Prágai Magyar Hirlap, 1928. szeptember (7. évfolyam, 199-223 / 1826-1850. szám)
1928-09-15 / 211. (1838.) szám
H 1928 ^zepi^Tnbeír IS, noanfai öregek és fiatalok A reformálás ifjúság munkája Losonc. szeptember közepe. Mohácsy János óik ke nem zárhatja le azt a kérdést, hogy a kálvinista diákok munkáját miért érte gáncs nyugaton? Talán én sem tudom lezárni, illetve levezetni azt a lelki háborgást, ami nagyon sok magyar lélekben támadt a P. M. H. rövid tudósitására a komáromi egyházmegyén történtekről. Ha már egyszer a nagy nyilvánosság elé került ez az ügy, akkor tájékoztatnunk kell arról is a nyilvánosságot, bogy tulajdonképpen mit is akartak a magyar kálvinista diákok a losonci határozattal és mint hajtják végre azt, amit határoztak? A II. országos kálvinista diákkonferenciánál kell kezdenem. Ez Komáromban volt. Itt a világi egyetemi hallgatók vetették fel a problémát: Mi értelme van a konferenciáknak, ha azután egy esztendőn keresztül magunkra hagytok bennünket? Csinálni kell egy folyóiratot, vagy. valami olyan újságot amely alkalmas lenne arra, hogy a konferencián szerzett benyomások ne múljanak el nyomtalanul és az a testvéri kapcsolat, ami egy ilyen konferenciát áthat, megerősítést nyerhessen. — Lapot nem indíthattunk, mert nem volt rá pénzünk. A problémát mérnök- és orvostanhallgatók vetették fel. Praktikus pályán lévő magyar ifjak. A megoldás is praktikus lett. Megindult egy körlevél. A múlt iskolai évben öt körlevél ment szét, 41 irodai iv-oldalon. Prágába, Brimnbe. Pozsonyba, Kassára. Beregszászba és mindenüvé, ahol magyar diákot tudtunk. Nagyon primitív kiállításban, egyszeri) ciklostil-sokszóró* silón készült és nem irodalmi értékeket kereső diákleveleket tartalmazó körlevelek voltak ezek. Csak úgy elbeszélgettünk magunk közt a magunk dolgairól, nem a nagy nyilvánosságnak szántuk: diáktestvér szólt a diáktestvéréhez és minden körlevél azzal kezdődött, hogy: ..Egymás terhét hordozzátok!" Azt hiszem, erről elég ennyi. Az élő Isten Igéje elvégezte a maga munkáját. A magyar kálvinista diákok megértették az Élő Isten hívását. Losoncon 120 diák találkozott és összefogtak erős. magyaros kézfogással, de ebbe a kézfogásba bele akarták kapcsolni a többi testvért is, bogy amint az élő Isten Lelkének vezetése mellett ok meglátták a szebb jövő hajnalhasadását: — megláttassák azt a többi testvérrel ie. A diákok, —- magyar diákok — elhatároztak valamit ée — hombile dietn! — végre i* hajtották azt, amit határoztak! A magyar diákság megállapítva azt. hogy a kálvinista falu csak a kálvinistáké lehet és megérezve azt is, hogy itt nem szürke emberi ki# dolgokról van szó, hanem a* ő Istene ügyéről: « gácsi várban hozott határozata értelmében felajánlotta szolgálatait az egyetemes konventnek, természetesen egy pillanatig sem kételkedve abban, hogy a kon vént est a felajánlkozást eb fogadja. Ezen okból nem la vártuk be a konvent hivatalos értesítését, hanem azonnal munkáihoz láttunk. Megalakítottuk az egyes körzeteket: 1. komáromi egyházmegye, 2. barsi egyházmegye, 3. gömöri egyházmegye és a 4. keletszlovenszkői körzet. így jutottam magam is az egyik, a gömöri körzethez beosztott csoport vezetőjének. Ezért tapasztalataim alapján, — munkánk nagyobb részét már akadálytalanul elvégeztük! — szeretnék némi tájékoztatást adni arra nézve, bogy mit is csinálunk? Direktívánk, egy volt: ahol már valamikép tömörült az ifjúság, pl. egyesületben, énekkarban, ott erősítést adni és öntudatositani kell; — ahol még ilyen nincs, a lehetőség szerint, a gyülekezet speciális viszonyaihoz alkalma/ykodva meg kell alakítani az ifjúsági Kálvin-kört, mint gyülekezeti szervet, amely tisztán Anyaszentegyházunk belső építését szolgálja, az ifjúságot magyar kálvinista őseink tiszta hitihőségében összetartsa és mindazon szent örökségek birtokosává tegye, amely örökség azt az erőt jelentette atyáinknál, hogv még ma is itt állunk a Duna Tisza táján. Nem azért indultunk hát el erre a munkára, mert elégedetlenek voltunk a hivatalos egyház funkcionáriusainak eddig végzett munkálkodására!. Nem azért indultunk el, hogy élveborwolási kísérletet végezzünk, — hanem azért, mert: egyrészt tanulni akartunk — és én megvallom őszintén, hogy a gömöri, kb. 30 főnyi gyülekezet lelkészétől és tanítójától annyit tanultam, amennyit akkor se tanulhatnék, ha tiz évig ülnék az iskolapadban,— másrészt figyelmeztetni akartuk falusi testvéreinket azokra a fenyegető nyavalyákra, amiken mi magunk már nagyrészt átestünk, tehát meg akartuk előzni az elszíntelenedés, a gerinctelenség nagyon is fenyegető veszélyét. Nem kísérletezésre, nem kedélyes kirándulásokra, nem gőgös önmagunk mutogatására indultunk el, — hanem kérve kérő figyelmeztetésre, hogy ugyanazt kérjük, a magyar kálvinista ifjúságtól, amit eddigi lelki vezetői is annyiszor kértek és kérnek tőlük: „Hogy mindnyájan egyek legyenek!" Mán. 17:21.) Azért mentünk, hogy betűvetéstől reszkető kezünkkel megszorítsuk a mi magyar kálvinista ifjú testvéreink kérges tenyerét, hogy' az élő Isten ezt. Lelke erejével kapcsolja össze szt. egységben a magyar jövő kálvinista ökleit a bűn összetörésére és az ő dicsőségének szolgálatára! Ez volt és ez a munka, „amiért Egyetemes Egyházunk keleti részén hálás köszönet és elismerés, a nyugatin pedig fricska jár!" (Pief. Egyh. és Isk. 36. sz. vezércikkének utolsó mondata.) Ez volt az a munka, amiért mi sem hálát, *em köszönetét nem vártunk, mert a kálvinista ember nem érdemekért dolgozik! Mi úgy indultunk el Htunkra hogy ez az élő I«ten személyes ügy© és j a mi ügyünk az egész magyarságé! Minket csak az töltött el minden földi kincsnél többet érő J Őszutó a Poprád mentén Irta: Hungaricus Viator ..Még nyílnak a völgyben a* virágok .. Krynica, 1928 szeptember. A Nardkaptól Krynicáig hosszú az üt. De még messzebb esik a hideg norvég lélektol a melegen lüktető lengyel szív és 'kedély. Melyik a rokonszenvesebb? Kinek a pap, kinek a papné! A Nobile-expedició valószínűleg nem a norvégekért s VoWemaras litván miniszterelnök nem Piilsudszkiékért fog lelkesedni. * Mindenesetre mindent, — jót és rosszat, —a körülmények s elsősorban két igen fontos dolog: az időjárás és az étvágy befolyásolnak. Rettenetes prózai mindakettő s legtöbbször tőlük függnek a legideálisabb dolgok i« A Nordkapról irkáltunk az elmúlt hóban, maradjunk tehát egyelőre a víznél. Egy alapos vihar után a tenger minden szépségétől, a luxushajók minden gyönyörétől utálattal fordul el agyongyötört gyomrunk, esős, borongás Őszutón Európa legnagyszerűbb vizét, a P o p r á d o t is messze elkerülnék, pedig egy verőfényes szeptemberi nap, mint. a imái, a folyók királynőjévé avatja Sáros földjéből Lengyelbe szakadt ez isteni Poprádot. SziklárőLsziiklára loccsanó vize mentén kell csak haladnunk, hogy Lengyelország szerteszórt kincseire bukkanjunk. Istenem, ha az amerikai tőiké megszagolná, mennyi értéket rejt magában és környékén ez a csodás folyó, szállodapaloták, hatalmas kutak emelkednének közötte, melyek öt világrészt volnának a legkitűnőbb ásványvízzel képesek ellátni s áldást osztó erejükkel betegek millióit a másutt hiába keresett gyógyulás útjára vezetni. Szélesre lapul Őrlő -nál s kanyarodik ki C i r c után Sáros földjéről a hirtelen vidámmá vált Poprád. Kristálytiszta vizének friss hidegében szívesen tanyáz, lapos köven között pompás búvóhelyet talál a halak kilencpety- tyes arisztokratája, a pisztráng. Kanada, Skócia, Norvégia hegyi vizeinek halbőségével vetekszik két ország vadregényes tájait bekalandozó e gyönyörű folyó. Sárosban a Salamon-család ősi fészkét, a l u b o t i n á várat kigyózzza körül s a lengyel vízválasztónál hátat fordítva a régi pátriának, Uj-Polónia testén keresztül siet az Északi Tenger felé. Előbb azonban határaink közelében valóságos csodákat müvei. Csak még nem ismerik világszerte eléggé vizének csodatevő titkát, a lengyelek, ugylátszik, a maguk számára rejtegetik. Musyna, Ziegestov, Krynica Az egész világ buosujáró helyei lehetnének, ha ügyesen, okosan, céltudatos ,für díjpolitikával a külfölddel is megismertetoék, az óceántuÍrói is oda tudnák csalni a csodatevő vizek erejénél is nagyobb hatalmasságot, a dollár őfenségét. Musyna és Ziegestov között busz perc alatt teszi meg a vonat az utat, Musyna és Ziegestov között kettőszáz gazdag ásványvízforrást fedeztek fel a Poprád medrében az itt járt geológusok. A maga nemében az egész világon egyetlen. S erről a folyóról nem tartanak előadásokat Sorbonne, Harward, Cambridge katedráin, az Agence Havas, az United Press híradásai, a rádió hangbullámai nem repítik naponta százfelé e szerény folyócska csodabirét, melynek partjait száll oda paloták helyett tüskés galagonyabokrok szegélyezik s vizének csodás frisseségét egyelőre csak a ravasz pisztráng fedezte fel. Nemcsak az Ó-Testamentum, az Uj-Idők is szolgálnak csodákkal, csak váz örömmel, ha azt láttuk, hogy a magyar kálvinista ember az ő Istene ügyét kitárt szívvel fogadia, készséggel adja oda a lelkét az Isten Lelke vezetésének és bizony a harcterek regénybe sem illő kegyetlenségeitől megedaett tekintetem mindig a könnyek szivárványában fürdőtt, amikor itt is, amott is 600—800 ajkon buzogott fel az énei?: „Tebenned bíztunk eleitől fogva!" Vasárnapről- vasárnapra 7—8 falu legénye gyűlt egybe lelkészeik és tanítóik vezetése alatt egy központban. Voltak helyek, ahol gyanalfodással. tartózkodással fogadtak bennünket, de visszautasításra sehol se találtunk. Volt egy esetem, amikor egy hivatalos egyházi férfi, aki nagyon tartózkodó volt, mikor kiküldött teológus testvérem a gyülekezetében megjelent, azzal búcsúzott ej: ..Mindennel megbékéltem, annyit épültem magam is, hogy ennyit, már régen nem. Remélem hozzánk is még külön ír kijönnek!" Egy másik, már éltes, öreg szolga, aki nagyon szigorúan tud nézni a jóságos, nagy szemévei. a közös összejövetel után olyan barátságos tekintettel nézett ránk, mint ahogy az édes apa nézhet a fiára és a jövőben teljes támogatását ajánlotta fel. Mondhatnék még sokat, ilyen eseteket. Itt is voltak ée vannak, akik a szószéki szolgálaton és igehirdetésen túl mind "i egyesülete,°dit feleslegesnek tartanak, de kifejezték a telkük örömét, amikor azt mondták: nagyon jó volt, hogy ezeket elmondták a mi fiainkemberi szem vak e nem látja meg, amit Isten a természet utján eléje tereget. Musyna, Ziegestov, Krynica. Gyönyörű fekvésű három fürdőhely. Már ébredeznek ugyan köröttük a lengyelek, sok részletük azonban még ósdi, primitív s mint egykor a walesi herceg ebédjén egy cigány, egy király, itt is egy kunyhó — egy palota ke veri k-ika várják, tarkítják egymást. Musyna talán a legegyszerűbb, legprimitívebb, de legmosolygósabb. Környéke vadregén yes, a Poprád musynaá része fürdésre a 1egalkalmasabbá volna tehető, ha strandját kiépítenék, medrét szabályoznák, partjai mentén egy-két modern szállodát építenének. Mert egyetlen emeletes penziója a csak némi komfortra vágyó fürdővendégek alig néhány per- centjét képes magába fogadni, a többi ezer, kizárólag lengyel vendég, Ms, földszintes, főleg parasztházak egyszerű berendezésű szobáira szorul. Ziegestov egv lépéssel előbbre van. Itt már csinosabb villák kaucsántgatnak a hozzá felkapaszkodó turista felé, olvasóterme, korzója, — lengyelül úgy hívják, hogy „depták" — s térzenéje is van. A Poprád fölé hatvanhárom év előtt fából épült fűrdőházát azonban hatvanhárom év óta nem javították, kabinjai ajtaját kifordította a szélvihar, padlóján keresztül a folyó halait eteti a publikum s ha Lengyelország egyik legkiválóbb mérnökembere, Newjedomski államvasuti igazgató nem szerette volna meg e csodaszép tájat s még csodásabb vizét, a Poprádot, melyet itt jól épített kőpantta] szegett be, Ziegestov ma is régi Biedermayer álmát aludmá s a vendégnek ma is hátán kellene elhozni az ágyneműt, ha legalább éjjel akarna némi 'kényelemről álmodni. Az európai látókörű ember azonban felfedezte a kis Ziegestovban rejlő nagy értéket, az ő és néhány hasonlóan modern gondolkodású honfitársa kezdeményezésére hatalmas modern gyógyház és szálloda, pompás autóút épülaek máris Ziegestovban s ha többi megálmodott 'tervüket is keresztül viszik, a jövő évek fordulópontot fognak a természettől gazdagon megajándékozott szép lengyel fürdő életében jelenteni. S last bút nőt ieast: Polonia gyöngye, a lengyelek büszkesége, Krynica. A Ziegestov közelében pompás folyammá duzzadt Poprád- tól lőtávolban, ennek már csak egyik mellékága, a Musyhkaipatak utján üzenget fürdőtestvéreinek, ásványvízforrásai azonban az egész Poprádvidék vizeinek leghatalmasabbjaá, a patak medréből merített meleg iszapsár Pöttyén s a budai fürdők iszapjává! is felveheti a versenyt, őserdeje a legideálisabb patika, dns őzontartalma az elfáradt test és lélek betegei számára a legideálisabb orvosság. S Krynicát is hol ismerik széles e külföldön? A lengyelek nemzeti fürdőjüknek nevezik. Köszönöm szépen! Mintha Karlsbad, Ma- rienbad, Pőstyén megélhetnének abból, ha csak a csehszlovák köztársaság polgárai látogatnák. Pedig Krynica így, lengyel publikumával izoláltan is óriásit fejlődött az utolsó tiz év folyamán. Négy-ötemeletes szállodák tucatszámra épültek, európai igényeket kielégítő hatalmas uj fürdőháza építészeti szempontból is remekmű, iszapfürdőinek berendezése kifogástalan, van állandó nyári színháza, nagyszerű filharmonikus zenekara, nyári és téli használatra szánt modern berendezésű, kényelmes sporttelepei. A st. mórit z/i, kitzbücheli, oslói pályák mintájára épült mesterséges skiugró dombja nemzetközi skiversenyek, sőt ski- olimpiász tartására is megfelel. Ennyi természetes és mesterséges utón elővarázsolt előny mellett, mi lehet tehát, oka, hogy a külföldi alig ismeri, a globetrőttérek zömét képező amerikai, angol és német to- risták u-ti programjukba Krynicát egyáltalában nem iúetszti'k? A lengyel nemtörődömség, a lengyel fürdő politika rendszertelensége. — Nekünk igy is jó, a meglevő épületeket a lengyel publikummal is zsúfolásig megtöltjük, kérdés, hogy nagyobb tőke befektetése dacára is ide tudnánk-e csalni a gazdag külföldet? A lengyelek legtöbbje igy gondolkozik* Pedig csak körül kellene egy kicsit Európában nézniök. Németország, Svájc, Franciaország igénytelen helyeiből vtilágfürdők keletkeztek, pedig gyógyhatású ásványvizeik, iszapjuk, csodaszép környékük s a Poprád megbecsülhetetlen értéke szempontjából a Poprád-menti lengyel fürdőhelyek a leghangzatosabb európai fürdőközpontokkal is felvehetnék a versenyt s ha kellő tőke és energia befektetésével tovább fejlesztenék, céltudatos fürdőpolitikával a távol külfölddel is megismertetnék Lengyelország e rejtett kincseit, nemcsak a szép kiállítású, de nagyrészt elszegényedett lengyel arisztokrácia s a kevésbé festői, bár idők folyamán meggazdagodott galíciaiak tömege lepné el regényes erdei séta- utait, tolongva ku-tjai körül, állana sorfalat a fürdők jegypénztára előtt, hanem a jól fizető amerikai is itt keresné és találná meg munkában vagy élvezetekben kifáradt, testére és idegeire azt a gyógyulást, melyet eddig csak a hangzatos reklámmal távol világrészekben 'is ismertté tett európai gyógyfürdőkben vélt feltalálhatni. ss Mialatt a krynieai gyógyház elsőosztályu Jcabinjának kényelmes kádjában lustán el- nyujtózva figyelem a huszonnyolcfokos viz zizzenve felszálló buborékait, buboréksze- rüen szállnak fel agyamban mind e gondolatok, s lelki szemeimmel azokra a jövendőbeli időkre gondolok, amidőn a mindtöbbet emlegetett Amerika kéretlen és hívatlan is ittterem s aranyainak s arányainak mindenható erejével saját nemtörődömségünk ellenére is, kiemel bennünket az iszapból s „Egyesült Világrészek" jelszava alatt egyenlően boldoggá, vagy boldogtalanná teszi majd az egész emberiséget. Repiilőgéptaxi-járatok indultak meg Amerikában Newyork, szeptember 14. Nemrégiben rt közlekedés gyorsítására az az ujitás történt, hogy egyes vasúti gócpontoktól 'repülőjártatokat rendiezJtiek be, különösen olyan vonalakon, amelyeken nem elég gyors a forgalom, de nagyobb városok között Is. Most Ourtis Flying Service Inoorporated cím alatt New- yorkban uj vállalat létesült, amely kikötőkben és vasútállomásokon repülőtaxikat fog járatni az egyik városból a másilkfbá, akárcsak most az autőtaxik. MAt elkészültek a megfelelő kisméretű, repülőgépek és az uj vállalat repülőiskolát is fog berendezni, hogy a maga számára pilótáikat képezzen ki. így fiatalít és szépít a t Coraü-cféme Sorail-puüer Gorall-szappan Főlerakat a C. S. R. r imént Vörös Rák gyógytár, Braíislava. • uak! Csodálatos volt, hogy a mi népünk, — nőm I szereti a sok beszédet! — két és fél, három óra. í hosszat hallgatta végig állva! mert uem fértek j be mind a templomba se, a vallásos délutánokat. 1 ! A cséplés idején kocsikon, gyalogosan tódultak j be a központi helyekre! És nem volt egyetlen ; hivatalos funkcionáriusa az egyháznak, aki teljes' szívvel nem tette volna Isten ügyét, ami ügyünket a maga ügyévé. Én és mi nem tehetünk mást. j mint hogy az élő Isten gazdag áldását kérjük s ' gömöri lelkészekre és lanitókra mindennapi imád- ; Ságunkban, mert eleven bizonyságát adták annak, bogy „nincs szakadás q.t, öregebb és újabb generáció közt." A magyar kálviniamus sokszor csodát müveit népünk életében. Én ma is ettől váróm, bogy realitásával megtanít bennünket, a. reális életre. A kálvinizmus egyéneket ad. Egyénein keresztül hat. Egyénei kritikával fogadnak mindent. És mi nem is félünk a kritikától. Csakhogy a kálvinista ember a kritikáját nem előre, a dolgok megismerése előtt gyakorolja, hanem csak akkor, amikor már megismerte a dolgokat, isten Lelkének n i vezetése mellett a kálvinista ember ifélőképes- | sége éles és erős, tehát megismerése feltétlenül j helyes értékelésre vezeti el. így volt ez Gömör- | ben és remélem: igv lesz a komáromi egyházmegyében is! i Bennünk, a főiskolás magyar kálvinista ifjúságban az a meggyőződés él, hogy a magyarságnak nem szabad álmodozva, aktivitását 'eladva mások segítségét várni a saját helyzete idebent való feljavítására, — hanem reális alapon állva, öntudatosan kell kivívnia a maga jobb helyzetét itt, az adott viszonyok cs lehetőségek közt. Ehhez erő kell cs ezt az erőt egyedül az élő és személyes Istentől kaphatjuk meg! Mi megláttuk ezt az erőforrást és úgy éreztük, hogy ez az erő munkára kényszerít bennünket, — nem tétovázunk tovább! — dolgozni akarunk magunkért is, meg más .1 is! Néni csak magunk, fiatalok, hanem az öregebb generációval összefogva. Nem hihe- tem, hogy az atyák megtagadják fiaikat. Nem hi- hetem, hogy a rohanó időben fékezni akarnának. Szárnyunkat nem Daedalus ragasztotta, hanem a Lélek adta. A tények Keleten és lovább Gömbében is igazolunk bennünket. A mi munkánk kissé talán partikularisjak lalszik fizok szamara, akik ozl a lapot olvassák és igy aggályuk támadhat aziránt, hogy igy esel lég a magyarság egységét bontjuk. Erre felvilágosításul csak annyit, hogy a kálvinizmus mindenütt nemzett jellegű bizonyos tekintetben, de mert Isién Lelkének vezetésével megérti az ember, hogy mindnyájan egy Atyának vagyunk a gyermekei: mindig tz egész nemzet és emberiség javát szolgálja! Tárnok Gyula, vef. teológus. rjres*
