Prágai Magyar Hirlap, 1928. szeptember (7. évfolyam, 199-223 / 1826-1850. szám)

1928-09-30 / 223. (1850.) szám

16 KöZfiAZDASÁeT’ Ujabb iámacSásogf a losonci magyar iparosság ellen Soviniszta törekvések veszélyeztetik az tparostanonc oktatást Losonc, szeptember 29. (Saját tudósi- tónktól.) A csehszlovák soviniszta körök esz- dások azonban mindig meghiusulnak a lo­sonci magyar iparosság ellen. Ezek a táma­dások azonban mindig meghiúsulnak a so- sonci iparosok magyar nemzeti öntudatán és gerinces magatartásán. Alig pár napja, a losonci iparos kongresszus alkalmával is megkísérelték aknát rakni a magyar iparos­ság egységes frontja alá. Szerencsére a bom­ba nem robbant fel s a túr ácszent már toni Jednota kiküldöttje szégyenkezve, az iparos­ság harsogó gunykacajától kisérve volt kénytelen elvonulni az impozáns kongresszus színhelyéről. A Losoncon megjelenő „Stráz“ — cimü kormánylap legutolsó számában fajgyűlölet­től izzó cikkben ront neki a losonci magyar iparosságnak. Elfogultságában annyira elra­gadtatja magát, hogy a nem magyaros hang­zású névvel bíró iparosokat megleckéztetni merészeli, amiért a magyar iparosság érde­keit védelmezik. Akcióba lépett a Slovenska iLga is s ösztönzésére egy pár szlovák és cseh iparos megalakította Losoncon a turóc- ezentmártoni Jednota helyi ckoportját. A nagy propaganda dacára mindössze 8 tagot tudtak összeszedni a Jednota szám álra. A losonci iparosság magyarsága ellen irá­nyuló törekvések közé tartozik az a legújabb akció is, amely megakadályozni igyekszik a magyar ipa- rostánonc oktatást. A magyar iparostanonc-iskola kb. 300 tanu­lója részére eddig az állami gimnázium tan­termeit bocsátották rendelkezésre. A folyó tanévben azonban a gimnázium megválto­zott tantervé miatt az iparostanonc-iskola ki­szorult a gimnáziumból. És bár miniszteri rendelet írja elő, hogy az iparostamonc okta­tásnak kizárólag állami iskolában szabad folynia, egyetlen állami iskola sem engedte ál tantermiéit a magyar iparosiam omcoktatás colijaira. Az iparosság úgy segített, átmenetileg, a ba­jon, hogy a felekezeti iskoláktól kért egy­két tantermet. Egyidejűleg az iskolaügyi re- ferátushoz fordult a tarthatatlan állapotok rendezése céljából. Hogy miként óhajtja az ískolaügyi refe- rátus rendezni a losonci magyar iparostanonc iskola kérdését, azt még nem tudhatjuk, de hogy egyes losonci körök milyen megol­dását szeretnék a dolagnak, azt már bizonyos jelekből sejteni lehet. Az ipartársulat veze­tőségéhez ugyanis felhívás érkezett a loson­ci kerületi hivataltól, hogy terjesszenek fel kimutatást az iparos- tanulókról a nemzetiségük feltüntetésével. A Slovenska Liga vezetői ugyanis azt követelik, hogy a nem magyar nevű, vagy pe­dig szlovák falvakról származó iparos ta­nulókat a magyar tanonciskolából adják át a szlovák tanonciskolának. Hy módon igyekez­nek a szlovák tanonciskola 110 főből álló lét­számát gyarapítani s a magyar tanoncok lét­számát apasztani. A losonci iparos körökben azonban bíz­nak abban, hogy a tanügyi referátus nem fogja nemzetiségi elfogultságtól vezettetni magát és erélyes kézzel rendet etreant a lo­sonci iiparostanonc-oktatás ügyében. mem eaüinit meg* temem mia ikiöirtüílibieülüll tmégiegyBBer jii’kikntrp* míilnlt vnQlt a teJboínu dtötitíi éveikben, utmritmeík odaát több kedvező tényekben (taMiHjiuik. Hogy az oantoőauö emJLékái r^ptapimBiptáirgia" a mai fotnmájálbain ímem aükaOlmiaB ruhaanyag, m doét- BégWeflteai s c»aik a JSeglégieítőbb kénysaetr ifeoímieilhietfrtie eeít a giondloiHaitiot. De a oefllluíHoaeífomáil enedleftliílieg utam is emne a oéfllfla léüt pnediesztiiinóötvia: ibullajdJoailképfpieni oéffljia vofllt pótolni a drága doendieat, juntát és tmiáls teax- gtewenliluJffi növényt tmtodjemüttt, níhöi ewdkieít köbéeá oékxkina teHamáiltálk, (tehát imliinit öesoétlairlttó, csoma­goló lescüdözJt. S a cdlltoítozeitonól eam ifielllaidiaitámlk teJjieeen ibelytáHaüt egyrészt .dllég&égtes eröaaégle, ei- miaBága, knladóesóga és legeMeodbain miérlhieteitillen olcsósága milaltft, eőtt a vitzáflfllóikiépiessóge ns»gyiobb a jutáiénál. A oelMloaetanállbőíl ima Niémletartseágíbain viateiifllam szövetlek k'étsBüütoelk, Jaipáiribam hegyi iflite- gdket letmeimieik ceOöluikxnesodirontnyall b a fciiMöMöin ttiudioffnányos tiíniházlmlényiek niaJgy apparátussal <M- gioranaik az újabb éls uljabb aiteflknazihiatláisi (lleihJefttö- ségeitn. A oefclozetotelniaik nagy saerep gült külHaruösien agtráriállaimloikbalnv aíhioO: a mleeióigiaadaeáginfiik mtodieai áigiálbain Diéptüernnyioimioai kiaüőamyaigira van sfflüklsiéigie, úgy zsákok, vafllamilnt kévék kötésére, saőlQiőglazidiák- nak a maffia pótfláféiáma stb. stíb. és imiűnJfc tbény álilla- pdttteitő mieg, hogy ezen terüMiékeini a ceTülulllozíeffianáll lüefijíesem bemállortlt, a kemdiert és jurtát jórészben M- ezonifüatlta. De a cefflhliozeffotmáll: értbékeö csamagtofllő- ainyag a keuekkjediőcmek, itpiairosnak ás és mtandlhaitinJL, áültafliáiban Ott, aheO. csomagolási téren az liiaem- kötteég csökkentéséről van szó. Ezzei maigyanáz- ható a cöTMKxae-kötóíMipatr iniad fiedlienidlülliése a fcuá- boiTTUieliötltiivel szemben. A celLWlloze-köfcéliipar tolajdiankétppeni hazája Skandlimávia, utána Niéantetorisaág, Japán, majd a csethsZlwáik köztársaság kötveíijkezliik. Az egyedien csehszHovákiai üzieim, a Siillvtia Nővé Bem iái tikjában, egyulfltnfl. az egyetlen Hlyen irányú ÜEem egész Eö- zépeuiróip'álban. A kender kairtélMzjállása' Csehszlo­vákiáiban csak hoezájámilft a ceAMoze-kötléülLipar íej- lesztiéséfhez s ma már kb. 400 sraáaafllékoB áirkíüiilanib- eég muuitaiiikozik a kát áru között. A cetMoze-köbéllilpannak és a vieflle kapesolaíbos ceHnllozeiipaimaik élpipen Ceehiszíllo \áMjáfbam van nagy jiefflenltiŐBége. A nemzeti vagyon részét SztovleüiEzkó erdei képezik, ezekből csak jieflientéküeOien mérték­ben készül papiir, céllMtaie, müe«£yi0rn, noha alkal­mas fenyőamyiaig bőven áll rendelkezésre. Nagyobb része a Rzloveraszkiái fának mint gömbölyű-, mü-, vagy itiüziffia, küJlölklrie vánidiondl, amiből külűiDösetn azzal hámmllik kátr az államira, ha az innen expor­tált fából; a fcülMM cefliMcffiélt gyárt s azt eseitílieg minit mtüsieíljymöt vagy cefflMoidot és egyéb kész; árult ibőle vtssmvásárotjnk. A fa oeflDnlozéna doi- goffiva háncxmsziofr, mlüseilyemTe doögozva négyszieirite jobban ébbékesMdik, mint ibermészieteB avagy imtint müía. Ha tehát mérlegeljük, hctgy mindlen expor­tált ifáént* eimelyiat itthon az ipar elégtefllenséige miatt nem vagyunk képesek fÖhMgezni, ttulajdioin- képpen csak egynegyed eflleniérttéket kapunk s amiedebt sok befflföüdi munkáSkéZÖŐfl.' vevódik dl a imumkaallikailiam, megértjük a nemzertgazdaságira há­remtó végtelen kánokat. A csehszlovák celíltultoze- és paptitrtlpafr mai állliása meöíteitt Begföljebb egy há­nyadát a faállománynak képes fleüdoűgiozni, nem is szóivá a müseibyemipanróil, amely ngyszóilván jelllen- •téklielen. A vezető csehisdliovákiái lápok hasábos cikkekben falivták már föl liismióteilten a karmány tfigyeimiét e köimiitoénytrei, edldiiig azonban mJilndlen eredmény nélküli. Ha sikerülne tehát a növekvő oeűMoze-szük- ságlleltJM — úgy müSeflyeim, oeillluflloii'd' stb., vaölamdtnlt fcöfőányagHcélloktra — a sZlovensczíkióa fáit ballföldlön teljesen íPÖlldoigozn/i, beöáthafhaJtlan gazdaságii és szodiólliis eiliőnyök száttimöiznának befllőlle az állllaimirai, elteősoinban azonban a siaiját gazdagságában iufeiége- sen ól'ő sizíllovensizfcóli népre. Cs ehs záo v áM án ak Németországba irá­nyuló' cukorexportja megháromszorozódott. A csehszlovák cukoripíir az utóbbi hónapokban megháromszorozta Németországba irányuló cukorkivitelét, úgy hogy a német piacon az egyéb nyerscukorbehozatalt majdnem telje­sen kiszorította. Mig tavaly a németországi nyerscukorbehozatal Csehszlovákia részéről alig tette ki az importált nyerscukor egyhar- inadát, az idén Csehszlovákia részéről Német­országba exportált oukormennyiség körülbe­lül ennek a háromszorosára emelkedett. Amerikai átutalások váltó utján. A kana­dai pénzintézetek megkezdették sürgős euró­pai átutalásaik rádió utján való továbbítását. Egyes winnipegi nagybankok leadóállomáso­kat állítanak hivatalaik keretébe s az érde­kelt európai intézetek felvevő állomások ut­ján érintkezhetnek a nap megállapított órájá­ban a kanadai bankokkal. Kulcs-szerű vagy naponta változó jelszó igazolja a megbízás j valódiságát. A kanadai pénzintézetek európai | rádiószervezete lajstromán egy-két magyar nagy intézet is szerepel. Német kölcsönök felvétele Amerikában. Berlini jelentés szerint német bankok és iparvállalatok hozzávetőleg 100 millió dollár­ra rugó kölcsönről tárgyalnak amerikai pénz­ügyi körökkel. Az első német kölcsön, mely ott hosszú idő óta jegyzésre kerül, a német ipari részvénytársaságok központi bankjáé pkAsa rs«, ® V©?ÜÍ8fc®V& 8fl ül Bili* É*ÍiaSjysx«Krtt ufl B»ar«n«jlesé«seS ' i J ( Hesalakult a kSzipeur6pai papirkariell vák gyárak kötöttek a svéd és a norvég gyá­rakkal. A megegyezés, amely egyelőre 1929 vé­géig érvényes, az árakra vonatkozóan nem tartalmaz ki­kötéseket, hanem osak a fogyasztópiacokat osztja fel kvóta szerint. Eszerint a svéd és a norvég rotációspapirgyárak Magyar őrs zágon, Jugoszláviában, Bulgá­riában és Romániában nem kötnek uj üz­letet, hanem ezeknek a piacoknak kiszolgálását át­engedik az osztrák és a csehszlovák gyárak­nak. Ez a megegyezés most már megkönnyíti azokat a tárgyalásokat, amelyek a svédek kezdeményezésére az Európa— amerikai világkartell megalakítására vo­natkoznak. Az egyéb fajta papirosokra nézve Cseh­szlovákia és Ausztria között már régebben létrejött az a megállapodás, hogy a magyar fogyasztópiacot az osztrákok a cseh gyáraknak engedik át. Ennek az egyezménynek azonban már csak rövid ideig lesz jelentősége, mert a most befejezés előtt álló hatalmas fűzfői ma­gyar papírgyár nemsokára megkezdi üzemét és a rotációs papiroson kívül a diósgyőri pa­pírgyárral együtt Magyarország egész szük­ségletét fedezni fogja. Prága, szeptember 29. Hosszú idő óta foly­nak -már azok a tárgyalások, amelyeknek cél­juk az európai papirkartell megalakítása. Ezek a tárgyalások most Berlinben befejeződ­tek. Az osztrák, a német és a csehszlovák rotá- cióspapirgyárak megállapodtak a svéd és a norvég gyárakkal és ezzel sikerült a ki­tűzött célt elérni. Az egyezmény tervét a csehszlovákok és az osztrákok vetették fel, mert nagyon súlyo­san érintette őket, hogy a magyar és a balká­ni piacokon az északi államok gyárai igen éle­sen versenyeznek velük. Ezért ajánlották azt, hogy kössenek kartellszerü megegyezést ezek­nek a fogyasrtópiacoknak felosztására. A tárgyalásokat jelentékenyen me-gfcöny- nyitette, hogy a német papírgyárak hajlandóknak mu­tatkoztak ezekről a fogyasztópiacokról az osztrák és a csehszlovák érdekeltségeik javára lemondani, miután termelésük túlnyomó részét a belföl­dön helyezik el, a fen maradó kisebb részt pe­dig nyugatra tudják exportálni. A megegye­zés értelmében tehát a német gyárak a ma­gyar és a balkáni piacot átengedik az osztrák és a csehszlovák gyáraknak és egyszersmind hozzájárulnak azokhoz a külön megállapodá­sokhoz is, amelyeket az osztrák és a csehszlo­ifcrágyáira, a müsefltyeiimie éa mieim itutateó sorban a ceOMcraetfonJálllna, mely ntőlblM (kültömiölöem a vtiitó|g- tebomu alMlt jielietnítős saetneipieit játezdöt untot kötő- és szövő-ainytaig. A ceOMIotzletóonál ataotnlbam nem IháibioinuB ItaMI- miáoy, /egy Giailrvtilttz mieMeotetü cég Gbdminlilttzbeín. már l)910-Jb<ein áffllHoltlt leOJŐ gyáriszetnüen pacimból sodinott taoaláit és spárgáit ikJönryebb felhierikiélpesséigiü cso- imialglolásii és KoövélSi oélbllora. Az mylvieíséUt ifáinxem- Itee oe’lílujTicrtz)e<-(pa(piLTioGlfi emedleUtilleg saáraz áüápioltá- bam teltieircseíkirie staeDelhefllbélk ikörlkiésies vágiőtgi^efloer, a itelaercseloeit vázaell mieiginiedivelstiltertltléik, kotgiy fo­nallá eodoirüiartJóüc legyieaiielk, aimii küllőm, le oóllrta Ibe- íremidieaiertit gépeikkel ttörttlérnít. Az efllőéllllliltáö mia csak arryilbbm váiiltoeaott, thiogiy a nedlveeillés a vágássfel egyiidiej'ülieg megy végibe « tölciálleitéiSilteftt gépiek vannak. A háború kiilüörésétől ketadive a közpom/ti Ihlaitali- m.ak csalcniem mtodiem állama íiakoaaltloeam beirieinr dle(zlltieidlelt(t cellu(I)oíae>-íloriá(l gyártására, úgyhogy a pairmilt)-, sőt a gyapjiusEiövőgyáralc tegyréfetzbeo át- alákiuBltak celtatoze-tflonál gjyáütÓ- éte szövőiüjziemieikíkié. Kietadledbem csak miiinit ikifjUiőaryag vioillt luilvalttva pő- (tolinii a ktemdieirlt, jutáit, mainlillált sitlb., a háború hiosz- sbu ttarlaimia araorbain. lákéiDjyKBeriiitlelt'tie az tiinséigies Ipart, hogy knisiőbb itelljes szövetek készültek kizá­rólagosain oellulioze-f’oiniáilbál. A bábom urtlám az üzemiek ti&miét átalakultak — roihiamios lilnaimíbam — pamuitim és gyapjúm; miiinlt éiixüekeis tényt lemllilt:- jük mivar azoniibmii, bogy iftt az Ipar rlemusak hogy A celiutoze-kötéíip Irta: Gergely Miklós, a „Slviia“-müvek üzemmérnlölae. Prága, szepftember 29. Az uj tildiők jele, te. valaimiely diparágbain (föltűn­nek pöíamyagiok, aimielyék oéllja az ereidleitilt egyazon miimősógbetn kedvezőbb beszerzési föllbábellek mieMldtt belydttesiitemiL Az ályem pőtiaryagok után Valló ku- ibaitást dlíősegtilbL több kJörüOlmjémy, mölyeflanielc rugő- jxxnttlja együlttvéve gazdasági (jellllegü: dllégttelletn avagy apaxiió amyegfomások, bábom stb. Tieutmiéiaze-- tes, ibogy a (báláit pótenyűgok között sok olyam. vám, mtelyiek csak szükségből, csak részben képesek az áflliidbő anyag szumroigáltumiáuj'l szollgállnl.; (tiévedés volna eraanlban hinni, hogy a pőtiainyag foglalimá kizárólag aöteióbbnemidiüségett, Ooéryszerüségeít jelterít, Bőt, ma számos virágzó (iipatrág van, mielyiek pőt- am.yagokiaJt az eredieJtiit fellüllnmló mlmŐSégben és sokkal beidtvezőbb tullaijdiomiságokkal állilítainiak eíllő. A pótamyaigok uillár valló Ikultiaitás eUsősorbam a vegyi ipar fellaidalbali közé taiiitozlik s így érthető, hogy 'ezen iparág járul a legjelenlfiéteeryelbbem hoz­zá az ar/yaigboszerzés költségtoelr csölíklanltéieéhlez, aimielyieff mlílndlen póltatnyag föltalálása párosul. Azon bfjrmicikiek közöli, űimiikejt ez az iipar miiinlt kor- szakalíköfé [jelianifcőség^el; bii»ó pűtanijiigoiklalt it«r- mifDIt, tealfjunik rrtoík a MbirltiébiikriB nmidiiiíióra, a fmü­1928 szeptembejr 80, nuafamy. —UjIUÜÜHCTJIHII.WWiI'S nyíl 'IlilllWIPJ— ,Parteiit-Pik ow^ féle marhaítató-berendezéaunkkel. Ennek következménye, hogy az elmúlt S esztendőben minden tulajdonos ur legtel- jesebb megelégedésére több, mint 50.000 |tó darab „Pateat-Dikow" vályút szerel- tünk fel. önnek is érdeke, hogy csak egy ilyen igazán kipróbált ItatéSelszerelést szerezzen be. Minden utánzat értéktelen. D1KOW & ZEDNfK, 1 GABLONZ a. N. $ A legmodernebb marhaitató készülékek ^ csehszlovákiai legnagyobb speciális gyára. A lesz, körüljbelül 15—20 milíliő dollár éntékben* A rajna-westfáliai acélművek a National City; Company-val tárgyalnak 20 millió dollár köl­csön felvételéről. Á Strausz és Társa cég 8 milliós kölcsönt készüt elő hamburgi házépíté­sekre. A National City Company kétmillió dolláros kölcsönt ad az Ilseder Huttenwerk- nek. Köln városa pedig ötmillió dolláros ame­rikai kölcsönt keres. Drágításról tárgyal a csőkartell. A nem­zetközi csőkartell, amelynek kötelékébe tar-; toznak a német, csehszlovák, belga, lengyel, magyar, francia gyárak, Bécsben ülésezik. A kartell konferenciájának főtárgya az árak emelése, amit a vas áremelkedésével magya­ráznak. Itt említjük meg, hogy a nemzetközi vaskartell legutóbbi határozatával a nyers-' vas árát egyelőre változatlanul hagyta. Csu-1 pán a sinkartell emelte az árakat minapi pá­risi konferenciáján tonnánként 2 sáliing 6 pennyvel. A ruszinszkói borpiac helyzete. Beregszász­ból jelentik: Ruszinszkóban, de főleg Beregszász és vidékén már szálló igévé vált, hogy „Bor a mi kenyerünk" és Beregszász a vidéke lakosságának tényleg a szőlő egyedüli megélhetési forrása. Ez a megélhetés azonban kissé bizonytalan, aminek elsősorban a szeszélyes időjárás az oka. Például a legutóbbi két óv szőlőtermése, még a munkál­tatást sem hozta ki és az idei, végre eredmé­nyesnek ígérkező termést, gyengeközepesre apasz­totta le a rossz idő. Ehhez hozzájárul a nagy adó­zás és az óriási külföldi konkurrencia, melyet a kereskedelmi szerződések tettek lehetővé, úgy, hogy a ruszinszkói szőlőgazdák nagy részének ez évben magas kamatú bankkölcsönből kellett a megmunkáltatást végezni. A ruszinszkói, de fő­leg a Beregszász és vidéki szőlészetének valami­kor meg volt a világpiaci helye, de ma már el­vesztette jelentőségét, aminek az az oka, hogy mig Csehszlovákiát ellephetik a külföldi borok, addig az itteni bornak nincs piaca külföldön. Sőt a ruszinszkói bor a magas vasúti tarifa miatt még a távolabb eső belföldre sem tud konkurrens ké­pesen eljutni, mert például az olaszországi bor — lényegesebben olcsóbb szállítással jut el Prágá­ba, mint a ruszinszkói bor. — Az itteni szőlőter­melők nem részesülnek kellő támogatásban az állam részéről és úgy szintén nem kapnak ked­vezményt a külföldi itt bevásárolni akaró borke­reskedők sem. így ez évben a lengyel kereskedők inkább Magyarországra mentek, mert ott az ál­lam a polgárainak megélhetést nyújt, a borkeres­kedelmet erős támogatásban részesíti. Beregszász és vidéke termelői mindent elkövetnek, hogy exisztenciájukat biztosítsák és igy közvetve a la­kosság többi rétegén is segítve legyen, ehhez azonban elsősorban állami támogatás kellene. A borkereskedők azzal védekeznek, hogy a ruszin­szkói bor nem diktálhatja az árakat, hanem hely­zeténél fogva a világpiaci árakhoz kell alkalmaz­kodnia, mert különben még ennyi elhelyezési lehetőség sem lesz. A kereskedők és a termelők között foglal helyet „Borszövetkezet“, mely hi­vatva van arra, hogy a termelők érdekeit meg­védje, de itt állítólag csak a nagytermelők talál­ják meg érdekeik megvédését. Most az öt holdnál nem nagyobb szőlőtulajdonosok „Beregszász és vidéke kisgazdák és szőlőbirtokosok termelő és értékesítő szövetkezete" elmen uj szövetkezetei létesítettek. A szövetkezet, melynek elnök-igaz­gatója Kubránszky főfelügyelő lett, most tartotta meg alakuló gyűlését, melyen az ungvári szövet­kezeti központ kiküldöttje is megjelent és mesz- szemenő támogatásra kapott ígéretet. A szövetke­zet igazgatósági tagjai között foglalnak helyet: Kurrnay Bertalan, Kurmay János, Limbach Emá- nuel, Cseh Lajos, Erdélyi József, Tóth József, Lusánszky János, Barát Jenő és Outi János. Ezen­kívül a muzsalyi szőlőgazdák 10, a beregiek 6 taggal vannak képviselve. A szövetkezet tagjai­tól már az idén átveszi a termést és azt közve­títi. A beregszászi szőlő- és borárak jelenleg a kö­vetkezőképpen alakulnak: 10% 520 hl.-ként, 11 — 12% 5—000 korona hl.-ként. A csemegeszőlő­árak 400 kor. 100 kg.-ként. A borszőlő-, illetve mustárak még nincsenek kialakulva Tekintettel arra, hogy az ó-borkészlet igen csekély, az árak minden valószínűség szerint emelkedni fognak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents