Prágai Magyar Hirlap, 1928. szeptember (7. évfolyam, 199-223 / 1826-1850. szám)
1928-09-02 / 200. (1827.) szám
IW9 awptamfag g, raaArnap. 11 A montecarlói kaszinó titka Csatnak-e a játéknál ? — Művészeknek kel! tenniük a mesterségükben a krupiéknek — Vannak biztos szisztémák, de nincs nagyjátékos, aki nyerne Monteoarló, augusztus vége. BoMoguK WilBaim le Queux a Riviéra, de különösen a monteca/rlói kaszinó kitűnő ismerője, annak idején cikksorozatban nyilvánosságra hozta ottani megfigyeléseit. Azt követelte cikkeiben a francia kormánytól, hogy vessen véget annak a hihetetlen állapotnak, hogy tapasztalatlan, jóhiszemű embereket, akiket sorsuk a Riviérára vezetett, állami támogatás mellett működő játékbarlangban kiforgassanak vagyonukból, lerontsák erkölcsi hitelüket, lecsökkentsék etikai ellenállóképességüket, megingassák jellemükben. Wil'liam le Queuxt ezekért a cikkeiért, a Franciaország vezető köreiben befolyásos monakói kormány közbenjárására, kiutasították az Alpes-Ma- rifcimes megyéből azzal az indokolással, hogy rosszhiszemű cikkeket irt Nizza egészségügyi viszonyairól és a hiányos csatornázási rendszerről. Ezt a kiutasítást később a francia köztársasági elnök megsemmisítette ugyan, de William le Queux ekkor már megalkudott az élettel és fölhagyott tárna dásaivail. A montecarlói kaszinó ma már olyan nagyszabású intézmény, amellyel foglalkozni mindig op- portunus, hiszen nincs az az ország, amely ne képviseltetné magát állandóan, számos áldozattal, ebben a nagy appairátusu nemzetközi játékkaszinóban. A montecarlói kaszinó nem állam az államban, hanem egyedül teszi a monakói hercegséget, a monakói kormányt és a végrehajtó hatalmat. Szolgálatában ál la rendőrség és a bíróság. Ahogy a monakói államügyész nem vállalja olyan eljárás képviseletét, amely akár polgári ügyben, akár bűnügyben a montecarlói kaszinó ellen irányul, úgy a monakói biróság sem hozna soha marasztaló Ítéletet ellene. 1862 április 2án kezdte meg működését Francois Blanc, a nagystílű metéigue — a homburgi játékkaszinó volt tulajdonosa — Montocarlóban. Részvénytársaságot alapított 15 millió frank alaptőkével „Societé anonyme de Bains de Mer et des Étrangers" címen, de egyetlen részvényt sem engedett idegen kézbe jutni. Az „öreg" Blancnak óriási volt a szervezőereje és nemcsak a montecarlói kaszinót tette világhíressé, de megalapítolta a mai Bianc-dinasz- tiát Ez az igénytelen kinézésű burzsoá, amilyen szívóssággal tön dérkertté varázsolta a Riviérának addig kietlen, sziklás részét, olyan céltudatossággal dolgozott azon, hogy családját az arisztokrácia presztízsével övezze. Ő maga soha nem titkolta, hogy apja a Vaucluse departement egy kis adószedő hivatalnoka volt és a maga erejéből dolgozta fél magát bordeauxi bankárrá, hogy 1841-ben a íhomburgi játékkaszinó tulajdonosa legyen. Soha nem játszott és tapasztalataival jól alátámasztott jelszava volt, hogy „rouge, ganye sou- veut, noir gagne quelquefois, mais c‘est Blari'’ qui gagne toujours". Hercegek feleségei a játékbank tulajdonosának leányai Blanc feleségének becsvágya által fűtött ma- rotteja beteljesült akkor, amikor egyik leányát Rodzivriü Konstantin herceg, a másikat pedig Bonaparte Roliand Napóleon herceg vette feleségül. Két fia közül Camille a- montecarlói kaszinó igazgatóságát örökölte az öreg Blanctól. a másik. Edmond, mint francia képviselő tette ismertté a nevét, egy volt francia színésznővel él boldog házasságban és távol a zöldasztaltól, inkább a gyepen mint igtálilótuLajdonos fejt ki tevékenységet. Azt már nem érte meg Biianc mama, hegy az egyik unokáját, Bonaparte Mária hercegnőt, György görög királyi herceg vette féleségül és így a Blanc-család rokonságba került Európa ösz- szes uralkodó családjai vak de viszont azt sem. hegy másik unokája, Rádzhvill León herceg fiatalon, misztikus körülmények között, halt meg hirtelen egy montecarlói szállodában. Ma már a Blanc-családnak édes-kevés köze van 8 montecarlói kaszinóhoz és habár jelenleg a részvények tömege megoszlik a Radziwill-család és Sir Basil Zaharoff között, azok a belső intrikák, amelyek a kaszinó alapítása óta a vezető személyiségek között napirenden voltak, ma is éppen úgy ott lappnaganak az egyes érdekcsoportok között, — csak a külvilágnak nem szabad erről semmit tudni. Nincs a világnak egy másik intézménye, amely ennyire a denunciáciő, besugás, intrikák és ptréberség pilléreire lenne alapozva. Egyik igazgató a másik ellen dolgozik, egyik felügyelő a másikat árulja be és egyik krupié a másikra ügyéi. Csatnak-e a montecarlói játékkaszinóban ? Nincs kétség aziránt, hogy a montecarlói ka- rerinóban űzött roulelte és trente et quarante játéknál a bank részéről csalás ki van zárva. Fantasztikus gondolkodású emberek állítják csak, hogy évtizedes gyakorlat után a krupié képes lenne, a roudete-gép dilin dér ének még csak a felébe is, a cilinderrel ellenkező irányban forgó eileíántosont- golyóoskát dobni, nem i* beszélve arról, hogy a krupié egy bizonyos meghatározott számot tudna hozni. Megás akadnak hiszékenyek, akik ilyen fantasztikus mesével operáló, úgynevezett szise- téma kereskedőknek felülnek és pénzüket rájuk bízzák gyümölcsöztotós céljából. Ha a rou lettnél a legkisebb osaliás is történhetne a krupié részéről, úgy a montecarlói kaszinó már régien nem állana fenn. Vannak ugyan preparált rouletbe-gépek, az úgynevezett „bisogne-roulettek", amelyeket Dél-Amerika sötét tripoiban használnak és ahol az asztalba belekonstruált műszerek segítségével a krupié a banknak kedvező számot tudna hozni, — de ilyen roulette-gépek Montecarlóban nem létezrek. De nem is szükséges, hogy Monteoarfőban a rouiettenél csalárd módon dolgozzanak, hiszen az évtizedeken át folytatott, szakadatlan bankadósnál a „zéró" — ami a banknak a főelőnye — érezteti romboló hatását. De eltekintve attól, az idegekből, husból-vérből való ember, nem-e gép ellen játszik? Montecarlóban, ha csalás a roudette-játékná 1, a bank részéről nem is fordul elő, de viszont bizonyos visszaélések történnek, amelyeket, csakis a szakértő, élesszcmii megfigyelő vesz észre. Ezek a visszaélések két kategóriába oszlanak. Az egyik: amikor kezdő, tapasztalatlan, szórakozott játékosok nyereségeit, amelyeket az illető játékosok nem vesznek észre, a játékasztal alkalmazottjai tudatosan nem fizetnek ki, vagy nem figyelmeztetik a nyerőket nyereségeikre. Sőt, ha az illető rögtön nem jelentkezik a tétjéért, azonnal behúzzák a bankba, vagy egy sokat mondó gesztussal, mintha a nyerő tót tulajdonosa más asztalnál is játszana, félre teszik, hogy a következő forgatásnál isimét a bank pénztárába vándoroljon. A másik: amikor olyan játékosokat, akik i maximum vagy igen nagy tétekkel játszanak, a kifizetésnél a fizető krupiék, a chef-krupié ellenőrzése mellett, sőt titokban leadott figyelmeztetésére, kevesebbet fizetnek ki. mint a szabályszerű nyereség. A kifizetésnél való visszaélést akkor űzik, ha a nagy játékos egy számat vagy számcsoportot az ösz- szes chanoe-okkal maximum tétekkel megrakott. Vagyis: egy számot megtett en pliein, az összes choval-okkal, carrék és t rans verzál okkal és minden más egyszerű és kombinált módon. Ebben az esetben, ha a nyerő szám kijön, a kifizetést, a szabályosság látszatának korrekt betartása mellett, úgy összezavarják, hogy egy maximum „cheval" vagy „carré“ tétet nem fizetnek ki. A nyerő játékos hirtelenében, különösen a nagy nyereség fölött való örömében, nem tudja ellenőrizni a villámgyorsan számoló és rutinosan kifizető krupiét, de még föl se tételezi, hogy a montecarlói kaszinó nagy képű alkalmazottai ne helyesen fizessenek. Ha- meggondoljuk, hogy csak egyetlen maximum chance egyetlen tétjét így elsikkasztva, a bank részéről 24.000 frankkal kevesebbet fizetnek M a szerencsés nyerőnek s ha ezt naponta csak kétszer megteszik, úgy ez egy évben 18 millió frank tiszta külön nyereséget jelent, ugv megértjük, hogy azt a krupiét, aki ügyes módon elsinikofál egy ilyen kifizetést a bank részről, miért részesíti a chef-krupié mosolygó, igenlő pillantásban és miiért vesz ki a zsebéből rögtön egy kartonlapot és könyveli el ezt a megtakarított tétet. Ez a kartonlap azután az aligazgatók, felügyelőik, igazgatók és osztályfőnökök utján minden esetben René León vezérigazgatóig jut. A krupié fölebbvalói ilyesmire nem adnak utasítást, ellen- közeleg, de egy jó krupiénök magától tudnia kell Montecarlóban, mi a teendője és milyen módon tudja hatásosabban szolgálni a társaságot, melynek szolgálatában áll. Baccarat rendőri segédlettel Ha a morntecarlói kaszinóban a roulette és trente et quarante játéknál Csalás mechanikailag úgyszólván ki van zárva, fennáll a valószínűsége annak, hegy a „baccarat"-nál nem fair játék folyik. A kaszinó „sálié privée" egyik termében ez- ideig „chemin de fer“ játék folyt; ez évben beszüntették a négy chemin de fér asztal működését és ezentúl kéttablós baccara-t játszanak. Az összes szakértők megegyeznek abban, hogy a baccarát játéknál a bank előnye olyan elenyészően csekély, hogy hosszas bankadásnál csak abban az esetben lehet eredményt felmutatni, ha „flótákkal" dopingóinak. Frázis az, hogy „á la longue" a bankárnak kell nyerni, nem is neszéivé az Ostendéből importált úgynevezett egytablós baccaratről, ahol minden bankárnak él kell vé- reznie, ha előnyöket nem vesz igénybe. A nagy francia deretekben: Nizza, Cannes és Deauvilieban, ahol a „baccarat" asztalnál naponta többmillió frank cserél gazdát, a szezónban állandóan a párisi rendőcprefektura kártyaellenőrző csoportjának egy különítménye — amely egy rendőrbiztosbói és számos detektivből áll — teljesít szolgálatot. Ezek a detektívek a „baccarat" asztalnál felváltva játékmestert székben ülnek és feladatuk arra felvigyázni, hogy a baccarat játéknál hamis játék ne folyjon. Ezek a detektívek legalább is olyan jól ismerik a „saladéi' á la ameriquene" (amerikai módszer szerint keverni) fogásait, mint a büvész-ügyességü francia krupiék. A montecarlói kaszinóban hiányzik a francia rendőrségnek ez a közvetlen, szigorú felügyelete a baccarat játéknál. A montecariói kaszinó aranysujtásos, fantasztikus egymruháju szolgáival, aranygombos, kék- | frakkoa, zöldbársony térdnadrágós, ezüstcsattoe | lakkcipőjü inasaival, ajtónállóivab azigorutekin- betü, feketekabátos áldetektivjeivel és komorné- zésü inspektoraival — üres humbug. Ez nem a gondolkozó embrnek, hanem a lyoni kispolgárnak és amerikai szatócsnak van beálülitva. Ibt minim szánházias póz. Ha a játékasztalnál egy nagyi bb játékos néhány tétolt eltalál, rögtön siirgés-ter- gás van, színházi applombbal hoznak friss Bsetoukéseletet szolgák és detektívek kíséretében, a krupiéik lassan olvassák meg a hozott tartaléktőkét és Írnak alá nyomtatott „úor'lerrau" -t — amikor ebhez semmi közük —, csakhogy nagyobb legyen reklám céljából a feltűnés és azt bigyjék, hogy mennyit vészit a bank. Éppen ilyen üres póz az állítólagos nagy veszteségre ott termett igazgatók és hivatalnokok szánalomkeltő aroki- fejezése a bank veszteségének tudatában. A valóságban ezeket az embereket semmi sem érinti, akár nyer valaki, akár vészit; olyan megingathatatlan a bizalmuk a bankban, hogy tudják, hogy aki ma nyer, holnap holtbizonyosan visszaadja; és ha holnap nem, úgy tiz év múlva kamatos kamattal. Nagy játékosok — nagy bűnösök Eltekintve a kaszinó ismertnevü, nagyvagyonu habitüéátől, azok a feltűnően nagy játékosok akiket ebben a szezónban mindenki irigykedve nézett, akik szemrebbenés nélkül tettek fel 24.000 frankot egy tételre, ezek a nagy játékosok kivétel nélkül szomorúan végezték. Az ismert touloni börzeiigynökökről kisült, hogy három éven át a komittenseinek a pénzével játszott Monte-Carló- ban, amíg manipulációit nem tudta tovább rejtegetni és öngyilkos lett. Az az olasz, aki nagyvállalkozóként szerepelt, tagja volt annak a bandának, amely Olaszországban 31 millió iira értékű fiskálisbélyeget lopott el. A két olaj barna arcú amerikai nábob, akiket a monoklijuk olyan merev, bizalmatlan arckifejezésre kényszeritett, forgalomból kivont mexikói dollárokat értékesítettek nagy tételekben, amíg Párásban le nem tartóztatták őket. A montecarlói kaszinó ezévi szezónjának legérdekesebb eseményét kétségkívül egy négy tagból álló olasz társaság produkálta. A biztos nyerés Feltűnt, hogy a „trente et quarante" asztaloknál elhelyezkedtek ennek a társaságnak tagjai és állandóan, figyelmesen jegyezték a lejátszott 1 ár- tyalapok pointjeit. Igen gyakran előfordult, hogy az utolsó coupra mindannyian feltettek maximum tétet — fejenként 24.000 frankot —soha nem vesztettek, legtöbbször nyertek, vagy pedig úgynevezett „un aprés" (en carte) volt Csak hosszas megfigyelés után sikerült rájönnöm ennek a biztos játéknak nyitjára, amely alkalmas arra, hogy a montecarlói kaszinót érzékenyen megkárosítsa. A „trente et quarente" játékot hat csomag francia kártyával játszák. Minden csomag 340 point-t tartalmaz, összesen tehát 2040 point van abban a csomagban, amelyet a krupié — tailleur — az asztalra feldob és végigjátszanak a játékosok. Mielőtt a játék megkezdődne, a hat csomag kártyát a krupiék keverik és egy játékos „elvágja" a csomagot. Abban az esetiben, ha a vágásnál az utolsó lap véletlenül „ász" vőlt, — ennek az olasz társaságnak a tagjai lázasan jegyezni kezdték a lejátszott kártyalapok point-jelt. Ha véletlenül az összes lejátszott, feljegyzett és összeadott point-nekből az világlik ki, hogy az utolsó coupra maradt kártyalapok pointjei még 63 point-t tesznek ki, úgy az olaszok mindannyian maximum téteket raktak fel és nyertek. Ebben az esetben ugyanis háromféle lehetőség van és pedig: a) Az „ász" nem szerepel az utolsó coup-ban, hanem megmarad, ebben az esetben a 63 point- ből 31 van a feketének és 31 a vörösnek, így tehát „un aprés (en carte) van, úgyhogy csak a csekély biztosítási összeget, egy százalékot vesztettek el. b) Ha az első sorba feldobott — fekete színnek — 32 point-je van, ebben az esetben a vörös színnek 31 pointje van és így a vörös színre feltett tét biztosan nyer. c) Ha az első sorba feldobott — fekete színnek — 33 vagy ennél több pointje van, ebben az esetben a coup érvénytelen, mert .a vörösnek csak 30 vagy ennél kevesebb pointje lehet. Úgy látszik, hogy a kaszinó igizg dósága is rájött ennek a biztos nyerési módszernek a nyitjára, mert megtette ellene ővóintézke dóséit. A krupiékat utasították, hogy a vágásnál kezükkel fedjék el az utolsó lapot. Akármennyi veszedelmet is rejt magában Mon- tecarlő, összehasonlítva a kontinens tripoivrl. még mindig itt lehet legkevésbé tartani inkorr -M hazárdjátéktól és ez az egyedüli hely, ahol módszeres játék mellett nyereségi lehetőség is van és ahol nem nyel el mindent a pinka. S. ö. Eltelten hsdsyaMrt az ®!ístaii felségben. Páris, szeptember 1. A francia szocialista párt elnöksége az algériai Bougie szocialista szervezetétől tiltakozó táviratot kapott, amely elmondja, hogy a rettentő hőség ellenére a város környékén megkezdték a 'hadgyakorlatokat. Az első napon nem kevesebb mint hat katona pusztult el hőguta következtében. . ■ Mintha a Ha® kávét a 2J5?evseaí2Bsí£Se Brésg&re> találták volna fel. Bizonyára van Önnek ij oka arra, hogy gyermekeit koffeint tar- 1 talmazó italok élvezetétől visszatartsa. 1 I Adjon nekik HÁG kávét. Ez a legegész- | ségesebb koffein-mentes babkávé, amelyet a gyermekek nyugodtan ihatnak. ^ jC(9BHHaHMUaunMR!0liEB2nnnE5ÜBHafcnUíG£5T*amt0SX£22rilG(?l?£&&nfc5*vV rV3?-. aJ* Kasodtól tonna csempészd jáléteíripl fsiiaüsÉ Constaisza kikliiiében Bukarest, szeptember 1. A constanzai 'kikötőben tegnap nagyobb aránya csempészésnek jöttek a nyomára. A Stottin nevű német gőzhajóról 39 ládáit raktak ki, amelyek a bulgáriai Burgazból érkeztek. A kiéért iratok szerint a ládákban nyomdapapiros /olt. A kirakás közben azonban az egyik láda véletlenül kinyílt s belőle nyomidapapir-asba csomagolva nagy mennyiségű játékkártya és cigarettapapiros hullott ki. A román vámhatóságok ezután természetesen felbontották a többi ládát is s kiderült, hogy nyomdapapiros ürügye alatt 5400 kilogramm játékkártyát és cigarettapapirost szállítottak a ládákban. A román vámtörvény szerint pedig ezekre a küldeményekre harmadfélmillió lejnyi birság járna. A csempészett árut természetesen azonnal lefoglalták s mivel pontosan nem lehetett megállapítani, hogy a constanzai egyesült hajóstársaságnak címzett rakományt ki adta fel, a román vámhatóságok megkeresték a burgazi bolgár hatóságokat a feladó kinyomozása érdekében. léptei® pyfitit Hevesmegyétefl Eger, szeptember 1. (Saját tudósítónk távirati jelentése.) Hevesmegyóben néhány nap óta borzalmas pusztítást visz végbe az állatállományban a 1 épfene járvány. Eddig mintegy 1240 állat hallott el a járvány következtében. A járvány következtében azonban a lakosság egészsége is veszélyeztetve van, amennyiben már eddig is több halálos eset fordult elő a környékbéli falvak lakossága körében. Erdőkövesd községben egy gazdálkodó feleségét egy lépfenében elhullott dögről elszállott légy megcsípte s az assony a légycsipés következtében tegnap borzalmas kínok között meghalt. Egerbaksán Ballagi Miklós földmives kapta meg a bajt, amely rövidesen halálát okozta. Sirok községben Tnroczi János gazdálkodó mengyuzla két iép- fenében elhullott lovát s valahogy megfertőzte magát s belepusztult. A hatóságok minden intézkedést megtettek a borzalmas veszedelem terjedésének megakadályozására. — Megjelent a pozsonyi Híradó. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti telefonon: A csaknem két hónapig szünetelő Híradó ma reggel ismét megjelent. A lapot most a Grafia-nyomda állítja elő. — Tunney a walesi hercegnői. Londonból táviratozzák: Gene Tunneyt, a nehézsúlyú boxolás világbajnokát a walesi herceg magához hivatta. Milliárdok titkai. Londonból írják: Alig múlik el hét, hogy a világsajtó valamelyik orgánumában ne jelenjék meg kimutatás arról, hogy a világ pénzfejedelmeinek vagyona milyen összegekre rúg. Ezek a számadatok azonban majdnem mindig pontatlanok, hiszen alig van olyan adat, amelyre megbízhatóan támaszkodnának, legfeljebb az adózási statisztika, amelynek értékéről természetesen mindenkinek meg lehet a saját véleménye. Minden korszakban voltak olyan kiválasztottak, alrik- nek vagyona egészen megdöbbentő méretekre rúgott. Tudjuk, hogy III. Ramses Faradnak, aki háromezer évvel ezelőtt uralkodott, négyszázezer talentum, vagyis ötszázmillió dollár magánvagyona volt. Krözus vagyona Herodotos szerint egészen mérhetetlen lehetett, hiszen csak a delphi jósdának 117, egyenként 400 font súlyú arapytömböt és egy S00 font súlyú arany oroszlánt küldött, úgyhogy ennek az ajándéknak értéke mai értékben körülbelül 200 millió dollárt tesz ki. Aki ilyen ajándékot küldöz, annak valószínűleg olt hőn is maradt még valamije. Salamon király évi jövedelme akkori értékben 20 millió dollár volt, vagyis az érték változását nem számítva, pontosan annyi, mint amennyi után ma Rockefeller adót fizet. Azóta azonban az értékek enyhe számítással neg- huszszorozódtak. A florenci Mediciek és az nugs- burgi Függenek vagyona, bármilyen tekintélyes volt, eltörpült az inkák kincsei mellett, hiszen az egyik perui indián fejedelem kilencszer töltötte meg arannyal váltságdíj fejében kincseskamráját amelynek hossza 8 méter, szélessége 6 méter, magassága 4 méter volt. A Rothschiidok vagyonát 400 millió fontra, 2 milliárd dollára becsülik, mig az amerikai pénzldrályok értékeit hozzávetőleges becsléssel sem lehet megállapítani, mert jórészt még kihasználatlan földterületben fekszenek. ^
