Prágai Magyar Hirlap, 1928. szeptember (7. évfolyam, 199-223 / 1826-1850. szám)
1928-09-27 / 221. (1848.) szám
6 1928 szeptember 27, osMgartfflc. ^^gaiAWAarhirlap Az uj iskolai léíévvel aj lendületet vesz a havi egy-ebéd akció Prága- ezepttieimibeff 27. LegmitóÜisó layugttlá&áöuiník óba >a IhflívfiHeigyefbédMaikicdió feafpc&án ia fiődteűsoOiali: magyar tmisnaialalíaipTia a köveltlketóő uijialbib adltímáiniyok érkeztek: Balogh Válklboor Zeéfliy 60. öziv. Hfllaivtaiceelk Atnri- ffiáaii'é Seüim'eicMttyia 5, LafcodiaOlmli gyüjjltlés Roasmiyiő 55, özv, Széjpdlalky Mliltelyiiué lasoiyéttle 5, özv. Peliér Lajosáé Afenöigzíatiina 10, CaiÜrn Ferenc iSpimidjet- •miiMe -10, Koylkió Alfréd Upaflc 20, CoimiiicLets Károly HoíMqs 25, Dévai mlaigyiar aeatalt 200, Dévay Emii! Riiaszeben 10, ÍN. B. S. Trneweeéin 10, Bamcay Osakálnnjé Böszjteroöbáiuyia 20 K. Droppa Ernő gyiigibése Niagyeaűílló: Dnudíildh Endre dir. 50, BhreinifeOld FerdüináMd 30, Giultitmuaimn Károly 40, N. N. 10, Kopek Imire 50, ÍN. M. 40. N. N. 10, N. N. 10, Drappá Eraíő 50, Bapmigiairtfieai Gyiulia dir. 30, Niagjy Amidrnás 80, Biemklő L. 20, IWetsz Oszkár 50, iK&milley László 10, Fölbnántek Gyfullla 10 korona. A iboimuaOg'aii nueineiaiüininiepsiég lereidimiényie 1880 korona. A jelien. étezáimioffláBBall a inUettiaaalap 2580 kortonáJval gyarapodott s a folyó ptíljgiárii érdben, a iktiinttfflevőségekík'ell legyiüJíft á!tllé|p|tie a 109 earet. A mégieibben. niyaigtjáajoitít pefeőoi. gjyiüpé®, imiefljy aiz ottam nef. leómiyíkör sniemie® tazigiafllmáit dlilosérlL, an'iinlt jefeniíietltiiük, 1154.70 K-vafl. aáinullt. A saélp ö&szeig a toöveltífaeBŐ aidioimtániytolklböl gyűlt össze: Rét Egyház Beífeőc 100, Duroi János WkléiSB 20, Stzelpiességi Bánik pieflisődi IkáreaiidieflJlBégie 100, Befli- söc váróé 50, Csapó Imre 10, öav. (Hiémegjhy János - né 100, Kasza Lajos 5, Buliéin iMiiiklós 2, iPioüyáík János 2, Csapó János 2, Amhruzis Mivláin 5, Varga Amdlrás 1, Csilk János 3, öav. Saüicfe Jáinósné 1.50, Priszltapnyálk Bál 8, öav. Tóílk JánoSaué 8, ÍBeazeig András 1, Lukács István. 1, Beffierz Anda'ás 1, id. Fankas Lajos 1, tílfj. Szőr István 2, riifjj. Farkas Lajos 1, M. Balén Lajos 2, Tőitih János 1, RoSÜsovűicsnió 2, Dníllaii Aindirlás 1, Biáasefc KaimiiHó 5, Spierváik János 2, ;Koncz János 2. Samiernek iSándtornó 10, Niagjy János 10, Vagy Vdllmia 10, öav. Kardia? Jániosmlé 1, Glergjellty Ferenc 2, Cservény! János 2, Sehiöinimiotl Jóasefné 5, Lőrinc® 'Sándor 10, Boros János 1, Gombos István 5, Csfeii Gáspár 5, Varga Islbván 5, Letf- 'löorvács Sámuel 2, Molnár Lajote 3, Koaliik Imire 3, B'enlke 'András 5, Oraveca János 1, Kocsárdii Lajos 2, Berdiilk Va’woe 1, Tilmór János 1, dffij. Konca Istfe- ván 2, SlUWng János 3, Ktairdós Lajos 5, Konc® Jó- Tfidf 2.50, Pásztor Bál 2.50, Kasza János 2, ■Gyorlí'fy Géza 2, Király Bálintné 2, Bepkla László 5, Baipp ■Málklós 5, öav. Mobilár Jánosné o, öav. Allmásy Jó- jzséfeé 5, NI N. ‘ 10, dr. Géecíhieíiffc 20, Gienosi Sáímiuiefl 2, Bpavdos Anna 2. Kairdios István 2, Kon.cz Jiuidliit 10, Jmdnufözák 'Márton 5, özv. Kloncz Miühályné 5, KeÜmer Károly 1, Luimálöaeik G vnla 10, Kollár Bélámé 6, T:9dhamípáné 1, öav. Simon Istvánná 3, Ho- ráikmé 5, Homolyné 1, Kenyeres Imrén é 3, Samierielk Kálmán 1, Homoly Lásalló 1, GotitiMrd Iván 2, Csifk Sáanaiel 5, Oravszki Lászílló 2, Tóth István 1, Topor István 1, Gl'oceelk Isltiváln 5, tlrten Lajos 2, Pásztor Sámuel 2, özfv. Anitái Isbvánné 2, Bensftiein Milksáné 5, özv. Sebő IStvánmé 5, öav. Selbő Ödönné 5, Be- Jesin János 3, özv. Ma'tós Banáiané 5, Tákács János 2, Clehus Lajos 2, N. N. 2, öav. Sebő Sálmneflbé 5, Maltnár Mlkfllóe 10, Beme Károly 5, Pulién Márton 3, Ambrus Sámuel 2, Téhmányá Amdrásmé 2, Csapó Zsuzsanna 5, öav. Bálán Istvánná 2, Szűk János 15, Pulién 'Sáimuél 5, Szives Bálint 2. Kairdios Lajos 2, Molnár Sándor 1, Hunyák János 2. Farkas Lajos 2, Szabom László 5, Pono István 2, ÍN. N. 5, N. N. 2, N. N. 2, K. I. 2, Pulién Sándor 1, Btakulá Rezsiő 10, •BreljtbaTlt Ferenc 3. Brejitlbarit Jenő 3, Sobwnrcz uitó- dáí 3. Ftoohler Lipó't 5, Bing Ignác 23, Wiallter iDiez»ő 12.70, Tarr Imre 5, özv. Simon Sálmuieiné 2, Sillliing András 2, Ladon János 2, Biing József 1, Farkas ■Károly 2, Boros András 2, Beeze István 2. dlflj. özv. Tóth Sámueiné 3, Tólb István 5, Puliién Andor 2, dr. Karsaii 5, Beiiufcács Béiá 2, Bellukács Isítván. 2, Mottr’ái Gyula 2, Duzsa Lajos 2, Bukó Zsuzsanna 5, öav. Bukó Miháliyné 1, Diiiariliöka 2, CaéfcuS Isitlvám 10, TofffeitöMer 5, Lőrincz László 10, BapierSik András 20, 'Zsanxia Jánosné 5, BakaH Diezsőnjé 5, Dusza Sándor 3, Brtíjitbaint Ernő 5, MllhalMk 5, Pászitor András 2, Jankó István. 5, Uríbán Károillynié 5, Mialtós Jenő 5, Nagy Bertalan. 5, Dávid Ferenc 5, Pemémiyi LáSzilló 10, Balén Lajos 2, Veozko ÍBiílá 3, Nemioskio János 2, Csapó Kálmán. 2, Tóth János 1, Klonoz, Látezllló 2, ifj. Csik János 1, .Ambrus Sándor 2, Zonicsnienoky 1, Ocsenás 5, Wiilllriiol H. 2, Bodolilló János 2, Ambrus Károlty 1, Biellulká'cs 'András 1, Kardos András 5, Szabó Sándor 5, Silüiing István 4, Ceilk Sándor 5, Ambrus Józsefed 5, özv. Girünlfelidler Jáiniosmé 5, Kurpár Béla 4, tiífj. Ginéül Jánosné 5, Szőke Mván 5, Simon. lötván 2. N. N. 5 .Molimálr 2, BOliloz 1, Uirtoán Sándor 2, Garami Lássfő 3, Cíiinovszíky Ödönné 10, TlOnmiS'Zka 10, OlivashaítialtfUan 5, X. pufiás 5, Hegedős 10, Dávid IBt)vám. 5, Kasa István 1.50, Ronye’cz Mihály 5, Palcso János 5, Baiitios 1, Gnrnldb. ISJtván 3, Szliamitnia János 10, Löbi Lászllló 5, Bergsbein Miilksa 5 korona. 'Az uj szeimieszlbefrrel' a gy üijtélsi aíkioiió éllé uj föladatok járuOmalk. A mienaalbiiBOiíltiság a itáTsadalloim 'táimogaliiáigía arániyálbam. Ikászéillesdítiellítie prognamiját s az eirdéiiiilieg csak Prágában fennálló dtálkimienza ke- lyeifit PotzBonyban, Brünniben, Reiiidhepibergiben lés Bo- denbadibian monzakedivezményelklbeni réiszesálhétlte a szüQíiöBlíödŐ imlagiyiaa* dlfj'akalt. Az iuj lUaintavvel a Begéüyt ligénylő ílfijak száma iis 'eme/llkedik. A miaigyár sziv- mellv meg kelti hallllianna ezt a segélykérő sziőzaitiolt: és gz őszi félévben, aki csak teheti, miindön. szöoven- szkó'i ós mezimedlvód. imagyar icsalád, ifxyvábtora liis foBudapest, szeptember. Az iskolát ma is sokan a fertőző betegségek főforrásának tartják. Részben talán jogos is e felfogás, de ha közelebbről vizsgáljuk meg a kérdést és kissé a statisztikát is segítségül vesszük tanulmányainknál, úgy arra a paradoxnak látszó eredményre jutunk, hogy a köztudat az iskolát rosszabb színben tünteti fel e téren,mint az van. — A fertőző betegségeknek elterjedését nem főleg az iskolák okozzák. Igaz, hogy a tömött, zsúfolt osztályok — ha egy-egy fertőző kórban szenvedő gyermek falaik között egy ideig tartózkodott — több megbetegedést fognak produkálni, melyek az osztályba került fertőzött gyermek bajával kétségkívül összefüggésben vannak, de ilyen esetek főleg csuk a fültőmirigylob és kanyaró esetén szoktak kiterjedtebb helyijárványt produkálni, mert már akkor következik be a fertőzés, amikor még a jellegzetes tünetei e két kórfolyamatnak a laikus által csak nehezen ismerhetők fel. A diftéria és vörheny nem igen okoz igazi kiterjedt iskolai járványokat, mert a kórokozóval szemben való fogékonyság nem oly nagy s mert jobban is félnek tőle az emberek és elővigyázatosabbak a szülők is. — Az iskola tulajdonképpen a fejlődő szervezetre nem ideális, de mint szükséges rosszat, mint adott ártalmat kell felfognunk s mivel jobbat helyette bevezetnünk nem lehet, nézzük, hogy káros befolyását hogy lehet a minimumra redukálni. Mielőtt azonban a károsodással szemben védekezni akarnánk, ismernünk kell az ártalmak lényegét, amelyek ellen védekezni akarunk. Az iskola ártalmai többirányuak: elsősorban is a gyermekek hosszú ideig kénytelenek a tantermekben tartózkodni, melyek levegője, különösen a régibb épületeknél, nem mindig elsőrendű. Tehát a gyakori szellőztetés, a tízperces szünetekben az osztályoknak kiürítése és alapos szellőztetése elengedhetetlen postulatum. Az az ellenvetése sok aggódó szülőnek, hogy a gyermekek megfáznak, hogy huzatban ülnek és emiatt betegszenek meg, abszolúte nem helytálló, mert az úgynevezett meghűléses betegségek (nátha, tüdőlob, hörghurut, torokfájás, izületi csuz stb.) kimutathatóaón mind íertőzéses eredetűek, melyeknél a meghűlés talán csak alkalmi momentumként — vagy talán annak sem fogható fel. A második ártalom a felkavart por, mely, mint tudjuk, sok mindenféle kórkozót rejthet magában, igy pl. a gümőkór, gyermekhüdés, genyedés, orbánc stb. kórokozóit. A por ellen, mint tudjuk, a gyökeres tisztogatás, a gyakori felmosás, a padló pormeniesitése, a porszívóval való takarítás a legjobb ellenszer — de főleg a hézagmentes padló az, ami ellene leginkább beválik. Ilyen hézagmentes padló a parafa, a linóleum, az aszfalt, beton stb., stb., amelyek úgy kell, hogy készüljenek, hogy a szoba oldalfalaival ívben és nem szögletben egyesüljenek (lekerekített sarok). — Az iskola harmadik ártalma a túlzsúfoltság, amelyen a felettes hatóságoknak kell segíteni. A negyedik ártalom ma,gában a berendezésben rejlik: a kényelmetlen és szűk padokban, melyek nem mindig lévén a különböző korú gyermekek test- és ülőthosszához mérve, esetleg gerincferdülések és rossz testtartás okozói lehetnek. Mindaz, amit eddig elmondottunk, oly dolgok, amelyeken segíteni az iskola vezetősége hivatott. Lássuk már most, hogy a szülőknek gaidljiaa íisztaliá'hoz inuiaudieui 'bábám egyszer :©gy magyar főietköM IbaUgaltót 'és m ebéd árált, 5 konanálk jiullitasea be a imlentaa-bíffloillteágfboE '(Törköly Józsefi dlr. szemálliar, 'igazgató, úPaialhia, Parüiaimiept.) A Mem- za-lbiaótlteláig íkiéezp>t\gge!l ikiülid atz adlamánvozóik résziére öbajit’áeu'ldhaz képest poslba/i iböföizetőfflapioftcait. N-eim az ailöafamezetrii, berniem a remdiazieneE ömiültumdlóviaH Ikieffll ibiefbiiizomyiitiainii. a kiiiselbteégi eoms kiáliváriiáj'ám a imiegtedzetíít imiagyiainságicialk a maga nemíditö'eihefflari étoiiakiaffiálsát. M'imdleia magyiair biivaltGimiök, alMma- zoitit, gazdatennfoer, kereskedő, áipamoe, mdimdietn hó lefeeijiém Ikiadlkiulllállja be a ssaMllyezerfü ddiaicMisaii (közé s javieidlefllmléinielk oaefoélíy százailékjatoérit rójja le eít a bizonyos ilouült'uriafd'ó't.: a jövő vezétőgemeröciiióijánaik itiámiagaitiására. mi a kötelessége az iskolába járó gyermekével szemben, hogy azt lehetőleg megvédje az iskola „ártalmaitól11. Elsősorban is a gondos szülő az iskolába elmenő gyermekét reggel az első étkezésnél kell, hogy megfigyelje. A gyermek keljen fel a rendes időben, úgyhogy maradjon az öltözködés után még annyi ideje, hogy rendesen ülve reggelizzen meg. E pontnál álljunk meg egy pillanatra. A nagyérdemű Cserny tanár mutatott reá arra, hogy különösen leánygyermekeknél s különösen az idegesebb ós ambiciózusabbaknál gyakran látjuk az úgynevezett iskola-anaemiát kifejlődni, aminek részben oka a nem megfelelő táplálkozás — főleg reggeli tápfálEözás —, másrészt az idegesség. A gyermek, mivel átlag öt órát ül az iskolában, otthonról vigyen magával tízórait, mert fejlődő szervezete megkívánja a körülbelül három és fél óránkénti étkezést. A hazulról hozott ennivaló főleg kalória- és vitamindus tápszerekből álljon, vaj, lekvár, gyümölcs stb. A szülők ügyeljenek arra, hogy a gyermek öltözködése a hőmér- séknek, vagy esőnek megfelelő legyen, nehogy a gyerek hideg időben könnyen öltözködve, vagy esős időben csuromvizesen legyen kénytelen az iskolában öt óra hosszat ülni. A gyermekeket ki kell tanítanunk arra, hogy az iskolában megfelelő módon viselkedjenek. A gyermek hajlamos a pajtáskodás és barátkozás folytán meglátogatni otthonmaradt kis beteg társait, hogy megmondja, mi a lecke, mi történt az iskolában stb., stb. Ez az, amit a szülőnek a legszigorúbban el kell tiltania. A mai rossz gazdasági viszonyok mellett igen könnyen megesik az is, hogy a beteghez orvost egyáltalán nem, vagy csak későn hivnak, igy talán egy kis náthának, bron- chitisnek néznek el a szülők kezdődő kanyarót, egyszerű torokfájásnak minősíthetnek dif- tériát, vagy könnyebb vörhenyt és a látogató kis pajtás, ki ilyenkor szamaritánuskodik, igen könnyen megkapja a bajt. Tehát beteg kis iskolástárshoz egyáltalában ne engedjünk látogatóba gyermeket. Tanítsuk kis gyermekeinket arra is, hogy soha ne egyenek (az iskolában sem), de otthon sem anélkül, hogy kezeiket meg ne mosnák, mert könnyen elképzelhető, hogy egy-egy népesebb iskolában bizony gümős-fertőzést kaphatnak. Különösen áll ez azokra az iskolákra, melyeknek látogatói a kevésbé módos néposztály gyermekei közül kerülnek ki, ahol nagyobb százalékban találunk, fájdalom, tuberkulózissal fertőzött gyermekeket. A gyermekeket különben is folytonosan figyelmeztessük arra, hogy szájukba ne vegyenek semmit. Hányszor látjuk, hogy a gyermek iskolába menet a villamoson unalmában a jegyet rágja, vagy a szájába veszi, pedig ki tudja, hogy a kalauz keze, tá&kája stb. hány tuberkulózis-bacillussal van fertőzve?! A gyermeket ki kell tanítanunk arra, hogy (különösen leánygyermekeknél jó erre súlyt helyezni) a tanító néninek nem kell kezet csókolni, mert ez a különben ártatlan, a ragaszkodást és a tiszteletet kifejező szokás fertőzésre adhat alkalmat azáltal, hogy az osztályban jelenlevő egy bacillusgazda, vagy ba- cillushordozó fertőző bacillusai a kéz közvetítésével több gyermek szájára kerülve, többeket fertőzhetnek. Végül minden gyermekben megvan a versengési vágy, a rekordok iránti nagy fogékonyság. Ez magában véve nem hiba, csak elejét kell vennünk annak, hogy ez a versengés túlzásokba csapjon át, mert ez a szervezetet károsan érinti. Főleg a most an^ nyira divatba jött sport az, amire célozni kívánok. A sport iránti szeretetet és érzéseket jómagam is, ki hosszú ideig sportoló voltam, minden módon támogatnám, mert régi dolog az* hogy „mens sana in corpore sano“ és különb sen a serdültebb fiatalságunkat a sport sok mindentől tartja vissza. De amilyen áldásos és jó hatású a célszerűen végzett bármily sportolás, éppoly káros lehet annak a tulhaj- tása. A tanulmányok elhanyagolásától eltekintve, a fejlődő szervezet tulerőltetése, (különösen a kerékpározás, súlyemelés és a futball) egy egész életre szóló károsodást jelenthet (sportsziv). Figyelmeztessük gyermekeinket arra, hogy rossz világításnál ne olvassanak, ne kézimunkázzanak, figyeljük őket^ hogy olvasásnál a könyvet mennyire tartják á szemüktől s ha valami abnormálist látunk* vigyük azonnal szemész-szakorvoshoz, hogy a megfelelő szemüveg segélyével a szem további romlását megakadályozzuk. Lehetetlen ily rövid kis cikk keretében mindent felölelni, ami e témával összefügg és igy csak általános irányvonalakat sikerült adnom, azonban, ha ezeket megtartjuk, sok bajtól tudjuk gyermekeinket megóvni. A Prágai Magyar Diákmenza megnyitása Prága, szeptember 26. A prágai magyar diákmenza a régi helyen, Prága I., Kandóvá ulice 30. szám alatt levő Konoplsfey-féle vendéglőben, e célra fentaxtott helyiségekben október 1-én kezdi meg működését. A jegykiadás már szeptember 29-én 13—14 óra között megkezdődik, októbeT elsejétől pedig az étkezések ideje alatt folytatódik. Közelebbi tudnivalók a menza hirdetőtábláján le&znek közzétéve. Törköly József dr. szenátor, a Prágai Magyar Menza ügyvezető igazgatója. Magyar tudósok a prágai népművészeti kongresszuson Prága, szeptember 25. Október 7-iüce és 13-itoa között Prága jelentős nemzetközi esemény színhelye lesz. A viilág minden résziéről összegyűlnek a néprajz tudósai egy nemzetközi népművészeti' kongresszus megtartására. A kongresszuson Magyarországot Zichy István gróf, Bartók Béla, Győrify István és Ernyey József képviseli. A magyar tüdősök a kongresszus alkalmából egy könyvet is aidteak ki a magyar népművészetről, melynek 240 lapnyi anyaga' és megfelelő francia szövege a kongresszus nevezetes eseménye tesz. A magyar tudósok megjelenését nem- osak a nemzetközi tudományos világ, de *' kisebbségi magyarság, fókólnt a prágai magyarok is nagy érdeklődéssel várják. BaTtók Bélát, a világhírű magyar zeneszerzőt, a kárpátmedemcei népzene tanulmányozása hozza a kongresszusra. Zichy István gróf a magyar őstörténet legnagyobb kutatója, akinek „A magyarság őstörténete ós műveltsége a honfoglalásig1' című hilres munkáját 1923-ban adta ki a Magyar Tudományos Akadémia. Az ő kutatásai kapcsolták össze a magyarság ősi kultúráját a hun-dörökök sajátságos kultúrájával. Győrffy István a Magyar Nemzeti Muzeum Néprajzi Tárának igazgatóőre, aki főként a modern magyar település történet megalapozásával szerzett magának nagy nevet. A Prágai Magyar Hírlap a kisebbségi magyarság számára is tanulságos népművészeti kongresszusról annak idején * be fog számolni. — ötvenezerkoronás sikkasztás egy munkácsi katonai hivatalban. Munkácsi tu- dósitónk jelenti: A munkácsi rendőrséget napok óta foglalkoztatja egy szenzációsnak mutatkozó sikkasztási bünügy, amelyről a rendőrség a nyomozás sikere érdekében tájékoztatást még nem adott, csalk annyi szivárgott a nyilvánosságra, hogy az eljárás egy katonai tisztviselő elten indult, akiit ötvenezer korona körüli összeg elsikkasztásávai gyanúsítanak. T. Előfizetőink figyelmébe! ni in fim—mini ......min mini l'lllll■l|l■ mi in lHllllHll^ll^■■l■l^■lll^]^lTT^r^lI■■ll^TTm^^illn ur iminnnn i inni in— m m mi Mi re ügyeljen az iskolába járó gyermek ? Irta: BÚKAY ZOLTÁN dr,, egyetemi tanár Tiszteletté! ériesitjíik ágon tisztelt Előfizetőinket, hogy a Méwres Mét szépirodalmi lap előfizetési díjét a Mgai Magyar Hírlap előfizetési összegével egyMtt is toeíkmdfkelitk kiadóhivatalunkhoz. Kérjük azonban a postoftefizelési lop ftélfapjén jeféxni a Képes Hét előfizetési diját.
