Prágai Magyar Hirlap, 1928. szeptember (7. évfolyam, 199-223 / 1826-1850. szám)

1928-09-21 / 216. (1843.) szám

Mag utdmnnk Ü2 oldal) flP 1 VII. évf. 216. (1843) szám ■ MlH8k » 1928sxeptember21 rAl<WAttHTOM1> Előfizetési ár: évente 300, félévre 130, A Szlovenszkói és mszinszkói ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága IL, Panská uüce negyedévre 76, havonta 26Kő;külföldre: nnlitikni nnniJnnín ,2* “• emeleL Telefon: 30311 ~ !Qad6“ évente 450, félévre 226, negyedévre 114, Fősxertessdő: POUZIKOI napilapja Fdelős sxer&sxfő: hivatal: Prága II., Panská ul 12/IIL — Te­havonta 38 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke DZURANY1 LÁSZLÓ FORGACH GÉZA lefon: 30311-—Sürgönyeim: Hírlap, Praha Az iskolaügyek kulisszatitkaiból Sdovenszkó, szeptember 20. (agy.) Még csak az úgynevezett országos autonómia legelején vagyunk, alig „villant" még egy-kettőt, máris súlyos szépséghibák és folytonossági hiányok állapíthatok meg rajta. A napokban küldöttségjárás volt az országos elnöknél és valami iskolai ügyben akartak kérelmet átnyújtani a kezeibe. A küldöttség legnagyobb meglepetésére az országos elnök azt jelentette ki, hogy az iskolai ügyek nem tartoznak az országos hivatal hatáskörébe, mert azokat tovább is az úgynevezett iskola­ügyi minisztérium referátusa intézi teljes ha­táskörrel. Szóval megvan az autonómia, ame­lyet Hlin-ka annakidején nagy lelkendezve az „autonómia villanásának" nevezett el, de iskolaügy nélkül. A „krajina" nem kapott is­kolaautonómiát, majd kárpótolják érte az is­kolatanács kinevezésével, amely tehát nem az országos hivatal, hanem az iskolaügyi minisz- tériümi kirendeltség mellé rendelt szerv leend. Tehát kiderült a nagy tervezett titok. Az országos elnök személye elég garancia arra, hogy kijelentését hitelesnek fogadjuk el és megállapítsuk, hogy az iskolaügyekhez az or­szágos hivatalnak és a majdan megválasztan­dó országos képviseletnek sem lesz semmi köze sem. Mindenesetre igen szép villanása ez ig az autonómiának. Tehát az iskolaügyekbe nem szólhat bele az országos hivátál és a kép­viselet, hanem lesz egy se hús, se hal szerv, az iskolaügyi tanács, amely majd teljes hata­lommal, de az országos autonóm szervek tel­jes kikapcsolásával fogja az iskolaügyeket in­tézni. Semmi jó kilátást sem nyújt ez a ma­gyarságnak, mert ezt a szervet, az iskolataná­csot nem választják, hanem kinevezik. Mikor pedig kinevezésről van szó, ahhoz már lassan hozzászokhattunk tiz esztendő alatt, hogy a milliós magyar kisebbségről mindig elfeled­keznek, amint ez a földművelésügyi tanács megalakításánál is történt a közelmúltban. Az országos iskolatanács tehát rólunk-nél- külünk fog majd határozni a magyar iskolák felől és mint fellebbezési fórum is működni fog az állami tanfelügyelők információi alap­ján, amelyeknek tárgyilagosságáról is igen szép tapasztalataink vannak. A dolognak lé­nyege azonban azon fordul meg, hogy egy or­szágos igazgatás épületét átadják a használat­nak, de a legfontosabb berendezését, a kultú­rát kifelejtik belőle. Ennek az épületnek nin­csen vízvezetéke és nincsen villanyos világítá­sa, hanem faggyugyertyára van utalva a hu­szadik században. Ez tehát igazán nem lehet modern épület. Az autonómiának a legfonto­sabb és leglényegesebb része a kultúra, az is- kolaügy és az iskolával összefüggő kérdések­nek komplexuma. így derült ki az országos igazgatásnak ta­lán a legfontosabb hiánya egészen véletlenül, mert sehol sem olvastuk még ennek az úgy­nevezett autonóm szervnek a működési sza­bályzatát, csak annyit tudtunk róla megállapí­tani, hogy a legfontosabb ügyosztályok élén teli vér cseh főtisztviselők állanak, mint a sze­mélyi ügyek élén Meznik, a rettegett nevű kor­mánytanácsos, aki teljhatalommal intézi Szlo- venszkó közigazgatásának személyzeti ügyeit, vagy például Marsik, aki a kulturális ügyeket referálja, azonban nem ám az országos elnök­nek, hanem az iskolai referátus elnökének, Maule Vaclávnak. Ez a közigazgatási bifurká- ció, mely egyszerre két gazdát állít a kultur- közigazgatás élére, valóban nem elégítheti ki az autonóm igazgatásról táplált legszerényebb feltevéseket sem. Iskolaügyeinket tehát Prágából irányítják és az a tanügyi drill, mely eddig a szloven­szkói összes iskolákat, beleértve kisebbségi magyar iskoláinkat is hatalma alatt tartotta,' nem fog megváltozni a jövőben sem. A cen­tralizmus, mely mindenfelé bukik, hét nem­zetnek iskolaügyét korlálanul intézi a minisz­teri felelősség bő köpönyegének gyenge, al-. Tizennégy szónok vonult fel ma a szociális biztosítás vitájában Gregorovits Linót éles kritikája a parlament tárgyalási módszeréről — Dérerék újabb interpellációja a Rethermere-akció ügyében — Prága, szeptember 20. A szociális biz­tosítás reformjáról ma egész napon át ugyanolyan érdektelenség mellett folyt a vita, mint amraő az első nap eseményeivel széniben megnyilvánult. Tizennégy képviselő jelentkezett szólásra és minthogy a beszédidő képviselőnként egy órára van korlátozva, az ülés ma is késő estig eltartott s a szavazásra csak pénteken a korai vagy késői délutáni órákban kerül a sor. A parlament munkarendszerére jellemző, hogy az egy évig előkészített reform egyes rendelkezéseinek tarthatatlanságát az osranicska maga is kénytelen volt be­látni s rájött orra, hogy a reform több rendelkezése neon hogy szanálná a helyzetet, hanem még nagyobb zűr­zavart teremt. Ezért az oszmicsika elha­tározta, . hogy ezeket a lehetetlen ren­delkezéseket a plénnm elé terjesztendő változtatásokkal igyekszik kiküszöbölni. Meg sem szavazták még a novellát és máris kiderült, hogy újabb módositásokra szorul. A mai üSes Malypetr elnök a mai ülést délelőtt fél tiz óraikor nyitotta meg. Krebs német nemzeti szocialista az első szónok, aki sürgeti a régi nyugdíjasok pótilletékeinek ki­fizetését s tiltakozik e kérdés rendezésének újabb ki­tolása ellen. Már éppen itt volna az ideje annak, hogy a kormány nyilatkozatot te­gyen, mit szándékozik tenni á nyugdíjasok egyenlő elbírálásának kérdésében'. A szociá­lis biztosítás reformja a munkásság igényeit nem elégíti ki. Egyes hibákat a régi tör­vényből kiküszöbölnek ugyan, de általában javulás nem fog bekövetkezni. Tiltakozik az ellen, hogy a németeket az előzetes tárgya­lásokból teljesen kizárták. A német ellenzé­ket a német kormánypártok semmiféle tá­mogatásban nem részesítették. A német kormánypártok a pénztári szövetségek ügyének rendezésében lemondtak a nemze­tiségi önkormányzat utolsó maradékáról is. A szociális biztosítási intézet a jövőben tisztára ©soh intézmény lesz, jóllehet a biztosítottak 35 százaléka, 800.000 munkás, német nemzetiségű. Az aggkoruak és rokkantak járulékait sehogyan sem bizto­IvAttMnMiokírT.fAcilÁbAÍnnl T lfrtl 1 í /V»T űf sitották, ellenben a Nemzeti Bank részvé­nyeseinek osztalékait törvényesen arany- valutában garantálták. Pártja a javaslat el­len szavaz. Tayerle cseh szociáldemokrata ismer­teti a reform genezisét. A kormányjavaslat eredeti formájában elfogadhatatlan volt és annak egyetlen mondata sem maradt válto­zatlanul a bizottsági jelentésben. Blatny német szociáldemokrata képvise­lő rámutat arr^, hogy a szociális biztosítás törvényének első tárgyalása folyamán már figyelmeztették a kormányköröket arra, hogy a törvény nem gondoskodik kellőképpen az anyákról és a gyermekekről. Ez a n nyeli a ezen a téren egyáltalán nem mutat javulást, sőt ellenkezőleg, rosszabbodást jelent, külö­nösen az, hogy az ifjúságot kizárja a biztosí­tás kötelezettsége alól, óriási károsodást je­lent a jövő nemzedékre nézve. A javaslatot nem -fogadja el. Saimalik cseh néppárti megelégedéssel veszi tudomásul, hogy végre tárgyalás alá került a szociális biztosítás reformja, amit a falvak már régóta követeltek. A novella megszünteti mindazokat az anomáliákat, amelyek miatt óriási volt az elégedetlenség a mezőgazdák körében. A módosítás elől nem zárkózhatik el a mai kormány, de nem zárkózhatott volna el olyan kormány sem, amelyben magúik a szociáldemokraták is he­lyet foglaltak volna. A javaslatot elfogadja­Az első kommunista szónok Stéfika kommunista képviselő, pártjának első szónoka, több mint kétórás obstrukciós beszédében különösen élesen támadja a szo­ciáldemokratákat, hogy azok segítették elő a szociális biztosítás rosszabbodására imyulé burzsoatörekvéseket. Vádolja a szocialistá­kat, hogy az ő kezdeményezésük akadályozta meg a július 6-iki vörös nap megtartását, amelynek egyetlen célja volt a munkás­tömegeket pártállásra való tekintet nélkül mozgósítani a most tárgyalás alatt levő szo­ciális biztosítás módosítása ellen. Ezután Gregorovits Lipót keresztény- szociálist apárti képviselő szólalt fel, akinek értékes beszédét teljes terjedelemben alább közöljük: Gregorovits iipét beszéde Egy javadMolt tárgyal unióst a tiszteit Ház, am'&lyniek előkészülése ogakmem egy eszlbendieiig tártait s amikor végre értdleimllegies itlárgyailláerla ke­iül, a (hosszú (héniarpék alialtt nem volt. ama id!ö, hogy a [javaellait végleges szövegét a ItiörviényhozáB tagjai­nak kelő időiben szétosszák, hogy aizt israaksaenüjen át (ifi tehessen tanulmányozni. A csehszlovák pair- p.tmenüi rendszernek jellemzője az, hogy nagy gairral s nagy dobbal előre hirdetett tör­vényjavaslatokat, vagy törvénymódosításokat az érdemleges törvényhozási tárgyalás napjának reggelén rnyömtatják s osztják szét, tekintet nélkül azok terjedelmére, még hozzá a kisebb­ségi törvényhozónak idegen nyelven e ezzel le­hetetlenné teszik az érdemleges törvényhozói munkát. Az lilyen eljárás megcsúfolása a parlamentarizmus­nak, ami elÖien a öiegerélyesebhen Mtakioznam kell! Elvégre újságcikkek a^laipján mégsem llehelt törvény­hozási munkát végezni! A cseh-német-szlovák polgári koalíció minden tekintetben ugyanazokat a káros módszereket folytatja ural ómra jutása óta, mint amilyenek­kel a cseh nemzeti koalíció operáig*.tett ebben a parlamentben N© 'Ceodáilikoazamiak tehát azon, hogy ha a közvéle­mény q legnagyobb közönnyel szamflélli azt, aimi eb­ben a- képviBeiléházban történik- e ez a közöny sem­mi egetre sem válik előnyére annak ez államnak, kotmánybiztositékaival. így kell és így lehet megértenünk azokat az újabb rohamokat, me­lyeket a magyar iskola ellen indítottak a na- cionlista rohamcsapatok. Szomorú kilátás a jövendőre, mert az iskola tan ácsosdi nagyon ár­talmatlan kis játékszer nagy és értelmes fiuk számára, azonban az iskolatanácsoktól Prága nem fog elfogadni tanácsokat, ettől tartunk. Az iskolaügyi abszolutizmusnak még nem értünk el a végére és korán örültünk, hogy az országos képviselet ebben a fontos kérdésben is hozhat határozatokat. Nem kényeztetnek el bennünket ezzel az országos autonómiává,! amelynek folytonossági hiányát láthatjuk az iskolaügy kezelésénél és amelyről bátran hi­hetjük, hogy tartogat számunkra egyéb meg­lepetéseket is. A prágai oentraiizmusit nem jellemzi semmiféle romantikus bajiam, mely az autonómiát körüllengi, sem pedig lágy szentimentalizmus, amely a kisebbségeknek engedne bizonyos mérsékelt befolyást a ki­sebbségi életnek legféltettebb területén, a ra­cionalizmus hidegen végzi számításait és nem törődik a hangulatokkal. laanieüty éppen most szüOiötéemiapját. készül megiüininjeipelnJi tizedik A rosszul sikerűt kompromisszum A szooiáfliiis foiztosíiltiáisi movefldia, laimleíy aniaslt' dltőtr iftiink fekszik, egy torszuI siíkerüHt kionmpro'inlilsszu'rn eredménye. Egy olyan k onrproiraie szúrni eredménye, amelyben aa érdekeltek s a kevésbé érdekelitek egedimé- nyeket tettek s végül tis senki sem tehet miegöllégiedlve vellle. (Hotsz- szu hónapokig itarbofttak a hompromiaazuimas fcáír- gyaMsok a fcormámyfaoaOiiidilő s a szocialista pártok közöltit s a itápgyatlló feliek kellőleg gomdosllüodrtak ar­ról, hogy eszekről a tárgyalásokról harsonás hírek kerüljenek a myiltvánoseágra, aimiük miilnd arról szól­tak, hogy milyen. nagy munkával, mrnOiyem nagy ajándékkal készül ímegajárdékoznii a juhilieum ail- toallmából a törvényhozás a dolgozóknak nagy tö­megéit. Szóval: paPtariunJtur anoultes öt miascátar riiidliiculuB amis, vajuditafc a hegyiek s megszültetek ez a javasiM. A (kormány az utolsó piOOiauialtban megiszegibe a ezociiailiiisiía öBemzélkkel kötiöiílt. megál- lápodét? eót, aimlimiek következtében a szoeilailiöták is duzzogva vonulnak féltre. Ehhez pedig hozzászokó TRACTOR LAUFER S., Brafisfava Ondrejská 11., Tel. 29-22.

Next

/
Thumbnails
Contents