Prágai Magyar Hirlap, 1928. szeptember (7. évfolyam, 199-223 / 1826-1850. szám)

1928-09-16 / 212. (1839.) szám

1188 wwptemibetr 16, msámap.

17

ifi

így fiatalít és szépit a

Corall-créme

CoralS-puder Corall -szappan

FAarakal »{. 9. L rímórti

Vörös Rák gyógytár, Bratislava.

em les* a búzájában ennek a pusztító betegségiek. A PORZOL-t a Robinson és Kada oég ma aár oly kitűnő minőségben hozza forgalomba togy ez ellen semmi kifogás nem emelhető.

A PORZOL egy porszerü anyag, mellyel a sávázás nem vizes oldattal, de száraz utón tör- énik. A munka vele gyorsan és egyszerűen íregy a tulcsávázás teljesen ki van zárva még akkor s, ha véletlenül a szükséges mennyiségnél kétezer annyit is használnánk belőle. A Porzóiból gy métermázsa búzához 20—25 dekagrammot rali használni s igy, miután 1 kg PORZOL ára 40 ;orona, egy métermázsa búza csávázása 8—10 ;oronába kerül.

Ezzel a kitűnő szerrel a csávázás úgy förté- lik, hogy veszünk egy üres, száraz, használt bor- lót, annak tengelyt készítünk, bakra helyezzük is az oldalába egy kis ajtót vágunk. Ezt a hordót nnak egy harmadáig megtöltjük búzával és mi- itán tudjuk, hogy mennyi a hordóba öntött búza □ennyisége, hozzáöntjük a megfelelő mennyiségű ’ORZOL-t. Ekkor a hordó ajtaját bezárjuk és a lordót a tengelyre erősitett forgatóval 10 -20 >ercig forgatjuk. Ennyi idő alatt a PORZOL teljéén elkeveredik a búzával, rátapad a* üszögös zeniekre, a* üszögöt megöli, de a búza csirájának lem árt

Ha például van egy olyan hordó, amelybe egy nétermázssa búza fér, a* esetben abba csak egy- larmadát, vagyis 33 kilogramm búzát kell tölteni. Ja egy métermázsa búzához 20—25 dekagramm i*ORZOL szükséges, akkor 33 kilogrammhoz .'--8 lekagrammot kell adni. Azért kell a hordót anr iák csak egyharmadálg megtölteni, hogy legyen a wrdóban elegendő tér ahhoz, hogy a búza abban zavarodjon és a porzollal jól összekeveredhessen- i keverésbe* pedig azért kell zárt hordót hasz- lálnl, mivel a PORZOL porszerü anyag, mérget artalmaz és igy szabadon keverve, az azzal foglalkozó egyénnek szemét ée a légzőszerveit is megtámadná.

A Porzollal való osávázásnak elengedhetetlen Előfeltétele as: hogy a gazda a keverés előtt, erős Btéllet Ml rostálja ki a basáját ée pedig azért bogy a csépiéikor fel nem repedt üazőgcairával jelt ezernek ki hivassanak, mert a héjba burkolt üszögöst rát sem a Portot aem semmiféle más szer meg nem öli. A csávázőszerek csak azt az üszög- jsírát ölik meg, amely por alakjában van a búzára tapadva.

A Porzollal való csávázásnak főelőnye abban

van:

1. hogy miután a csávázás nem vizes oldattal történik, a magot nem kell száritgatni, de a keverés után azonnal vethető;

2. A tulcsávázás ezzel a szerrel ki van zárva, mert ez csak a búzára tapadt üszögöt, de a búza csiráját nem öli meg;

8. A Porzóinak meg van az a nagyszerű hamsa, hogy ha a búza ezzel vaq csávázva, akkor a kikelés gyorsan és egyenletesen történik, ami pedig nagy előny, mivel azt minden tapasztalt gazda tudja, hogy az a búza, amelyik nem egyenletesen és nem elég erőteljesen kelt ki, egészen az aratásig mindig sínylődik ée nem ad jó termést.

Legcélszerűbb, ha a gazdák a község szövetkezeti boltjának üzletvezetőjénél jegyezik be </ük- eégleteiket, aki azt egy tömegben megrendeli.

A PORZOL-t mint általam sok esetben kifa- pasztalt biztoshatásu csávázőszert a búza üszögbetegsége és a több hópenészbetegsége ellen melegen ajánlom.

A XVII. prágai mfiintavásár kiállítóinak száma.. A XVII. prágaii mrtinltia'vásár (szeptember 25—oktte (bor EL) IkfióMtóáinHlk száma szeptember teltedén 2823 ■roíltt, azaz sóikkal nagyobb az eddigi vásárok kn&M- itóilnBik számárnál.

Gazdanap és gazdasági népakadémia Udvardon. A magyar nemzeti párt érseknj- vári mezőgazdasági szakosztálya szeptember 23-án, vasárnap délután 3 órai kezdettel gazdanapot s gazdasági népakadémiát rendez Udvardon. A szakelőadásokat Érsekújvár környékének legtekintélyesebb mezőgazdasági szakemberei tartják. — Az akadémia programja a következő: 1. Megnyitó. Tartja Jaross Andor földbirtokos, a magyar nemzeti párt érsekujvóri járási mezőgazdasági szakosztályának elnöke, Komáromcsehi. 2. A műtrágyák okszerű hsaználata. Előadó Herczohg Árpád uradalmi főintéző Tótmegyer. 3. Lótenyésztési kérdések. Előadó Kálmán Endre földbirtokos Csuz. 4. Őszi talajmunkálatok. Kugler Lazos uradalmi főintéző Perbete. 5. A búza üszögbetegségei és az ellene Wló védekezés. Előadó Ágh László, az érsekujvári mezőgazdasági szakosztály titkára. 6. Okszerű dohánytermelés. Előadó Jókai Imre földbirtokos Csuz. 7. A kisgazda könyvvitele. Előadó Jaross Andor földbirtokos, az érsekujvári járási mezőgazdasági szakosztály elnöke. 8. A falu kultúrája. Előadó Schneider Ede, az érsekujvári körzet titkárja. Udvard lakossága a környék magyar gazdanépét szívesen látja vendégjéül.

Motortriafctordí ez ölési tanfolyam lesz Érsekújvár ott, esetileg az érsekujvári körzet bármely községében, aszerint, hogy mely vidékről lesz több jelentkező. A tanfelyiamot télen rendezik, melynek kezdetiéit szintén a jelentkezés után állapítják meg. A tanfolyam 3 hétig tart, összköltsége 50 Kcs. Jelentkezési hely: Magyar nemzeti párt titkársága Érsekújvár (Nőivé Zámky), Daimjanioli-aitca 5. sz.

Három nap a prágai mántavásájroin. A prágai mmta/vóisáir (krOMn (kiáBfililtóeta, a papiiroBáruik, nyomdai munkáik, (könyveik én ufjeágoík fkiiálMtáaa eaidétn de a karvaly ágén sifkeuültt aíkcriiólt neudieHi meg, amiölyuieik miéivé: „Báróim rnp Prágáiban/* 275 ko- cnomiá'éait (33 KzátsaíléikpB utazáei engedményen íkri>- vüil) a (következő toeidivieizm>ény ekeit kapják a vásár Oáltogialtióli: három éjjiszaikláira azáladiaii íliakiás, báróim reggeli, három efbié,d„ három valóra, autót Prága tenütotéa, Ibeüiépőjetgyelk a tnétmielt eainMcaba, a miu- zeuanoíklba és variietéklbe. Eraetnif-eflíüJl a vndiTemosolkína ángyén jegyeit kapnak a uéwitvevők ée még 5000 kouanána Jtetbtetosiitjják: őket haíeee# leültein, —

Piroepieflrtuieollöait a imüin bavásáini ligaagai lóság hzjSv®- seoi (küld.

A pozsonyi tőzsde értékpapirforgalma.

Közli Fcldxnana A. Baahháia Bratislava, Bástym-u. 2 Telefon 27—35

Pfas Art

Pozaooy, 1938. **«ptemb«r 11 Ki Ki

latra Banka.............................................. ISO.- U0.—

Nemioti bank Banaka-Bystriea . « , 196.— —.—

Americko Slovenika Banka. .... — .—,

Pozsonyi Általános Bank 3- 6.— 4Í>0._

,» I. Takarékbank ..... 2 50,— 8050.—. Eskompte és Közgazdasági Bank . . Síi1 2h0._

Dunabank

......................................... 210,— 220.—

Tr

navai I. Takarékpénztár ..... 6u0,— tíO.—,

Liptói hitelbank .......... 66t'.r- ?00.—

GözfürdS ............. 5< 0,— —

Roth r.-t..........................................................10CO— —

Ra

ktárházak. ........... 50f0.— — .—

Szlovák biztosító. ................................. fipO.-- 7C0.—.

Ur

áPÍa.................................... L.—

Tr

eoosén-Tepiigi fftrdS rt. a . « . . . IÖ5.— 175.—

Zilinai műtrágya 185.— 155.—

Zilinaí Ceilulose .......... 720.— 780.—

Medica 150.— 170.—

Handlovai szén .......... 450.

Szlovák szeszipar Ma’ackv ..... öl 0,— 5?0.—

Nyucfatszlovenszkói villamosniű ... —

Közlpszlovenszkói víljamosmü .... 40(.— 600.—

Pozsonyi Jéggyár..................... . , , 400.— 500.—

Wj

g-and rt. ............ 80.— 46.—

Vágvölgyi cukorgyár ........ - .—

Stark spiritusz rt, ......... 860,— 9t0,—

Rózsahegyi faip« 660,— tí00.—

4 százalékos pozsonyi kölcsön ... ?4.—. 78.—

Csehszlovák ápltS sorsjegy ... I * elfi— Siö!—

. „ (ötöd) ..... )!»,— 183.—

Pályázat.

A farnadi r. k. el. népiskola III. tanítónői állására pályázatot hirdetünk. Fizetés törvényes. Tannyelv: magyar. Pályázati határidő 1928 szeptember 80. Iskolaszék.

IRTIKTÖISDE

Gyenge irányzatú a prágai értéktőzsde

Prága. HBeptiamíbefr 16. Az e hieltli áűíhaiiixhő eai- Hárdságna inealooiió üdült he, miért a epekfuM'öiló (nye- ineeélginaaliiiBáiOiiólkalt eeffltoöczjöü't. A ■Icüiiif'obdá tözsdeje- leníLéeelk sziaibém íkieidivetaőtlecteík woflHiaik ée ágy az liiráinytzjait ellliajnyhult. A btamJk ée a berulbádáistí. pdac itiairltioitlt vofllt. Az áípBirtl réKZJvémyielk pdiaoáln gyiengiiltt: Ceeíh-Marva ée SchöUlea* 70, Nardi'baíhjn. 55, (Béig ée Hűtlen 35, Gseík Cűkcxr 1(9, Sfeodla 16, Noaxibalha iboimoik, Baud'waiteL Söir és Prágád Vae 15, Nyrugaibciaeih Szán 12, Cseh ikiarieskiecMimii ée Aouserigi Pilnemíllő 10 ée egyéb értékeik 2—10 kamruávail, A Ibamik- piiaiooui Ztiiivno 7, C&edi Eszkioimpt 5 homnláiviall gyem- giifflt, Spcxrio ée Laieaidierfbainlk 2, Ceáh ImdluszittrtilQil egy kOTaiiávaJl [javultt. A IbenulháizáBi pdiaoon az 5 Rzóaa- lélooe áilíamilkök’siön 20, liRztíkiöllcsön ée 19123-as he- mnházáeii 5 'Billiltóainneft gytemgüült, miig a 3J5 laosáziaMIfloe meigyt&diik 35, a űjégytazáraalákos pótyárladék 25, a 4.5 RaázaíIiékiOR oegiyieddík 'és kaesad tnéetnv’émyietk 20, a 4J2 eaásia.Tiélkoe pótljáiradiélk 10, Komzoil 5 Jliílérned jiavnllt.

+ üzleíiteien a hucL,pesti értóktőzsde. A asáidló 'ülnmiepelk (köveitJkeatáíbeo teü(jies üzíliötiteleinség umai- kodöüt. Áirtelyaímváltraáeoik niem iböírlhémltlelk:.

+ Üztettel&u a bécsi értéktőzsde. A karMit- (ben egyes ceehszílioivóik értéikeik ■ pmágaii fedieaebre JffllVUffifeh- Egyéhkémlt csak egyes e^álÜMfttátefL, paipíir, ceanieiDit és blizltiOBiit'ájgi mésrav'émyiek liirámlt. vefllt mámd émdleMiődés.-f Kedvetlen a berlini értéktőzsde. A zsidó ünnepek következtében majdnem teljes üzlette- lenség uralkodott. Az irányzat nem volt egységes, de általában az árfolyamváltozások csak egy é3 kit százalék között mozogtak. A pénzpiacon némi feszültség állt be, mig a devizapiac nem változott.

JÍRUTÜÍSSSIE

+ Az olmützi terménytőzsdén nem egységes irányzat mellett a következő árakat jegyezték: Búza 190—192, rozs 191—193, uj zab 172—173, Viktoria-borső 420—470, belföldi mák 660—6S0, burgonya 65—70, rozsliszt 277—280, búza és rozs- korpa 135—136, lencse 625—780, préselt édes széna 126—128.

+ A mai budapesti gabonatőzsdén, atmánft eaft ibudaipefifli sraörkeeatdeágtikilk ibelefönóHtJa, a zsüidó ünnnjepteik mfilatt óraik véflteraitíllatndk vio/Ittialk. For- gafllcxm nem afiialkudlt ki.

+ A nagyszombati terménypiajc. Niagysziomlhalili löuidlőöiliiőnk jteuiemitíi: A pémiteM piac a köoelectő

nádö ünmeipeikne vallió ibeflniai'beítfbeiL, a «zoko#nójl gyengébb Sorgatom wit A mm óra osáfijónd vált, ea ánpóé 12—8 fíffljénnel dmágiuJt, a többi termény óira a névén mozgott- Zab niem vodt a phuxo. hfi- vtetilyeseklben és burgonyéiban m üzbetftelen vodtt a pdan. (Ebuitítiaíl leűlőstzör ikeaűJt edadiáisra u(j tengert nagyobb memnydlségbeE. Arak: búza 180—182, moz» 178—ISO, takarmányárpa 150—154, elsőrendű «ör- ánpa 170—171, tab 280—300, mák 560—570, Ibnir- gonyia 90—96 (kánona imiéteirmá'z&ániként, uij iliengeali 2.40—Ö.0O korona (kötegienkémlt.

+ A berlini terménytőzsdén szilárd irányzat mellett a következő árakat jegyezték: Búza 2)5— 211, árpa 232—252, zab 189—199, tengeri 205 — 271, búzaliszt 25.75—29, rozsliszt 27.25—30, búza- korpa 14—14.25, rozskorpa 14.25—14.50, repce 328—330, Viktoria-borső 45—50, repcepogácsa 19—19.4, lenpogácsa 23—23.4, burgonyadara 21— 21.50.

+ A teaigeíreinftuli gabonapiacaikon sziillárd

iirányziaJt ímemileitit a követikeiző ómaikait (j,e,giy07Jt>élk: Ceiikágó: iBnaa hiaírd wimltieír II. 112, III. 109, ezep- tenheirll03j87, dleoemíbeni 11S.50, miárctiroai 118, Ibengeiri mixed II, prompt 103.50, ezeptem.beiri 101, decpmlbepi 76.Ö2, rniároiniöi 78,37, szepíieimheati mb 41.12, dietoeimíbari 4160, szejpUamíbeini iwb 92, die- iqemlbeűij. 93.35, — Jfewywk; Bnaa haind w'anlter II. 124.87, re,d winiter II, 158.87, unixed durnuim 112.50, niorthemi imianiitaba II. 127, rozs II. 105.37, kamdiaii inatálaáinpa 76.75, tengő ni .mised weeteim II. 91.62. — Winnipeg: Búza októberre 110.50, deoemfoeime Ilii25, imáljiuisna 117.37, olktióíberi ziab 52.62. —

Kiansos City: (Búza íred mnteir III, prompt 117. — St. Lfouis: Biuaa íred 'wíitnteir II. pnomiplt 144.50. — Minncapolis: Buaa I. pioaltheum eipniinigt prompt

109.85. — Bu-enoe Aires: Oki ébert ibu.zia 9.45,

feibruárti. 10.05, dl-atióibeiriL tieaiigieini 8, nioveimíbert 8.05, Bzeipteimlherti zab 7.35. — Rosario: Októbeirii búza 9.45, .oliítjóhemi tengert 7S5.

tfyf.nr.TEK-.

BíkeeereAett. ön (BimenMlen*; eöztendÓB ieányr Miegiamertoexiett egy ihairendinoöit esztendlfiB féirf&vell, ajknaueik jó óflüáaa van. íkleaauyy*" nagyon nregiked- vieilltte éa önt mindentóiran boesé aikjamja ednli eégüiL A fémül komolyan fogítóUcocziük önnteü éts haő-i ilaindónialk is mntatkoerilk, hogy öutt elvegye. Kö&h ben Ön miegiismenkedotit egy ihuHBonbétéves itHjuvad, akibe, (minit árja, höMiloeian IbefleBBereteitlt. Ez eraonr ban, páüyáia kie®c heten, oagyan BEegényeeen tedná önt eötairlteni és ágy egyeflöre, bár a Kzámdélka rrbetgvan. hooiaá, intem Itludija feteeégül vmná. Édtes- amytja én ez idősebbik fénüi aczmnlt fenyegeíffik magáit,; hogyha ntetm mond Be .filabalabb ud.vadlöjüinóll, öngyilkosok leHffliek. Erre ön, hogy édtesanyijált a (két- BégbeeBéstőI imiegimiefiltBe, úgy (haMfnooolllh, hogy önn icálbb ternoud arról, akit szemelt. Azt (kérdi unióét, hogy fbetyeetem oeébekaziik-ie? (Ha éreá, hogy aisit a móeik fémfit uteim Rzemtó, eőt löt intem ólöheitja, akkor Etem (igen tonácBoa, hogv hozzá mtenj'en tete- ségüll', miért annak ügyié cBfiik boteogfetonsóg, ömö- köe perpaitvair, vesaeíkedée lennie a vtégte. Aa egyie-i diüll nelytea ült az volna, (ha mamtágüit siikemüdlme ímeg- gj>öznfi amról, hogy ön nem Qíiöiheti lile életiét oh'ian férfi mielüiÁ akiit, nniihit iirja, nuegvet, sőt után- Nemi bisaziiík, hogy az édesanyja, adtíiiniek nem tehiét aa a ocfl|ja, (hogy gyermekéit (boiLdogtliaüiriinnak lássa, iteü- jesen htajtibartalöetn Hegyien- — Érdeklődő. A „/Iüaimat- .ra-aene** emedtetfiíbeg uidviairii és vdOági zenért: jettíen- tett. ryKaimta'rá',ma(k unondlták a (régi toj-e*Mrni éte egyéb udivan’tiairrtáeok vteaeilőeégét Kömtilllbefliüll a XVI. század ólba a kamarazene elílieuftéte vofllt aa egyftiázi zeniének. Mta főként az ordbesztser- éa «7in- bázi zeniével, a nagy hangszemea éa a nagy voflaálMls ensembüieoklöal óilílilttjáík szembe. í^y vagy csalk kevés számú (hiangiszieíme, állílebőlleg énekli augna írt zene ailíkaítomas aom, hogy a szabában (caimera.) (te efliőadljiák. Ezek az eBinevezétek: kiamaira-kiantáitéi, kaimoira-ezonólta, kaimaira-koaiioert, üoaantama-duíeffi: miind arra céloznék, hogy az dllllieBŐ miüvek&t nem templomul vogy srakuházi előadüarta szánták- A negy- bangRaemeléwü rnüivek eHőfudátsa Iiáruil a ícárntentíkijs zeuteikariokna. A saim/fónia ctoét tnátr a XV. raézad végén heeználták iiridtimiimentiálliB daraíboíknáll, dw csalk a XVII. század folyamán eilkalllmairtták ibutthabo- eain olllyan fcörqpozirtákmáfl, aimelyek fulnyoimióain össElhiauigzaJtoB sraenkezetire épüHtok. iKésőbb cMcuIM kii taz a szokás, hogy voíkádis műiwk: operáik, kan- táüiéöc, onait-öriuimiak legyteteüles bevezelbéiaedt neviez- ték SEÍImifióndáintaik. L/uílfljy (kanálban (1633—4687) seám- fóoniámk neveztek aa aiasa mdtnltóma készüIM nvtSA- nyokai, «ntegjküilCn!bö®te»é»Q!l a franci öetilü azónA- ftónaik nteveraeföt onyMuyokbót- A ezflmfóniia íörbénte- tié(be«n ez 1750. évszám jedmü a foaxíufiió(t. Eküooflf eilaikult (kd a Üöiblbfcéiteí'ee, cákflSikiuis szimifóniia, ameíly- aek első rtéteüle kiibőviitelitt kétszakaszos döMarma aa ilmftbáM ellienpont telöes íkiireileesztésével. — P. V. Hámor ja. Barkó István Kassám éü Oimie: (Édeír-u.

9. (Kazinczy Könyvbonáitolk Tátraaeéga). Leveöét basáé ifiavóbbátattuk. — 8. D. Nagydáriény. A be^ kűkl)öi» jubdBetsmd btet ktászségesen tefesöMÖibOk v>oC- aa, azonban a btrtoőS kimaradt a — jufr&tae nem, — Ignotus, Eperjes. Azt kérni, hogy twnácsort adjunk önouek: műképp tudna liefogynii. Fotndtulüjom cxrvodhíoz, akii mérsétkell fogyókuirára adhait oilyi utaeiitásotoait, amelyek nem ártlhjaíbnak az egészség- niek q aimielyekniak beitiartása mellett elénbet bizonyos fotgyÓBlt. Mii miirrut latíttíusiok nem ajánöhistunk mást, imimit sok fesfim'PZg^isit, észsaerü sportolt s az ame fogyása érdekében saafcsaeirtü mnsizátzBt. — B.

L. Ceehsatováik álftoimpoigár, ílílepi nyuigdiíljas, ha Ma- gyanoinszágba kíván lálteöftilöizk'ödiniű a nyugdiját lkli>- UitiaiM lilWielnékes csehszlovák liaitióságtőü késijein en- gieidéliyít az ártkcüibödtodésíhez. Csakis -diliyien eüőzeiíies engedély osieitiébeia szokta CsehsziliO'Vlák'ia foílyóiaitenli a küllföldlöm éfliő nyugdiijasánaik is a nyugdijait. — Os. K. Szene. Nem közölhető. — Szentpéieni Illés. Az liílflieíő kiilépeítlt róm. katolikus pap (Kassáin volt káplán), jelenlieg gazdálikodiik egy szüioveiniazikóá fa- 'Jpbaaj, Pontos taaitiódltodüiá helyét ezeik után ön bizonyára jobban ismerni, mlipt mi. — M. E. Eperjes. A elülik rtieignaipii számuriildban jpáir imiegjoleinít. Bö- ®önjük. Az edőfizetiés lrówjéisébeia a kiiiaidióhivaiiaíl levélben válr,szolt. Teinm'tfezotesein, a hibát Mija- vóiitiálk.

PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP ' Kéziratokat nem érzünk meg és nem adunk vissza, Szlovenszkói szerkesztő: Tetléry Gyula. —

Pozsonyi szerkesztőség és kiadóhivatal: Grössiing- utca 36. I. Telefon: 27-87. — Kassai szerkesztőség: Ruman-u. 6. Telefon: 495. — Ruszinszkói szerkesztőség: Ungvár, Bercsényi-utca 15. sz. Szerkesztő: Ráoz Pú!. — Irodalmi főmunkatárs: Szikiay

Ferenc dr„ Kassa, Éder-u. 9. — Budapesti szerkesztőség és kiadóhivatal: Zólyomi Dezső,

I., Döbrentei-tér 9. Telefon: Aut. 530-02,

Adamson hegedűje a holtat is megfordítja sírjában