Prágai Magyar Hirlap, 1928. szeptember (7. évfolyam, 199-223 / 1826-1850. szám)

1928-09-28 / 222. (1849.) szám

1928 szeptember 28, esStörtSk. 'Pl : •MAfífeASt-KlRLA^ 17} szörnyű robbanási Spanyolországban Fölrobbant a melillai erőd — 57 halott — A szerencsétlenség lesújtó hatása Titkos szervezet létesült Beigrátta a bontót vezérek meggyilkoláséra? Zágráb, szeptember 27. Kirnjevics pa- raszrtpárti képviselő, a panasztpárt vezértóit- Ikiára, megbázhaitó helyről tudomást szerzett arról, hogy Belgrádban titkos szervezet léte­sült azzal a teliacLafctia'l, hogy Krnjevicseit, Ma- csek elnököt, valamint Predavec alléinököt meggyilkolják. Krnjevics ki jelentette, hogy Belgirádból naponta özönlenek Zágrábba a fenyegető levelek és hogy életét sem érzi biztonságban a többi horvát vezérekkel együtt. Törvényjavaslat a közigazga­tási bírái eljárásról Prága, szeipitteimfber 27. A fcarrmány ia eaeiraáltiufi- hm it'örviéraiyjavaBillatet nyújtott Ibe a közágtara^llásii büratető jogiról. A köffigazgatási kihágás fogalma alá olyan cse- lokmónyek esnek, melyek üldözése a poliüikai hatóságok, az államreindőrség hatáskörébe tar­tozik. Rifhágtáieérit tmegbüiateftoii senikiilt seim tehet, ihia a bLtulfieJtonidiő c&eítekim'ány olyan ddlőbetn törtiánlt, aand- kor a kliháiglálslt eldtoviettő saemiélly niean vc*!!t 'bímtert- faebő. Vaigj'iiia, osoíkis olyan közrilgtaEgialtiáigi dietliíldiu- muok bönbe'ühíettiök, eimelyeik bent az onszáigíbom 'tör­ténteik. Köaligiaagaliiási dierüktiuiméMt eemkilt ü jkjüittöM száméira kiíBzoilgáOíiarttnli nieim ölelhet éle toülfölkiöa (kri.- szaiboüit büntetéseik az országiban nieim IhiaíjlUhatóík végire. A bürotertihetőséget kizáró 'heszámiithatntlanság fogalma a törvénytjaviaislliatilban mgyaaaiz, rniinlt az álbailámtoa 2>iiniIiertíőijo.gti törv^éiniyben. Eszertint büinlfteithiertielüJieín az ojm'eznvaiiXKl'oélk gyenigeellimiép, a tett ^követésekor bcHzáműbhaltaiífian egiyidn .Iezáíko&sáig nem meiuJtesiit a büncseiekmény buntöbSjogti köveik ez rnónyei aöióü, ment az áEÖietiő a saját Mbájóből kanüllt dlliös áEaipöb- ba, ez áfiiapoiljbain eJköveiíieílt tettei ért ifeHieflőg. A Ibün- tetbbeíőaág lkjaiba tára a <trizan.ni egyedik éGleftév. Az a vétség, amely ugyan közigazgatási kihá­gásnak tekinthető mint ilyen büntethető volna, aibbam az esetben, ha hivatalos kö teles­ségteljesitéskor történik, nem büntetiliiető. Továbbá olyan vétség, aimefliyleit dLyam áöfliaportfbam ikiényszenüUt etükfövetnii a tettes, hogy ezzel egy m- gydbb veaaéfiyt eCh«flr.!!»ori', péMáral teötó, szalbad- isájge, vagy a. viagyoöia eöUein jirányuík5 veszélyt, ugyancsak nem foümlttelifjeftő. A báihteíbheftősóg meg- ' álöaipiMsa hanyagság esetében is ímegieinigedfheifcő. A kiiháigjási kisérlBelt nem Mnltebbeiíiő. Ha a törvény Bzonlbam bizonyos n©nnü Jkiteérfileitiekiiie kimondljia a ibümibeöihieibőöéigielh, úgy a íegienytoéibb büntetés staalb- toalbő ki Az etevüitósne ^’ocmtlko2}ó^llag a küveiflceafiteert tor- fcaönnaraza a jannasöalL Aa elévülés kihágásoknál hat hőnap. A büntetéseik bvoayots dlelllkbumokérrtt a IkövetlkezJők: pénzbírság 5000 koronáiig, vagy Dizarunógy napig fteffijedő fogház. Ott, ahöl pénzbírságot vagy szabadságve-í- iőst alternatáve leket kiszabná, a pénzbüntetés al­kalmazandó. A fagaázbüirttetéé csak ágiéin kotmoly esöbekniél, pdl- diáruil haisonf-ió kiiMgáeok miegiiigmiéiICrésétniél. Az eny- hitbő könüliintenyeikre, továbbá a vagyoni 09 csaiMdá álüaipoibra ibeikűafieittal íkuöl team. EM>eai a jarvesCiait a dieiliilkbuimiok cesaegeeilíáséit fe alávette. Ha vaiHaikliit <böbb kihágásért BuéCll mcg- büntetei, aimialyejke't etgyezcüú vagy iböbbszörös cse- Hökmáninyél köveitó'lt ól, úgy a bonlíieibését össaesi- tená Iieihét oöyformén, hogy a büntetésit a' legsúlyo­sabb dieiikíiuim eÖBpjám kieliü ‘Iniiménnii. KöíigíJzgatásd kihágásokért a büntetést csakis •oljárás lefolytatása után lehet kimérni. Az edijáirásrta a köihígatfgiaibáei eiiráiráisoikról szóilló 1928 január hónapban Hőéit rendieölkezésíeik érvényeseik. A köziigazgaitájsi kilMgásoík iiötíiözié9ére dii'llébéíkes ha­tóságok, a járási tóvafc'ldk, iűtebve a vánoei tbamá- osok, a jegyzői hivaiiad és saját halhátíkanük kere/bén belliül az áiíiliami nendcln&égielk. Olyan ibertü/eeeíkeit, aíkűket ifaedJíteax érnek s a haibó- ságok é’löbt tomieire'JIisniek e a ^einiélrjnazonoesáigot niem Sebet azannail megtálífapffiamii, aveigy tbei'tteniénéte uMn EoegezökbeCc, vagy edbuijliak, vagy szökési kálsérlliébeit tetteik, a heilysainen öle Hlelhieft teiröózbaftnii. A há'Zkiuitlaltáera és szeméilyi mblozásna ■voniait- kozólag az áflltailiánios büntetőtörvény nendieffilflezésed érvényeseik. Melilla, s?etembor 27. Éjfél után negyven perccel, amikor a közönség épen hazafelé tartott a színházból és a mozikból, váratlanul fölrobbant Cabrerizas Baj is erődje és maga alá temette teljes helyőrségét. Az eddigi je­lentések szerint a szörnyű katasztrófának 57 emberáldozata van, a sebesültek száma pe­dig meghaladja a kétszázat. Az erőd közelé­ben levő házak súlyosan megrongálódtak, az összes ablakok kitörtek, a lehulló kövek és téglák számos embert megsebesitettek. A város lakossága kezdetben azt hitte, hogy a föld reng, de a szerencsétlenség híre csakha­mar városszerte elterjedt és mindenfelé óriá­si pánikot keltett. A szerencsétlenség ször­nyű képet nyújtott. A szomszédos házakból órák hosszat hallatszottak a segélykiáltások s az általános zavart az is növelte, hogy a város villamossággal való ellátása azonnal a katasztrófa után megszakadt, a fölrobbant erőd környéke koromsötét maradt. A mentési munkálatokat lámpa és fáklyaSénynél kezd­ték meg 8 néhánv óra múlva megfeszített erő­vel sikerült az áldozatokat a romok alól el­Eomárom, szeptember 27. (Saját tudósí­tónktól.) A komáromi rám- kát esperesi ke­rület papsága kedden tartott ülésében foglal­kozott a főegyházmegy© ezéfcd arabolásán ak ügyével, melynek a terve időről-időre meg­jelenik a sajtóban. Ezzel a kérdéssel még a nyár folyamán foglalkozott a nagytapolcsányi esperesi kerület papsága ée egy memorandu­mot dolgozott ki, melyet tárgyalás és elfoga­dás céljából megküldött minden esperesi ke­rületnek. A tapolcsámyi memorandum foglalkoztat­ta a komáromi esperesi kerületet is, ennek a lényege abban foglalható össze, hogy ha az országhatárok szerint való szétvá­lasztás meg is történik, magában az esz­tergomi főegy házra egye dunáninneni ré­szében ne legyen változás. A memorandum utal a főegyházmegye törté­nelmi tradícióira, melyek alapján annak in­tegritása mellett tör lándzsát. A felmerült hírek szerint ugyanis az egy­házmegye nagy kiterjedésére való tekintettel — főleg azonban nacionalista szempontokból — annak olyan megosztását akarnák keresz­tülvinni, hogy az a nyitrai és rozsnyói egy­házmegyékhez csatoltatnék egyes részeiben. Nyilvánvaló ennek a célja: a kompakt tömegekben élő katolikus ma­gyarság szétosztása, mely ebben az eset­ben törpe minoritássá változnék. Ma 350.000 magyar hivő él a Nagyszombatból igazgatott főegyházmegye területén, amely számbelileg és súlyban is tekintélyes és min­den tekintetben megérett arra, hogy mint magyar püspöki megye jöhessen tekintetbe. Ez a megfontolás vezett© a komáromi es­peresi kerület papságát de határozatában, amelyben csatlakozik a memorandumnak ok­takaritani. A katasztrófa egész családokat megölt. A város előkelőségei és gazda embe­rei nagy pénzösszegeket bocsátottak a város rendelkezésére, hogy a kárvallottakat fölse- gclyérzék. Az erőd környékén kizárólag rend­kívül szegény sorsú nép lakott s az áldozatok legnagyobb része közülük került ki. A spanyol kormány hivatalos jelentése szerint a melillai robbanásnak mindössze 30 emberáldozata van, de a sebesültek száma kétszáz. Az áldozatok között tíz katona szere­pel. A sebesültek nagy része nő ég gyermek. Ahol tegnap az erőd állt, ma csak egy hatal­mas lyuk tátong. A marokkói spanyol hadve­zetőség véleménye szerint a robbanást sem- miesetre sem okozhatta öngyujtás, mert a kö­zönséges lőport, amely fölrobbant, csak mes­terséges beavatkozással lehet lángra lobban- tani. A katasztrófa óriási feltűnést keltett Spa­nyolországban annál is inkább, mert a lakos­ság alig ocsúdott még föl a vasárnapi madridi szdnházkatasztréfa borzalmas hatása alól. fejtéséhez, hogy az ősi egyházmegye ne da- raboltassék szét és ne csatoltaseék idegen egyházmegyéikhez. Azonban a komáromi esperesi kerület papsága fentartja korábbi határozatait is a magyar püspökség ügyében és annak felállítását szükségesnek és fontosnak tartja. Hogy régi álláspontját fel nem adja a ko­máromi esperesi kerület, abban az az elgon­dolás vezérli, hogy a 350000 magyar hivő, aki egy széles sávon él Pozsonytól az Ipolyig, számánál fogva, de nyelvi szempontokból is eredményesebben kormányozható egy ma­gyar püspökség utján, mely a magyar pap­képzés ügyét is eredményesen tudná megol­dani. A komáromi esperesi kerület nem tud­ja helyeselni a nagy területű és kiterjedésű egyházmegyének olyatén megosztását sem. hogy az a nagyszombati és az esztegomi (Esztergom helyett természetesen uj dunán­inneni székhellyel) vikariátusok utján kormá- nyoztassék, mint az a régén is történt. Ebben az esetben a magyar hívek ketté osztatnának és Csallóköz egyik fel© Nagyszombathoz tar­toznék Mátyusföldjével együtt, mig a másik része az esztergomihoz, amely megosztás a nyelvi nehézségeket nem csak hogy meg nem oldaná, .hanem még inkább fokozná. Azok a magyar esperes-sági kerületek, amelyek még nem foglalkoztak a tapolcsányi kerület memorandumával, bizonyára megfon­tolás tárgyává teszik a komáromi kerület ha­tározatát, amely az idegen egyházmegyék közt való szétosztás tervét elutasítja ugyan magától, de viszont a főegybázmegyének szlovák és magyar részekre való szétválasz­tását megokolt szükségnek tekinti úgy egy­házi érdekből, mint magyar nemzeti szem­pontból. A pozsonyi horesztényszodaiista munkás­ság a drágaság ellen Pozsony, szeptember 27. (Pozsonyi szerkesztőségünktől.) A pozso­nyi keresztény szocialista munkásság szeptem­ber, 25-én, az* országos keresztényszocialista párt hivatalos helyiségében népes gyűlést tar­tott, amelynek tárgya a drágaság elleni tilta­kozás volt. Khade Béla központi szakszerve­zeti titkár nyitotta meg a gyűlést. Vircsik Ká­roly, a szakszervezeti tanács alelnöke üdvö­zölte a szép számban megjelent munkástest­véreket s hangsúlyozta a napirend fontossá­gát. Utána Böhm Rudolf, a szakszervezetek és a párt főtitkára emelkedett szólásra. A cukor­ipar kartellje — állapította meg — a cukor megdrágításával megindította azt a drágasági folyamatot, amely minden vonalon érezhető már. A köztársaság kormányai mindig azzal dicsekedtek, hogy a munkásokat hathatósan megvédik a tőke túlkapásaival szemben. A gyakorlatban azonban azt láthatjuk, hogy a szervezett nagytőke altkor indíthat támadást a dolgozókkal szemben, amikor érdekei ezt épp megkívánják s a kormány ezzel szemben tel­jesen tehetetlen. A munkásszervezetek ellen fel tud lépni és érezteti kemény kezét, a nagytőkéhez azonban nem mer nyúlni. A cu­kor* árának emelése teljesen önkényes volt. Az általános ártírágitási törekvésekkel szem­ben a munkásság csak ugv védekezhetik, ha teljes szervezettségével ellenáll és ezért fel­hívja a hallgatóság figyelmét arra, hogy a munkásság szervezetlen részét is hozzák be a szervezetekbe, hogy azok nagy erőt képvi­selhessenek. A főtitkár nagyhatású beszéde után Ubor Géza szakszervezeti titkár német nyelven be­szelt. Az értekezlet ezután az alábbi határozati javaslatot fogadta el: A keresztényszocialista szakszervezetek felhívják a keresztényszocialista munkássá­got, hogy alkosson egységes frontot a drága­ság ellen és egységesen támogassa a keresz- tényszocialita szakszervezetet a drágaság el­leni küzdelemben, amely végeredményben az összmunkásság és a fogyasztók éredekeit szol­gálja. Egyben föliratot intéznek a kormány­hoz és az illetékes más fórumokhoz is, hogy haladéktalanul tegyék meg intézkedéseiket a napról-napra emelkedő drágaság növekedése ellen és az újból életre kelt lánckereskede­lem ellen. A munkásság felfogása szerint a drágaság emelkedésének meggátlása e,gye­dül a kormány kötelessége és minden mu­lasztásért egyedül és kizárólag a kormány fe­lelős. Október l-éa jelenik meg a Ul iBT Hét A frsnda iégügyek veiatésa s$y klife-a lesüt Paris, szeptember 27. Eynac francia lég- hajózási miniszter a tegnapi minisztertaná­cson végre elérte azt, amire hivatalbalépése óta törekedett. A minisztertanács végre bele­egyezett abba, hogy nemcsak a polgári repü­lés költségvetése, hanem a hadügyi és a ten- gerészetügyi léghajózási költségvetés ellenőr­zése is az ő hatáskörébe tartozzék. A párisi szakértők nagy örömmel vették tudomásul a minisztertanács döntését, mert a francia lég- hajózás bajainak végleges orvoslását várják tőle. Hogy mennyire szükséges volt ez az át­csoportosítás, azt többek között a francia kí­séri éti repülőterek megoszlása is mutatja. Eddig négy kísérleti repülőtér volt, mert mindazok a miniszterek, akik valamiképpen érdekelve voltak a léghajózásban, külön re­pülőteret kértek és tartottak fönn. Hí esitergoml í szlovenszkói papsága ai egyházmegye széfdaraMása ellep A komáromi esperesi kerület papsága fentartja régi álláspontját a katolikus magyar püspSkség kérdésében i i ¥ 3 ÍSk I I Éi

Next

/
Thumbnails
Contents