Prágai Magyar Hirlap, 1928. szeptember (7. évfolyam, 199-223 / 1826-1850. szám)
1928-09-07 / 204. (1831.) szám
8 1928 raeptamíbttr 7, péntek. Szlovenszhó színes folta fürdők Szliács, Szhlenó, Vihnye, Gyügy, Szántó, Magyarod — Ipolyság a hallgatag város Ipolyság, szeptember 4. Utak rohannak, kanyarodók villannak mélységek, erdők zöldje és learatott síkságok, falvak, tarkán, kedvesen, hegyek és völgyelzá rö tavak, várromok, vadaskert és elhagyott kastélyok, komoly ökrösszekerek, versenyhi tás vonattal, néprajzi határok és útjelző táblák: Szlovéneké. Rapszódikusan, gyorsan s modern „hip hop varázsköpenyen'* rohanva széllel. Mint mikor mozifilm pereg s felvillan egy-egy újabb tája Istennek. Pereg a film. Cím lehet: Szlovenszkói fürdők szezon végével. S a felvonások: Szliács Fent, Zólyom-megyében. Autóbuszok és autók rohannak kanyargós utain, már bevezetőnek vár a jó forrás a fürdősétányok elején, ingyen adják, ízelítőül. Színes viseletben falusi lányok, asszonyok és szezongyümölcsöket árulnak, málnát, szamócát, körtét, szilvát. Gyümölcs és kézimunka: a gyümölcs apró kosarakban, kézimunkás asszonyok kirakata pedig utszéli padokra terítve hívogatják, csiklandozzák a szemet. Párok bolyonganak a lomblugasok alatt, bent, a főtéren zene szól, aludttej mellett dorbézol egy család s apró gyereket pányvázott ki mamájuk a tenniszpá- lya melletti gyopre. A fürdőkabinok körül strandolók merednek szembe a nyárvégi napsütéssel. Uj, hatalmas szálló épül, jövőre újabb vendégszázakat fogad, pompás kilátással a Graram völgyére. Nyugalmas, elegáns délutáni élet. Némely ablakokban álmosan kócos,. nedvesen mosolygó női fej, a homokos utón két kövér néni imbolyog a fürdő felé. ffju gavallér álldogál sétapálcájára támaszkodva és fütyül. Nagy társaság most tért visz- sza Besztercebányáról, rajongva, áradozva s valaki Zólyomnak másik, apró, kedves fürdőjéről- Borosznőról beszél, bent, a hegyek kö, zött, a romantikus zólyomlipcsei vártól is följebb, valahol a Thuléi királyság határán vidító kis nyaralóhely... Szhlenó Rádió szól a vendéglő ablakában s csallóközi terebélyes magyarok állják körül a kétszázcigány szétáradó muzsikáját. ízes, zamatos beszédüek, tereferélő csoportban az asszonynépség, magánosán újságot olvasva vagy politizálva a férfiemberek. Aratás előtt s aratás után van téma miről beszélni. Nosztalgikusan hangzik a szó: csallóközi sík, itt, a görbe barsi hegyek között s csak a nagy gyógyulásba vetett bizodalom vigasztal. Különös, drága népség ez a sikföldi magyar, ha harminc fürdőt rendel is az orvos, azt is lefürdi egy hét alatt: egyik fürdőből ki, másikba be, mondván: mindegy, hogy mikor, mennyi idő alatt, csak a harminc kiteljék. Esti hétkor is látni a sziklába vágott forráskút fölé épitett fürdőházban elszómorodott szemű fürdő vend éget, áhítattal meresztvén szemét a párás mennyezetre s kéjesen nyujtóztatván tagjait a mélyről töTŐ öt- ven! okos víz bugybo rákjaiban. A parkban úri ftirdővendégek römiznek délutáni nyugalommal, évenkiut térve vissza nosztalgiásan a szklenói öreg fák alá. Hölgyek kézimunkáznak, ismerős érkezik Selmecről autón, vagy Léva felé búcsúztatnak valakit. Végtelenül kedves hölgy kalauzol: a tulajdonos Gasparec testvérek édesanyja, igazi magyar nagyasszony s az iroda hűvösében igazságos Mátyás királyról bezél, mert már a jő király idejében ismerték a szklenói hőforrásokat. Nem hiába volt vendége a pustyhradi vörösbarátok klastromának Beatrix királynéval együtt a hollós király. Hét hőforrása, hat fürdője van a telepnek: minden rendű és rangú ember megtalálja a maga társaságát itten. A rádió még egyre szól, valaki bécsi sraml-zenét kpacsolt be, de ez nem tetszik a hallgató népségnek. Esti alkonyat. A József- forrás medencéi felé most ballag egy nyitrai néniké, immáron negyedszer a mai napon ... Vihnye Zene szól a kurszalon előtt ® két apró, göndörfürtü gyerek utánozza játékhegedüjén a fekete prímást. Hatalmas autóbusz porzik a Kachelmann-gyár felől, itt főzik a pompás vihnyei sört, három megyében sörgurmandok italát. A szökőkút peremén ifjú házasok bámulnak szótlanul a vizbe, rengeteg pesti fiir- dovendég ül a zsúfolt asztaloknál ® egy sarokban nagy csapat cserkész iszik fehér tejet nyugalmas osöndben. Ez a fürdő is ősi alapítóinak nevezheti a vöröscsuhág pálos barátokat, kolostor is volt valaha s Rákóczi fejedelem is üdült, gyógyító forrásainál. Vájjon ő is ideges volt-e, mint a mostani neuraszténiás fürdővendégek? Okkal és szenvedéllyel kiír ázik mindenki, csöndben, egyedül, avagy társaságra bukkanva; régi ismerősök örvendeznek egymásnak, kirándulók kerülnek innen ie, onnan it elé, a magas grottában nyugdija* 'bácsi örül friss lábainak s egy cigánykontrás régi, lármás, vidám Anna-bálok emlékét idézi. Gyügy A Selmec-patak mellett, irigyelt honti síkon, ott, ahol e nyáron dús, gazdag, kövér keresztekben feküdt a rozsbarna búza s cséplőgépek moraja hetekig zúgott a széles völgyön átal. Apró, kicsi fürdő, vasárnapi mulatság inkább, környéki uraknak szórakozás. Fürdő- medencéje, patriarkális primitív kabinjai a domboldal poros fái alatt majdani fényes létről álmodoznak, egyelőre csak várják a módos fürdőzőket: ma még kezdetleges, primitív, de Ipolyságtól—Korponáig mégis nagy becsben mindenki előtt, aki csak megpihenteti fáradt tagjait a buzogó forrás vizében. Ilyen helyi fürdőknek nagy a becsük: kedvelői, a környékbeli intelligencia valóban mindenre gyógyírnak tartja, lám, Szántó előtt formális autótábor áll a fürdőépület kis udvarán, noha hétköznap van, mégis összegyűlnek gyógyulni Honiból, Báréból s az országúton újból s újból találkozni megrakott szekerekkel, amelyek szántói vizesüvegekkel csörömpölnek, vigaszára a gyógyulni akaró népségnek. Megannyi apró fürdőhely, kedves vendéglővel, néhány poros fával az ut mentén, gyógyvízzel, mely vígan buzog s medencével, kőfürdővel, úri bazinnal, parasztkáddal: kinek hová dukál. Gyógyvíz van annyi Szlovenszkó áldott földjén, hogy jusson csak hozzá megfelelő beteg. Minden pezsgő, melegforrás mellé egy kémikus, aki ásványi anyagokat elemez s egy orvos, aki jószivvel ajánlja. Néha üldözni kell a vizforrást, mint Magyar ádon ahol, nem kis bosszúságra, megfutott a medence alól a meleg forrásvíz, ám a gyógyító, ravaszul el-eltünedező forráshoz már szállót is épitettek s nemsokára uiabb fürdőteleppel dicsekedhetik Szlovenszkó. Ipolyság szintén fürdő: porban, szitáló sikföldi porban. Az Ipoly partján helyi strandolok vigadnak, különös érzés: tulnan az országhatár s a Duna felől lomha, kövér felhők közelednek, hogy nitrogéné* fürdőt öntsenek az utasember nyakába: esőt. Különös, méla kis város Ipolyság. Álmos korzózák libegnek a széle* piactéren. Szinte Irreálisan kitágult, elnyújtott térség, apró üzletekkel * egy szállóval, ami előtt négy autó porozza magát autótáborrá. Városka szent szoborral e régi, millennáris időkbe nyúló középületekkel. Két lány ballag tenniszpályára s a boltból, hol vásárolnunk kellene, Lévára küldenek, mert. kifogyott az áru. A Szlovenszkói Magyar Kamaraszínház foszlott, öreg plakátját tépdesi a szellő, már elolvasni a darab címét nem lehet, de érdeke darabot adhattak a színházi publikum okulására, Külső Hang is volt a szereplők között, ám a Külső Hang meghangositóját csupán három csillag *** személyesiti. Vájjon ki volt az, aki Ipolyságon a külső hangot hallatta? Mert. belső hangot sem igen hallat ez a nyugalmas, érdekes város: az alföld s a hegyvidék találkozó pontjára helyezett határhelység. Félig bénultan, hogy határvárossá kiáltották, magyarázgatva az idegennek a határ- város csavaros és érthetetlen határait: a folyót, a vasútállomást s az uj állami építkezést, valami nagy alföldi nyugalom terpeszkedik el rajta, kiesve Szlovenszkó közvetlen forgalmából, él és talán vegetál? Ámde ezt ki tudja? A bennlakók egy más Ipolyságot látnak, a külső utakról érkező ismét egy másikat: szélesre terült utcákkal, küzdelemmel a magyar kultúráért, harccal az adók miatt, néhány foszlott plakáttal, amin a legnagyobb kiáltás, nem jellemző-e vájjon az egészre: Külső Hang... ***. Ámde ki adja ezt a hangot s egyáltalán hasonló határszéli városkákban miért keves- bedik mindinkább a hang, akár a külső, akár a belső? Csupán cséplőgépek zugnak a földeken s a magyar iskolákban egyre kevesebb a gyermek, akik megértenék nagy szomorúsággal mit jelent s milyen küzdelmet, harcot, pénzt jelent egy kisváros foszlott plakátján egy szomorú, hullott jelzés, Külső Hang. És kérelem a nagyközönséghez a színi cédulán, netalántán, ha pártolni akarná a színészeket, akik ezekben az időkben a magyar kultúra terhét hordozzák, — mint mr’d egy kései krónikás írni fogja róluk. Ipoiyság nem felel. Hallgat a terebélyes város, hallgat az Ipoly gazdag síkja, csak a Szitnya-tető körül keringenék szomorú, nyárvégi felhők. Talán ragyogó napsütésben másként is neszéi ez város? Szombathy Viktor. Bűnös vagy ártatlan volt-e a N eusireíitzhenkivégzett Jakubovszki József? Tovább áll a harc az igazságagyminisztérmm és az emberi jogok német ligája között Neu&trewitz, szeptember 6. Annak idején egész Németországban nagy háborgást váltott ki az a hir, hogy egy Jakubovszki József nevű volt orosz hadifoglyát, akit a bíróság a kilencéves Nogens Ewald meggyük olása miatt hadaira ítélt és kivégezte tett, az ujabbi nyomozás adatai bírói tévedés áldozatának tüntetik fel. Az emberi jogok német ligája végeztette a per ujraffelvételét előkészítő nyomozást, amelynek során olyan adatok birtokába jutott, melyek állítólag kétségtelenné tették a kivégzett Jakubovszki ártatlanságát. Az emberi jogok ligájának ügyésze az igazságszolgáltatási eljárás súlyos szabálytalanságaira mutatott rá és bizonyítani igyekezett, hogy a kis gyermeket nem Jakubovszki, hanem unokabátyja, Nogens Ágost és annak két társa gyilkolta meg és rejtették el holttestét a kanálisban. A sajtó elemi felháborodással tárgyalta a bírói tévedést, bebizonyított tényeknek fogadta el az emberi jogok ligája által előtárt adatokat, amelyekből súlyos vádakat kovácsolt a neusfcrewitzi törvényszék főügyésze és vizsgál óbirája ellen, ■Az igaz.-.ágügyimiJiisztéirium vizsgálóbizottságot küldött ki, amelynek feladatává tette az uj nyomozás lefolytatását, ellenőrzését és az igazságszolgáltatási hatóságok elleni vád kivizsgálását. A sajtó és a legszélesebbködi nyilvánosság pillanatig sem lankadó érdeklődése mellett folyt le ez a vizsgálat, amelynek eredményéről tegnap hivatalos kommünikét adtak ki. A közvélemény megállapítja, hogy a gyilkossági peranyag és az újabb momentumok alapos átvizsgálása újból csak arra az eredményire vezetett, hogy Jakubovszki bűnösségéhez nem fér kétség és a bíróság ítélkezése mindössze annyiban volt hiányos, hogy bűntársa feje felett nem tört pálcát. A vizsgálóbizottság véleménye szerint ugyanis Jakubovszki a gyilkosságot a tizenötéves Nogens Frigyes közreműködésével követte el. Már az újonnan meginduló vizsgálat első stádiumában letartóztatták ezt a Nogens Frigyest, de ezenkívül Ágoston bátyját, édesanyjukat és Böker földmunkást is. Amennyiben tehát a gyilkossági btinper mégegyszer bíróság elé kerül, úgy nem a kivégzett Jakubovszki rehabilitása érdekében történik ez, hanem a bűntársak felelősségrevonásáért. Az emberi jogok német ligája a vizsgáló- bizottság megállapításaira terjedelmes nyilatkozattal válaszolt, amelyben kétségbe vonja a vizsgálat szakértői objektivitását és továbbra is kitart azon állítása mellett, hogy Jakubovszki ártatlan és a gyilkosság tettesei csakis a Nogeus-testvérek lehettek. A liga tehát nem adta fel a harcot és a német közvéleménynek valószínűleg még többször vissza kell majd térnie arra a kérdésre, hogy ártatlan volt-e vagy bünös-e a Neustrelitzben kivégzett Jakubovszki József. Az erjedés TVmár: Hogy keletkezik az erjedés? Nem tudja? No$, ha, egy pohár sört hosszabb ideig az asztalom hagy, mi történik? Diák: Megissza az apám. Ellentét okából — No és mit fogsz csinálni, ha nyugalomba vonulsz? — Alighanem valami munkába fogok végre. Az udvarias ember —- Mi baja van, nagyságos asszonyom? — Kificamítottam a lábamat. — Oh, az semmi! Az ilyen csöpp kis lábak . . . Az ezer egy éjszaka egy megvalósult borzalmas meséje London, szeptember 6. Időire maharadzsája, aki ugyancsak 37 éves, de már eddig is igen mozgalmas életre tekinthet vissza, ■egy per révéin, amelyet most folytatnak le ■Bombayban, újra szerepel. 1926-ban fia javára le kellett mondania a trónról, mert azzal vádolták, hogy egy össze esküv ésbem vett részt, amelyet azért szőttek, hogy a maharadzsa kedvesét, egy igen szép bom'bayi táncosnőt, meggyilkoljanak, aki Indiáiból megszökött. Az összeesküvés végrehajtásánál a táncosnőt megsebesítették és barátját, egy gazdag bombay kereskedőt megölték. Tavaszr szal nagy feltűnést keltett, hogy Nancy Miller, egy dúsgazdag amerikai asszony a budihizmug- ra tért át és feleségül ment Időre maharadzsájához. A jelenleg folyam atban lévő per vádlója egy Najpwekar nevű indus asszony, aki 13.800 font kártérítést követel a maharadzsától évekig tartó jogtalan szabadsági osztás címén. Továbbá azzal vádolja a maharadzsát, hogy bántalmazta, sőt verte és vagyonát eltulajdonította. A bíróság előtt azt vallotta, hogy évekig volt a maharadzsa unokaöccsének a barátnője. 1914-ben a maharadzsa felszólítására leányával Idoreba jött, ahol az előbbi uralkodó fia születésének alkalmából nagy ünnepségek voltak. Megérkezése napján letartóztatták és egy várba csukták. Á kapukat katonaság őrizte. A maharadzsa azt is követelte tőle, hogy leányát adja át neki metreszíként. Mikor ezt megtagadta, verték és ütötték és lányával együtt tiz évig fogva tartották. Nagy nehezen eljuttatta a kérvényét az Indiai alkirályhoz és csak így tudott megszabadulni. Mialatt fogságban volt, a maharadzsa eltulajdonította házát Bombayban és összes ékszereit és pénzét is magával vitte. Egy feleség ára: 35 dollár. Konstantinápolyból Írják: Jó ideje tilos már Kemál pasa uj Törökországában a többnejüség. Szigorú törvény tiltja a poligámiát, de szinte napról- napra bonyodalmakat okoz az a körülmény, hogy azért mégis vannak olyan férfiak Törökországban. akiknek ma is több feleségük van. Hiszen az egynejüség törvénybeiktatása után nem lehetett kötelezni egyetlen férjet se arra, hogy háreméből válassza ki azt az asz- szonyt, aki legjobban szeret és a többit eresz- sze szélnek. Azokra, akik Kemál rendelet© előtt már többnejüek voltak, csak annyiban érvényes az uj házassági törvény, hogy ha négy feleségük van, nem fogadhatnak még házukba még egy ötödiket is. Azok azonban, akik eddig nőtlenek voltak és most akarnak házasságot kötni, csak egy asszonyt vihetnek házukba. A monogámok és poligámok között nagyon gyakran játszódnak le mulatságos esetek. Ezekre példa az, amely a napokban történt Konstantinápolyban és egy szigorú é= rideg bírói ítélet képében ijesztett rá úgy az egy, mint a többfeleséges polgárokra. Az eset szereplői két kereskedő. Az egyik még a Ke- mál-törvény előtt nősült, tehát három felesége volt, a másiknak viszont csak egy. A há- romfeleséges kereskedő anyagi gondok alatt görnyedt és minthogy öregedett is, úgy érezte, hogy nagy terhet jelent számára a három feleség. Elhatározta tehát, hogy legalább egytől valami módon megszabadul. 'Szomszédjának, az egynejü kereskedőnek, felajánlotta tehát egyik feleségét. Ez a kereskedő örömmel kpaott az ajánlaton, hiszen fiatal és úgy látszik kissé unta már az egyneműséget. Az üzletet gyorsan és simán lebonyolították. A többnejű kereskedő egyik feleségét 35 dollárért eladta az egynejü kereskedőnek, igy aztán mind a kelten — a kártyajáték nyelvén szólva — egálban voltak. Mind a két kereskedőinek két-két felesége vlot. A szomszédok azonban jelentést tettek a kádinak, aki maga elé idézte a két kereskedőt. A három feleséges kereskedőt nem ítélhette ed poligámia miatt, hiszen tiz, vagy tizenöt esztendővel ezelőtt vette el feleségeit. Erre a» emberre a rabszolgakereskedés paragrafusait alkalmazta és súlyos szabadságvesztésre ítélte. Az egynejü kereskedőt viszont, aki még vásárolt magának egy asszonyt, egyszerűen poligámiában mondták ki bűnösnek és ezért ítélték el ugyancsak szigorúan. A 35 dolláros asszonyt ,/szálitó" férj meg nyugodott az Ítéletben, de a leleplezett poligámista hevesen tiltakozott és sehogysem tudta megérteni, hogyha kollégájának továbbra is szabad két asszonnyal együtt élnie, miért büntetik meg őt, ha még egy asszonyt vitt a házába. xx Vidám és megható történőtök, bájos leírások tárháza azr,Ifjusági könyvtár". Az első kötet már (megjelent.- Ára 12 korona.
