Prágai Magyar Hirlap, 1928. szeptember (7. évfolyam, 199-223 / 1826-1850. szám)
1928-09-21 / 216. (1843.) szám
1928 szeptember 21, péntek. KöZCÍAZM ^Áfif1 . Német pénzügyi problémák Prága, szeptember 20. A német bankárok Kölniben gyűlést tartottak. A kölni bankárgyülés vitákkal telt el, amelyek során a német bankvilág vezérei sorra vették az aktuális pénzügyi és gazdasági problémákat és a legelső német pénzügyi szakférfiak fejtették ki ezekről a kérdésekről álláspontjukat. Kétségtelen, hogy a német hankok vezérei valóban elsőrangú fináncpolitikusok s ilyen körülmények között nagyon is rtbelő, ha az egész világ figyelme a kölni bankámapok felé fordult. Egy ilyen bankárgyülésen nem hoznak határozatokat, a tanácskozásoknak is csupán az az eredményük, hogy a felfogások csatájából vélemények szűrődnek le. Az a két előadás, amely legjobban lekötötte a német bankárvilág figyelmét, Hjalmár Schacht dr.-nak. a német birodalmi bank elnökének és .Jákob Goldschmidtnak, a Darmstüdter und National Bank vezérigazgatójának beszéde volt. Hjalmár Schacht teremtette meg a német birodalom számára az uj valutát, a szétrongyolt márkát ő váltogatta vissza arannyá, Jákob Goldsehmidt pedig nemcsak az úgynevezett négy D.-Babk egyikének vezérigazgatója, hanem a legnagyobb ipari konszernek pénzügyi diktátora és legfőbb tanácsadója is. A német gazdasági élet irányítása leginkább e két férfiú kezében összpontosul ma. A nagy német bankok közül 'tudvalevőleg a négy D.-Bank emelkedik ki: a Deutsche Bank, a Darm- stádter und National Bank, a Dresdner Bank és a Disconto Bank. Mit mondott tehát ezek nevében Jákob Goldsehmidt? A német bankvezér kijelentette, hogy í a birodalom gazdasági életének fejlődése csak a szabad vállalkozás és az individualizmus érvényesülése alapján érhető el és éppen ezért mereven visszautasítja a pénzügyi életben akár a szocializmus, aká.r pedig az eta- tizmus érvényesülését. Amikor ezt hangoztatja, akkor természetszerűleg már azt az elvet is képviseli, hogy az egyes vállalkozásoknak, tehát bankoknak és nagyiparnak mindinkább arra kell törekedniük, hogy egyéni és magánvállalkozások révén, a maguk tőkéjével dolgozzanak. Jákob Goldsehmidt ezt csak úgy tudja elképzelni, ha a vállalkozások mögött nemzeti tőke ált, vagyis belső tőke és nem kölcsöntőke. Ez a megállapítás természetesnek látszik, de sókkal fontosabbak azok a következtetések, amelyeket Jákob Goldsohmidi az amerikai és a német nagyipar összebasonlitásából levon. Jákob Gold- sohmidt azt mondja, hogy az amerikai ipar azért versenyképesebb a német iparnál, mert az amerikai ipar mindig csak a pillanatnak dolgozik. Miután alkalmazottait bármikor elbocsáthatja, miután ott sem felmondási idő, sem szociális gondoskodás nincs, ennélfogva az amerikai vállalkozás rugalmasabb, mint a német, amely tudvalevőleg felmondási időkkel dolgozik s azonfelül részt vesz alkalmazottainak szociális ellátásában is. Ez okozza szerinte a különbséget az amerikai és a német munkabérek nagysága és rendszere között és ez okozza azt, hogy a német vállalatok ilyen formán nagyobb tartaléktőkével kénytelenek számolni, mint az amerikaiak. Ha már most ezt a tőkét amerikai pénzből, vagy kölcsönből szerzik meg, akkor a német ipar sohasem lehet verseny- képes az amerikaival szemben, tehát a német iparnak magának kell tőkét szereznie. Hogyan lehetséges ez? Hans Fürstenberg, a Berliner Handelsgesellsohaft . vezérigazgatója már kifejtette a bankárgyülésen. hogy a bankoknak és a vállalatoknak akként keli tőkét szerezniük a maguk számára a pénzpiacon ős a tőzsdén, az egész társadalom között, hogy üzleteredményeiket állandóan és nyíltan feltárják a közönség előtt. Nyílt kártyával kell dolgozni! — mondotta Hans Fürstenberg és Jákob Goldscbmidt ennél tovább megy. Ö azt mondja, hogy ugyanakkor, amikor a vállalatok kimutatják, begy haszonnal dolgoznak és hogy tökét tartalékolnak, gondolkodniok kell azon, hogy néhány esztendőre szakítsanak az osztalékpolitikával, vagyis egész jövedelmüket saját tőkeképzésre tartalékolják. Fr, volna az a mód, ami által az ipar függetleníteni tudná magát a külföldi tőkétől s ami áltat végeredményében a részvényes vagyona is megsokszorozódnék s idővel nagyobb jövedelemhez jutna, mert ő kapná azokat a kamatokat is, amiket most a külföld visz el.' Ez az elgondolás mindenesetre érdekes és merész, de amikor Jákob Goldscbmidt kimondja, nyílván elhatározások is vannak mögötte. Ezt az elhatározást erősen alátámasztotta Schacht beszéde is, amelyet a birodalmi bank elnöke igy fejezett be: — Csak a legteljesebb Összbizalom segíthet rajtunk. A külföldi segítségben való bizakodás olyan aktívum, amelyet én a mérlegembe még csak egy márkám, sem veszek fel. Ezzel szemben az én könyvelésemben a saját erőmben való bizalom száz percent elejéig szerepel. A német bankárgyülés ilyenformán uj irányelvet szabott a német gazdasági életnek s nyilvánvaló, bog - ezek a fejtegclések nem csupán akadémikusak. A bankárgyülés másik nagyjelentőségű elő- fbdáoa Georg Solmssen dr., a Disconto Gesellschaft vezérigazgatójának fejtegetése volt a mező- gazdaság problémájáról. Solmssen azt mondotta, hogy a német mezőgazdaságot azért, hogy termelését jobban tudja piacra vinni, organizálni ób sokkal inkább kereskedelmi szelleművé kell tenni, mint amilyen. A mezőgazdaság legnagyobb feladatainak azt tűzte ki, hogy először is a termelést egységesebbé tegye, másodszor, hogy standard-minőségeket és árukat termeljen, harmadszor pedig, hogy termelésének értékesítésére zárt szervezetekké alakuljon át. Mindehhez azonban tőke kell s ebben az irányban igen fontos volt Borschab titkos tanácsosnak a német jelzálogbankok megbízásából tett kijelentése, hogy a legfontosabb a záloglevelek számára megfelelő piacot teremteni, hogy a német mezőgazdaság nagyobb forgótőkéhez jusson. Itt nagy meglepetést ke’tett Schacht bejelentése, amelyet a mezőgazdaság hitelkérdéséről mondott A német jegybankról szóló törvény tudvalevőleg a mezőgazdaság számára csupán váltóhitelt engedélyez. Schacht amellett szólalt fel, hogy ezt a törvényt meg kell változtatni, hogy a birodalmi bank a mezőgazdákkal egyéb hitelügyeket is köthessen. Amikor a német mezőgazdasági problémával a bankárgyülésen ilyen alaposan foglalkoztak, akkor látható, hogy Németországban, tehát különösen nagyipari országban is, milyen fontosságot tulajdonítanak a mezőgazdasági termelés problémájának. Ez természetes is. A német kereskedelmi mérleg- i ben nagy szerepet játszik a mezőgazdasági behozatal s a belső tőkeképzés csak a mezőgazdaság megerősítése révén érhető el. Solmssen dr. ezt egy régi német közmondással bizonyította is, amikor igy szólott— Hat dér Bauer Geld, hat es auch die gan- ze Welt! (Ha a parasztnak van pénze, akkor az egész világnak is van!) Árveréseken cserélnek gazdát a bécsi házak. Récsben napirenden van a házak kényszereladása. A város belső részén fekvő legértékesebb objektumok becsértéke 100 és 200 ezer silling között váltakozik és jellemző a viszonyokra, hogy a legtöbb ingatlant az árveréseken mélyen a becsérték alatt adnak el. A vevők nagyrészt külföldi állampolgárok, míg a bécsiek csak kisebb objektumok iránt mutatnak érdeklődést. A szlovenszkói papírgyár r.-t. tőkeemelése. Pozsonyból jelentik: A szlovenszkói papírgyár r.-jt. ügyvezető igazgatósága Rózsahegyen tartott ülésén elhatározta, hogy a részvénytőkét 3.5-ről 10 millióra fogja felemelni. A közgyűlés határozata következtében a részvénytőkét egyelőre csak 5 millióra emelték fel és hatmillió korona értékű részvényt bocsátottak ki. Változatlanak a német nyersvasárak. Berlinből jelentik: A német nyersaoélszövetség október hónapra a nyersvas árát változatlanul hagyta. ő4 rnilliirrl dollár a newyorki tőzsdén jegyzett papírok összértéke. Idáig csiak egyszer egy évben publikálta a newyo-riki tőzsde vezetősége a tőzsdén jegyzett papírok összértékét.. Simmons, a tőzsde elnöke, nemrég bejelentette, hogy ezentúl minden hónapban rendszeresen közzéteszik, mennyivel növekedett a papírok árfolyamértéke. Az első ilyen publikáció szépítem bor első napjaiban történt. Eszerint augusztus 1-én 58.728 millió dollár volt az összes papírok árfolyamértéke, míg július 1-én m összérték 'csak 52.930 millió dollá r volt. Vita a karícllekrő! a salzburgi jogász- gyülésen. A. salzburgi jogászgyülésen napokon át tudományos színvonalú vita folyt a kaxtelíekrőt. Érdekes, hogy a .kartellek és trösztök létjogosultságát egyik fölszólaló sem vonla kétségbe, de éppen ilyen egyöntetű volt a vélemény arról is, hogy a kartelleket megfelelő állami ellenőrzés alá kell helyezni. Nem volt véleményeltérés arról sem, hogy a kartellek kinövéseit élos eszközökkel kell ellensúlyozni, azonban a racionális termelés szolgálatában álló alakulások igényt tarthat- nak a legmesszebbmenő jogvédelemre, mégpedig nemcsak a kivüMilókkal, hanem saját tagjaikkal szemben is. A Latorica, R. T. tovább terjeszkedik. Munkácsi tudósítónk jelenti: A Latorioa Részvénytársaság néven alakult francia—svájci érdekeltség, mely az óriási kiterjedésű Sohö n b o r n -b iríokoi 40 évre kibérelte, újabban megszerezte a beregszentmiklósi Vub kán-füTésztelepet, sőt a vezetőség tárgyalásokat folytat a szolyvai faíepóroló és a. kisbid- végi fűrésztelep átvételére is. A Vulkán 25 alkalmazottja közül húszat tüstént elbocsátottak. A londoni gyapjuaukeio megnyitásai Londonból jelentik: A londoni gyapjuaukció első napján 10.481 bál került eladásra, amely mennyiségből nyolcezer bált vásároltak meg. Jó választék mellett igen élénk verseny fejlődött ki az értékes kvalitások körül, de az általános kereslet nyugodt volt, és a magas limitek miatt egyes árutételeket vissza kellett vonni a forgalomból. A meriuo és a keresztfajták tíz százalékkal olcsóbbak az aukció napján, mint a legutóbbi aukción. u A Sfállitmányosók nemretköri kongres*- srusa. A szállítmányozó szervezetek nemzetközi föderációja a napokban tartotta Bernben rendes évi közgyűlését, amelyen résztvettek Németország, Anglia, Belgium, Svájc, Hollandia, Dánia, Norvégia, Svédország, Finnország, Jugoszlávia, Ausztria és Magyarország képviselői. A kongresszuson megvitatták a szállítmányozói szakmát nemzetközi viszonylatban érdeklő legfontosabb kérdéseket, igy megállapították a szállítmányozók egymás- közötti forgalmában érvényes kereskedelmi szokásokat és határozatot hoztak egy nemzetközi szállítmányozói választott bíróság felállítására vonatkozólag. A kongresszus foglalkozott még a szállítmányozói szolgáltatásokra vonatkozó egyöntetű nomenklatúra összeállításával; elhatározta, hogy a nemzetközi vasúti teheráruegyezség sérelmes rendelkezéseinek megváltoztatása érdekében megteszi a szükséges lépéseket és végül megkezdte a szállítmányozói jog egységesítésére irányuló előmunkálatokat. ÉRTÉKTŐZSDE Gyenge irányzatú a prágai értéktőzsde Prága, szeptember 20. A főérdeklődés a beruházási piac felé fordult. Az ■ árfolyamok Itt letöredeztek és ezért a többi piacon is gyengülés állt be. A bankpiac változatlan. Az ipari részvények piacán gyengült: Nordbahn és Berg és Hüt- ten 35, Cseh cukor, Cseh-Morva 15, Prágai Malmok és Nyugatcseh 6zén 10 és más értékek 2—10 koronával. Első Pilseni 35 koronával javult. A bankpiacon Nemzeti Bank 70, Zsivnő 3, Cseh Esz- kompt 2, Osztrák Hitel 1 koronával gyengült, mig Sporo 2 koronával javult. A beruházási piacon gyengült: Kassai Részvények 1.10 koronával, a 4.50 százalékos IV-ik 80, Hadiszállitási 50, az 5.50 százalékos IV-ik 35, Prémiumkölcsön 30, Konvertálható és Népszövetségi 10, Lisztkölcsön és Konzol 5 fillérrel. Az 5 százalékos államkölcsön 35 fillérrel, Stegprioritások 2 és fél koronával javultak.-f A prágai devizapiacon Berlin 0.125, Bukarest 0.01, Zürich 0.17, Milánó 0.035, Paris 0.035 koronával javult, Brüsszel 0.05, London 0.04, Varsó 0.025, Bécs 0.2 koronával gyengült.-f Üzlettelen a budapesti értéktőzsde. A Heg- böb/b p'aipitr árfolyama, egy ttoiiseé ILeftíömedieaieJtlt, de e VresaHaségek nem leltek ki (többet iegy százaliékmál. Baiuxilt, Magyar cukor vaUhimíivel nagyobb vetsziteeé- gseifc eaenvedlbek. A íorgalloan mritnilímfáHiús volt. Eg-ytee a cs-ehszlováSk távira tó Iroda jeJ'erftiéBéíbeai mem e®e- replő őntiékefk. közül e Moktár 95, Pesíszentlőriínci 30, Riéazvónysöir 147 pengő árfolyaiímott értek éL + Gyenge irányzatú a bécsi értéktőzsde. Riö- vtodel (tőzBdmyíltóB luHán üzlettelenBég élHíoítt be. Ai- [püttm, Rátma és Sajgó később teböirtetdiezrtiak. A ikror- iáUbtam fedeaetme Duuagőzjhfijjózáe, Prágtad vas, Srihöl- fer-cukor javuld, SaOgő, Dymaanáit és vasáriftéíket reaOliaáioiióIk kövertlkeztébeai gyengültek. Később Dy- maimiit prágai fedezetre behozta a veszteséget. A járadék- és beruházási piac válltozallfflan. + Gyenge irányzatú a berlini értéktőzsde. A spekuláció tartózkodó volt. A piacokon igen csekély volt az üzlet és csak néhány bankérték iránt érdeklődtek. A veszteségek 2—7 százalékot tettek ki. Az utötőzsdén az irányzat valamivel javult. áhutoss&e 4- A mai budapesti terménytőzsde határidős piacán, amaSmit ecst budapestii saerkeiaitőeégümk iteJie- fomiáljtai, őe dmárryzaít barátságos, a forgalom közepes volt. Nyitási áirfolyamioík: magyar búza októberre -26.28, 26.28, márciusra 28.76, 28.80, 28.62, májusra 29.48, 29.52, tengeri májusra 28.28, 28.24 pergő. + A mai budapesti gabonatőzsdén, eimia.it ezt ■otíllam saertoeszt'öséigi'mík. telietenálija, m irányzat jól tairttcA't volt, iatc áriak azonban egyelőre váiltioziaitilö- niók tmiamdítak. •f A berlini terménytőzsdén nyugodt irányzat mellett a következő árakat jegyezték: búza 204—• 207. rozs 223.50, árpa 232—252. zab 191—201, tengeri 205—207, búzaliszt 25.75—29, rozsliszt 27.2-5—29.75, buzakorpa 14, rozskorpa 14—14.25, repce 328—330. Viktoria-borsó 41—50, repcepogácsa 19—19.4, lenpogácsa 23—23.3, burgonyare- szelck 21—21.50 márka. A prágai tőzsde de viza jegyzései: szeptember 20 szeptember 19 Amsterdam ■ , , 1350.25 1356.25 1350.47*/;, 1356 47% Berlin ..... 802.32*/, 806.82‘/a ?02.20 806.20 ZOrich .................. 648.02 651.02 647.85 650.85 Os lo (Christtania) 898.— 902.— 897.87*/, 901.87*/, Kopenbagen . . 897.87% 901.87*/, 897.87ga 901.87 */, Stockholm . . . 901.— 906.— 901.05 905.05 Mailand .... 175.77*/, 177.17*/, 175.74 177.14 Paris....................... 131.26 132.46 131.22*/, 132.42*/, London ..... 163.17 164.17 163.21 164.21 New York Cable. 33.65 33.35 33.65 33.85 Brüssel................... 467.60 470.50 467.65 470.65 Madrid................... 554.25 £57.25 556.75 559 75 Beli rád. . . . , 59.05*', 59.55l/j 59.06 69.56 Sofia....................... 24.24 24.54 24.24 24.541 Ko ustnntinopel • 17.40 17.80 17.40 17.80* Wien ...... 473.50 476 50 473.70 476.70 Wérsctian . ... 376.80 379.80 376.82ij2 379,82*4 Budapest .... 686.60 589.60 585.60 689.60 Buenos Aires » • 1424.50 1430.50 1424.5C 1430.50* Helsingfors . * . 84.70 85.20 84.70 85.20 Riga 660.50 653.60 650.50 653.50* Rio de Janeiro * « 407.60 410.50 407.50 410.501 Montevideo . . » 83.75 34.15 33.75 34.15* Alexandria . . . 167.80 169.20 167.80 *89.20* Athén.................. 43.70 44.30 43.20 43.80* Bu karest .... 20.35 30.75 20.34 20.74 Kowno ..... 333.- 335.— 833.— 335.—* Lissabon .... 149.30 150.70 149.^0 150.70* Révai....................... 905.- 909.- 905.- 909.-1 Montreal .... 33.62 83.92 33.62 3392* + Gyenge » prágai cukorpiac. Nyersátúljegyzés Aussig loko októberre 151—152. Prága. aBepbeunlber 20. Valuták: Hóttanid 1947.50, jugotóláv 58.80, métmeft 799.70, belga 46650, imögjyiair 585.76, román 20.05, svájci 647J2S, dán 895.87}^, angol fomít 162.92iá, spanyol 552.50, cQfeHi 176.42lő, afflDerlikiaá doiláír 38.49, ntarvég 896, Íinaradiaí 131-40, bólgtár 23.10, svéd 898, lengyel 376.10, óbb- lírák 471.25. A prágai értéktőzsde árfolyamai: IX/IO IX/19. 1928. évi kincstári ntalviny . —.— —.— 1924. évi kincstári utalvány . —.— —Nyereménykölcsön , . . . . 100.20 100.50 6%-os beruházási kölcsön , . 100.20 100.20 6%-os lisztkölcsön . . . . , 100.05 100.10 6%-ob Államkölcsön .... 100.— 100.— Morva orsz. köles. 1911. 4%% 86.— 86.—* Morva orsz. köles. 1917. 5% . 91.75 92.— Prága város 1913. köles. 5%- . §2.— 92.— Prága város 1919. köles. 4% • 76.50 76.— firiinn város 1921. köles. 6% . 100.25 100.25 Possony város 1910. köles. 4% 75.25 75.25 Prága városi takrpt. 4% . . —.— 87.50 Csl. vörös kereszt sorsjegy , 24.50 24.50 Agrárbank 467.— 467.— Cseh Union Bank » » , • 403.50 403.50 Leszámítoló 440.50 442.50 Cseh Iparbank 444.— 444.— Prágai Hitelbank > , ■ , s 568.— 568.— Szlovák Bank . , • , , » 183.— 183.— Zivnostenska s 560.— 663.— Angol.-Cslov. Bank , k • » —.— —Osztrák hitel • • s s s s 284.— 285.— Wiener Bankv. ..Vsat 125.50 124.7S Jugoslovenska-bank , ■ , > 50.37 50.62 Nordbahn .................................. 6290.— 5835.— Cseh cukor . . , , , . « 910.— 925.— Horvát cukor 295.— 295.— Kolini műtrágya . , , , » 607.— 612.— Kolini kávé ..<»'*» 193.— 195.— Kolini petróleum « , , , • 180.— 175.— Kolini szesz 1790.— 1740.— Első pilseni sörgyár . . , . 3320.— 3305.— Breitfeld-Danek . . . « ( Laurin és Klement . « , > — Binghoffer ....,«*» 1087.50 1040.— Cseh északi szén • « , » —.— 3080.— Cseh nyugati szén , , ■ , t 670.— 680.— Alpine........................ 0 • . 208.50 211.— Po ldi 825.50 834.60 Prágai vasipar . . « , . . 1840.— 1.852.50 Skoda 1294.— 1300.— Pozsonyi kábel 2290.— Inwald 362.— 360.— POZSONYI TERMENYTŐZSDE Pozsony, szeptember 20 K-tól K-i, Búza 70-80 kg..................................... 179-182 Ro zs ................................................................. 176 — 178 rp a expori ................................................ 185 — 190 pr íma .............. 170 — 175 „ merkantil..... 165 — 167 ős zi árpa .......................................................... — — Za b . .................................................................. 163-167 Te ngeri szemes .. .......... — — — „ ex uszé'y Pozsony ....... 156 — 157 Viktória borsó ............. 280 — 310 Fehér bab ............... 370 — 390 Tavaszi bükköny ............ — — — szí bükköny ......a...... 280 — 310 Repce ................. 275 285 Mák .................. 650 — 660 Vöröshere natúr ............ — — — n plombizva . ......... 1550 —1600 Lucerna natúr •••••••...... — — — . , plombáivá ........... — — — Étkezési rózsa burgonya •......« 65— 70 „ sárga burgonya ........ 65 — 70 Ipari burgonya ............. — — — Búzadara »•••••••••#•••• 800 3ÖÖ OGG búzaliszt. •••.••...•.. 295 — 800 Rozsliszt ....*.■•••••••• 265 — 270 Korpa .» 125 126 Takarmányliszt 160 — 165 Szárított^ répaszelet ........... 104 — 106 Amerikai disznózsír ab Pozsony..... — — — Magyar „ ab határ •••••« — — — Amerikai szalonna ab Pozsony ..... — — — Magyar „ ab határ ...... — — — Széna félédes, laza ........... — — — . „ préséit ......... 1 Zsúp szalma — — — Takarmány szalma, laza ........ — — — v „ préselt ....... — — — Alom szalma, aza ........... — — — .. ereseit ......... — — ~ Irányzat: őrlőgabona barátságosabb, takar- márnycikkek nyugodtabbak. A budapesti értéktőzsde árfolyamai: IX/20. IX/19. Ang.-Magyar ..«■*•» 91.— 91.— Hazai bank . ...... 60.— 60.— Magyar Hitel ...... 83.50 83.50 .1 elzálog ........ 37.— — .— Leszámitoló ....... 92.60 92.30 Magyar-Olasz . ...... 70.50 70.50 Osztrák Hitel ...... 47.— 47.— Kereskedelmi bank .... 115.— 115.30 Magy. ált. tkpt. ..... 97,10 98.— Első hazai tkpt,. ..... 214.— 214.— Borsod-Miskolci ...... 35.— 35.— Ooncordia . ....... —.— —.— Budapesti malom ..... 38.20 38.20 Gizella malom . ..... 12.50 12.50 Hungária malom ..... 27.— 27.50 Beocsini ........ 239.— —.— Felsőm, szén ....... 34.20 35.— Drasche ........ 25.50 25.50 Magnezit ........ 175.— 178.— Magy. ált. kőszén ..... 801.— 805.— Salgó ................................... . • 63.30 69.Urikányi .. ....... 144.90 145.60 Kóburg ......... 20.— 20.— Csáky ............................... . » 28.— 28.— Ma gj'ar fegyvergyár .... —.— 307.— Ganz Danubius ..„*»» 148.— 148.50 ttanz villamos ...... 118.50 119.20 Hofherr.....................* . , . 11,80 12.— Lá ng .......... 127.- 130.— Lipták ‘.......................... . • • ——.— Gv öri vagongyár . * » « . 50.50 50.80 Rima . ? ...... J04.70 105.- . Scblick ......... — r>rsz. fa ........ —.— —.— Nasehitzi ........ 175.— 176.— Levaute . . —.■— 21.20 Közúti —.— .—.— Déiivasut ^ . 11.40 11.40 Állam vasút 20.60 20.20 Tröszt *...»«,».»!»• 39.10 39.50 Magyar cukor . . . • » • —.— 180.80 Izzó .,............................... . 102.50 102.50 Hu ngária műtrágva .... 52.—., 53.— Klotild ......... 16.— .16.20 Gummi 128.50 125.— KaBbaraftS — EEEesíisnwrawt | LUCERNA ^ Uj szenzációs prograintnBah lép fel r- SiB'föéíher | 15 perc Állandó kncagás t!i perc íj *3 2 zenekar Belépődíj 5 í; é A.kötönség táncol i v Ma, holnap és szerdán | | 35 ötórai tea ' "■ 1 ^ I i
