Prágai Magyar Hirlap, 1928. szeptember (7. évfolyam, 199-223 / 1826-1850. szám)

1928-09-07 / 204. (1831.) szám

6 1928 SBept&mber 7, péntek. Birtokáért és asszonyáért gyilkolta meg a tátravidéhi paraszt Kain Ábelt A zazrivai erdő balladája — Favágás közben orvul ütötte le testvéréi a gyilkos — Az áldozat feleségét és hét sógorát letartóztatták Trencsén, szeptember 6. Az erdokoszo- rusta Fálra-lhtegiység ölén épült a kis Tenhely község, alrtól egy köhajitásnyira van a Balá-d- Hayranek család majorsága, amelytől dűlőkön és hegyi ösvényeken át vezet az uit a zazrivai erdős égbe. Tölgy, bükk és fiatal cser alkotják az erdőséget, amelynek lombjai egy különös paraszttragédia balladáját susogják. Az erdő komoram és mélióságosm Őrködő fái voltak a farmi a parasztballada véres kifejlődésének és őrizték is a titkot, ameddig a véletlen és a gyilkosok merészsége napvilágra nem hozta. Terhely község közelében fekszik a Ba- lád-Havranek birtok, amelyen az özvegy gaz­da lkod 11c három fiával. A legidősebb fiú, Ádám 35 éves, nős. három germeke van. A középső Mihály, a legfiatalabb János, 22 éves. A család békéjét felborította és megmér­gezte a közös gazdálkodás. Állandó volt közöttük a viszály, mindegyikük mindent máskép akart és hovatovább tartha­tatlanná változott a helyzet. A bajt tetőzte egy másik és még nagyobb baj: János, a legfiatalabb fiú szemet vetett bátyja feleségére. Először csak ártatlanul udvarolt, azután a vászon zott érzelemből szerelmi viszony formálódott. Titkukat uam tudták úgy rejtegetni, hogy a férj észre ne vegye. Mig addig csak a birtok dolgai körül folytak a testvérek között ádáz csatározások, attól kezdve, hogy Ádám gyaní­tani kezdte a bűnös szerelmet, a testvérek végső leszámolásra készültek. Nem beszélt erről egyikük sem, de érezték és tudták, hogy elkövetkezik az idő. amikor az asszonyért késsel, vagy fejszével szemibe- állmak egymással és egyikük a porondon ma­rad. Az elmúlt nap Ádám előszói itatta testvé­reit: — Gyerünk az erdőbe fát dönteni. Kellett a fa, mert építkezni akartak az udlvaron, egy csűr-féle készült. Kora reggel a testvérek felszer el ődfek, fejszéket vettek kar­jukra és elindultak az erdőségbe. Útközben nem sok szó esett közöttük. komoram, földr emer esztett szemmel lép­kedtek egymás mellett, mintha érezték volna., hogy most ütött a leszámolás órája. Az erdőbe érve kiszemelték a fatörzset, a két idősebb testivér, Ádáim és Mihály hozzálátták a döntésihez. Csattogtak a fejszék és élük mind mélyebben Vágódott a fa derekába. János ez alatt félrelhúzódva állt és kémlelő szemek­kel leste az alkalmas pillanatot. Fivére fejszéje éppen a, levegőbe emel­kedett, hogy gépszerü monotonsággal új­ból és újból lecsapjon a törzsre, amikor öccse hála mögé lopózott. Fejszéje meg- lendütt s a következő püla>n°4fan test­vére véres, szétrepedt koponyával bukott a földre. Még élt. A fejsze kétezer is lesújtott a föl­dön heverő, vonagló ember mellére és a vé­res vagdal koizás asalk akkor ért véget, mikor a vérében heverő ember mozdulatla­nul, üveges szemekkel maradt a gyepen. A harmadik testvér, Mihály tétlenül nézte a paraszt Kain és Ábel halálos leszámo­láséi. Midőn a holttest vértől, borítva, borzalmasan összeToncsolva és tátongó sebekkel feküdt a földön, a két testvér mintegy előre megbe­szélt terv szerint fogott hozzá, eltakarításához- E&vonszották kétszáz lépésnyi távolság­ra, az ut mellé és igyekeztek olyan helyzetbe fektetni, hogy az avatatlan szem egy idegen kéz orvul tá­madó, gyilkos merényletét sejtse belőle. Dolguk végeztével a közeli patakban meg­mosták kezüket, kidőrzsölték ruháikból a vérfoltokat s a kiét testvér, a gyilkos és segí­tőtársa indultak hazafelé. Anyjuknak egyet­len szóval sem árulták el, mi történi, crtfk Já/rws hívta ki a lakószobából meg­gyilkolt bátyjának feleségét és nz udva­ron suttogott fülébe valamtt, amit az aaz- szov.y bizonyára már várt. B® 1 ád-Jíavranek Adatni feleségének tud IMMt Jbogy férfe memr bVbef háza nz er­dőségből. de azért úgy tett, mint aki nem sejt semmit. Másnap reggel aggódást és rémületet színlelő arccal lármázta fel a szomszédokat: — A férjem nem jött haza éjszaka, biz­tosan valami baj történt! Jöjjenek vélem, segítsenek keresni. És elindult az expedíció az asszonnyal, két szomszéddal és a gyilkos fiúval. János vezette őket azon az erdei utón, melyen „fel­tevés szerint“ bátyjának haladnia kellett. A fák és a bokrok között keresgéltek és egy­szerre az egyikük felkiáltott: — Itt fekszik, meggyilkolták! A gyilkosság két beavatottja jól játszot­ta a meglepetést és fájdalmat, a szomszédok nem fogtak gyanút. János magú ment el a csendőrséghez, H —fci_ 83 fff faiskola és kertészeti üzem, tulajdonos Csöbör WmW kB J53&1 ™ ™ 361a, Sarlusky-Kajsa ppa. Zbehy, z. Nitra. Szállít gyümölcsfákat legjobb minőségben, minden fajtában lUsSBUKUHtKUfBKHUBUKHBKtKUBKBSBf f°rmában, úgyszintén díszcserjéket éa évelő növényeket. Árjegyzék kívánatra ingyen éa bérmentve. hogy jelentésf tegyen a gyilkosságról s zavaros elbeszélései oda kankiudált, hogy bátyját valamelyik ellensége, vagy egy csa­vargó erdei vadorzó gyilkolhatta meg. A csendőrök azonban gyanút fogtak, ke­resztkérdések alá vették a fiatalembert, akit a vallatás első kérdései annyira meg­leptek, hogy összeroppant és beismerő vallomást tett: — Igen, én öltem meg, nem bírtam már a-z otthoni örökös veszekedést. Ennyit mondott a fiú, de arról nem be­szélt., tudott-e bátyjának özvegye tervéről és mi része volt a gyilkosságban Mihály testvé­rének. A csendőrök vallomása mögött gyil­kos komplotot és előre kieszelt terveket szi­matoltak és miután a nyomozás adatai iga­zolni látszottak feltevésüket, a meggyilkolt gazdálkodó feleségét és a holttest eltakarításánál segédkező Bálád- Hanmmek Mihályt is letartóztatták. Mindhármukat a zsolnai járásbíróság fogdá­jába szállították, ahonnan tovább viszik őket a trenoséni törvényszék fogházába. Két és fél évi börtönre ítélték a pesti házasságszédelgő ál „Zichygróf^-at Budapest, szeptember 6. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) A budapesti büntetőtörvényszék ma tárgyalta Herz György­nek és két társának csalási bünperét, amely annakidején, amikor Herz, mint egy állítóla­gos Zichy gróf szerepelt és ilyen néven került a rendőrség őrizetébe, Budapesten nagy fel­tűnést keltett. Az előkelő megjelenésű, ele­gáns szélhámos a budapesti színházak táncos­női és balettpatkányai között kereste ki áldo­zatait. Zichy gróf néven szerepelt és tömegesen tett házassági ajánlatokat a hiszékeny táncsonőknek, akik az előkelő házasság reményében kész­séggel bocsátották a szélhámos rendelkezésé­re készpénzüket és értéktárgyaikat. Az ál- ..Zichy gróf" legutóbb a Király Szinház egy ki? táncosnőjét. Veress Emmvt hálózta be. Házasságot ígért neki és addig autóztatta, csábitgatta, mig a leány megtakarított pén­zecskéjét „hü lovagja" gondjaira bízta. A szél­hámos azzal áltatta, hogy miután szülei nem adják beleegyezésü­ket házasságukhoz, autón fognak átszök­ni Szlovenszkóra és itt kérik a pap áldá­sát. Az autó el is jutott egy határmenti közsé­gig, ott azonban az álgróf eltűnt menyasszo­nya oldala mellől és kereket oldott. A mai tárgyaláson a törvényszék bünte­tőtanácsa Herz Györgyöt hatrendbeli csalá­sért, egy7 csalási kísérletért és négy-rendbeli csalás vétségéért két és fél évi börtönbüntetésre Ítélte. Segítőtársai közül Alföldi Istvánt négy­havi és tizenöt napi s Szegedi Józsefet 15 napi fogházbüntetést kapott. I népjóléti minisztérium léire kiadta i magáiialkalmazottak és újság­írók nyugdűbiztositásáról szóló törvényjavaslat részletes indokolását Prága, szeptember 6. A népjóléti minisz­ter a képviselő-ház mai ülése előtt kiosztotta a magán lakaknazotlaik és újságírók nyugdij- bizto-s kásáról szóló törvény javaslat indokolá­sát. Az indokoláe egy hatalmas 110 oldalas fü­zet s a legpontosabb matematikai és statisz­tikai kimutatásokkal nyújt világos képet az egész nyugdijbiztositási ügy eredetéről és fej­lődéséről. A törvényjavaslat egyes paragra­fusainak részletes ismertetésével áttekintést nyújt arról, hogy e javaslat törvényerőre eme­lése után milyen kötelezettségek mellett ré­szesül majd a biztosított a törvénynadta elő­nyökben. Az indokolás tulajdonképpen két róiszre oszlik. Az első az általános rósz, a második pedig a biztosi tussal kapcsolatos matemati­kai és statisztikai kimutatásokat tartalmazza. A terjedelmes indokolást ez alkalommal csak á 11aIánosságban ismertetjük. Az általános rész Az általános rész a nyugdíjbiztosítás ügye kialakulásánaik ismertetésével kezdődik. Az általános nyugdíjbiztosítás a régi Auszt­riában az 1906 december 16-ról kelt és 1909 január 1-én életbelépett törvénnyel kezdiődötf. Ezt a törvényt 1914-ben módosították. A cseh­szlovák állam mega-lakitósa után az 1918 de­cember 20-ról kelt 92. számú törvénnyel meg­alakították az önálló általános nyugdijbiztosi- tási intézetet Prágában s 1920-ban mód03itot- lá-k a régi, átvett osztrák törvényt olyképpen, hogy egyrészt kiterjesztették a biztosítási kö­tél ez éhség el újabb kategóriákra s felállítot­tak liz uj fizetési osztályt. A legmagasabb volt az évi 9000 korona jövedelmű. A törvényt 1920 május 4-én kiterjesztették. Huiteohinra és 1921 december 21-én Szlovénokéra és Ru- nri’mTfcóm te 1922 famuár elwfi érvénnyel, ahol addig a nyugdíjbiztosítás törvényes kö­telezettsége még nem volt meg. Ennek követ­keztében felállították Pozsonyban az általános 'nyugdíj1 biztosítási intézet országos hivatalát. A második fejezetben a módosítás mos­tani előkészületeivel és szükségességével fog­lalkozik. A törvényjavaslat előkészítésén el­sősorban a nyugdíjbiztosítási intézet referen­sei Hotoyetz dr. volt miniszternek, az intézet elnökének vezetése mellett, továbbá Schön- baum dr. egyetemi tanár, Hend-rich dr., Ond- rich G-allas dr. stb dolgoztak. Az általános rész többi fejezetei részle­tesen boncolgatják a törvényjavaslat egyes paragrafusa it. Matematikai és statisztikai kimutatások Az indokolás második része a nyugdij- biztositás-ra vonatkozó -matematikai és sta­tisztikai kimutatásokat tartalmazza. Ez a rósz Sehömbaum dr, munkája és komoly tudomá­nyos értéke van. A legpontosabb matemati­kai számítások alapján mutatja ki a befo­lyandó nyugdíj illetéknek s a kifizetendő já­radékoknak összegeit és a pénzügyi fedezetet. Végül tartalmaz még a második rész 63 statisztikai kimutatást, amelyből látható, hogy hány eíniber volt eddig bebiztosítva, mennyi pénz folyt be, mennyit fizették ki nyugdijjáradékok, gyógykezeltetési, özvegyi és árvajárulékok címén. Kilenc statisztikai Tabella pedig az újságírókra vonatkozik. Az indokolás természetesen csakis a kor­mányjavaslatot támogatja s a parlamenten múlik most inár, hogy a javaslat hiányait ki- k orrigái ja és gondoskodjék arról, hogy a ma­gú nalkalmazo ttak és újságírók nyugdijbizito- atrtáüa minden tekrníeflben megfelelő legyen. Pósa Lajos özvegyének levele a gombaszögi cserkésztábor résztvevőihez Rimaszombat, szeptember eleje. Az augusztus havában megtartott nagysikerű öregcserkésztábor résztvevői tábortüzet gyújtottak nemcsak az Ady — Móricz — Szabó triász tiszte­letére, hanem hűséges szeretettel áldoztak a gö- möri-talaj élesztette nagy magyar írók emléké­nek: Tompa Mihálynak, Mikszáth Kálmánnak, Pó­sa Lajosnak is; méltatva működésüket, ismertet­ve életüket; megemlékezve munkáikról, melyek­ben a magyar faj életerejét juttatták kifejezésre. Pósa Lajosnak Budapesten élő özvegye, maga is kedvenc költője és meseirója a gyermekeknek, most Szombathy Viktor utján a következő szép és poétikus hangú levelet intézte a szlovenszkői öregcserkészekhez: „Lelkem porladó párjának, Pósa Lajos emlé­kének tábortüzet gyűjtő, melegszívű öregcserké- szeknek, édes magyar Fiamnak, hálás szeretettel! Azt hittem, hogy már régen elsírtam minden könnyemet, hogy száraz kút már a két szemem, és íme ... édesen fájó, életet lehellő, jóleső könnyeket, csaltatok ki a szivemből, édes fiaim, öregcserkészek. De akik még gyermekmódra tud­tok sírni, örülni és lelkesedni egyaránt. Hogy áld­jon meg érette mindnyájatokat a magyarok Nagy Istene! Hát valóban él még szivetekben Pósa La­jos emléke? Hogy elzarándokoltam siri nyoszolyájához, fejfáját átölelve olvastam el a levélből kisugárzó fiúi szeretetét a gombaszögi nagyerdőben talál­kozó és tábortűz mellett fogadalmat tevő öreg­cserkészeknek. Porladó szive, tudom, megdobbant rája. Most már tudom, és vallom, hogy az a nagy akció megindult*) és Pósa Lajos hallhatatlansága ércben is élni fog. Ha azok bontják ki az úttörő zászlaját akik az ő örök munkáját ösmerték. akik az ő nagy szive dobogását közelről hallották íenn- költ homlokán a haza sorsa feletti borongását. Ti, akik emberbaráti szeretetét éreztetek, éreztetek apostoli jóságát, hisz ő volt a fiatal tehetségeknek szárnyra lenditője, röges utaik úttörője s láttátok fonni a hősök, na,gyök homlokára, a borostyánt, a babért általa. Ti, akik beszivtátok telketekbe a szépet, a jót, amire tanított, megszerettette az édes búzatermő földet, vadvirágos rétet, megtanilott becsülni a szántóvető kérges tenyerét, elvitte tel­ketek a mormoló Tisza, a százados keservét zúgó Duna mellé s gyújtott ő is tüzet szivetekben, — erdőn, mezőn, rónán, ahol vérét, verejtékét hul­latta a magyar. Repüljön hát ki a zászló, suhogjon a szárnya, hadd álljon alá minden fiatal és öregcserkész, aki az ő emlékét összehordja! Óh, ha elvihetném üze­neteteket neki! Egész szivemmel, telkemmel köszönöm még- egyszer együtt és külön-kiilön minden tábortüzet gyújtó telkes cserkész kedves fiamnak, hálás szerető hívük, Budapest, 1928. szeptember. Pósa Lajósné. Lidi marta." *) Pósa Lajos tervezett szobrára céloz itt az özvegy. Október 1-én jelenik meg a Képes Hét mr Háziasszony dolgozz kevesebbet! 4 müncheni német muzeu-m zseniális megalkotója, Oscar von Mül-ler, kiállítást szervez, amelynek neve: Otthon és technika. Abból az elgondolásból indul ki, hogy az európai háziasszony fölöslegesen és arányta­lanul többet dolgozik, mint az amerikai, mert lakásában nem állnak rendelkezésére azok a tech­nikai felszerelések, amelyek helyette gyorsan, pontosan és tisztán végeznék el a házimunkát. Ha­talmas kiállítási anyag öleli fel a legkülönbözőbb háztartási gépek bonyolult és szemkápráztató so­rozatát. de a kiállítás rendezője gondot fordít ar­ra is, hogy az uj gépek bevezetés-évei a lakás se veszítse el otthonjcllegét, ne váljék főző- vágj7 ta­karító iskolává, sem laboratóriumoná. hanem min­den technikai tökéletessége mellett tartsa meg otthonosságát, baráti és emberi hangulatát. Ez az első kiállítás ebben a nemben és igy valósággal csodálatos, hogy a kilenc nagy teremben milyen változatos anyagot gyűjtöttek össze. Pontosan fel­sorolják a különböző élelmiszerek tápértékét és kimerítő oktatást kaphat mindenki a betegápolás­ból és csecsemőgondozásiból. Táblázatosán és ké­pekben egymás mellett mutatja be a helyes és helytelen eljárásokat, ami sohasem téveszti el ha­lasát. A kiállítás legérdekesebb anyaga kétségte­lenül huszonegy teljesen modernül berendezett kislakás, ahol amerikai mintára mindent gépek végeznek és amelynek konyhái előtt mindén láto­gatónő igy sóhajt fel: — Itt én is szívesen főznék! — Az orosz határon agyonlőttek egy lengyel kereskedőt. Varsóból táviratozzak: A lapok je­lentése szó ‘ut: •wsowiez lengyel kereskedőt, aki a lengyel és szovjet orosz hatóság által kiállítóit szabályos okmányok alapján llruszki mellett egy áruszallit iránnyal átlépte a lengyel határt, a szov­jet-határőrség agyonlőtte.

Next

/
Thumbnails
Contents