Prágai Magyar Hirlap, 1928. szeptember (7. évfolyam, 199-223 / 1826-1850. szám)
1928-09-16 / 212. (1839.) szám
r H88 •aeptember 16, vasárnap. 3 i éerjeaztendfi határozati javaslat asövem>, ®ébc. Vészi József, mint emlékezetes, szóvá tette a bizottság ülésén, hogy az utódállamok a Magyarországon megjelent tudományos müveket és folyóiratokat nem engedik be országukba. Vészi azt mditványozta, kérjék fel a népszövetséget, hogy hasson oda, hogy ezek a* anomáliák megszűnjenek. Magyarország ratifikálja az ópiinnegyezményt rr" Gént, szeptember 15. A harmadik főbizottság ülésén gróf Apponyí Albertné magyar delegátus bejelentette, hogy Magyn.-ország rövid időn belül ratifikálni fogja az ópium és egyéb ártalmas szerek kereskedésének ellenőrzésére vonatkozó egyezményt. Magyarország hozzájárul a fakultatív járadékhoz Gént, szeptember 15. A népszövetségi ülésezés alkalmából megjelenő népszövetségi hivatalos közlöny mai száma külön fejezetben számol be arról, hogy WaUkó magyar külügyminiszter tegnap nyilatkozatot irt alá a hágai állandó nemzetközi bíróság szabályzatában foglalt fakultatív záradékhoz való hozzájárulás tárgyában. A nyilatkozat igy hangzik: A magyar királyi kormány nevében a ratifikálás fentartása mellett kijelentem, hogy teljes hatállyal és külön egyezmény nélkül is kötelezőnek ismerem el mindama más tagokkal vagy államokkal, amelyek ezt a kötelezettséget elfogadták, tehát a viszonosság kikötésével, a hágai nemzetközi bíróság joghatóságát a ratifikálási okmány letétbehelyezésé- től számított öt év tartamára. Gént, szeptember 15. A román delegáció, mint ismeretes, szeptember 7-én levélben közölte a népszövetség főtitkárával, hogy az op- tánsperben való közvetlen tárgyalások folytatására a román kormány három teljh nu delegátust nevezett ki. Apponyi most a főtitkárhoz címzett levélben elismerte a főtitkár levelének kézhezvételét, egyben arra kérte a főtitkárt, közölje a tanácstagokkal, hogy a román kormánynak a bejelentésében foglalt megjegyzéseire akkor adja meg a választ, mikor a tanács az egész kérdéssel foglalkozni fog. A román helyettes külügyminiszter szenzációs nyilatkozata az optánsperben Kolozsvár, szeptember 15. A kolozsvári Ellenzék a következő feltűnő cikket írja: Bukaresti diplomáciai körökben nagy meglepetést keltett Argetoianu helyettes külügyminiszter nyilatkozata az op- tánspörben. A sinajai Grand Hotel halijában esett szó az optánspörről, ahol több diplomata ült együtt. Felvetődött az a kérdés, hogy valóban nem akar Románia megegyezni Magyarországgal az optánsok kártalanítását illetőleg. Argetoianu mosolyogva válaszolt: — Aki a jegyzéket olvassa, az láthatja, hogy Románia igenis egyezkedni akar Magyarországgal, természetesen a lehetőség keretein belül. Magyarország azonban nem akar semmiképp egyezkedni. Románia nagyon szeretné, ha megegyeznének, de mint alkuvó fél, természetesen a lehető legkedvezőbb feltételek mellett. Tény az, hogy magyar résziről kaptunk olyan szóbeli ajánlatot, amely szerint Magyarország hajlandó lecsökkenteni az optánsoknak járó kártérítési összeget, azonban a múltban annyira hangoztatták nálunk azt a bizonyos elengedhetetlen állapotot, amely szerint Románia csak a hadi kárpótlási összegből hajlandó fizetni, hogy ma csakugyan nehéz a hivatalos Romániának eltérni ettől az állásponttól. Mindennek dacára biztos vagyok benne, hogy rövid időn belül meglenne az egyezség, ha a két állam szakemberei leülnének egymással a zöld asztalhoz. Őszintén beszélek, Romániának a legrövidebb időn belül el kell intéznie ezt a kérdést, mert Romániának Magyarországgal szemben messzemenő tervei vannak. — Ez az egyik része az ügynek. A másik az, hogy Románia a háború óta Magyarországgal szemben sok olyan apró hibát követett el, amelyet reparálni kell, ezek között van az optánsok földbirtokainak ilyen formában való kisajátítása is. Itt a legjobb nt a békés megegyezés. Románia hajlandó a nép- szövetség előtt tett ajánlatától eltekinteni, ha Magyarország megelégszik egy olyan jellegű kártérítéssel, amit Románia a mai gazdasági nehézségek közepette elviselhet. De itt azután még kell találni a formát. Az a diplomata, aki a kérdést felvetette, a következőképp folytatta: — Most már kezdek én is hinni a megegyezés lehetőségében, ha ez nem csupán az ön személyes nézete. Tudja excellenciád, hogy kire célzok. (Nyilván Bratianura célzott.) Argetoianu komolyan felelte: — Éppen az, akire ön céloz, a legőszintébb hive ennek a megegye zésnek. Csak jöjjön haza és megmélíóztatik erről győződni. Áüarr.polgárságol a hontalanoknak! Egire nő az országos mozgalom, hogy a jubiláns év alkalmából töröljék el a hontalanok kategóriáját — Pozsony, Kassa, ilngvár példáját kövesse Sziovenszkó és Ruszinszkó valamennyi városa Prága, szeptember 15. A szlovenszkói és ru- szinszkói hontalanok ügye egyre jobban előtérbe jut nemcsak a sajtóban, hanem a városi és községi képviselőtestületek előtt is, mert lassan kezdik belátni a mérsékeltebb szlovák elemek is, hogy a hontalanok tízezrei egyáltalában nem mozdítják elő a köztársaság közállapotainak konszolidációját. Nap-nap mellett kapjuk az értesítéseket, hogy a városok képviselőtestületei állást foglalnak amel- 1 It, hogy a nemzetgyűlés a Dérer-törvényt radikálisan módosítsa, hogy ezáltal a hontalanok végre a gyakorlatban is megkapják állampolgárságukat. Tegnap számunkban megemlékeztünk arról is, hogy Ungvár főjegyzője is helyteleníti a mostani rendszert és ő maga javasolta a képviselőtestületnek, hogy a politikai pártok utján hassanak oda, hogy a nemzetgyűlés orvosolja ezeket az égbekiáltó igazságtalanságokat. Pozsony, Kassa, Ungvár és még más városok képviselőtestületei elhatározták, hogy október 28-ra memorandumban fordulnak a köztársasági elnökhöz, a kormányhoz és a nemzetgyűléshez a hontalanok tízezreinek az ügyében. A lapok cikksorozatokban ismertetik a tarthatatlan helyzetet s például a máhrisch-ostraui Morgenzeitung ada- dokat hozott arról, hogy olyan emberek, akik a mai Sziovenszkó területén már harminc-negyven éve laknak, nem kapják meg az állampolgárságot. Megemlékeztünk a múlt héten a cionisták hivatalos lapjának cikkéről is, amely többek között panaszt emelt az ellen, hogy a beregszászi zsidóság kétezernyolcszáz állampolgársági kérvényeiből csak huszonhatot intéztek el kedvezően • a legtöbb esetben arra Siessen előfizetni a Képes Hétre kérnek a hatóságok bizonylatot, hogy a kérvényesők elődei 1870 előtt a mai kúttársaság területén laktak-e. A cseh soviniszta sajtó a városok mozgalmát görbe szemmel nézi s máris politikai jellegei tulajdonit a humanizmus jogérzetétől fütött akciónak. A Národni Politika mai számában azt Írja, hogy az országos keresztény szocialista párt pozsonyi képviselőtestületi tagjai már nem egyszer lepték meg a közvéleményt demonstrációs Javaslatokkal. Ez történt szerinte az utolsó képviselőtestületi ülésen is, ahol Aixinger dr. és Neumann dr. azt indítványozták, hogy Pozsony város kérje föl a kormányt éa a nemzetgyűlést az állampolgársági kérvények kedvező elintézésére. A memorandum, amelyet október 28-ra akarnak Prágába felvinni, — Írja a Néródul Politika, — körülbelül harmincezer német és magyar érdekében lép el, akik annakidején megtagadták a fogadalom letételét, mert abban reménykedtek, hogy Sziovenszkó elszakad a csehszlovák köztársaságtól. MEG KBII NEZNIE Qertrud Kraiiat » bécsi állami operától Juttat Uk Kantit a' „Mascotto*-ból, Zürich 2 Alberton 2-t a londoni Colosseumból. SECT-lWlLLONBAN A keresztényszsociallsták kezdeményezése — Írja! a lap, — érthető izgalmat keltett a csehszlovákok körében. , A Národni PoHtika rosszakaratú cikke csak azt bizonyítja, hogy a hontalanokkal valóbe n magyar ée német voltuk miatt bánnak olyan mostohán. Azonban a közvélemény nem fog nyugodni mindaddig, amíg ezen az égbekiáltó igazságtalanságon nem segítenek. A köztársaság tízéves jubileumára a legszebb jubileumi ajándék volna’ a lakosság részére a lex-Dérer módosítása oly értelemben, hogy minden polgáT, aki 1918 október 28-án a köztársaság valamelyik községében állandó lakással és rendes foglalkozással birt, automatikusan a köztársaság állampolgárának számíttass ék. i A keresztényszixialista párt összes pártelnökségeinek és párttikárságainak . ügyeimébe A csehszlovák köztársaság tízesztendős jubileuma alkalmából az ország különböző részeiből tömegesen érkeznek a kérdések hozzánk, hogy a párt tagjai minő magatartást tanúsítsanak. A köztársasági jubileum alkalmából egyrészt a csehszlovák állam, másrészt a csehszlovák társadalom egy része ünnepélyeket tart. Az állam ünnepélyeinek tiszteletben tartáísa és azokon a közfunkciókat teljesítő tagtársainknak részvétele az állampolgársági kötelességekhez tartozik. Ezeken tehát részt kell venni. A társadalmi ünnepségeken való részvétel azonban nem állampolgári kötelesség, azokon tehát résztvenni nem kell. Ha bármely hatóság vagy hivatalos személy a társadalmi ünnepségeken való részvéteire pressziéval akarna bárkit i8 kötelezni, ennek a pressziónak engedni nem kell; sőt, mivel a pressziét gyakorló közeg a köztársaság demokratikus alkotmányával ellenkezőleg cselekszik, ez a párt központjának azonnal bejelentendő. Ebben az esetben mi, a pártunk immunitással bíró parlamenti tagjai, megtesszük ezek ellen minden rendelkezésünkre álló fórum előtt a megtorló lépéseket és megvéd- jük azokat a tagtársainkat, akik legelemibb személyi szabadságjogaikkal élnek. Nemzeti öntudatunknak tartozunk azzal, hogy ne hunyászkodjunk meg, de tradidós nemzeti öntudattal ápoljuk azokat a jogainkat, amelyeket a köztársaság alaptörvényei részünkre megadnak. Szüllő GŐza s. £, az országos keres zté nyszocialísta párt országos elnöke. Merényletet követtek el a száműzött Trockij ellen Páris, szeptember 15. A Matin-nek jelentik Moszkvából: Trockij, aki a kínai határ közelében levő Vjernij városkában él száműzetésben, az Asztrachánba deportált Rafcov- szkij volt párisi szovjetkövethez üzenetet ©s empésztetett. Trockij levelében segítséget kér barátaitól s azt írja, hogy az otosz osekisták életére törnek. Több napon át nem adtak neki élelmiszert és nemrégiben ismeretlen vörösgárdisták rejtekhelyből lakóházára lövöldöztek, mire ő fiával vada szí egy vérből viszonozta a tüzet. Mikor Moszkvában híre kelt ezeknek az eseményeknek, a hatóságok nem cáfolták meg a hirt, hanem a merényletet egyes izolált személyek akciójának tulajdonították ég bejelentették a nyomozás megindítását. Augusztus 28-án Trockij baráti köréből, az ellenzék tagjai közül, harminc- három személyt letartóztattak. Amerika visszautasította az angol-francia kompromisszumot Newyork, szeptember 15. Amerika döntése a francia-angol tengeri egyezmény ügyében megtörtént. Ez a döntés, mint előre Látható volt, teljes elutasítás és meg is pecsételi a kompromisszum sorsát. Tipikus az amerikai politikára az elintézésnek az a módja, ahogy az elutasítást megforumlázták. Az elutasítást ugyanis nem hivatalos felelet formájába burkolták, ez csak akkor következik be, ha Anglia és Franciaország nem érti meg a mostani formát. A Fehér Ház ugyanis tegnap nyilatkozatot tett, amely szerint az amerikai kormány örvend azon, hogy Franciaország és Anglia megegyeztek. Ez a megegyezés teljesen az érdekelt hatalmak dolga és Amerika leszerelési politikáját nem érinti. Amerika állásfoglalása a leszerelés kérdésében általánosan ismert. Ezt leg- utóljára Gibson amerikai követ fektette le 1927 augusztus 4-én, a három tengeri hatalom genfi konferenciájának meghiúsulta alkalmával. Az a program, amelyet Amerika akkor felállított, ma is teljes érvényben van. Hogy a Fehér Ház ezzel a nyilatkozattal mit akar elérni, az nyilvánvaló. Meg akarja adni Angliának és Franciaországnak az utolsó lehetőséget, hogy a maguk jószántából ejtsék el az egyezményt s egyben el akarja kerülni, hogy hivatalosan kelljen válaszolnia Angliának és Franciaországnak. | Világhírű mS€HROILm féle sifonok, vásznak, ágynemű damasztok, divatselymek és szövetek, asztal- Hyjjjgj S JHl fi BE ^5 1 1 neműk, frottiráruk, mosóáruk, rövidáruk, kész női fehérnemű, kész függönyök, selyem brokátok, bútor. viríá díl — .■ R(0£9fi!F«3CA s m a 1 sz övetek. — Előnyös áraki Paplanok és paplan-anyagok. Pégi paplanok átdolgozása. — ^ táX* 5W* «P .. .....................................—- ..................................... ......................................76« I Mi ntákvidékre^TffiB. ©a©. 11- -ír , - i
