■■■ — — t.■■ ................................................................................ A t ermészeteskeserüviz lyomor és héltiszfifté hatása páratlan. j Az Igmándít ne tévessze össze másfajta keserttvizzel! Kapható mindenütt kis és nagy üvegben. Schmldtiiauer kütvállalat Komárom. I
