Prágai Magyar Hirlap, 1928. szeptember (7. évfolyam, 199-223 / 1826-1850. szám)

1928-09-05 / 202. (1829.) szám

2 1988 Meptembetr 8, agenda­A kormány és a koalíció akarata ellenére mégis fölemelik a cukor árát Hatvan fillérrel lesz drágább a cukor — A kormány kellemetlen helyzetbe jutott, miután az agráriusok támogatják az áremelést E hét végén elkészül nz amnesztiarendelet Prága., szeptember 4. A köztársaság' tíz­éves fennállásának alkalmából, amint már [jelentettük, október 28-án egy általános ju­bileumi amnesztiát fognak kihirdetni. Mayr- Harting igazságügyin i n-iszte r visszatért sza­badságáról és átvette hivatalát s az igazság­ügyminisztériumban már elkészülteik az összes adatok és összeírások egybeállításá­val, amelyek az amnesztiára vonatkoznak. Minthogy az amnesztiakérdlés jelentős politi­kai ügy is, nemcsak az igazságügymindszté- rium fog az 'amnesztiajavaslat ügyében dön­teni, hanem vele egyetemben Srámek mi­nisztere Inökhelyettes és Csermy belügymi­niszter is. Egy kőnyomatos jelentés© szerint amnesztiát kapnak mindazon politikai el­ítélték, akiknek büntetése nem haladja meg az egy esztendőt, valamint beszüntetik mindazokat a politikai pereket., amelyek eddig még nem kerültek tárgyalásira. Az amnesztia olyan Ítéletekre fog vonatkozni, amelyeket a rendtörvény alapján hoztak. Azok a hirek, mintha az amnesztiáiból ki­zárnák a kommunista párt elítéltjeit, nem felel meg a valóságnak. Az amnesztiarende- let javaslata e hét végén elkészül és azon­nal átadják a köztársasági elnök irodájának. b síimét keresztényszodáittók a cukorár emelése ellen Prága, szeptember 4. A német keresz­tényszocialista párt országos pártvezetősége elhatározta, hogy országos pártnapját október 6. és 7-én tartja meg Iglauban. A pártvezető­ség állást foglal a cukoráremelés ellen és fel­szólítja a kormányt, hogy minden törvényes eszközzel akadályozza meg az élelmiszerek árainak emelését. Mayr-Hartteg két év elült irts § most másodszor megjelent ellenzéki cikkét? Prága, szeptember 4. A Csehszlovák Távirati Iroda May r-H art ing igazságügyrnLniszternek a Journal de Geneve-ben megjelent cikkével kap­csolatosan azt jelenti, hogy ez a cikk először két évvel azelőtt jelent meg ugyanebben a lapban, amikor ezt az igazságügyminiszter az uj politikai orientáció befolyása alatt irta. Most tehát a cikk másodszor látott napvilágot, anélkül, hogy erről May r-Ha rtingnak tudomása lett volna. A Národni Liety, amely a cikk miatt élesen ! támadta az igazságügy-minisztert, tudomásul veszi ugyan a helyreigazitást, de azért föntartja állítá­sait, miután Mayr-Harting már két évvel ezelőtt is kormánypárti volt. Politikai körökben kíván­csian várják az ügy további fejlődését, mert arra számítanak, hogy7 a cikk leközölte!ése körül Mayr- Harting politikai ellenfeleinek egy újabb tervszerű manőveréről van szó. Prága, szeptember 4. A közvélemény­nek az elmúlt héten nagy nyugtalanságot okozott az a hír, hogy az egyik legfontosabb nép-élelmezési Ciliknek, a cukornak árát löl akarják emelni. A kormány és a koalíció nyolcas bizottsága már állást is foglalt e terv ellen és -egy hivatalos kommünikéiben tudomására hozta a nyilvánosságnak, hogy „a kormány megtette a szükséges intézkedé­seket a cukor árának fölemelése ellen“. Ez­zel a hivatalos nyilatkozattal elhárítottnak tekintette mindenki az újabb áremelés ve­szedelmét, azonban a legnagyobb meglepe­tésre tegnap a cukorgyárosok központi egyesülete elhatározta, hogy7 a kormány multheti nyilatkozatával ellentétben mégis föl­emeli a eukor árát kilogrammoukini hat­van fillérrel, A jövőben tehát az eddigi 530 korona helyett métermázsánkint 590 koronát számítanak föl. A cukoripairosok az áremelést azzal indokol­ják meg, hogy erre kényszeríti őket az a -tény, hogy a kormány eddig még mindig nem döntött a cukorrépa és cukortermékek védelmének a kérdésében. Mihelyt az állam a cukoradót leszállítja, hajlandók a cukor- gyárosok a cukor árát is leszállítani, A cukorgyárosok döntése kellemetlen Kassa, szeptember 4. Kínos kulturbo-trány foglalkoztatja már .napok óta Kassa város magyar érzelmű és magyarságához ragaszkodó ortodox zsidó­ságát. A kassai neológ zsidó hitközség által fen tart ott magyar tannyelvű elemi iskolába ezidén ugyanis oly nagy számban iratkoztak be a tanulók, hogy szükségessé vált a már múlt évben is megvolt párhuzamos osztá­lyok mellé egy újabb párhuzamos osztályt felállítani. A törvény ugyanis szigorúan elő­írja az egyes osztályok maximális létszámát, lésről veit szó a most egyszerre hatvan fillérrel emelik föl a cukor árát. Ha tekintetbe vesszük, hogy a köztársaság­ban körülbelül négy millió méter-mázsa cuk­rot fogyasztanak évenkint, úgy a cukoripar és a répatermelés 240 millió korona bevételi többlethez jut. A cukorgyárosok intézkedése gazdasági és pénzügyi körökben kedvezőt­len kritikát váltott ki. Attól tartanak ugyanis, hogy ez az ár­emelés hatással lesz a többi fogyasztási cikkek árára is, vagyis egy általános drágasági hullám fog bekövetkezni, ami természetszerűleg maga után vonja az általános béremelési mozgalmat is. A kormány a cuko.rár emelése következté­ben igen kényes helyzetbe jutott. Legerő­sebb pártja, az agrárpárt ©zen áremelés anyagi eredményében ötven százalékig ér­dekelve van, igv természetesen a ouko.rgyá- rosok intézkedése mellett kell állást foglal­nia, Englis pénzügyminiszter, aki személye­sen az áremelés ellen van, ebben a harcban teljesen visszavonul, mivel nem akar ismét összeütközésbe kerülni az agrárpárttal. Most, két hónappal a választások előtt, a kormány ezzel ugyancsak kellemetlen helyzetbe ju­tott, mert ezt az áremelést az ellenzéki pár­tok egészen jogosan agitációs eszközként fog­ják kihasználni. A tömeges jelentkezések folytán az is­kolaszék a -minap Kolos Ákos dr. ügyvéd, iskolaszéki elnök elnöklete alatt ülést tar­tott, hogy megbeszéljék a további teendőket és egy sereg hozzászólás után kimondották, hogy méltányolni kell a tömeges jelentkezést és ezért ajánlani fogják a hitközségi elöljáróságnak a szükségessé vált újabb párhuzamos osztály felállítását Az egyhangú határozat ellen csupán Fejér József gazdaszövetkezeti igazgató szólalt föl. Fejér főképpen azzal érvelt, hogy nem sza­bad a hitközséget mai nehéz gazdasági hely­zetében, amikor az uj templom fölépítésével oly nagy terheket vett magára, most újabb’ kiadásokkal is megterhelni. (Mindössze havi 1000—1500 korona többletkiadásról van szó.)’ Az iskolaszék pártoló javaslatával az eb múlt napokban foglalkozott a hitközség elöl­járósága, mely végül is hosszas vita után úgy döntött, hogy a szükségesnek mutatkozó újabb párhu­zamos osztályt nem fogják felállítani. Az elöljáróságé tagok többsége ehitasrifotta az iskolaszék pártoló javaslatát. A fölszóla­lók ugyanis szintén azít hangoztatták, amit Fejér József az iskolaszéken, hogy tudniillik a zsidó hitközség nincs ma abban a helyzet­ben, hogy újabb terheket tudjon magára venni, még akkor sem, ha ezzel az aránylag csekély többletkiadással elő lehetne se­gíteni egy sereg újabb magyarul tanulni kívánó diák magyarnyelvű oktatását. Ugyanekkor azt is elhatározták, hogy föl­szólítják az ortodox zsidó szülőket, akik gyermekeiket már beíratták az iskolába, hogy vigyék gyermekeiket más iskolákba, mert az osztályok túlzsúfoltsága miatt nem tudják őket a neológ hitközség osztályaiban elhelyezni. Az ortodox zsidó hitközségiben egyesek rideg állásfoglalása kínos benyomást keltett. Egyébként az iskolából kirekesztett tanulók szülői már napok óta n agy si r ások között ostromolják az elöljáróság tagjait és a hit­községet a sérelmes határozat visszavonásá­ra, mert gyermekeiket, akiket eddig magyar nyelven taníttattak, nem tudják már más magyarnyelvű iskolába beíratni, miután a beiratkozási már elkésték. Szlovák iskolába pedig nem adhatják őket, mert egy szót sem tudnak szlovákul. A zsidó közvélemény most kíváncsian várja, milyen -intézkedést tesz a hitközség a nagyobb kul- -turbotrány elhárítására. Churchill Páréban Paris, szeptember 4. A Malin jelentése szerint W-ineton Churchill angol pénzügymi­niszter tegnap Párisiba érkezett és három napot tölt a francia fővárosban. I. logu kinevezte ij tefiifáESifelnüké! Tirana,, szeptember 4. A -régi kormány demissziója után I. Zogu király Kosta Kotta volt belügyminisztert bízta meg az uj kor­mány megalak Kásával. meglepetést jelent már azért is, mert a múlt héten csak 20—30 filléres áreme­a kassai neolog zsidó hitközségi iskola párhuzamos osztá­lyának felállítását („KACAGÓ VÍZ”) REGÉNY, irta: EMII RRG0NBE3IG (9) Az elejtett bivalyok húséból, amit a lako­mákon el nem fogyasztottak, minden dara­bot gondosan konzerváltak. Vékony szele­tekre vagy csikókra vágták,, a felvagdalt húst írudra akasztották, amely alá tüzet rak­tak, úgy hogy a húst, mialatt a -napon -szá­radt, egyúttal -meg ás füstölték. De csináltak a húsból pemm-ioant is úgy, begy álía-tbőrbe göngyölték és nehéz dorongokkal apróra megtörték. A h-ustörmelék közé szalonnát és sáskát oo-bogyót keverték és ez a fogás fölért a legkitűnőbb csemegével. Mindenről és még sok egyébről mesélt nekem az indián leány, mialatt a tűz vörös fénye bevilágította a barlangot. És ahogy ágyamon ülve hallgattam a .kedvesen csengő hangot, közben megfeledkeztem az egész külső világról, amely mindkettőnk számára olyan különböző utat jelölt ki. öt vagy hat nap telt el i-gy. A vihart szélidebb időjárás követte, úgy hogy nem ágén volt -több tíz fok hidegnél. Szokásos napi körsétámat végeztem, amely ma különösen eredményes volt, mert ikét farkast és egy hiuz/t zsákmányoltam. A legjobb hangulatban közeledtem -tehát a bar­lang felé és éppen hangos „halló“-t akar­tam kiáltani, amellyel érkezésemet szoktam jelenteni, -amikor egyszerre csak hangokat hallottam a barlangiból. Annyira meglepőd­tem és oly nyugtalanság fogott el, hogy ön­kéntelenül is megálltam. Erős, mély férfibangot hallottam, mely­be az indián leány gyenge hangja vegyült. Hogy jött ide ez az idegen? Még messze voltam ahhoz, hogy a sza­vakat megérthettem volna, azonban a han­gos, fenyegető beszéd elárulta, hogy a leány ci védik az idegennel. Mikor közelebb men­tem, mokassamok nyomát láttam a hóban. Ezzel -egyidejűleg megértettem, hogy mi kö­rül folyik a sioux nyelven folytatott vita. M-innehaha tisztán csengő hangja már egé­szen érthető volt, a másik ellenben, -aki -a leány törzséiből való férfi lehetett, nyers és rekedt hangon beszélt, úgy hogy fáradtsá­gomba került megérteni. Még néhány lépést tettem előre és hall­gatóztam. — Távozz innen! — hallottam Mimmé* haha hangját. — Részeg v-a-gy! — Oh, az vagyok?! — volt a rekedt ne­vetéssel ki#ért válasz. — Az indiánnak ta­lán nincs ugyanannyi joga whiskyt imm-i, mint a fehérnek ? — Nincs, nincs joga. Tudod-, hogy az tilos és szigorú büntetés jár érte. Te mindig részeg vagy. Honnan jutottál a whiskyk ez? Újból felhangzott a durva nevetés. — Ahonnan kaptam, ott még több is van. De most gyere! — Már mondtam, hogy nem megyek veled. — De jönnöd kell. Mit csinálsz itt en­nél a fehér embernél? — A vihar -alatt a hóban talált, engem, meggyógyította a lábamat, amelyet eltör­tem. ő nagy varázsló Winnipegből. — Vigye az ördög! Maradjon a saját né­pénél. A vörös lányok a vörös embereknek valók. ' — Mit beszélsz te itt — volt a haragos válasz. — Mondom, hogy részeg vagy. Ta­karodj! — Velem kell jönnöd! — Hagyj békében! Nem megyek veled, — Ohő, az indián talán már nem is elég masa jó neked? Jobban ezereted a fehéret? Hát ebből semmi se lesz! Mi köze lehet egy in­dián illőinek egy fehérhez? Csak gyere. Nem maradhatsz a fehérnél. Ne akadékoskodjál! — Ha-gyj békén, különben segítségért kiáltok! Mintha dulakodás zaját hallottam volna -a -barlangból. — A fehéret akarod -segítségéit hívni? — fenyegetőzött az indián. — Csak jöjjön. Majd elküldöm oda, ahova pár év ellőtt el­küldtem azt a kutyát, a vámdedektivet. Hirtelen elhallgatott. Részegségében már úgyis sokat mondott. Aztán megint szi­la jón rátámadt a leányra: — Most gyere, különben ... Mani-tura mondom, hogy erőszakos leszek. Csak hív­jad a fehéret! Majd a hátába döföm a kése­met, hogy elvegyem az étvágyát az indián leánytól Egy ugrással a barlangban tenme-ttem, ahol a szélesv-állu índiiáb karjánál fogta Mínnehahát és erőszakkal ki akarta von­szolni. A gyapjúfcaka-rő a barlang nyílásában hevert, a fickó bizonyára letépte. Alig ejtet­te ki az utolsó szót, amikor öklömmel olyan erővel ütöttem föl az ál-lát, hogy a fickó hát- rahanyatilott, mint a kidöntött fa és ki-guruit a barlangból. Részegségében, ugylátszik, félig elhódította az ütés. mer! jóidéig tar­tott. amíg nehézkes és ügyetlen erőlködés­sel újból föltápá szkod ott és nekirugaszko­dott. hogy rám vesse maigát. Előkészültem erre. Gyorsan kirántottam revolvereimet a zsebemből és ráírányRót­tam a felhúzott fegyver csövét. — Ha csak egy lépést, teszel, vörös-bőrű — kiáltottam reá angolul, nemi törőd!ve az­zal, hogy megérti-e vagy sem kilövés su­tom az agyvelődet! Ugylátszik megértette a fenyegetést, ment állva ma-radt -és dühös pillantást vetett rám. Most nézhettem meg először közelebb­ről. Harmincöt év körüli, zömök ember volt. Az arca kellemetlen, szürkés-barna színű, a ruhája vastag gyapjúszövetből szabott köpö­nyeg, amelynek csuklyája most hátra volt vetve. Hosszú, vastagiszátvi, fekete haját a, középen kettéválasztotta és a vállára lógó, két varkocsban hordta. Lábszárain puha bőrből készült nadrág volt, kék és piros csi­kókkal és lábán állathéll-ei befűzött mokasz- ezínt viselt. Egy ideig kihivő, szemtelen tekintettel -meredt rám. — Hát jói! van — mondta. — Te ütsz engem és neked pisztolyod van. Hát jól van. D© még találkozunk! Gyűlölettel jes pillantás egészítette -ki a ki nem mondott fenyegetést. Azután, egyet­lenegy szót se vesztegetve tovább, megfor­dult és lassan keresztiül ment a havon, míg végül eltűnt egy bokor mögött. Előbb azon­ban vi ssza nézett és megfenyegetett az ök­lével. Újból föltettem a takarót a barlang nyí­lására és a barlang belliseje felé fordultam. Mínnehaba ott ült, az ágyára rogyva, ar­cát elföd te kezeivel és test-ének görcsös rán- gatózáisa elárulta, hogy heves zokogás rázza. Igyekeztem megnyugtatni s miközben vállá­ra tettem kezeimet, igv szóltam hozzá: — Nyugodj meg, Minméhaha, itt az én védelmem alatt vagy. Nem felelt, a zokogása azonban még he­vesebb lett. Legjobbnak tartottam, ha egy- idő-re magára hagyom, vámig nyugalmát visz- szanyeri. Egyáltalában nem tudtam megér­teni, miért rendült meg ennyire, llttzen nem történt más. mint hogy egy részig Mi- dián fickó szenvtelen volt, vele s ezért meg­kapta a neki járó leckét.

Next

/
Thumbnails
Contents