Prágai Magyar Hirlap, 1928. szeptember (7. évfolyam, 199-223 / 1826-1850. szám)

1928-09-25 / 219. (1846.) szám

Mai számunk 12 oldal Előfizetési ár: évente 300, félévre 1.50, A SzlovenSzkŐi és fUSzinSzkÓi ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága IL, Panská uhce évente^450? félévrlTzS,^e^edéwe 114 Fősxeckeatő: politikai napilapja hivatal: Prága IU Panská ui 12/IÜ. — Te- havonta 38 Ke. Egyes számára 1 "20 Ki DZURANZl LÁSZLÓ . GÉZ1 lefon: 30311.-Sürgönyeim: Hírlap. Praha i kisebbségi illáidé bizottság a ÜÉi»sii¥@tségb@n Irta: WL&SSKS GYULA báró Budapest, szeptember. A címben irt állandó bizottság ma még nem létezik, de minden valószínűség szerint sikerülni fog, hogy az állandó kisebbségi bi­zottság eszméje, mit az angol professzor, Gilbert Murray, még 1921 szeptemberében a második népszövetségi gyűlésen felvetett, a megvalósulás felé közeledjék. Már az interparlamentáris unió 1922-iki ülésében Adelswart báró kezdésére az unió a kisebbségi állandó bizottság felállítását szükségesnek mondta ki. A német népszövet­ségi liga alaposan kidolgozott munkálata alap­ján a múlt évben foglalkozott ezzel a kér­déssel a népszövetségi ligák uniója. Az idei hágai kongresszus pedig egyenesen azt kí­vánta, hogy a kisebbségi kérdés egész prob­lémája, — tehát nemcsak az egyes panaszok — utaltassék az állandó kisebbségi bizottság-! hoz. Természetesen senki sem hallgatta el, 1 hogy úgy, ahogyan ma kezelik a Népszövet-1 ség keretében a kisebbségi kérdést — az egyszerűen tarthatatlan. Azok közé tartozom, kik a kisebbségi kérdés tudományos és publicisztikai tárgya­lásával sókat foglalkoztak. Azt már régen hirdetem, hogy a Népszövetség keretében szervezett kisebbségi jogvédelem egyszerűen csődöt mondott De mindig hangsúlyoztam, hogy korántsem akartam és akarom ezért fe­lelőssé tenni a nemzetek szövetsége főtitkár­ságának kisebbségi osztályát, — ellenben azok közé tartozom, akik a nemzetek szövet­sége tanácsát is azzal mentik, hogy a mai or­ganizáció mellett az sem tehetett többet William Martin, a Journal de Génévé érde­mes szerkesztője, egy különben a magyar kisebbségi kérdés fontosságát átértő cikké­ben azt ajánlja a Népszövetség eljárását kri- tizálóknak meggondolásra, hogy a békeszer­ződések nem adtak korlátlan hatalmat a nép- szövetségnek. Nincs más eszköze a népszö­vetségnek, mint a kisebbségi szerződések. Ezeket a szerződéseket, melyek a kisebbségi anyagi jog megállapításával az illető államok szuverénitására korlátót szabnak, a nemzet­közi jog általános szabályai szerint csak meg- szoritólag a szuverénitás előtérbeállitásával szabad magyarázni. Ezért, ha a Népszövetség tanácsa a kisebbségek javára magyarázza a ' szerződést, az illető panaszolt kormányok nem ■fogadják el a panaszkodók javát megállapító magyarázatot William Martin azt is kiemeli, hogy a kritikusok elfelejtik, hogy a népszö­vetségnek, mint szervezetnek, csak „myfchikus exiszteneiája" van, mert tulajdonképpen csak a kormányok kiküldötteinek összetételéből áll és igy természeténél fogva kiválóan poli­tikai szerv. Ezért nem lehet a tanácstól kí­vánni, hogy tevékenységét a tanács tagjai ér­dekeinek figy nbevétele nélkül teljesítse. Ezekből az < bői azonban nézetem sze­rint azt a h keztefest kell levonnunk, hogy a népszó .ségi tanács nem alkalmas testület jogi kérdések elbírálására. Fel kell tehát teljes erővel karolni azt az eszmét, amit a népszövetségi ligák uniójának Budapesten tartott főtanácsában a magyar csoport nevé­ben indítványoztam, hogy az egész kisebbsé­gi jogvédelem eljárási rendjét más elveken kell felépíteni, de addig is, amíg el lehet ér­ni azt, hogy birói jellegű testület döntsön a kisebbségi jogi kérdésekben, a népszövetsé­gi tanács előtt folytatott procedúra olyan le­gyen, ami a mai pen-endi követelményeknek A világ egyik legnagyobb színházi katasztrófája Közel háromszáz ember szörnyű tűzhalála az előadás közben kigyulladt madridi Teáim de Movedadesben Vasárnap délután leégett Madrid legnépszerűbb színháza — Egy kipattanó szikra löígyufiotia a színpadi függönyt — Á közönség körében borzab más pánik tört ki ~ Lovasaitok a színház előtt — Sok száz sebesült — Egész Spanyolország a szörnyű katasztrófa hatása alatt — Madrid, szeptember 24. Vasárnap este a spanyol fővárosban előadás közben leégett a Teatro de Novedades színház. A szörnyű katasztrófának az eddigi jelentések szerint több száz áldozata van, miig a sebesültek számát is kéí-három százra beesülik. Este nyolc óra felé, amikor a telt szín­házban a délutáni előadás a vége felé köze­ledett, hirtelen kigyulladt a színpad függö­nye és a tűz veszedelmes gyorsasággal ter­jedt a nézőtér felé. A közönségben leirhar tatlan pánik tört ld. A férfiak brutálisan utat törtek maguknak az ajtók felé, miköz­ben asszonyokat és gyermekeket tapostak el. A zene megkísérelte, hogy tulharsogja a zajt és megnyugtassa a közönséget, de hiába. Néhány perccel a tűz kitörése után a tűz­oltóság is megérkezett, de a pánikon ő sem tudott segíteni. A színház előtt időközben óriási embertömeg gyűlt össze, amely szin­tén akadályozta a mentési munkálatokat C3ak a közeli kaszárnyákból kivonult kato­naság tudta megtisztítani az ntoákat s a tűz­oltóság csak katonai segítséggel tudta végre megkezdeni munkáját. A rendőrség a város­ban mindenütt automobilokat és kocsikat rekvirált s ezeken sietett a tűz színhelyére. Egy óra múlva Primo de Rivena is meg­jelent m égő színház előtt. A végzetes szikra A vizsgálat megállapította, hogy a tűzet rövidzárlat okozta. Az is kitűnt', hogy a szín­házban nem volt vasfüggöny s igy a tűz ha­marosan átterjedhetett a nézőtérre. Egyelőre nem tudni, kit terhel a felelősség a mulasz­tásokért. Reggelig a tűzoltóság megfeszített munkája dacára sem tudta eloltani a tüzet. A Teatro de Novedades környékén egész éj­szaka sűrű néptömeg ácsorgóit. A néző­közönség között tragikus jelenetek játszód­tak le, mert sokan a halottak és sebesültek között gondolták hozzátartozóikat és ismerő­seiket. A sebesültek és a halottak pontos számát mindeddig nem sikerült megállapí­tani, mert szétszórtan fekszenek a város kórházaiban. A megmenekült szemtanuk szerint a tűz úgy kezdődött, hogy a színpad­ról hatalmas láng csapott ki a közönség felé. Ez a láng elegendő volt arra, hogy a közön­ség körében leírhatatlan pánikot keltsen. Mindenki elhagyta helyét és sikoltozva, ve­rekedve a kijáratok felé rohant. Az általán nos fejetlenségben a felső emeletek közöm sége úgy akart menekülni, hogy az erkély-* ről a földszintre ugrott a közönség közé 8 összetört tagokkal maradt a padlón. A fo­lyosókon a tolongás irtózatos volt. Az asszo­nyok és a gyermekek elestek s a férfiak a testükön át törtek maguknak utat a szabad­ba. A tűz alatt a színház előtti tömeg láthat­ta, ahogy három fáklyaként égő alak, két asszony és egy gyermek, a színház erkélyé­re rohant és ott elégtek, anélkül, hogy bárki is segíthetett volna rajtuk. A szemtanuk elbeszélése megfelel. Nem hagyhatom azonban észrevé­tel nélkül William Martin urnák azt a meg­jegyzését, hogy a mai jogállapotban nincs elég hatalma a népszövetségnek, mert nincs a kezében más eszköz, mint a kisebbségi szerződések. Erre legyen szabad arra utal­nom, hogy a kisebbségi szerződésekben fog­lalt anyagi jog szabályainak megtartása nem­zetközi garancia alá helyeztetett és világosan kimondják a szerződések, hogy a nemzetközi garanciát a népszövetségnek kell valóságos őrködő szervvé emelni. A nemzetközi garancia nem frázis. Ennek keretét a népszövetség munkájának kell kitölteni. Azután nem sza­bad elfelejteni, hogy ezeket a szerződéseket a világháború után a nagyhatalmak kötötték az utódállamokkal és éppen az a körülmény, hogy sok úgynevezett utódállam óriás terü­lettel és milliókra menő lakossággal szapo­rodott, indította a szerződő nagyhatalmakat arra, hogy ezeknek nemzeti, vallási, kulturá­lis, polgári és politikai jogainak védelmét biztosítsa. Ez a kisebbségi szerződések veze­tő elve. A szerződések rendelkezéseit ehhez a vezérlő elvhez képest kell alkalmazni, nem pedig a szuverénitás köpenye alatt kegyet­len jogfosztásnak tért engedni. És kérdem, ki a szerződő felek? Egyenesen a nagyhatal­mak, kikkel az utódállamok szerződtek. A nagyhatalmakra nézve is sértés, ha a velük kötött szerződéseket lábbal tapossák, ha a szuverénitás leple alatt menekülnek egyes államok a nagyhatalmakkal szemben vállalt komoly nemzetközi kötelességeik teljesítése elől. A szerződések egyenesen biztosítják azt is, hogy a kisebbségi szerződést megszegő szerződött állam az állandó nemzetközi bíró­ság elé idézhető. Mindenesetre hálásak va­gyunk Martin William urnák azért, hogy cik­kében megnyugtatásul közölte velünk azt, hogy tudomása szerint a nemzetek szövetsége titokban többször megtette a kellő lépéseket a kisebbségi jog védelmére. Azt is aláírom, hogy nem szükséges mindig teljes nyilvános­ságra hozni a népszövetség tanácsa által tett lépéseket és igy sok helyes intézkedésről nincs a nagy nyilvánosságnak tudomása. Ezt természetesnek találom, de nem találom még sem helyesnek azt, hogy flagráus jogsértések esetében nem kapták meg a gyakran vérig sértett kisebbségek legalább azt az elégtételt, hogy egyes lelkiismeretlen közegek jogtipró sértései esetében hivatkozhattak volna a nép­szövetség intelmei nagy tekintélyére. Ez ti­tokban maradt. Az is kár, hogy titokban tar­tották azokat az eseteket is, anr lyekben egyesek a szuverénitásra hivatkozva tartották magukat jogosítva a kisebbség felfogása sze­rint rajtuk elkövetett sérelmekre. Amint nem lehet hibáztatni a főtitkárság személy­zetét — éppen úgy nem tudnánk abban meg­nyugodni, ha a népszövetségi tanács zavarta­lanul folytathatná eddigi eljárási módszerét. Én csak helyeselni tudom a nagy nemzetkö­zi testületeknek megformulázott kívánságát, hogy a népszövetség kebelében független szakfórfiakból alkotott állandó kisebbségi bizottság szerveztessék, a fősulyt azonban ar­ra helyezném, hogy a nemzetek szövetsége a kisebbségi jogvédelmi eljárást a független nemzetközi bíráskodásnak tért nyitva a mai előrehaladott perjogi elveknek megfelelőleg minél előbb megalkossa. TRACTOR LAUFER S., Bratislava Ondrejská 11., Tel. 29-22. volna ki pánik, az áldozatok száma semmi- esetre sem lett volna oly nagy, minit igy. A legújabb értesülés szerint az a villa­mos szikra, amely a katasztrófát okozta, nem a rendes vezetékből pattant ki, ha­nem az egyik kulisszából. A színpadon ■■■ iit—nnrrwiriniiiiii mi n bi i m n mmuiiiiii i i ii rvr~n ni'"'" r fim ■■ ~iHmi mim Madrid, szeptember 24. A Novedades színház égéséről a következő részleteket je­lentik: A tűz este nyolc órakor ütött ki. . A rövidzárlat következtében egy villamos- szikra felgyújtotta a függönyt. A tűz roha­mosan terjedt, de ha a közönség nem tört

Next

/
Thumbnails
Contents