Prágai Magyar Hirlap, 1928. szeptember (7. évfolyam, 199-223 / 1826-1850. szám)
1928-09-19 / 214. (1841.) szám
1928 szeptember 19, eseopda. A pozsonyi tábla felemelte a Nikolics-féle kémkedési biinper vádlottjainak büntetését Külföldi elismerés Táncos Gábor genfi beszédéről Genf, szeptember 18. A népszövetség folyosóján egy nyugati állam delegációjának tagja élénk elismeréssel nyilatkozott Táncos Gábornak a biztonsági bizottságban elmondott beszédéről, amellyel ugyancsak sarokba szorította a világ egyik legravaszabb diplomatáját: Politiszt. 'Az illető delegátus kijelenti, hogy ez a beszéd az ülésszak legérdekesebb beszéde volt, amelyben Tánczos tapintatosan mutatott rá, hogy a népszövetségi alkotmány 18. szakaszát a bizottság nem tárgyalta. Ez a szakasz tudvalevőén arról szól, hogy miképp hajhatnák végre a döntőbírósági szerződéseket. Kényes pont ez, — mondja az illető külföldi delegátus, — amelyen talán az egész nemzetközi jogrend hajótörést szenvedhet. Vitás esetekben manapság ugyanis a két érdekelt állam a döntőbíróság elé járul, azonban a nemzetközi bíróság csak az esetbeu szolgáltathat jogot, ha biztosítják számára Ítéleteinek végrehajtását. Ez történhetik úgy, amire Svédországban van példa, hogy egy erre vonatkozó speciális törvényt hoz az állam, vagy pedig a népszövetség maga megállapítja, hogy mit cselekedjék a tanács, hogy a döntőbírósági ítéleteknek érvényt szerezzen. Hogy ennek előírására mekkora szükség van, azt eléggé bizonyítja az optánsper különös és hosszadalmas sorsa. . A béke igazi barátai igen örülnek Táncos beszédének, mert ezek után bizonyos, hogy a közgyűlés foglalkozni fog indítványával s erre fog kényszerülni a biztonsági bizottság is. A cseh nsmseti szocialisták zsolnai tiiilciteilsi Pozsony, szeptember 18. A cseh nemzeti .szocialista párt szlovenszkói szervezete e napokban Zsolnán gyűlést tartott, amelyen Iíru- sovszky képviselő referált a politikai liely- "’zetről. Többek között kijelentette, hogy még nem érkezett el az alkalmas pillanat arra, hogy a cseh nemzeti párt a kormányba lépjen.’ Beszédé után adminisztratív pártügyeket intéztek el. ' Egy világrekordé; tragikus halála Madrid, szeptember 18. Molas spanyol őrnagy, a*z ismert Gordon-Bennest léghajózó, szombaton Gu a dala jairaban .,Ispania“ nevii szabad léggömbjén fölszállt, hogy a 10.600 rn ét eres magassági világrekordot megd öntse. Vasárnap reggel a léggömböt Murcia közelében megtalálták. A pilóta élettelenül feküdt a kosárban. Molas őrnagy minden valószínűség szerint a léghijjas magasságokban megfulladt és lezuhant. — ■■ ■■ — — ■ ■ ■ ■ i. ■>-——« Véres összeütközés Zágrábban kefflmüinstík és cirkuszi w?sz ievas koilksk között Hérotn sulisait megsebesült Zágráb, szeptember 18. A városban tegnap súlyos összeóitíkíöaés völit Ikomimuai'is- ták és orosz lovas kozákok között, akik azért érkeztek Zágrábba, hogy egy cirkuszban fellépjenek. A kozákok a régi cári zászló alatt és a cári himnusz hangjai melleit lovagollak végig az utcáikon. .V külvárosban kommunista munkások csődüMek az orosz kozákok köré, és azt kiáltották feléjük: Tapossátok sárba azt a zászlót, mert Oroszországban ma már a szovjet van uralmon. Minthogy ennek semmi foganatja nem volt, a tömeg nekiesett a kozákoknak, kitépték kezükből a cári zászlókat és a helyszínén nyomban elégették. Eközben heves összeütközés támadt a kommunisták és a kozákok között, amelynek során három ko’zák súlyosan megsebesült. Az orosz cirkuszi lovasok a rendőrségihez fordultak segítségért és a rendőrök azután szétverték a tüntetőiket. A véres incidens lezajlása után a kozákok rögtön csomagoltak és tovább utaztak Récébe. A toanyar inteJligpn- 17 OA4 cia nélftfllözhefctJcn jlltjgjf/o 11151 barátja lesz a üiiiiiiiiiiniiHiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiniiiiiniiiiiiiiiiiin Pozsony, szeptember 18, (Pozsonyi szerkeszt ős égiiiuk 1 élefon jelentése.) A pozsonyi ítélőtábla ma d'éliélőtt tárgyalta a Nik Olics-D ok ics-fél e kómkedíósi biinper t, amelyben ez év nyarán hozóit ítéletet a pozsonyi törvényszék. Nikolics Dokies 'jugoszláv alattvalót a törvényszék M agyar ország javára való kémkedés miatt kétévi, Dudás József pozsonyi cukrászt másfélévi, Rónai Ede cipészt pedig félévi börtönre Ítélte. Az Ítélőtábla ma ezt az ítéletet megváltoztatta és Nikolics büntetését négyévi fegyházra, Dudás büntetését kétévi börtönre, Rónai büntetését pedig másfélévi börtönre emelte föl. Az elítéltek sémim leégi panaszt jelentettek be. Prága, szeiptieurubeír 18. Egy kánomkediellcü kocsi gördül űiucíuaztuB 32-,ük>e óiíla a kövépeurnő|piaii omaáig- vJtialkioin, a tónom giuimiiniiipántoB fo&nék .jmunVár a ibair- imiaídMí ’kiözépeurópaii állaim orezáigiultljiaiitniaik gjiiribe- giuotbaéágáit szenvedi el. A kocsi m,észtről íeít sem tlümiik. Olyan. aiwilyein nem egy liá'tlhlalfió a ihóibom betfeijezóse óta Európának mnindern tafliptailatoyi helyéin. Rokkantek kocsija ez. .a ibétaiátoé és a iiálbiajt- 'Ilani'Oilíé, aiz ember emlberiheleniíégónieik aniemiefnltiója. Ha laEtxilbam. hamigtalian gondiüll'éösellt kiose’ieíb'b ér boz- ®ánlk, 'étsBvievesszük, hogy zászlók tankütiják. Háltiuil az ülés mellett magasan lobog egy piiros-fehér- zöld zászló, a nik;hetes konmámyrutlra pedig ' osztrák, német, csehszlovák, francia és jugoszláv zászlócskáikat akasztottak. A kocsiból pompás koponya, nagyszerű imáchel- amgeliói fej szegeaődiik neki a viliág 'bám'uilteníiáTuak, azüka’iáizó szem ek villám ló ütése fogadljla tarz emibere- kelf. A fej egy cserkéeziinjgfb'e hujtaltott domhoru imieiiiitoasiba fioliyttiaitóidiilk, azután már tusaik eigy ke- piottt wadirágót Míta'i, d'e atzit 'is maik téliig, ment a madlráglniak THirnmen szára. Tőből rágták le a szerencsétlen embernek mindkét lábát, csak kél erős keze maradt és ős erejű élniakarása, amellyel —'gmarkol tia kézikocsija bajt ók erekét és nekivágott a világnak. Korom József GS éves 'liálbiaitfilam, ceomika aiokkaiujt, volt liigazgató-itiaam'lió augusztus 22-iéin oliirudiüllt 1 Budapestiről, hogy tiofllökoceij'áu movetmibeT 33-ára Páinis- fra épjen. Rendes nJlillevéflel iiniduilit el útjára, ez ult- itevéHbe nem m<elképet ragafiztőtltiak, hainieim egy ’ieveliezőtaijuTalk is beillő dialiiallimas fényképet, amrty Koncon Józsefeit, imiinidsizeinitii iszüle'tiésiü iszéikelyt ito- lőkiocsiljában, ieíjljieis és iboTTBttomas féllfcesifci •miiK’oM- ton óh rázol ja. KMönlös és élszomoriJbó aiiszá'gdríváinidiora ea. Olajibarnára tiesüilt airccof, oitogy ihiajiaidianlíőtit, iszii#- szakállasain imóir Ibözefl. €gy toóniapjia Ibatnidiulbol ko- csiijóin országutak itamfee'legiélb.en, járó leimlbenek és naágiuiildló gépek 'közöl, 'tieigtap etíile .Prágáiba éribe- eZli. Ceaöv a 'magyar nyelvelt búrja, miéinietüíl iflörve beszél 'és egv ötnyelvű szótár vám nála, aimollliyell miiind'onütt többé-ikevéE'bó meg fudija énütetai 'magát. •M'iikor Prágáiba érkezeit és m id'egeimxyefeü város klőrengeitegébein eliőrehájezoltíi imiaigá't felzászlózól'l tocsijár. egyetlen ember lett figyelmes rá: egy Zeolnáró'l elszármazott szlovák munlcanélkiiili. A szegéin y inmiukamíélliküM gomdljúba veibe a miéig szegényebb Iiábnéliküliil és -kebbcstbeai gUimcfoítolk száil- liást keresni. Etvezötte 'Korom Józsefeit a vüteaccsánii miemiediókbázba, álból éijjeüii szátláist fcapotlt. Reggel hajúkor imár felikoipiógitlaita áOimiából 'Korom Józsefet, és efllnneinit vele a Ttelnidiőriigaizgállósálgra, a imlalgyiatr tóövetBéigne és ia iPuiágaii. ÍMiaigiyair 'Hiiirtep szerflíielf»zltlő- ségébe, hogy ultiiiköiiyvéibe imiegsizereizze a szükséges pecsótekdt, Kocsilj'áva 1 miegáillit a saeirbesaitőeég udlviarán és .kiiséir'őt'á.'rsá'vail feittiaemit értümlk. Igaz, öszúnltie őrcön- ■meil fogadiöftt. — Bejártam már Nyugatmagyarországot, Puszii-iát, néhány nap óta Csehszlovákiában vagyok. Naponta megteszek 10—12 kilométert. Remeiem, hogy november 23-án Parisban leszek. A rokkantak tíz éves nemzetközi összejövetelére akarok Parisba menni. g-er, a 'külföMön élő inrediemba esuigráns, egy isimé retten emberrel irredenta nyomtatványokat küldött Dór nik Anna nagybicc&ei ápolónőnek. A nyoimitatvá.'nyoikího'z egy levél is volt mel- lé'kelr\re, amelyben Uuigier felkérte Dóra ük Annát, hogy mirnt jó szlovák asszony, terjessze ezeket a nyomtatvány-óikat. Doraiik átadott ebből egy csomagot Petrovszky János pékmesternek, aki viszont egy másik ismerősének adott belőle. A esendőrség ezt megtudta és az irredenta nyomtatványok terjesztői ellen följelentést tett. A trencséni törvényszék két-két hónapi fogházra ítélte Dornik Annát és Petrov- szky János pékmestert. A pozsonyi tábla mai tárgyalásán a törvényszék ítéletét megváltoztatta és a két vádlott büntetését egyenkint négyhó n-api fogházra emelte fel. Általában jól fogadnak mindenütt, segítségemre vannak. Csak tegnapelőtt, amikor egy faluba ércem. nem akadt senki, aki fel vontatott volna egy dombra, pedig kötelet is erősítettem a kocsimra. Végre aztán egy autó jött, melynek utasai segítségemre voltak. Megdöbbentő bevonulás lesz az novv.-.-ber 23-án Páris-ban. amikor Korom József, láb illan, gőgös székely, be fog vonulni az Arc de Triomp- he-on és elgördili kocsiját az ismeretlen katona sírjához, hogy — amint megfogadta, — koszorút helyezzen el testvére sírjának talapzatán. író is Korom József, — saját bevallása szerint, — négyszáz oldalas történelmi novellája áll készen a fiókjában, nincsen rája kiadó... — Megírtam én abban mindent, megírtam, hogy sohasem volt forradalom Magyarországon, mindig csak önvédelmi harcot folytattunk. Benne van Rákóczi, Kossuth is, beszélek benne a legújabb időkről. Ez az ember itten — mulat rá a mellette türelmesen áldogáló szlovákra, — jó ember nagyon, igen hűséges hozzám. Ők voltak Rákóczi leghűségesebb katonái 1713-ban... Általában szívesen kalandozik vissza a múltba az öreg székely, 48-ról beszél, Kossuthről. talán fáj neki a jelen, talán nem is akar a ''elemül beszélni, amely sorsára emlékeztetné. Sorsát erővel, akarattal, belenyugvással és székely gőggel viseli a világnak ez a legkülönösebb vándora, aki november 23-án be akar vonulni Párisin, az egésziséges világ szivébe, hogy a saját életével tüntessen a háború ellen, a leszerelési lcon'e- rencia, a Kellogg-paktum és a népszövetség létezésének idején. Szükség van erre a tüntetésre. Csendőrök felvonulása m1 erdélyi falu babonás lakói ellen Nagyvárad, szeptember 18. A közeli Szu- nyogd község határában vontatás közben felborult egy cséplőgép és agyonütötte Pincsuza Gábor gépészt. A falubeliek, akik a szerencsétlenség színhelyére futottak, tanakodni kezdtek, hogy mit csináljanak a holttesttel. Egyesek azt mondották, hogy tegyék kocsira és vigyék haza Papfalvára, ahol a szerencsétlenül járt gépész hozzátartozói laknak. Egy babonás öregasszony azonban kiderítette, hogyha egy ilyen halottat, aki szerencsétlenség következtében hal meg, végigvisznek a falun, akkor a falura nagy csapás zudul, a jég elveri a kukoricát és a szőlőt. A falubeliek megijedtek, el állottak tervüktől és a gépész holttestét pap nélkül és koporsó nélkül az országút mellett egyszerűen elásták. Az elhunyt családja az eset után nemsokára értesült a dologról és a papfalvi csendőrök kíséretében Szunyogdra mentek, hogy exhumálják és elszállítsák a holttestet. A babonás parasztok azonban kapát, kaszát fogtak és megakadályozták e terv keresztülvitelét. A kisszámú csendőrség nem mert fellépni ellenük. Erre a csend örök segítségért táviratoztak Nagyváradra, ahonnan egy századnyi erősítés • érkezett. A parasztok a nagyszámú csendőrség elől zúgolódva elvonullak, úgy hogy a szerencsétlen gépész holttestét végre sikerült hazaszállítani. Még egy érdekes ügyet tárgyalt a pozsonyi i'téüőtábla. Tavaly történt, hogy UnFellobogózott kézikocsin járja a világot a legkülönösebb országúti vándor: Korom Jázsei hatvemkároméves lábatlan székely A volt erdélyi igazgaíó-tcmitá a rokkantak novemberi összejövetelére akar bevonulni Parisba ~ Augusztus 22-én indult el Budapestről, mára Prágába érkezett 7 Brockway teherautók, autóbuszok a legtökéletesebbek | Kérjen ajánlatokat MOTOR IMPORT, Bratishva, Royko-u. 2/a. Uj encyhíihái adóit hi a pápa A „Rerum orientaliumu a Kelet egyházi kérdéseivel foglalkozik Róma, szeptember közepe. (Stefani.) A pápa „Rerum orientaliumM címmel encyklikát bocsátott ki a püspökökhöz. Az encyklikában méltatja több elődjének tevékenységét, amely arra irányult, hogy a papságnak a Kelettel kapcsolatos tanulási lehetőségét is ismereteit emelje, hogy ezáltal elhárítsák azokat az akadályokat, amelyek megnehezítik a keleti egyházak közeledését a római katolikus egyházhoz. Utal a pápa a Lyonban, Ferraraban és Firenzében tartott konzliumokra, továbbá a bei- ruti egyetem működésére, valamint a római bibliai intézet támagatására és védelmére, Kiemeli XV. Benedek pápa munkásságát, amely főleg arra irányult, hogy Rómában állítsanak fel egy magasabb iskolát, amely kizárólag a Kelet problémáival foglalkozzék. Majd saját tevékenységének ismertetésére tér át és azt mondja, hogy mindent megtett XV. Benedek tervének megvalósítására és a keleti tudományokkal foglalkozó intézetet a jezsuitákra bízta, örömét fejezi ki a már elért eredmények felett és annak a reményének ad kifejezést, hogy a diákság mind nagyobb számban keresi fel a jövőben Rómát. Végül emlékeztet a pápa arra, hogy a keleti intézet megszervezésénél önkéntes adományozók támogatták, de ő maga is mindent megtett arra, hogy ez az intézet lehető legjobban legyen felszerelve. Ezentúl is hálás lesz azoknak, akik pénz-, könyv-, kódex- vagy egyéb adományokkal, amely növelheti a Keletről szóló ismereteket, hozzájárulnak az intézmény tökéletesítéséhez. Az encyklika végén a pápa felhívja a püspököket, hogy továbbra is segítsék őt abban, hogy a görög keletiek visszatérjenek a római egyházba. Tizezsr iwmmMúm tanácskozik Hamburgban, hogy miként lehet segíteni az emberiségen Hamburg, szeptember 18. (A P. M. H. munkatársának eredeti tudósítása.) Vasárnap délután a hamburgi zooligiai kert ünnepélyesen feldíszített Ernszt Marék-csarnokában megkezdődött a német természetkutatók és orvosok egy hétre terjedő kongresszusa, amely immár kilencvenedszer hozza egybe a világ legjelentékenyebb természettudósait. Nemcsak a német kutatók gyűlnek össze ugyanis ezeken a kongresszusokon, hanem eljönnek a világ minden részéből a német tudomány barátai és tisztelői s a német természettudósok kongresszusai tulajdonképpen a tudományos kutatómunka legkiválóbb elméinek találkozói. Alig van a természettudománynak ol5;an ága, amelyik ezeken a kongresszusokon ne szerepelne, tudományos laboratóriumok féltve őrzött műhelytitkai tárulnak fel a legkiválóbb tudósok szakelőadásaiban s ezért a. természettudósok kongresszusainak értéke nemcsak elméleti, hanem gyakorlati szempontból is óriási. A hamburgi kongresszus az eddigiek valamennyiét. túlszárnyalja a résztvevők számára való tekintettel. Több mint 10-000 természetkutató és orvos gyűlt össze Németországból, Ausztriából, a külföldi német tudósok s a német tudomány külföldi barátainak sorából, a kongresszus folyamán pedig ez a szám az újonnan érkező vendégekkel még emelkedni fog. A természettudománynak és orvostudománynak minden ágából több száz előadás szerepel a napirenden, a tudománynak óriási tárháza tárul fel ezen a kongresszuson a hallgatóság előtt. A kougresszus anyaga kimeríthetetlen anyagot szolgáltat majd a tudományos folyóiratoknak, azonban a müveit nagyközönség is érdeklődéssel fogja fogadni az olyan cikkeket, amelyek a hamburgi tudományos hét eseményeiről beszámolnak. Néhány érdekesebb előadást azért a kongresszussal kapcsolatban a P. M. H. olvasóközönségével is megismertetünk.
