Prágai Magyar Hirlap, 1928. szeptember (7. évfolyam, 199-223 / 1826-1850. szám)
1928-09-02 / 200. (1827.) szám
8 ^KMtGAl-MAG^ARHlRIAR EBBCKraamVfflHBnEJMM niltUAnr«WPWB«tB»WBB»MWBWSSjgMllllHWMM»WM*IIIBal!!a,,EallBB,!^WOT^WI J'"^l,yai Lassabban forog a föld! Emelkedik a Magyar Alföld! — Elmozdulnak a kontinensek Hosszabbak lesznek a napok — Lassulás és gyorsulás a ildlorgásban — Zsugorodik a földgömb — A pontatlan méter Budapest, szeptember 1. A huszadik század mérőeszközeinek tökéletesedésével egyre szaporodnak az olyan megfigyelések, melyek nézeteinket az eddig állandónak vélt dolgokról alaposan megváltoztatják. Igen szép példa erre a szárazröl- dek vertikális és horizontális elmozdulásának megfigyelése, mint ez az utóbbi évtizedek pontos méréseiből kiderült. A lábunk alatti szárazföld, akár kontinens, akár sziget, nem nevezhető joggal „szilárdnak"', mert állandó — pedig alig észrevehető — emelkedésben, vagy süllyedésben van. A talaj tehát függőleges, vertikális irányban mozog. Igen pontos mérések szerint nagy magyar Alföld talaja hetven esztendő óta mintegy 30 centiméterrel emelkedett. Ezt az érdekes tényt akkor figyelték meg, amikor a Tisza szabályozásánál nyert nivó- állási pontokat nemrég utánamérték. Hasonló emelkedést mutat például néhány háromszögelési pont Nyu?-:! magyar országon is. Ezek a régi katonai térképeken (az eredeti feljegyzéseken) úgyszólván a legtöbb esetben néhány centiméterrel alacsonyabban vannak feltüntetve, mint a jelenlegi modern mérések eredményei. Minthogy régebben is a három- szögellési eszközök nagyon pontosak voltak, nem tehető fel, hogy állandó hibákról lenne szó. A különben számtalan más helyen végzett megfigyelés is igazolja, hogy az Alföld „röge" jelenleg emelkedő mozgást végez, annak dacára, hogy ez az egész Alföld geológiai kialakulásának ellentmond. A kontinentális emelkedések szép példája Svédország, illetve egész Skandinávia. Viszont sülvedést mutat a hollandiai és az északnémet tengerpart. A két mozgás kombinációját, mely talán némileg a fenti Alföldön megfigyelt eredménnyel hasonlítható össze, * váltakozó emelkedést és sülyedést látjuk Nápoly mellett, a híres pozzuolii templom oszlopainál. Itt nem is olyan régen még emelkedő mozgást figyeltek meg, mikor a templomrom teljesen szárazon volt. Két évvel ezelőtt már megint kezdett a tengervíz behatolni a talajba és nem telik bele egy évtized, csupán laposfenekü csónakon lehet meglátogatni a romokat, a híres Serapeumot. A kontinentális rögöknek másik igen érdekes eltolódása vízszintes irányú, tehát „úszás". Hogy a kontinentális táblák bizonyos eltolódásokat végeznek vízszintes irányban, arra igen sok adat van. Állítólag GrönJand évente néhány méterrel tolódik el nyugat felé. Hogy azonban a kontinentális rögök valamikor összefüggő egészet alkottak és csak a krétakorban váltak el, mint azt Wegener és iskolája bizonyítani igyekszik, az, bár igen figyelemreméltó elmélet, ma bebizonyitott- nak még nem vehető. A „szilárdénak feltételezett Föld, a szilárd talaj, tehát korántsem olyan mozdulatlan, mint általában hisszük. Ma már általában elfogadott elmélet szerint a szilárd „kontinentális rögök" a mélyebben fekvő folyékony, vagy mindenesetre plasztikus, gyúrható rétegeken nyugszanak. Ezek úgy hatnak, mintha síkos, olajozott, de durva felületet alkotnának. A gyors forgásban lévő Föld a rögök lassú elmozdulását eredményezné. Legújabban éppen ezekkel a jelenségekkel kapcsolatban B. Mayermann dr. göttinge- ni egyetemi tanár igen érdekes számításokat és megfigyeléseket közöl. A megfigyelések azért fontosak, mert Mayermann kimutatja, hogy az öreg Föld bizony lassabban forog, mint forgott régebben és igy a napok állandóan hosszabbak lesznek. a körforgás idejében igen érezhető ingadozások lépnek fel. Ez Ez évente elérheti a két másodpercet. Különben hasonló ingadozásokat figyeltek meg a többi bolygón is. Itt sem folyik le a körforgás úgy a tengely, mint a Nap körül „csillagászati pontossággal", hanem ingadozásokat mutat a számitott és megfigyelt értékek között. Legújabban végzett számítások szerint a Föld átlagos lassulása százesztendön- ként száz másodperc. Ezzel ellentétben egy gyorsulás is fellép, amely azonban tetemesen kisebb, mert százévenként csupán 36 másodpercet tesz ki. A lassulás tehát százesztendőnként 73 másodperc, vagyis egy perc és 13 másodperc. CsillaMÉCS LÁSZLÓ: OmK MAGVAR OUMPIÁSZ A Kétségbeesés tornyára fölmentem. Ezer lépcsőt léptem, ezer napig mentem. Mikor körülnéztem, megláttam a Múltai. A zöld Kárpátoktól a kék Adriáig nagy hősök, férfiak agyukat, vérüket, fiatalságukat, vénségük nyugalmát trágyának taposták nép-gyilkos ugarba. Kicsordult a könnyem, aztán följebb menteni. Ezer lépcsőt léptem, ezer napig menteni. Mikor körülnéztem, megláttam a Jelent. Mindenütt magyarok, széjjelszórt magyarok. Bánátban, Berlinben, Bukarestben magyarok, Párásban magyarok, Prágában magyarok, Clevlandba.n magyarok, Kolozsváron magyaréi álmodozó magyarok, csoda-váró magyarok, délibáb-kergető, könnyes-véres magyarok, egymást maró magyarok, ébredező magyarok. Záporzott a könnyem, aztán följebb mentem. Ezer lépcsőt léptem, ezer napig mentem. Mikor körülnéztem, messze, nagyon messze megláttam a hajnalt, megláttam a Jövőt. Lehánytam magamról az éjjeli kámzsát, öklömmel kergettem ki a könnyeimet, beálltam, beálltam hajnal kürtösének! A Kétségbeesés tornyáról kiáltom, magyarok, magyarok, széjjelszórt magjaruK, ököllel tagiózzuk le a délibábot, (nem kell álmodozás!) meg a szép szivárvé (hamis magyarkodást!), megbénító búnkat, nem leszünk már többé bánat nyavalyása! Kezdődik az örök magyar Oiimpiász! Mintha állandóan versenypályán volnánk, minden életpályán minden magyar ember úgy fussa, izgulja ki legszebb erőit! Rejtett magyar erők, rajta, rajta, rajta! Víg Tisza, vén Duna, versenyezz veszettül Szajnával, Rajnával! EzeT annyi halad, ezer annyi erőd hajók hordására! Kis magyar Balaton, versenyezz veszettül, amikor háborogsz, harsogd túl a tengert, amikor mosolyogsz, kacagd túl a tengert! Anyaföld, magyar föld, versenyezz veszettül. sose látott búzát babusgass öledben, sose hallott kincset bányásztass magadból! Magyar szőllők dombja, versenyezz veszettül, sose érzett mámort teremj a világnak! Kis magyar méhecske, versenyezz, versenyezz, sok keserűséget kell megédesítened! Magyar anyák méh©, versenyezz, versenyezz. Herkules-magzatok foganjanak benned! Rejtett magyar erek, rajta, rajta, rajta! Kemény magyar eke, versenyezz, versenyezz, ne hagyj neki békét, a magyar ugarnak, jól meg van trágyázva agyvelővel, vérrel, Kovács kalapácsa, versenyezz, versenyezz, patkóid tündér-lóvá vágyaink csikóit. Magyar ecset, véső, versenyezz, versenyezz, lesd el az Istentől a teremtés titkát. Magyar Írók tolla, versenyezz, versenyezz, rejtett szépségünket rajoztasd világgá! 1928 szeptember 2, vasárnap. gászati számításoknál már igen számottevő tényező! Nagyon érdekes a fenti megfigyelések további levezetése. Ugyanis a Föld forgásának gyorsító komponenséből azt az érdekes következtetést vonhatjuk le, hogy a Föld átmérője százesztendőnként 3.6 centiméterrel csökkent! A Föld tehát soványodik, fogy, kisebb lesz, összezsugorodik. Ennek viszont más következménye van. Tudvalevőleg hosszmértéksink méterrel függnek össze, azaz a párisi délkör egy pontosan megmért részével egyenlőek. Ha most már a Föld átmérője csökken, a százharminc esztendővel ezelőtt megállapított hosszegység már nem adja meg a tényleges viszonyt, hanem hosszabb lett, mint tulajdonképpen lennie kellene. Mondani sem kell, hogy ez az eltérés olyan minimális, hogy úgyszólván alig vehetjük számításba. Mégis: semmi sem állandó. Sem a napok tartama, sem velük az időmértékünk, sem a hossz-, súly-, tér- és köbmérték. Jellemző tünet, hogy Meyermann professzor már komolyan fölveti a kérdést úgy az időmérték, mint a többi mértékegység revízióját illetőleg. Kénytelenek vagyunk —mondja — eddigi megfigyeléseken alapuló mértékrendszerünket uiabb abszolút és meg nem ingatható alapokra állítani. A gyakorlati élet természetszerűleg nem érzi majd meg ezeket a rendkívül finom eltéréseket. Tudományos szempontból azonban felette fontos lenne az eddigi mértékek revíziója. K. E. I besszarábiai emigránsok vádirata Románia ellen Berlin, augusztus vége. Az Ausztriában élő besszará’ ' ' emigránsok — Besszarábiát tudvalevőleg az orsz cári birodalom összeomlása után Románia kapta meg, — akiket a román kisebbségi politika üldözött ki hazájukból, memorandumot nyújtottak be a Berlinben ülésezett interpar'amen- táris unióhoz, melyben alaposan megvilágítják a romániai kisebbségek helyzetét. A memorandum következőképp kezdődik: „Mi, Ausztriában elő besszarábiai emigránsok, kötelességünknek tartjuk a berlini konferencia alkalmával az interparlamentáris unió figyelmét a következő tényekre irányítani: Ezen a gyűlésen elnyomott és megidnzott hazánk képviselői még a román nép kéDvise’őmek sém nevezhetők, nemhogy Besszarábia képviselőiről beszélhetnénk. A román uralkodó párt, a liberális párt, parlamenti képviselői megbízásukat nem a néptől, hanem a csendőröktől kapták. Romániában az általános választójog a demokrácia gunyképévé törpült — vidéken a csendőrök, a városokban pedig a rendőrök és a sziguranca megbízottai az igazi választók." Ezután a memorandum rövidesen ismerteti Besszarábia történetét a román uralom kezdete (1919) óta. As ismertetésben sűrűn esik szó orgyilkosságokról és a lakosság brutatizálásáról. Az állampolgárok egyenjogúságára nézve a memorandum íeVmliti, hogy míg a királyság lakossága fejenként átlag háromszáz leit fizet évenként a hadibudget céljaira, addig Besszarábia lakossága a „veszélyesebb" határvidéken lakván, hatszáz leit köteles fizetni évenként és fejenként ugyanerre a célra. A megszállott Beszarábia gazdasági helyzete kétségbeejtő. A román munkaügyi minisztérium statisztikai adalai szerint a munkabérek 1925-ben csak tizenkét—tizenötször voltak magasabbak a háboruelőtti munkád i jaknál, ellenben ugyancikkor az élelmiszerek ára a háboruelőtti árak ötvenszeresére emelkedett. Egy négytagú munkáscsalád életminimumára 1926-ban 7100 leit igényelt havonként, ellenben a osaládfentartó keresete ;eg- feljebb 1500—2000 leit tett ki. A politikai terrorra vonatkozólag a memorandum ugyancsak jellemző adatokat említ fel. Besszarábia minden busz lakosára esik egy katona., egy csendőr és egy szigurancamegbizott. — Tudvalévőién nincsen abszolút időmér- tékünk, — mondotta a híres professzor — mert amit mi időszámításnak nevezünk, nem más, mint egy rendszer (Föld) mozgásának viszonya egy másik rendszerhez (Nap). Idő- mértékünk alapjául a Föld forgását vesszük a Nap körül. Feltesszük ennél a mértéknél, hogy ez állandó, azaz mindig ugyanannyi „időt" igényel, amikor bolygónk befutja Nap körüli pályáját. Modern megfigyelésekből a legpontosabban kiszámítható a Föld „ideális" körforgása a Nap körül, minden zavaró tényező kiküszöbölésével. Szintúgy állócsillagokra vonatkoztatott megfigyeléseken alapulnak a Hold pontos „ideális" mozgásának számszerű adatai is. Ha ezek alapján revizió alá vesz- ezük a nap és holdfogyatkozásokat, azt vesz- sztík észre, hogy azok nem egyeznek ezekkel az adatokkal. Hogy itt valami hiba van, azt különben már Halley, a hires angol csillagász is felismerte. A hiba csak a Föld forgásában keresendő. Hogy ez miért lassul, azt már T. Mayer az árapály jelenleg fékező hatásában látta. Fellép ezenkívül még egy másik jelenség is. Ez a földforgás lassulásával ellentétes. Oka valószínűleg a Föld lassú összehuzódásá- ban keresendő, mert mint kisebb átmérőjű test gyorsul/körforgása a lengely körül adott erőhatás mellett. A két hatás következtében Rejtett magyar erők, rajta, rajta, rajta! Magyar zene, ének, versenyezz, versenyezz, új világ-tavaszban te légy a pacsirta! Magyar tudományunk, versenyezz, versenyez első légy a viMgrejtély-bogozásban. Magyar hősiesség, versenyezz, versenyezz, ír em látott hősökkel ám altasd a földet. Magyaros szeretet, versenyezz, versenyezz, szeress minden embert, ebben legelső légy. de legjobban szeresd saját véreidet. Magyar vallásosság, versenyezz, versenyezz, neveld a szenteket, imádjanak értünk! Rejtett magyar erők, rajta, rajta, rajta! Semmit kicsinyelni, semmit meg nem vetni! Legyen sakk, legyen sport, legyen szénségver«'• vadászat, cserkészet, film, vagy építészet, mindegy, csak előre az örök versenyben, izzadni, fúrni a dicsőség bányáját, törni a köveket, dics őség-köveket, nem baj, ha öklömnyi, nem baj, ha mázsányi. küldözgetni haza Berlinből. Párisiié’. New jónkból, Prágából, a szétszóródásból: épüljön, épüljön fényből, a minden magyarok ragyogó Jövője. Kapós, 1928 augusztus 16. összesen 150.000 katona és csendőr állomásozik állandóan Besszarábiában. A románok míg _.k beismerik, hogy idestova tízéves uralmuk alatt összesen húszezer embert öltek meg Besszarábiában és a külföldre menekült politikai üldöző.Ak száma jelenleg 300.000. Hangsúlyozván a besszarábiai 1c érd és nemzetközi fontosságát, a memorandum arra kérte az interparlamentáris uniót, hogy alakítson nemzetközi vizsgálóbizottságot, melynek feladata az 1egyon, hogy vize álja meg Besszarábia politikai és gazdasági helyzetét és állapítsa meg, mennyiben terheli a hibakor felelőség a román kormányt. — Mercedes győzelme Franciaországban. La Baul-b n (Bretagne) Wemtzel fényes győzelmet 1 aratott Mercedes-en a sportkocsi-osztályban. Nevezel! 176 km. óraátlagot ért el. Wentzel, mint mindég most is Continental kerékkel versenve- ; zeit. — .Ma nyílt meg Budapesten a nemzetközi gvArsirókongresszus. Budapesti szerkeszt őséigüink jeleníti telefonon: Ma délelőtt fél tizenegy órakor nyitotíták meg ünnepélyes keretek között a XV. nemzetközi gyortsirókoaigresszust. A világ minden tójáról sokan gyűltek össze a gyorsíróik, de különösen nagy számtan vilimnek képviselve a wémnel- országi és osztrák gyo ívdró egyes ülő kik Ingjál. Az ünnepi megnyitóbeszédet Carocci milánói egyetemi tanár anianidotlta. m
