Prágai Magyar Hirlap, 1928. szeptember (7. évfolyam, 199-223 / 1826-1850. szám)
1928-09-08 / 205. (1832.) szám
6 1928 szeptember 8, atomba*. az irigy kedés, féltékenység, s boeseuvágy, féltenem kellene a jövőt. Kommentárját a „Le Matin“ annak a megállapításával végzi, hogy a német újságok egysaseriien .,miilatságosTiak“ nevezik Hoffmann tábornok jegyzeteit. — Elvégre. — fűzi hozzá a „Le Matin“, — mindenki ott szerzi be szórakozásaihoz az anyagot, ahol találja. Stikaserü volna a „Le Maiin“ fenti cikke után Moneieur Briand könnyekig megható, az örök béke szellemétől átitatott Kellogg nyitó beszédét csatolni e odaiktatni, hogy igy fest az örök béke kezdete Kellogg elutazása utáni első hét kezdetén. Am mi lesz velünk, ha Amerika komolyan megharagszik Angliára és Franciaországra! Mert egyelőre még csak kedvesen duzzog s úgy tesz, mintha nem tetszenék neki a flottaegy^zmény. Cushendun törd nem akar emlékezni arra, hogy Lunaesarszkiné valamikor az öléhen ült... Kínos jelenet a népszövetség palotájában, aminek a vége nagyon mulatságos HÉT VILÁGHÍR Figyeli és jegyzi: HUNGARICUS VIAIOR Tudtuk: Előbb-utóbb Szovjetoroszország mégis csak bekerül a mi udvarunkba. Még komédiázik, a Kellogg-paktumot, mint macska a forró kását — körülszaglássza, körülkritizálja, de — aláírja. Amerikával még szembekötősdit játszik, egyelőre csak a komámasszony, Franciaország utján üzengetnek egymásnak, de fogadjunk: tíz év máivá Amerika Oroszországban tanyáz, s na rájön a kiaknázatlan orosz kincsek izére, barátságos mosollyal ver rá uj barátja vállára, s házába lépve udvariasan mondja: — Jobb, mint otthon! Horthy Miklós magyar kormányzó fia az an- í goi-ma gyár bank szolgálatába lépett. II. György angol király elsőszülött fia Kelet- afrikába, a gyarmat viszony ok tanulmányozására utazott. A magyar államfő fia dolgozni, az angol államfő fia tapasztalatokat indul gyűjteni. .Kinek van igaza? Mindakettőnek! Anglia mint eddig, ezentúl is könnyen meg- ! élhet tapasztalataiból is. A kis Magyarország csaK ; úgy állhatja meg helyét, ha államfőjétől az utolsó J szántó-vető parasztig háromszor annyit dolgozik, mind eddig tette. Coolidge elnök Hoover elnökjelöltet pártolja. Hideg, de hiú ember a mostani elnök. Kérdéses, hogy harmadszorra is megválasztották volna, okult Wilson primadonna bukásán s idejében vissza akar vonulni. De hogy hiúsága az uj elnökválasztásnál is kielégülést találjon, azt az elnökjelöltet pártolja, akit nélküle is megválasztana az okos Amerika. De igy nem tőle ragadják el az elnöki —- koronát, nagylelkűen ő ülteti Hoovert az elnöki székbe. E sorok Írója 1924 április 21-én Washingtonban délelőtt 10 órakor Coolidge elnöknél, déli tizenkettőkor pedig Hoover kereskedelmi miniszternél jelent meg audiencián Különös véletlen mondatta vele a két érdekes audiencia után: — Csodálom az amerikaiakat, hogy nem Hoovert választották elnöküknek. Hoover amerikai üzletember és európai diplomata egy széni élvben. Meglássák: ez lesz egykor Amerika Elnök-Napoleonja! Hogy is mondta Verő György operettjében ..A szultániban Bimbasi pasa, a rettenetes: „reszkess rücskös Európa!*4 J0" Henry Ford európai körútjáról hazatérve lei- sóhajt: — Igaza volt Moszroe barátomnak. Amerika maradjon otthon, s ne avatkozzék az európai kon- kurrens dolgába. Még Edsel fiamnak sem árulom el. hány millió dollárba került ez a kis kiruccanásom. S a legszomorubb, hogy tovább kell gyártanunk az uj típust, mert különben mások is megtudnák, hogy mennyire nem sikerült. Zogu albán király állítólag az olasz király veje óhajt lenni. A Berliner Tagblatt Zogu királynak, — de ■hamar szoktuk meg furcsa nevét, — ebbeli házassági szándékát igen szellemesen felülbiztosiíási kísérletnek nevezi. Még ennél is fölöttébb való biztosítást tudnánk ajánlani: kérje meg a Mussolini leányának a kezét. & Mussoliniról lévén szó. minden újságol valónak eszébe kell jutnia, amiről és kiről hetek óta n°m olvas: Nobile tábornok. Az újságírói olympiád bajnokságát az a szemfüles riporter nyerné el, aki annak a beszélgetésnek szerezné meg a hiteles szövegét, ami a hazatért tábornok és a Duce között folyt az első audiencián. Égy ilyen szenzációs riport örökre megcáfolhatná a régi közmondást, hogy „minden csoda három napig tart". így azonban bátran felsóhajthat e nyájas olvasó: — Nobile, Malmgreen, Behounek? — hol van már a tavalyi hó!-0" A „Le Malin“ ugyanabban a számban, melyben a Briand és Stresemann által közös szeretettel aláirt „örök-béke" okmány epilógusát tárgyalja, „Fél-Istenek egymás között** címmel Hoffmann Max tábornok háborús jegyzeteiből közöl néhány a németekre nem éppen hízelgő részletet. Még alig hogy hazaérkeztek a „nagy halott", » „Háború" temetéséről, máris a régi nótát hangolják primhegedüjükön Sauerwein urék. Kéjjel citálnak Hoffmann generális indiszkréí naplójából: „A császár elrendelte, hogy a német főhadiszállás tanácskozásaiban Falkenhayn hadügyminiszter is résztvegyen. Hindenburg és Ludendoríf persze féltékeny szemmel pislognak a „minden lében kanál" Falkenhaynra. Az előkelő porosz arisztokraták „Parvenu aux yeux de diai", vagy röviden ,,L‘aventurier‘‘, — kalandornak nevezik egymás között a császár kegyemét. Nowo-Georgiewsk bevétele után a császár és egész vezérkara oda siettek ünnepelni a nagy győzelmet. Repültek a kitüntetések, persze főleg érdemet lenek kapták. A nagy „Bespreehung" után Falkenhayn oda- »z61t Ludendorffnak: — Nos ' bőrnek, meg van most már győződve í n tűzkőd őseim helyességéről ?- Az ellenkezőjéről vagyok meggyőződve, — felelte kurtán Ludendorff. — Fogalma se lehel senkinek a mi, „Nagy Főhadiszállásunk" kicsinyességéről, — sóhajt fel jegyzetei közben Hoffmann tábornok. Ha nem remélném, hogy az angol, orosz és francia főhadiszállások vezetői között még több G-enf, sz/eptemb&r eleje. Még benne él az emberek idegében a szombati nap, amikor az oplánsügyet két zárt ülésein tárgyalták. Az órák hosszait tartó tárgyalások a végsőkig feszítették az idegeket. Halottifáradtan távozott mindenki a tanácsteremből, csak a nyolcvan éven felüli Appo- nyi gróf hagyta el a termet ruganyos léptekkel és fiatalon. Pedig ő volt az, aki mindenkinek megfelelt. Antóniádé, a román kép- viseilő, aki, mint ismeretes, a magyar-román d önt őb íróság visszahívott bírája, mindent elkövetett, hogy az oplánsügyet ne tűzzék napirendre, de most az egyezer nem sikerült neki semmi. Legfőképen azért nem, mert a tanács elnöke, Procope finn külügyminiszter igazságszelététéről híres. Még egészen fiatal ember, alig több 30-nál. Különösen érdekes látvány volt a nép- i szövetség híressé vált üvegfolyosójáról nézni ! ezt a színjátékot. Miután a terem falai is ! üvegből vannak, úgy mindent a lehető leg- ! pontosabban lehetett látni. Olyan volt ez. mint mikor moziban ül az ember. Hol az egyiknek láttuk mozogni a szájált, hol a másiknak. Miikor Paul Boncour beszélt, nem volt nehéz megái lapítani, hogy nem nagyon kertel, mert ez a kicsiny kis ember állandóan hadonászott és hangjának egy-egv magasabb akkordja áthatolt az üvegfalakon és minden ieremőri kontroll ellenére eljutott fülednkibe. A harc súlyos volt, amit Apponyi grófnak meg kellett vívni. De végire eredményre vezetett. Kitűzték az optánsügyét a szeptember 10-én kezdődő tanácsülés napirendjére. Most egyelőre fellélegzenek az emberek és annak örülnek, hogy legalább egy hétig nem kell az optánsüggyel foglalkozniuk. Minden készen várja a diplomatákat és újságírókat egy nagy pókhálós teremben, melyet. Sall-e de la Reformution-nak hívnak. Senki sem tudja, hogy mi volt azelőtt ez a terem. Tény az, hogy a Viktéria-szái 1 ódát hozzáragasztattak a reformációs terem egyik falához és azóta itt tartják a népszövetség évi nagy közgyűlését. A terem legmélyén sűrű fekete ember- tömeget pillantunk meg. Valamennyien feketébe vannak öltözve és folytonosan üdvözlik egymást. Ezek a diplomaták, akik már évek óta járogatnak eb Génfbe. Mindig ugyanazokat az arcokat látni. Lassanként elhelyezkednek és megkezdődik az ülés. Az újságírók karzatán még mindig nagy a nyugtalanság, mert ez a karzat állandóan összeköttetésben van a világ minden pontjával. Amikor az ülés megkezdődik és az elnök megnyitó beszédének közepére ér, akkora már a beszéd eleje megérkezett Berlinbe, Parisba és Londonba, egy olasz újság meg talán még a beszéd befejezése előtt már a megnyitásról szóló hirt viszi ki a hatalmas boulevardokra. A legfelső karzaton szintén nem ismerni meg az arcokat, olyan magasan van, csak egv összefolyó színes tömeget látni, gukkerekke! és fé ti vk épe z (gépekkel felsze relve. Az üléseknél azonban most is a külügymi niszíerek titkos megbeszélései képezik a legérdekesebb pontot. Az egész konferencia legtitokzatosabb alakja Lord Cushendun, aki az angol külügyminiszteri helyettesíti. Erről a politikusról sokat beszélnek az utóbbi időben. Ismeretes ugyanis, hogy Chamberlain megbetegedett, amit ugyan Géniben „maladie diplomatique"- nak neveznek. Chamberlain elmegy .Kaliforniába üdülni, egy külön a rendelkezésére bocsátott hadihajón, miközben az angol kül- ügyeket az eddig nem igen ismert Cushendun lord fogja intézni. Cushendun lord már igen gyakran volt Geníben mint Nagybritv-onia képviselője, különböző kisebb .ktJjfetvTv'ián. Égy ilyen alkalommal, néhány hónappal ezelőtt, ami kot a szovjefdelegáció is Genfben volt, azt mesélik., hogy Lumacáarszlsji népbiztos felesége odalépett a népszövetség folyosóján méltóságteljes léptekkel haladó Cushen- dun lord elé és megszólította: — Nem emlékszik rám kegyelmes uram? — kérdezte, amire a hatalmas angol lord kissé meglepve a váratlan kérdéstől, nemmel felelt. — Gondolkozzék csak kegyelmes' uram, bizonyára emlékszik még rám, hiszen aránylag neim is volt olyan régen ... — Mi nem volt olyan régen? — kérdezte Cushendun megütközve — Úgy látszik, össze- téveszt asszonyom valakivel. — De ha mondom, kegyelmes uram, hogy nem tévesztem össze senkivel, akkor talán elhiheti nekem. Én nagyon jól tudom, hogy Cushendun lorddal állok szemben, — Igen helyes — felelte a lord —, de megbocsát asszony óim, mégsem emlékszem. — Különös, hogy igy tetteti magát kegyelmes uraim — folytatta Lunaesarszkiné. •— Arra sem emlékszik, amikor az ölében ültem? Mély megdöbbenéssel hallották a körül- állók Lunacsarszkiuénak ezt az utóbbi mondatát, mely meglehetősen hangosan volt mondva. Cushendun lord süllyedni érezte a talajt lábai alatt és csak annyit tudott kinyögni: — Tévedés, tévedés. A jelenet szemtanúinak agyában megfordult az a gondolat, hogy az oroszok mégis csak barbárok, akiket mégsem szabadna civilizált emberek közé ereszteni,' mert akkor mindjárt ilyen és hasonló dolgokra vetemednek. Mások, akik nem tudták, hogy ki a hölgy, arra gondoltak, hogy a teremőröket hívják segítségül, akik kiszabadítsák a kínos helyzetben lévő lordot. — ... Igen, az ölében ültem, de nem is egyszer, hanem nagyon gyakran — folytatta Limacsiarszkiné. — Hiszen emlékezhetik erre, mert gyakran volt nálunk látogatóban. Csak ekkor gyulladt világosság Cusben- dun lord ángyában. Most már ő is emlékezeti. Valóban gyakran ült Lunaesarszkiné az öléiben, csakhogy akkor még csak négyéves kis lány volt. Történetesen az orosz népbiztos felesége igen előkelő angol családból származik, akikhez annak idején Cushendun lord bejáratos volt. L. I. Egy nyomorában megtébolyodott kőműves kiirtotta családját és öngyilkos lett Aliséiig, szeptember 7. Szörnyű űsaládiirtátal dráma történt ima reggel Neetamiit® községben. Sdhickel Emil kőmüvetsen, aki már hosszabb idege munka nélkül lézengett és ceafládjámal a tegreanény- tetanebb nyomorúságban sinylődött, pór hét. éta: lelki zavar itlümétei jétenrtkieztidk. A kenytértelenség ez éhség Házában álmodott vad álmokat. Korcsmákba járt és borba fojtotta bánatát. Odahaza reszketve várt rá a család, felesége, egyéves kislánya és két kkotósfia, és valahányszor a családfő vérbenforgó szemekkel, csapzott borzas hajjal, dalian ée mámoros fővél betaszitofcta az ajtót, ahányan voltak, annyi felé szaladtak. — Nem étet ez, — buggyant & rekedt hötndüMi betelte, — ipmseJtulinfunk keflt ebből a nyavalyás viKauciói gyűjtöttek össze a letartóztatott bécsi műépítész kiszabadítására Becs, szeptember 7. Jelentettük tegnap, hogy a bécsi rendőrség fajtalan üzelmek gyanúja alatt letartóztatta Loos Adolf épitész- mérnököt, a bécsi művészi társaságok egyik közismert tagját. Mint most kiderült, a rendőrség maga sem előlegezett hitelt a 8—10 éves leányok vallomásának és bár kötéles- ségszerüen őrizetbe vette az építészt, igyekezett a. bűnügyet a lehető legdiszkrétebben kezelni. Nem adott róla hivatalos közlést, csak akkor, midőn két amerikai újságíró jelent meg a rendőrségi sajtóosztályon és közölte, hogy a város már amugyis tud a letartóztatásról és fantasztikusan túlhajtott részletekről beszél. A rendőrség ekkor kényszerítve érez- le magát arra, hogy a nyilvánosságot hivatalos kommünikében tájékoztassa és ebben m°q;á;llapitsa, hogy egyelőre nem kerültek döntő jelentőségű bizonyítékok a bűnügyi jegyzőkönyvbe. Az épitész barátai körében mozgalom indult meg. hogy összehozzák az esetleg szükséges kauciót, amelyet Loos szabadlábrahelye- zése érdekében felajánlanak a törvényszéknek. A család éleibe nem volt többé biatwnságbam. A nyomor elháilyogosi boltba a Szerencs itten ember látását, agyában botokdozni (kezdett a beléöövekeíLt. retod, a 'törvényeik „nemszabadija" feloldódott az alkohol iháig tmátooirábain. Felesége a hárem gyemnek életéért aggódott és a rendőrség eegőltégiét kérte. Orvosok vizsgálták meg a kőművest .és úgy találták, hogy közveszélyes elmebeteg, akinek elmegyógyintézetben a helye. Be is utalták a kórházba, de lefezáililttása biirotonati- ku'9 formaságok miatt egyre késett. Ma reggel a szomszédházak lakói aura riadták, hogy füst szád és láng kapaszkodik a kőműves házának fedelére. Tcimeg verődött az égő ház köré s dörömbölitek az ajtón, de nem kaptak választ. A férfiak erre n'éklifeszitetlték válWkait az ajtónak, fel- saafci'tották .és behatottak a Oiakásba. A kőműves lakószobájának küszöbén vértócsában, átvágott nyakkal találták meg aa asszonyt, aki utolsó perceit élte. Mellette egyéves kislánya feküdt szétroncsolt koponyával- a szobában pedig a lámpa horgára akasztva, holtan lógott a nyomorában megtébolyodott ember. Mint a rendőrség m'egál'Lapirtotta, a kőműves reggel iskolába küldte két fiát, azután rohamot kapott: és végzett családjává!, íeflgyuijrtoitta a házait ée felakasztotta magát. Megkezdődnek a lefigyei-itémet kereskedelmi tárgyalások Varsó, szeptember 7. A német delegáció a Lengyelországgal folytatandó kereskedelmi tárgyalások felvétele céljából szépítem bér 9-én érkezik Varsóba. A tárgyalások már másnap megkezdődnék. RÁDIÓMŰSOR ssessaaamam VASÁRNAP A Képes Hét előfizetési dija Praha H„ Panská 12. sz. Ili, emelet cimre küldendő PRÁGA: 9.00 Templomi zene. — 10.30 Mese- d éle lőtt a Rádióban. — 16.30, 19.15, 21.00 és 22.20 Hangvers- rk. — 18.00 Német ének- és zongora- hangverseny. — 20.00 Víg óra. — 20.50 Sparta— Sabaria, Vienna—Slavia meccsek. — 22.00 Összefoglaló sporthírek. — POZSONY: 9.00 Templomi zene. — 18.00 A szalonzenekar hangversenye. — 20.00-tól prágai és britem műsor. — KASSA: 3.55 Istentisztelet a Dómban. — 11.30 Sétahangverseny: katonazene. — 18.45 Kamarazenei est. — 20.00 Harangszó a Dómból. — 20.35 Sajtóhírek. — BRÜNN: 9a.J Templomi zene. — 11.00 Hangverseny Luhacsovicéről. — 15.00, 21.00 és 22.30 Hangverseny a kulturkiállitásról. — 16.00 Kedélyes délután. — 18.00 Német előadás: — 19.00 'A gáláns- idők zenéje. — 20.30 Kamarazene. — BUDAPEST:. 9.00 Újsághírek, kozmetika. — 1.00 Katolikus istentisztelet és szembeszéd. — 11.20 Evangélikus istentisztelet. — 12.00 Harangszó. utána kamara- zenekar. — 15.30 A földművelésügyi minisztérium előadási sorozata. — 16.15 Tury Mária gyermekmeséi. - _ 17.00 Az I. honvédzenekar hangversenye, vezényel Fricsay Richárd zeneügyi igazgató. — 18.40 Orbók Attila irodalmi előadása. — 19.35 A sárga csikó, népszínmű előadás a Stúdióból. A darabban előforduló dalokat Kurina Simi cigányzenekara kiséri. — Szünetben a Ferencváros—Adudra, Sparta—Sabaria eredmények. — 22.15 Összefoglaló sporthírek. — 22.35 Pertis Jenő cigányzenekara a Britanniából. — BÉCS: 11,00 és 16.00 Szimfónikus hangverseny. — 18.00 Trió-est. — 20.30 Sonja, Ascher uj operettje. — ZÜRICH: 11.00. 16.00 20.00 és 20.30 Hangverseny — 20.80 Dal-és operette-részletek. — BERLIN: 20.00 Operetté est: Vera Schwartz és Bemard Bőt el közreműködésével. — 22.30 Dajos Béla zenekari táncestje. — STUTTGART: 13.00 Sétahangverseny és gramofon. — 15.30 Szórakoztató hangverseny. — 17.30 Dalok és balladák. — 18.45 Berta Weill zongoraestje. — 20.00 Kedélyes est. — LEJPZIG: 21.00 Orosz zene. -- BRESLAU: 18.30 Tolstoj emlékest. utána orosz zene. — MÜNCHEN: 20.00 Zenekari est. — HAMBURG: 20.00 Az altom ünnepi hót vége. LANGENRERG: 20.00 Az elvált asz- szouy. Fali operettje. — 22.30 Kölnből tánc ős harangjáték. —- KÓMA: 21.00 Szimfónikus hangverseny. MILÁNÓ: 20.50 Fedora, Gi sdauo operája. ~~ ZÁGRÁB: 20.35 Tolstoj emlékest, utána tánczene. KATTOWITZ és KRAKÓ: 17.00 Népszerű est. ... 20.10 A varsói filharinóuikueok. — 22 .30 Tánczene,
