Prágai Magyar Hirlap, 1928. szeptember (7. évfolyam, 199-223 / 1826-1850. szám)

1928-09-05 / 202. (1829.) szám

1928 w»pterob«r 5, wuriü, A komáromi szent-Benedekrendi magyar lőgimnázium decenniuma Tiz év alatt harmincegy tanára vött az intézetnek — A Hz év előtti tanári karból már csak négyen tanítanak — Két közlemény — Prága, szeptember 4. Kultúrharcban élünk. Nem gránátokkal, nem tankokkal vív­ják, azért mégis áll a harc, amelyben > az egyik oldalon egy népkisebbség folytatja a jog és törvények alapján defenzív küzdelmét ön fen tartásáért a szellemi és anyagi kultúra egész területén. Számtalan hősi halottja, el­esettje és megrokkanja van már ennek a küzdelemnek, de azért nem veszítjük el a reményünket, nem tántorodunk meg hitünk­ben, mert bízunk az igazság és erkölcsi érté­kek győzelmében. Minden iskolai év kezdete nevezetes határnapot jelent kisebbségi éle­tünkben, mert a jövendő magyar nemzedék ügyéről van szó, tehát nemzetünk létkérdé­séről és mi mindnyájan átérezzük annak a fontosságát, hogy olyan uj nemzedék kerül­jön az elesetteknek, a harcképteleneknek és a rokkantaknak a helyébe, amely lelki, szel­lemi és fizikai felkészültséggel indúl a nagy küzdelemnek és talán ki tudja vívni azt, amit apáinak nem sikerült elérnie. A magyar ifjúság nevelésének kérdése a legfontosabb problémák közül való, amely minden figyelmet megérdemel. A ki­sebbségi iskolaügy mai rendszere, amikor a nemzeti autonómia gondolata ma még elér­hetetlen ábrándképnek tűnik fel, nagy ve­szélyt jelent a jövendő magyar nemzedék nemzeti nevelésének szempontjából, mert bizonyos, hogy ' ^ / a teljesen állami befolyásolás alatt álló magyar iskola elvesztette azt a függet­lenséget és objektivitását, amelyet csak a nemzeti autonómia iskolarendszere biztosíthat. , Annak a tanári karnak, amely teljesen ki van szolgáltatva az iskolai kormányzatnak, sokszor esetleg hite és meggyőződése elle­nére is, végeznie kell munkáját, mert kenye­rét nem veszélyeztetheti. A kisebbségi kultúra szempontjából az ilyen nevelésnek nincs meg az az értéke, amelyet minden nemzet megkövetelhet iskoláitól, hogy jövendő nemzedékét a nemzeti kultúra szeretetében, a nemzeti hagyományok megbecsülésében és a nemzethez való törhetetlen ragaszkodás szellemében nevelje fel. A tanár gyakran arra kényszerülhet, hogy legbensőbb meggyőződésével ellenkező dol­gokat hirdessen a katedráról, a magyar gyer­mek pedig az iskolában nem találja meg a nemzeti élet kulturszentélyét. Nem elegendő az, hogy magyarnyelvű is­koláink legyenek, jogosan követeljük meg a magyar szellemű iskolákat. Hogy ezen a té­ren panaszaink mennyire jogosultak, arra klasszikus bizonysággal szolgái az iskolaügyi miniszternek a napokban kiadott rendelete, amely azt az utasítást adja, hogv a tanköny­vet revízió alá kell venni s ki kell belőlük gyomlálni mindazt, ami a gyermek leikébe nemzetgyülölebet és más nemzetek megveté­sét ültetheti. Hogyan — kérdezzük csodál­kozva —, hát a demokratikusnak hirdetett iskolarendszerben, tiz éven át nemzeti gyűlö­letet is lehetett tanítani? A magyarságnak egyelőre nem áll más mód a védekezésre, mint hogy a szülői ház pedagógiájával ellensúlyoz­za azt a nem kívánatos befolyást, ame­lyet esetleg az iskolai nevelés okoz, vagy a jobb esetben megszüntesse a gyermek lelkében azt a közömbösséget, amely fel­tétlen következménye az iskolaügyi ne­velés nemzeti hiányainak. Kis, negyvennyolcoldalas füzetet forga­tunk a kezünkben, cime: „A komárnői (ko­máromi) szt. Benedek-rendi katolikus gimná­sa gimnáziumának tantermében hiába keres­sük a tudós fehérpapokat, amikor a rozenyói premontrei gimnázium gyönyörű római át­riumában katonákat látunk tanyázni, amikor eszünke jut, hogy Léván és Szlovenszkó any- nyi más városában nem tanítanak már a ke­gyesrendi papok. Egyetlen szerzetesi gimnázium maradt a múltból örökségképpen reánk, a komá­romi szent Benedek-rendi iskola és ez az egyetlen magyar középiskola, amelynek oktatási nyelve kizárólag a magyar. A többi hét magyar középiskola szlovák nyelvű középiskola mellé van rendelve és csak a mostohagyermek Hamupipőke-szere­pét játsza. És mennyi bajon, mennyi küzdelmen ment át ez az egyetlen magyar és szerzetesi gimnázium is tiz esztendő óta. Pedig tudós paptanárai nem vétettek semmit az uj államrcnd ellen, tisztában voltak uj helyzetükkel és annak kötelességével, nem akartak semmi mást, mint hogy to­vábbra is az istenszeretet, a felebaráti szeretet és a nemzetszeretet igéit hirdes­sék és a nemzeti művelődés elemeit ül­tessék a fogékony gyermeklelkekbe. Az értesítő nem panaszkodik, de a szá­mokból, az egyszerű adatokból olvasni lehet. Az igazgató kétoldalas rövid jelentésben fog­lalja egybe az intézet történetét a csehszlovák köztársaság első decenniuma alatt. Csak egy adatot ragadunk ki ebből a beszámolóból, az intézetben tiz év alatt történt szemé­lyi változásokat. Az államfordulat idején az intézetnek, tizenöt tanára volt Mórócz Emílián igazgató vezetése alatt, az akkori tanárok közül már csak négyen működnek itt. Mórócz Emílián igazgató az iskola nyilvános­ságának érdekében az iskolaügyi miniszté­rium felhívására — 1921 január 21-én — le­mondott igazgatói tisztéről és tanár lett. Ha végigolvassuk a személyi változáso­kat, akkor meg kell állapítanunk, hogy az ál­lampolgárság hiányának ürügye alatt kilőt­ték az 1919—20. iskolaévnek csaknem egész tanári karát. Olvassuk csak: Mórócz Emílián 1921 január 21-ig igazgató, ettől kezdve 1922 julius 28-ig tanár, 1923 május 4-én kiutasit- tatott a köztársaság területéről. Egler Dózsa működött 1925 julius 28-ig, azóta — az állam- polgárság hiánya miatt el van tiltva a tanítás­tól. Bognár Cecil dr. működött 1925 julius 28- ig, ettől kezdve el volt tiltva a tanítástól és 1926 szeptember havában eltávozott váro­sunkból. Berta Orbán dr. működött 1925 feb­ruár 14-ig és 1925 május 1-tol junius 28-ig, azóta el van tiltva a tanítástól, minthogy nem kapta meg a csehszlovák állampolgárságot. Karle Sándor működött 1924 junius 28-ig, azóta el van tiltva a tanítástól és 1925 január havában elhagyta a köztársaság területét, öosztonyi Nándor 1923 május 4-ig, Szunyogb Ferenc dr. 1920 junius 81-ig. E két utóbbit az említett napokon kiutasította a politikai ható­ság. Harmos Károly 1925 február 1-ig és 1926 szeptember 1—1927 november 15-ig, a közbe­eső időszakokban — az állampolgárság hiá­nyos volta miatt — el volt tiltva a tanítástól. Ma sem taníthat. A személyi változásokról szóló beszámo­lót az intézet igazgatója a következő szavak­kal végzi: E rövid kimutatásból látszik, hogy isko­lánknak tiz éy alatt harmincegy tanára yolt, akik közül csak négy volt a testület­nek állandó tagja. Ez a tény is mutatja, hogy az intézet életében nincs meg a kí­vánatos stabilitás. Mi pedig ehhez a tényhez csupán a peda­gógiának azt a régi megállapítását csatoljuk, hogy az eredményes tanítás érdekében feltét­lenül szükséges a tanári kar stabilitása. Ma már a modern pedagógia mindenütt bevezette az úgynevezett felvezető rendszert, amely abban áll, hogy például egy nyelvtanár az elsőosztályos gyermekekkel egészen az érettségig együtthalad. Minden tanárnak megvan a maga sajátos egyéni pedagógiai módszere és csak a gyermekek látják kárát, ha a tanárokat ugv váltogatják, mint Matyóné a mártást. A komáromi értesítőből azt látjuk, hogy eST eSy tanár gyakran csupán három hó­napig taníthatott. azután uj tanár vette kezébe az oktatást és egy iskolaév keretében, ugyanabban az osz­tályban, egy tantárgyat hárman és négjpün is tanítottak. Hogy ennek a nevelési rendszer­nek az értéke a nullával egyenlő, azt nem kell hosszasabban fejtegetni. Az iskolaügyi költ­ségvetés parlamenti tárgyalásaiban a minisz­terek sűrűn Ígérgették a modern pedagógia áldásait; nem hisszük azonban, hogy a magyar iskolákban alkalmazott pedagógiai rendszer kibírja a modernség kritériumát. Ha azonban ezt a rendszert, az iskolaügyi kormányzat­ban modernnek tartják, akkor kérjük, hogy a jövőben a magyarságot kíméljék meg ettől az iskolai dadaís'ta modernségtől. aebbségi mozgalom hatásos propagálása, másbelől pedig a nemzeti kisebbségek­hez tartozó újságírók külföldi tanulmány- útjainak lehetővé tétele érdekében mun­kaközösség szervezését határozták el. Az előkészítő munkálatok elvégzésével bizott­ságot bíztak meg, amely Besednjak olaszor­szági szlovén képviselő elnöklése alatt Uex- küll báró (német), Sulyok István dr. (ma­gyar) és Strnad (ausztriai cseh) tagokból áll, Haselblatt Wemer dr. észtországi német kép­viselő kezdeményezésére azonkívül a kisebb* ségi joggal foglalkozó jogtudósok és gyakori lati jogászok szervezetét is megalakították é« elnökévé Haselblattot választották meg. Ruszinszkő autonómiája a kisebbségi kongresszus előtt Kurtyák képviselő genfi beszéde — Megalakult a kisebbségi ujságirők nemzetközi szervezete zium értesítője az 1927—28. iskolai évről.“ Elmélázó szemmel nézzük a címlapon lévő képet, a híres komáromi Benedek-rendi gim­názium kétemeletes épületét. 1633 óta fejti ki ez az intézet áldásos működését, csaknem kétszázéves múltra tekinthet vissza és hány nemzedéket nevelt fel e hosszú idő alatt a nemzeti kultúra szeretetében. Taná­rai, a Benedek-rendi szerzetesek, a Magyar Sionnak, Pannonhalmának szellemét, hozták magukkal a dumaparti városba, azt a szelle­met, amelyet a rendalapiíó irt fel a inonte- eassinói ősi kolostor homlokzatára: Óra el labora. Ennek a szellemnek jegyében élte vé­gig a szent Benedek-rend Magyarország ezer­éves történetét, Benedek-rendi szerzetesek hirdették először a kereszténységnek igéit, ők terjesztették szét az egész országban a nyugati műveltség elemeit és valóban egyik kezük az eke szarvát tartotta, másik kezük pedig írásra és olvasásra tanította a nemző­iéi. Oldalakat tenne ki az a felsorolás, amely Egybefoglalná azoknak a kiváló magyar kuí- rém bereknek névsorát, akik a komáromi hencésgirnnácinmbóI kerültek ki. A magyar kultúra nagy fájdalmát siratjuk, amikor Kas­Prága, szeptember 4. A kisebbségi kon­gresszus legutolsó üléséről még a következő­ket jelentik a P. M. H.-nak Géniből: Pénteken délután Kurtyák János, a ru­szin autonóm földmüvesszövetség képvise­lője, mondott érdekes beszédet, amelyben vá­zolta népének szomorú helyzetét és tiltako­zott az ellen, hogy a csehszlovák kormány a mai napig sem léptette életbe a saintger- maini kisebbségi szerződésben Ruszinszkó- nak biztosított autonómiát. Mivel Kurtyák Já­nos csak a kongresszus másodnapján érke­zett meg, amikor a kongresszus újonnan fel­vett tagjainak deklarációi már elhangzottak és a tárgysorozaton politikai jelentőségű kér­dések már nem szerepeltek, az elnökség egyes tagjai kezdetben meg akarták akadá­lyozni Kurtyákot beszéde elmondásában, azonban Sziillö Géza dr. és Flachbarth Ernő dr. csehszlovákiai magyar delegátusok, vala­mint a nagyoroszok erélyes közbelépése következtében az elnökség nemcsak, hogy lehetővé tette a prágai parlament egyedüli ruszin párti képviselőjének fel­szólalását, hanem elhatározta, hogy Knr- tyák előterjesztését teljes terjedelmében közölni fogja a kongresszus jegyzőköny­vében, valamint közleményeiben. Határozatba ment, hogy a kongresszus a kisebbségi kérdés tudományos tanulmányo­zása érdekében európai nemzetiségi intézet lé lesi lését, fogja kezdeményezni. Estetne ka­Csehszlovókia egyetlen szépirodalmi képes hetilapja a Képes Hét október 1-én jelenik meg talon delegátus, barcelónai könyvkiadó ama tervét, hogy a kisebbségek helyzetéről össze­foglaló munkát fog kiadni, általános helyes­léssel fogadta a kongresszus és elhatározta, hogy Robinson kaunasi ügyvédnek a kisebb­ségi kérdésről készült bibliográfiájának ala­pulvételével a kisebbségi kérdésről megjelent könyvek jegyzékét állandóan nyilván fogja tartani. Végül körvonalazta a kongresszus azokat az irányelveket is, amelyek szerint az uj ta­gok fölvétele a jövőben történni fog és amely megállapítja az ügyvezetés legfontosabb sza­bályait. A szervezkedő bizottság megbízásából Flachbarth Ernő dr. indítványozta, hogy a kö­vetkező kongresszus előkészítésére Willan Josip dr., Szüllő Géza dr., Schiemann Pál dr., Maspons i Anglaserk, Levicky, Motzkin Leó és Kurcsinszki delegátusokat küldjék ki. A bizottság szükségesnek tartja, hogy a kon­gresszus bécsi titkársága kibővítessék és hogy francia és német nyelvű közleményei ezentúl állandóan nyomtatásban jelenjenek! meg. Ezeket a javaslatokat a kongresszus ! egyh a n gu tag elfogaci t a. Miután a kongresszus hivatalos része igy j befejezést, nyert, a külföldi delegátusok részt vettek a Wilfan elnök által a Bellevue-szálló- ban rendezett estélyen. Másnap az elnökség tartott ülést, amelyen Szüllő Géza helyettesi- tésében Flachbarth Ernő dr. képviselte a ma­gyar kisebbségeket. A teljesség kedvéért a kisebbségi kon­gresszussal párhuzamosan előadódott kél. fon­tos eseményről kell még megemlékeznünk. Az egyik az ,hogy n kisebbségi újságírók is megbeszélést tartottak Geníben, amelyen részben a ki­Kinevezték a jugoszláv Nemzeti Bank uj igazgatóját Belgrád, szeptember 4. A király ma Baj- loni Ignjatot, a jugoszláv Nemzeti Bank he­lyettes igazgatóját, a bank tőkormányzójává nevezte ki. Bajloni 1876-ban Belgrádban született s egy tekintélyes csehországi bevándorolt sör- gyárosnak, Bajloni Jakabnak a fia. Kereske­delmi iskoláit Belgrádban végezte és tanul­mányait a bécsi kereskedelemi akadémián folytatta, majd atyjának kereskedelmi vállal­kozásaiba lépett és 30 éven át intenziven résztvett Szerbia gazdasági életének fejleszté­sében. A bábom után Bajlonit a belgrádi Iparkamara elnökévé és ez év elején a Nem­zeti Bank alkormányzójává nevezték ki. Diákkongresszus Kassán Kassa, szeptember 4. Csehszlovákia ma­gyar egyetemi ifjúság szeptember 6—7—8.- án oszrágos kongresszust rendez Kassán, me­lyen részlv esznek Pozsony, Érsekújvár, Ko­márom. Losonc, Rimaszombat, Rozsnyó, Lé­va, Ungvár, Beregszász stb. diák kiküldöttei. A kongresszus programja felöleli a kisebb­ségi magyar intelligencia válságának és fcul- turkérdéseinek problémáit. A diákság veze­tőin kívül szerepelni fognak, mint előadók, a társadalom és irodalom kimagasló egyéni­ségei. A részletes program a következő: Csütörtök, szeptember 6. 1. A vendégek érkezése és fogadása. 2. A város nevezetessé­geinek megtekintése- 3. Este 10 órakor ismer­kedési est az Astoria (Andrássy) kávélház sou- terrain helyiségében. Péntek, szeptember 7­1. Délelőtt 10 órakor a kongresszus ünnepé­lyes megnyitása az uj városháza tanácster­mében. 2. Délután zárt ülés. 3. Este fél 9-kor Kultur-est a SchalkMz nagytermében, melyen szavalatokkal, felolvasásokkal szerepelnek a szlovenszkói magyar irodalmi élet kiválósá­gai. 4. Utána bankett. Szombat-, szeptember 8. 1. Délelőtt 10 órakor diákviíaelőadások az Apollo-mozi helyiségében. 2. Délután zárt, ülés 3. Este fél 9-kor műsorral egybekötött záró táncestély a Sehalkházban. A kongresszus rendezői ez utón is kérik a kassai magyar családokat, hogy a diákiin- népségek tartamára fogadjanak el ellátásra (esetleg csak lakásra, vagy élelmezésre) olyan diákokat, akik a többnapos kassán való tar­tózkodás költségeit nehezen, vagy egyáltalá­ban nem tudják fedezni. Ezirányu bejelenté­sek a kassai magyar főiskolai hallgatók egye­sületének titkárához, Orbán Lászlóhoz (Sro- bár-u. 53.) küldendők. I Ml skandináv óceáni repülő biztonságba jutott Juliananenhaab (Grönlaind), szepí. 4. Hős­sel és Oramer- tegnap éjjel megérkezett Mount Evansra. Elbeszélésük szerint kény­szerleszállásuk augusztus 19-én történt. Mount Evausban rövid ideig fognak tartóz­kodni és azután motorcsónakon Holsten- boreiba mennek tovább. Letartóztattak egy volt cseh szociáldemokrata képviselet Prága. szeptember -1. Egyes cseh lapok Chlu- ineoböl azt a feitünóst keltő hirt hozzák, hogy teg­nap este letartóztatták a chlunmici állomáson Chalupa Albin volt szociáldemokrata képviselői, a szoe iá klem okra la mezőgazdasági szövetkezetek szervezőiéi. Kút detektív tartóztatta le és azonnal átszállttól Iák a jicsini bíróság fogházaim. A Vérér ! ni List szerint a loiariőzlatás oka az volttá, hogy jegy bárom év előtti tűzzel kapcsolatban azt álln- jják Chain páról, hogy a gyújtogatásról előzetesen j tudomással birl. Érdekes, hogy Chalnpának hét főn Prágában af elégedetlen szocialista mezőgaz­dasági csoporttal tanács-kozma kellett volna, mn bon most n letartóztatás megakadályozta öt. 6 __________________

Next

/
Thumbnails
Contents