Prágai Magyar Hirlap, 1928. szeptember (7. évfolyam, 199-223 / 1826-1850. szám)

1928-09-28 / 222. (1849.) szám

1928 szeptember 29, csütörtök. MBW—WiWKIIllWJimWiMWMLi^llWáimWBBKWiifl ^RKGMiVYAfiíARHIRIíAP­A poprádi származású Béla Casiigiiomi is belerántotia a milli­árdos hadiköícs önpanamába 7 Elfogató parancsot adtak ki egy berlini mulatóhely tulajdonos ellen, aki Gross Béla üzelmeit támogatta — Egy újabb letartóztatás — Bécs, szeptember 27. Egy berlini kőnyomatos laptudósitó azt a szenzációbajhászó hirt közölte, hogy az egyre na­gyobb körre terjedő német hadikölesönkötvény- esalások bűnügyi vizsgálata során kiderült, hogy azokban Castiglioni Camilb is bele van keverve, mégpedig olyanformán, hogy a nemrég letartózta­tott Gross Béla. aki akkor még mint a Foresta vezérigazgatója lépett fel, érintkezésbe tudott jutni a ibéí'sá •pén®esnib«rreil, akii ttaamoiircsfca öt s lehetővé tette számára, hogy ifjabb Stinnes Hugóval végrehajtsa a nagyszabású kötvény- csalásokat. Bármily óvatos formában és fentartással terjesz­tette is a berlini kőnyomain? ezt a hirt, bécsi pénzügyi körökben óriási feltűnést keltett a élőre kell bocsátani, hogy a beavatottak között nem talált hitelre. Castiglioni Camillo bankházának három évvel ez­előtt bekövetkezett összeomlása óta teljesen visz- szavonult a gazdasági élettől. Akkoriban száz százalékig eleget l: " minden kötelezettségének, de attól fogva semmiféle vállalkozásba nem kez­dett, noha tekintélyes vagyona maradt, ami nem volt titok. Ennek a vagyonnak törzse a münche­ni Bayerische Motörwerke tőkeerős vállalat rész­vényeinek többsége. A három évvel ezelőtt meg­indult berlini nagy tőzsdehosszban Castiglioni ezekkel a részvényekkel és ezeknek a észvé- nyelcnek utján elért nagy vagyonnal olyan ügyesen manipulált, bog}' ismét igen nagy gazdagságra tett szert, * ma újból úgy számit, mint Becs leggazdagabb embereinek egyike. Béos pénzügyi köreiben tény­leg tudnak arról, hogy Castiglioni Camillo üzleti összeköttetésben állott Gross Bélával. aki. akkor a Foresta igazgatója volt, de hogy mi­lyen természetű volt ez az összeköttetés, illető­leg, hogy Gross Béla milyen célokra használta fel azokat a tőkéket, amelyeket Castiglioni Ca- millo bocsátott rendelkezésére időről-időre, azt természetesen csak az tudhatja, aki ezekbe az üz­leti ügyekbe be volt avatva. A Castiglioni-ház igazgatója a hozzáintézett kérdésre a leghatározottabban megcáfolja a Berlinből terjesztett híresztelést, amelyet az utolsó szóig hazugságnak bélyegez és jelezte, hogy még a mai nap folyamán hivatalos Cáfolatot is fog kiadni. Parisba szökött a Delii-mulató vezérigazgatója Berlin, szeptember 27. Alig múlik nap, hogy újabb fordulat ne volna a német hadikölcsön- kötvények bűnügyében megindult nyomozás so­rán. A vizsgálóbíró tegnap közölte, hogy súlyos gyanuokokat talált bizonyos Scheindt ellen, aki Becsből jött Berlinbe, itt nagy karriert csinált s amikor megsejtette, hogy iizelmeire rájöttek, sietett kereket oldani. Elfogatóparancsot adtak ki ellene, de még sehon­nan sem érkezett jelentés, hogy nyomára akadtak volna. 1926-ban betársult a Delfy mulatóvállalat pénzérdekeltségébe s erre az időre esik Gross Bélával történt megismerkedése. aki akkor már nem volt a Foresta vezérigazgató­ja, de .még ezen a címen szerepelt. Nagylábon vlt, *z Excelsior-szállodában egész lakosztályt bérek és már javában dolgozott a német hadikölcsönköt- vények átértékelésében. A főhadiszállás a Hotel Excelsior volt. Scheindt elvitt Gross Bélához egy német bárót, akit előzetesen azzal ajánlott figyelmébe, hogy hi­vatalos helyeken tekintélyes befolyása van. De nemcsak ezzel az állítólagos báróval ismertette ’ meg Gross Bétáit, hamisam más aílkiaJlimias eimfbeuelkieit j is szerzett számára és maga is nagy összegek erejéig volt érdekelve a kötvénycsalásokban. Scheindt idejekorán megtudta, hogy baj -'an. elmenekült Berlinből Párisba é onnan figyelte a fejleményekéit. Biiízlbos adtatok vannak rá, hogy Scheimdlt pontosan énttefeüillt a vizsgálat minden 'egyes köirüOirnétniye feliSl, aimiiit az ügynökiökniek kiöSElölnheltieit. Anniikor Hiitnscih IDedt Ifctanbázéaittálk, az 'egyik einikoslt'áirB miéig aznap ©T- utazobt Pániéba Sciheiiindithez, mórt liárvtíiriafttlaig vagy telefonon neim membe énbésér.e adnli, hogy melyik oldalról! fenyeget vetszedieiliern. Vialllóeziiiniü, hogy a iramok ligazeágszoligálitiaJfási toatóiságiak Sohieindlt Jó­zsefet miint osztrák álöempiőlgárlt niem toglj'áfk toilszo®- gálatníi N'éamaetorszáignlak. Hogyan „dolgozott“ Berlinben Gross Béla? Berlin, szeptember 27. Műnél jobban halad a nyomozás a hadii kötvényeik oeaítóifti biüniiigyéiben, parnáii 'tisztábban áll BrüihJ. dir. viizsgáilóbáiró ellőM a tokfék 'agyafúrt miód'szeír, ahogyan a csaillók dol- ®e®kík.. Gross Béláról például ik’idietnüilb, hogy Ber- íwb ögynökea által lidlejiekorán megtudta,, hogy a, német hadiköfrénvék árjegy­zéseinek bejelentését a birodalmi pénzügyi biz­tos mikor kezdi feldolgozni és hogy a bsjelenibéaseik ilajsítomttsása kaöociüilíbelaal egy hóiaapig fog tartami. Ez az li'dő hosszúnak lát­szott Gross Béla előtt, nem 'akart olyan tolaiig vár­ni, míg pénzt tóit, telhiált egy körmönfont módhoz folyamodott, annál is Inkább, merít bisztábaai volit vele, hegy a csalások egy óv muiitán kii fognraik itudódni. Megje­lent ibelhát Berlinben a megszálltoM. 'berülHebek ‘mii- nisabérinimábau és azzal a mesével ÓIM ielő. hogy ő idegem állta.mlpolgiáír Hétiére l'efllceaa námiétibaarát, tudja, hogy a hadiitaölcsönlkötlvényelk válónizáláisa névén a német álilam'kimest árnak miiMókat kelll majd toeft­tniLe, amelyek küilföldare vándoarolniaik, tiehát azt ajánlja, hogy & valorizálás! árfolyamnál ol­csóbban vegye át tőle a német IwTodjaihná kincstár azokat a hadi kötvényeket, melyeket a Burgenlandiban jegyeztek. Neikíi módjában van ezeket a megváltási összegeiket a német ipaTválllaftatokniaik julbtia'ftrm, mélyek mnil- Kiőfcra menő állami megiremdeliésetkeit fognak kapni, a Burgcnland pedig a német kincstártét folyó­sított összegekkel fog a szállításokért fizetni. Ugyanezzel a maifíináilit tonvvél kiséribeteaeittt a meg- szállotít bernietek miruiszibérmmában eg}- Siélkaanip nevű állliitóöagioo holland bankár ás. V vakmerőén kieszelt csalási manőver azonban kudarcot vallott, ment akkor a néniét bobodállm! bejelient'éei helyeken már Ittijastii-omoaták az idiegien kéziben levő kötvények összegét és náijiÖKtiek a saéílihánnioseágolbra. Még egy letartóztatás Berlin, szeptember 2T7. Legfrissebb jelentésünk szerint a hadikölesönpamaima, bűnügyében az ügyész­ség utasítására a rendőrség újabb letartóztatást fo- ganatositett A Delphi-palota megszökött tulajdo­nosának üzletvezetőjét. 3Iax Glaselt vették őrizete be, aki a gyanú szerint összekötő-szolgálatot látott el a Delphi-mulató tulajdonosa és Gross Béla között. A cselKzlovák hatóságok megakadályozzák, Eiiiir Lakács György fiit miniszter siiofenszkói birtokára itiiiasson Budapest, szeptember 27. (Budaipesti szerkesztőségünk telefonjelentése.s Lukács György, volt miniszter, aki tudvalevőleg egyik legtekintélyesebb szószólója a magyar ki­sebbség ügyének, a népszövetségi ligák uni­ójában és az interparlamentáris konferencia ülésein, külföldről Budapestre érkezett és in­nen akart a nógrádmegyei Nagyhalom köz­ségben lévő birtokára utazni. A budapesti csehszlovák követség azonban nem adta meg a vízumot Lukács Györgynek. Mindenféle ki­fogással huzták-halasztottáik a vízum ügyét. Azt mondották, hogy a pozsonyi országos hi­vataltól kell kérni az engedélyt és hogy az illetékes faktorok nyári szabadságon vannak. A magyar külügyminisztérium is akcióba lé­pett és Prágában lépéseket tett ebben az ügyben. Egyik hatóság a másikra hárítja a felelőség kérdését s Lukács György még a mai napig sem kapta meg a vízumot, hogy szlovenszkói birtokára utazhasson. Újból felbukkantak a rejtélyes merénylők egy morvaországi erődítmény környékén ölmiitz, szeptember 27. Hivatalos jelentés alapján számoltunk be tegnap arról a. titok­zatos merényletkiséretről, amelyet a Nemhof melletti nyolcas számú katonai erődítmény lőporraktára ellen követtek el ismeretlen tettesek. A hivatalos vizsgálat egyelőre a. sö­tétben tapogatózik és egyetlen konkrét nyo­mot nem tudott találni. Ezt a kísérletet még küiönöesbb színben tünteti fel egy hasonló merénylet, amely mára vir­radó éjszakán játszódott le a Krönau mel­letti tizennyolca? számú erődítmény falai tövében. Éjszaka egyóra tájban a katonai őrszem ku­tyája vad csaholásba kezdett és elrohant abba az irányba, ahonnan két emberalak közeledett az erődítmény felé. A kutyát nyomon követte az őrszem, akihez egy másik katona is csatlakozott. Midőn az idegenek közelébe értek és azok észrevették, hogy a katonák lövésre emelt fegyverrel jön­nek feléjük. eszeveszet futásnak eredtek. Az őrszemek alarmdrozták az őrséget, és je­lentést tettek a helyőrségi ügyeletes tisztnek, aki autón sietett az erődítményhez és nyom­ban bevezette a kutatást. A két idegen férfi lábainak nyomait egy ideig tisztán kivehet­tek, de azután eltűntek a nyomok. Amint megállapították, m idegenek körüljárták az erődítményt és igyekeztek azt a helyet kiszemelni, ahol a legkönnyebben jnthatnak át a falon. A titokzatos ismeretlenek újbóli felbukka­nása széleskörű katonai óvintézkedéseket vont maga után s a helyőrségi parancsnokság, amely mind­két eset vizsgálatát a legnagyobb diszkréció mellett vezeti, ma parancsot adott az Olmütz- környéki erőditmények és lőporraktárak őr­ségeinek megerősitésére. PiMszki marsall Báthori Istvánt a lengtelek legnagyobb királyának tartja A Romániában időző lengyel ex-diktátor látogatása a kolozsvári egyetemi könyvtárban - Gyulafehérváron Mailáth püspöknek a vendége Kolozsvár, szeptember 27. Pilsudszki Jó­zsef marsall, a lengyel politikai élet legmar­kánsabb alakja, néháuy hét óta egy kis ro­mániai üdülőhelyen tartózkodik. Szerdáu este váratlanul megérkezett Kolozsvárra, hogy az egyetemi könyvtárban tanulmányokat folytas­son, mivel Báthori Istvánról, Erdély nagy fejedel­méről tanulmányt akar írni a vilnai egye­tem számára, amelynek diszdolctorává avatták. Báthori István egyben királya volt Lengyel- országnak is és hogy mily nagy becsben ál­lott. személye, kitűnik a lengyeleknek a kö­vetkező nyilatkozatából: „Vagy soha ne szü­letett volna meg, vagy ha megszületett, örökké élne.“ - ’ Pilsudszki a könyvtár két vezetőjével. Barbul Jenővel és Kelemen Lajossal barát­ságos beszélgetésbe elegyedett és beszélgetése folyamáu kijelentette, hogy Báthori István Lengyelország legnagyobb királya volt, akinek uralkodása a lengyel történelem legdicsőbb lapjaira tartozik. A marsall kérte a könyvtár vezetőit, állítsa­nak számára olyan anyagot össze, amelyet tanulmányához fel tudna használni. Az anyag nagy részét átadták a marsallnak, áld azt ki­válogatta, jegyzeteket csinált és egyik-másik könyvet magával is vitte. Pilsudszki, aki a városban inkognito.. tartózkodott, csütörtökön Gyulafehérvárra utazott, ahol Majláth Gusztáv gróf püspöknek lesz a vendége. Gyulafehérvárról Brassóba megy, onnan pedig Bukarestbe, ahol nem mint egyszerű .fürdővendéget, hanem mint Brockway teherautók, autóbuszok 1 « legtökéletesebbek — Kérjen ajánlatokat MOTOR IMPORT, Bratislava, Royko-u. 2/a. 8 Pilsudszki marsall ünnepélyes fogadtatásban részesítik. A marsall a jövő hét végén már visszautazik Varsóba, hogy ujult erővel lát­hasson hozzá az aktív munkához. Érdekes, hogy ugyanabban a szállóban, amelyben Pilsudszki megszállt, ugyanaznap Anghelescu hadügyminiszter is lakott, de a két magasrangu katona nem vett tudomást egymásról, mert nyilván kerülni akarták min­den találkozásra alkalmat adó eutrevue lát­szatát. Pilsudszki egész romániai időzése alatt tartózkodik a politikától és a politizálástól, csupán az utóbbi évek folyamán megrokkant egészségét akarja helyreállítani. A marsall egyébként nem csupán kato­na, diktátor és államférfiu, hanem rendkívül sokoldalú ember, aki ifjúkora óla rendszeres tudományos kával foglalkozik és már számos értékes müve látott napvilágot Báthori István történeti személye iránti ér­deklődése is régebbi keletű, aminthogy a marsall már régebbi idő óta foglalkozik azok­nak a nemzetközi kapcsolatoknak a feluoigo- zásával, amelyek Lengyelországot más álla­mokhoz fűzték. Colembia és az EgyesOt Államok súlyos petróleyinkonfliktiisa Bogotá, szeptember 27. Az Egyesült Álla- mok kormánya és a kolumbiai kormány kö­zött ismét heves konfliktus támadt, mert ame­rikai illetékes körök azzal vádolják a kolum­biaiakat, hogy angol petroleumcégek zsoldjá- ban állnak. A mostani konkrét esetben ötmil­lió hold petroleumf'öldről van szó, amelynek a koncesszióját a kolumbiai kormány a közel­múltban Amerikának adta meg. Hosszú ideig komplikált versengés folyt a brit és az ameri­kai vállalatok között, hogy ki kapja meg az értékes és még kibányászatlan olajmezőkei. Végre Amerika győzött, de két hónappal a koncesszió megadása után a kolumbiai kor­mány visszavonta az engedélyt. Erre a wa­shingtoni kormány december 17-én a bogotái kormányhoz jegyzéket intézett, amely ameri­kai felfogás szerint pusztán arra szolgált, hogy érdeklődjék és tájékozódjék a kérdés­ről.'A kolumbiai kormány viszont zsarolási kísérletet és az állam belügyeibe való avatko­zást látott benne. Űribe kolumbiai külügymi­niszter nemrégiben fölolvasta a parlamentben a jegyzéket, amely a képviselők között óriási felháborodást keltett. A miniszter szerint a kolumbiai kormány semmiesetre sem befo­lyásolhatja magát és nem engedi, hogy szuve- rénilását diplomáciai intervenciókkal meg­sértsék. A kolumbiai kormány egyelőre nem válaszolt az amerikai jegyzékre, de a közel­jövőben bizonyára éleshangu jegyzéket intéz 'Washingtonba. Amerikai részről a legna­gyobb figyelemmel kisérik az ügy lefolyását s bármily komplikáció támadna belőle, az Unió miudent el fog követni, hogy polgárai­nak életét és vagyonát célszerű módon meg­védje. Iz orosz lolsztojlánusok Moszkvában nyilvánosan tüntetlek a szovjet ellen Riga, szeptember 27. A Tolsztoj barátai­nak és tanítványainak szövetsége engedélyt kapott arra, hogy Moszkvában nagy nyilvános gyűlés keretében ünnepelje meg a Tolsztoj- oentenáriumot. Ez a gyűlés váratlan és nagy­méretű politikai tüntetésre adott alkalmat. Valamennyi szónak, köztük Tsertkoff, a tol- sztoji eszmék világhírű terjesztője, valamint Gorbunof.f és Guieff nagy merészséggel és élesen kikeltek a szovjetkormány által al­kalmazott erőszak módszere ellen. A gyűlés inditványt szavazott meg, amelyben tiltakoz­nak a hatalomnak a nép vallásügyeibe való beavatkozása, az ifjúság elerkölcstelenitése, valamint a polgárháborút szolgáló hivatalos propaganda ellen. Egy másik, ugyancsak az ülésen elfogadott határozati javaslat itltako- zik az iskolák militarizálása ellen, követeli! a halálbüntetés eltörlését, a sajtó- és szólás- szabadságot. Figyelemre méltó a jelentés szerint az a körülmény. hogy a gyűlésen résztvevők legnagyobb résre gyári munkás volt. Csehszlovákia egyetlen szépirodalmi képe hetilapja a Képi! H6ft október 1-én jelenik meg

Next

/
Thumbnails
Contents