Prágai Magyar Hirlap, 1928. szeptember (7. évfolyam, 199-223 / 1826-1850. szám)

1928-09-15 / 211. (1838.) szám

1928 szeptember 15, wombst. it'KáU/M'i « tWllÁA’nijKiW, r: )( A bécsi Braun vezeti a szeptember 23~án Budapesten eldöntésre kerülő Budapest—Berlin mérkőzést. )( Csehszlovákia—Olaszország válogatott ten- niszmérközésének csehszlovák legénysége meg­változott, amennyiben Soyka és Macenauer le­mondtak. Helyettük Marsálek és Sada játszik. — Csehszlovákia—Románia válogatott temriszmárkő- zés szeptember 28—30-áig folyik le Pilsenben. A csehszlovák színeket KozseVuh és Macenauer, a románokét Luppu és Dörner képviselik. )( Nemzetközi tenniszvcrsenv Szlovenszkó bajnokságáért. Tátralomnicról jelentik: A Zsolna SC rendezésében szeptember 18-án kezdődnek meg Tátralomnicon Szlovenszkó tenniszbajnok- ságáért folyó küzdelmek az egészségügyi minisz­térium védnöksége alatt. A meeting tiszteletbeli elnöke Dmbny János, Szlovenszkó országos el­nöke. A tornavezetőség élén Mifka cégvezető, Főit mérnök, a CsLTA tagja és Steiner Viktor. — Nevezések szeptember 17-éig Steiner Viktor cí­mére Zsolna, Namestie Svobody küldendők. A sorsolás Lomnieon történik meg szeptember 17-en este. A versenyzők 85 koronáért teljes ellátást és lakást kapnak. — A verseny fontosságát jelenti az a tény, hogy aki a csehszlovák ranglistán helyezést akar nvemi, ezen a verseny megjelenni köteles. Kubbel (Leningrad) Sötét: Ha3, Bf7, gya.4, e6. Világos: Kbl, Fel, He8, gye7. Világos indul és nyer. Megfejtése öt pont. Figyelmeztetjük versenyzőinket, hogy a 152. ~zÁmu feladvány megfejtését álig kelten-hárman küldték be helyesen. Csütörtökig még elfogadjuk a pótlásokat 226. sz. játszma Világos: Samisch F. Sötét: Steiner le­játszottéit a brünni nemzetközi mesterve r- seny negyedik fordulóján,' szeptember 11-cn. 14. 0—0 Fc5—d6?3 15. Vdl—d4! Fd6—c7 16. Vd4—©4 Hb8—d7 17. Bfl-dl Vd8—f6 18. Hc3—e2 Fc7—b61 19. Bel X c8 Ba8 X c8 20. Bdl X d7 Vf6 X b2 21. h2—h4 h7—h6 22. Hf3—eő! Bc8—clf 23. Kgl—h2 !6 Bel—el 24. Fb3—c2 g7—g6 25. Bd7Xf7! feladta. 1 Nagyon éles játékmód, azonban a sablonos Fg5 X e7 semmire sem vezet. 2 .Szolidabb volt a huszár beugrása d5-re. A hibás szöveglépés után világos jelentékeny előny­höz jut. :i Régi szabály, hogy a rosszabbul álló ne kerülje a cserét. Itt sem volt semmi indok a vezércsere elől való kitérésre, amire sötét játsz­mája még tartható, ha világos meg is szállja a fontos d-vonalat. * Erre sötét már anyagi hátrányba kerül. A látszólag .entő Vd8-ra azonban világos Hg5-tcl döntő támadáshoz jut. 0 Kellemetlen beugrás lenne, ha világos ütné a bástyát, mert arra sötét két lépéses mattal felelne. A szöveglépés után azonban sötét most már nem tarthatja a játszmát. A kanadl búzatermelés naeyarányusáea Winnipeg (Manitoba), szeptember. Ha a jelenkor gazdasági és szervezőmun­káinak eredményét összehasonlítanák, való­színűleg a kanadai gabonatermés nyerné el az első dijat. Itt a föld megmunkálásából és az aratás eredményéből valósággal ipart csi­náltak — ipart, ami egységes gazdasági szem­pontok alapján organizált, ami az egyes egyé- nektől iskolázásban, kezdeményezésben és testi erőben csak egész csekély minimumot káván és ami — amennyire ez a befolyásolha­tatlan időjárási viszonyok felől lehetséges — szinte automatikusan funkcionál. Igaz, a természeti előfeltételek az eredményes ga­bonatermelés szempontjából talán sehol a világon nem oly kedvezőek, mint e földön, ahol a temnészet végtelenül hosszú időn ke­resztül halmozta fel a táplálóanyagot a nö­vénytermelés számára. Azonban a kanadai búza nem lemre a világon a magyar mellett a legjobb, termelése a farmer életviszonyai­hoz képest nem lenne a legolcsóbb és Kanada nem lenne a vezető buzakiviteli állam, ha a természeti előnyöket kiváló tudományos és hatalmas organitórikus munka ki 'nem egé­szítette volna. E szempontból Kanada kétség- lei énül messze előtte jár az Egyesült Álla­moknak, amelyben a farmok nagyobb része, annak ellenére, hogy a természet ugyanoly kedvezésében van részük, mint Kanadában, mégis különböző -súlyos bajokkal küzködik. A Marquis-buza és társai Kanada keleti része — tehát ami Európa felé esik — mint gabonatermelő vidék, ké­véssé jelentős a külföld számára. Ezen a ré­szen ugyanis az extenziv gabonatermelést unár régen háttérbe szorította a kertgazdál­kodás, az állattenyésztés és az ipar. Az or­szág gabonatermelésének túlnyomóan legna­gyobb részét a nyugati bárom prerie-terület, Manitoba, Sáskátc-hevvan és A Ibéria szolgál­tatják. E területek búzája, amit a külföldön megkülönböztetés nélkül Manitobának nevez­nek, a világhírű kemény, pompás fajta, mél­tó versenytársa a magyarnak. Az egész óriási területen mindenütt ugyanazt a fajtát termelik. Tavaszi búza ez és tekintettel a rövid vegetációs időszakra, Ka­nadának egész különleges buzafajlát kellelt kitenyéisztéüie. És éppen ebben a fajta kite­nyésztésben rejlik a kanadai gabonaterme­lés egyik első és legnagyobb eredménye. A gabonatermelés munkáját iitt elsősorban az állam vezeti, amely mellékesen megjegyezve, nagyobb szerepet játszik a gazdasági élet irá­nyításában, mint bárhol másutt, kivéve Oroszországot. Ottawában, Kanada Washing- tonában, Qnebec állam egy szép kis hivatal­noki városában, van a legnagyobb állami kí­sérleti farmtelep. Az egész óriási nagy park, apró kiis gabona-, burgonya- ■ és répaföldek- kel, gyümölcsösökkel, állat- és baromfiudva­rokkal, melegházakkal, amelyekben télen másodszor aratnak, laboratóriumokkal, egy kis malommal és sütödékkel. Éveken keresz­tül való fáradságos munkával itt tenyészet­ték ki a hites Marquis-buzát, ami most már esztendők óta csaknem az egész kanadai és amerikai aratás alapja. Egy tenyérnyi buza- mag volt ez, amit a legkülönbözőbb buzafajták hosszas keresztezése utján nyertek és amit méltónak találtak rá, hogy ezzel borítsák a végtelen prerieket. Ugyancsak itt tenyésztet­ték ki néhány évvel ezelőtt a „Garnet“-bu- zát, amelyiknek tiz nappal kevesebb időre van szüksége a bee réshez és ilymódon a bú­zatermelés szempontjából Kanada megművel­hető területét északon jóval kiterjesztette. Ez egyet jelentett azzal, hogy a nemzeti vagyon szám láthatatlan millió dollárral gyarapodott. Végül ugyanitt tenyésztették ki az utolsó esz­tendőkben a „Reward“-buzát, ami a malmok bizonyos kívánságát iuvekezett figyelembe venni. A kísérletek tovább folynak és nem­csak a búzára terjednek ki. A rozstermelő farmerek például amiatt panaszkodtak, hogy a gabona szára a súlyos viharosok nyomán nagyon könnyen megdől. Most hát. azon dol­XVII. prágai füintnwásár 1928. szeptember 25. - október 2. Vetőmagnemesitő és Értékesítő Rt. Szlovenszkói anyatelepe SLOVENSSSY MEDER Vezérigazgató Székács Eíemér 1 Telefon: Slovenaky Meder 4 Táviratcím: ELEK. Slovensky Meder |j Eredeti Székács-féle ©szí búza és I őszi Fleischmann rozs vetőmagvak ,"l"nl' I Megrendeléseket az előjegyzések sorrendjében teljesítünk s előjegyzéseket máris elfogadunk ffij Magyarországi anyatelep Konopolt ([levesmegye), csehszlovákiai anyatelep Slovarssky Malter < fótmegyer) H go^.ak, hogy erősebb szalmáju rozsot „fab­rikáljanak". Ahol a trágyázás _ árt Az első pillanatra meglepő, de tény, hogy Kauadában ismeretlenek a trágyázást gondok. A föld természetes termőereje., oly nagy, hogy erre nincs szükség. Ottawában kipróbálták a világ valamennyi műtrágya fajtáját, azonban — kivéve néhány talajne­meit, ahol némi phosphát hozzáadása javitólag ihatott — semminemű termésjavulást ezekkel elérni nem lehetett. Nyugaton bosszúsan mu­tatott egy német farmer egy búzatáblát, amelyen az istállótrágya a fiatal vetést meg- rontottu. Hogy mily termékeny a talaj, az ab­ból látható, hogy időhiány miatt elég gyak­ran megesik, hogy a felszánta ti an előző évi területre vetnek — és az aratás csak kevéssel lesz gyöngébb. Combi ne — a mezögaz-daságban Aligha van ország, ahol a mezőgazdaság kevesebb emberi munkára szorul, mint Ka­nadában, ahol a gép a gabonatermelést szinte teljesen indusztriálta. Az első gép, amire a farmernek szüksége van, a nehéz gőzíxaktor a talaj tisztogatása céljából. Miután ugyanis télen vagy a szabad órákban a cserjés erdő­ket, autó a vidék legnagyobb részét, borítja, ki pusztították, vagy a tiszta prerie-területeket a kövektől megtisztították, működésbe lép ez a gép, amit vagy kölcsönbe vesznek, vagy több farmer együttesen vásárol meg. A gép mélyen fölturja a földet, megforgatja azt és a gyökereket, köveket a felületre dobja. Maga a szántás főként traktorokkal történik, ha egyébként a legtöbb tanyán még tartanak is lovakat. Ha az idő sokáig kedvezőtlen volt a. talaj előkészítésére, úgy gyakran huszon­négy órán keresztül is szántanak, éjszaka mesterséges világítás mellett. A legfontosabb a gép az aratásnál, mert aratómunkás itt nincsen, a kasza ismeretien fogalommá vált. A nagy farmokon az úgynevezett „Combine“ vágja és egyben csóplá is a gabonáit; a kisebb mezőgazdák külön kaszélógéppel aratnak és azután kölcsöngépeo csépelnek. At elevátorok A kasza mellett eltűnt a gabouahombár is. A legközelebbi vasútállomáson mindenütt ott vannak az elevátorok, amelyek ;r kanadai prerie-vidékuek sajátos jelleget kölcsönöz­nek. Az elevátorokba viszi a legtöbb farmer a maga gabonáját, mihelyt kész a cséplés­sel. Az elevátor magas igabon a raktár, belsejé­ben különböző részekre osztva, amelyek va­lamelyikébe a farmer kocsijáról a gabonát géperővel b©szivattyúzzák. Az elevátorba va­ló szállítás nem kell, hogy a gabona eladását jelentse. A gabonát megmérik és az elevátor felügyelője a kormány hivatalos standardjai­nak megfelelően megállapítja a gabona mi­nőségét. E pillanattól kezdve a farmer nem rendelkezik többé saját gabonájával a sző szoros értelmében, hanem csak egy utalvány­nyal ennyi és ennyi bushel búzára, N. I., II., III., vagy amdnő a minőség. A farmer az utal­ványt azonnal eladhatja, avagy 60—70 száza­lék erejéig kölcsönt vehet fel rá és így vár­hatja be a kedvező realizálás időpontját. Az elevátorokat törvény kötelezi, hogy amíg hely áll rendelkezésükre, minden farmertől átvegyék a gabonát. Mind e kisebb elevátor­ból pedig, miután még a legtöbb állami fel­ügyeleti hatóság felülvizsgálja és osztályoz­za a gabonát, az egész gabonamennyiség Port- Arthur—Port William óriási elevátoraiba ömlik. Ez jelentéktelen kis ikerváros a Laké Superior — Felső-tó partján, autó közvetlen összefüggésben van az Atlanti-óceánnal és a kis ikerváros tulajdonkéDDen a világ legna­gyobb gabonakikötője. Hiszen úgyszólván az egész kanadai gabonakivitel a Nagy-tavakon keresztül folyik te. Az elevátorokban körülbelül hetvenmil- lió bushel gabona halmozható fel. A legna­gyobb elevátor naponta kétszáz vagont ürít­het ki. Minden három percben befut egy ko­csi az óriási épület kapuján, gépi erővel fel­emelik és tartalma a pincébe ömlik. Onnét szivattyúk szájják a gabonát a legfelsőbb emeletre; sziták válogatják ki a tisztát!an anyagot; meleg levegővel szárítják a magot, nagv tartályokban ismét mérésre kerül a bú­za és ismét osztályozzák és mozgó szalagokon azután a búza a házmagas cementoilinderek- be jut, a tárói óh elyiségekbe, ahol az osztályo­zás szerint kerül felhalmozásra. Ezekben a raktárakban évekig is elheverhetne baj nél­kül. Maga az osztályozás abszolutbecsü; a világpiacokon e standardirozást hitelesebb­nek tekintik, mint bárminő más tényleges mintát. A hajók, amelyek a gabonát elszállítják — tizezerionnás és nagyobb kolosszusok — az elevátor mellett vetnek horgonyt, néhány órán belül a gabona saját nehézségi ereje ál­tal megtelnek és máris mehetnék tovább. Szállítás — az arktikus tájakon keresztül Ami azonban Európát mindenné] jobban érdekli, az az a tény, hogy Albertéból lég­BALL PALA1S THEATRE ALHAMBRA Praha, Václavské nám. Telefoni 29641. Naponta világvárosi attrakciók 12 RACHMAN1NOFF a nagy orosz szimfonikus jazz orchester Előkelő magyarok találkozóhelye legújabban uj vasútvonalat építenek a Hudd- son-öbölbe, ahol szintén gabonakikötőt ren­deznek be. Ebből a kikötőből ugyan arkl- tikus vizeken keresztül vezet az ut Európá­ba b így az év egy részében használhatatlan lesz, viszont azonban mégis 1000— 2000 mér­földdel lesz rövidebb, mint jelenleg Montre- alon vagy Newyorkon keresztül. A Manitoba- buza szállítási költsége tehát csökkenni fog. És ez bizony ismét újabb nehézséget fog je­lenteni az európai búza számára A lengyel tranzitban Cochaslov&kia második helyem áll. Varsóból jetenltiik: Statieztüítoari adjaibofc szerint Ceetosdlloiválknia a LenigyelllO(r«Bágom óit (Beíbo- ínyioiliJtiotJt vasúti tmanrirtfargalliomham 1927-béta má­sodik heftyetn állll. A csehszlovák ibnammift etobeu m Öviben aikktora v-ofllt, Mimii, a német és as asztmáik ieigyütítivióvie. Ennek oka abban, nejük, hogy Lengyel- ország Csehszlovák-]' áme k olyan taritakedveaménye-- Iket ibizfcosltobt, amely ezt a nagy főágaimat ®e(hi©tlő- vé tetszii- MegiémOliitiéerie miéüiüó m « tény, hogy Ceeh- Jsalöváikriánialk Orosaomzáglba eszközölt száilffitiásai 1907-ben igen nagyok voltak. Közép jó terméseredményeik Csehszloválkiábam. A IkíöBtiáreatságibiam aiuguszjíiueban hs taritófe volt a szánaz és meleg idójáirtás, csak a hónap második f-elébem wlMt esőzéBOk Cisebo rtsmgbtan. A fjeaunéeit zab ld)véihel'éviel, már iri'aíjdwm miiicüdteaiiitt beteüía- ríitioitifiá)k> Egészébein m idei termiéet köKepeenek llie- ihe<t miiniősiifieinli, e*?yee íhetyieikein azonban jobb a kő - zepeiHniéÖ. A f>zárazt>ág h luüveílyea vetbemiényiefkir.e én a tekiaimi'ániyna nem volt kedvező IbetfolyáseallL Ezek laoigíUKztjuB vég? felé már igein rossznll. álltaik éfe osa'k az azután heíkövetlkeaétt esső eegiitieflit imjtók. A cukorrépa álloinánya CBeborsmígban. a niullt hd- aaappiail saeiiubeai javuilit, Momvaomzágbain, SziŰiéziá- ban. és SzloiviemeZkón trosszabbodiolM. A caikonrépa- ádlljouiány mennyíisiégiéit hekibtre, eofeftsaJ roeeeabb, mint a múlt évben.. A belföldi fapiac helyzete. A "aágoüfapáac bety zeitie egj'ielöne még ked/vcaő, bár a kánállat ifeezó eatősbiödinli, m'iig: a. kereslet, aöiábbhagy. A fűrészek fogíaillkioztaitáBa íkiiielllégdittő. Ab enipooitl ki'öai- A gömb- fapiacán 'ímegáaid/ult az őszi iiZlie't, árak szülte"' ■ dák, de áüitailábau a vevők álTófifoglJa'láBta. vénafeo7:ri :és líaritőzkodó. Ami m useáilyfláf üetn, JíémeOoieBfáí*, sziivesen vásárdíjé a jő csefcszloválkiaíi flaijtáka#, die a jó teejreelíehel m ónak te emdlkedueik, úgyhogy (Németország éréteüdődiés® e lengyel fa ftefté flomdtulL A® áraik továbbit émielést uetm bámak teffi­A világpiacon esik a cukor ára, BeríimlbőJ |je- lentik: A líapok m'egállápttják, hogy a cukoripar uemaeiüközi egyeaiuéinyébe vétett reménység nem vált valóra. Kuba ugyan az egyeamiény fcöiveiökezibé- bem csökkieiuiteltte uiádiculcoptieumieiliéiaélt, ellenben Jé ■ Ma fell'eimiellbe a maga ndlőfeukorterimielégéit. Főként, áfixxnbain abban csaillődtak, hogy az egyezmény ikiö- Melkezbébein a cukcr viilliágíOigyaBZtáHa örnelkjedtn i íog. Ezzel éllienltátbien a 'dukioirfogyasri’ás einőscii esett, főképpen az Észaikaimeiriikiíiii lEgyesiiB Áflílu- miok'ban. Ennueik következményeiképpen a culko<r éra esifl< a viOiágp'iíaiecm. A oulkioirpiaic ezzel a ténnyel saeinbetn várakozó éilitáspenlra helyezkedett. Mlin- deniiitt meg akarják várni, hogy az egyes oirszá- gokiban mi ilyen lesz a cuko rré.pater méis és hog\- miiHiyen megoildást fog hozni az a lezálmtadian kon- feaienicfiia, aimiilfc nuoist a oulkoiriké'rdiéls megoldása kórii a outeoirteirmelllő álHiaimiolkban tarianiaik. A sörgyárié s liclyzete Ruszi n - zkóban. Uragvár- iról jelenítik: 1928 első felében a ruszin szkok sör­gyártás helyzete nem volt tuüságosain (kedvező. A verseny nemcsak a nuiSEÜinszkói sörgyáirak (közölt igen éíies, hairnem a (tiöti'iénelmii országok sörgyárai sziinlfén veszélyes Jootniburreneiáit jelentettek. A fo­gyasztás MisBonytegosan csekély, a piaci befliyziet kedivezőtlen cs a rossz liaiikasszo-viiszouyok mieg- miebeziitiik a sörgyárak helyzetiéit. Neme ( országban fel alkarják emelni a szén árát. Bér Ilimből jeleniták: Már hosszabb átdlő óta' a némoit topok arrófl. oidiniaik hint, liogy Németország­ban tervbe van véivie a szénáinak fieltemielése. Ezélv a hiiriök imotít valiőttinak hizonynOJtak. Elfeősoirlb'a'ii barnaszénről van szó. A rajnai bauraisaén-szindiká- ilius október elsején azt fogja jaivaisoülnii, hogy a bair- naszén árát emidlljék fel. -Hogy ez az érelmeléia imli- lyien mért'ékü .lesz, ainnótt a jeliemlbétseík egyelőre nem nam számolnak be. A Ibliinodlaílinni széntianácts szep- tember végén fogja megtartani választmányi ülé­séit, ainnell'yen a szindiiíkátug jaivaKl'aíávall szemben állliáiat fognak íoglaün'i. A lappok, arról is adnak hinl, hogy a középnéniot és Ikéliettiélba'i baimflezénszlinói- kátus, valaim'inJt a bajor bamaiszénbánjrík szintén az ánemóliés gondolá'tá'viaíl. fogíiailkoznak. A belföldi bőrpiacoD a hélyzot nem változott. Talpbőrben. 'és liwlladé'kflajilákban qc üzlet kiiieflégitő ■és a nehezebb fajták most kezdenek szenepot jáil- szamii, inért ©dióig a száraz nyár kövieitk'eztében teljesen el voltaik hanyagolva. Úgy a cipőgyáraik, mint a .közvetítő keneishedeTeim -élénk érdeikiliődiéS't múltait spoiitfellsőbőr iránit, úgyhogy ezen a téren az iiziliet igen jónak mondható. Csehszlovákia egyetlen szépirodalmi képes hetilapja a IC«Ép©!§ Hét október 1-én jeienik meg Rovatreretö: VÉCSEY ZOLTÁN dr. 154 számú feladvány 1. d2—d4 B.g«—16 2. c2—c4 e7--e6 . 3. Hbl —c3 d7—d5 4. Fel—gö Ff8--e7 5. e2—e3 Hb8—d7 6. Hgl—f3 0-0 7. Bal—cl c7—c6 8. Ffl—d3 d5 X c4 9. Ffl X c4 Hf6—d5 10. Fg5—Í41 Ildő X f4 11. e3 X f4 Hd7—bG 12. Fc4:—b3 c6—c5?2 13. d4 X c5 Fe7 X c5‘

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents