Prágai Magyar Hirlap, 1928. szeptember (7. évfolyam, 199-223 / 1826-1850. szám)

1928-09-23 / 218. (1845.) szám

lftSS szeptember 28, raaáarmt'p. 7 Véres nap Sesz-e Ausztriában október hetedike? & szociáldemokraták tizenkilenc különvfinatot rendeltek Van dér Miiiler holland követ és Löwenstein hercegnő szórako­zási körúton Ruszinszkóban Ungvdr, szeptember 22. (Ruszinszkői szerkesztős égőnktől.) Csütörtökön délután nagy sürgés-forgás volt az ungvári Korona szálló előtt. A rendőrigazgatőság detektivjei szerteszőródva álldogáltak a szálló előtti térsé­gen, mig a szálló kapujában Bartos dr. köz- igazgatási főbiztos, Rozsypal országos elnök titkára állt, nehány hivatalos személy kísére­tében. Csakhamar hire terjedt, hogy Van dér Miiiler, Hollandiának prágai kö­vete Kassáról TJngvárra érkezik. Társaságában van Löwenstein holland her­cegnő, aki szintén prágai lakos, akivel a kö­vet információs körutat kíván tenni Ruszin­szkóban. Este hét óra volt, mikor a követ autója befutott Ungvárra és a Korona szálló előtt megállóit. Rövid fogadtatás következett. Az érkezőket Bartos dr. meleg üdvözlő szavak­kal köszöntötte s kisérte a számukra fentar- tott lakosztályaikba. A követ és a hercegnő pénteken délelőtt meglátogatta Rozsypal országos elnököt, vala­mint Beszkid kormányzót, majd utána a ven­dégek Bartos dr. kíséretében két napos autóutra indultak, hogy Ru- szinszkó természeti- szépségeit megtekint­sék. A két előkelő prágai vendég természet­szerűen nagy érdeklődést vonzott. Nagy ha­tást keltett, mikor az étteremben vacsorázó hercegnő szemé­ben könnyek jelentek meg a mélabus magyar nóta hallatára. A cigány ugyanis — kedvezni akarván a hercegnőnek, — a „Megvágtam az ujjam, jaj de fáj“ nótára zenditett rá. A hercegnő köny- nyes szemmel hallgatta a szép magyar nótát. Információink szerint pénteken délután Munkácsra autóztak, ahonnan egy napos tú­rát tesznek a hegyek közé. A vendégek az újságíróktól teljesen elzárkóztak, ezzel is do­kumentálni akarván, hogy semmiféle politikai megbízatásuk ninós. MplíÉivi fogfeázbintetést . kapun a testvérgyükos uadlényi legény Nyiira, saetpítemibecr 212. (Bajáit itadósoftónMiŐl.) Botnzailim»B Iteétrvérgyriíl- boBBóg eziilnlMíyie vofllt e® -év juintoálbain a nyó'tira- tniagyieti Naidteaiy iköziség. Daibeiliuika Jóaseit és bátyja Járatos, cseraöteB, Ibélklés becnmlétsaeitii fllegtényiek iártébou éltetitek a fajimban. A tet fivér (békésen If-énlt unietg egiyimás ímeflllefttt s rnofhia n-élha méziertielittiériés te MmpJdlt iklöEBöitilüík, (komoly earvatr eoeetm btanlboitta mie-g a (bé­kés ceaílédi barimióraMlt. lEtgiyiiiitJt iratfézitléik a gazdasági (jgtyeteit <ite. Jraratiíus 27-i!kle azan-ban krlilltüktus nappá rváillt léteJtülbera 'és itinagüikrafiara. végződött. EefeiM'é Jén-ofe szctoás szíértiinJt az detiáOPjőba mjemiti, Ihotgy tmiegtfe#© a Itíeübmieikielt. A (kiér-diéiseis eEtetetmímail Braigetriiókioray baraigüliaitfbon vofllt és raiéfiiárayBzioir eiOár posűin. ráhaizíoltlt az tegyük itebénin©. öccse, aiM a® uid1- viarnon ffoigteiMotskHxtetit, IhiaUva m kMot peltfbogiáBtáít és a tekéin bőgőséit, gondolnia, hogy bátyja a itieíbie- eiet veri Az istállóiba sietett és rászólt bátyjára. Az idősebb íiivtér, öratáraetefbera. eéktive feiMlt vissza vakumá gionamlbaságoft öooeámek, aikí szriinlbón neon hagytta magjait. A rcszékedés hevébe® János egy rasviMí ka­pott fel és i'secsénetk rontott, aki azonban hir­telen J oka jelt és egy kc®engyébe kerillő fada­rabot vágott bátyja fejéhez, mfijd — alttól tart­va, hogy bátyja a vas villával üldözni fogja — fatálénak eredt. Miikor azcinban az udvarral vtesaainiécieiít, Iláitito, hogy fivére aa istálló ajíajáiban fokszák és fejéből patakzák a vér. ViiszHitordluDt és báityljiátt -esEm-édlclliltein áüLapotbam vé­rében febnengive toteilltia az álsttiáiFlló ícIMjiéta. (bJefveirm. Ataorataiail orvosért siteSJtieík b az oirhroéíi vüiz&tgállátt imteg- áCHIaiprillioítta, (hogy az üitíés köveiílkieZbébetn kqpianyas Cönósjt és Builyios agyvérzéBt ezerarvediett. A sulyotsan Bánüllt (legény másnap megge&ne kdlszlemivedleitit. A esendőrsóg letartóztatta a gyilkos testvért és megvasalva szállitotta a nyitroii ügyészségi fogházba. (A vüzsgákat fdlBytatmán a miegttlörft itegérary egyre arat (hajítiogaltia, hogy notm vofflt Bzánd.ékiábatn mieg- öltnii bátyján, ofkrift Bzjenetelfft és csujpátn őtnrvédieleimbiőil hajiilboitítia tfefliérp© a súlyos fadorraíbot. A rayíilftmii tör- vén,yszélk bünltcftŐkmíácBa pénltekion iáirgyoila a bűnügyét A vádüJottt a ibárgyiailás folijtaimáin uniegnB- miélttéiiie a vniasgálM folyamán ihertlt benisimietrő va(!(!lo- msáöútt és egj'ire . azt akn gőz tattá, hogy nem akart ölni. A gyfitHkoaság egyéliHea emmteanyfa Sfflter Amlt*8 béres, aki a loéödésee aJ!!k»jtomtmajl az i*ítiál!iléban feirltküzíkiodio'tlt, vailEoimiásáívail megerőisiltétlbe a vádidilt védiékieaését. A peirbeisziádteik imiejgttaTiílása után a bi-róisiág bü- nöeneik ítailiálifta a váditótlt (llegényt -és az enyhítő körülmésiyek figyelembevételével nyolcbavi fogháabiinietéesel snjtotta. Az dteteiben úgy cuz ügyész, tmritnlt az eHiRtéCIt és vé­dőije tmégriyogoátek b Így jogerföre enméllkedéftt. Becs, szoptember 22. A szociáMemokrata pánt javásllatot tett, amelyben kéri, hogy a kormány október 7-éne tiltson be minden fel­vonulást. Beavatott körök véleménye szerint a kormány semmiesetre sem fogadja ed a szo­ciáldemokraták indítványát. Ugyanakkor azonban bizonyos, hogy október 7-ike veszedelmes nap lesz Ausz­tria történetében. Az önvédelmi szerveze­tek vezére Papst őrnagy, a hírhedt Kapp- pucs egyik vezetője. Papst a Kapp-pucs után Ausztriába menekült, ahol polgárjogot szerzett egy kis tiroli faluban s most mint az osztrák fajvédők vezére szerepel. A szo­ciáldemokrata lapok jelentése szerint Papst őrnagy a közelmúltban találkozott Soipel Besztercebánya, szeptember 22. (Saját tudósí­tónktól.) A Garam-völgy legmagasabb hegycsú­csán, a Breznőbánya felett emelkedő 2043 méter magas Gyömbér hegyóriáson nagyszerű turista- menház épült. 650 ezer koronába került a menház építése és bár a turisztikának őszinte szívvel vagyunk lelkes barátai, mégis ha a félmilliónál jóval na­gyobb tételre gondolunk, felmerül bennünk a kér­dés, vájjon nem volnának-e sürgősebb befektetési szükségletek Szlovenszkón, mint a Gyömbér csú­csának menedékházzal való ellátása? Ugylátszik azonban, hogy ha már Svájcot nemzetiségi politi­kai tekintetben nem tudjuk utolérni, utánozni akarjuk turisztikai téren, hiszen Svájc arról hí­res, hogy ott minden vízeséshez és minden hegy­csúcshoz egy luxushotelt, vagy legalább is mene­dékházat építettek. A Gyömbér menedékházát Stéfanik tábornok emlékére Rasztiszlav Stéfanik-menháznak nevez­ték el. Az elmúlt hetekben tartották a menház ünnepélyes megnyitását, azonban az ünneplő han­gulatba olyan disszonáns akkordok vegyültek, amelyek utóhatásai még most is megrezegtetik az ünnepség résztvevőit s környező városok társa­dalmát. Az ünnepélyes felavatáson az összes hi­vatalos turistaegyesületek és az állami hatóságok képviseltették magukat. A verőfényes, ragyogó időben mintegy ezer ember gyűlt össze a tenger színe felett 2.045 méter magasságban. Rendesen úgy van, ha az ember hegycsúcsra mászik és az égbolt közelségébe jut, lepattannak róla a kicsi­nyes földi szenvedélyek, lelke a magasba szárnyal és csupa harmonikus, tiszta érzéssel telik meg. Ez alkalommal azonban nem igy történt. Feltűnést keltett elsősorban az a tény, hogy az ünnepély főprotektora, Novák László dr. kereskedelemügyi miniszter, akinek fogadta­tására nagy előkészületek történtek, nem jött el. Beavatottak tudni vélik azt az okot, amely a köz- szerepléstől éppen nem irtózó minisztert távoltar­tották a felavató ünnepségtől. A minisztert már jő előre értesítették arról, hogy azon a napon, amelyet a felavatással kapcso­latban Besztercebányán kell töltenie, az ipa­rosok és a kereskedők monstre-küldöttséggcl járultak volna eléje. Ezt a küldöttséget a mi­niszter el akarta kerülni, mert nagyon súlyos panaszokat kellett volna vé­gighallgatnia. Az ezernyi állandó és idült panasz kancellárral, miután a kancellár előbb há­romszor nem fogadta. Papstot többek kö­zött azzal vádolják, hogy részt vett Lieb- knccht és Rosa Luxemburg meggyilkolá­sában. A szociáldemoíkrata párt közben megtett minden ellenintézkedést. A pártvezetöség ed­dig tizenkilenc küilönvonatot rendelt, hogy kombattáns osztagait október 7^én az ország minden részéről kényelmesen Wdiener-Neu- stadtba szállíthassa. Az osztrák békeegyesü­letek munkaközössége manifesztuimában föl­hívja a pártokat és mindenekelőtt a kor­mányt, hogy az ész és a humanitás nevében kövessen el mindent az Ausztriát fenyegető veszedelem meggátlására. között szerepelt volna egy aktuális is, tudniillik a besztercebányai kereskedelmi és iparkamara elnökségének kérdése. Ez a kérdés nem szűköl­ködik pikáns részletek nélkül. Két évvel ezelőtt történt, hogy Pauliny Vilmos bankigazgató, a ke­reskedelmi kamara elnöke egy elnökségi ülésen hirtelen izgalmában arcul ütötte Besztercebánya egyik polgárát, Belus asztalosmestert, elnökségi tagot és az inzultáltat nyomorult asztalosnak ae­vezte. É brutális tény után a közfelháborodás nyomása alatt Pauliny Vilmos bankigazgató kény­telen volt a kamarai elnökségről lemondani. A minisztérium úgy gondolta, hogy a kinos incidens hullámai azóta már elsimultak és az emberek mindent elfelejtettek, ezért a kereskedelemügyi miniszter újból kinevezte Paulinyt kamarai el­nöknek. Ez a kinevezés természetesen mélyen sérti Besztercebánya iparos-társadalmát s a kül­döttség alkalmával azt szerették volna megkér­dezni a minisztertől, vájjon hogyan lett iparkamarai elnök az iz ember, aki a város társadalmának egyik dolgos tagját nyomorult asztalosnak titulálta, így hóit a nviiniiszter hieflyieltt egy miagiaisiáláBU főtáBztwseíM jötlt el Pnájgiábéi és Üöiblb (beszéd lUitÓtn imtegsétrítiette. Aa lernléklktörayv nyoimltiaiboltlt) szövegie csehiül és fmaTiicMuI szól. Szlovenjszkó egyik Ucgjelemí.őseibb üiris®tálcán pontján telháit mellőzték újból a szlovák nyelvet. A SBtevólkok úgy émestték tmagrukíaít, miitnltiha íliefoonáz- Eék volna Őket RuppeJdít Miíüiob pozsonyi szteváik mérnök VtM az ellSŐ a szfliótviálkok IkÖziüSi, aki a kezé­be vtelöfe á ífioflHWfc, hogy nmét bejegyezze az ennfllélk- klönyvibe. Miainkiáns ■vonósoklkai inda be Montróe- elvétt: SzillovemSzikő a szlbváikiokié! Eignsch-iByfeltry V. zenetanár, a kiváló szlovák zeneszerző, annyira felindult, hogy felkapta a hatalmas bőrkötésű emlékkönyvet és a föld­höz vágta. Egy pffltamlatiria imiegdölblbemés telit uimá a (jeten- Dévőikiöfii, a szőrméik dlUlemsiégesiein viltamitiaik miéig, (ha­nem a biivaltaölos sízeimlélyelcnek és az üiranlep nendle- ződmielk slibejrtüHt ellteiilmtiltaini a toeilllteimleitílleiu ónciidieinet. A pmogíraimtoetrü szőttnek imioslt már öiimiám iboniyo- Slődtek ütes bár a tteng/ulllaíli miindvégig remtílkiivüil merev é» ftagyos vo#t. Az emltékíiumep, mint «ettnf!tíibeftit/ü!k, nem maradt Brockway teherautók, autóbuszok a legtökéletesebbek — Kérjen ajánlatokat = IVSotor- Import = BRATISLAVA, Royko-u. 2/a. mttólhjaMis (nélküli. Azok elten a szlovákok leilfllein, akiiík nemzeti telM:hotrK)d)ásiuik!n0k a fteteivaíbáJsnóll kriffieg'iet' aésit adtak, miegiinduilt az óskódódóB. Adóz tóimiadlá- sok hangzanak ei RiuippteDdlt méínnök -éfe Ftguiscih netanáir éltein és úgy (hdlrülük, hogy aa államiigyéisz a köztársaság védelméről bbóHŐ törvény alapján izgatás miatt vádindxtványt terjeszt be Eigusch tanár ellen, sőt a szlovákok egyik legkiválóbb zeneszerzőjét zenetanár! ál­lásából el akarják bocsátani. Hyetn ktefltemjetteoi ö&kxMdolkkBJi zórruflt a Gyötrő ibér tleibeljiém épüMt szlovák &t)e!fónáfc-mieiníh)áz üanieipite lyes félavatóöai. Mérik a Földünket! Newyork, szeptember 22. Amerika a felfede­zések és csodás teljesítmények hazája, forrong. Uj és uj tervek, megbecsülhetetlen kísérletezések folynak állandóan. Nincs pihenés és nincs lehe­tetlen! Az agyvelők pattanásig feszülnek, hogy mindig nagyobb és nagyobb csodálatos eredmé­nyeket produkálhassanak. Komoly tudósok szívós és hangtalan munkája nem szűnik meg. Száguld sok száz és száz autó Washington: utcáin. Itt munkájára siet az egyik, amott fáradt agyát pihenteti a másik, majd csenget a villamos, tülkölnek az autók, kacagás és sírás hallik. Az utca a maga változatos, hangos lármájával és ha­talmas forgalmával megszakítás nélkül éli tovább életét. Ezalatt Washington egyik fő útvonala alatt, mélyen a föld belsejében egy acélkamrában, ahova már nem jut el az utca zaja, hónapok óta dolgozik három amerikai. Ide van húsz méternyire a föld alá gülyeszt- ve az egész laboratórium a sok értékes készülék­kel és szerszámokkal együtt. Ebben a bástyasze- rü boltozatban, melynek rejtett csendjébe semmi­sem vegyül a külvilág zajától, nagy munka fo­lyik, mely itt várja befejezését. A Földet mérik!! A földgolyónak súlya mór sok év óta nem titok a tudományos világ előtt. Ennek dacára azonban igen nagy fontosságúak azok a kísérletek, melye­ket Heyl Pál asszisztenseivel végez földalatti la­boratóriumában. Forgőmérlege egy hatalmas üvegharang alatt légüres térben van elzárva és ennek a készüléknek kell a nagy feladatot elvé­gezni. Egészen különleges és páratlan pontosságú ez a műszer. Az előbbeni és csupán megközelítő sulymeghatározások után ezzel a mérleggel akar­ják a föld súlyát pontosabban meghatározni. — Azért menekültek le, mélyen a föld belsejébe, hogy a hőmérséklet-ingadozások és az atmoszféra behatásai ne legyenek hatással nagy munkájukra, Dacára a legnagyobb pontosságnak, néhány száz milliárd kilogram nem játszik nagy szerepet a méréseknél. Hiszen a Föld. töménytelen súlyához viszonyítva, ez csak elenyészően kicsiny szám! Igen nagy feladatot rónak a három nagy arany­golyóra, melyek alumínium pálcákra vannak erő­sítve és alig egy tized milliméter vékonyságú acélszálon függnek és ezzel mintegy a szivét ké­pezik a foldmérlegnek. Eét hatalmas acéltömbbel, melyeknek mindegyike 50.000 kg. súlyú — pró­bálják ki vonzóerejüket az aranygolyőkon, me­lyeknek súlya ezredmilligrammig van megállapít­va. A pontosan kitárázott fémpálca az aranygo­lyókkal ennek a vonzóerőnek nem tud elíentálni és egyensúlyát veszítve, a pálca elferdül. Az el- ferdülésnél matematikailag kiszámítják az erő nagyságát, mellyel a két acéltömb vonzza az aranygolyókat. Itt aztán a számítások a legfonto­sabb tényezők és ami ez után következik, legalább is az alapfogalmak szerint igen egyszerű. Az acéltömbök a kísérletben bizonyos tekin­tetben a Földet látszanak helyettesíteni. A föld ugyanis * golyót sokkal erősebben tudná von­zani, mint azt a két acéltömb végzi. Már most meg kell állapítani, mennyivel éri túl a Föld vonzó­ereje az acéltömbét és igy megtudjuk, hogy meny­nyivel nagyobb az egész Földünk tömege, mint a kereken 100.000 kilogramot nyomó acélöriásoké. Legfontosabb, hogy az acéltömbök vonzóerejét a lehető legnagyobb pontossággal mérjék meg. Az aranymérlegnek éppen ez a feladata. Heyl Pál dr. módszere bár részleteiben kissé bonyolult, veze­tőeszméje mégis könnyen megérthető. , v v Speciális Traktor-Vetigépeket mr^ egyszerű és műtrágya­szóróval kombinált kivitelben \/ Magyar Gazdasági Gépgyár rt, Budapest gyártmányú acélkeretes, kettössorú önbeálló svéd golyós­csapágyas cséplőgépeket, teljes malomberendezéseket és egyesgépeket, Fordson Traktorokat Legújabb tipusú FORD szamájy és t»fc«r«.ütökat legolcsóbb árban és kedvező fizetési feltételek mellett szállít a immil Néz SlftzdasáH ilüflr r.-f. Lníenec. (Slovenskfe) 1 í ‘ t Kinos incidensek i hmmélGyömbér-menetiékftáznak feiawatásán Kiért maradt e! Novák miniszter az ünnepségről és miért mellőzték a szlovák nyelvet a turistaház emlékkönyvében? a ttnegtjieflientt veaxdtégieik a® emléMoöaifyvibö® jánulDtaík, (hogy mtevükeft Ibeftrjáik. Elkkxw a eatevtákoiknalk odyett) telített taipoiszítlailttxiioQc, aimii Betevőik lérmésükiett mxéiltyeín

Next

/
Thumbnails
Contents