Prágai Magyar Hirlap, 1928. szeptember (7. évfolyam, 199-223 / 1826-1850. szám)
1928-09-13 / 209. (1836.) szám
4 1928 szeptember 18, osMBrtölc. Dobatna kiállítása a Dunavásá r Pozsony, szeptember 12. Talán már idejét múlta, hágj* erről a kiállításról megemlékezünk, de úgy vagyok ezzel a kis várossal, hogy nem tudom emlékezeteméből teljesen törölni, nem tudom vergődését szó nélkül nézni, nem tudom lakosságának türelmét és egy szebb jövőben való reményét eléggé csodálni. A város kiállítása elsősorban kidomborította a város bányaváros! jellegét. — A felállított táró ,,Glück aul! felirattal, a bányá- Szók köszöntésével, rendkívül ügyesen volt oldalt az anyaföldet utánozva, ércek által befedve. A laikus biztosan abban a hitben volt, hogy „kővel*' van az telerakva, pedig mindegyik darab ezekből a kövekből „érc“ volt, gazdag érc. A nem nemes fémek érceinek égész sorozata volt ott. Ott voltak a különböző kőzetek. Hiszen szinte csodálatos az előfordulások sokfélesége Dobsimán. — A táró bejáratánál ott állt a „bányakutya“ ott lógtak a bányamécsesek. Hogy a kép teljes legyen a megnyitás napján olt állt a táró előtt egy viharedzett, becsületes munkában megöregedett bányász, érdekes báuyászdisz- ruhában. Ma a valóságban majdnem igy van minden szlovenszkói bánya. Ott állnak az aknák, a tárók és előttük egy-két ember: az örök. — Nem igy volt az régen! Nyüzsgő élet a tárók előtt! Glück auf-tól hangosak a völgyek. Vidám arcok! Rövid ima után leszáünak a bányászok a föld mélyébe s halát adnak Istennek, mikor munkájuk után ismét feljönnek. — Ma parlagon hever minden. A nép munka nélkül áll és talán csak annak a szerencsés körülménynek köszönhető, hogy majdnem minden bányásznak van egy kis háza, földje és egy tehene, hogy fenn tudják magukat tartani, amíg az ipar már-már elviselhetetlen pangása megszűnik. Talán fenakadtak az illetékes tényezőknek, avagy tőkepénzes ebnek az ércek gazdagságán, talán meglátták a sok elismerő diplomát, amelyek mind a város múlt dicsőségéről tesznek tanúságot. A kiállított bányászati térképek, rajzok, sfcb. a nagyközönség részére hozzáférhetetlenek voltak, hisz azok megértéséhez és megbecsüléséihez szaktudás kell. A nagyközönség azonban a kiállítás szokatlan voltán akadt fenn és öntudatlanul magáival vitte Dobsina város nevét s vele a bánya fogalmát. Dobsinán ma egyetlen vállalat prosperál és az az asbastmüivek. Ott láttuk az ipartelep képét, a feldolgozandó nyersanyagot, a Szerpentint és abban a csillogó asbest ereket. Szerényen foglalt ott helyet egy szerpentin váza. -- Nagy volt ez iránt az érdeklődés. Évekkel ezelőtt Dobsinán egy szerpen- tin-csiszuó műhely volt. Ott alkotta a mester ezt a '"ázat is. Saiüos a vállalat nem talált piacra és csendesen beszüntette a munkát. — Szóval nem lehet Dohsina lakosait vádolni azzal, hogy nem kísérelték volna meg a természet adta kincseket kihasználni. A kiállítás másik része a jégbarlangnak van szemelve. Képek,rajzok, metszetek. — Mindezek nem elegendők arra. hogy a szemlélő e csodás barlangról fogalmat alkosson, l átni keli a természet ezen alkotását, látni kell azt a . imponáló jégtömeget., ama finom munkák amit. a természet ma még ismeretlen tényezői itt alkottak és alkotnak. Dobsina város csak kóstolót adott kincses- ládájából. Ott van gazdag levéltára, amely történelmünk, kortörténelmünk és hányatörtén elmünknek gazdag tárháza. — Majd egyszer, ha lesz alkalom és megfelelő hely, feltálaljuk 600 éves múltúnk emlékeit. Nem tudom, hogy célt értünk-e kiállításunkkal? Erkölcsi sikert elértünk, — hogy mikor lehet ezt aprópénzre felváltani, nem tudom. Tartok attól, hogy sokáig kell még csendes álomban szeuderegni, míg a Veres- kő —Margit.falvai vasút — amply vasútvonaltól nagy jövőt vár mindenki, megépül, hisz bekapcsolná a 'árost a világforgalomba, az érceket el lehetne szállítani s minden egyébb nyersterményeket és egyszerre oly idegenforgalmat teremtene a jégbarlang révén, amely a lakosság jólétét és megelégedését növelhetné. H. P. A „magyarónok" és a zsidók ellen uszított a rimaszombati járási főnök Rimaszombat, szeptember 12. A gömör- megyei Nyustya községben múlt vasárnap leplezték le Franciscy szlovák iró szobrát. A kulturális ünnepségen egy állami tisztviselő szájából olyan ünnepi beszéd hangzott el, amely nem csupán az ünnepséget diszkredi- tálta, hanem a lakosság egy széles rétegében a felháborodás viharát váltotta ki. Az ünnepi beszédet Hauesz Emil rimaszombati járási főnök, evangélikus pap mondotta s többek között ilyen kijelentésekre ragadtatta magát. ..Itt élünk a nyelvhatár szélén és a magyar nyelvsziget határán is meg kell védenünk a .szlovák kultúrát. A magyar néppel én mint járási főnök nap-nap mellett hivatalosan érintkezem s mondhatom, hogy a szinmagyar elem tetőtől-talpig becsületes. — Vele eddig is és ezután is magyarul érintkezem. Nem is Ü magyarok az ellenségei a szlovák ságinak, hanem a magyarónok <>s a zsidók, akik élósdi módjára élnek a szirmok nemzet testén. Magyarónok tizok, akik megtagadva szlovák származásukat csúfolnak és becsmérelnek minden szlovák megmozdulást, akik szegyeinek szlovákul beszélni és a, legdühösebben rrffí- gyarizálnak és provokálnak mindenfelé. A zsidók a magyar éra. alatt németek voUak, most pedig a legkisebb szlovák faluban is mag-yáircálni merészelnek, magyarul beszélnek és magyar újságot olvasnak. Ezekre a paraszitákyti fogjatok botot és verjétek ki őket, nem lesz semmi bánt ódáitok! A kvaiifikálhatatlan uszítás hallatára a hallgatóság soraiból több öntudatos zsidó azonnal eltávozott. Hanesz beszéde széles vidéken óriási megbotránkozást keltett. Eljárását nem csupán a zsidók, hanem az európai gondolkodású szlovák vezetőemberek is élesen elítélik. Hamesz, aki egy kulturümi esélyen mondotta el szavait, magát a szlovák kultúrát profanizálta ezzel s még súlyosabban esik latba, hogy állami tisztviselő és evangélikus pap tette ezt. Mint vegyes nyelvű járás vezetőjének a nemzetiségek közötti béke propagálómnak kellene lennie, mint papnak pedig a felekezetekkel szembeni türelürességre kellene nevelnie az embereket. Hanesz mindkét minőségében épen az ellenkezőjét tette. Kirohanásában látszólag nem akarta érinteni a magyarságot, ha azonban tekintetbe vesszük, hogy bizonyos sovén elemek minden szlávos hangzású vezetéknévvel bíró magyart „magyaromnak" deklarálnak anélkül, hogy a családnév eredetével tisztában lennének, akkor elgondolhatjuk, hogy kiket értett Hanesz magyarónok alatt. A nyustyai zsidóság vasárnap óta állandó rettegésben él, szerencsére azonban a békés-nyustyai szlovákság nem fogadott szót a nyílt pogromra való uszításnak és megőrizte nyugalmát. Az angol külügyi kémszolgálat Hogy szerzett Ernesi Cesssel hatvanmillió fontot? A szakácsnő Kiláttak né: Az én szakácsnőm már hatva v éves. Puffyi né: No, akkor legalább már nem jönnek hozzá katonák. KUncsekné: Katonák nem, de .. veteránok. P aris, szeptember 12. A „London and Rrighton South Coast Rail- way“ az angol fővárost a közeli környékkel összekötő kirándulóvonalak vasúttársasága, nagy osudálkozással azt vette észre egy szép napon, hogy több használt jegyet kap vissza vasúti kalauzaitól, mint ahányat, kiad. Valaki vagy valakik hamisították a vasútjegyeket, ami annál l.d- tünflbbnek látszott, minthogy ez olcsó kirándulójegyek hamisítása aligha fizetheti ki magát. A rejtélyt egy újabb rejtély oldotta meg: egy ellenőr egyik jámbor utastól fantasztikus vasúti jegyet kapott: az volt rányomva: „Szabadjegy a Tokio- Alexandriai vonalra/* Az e nem mindennapi jeggve.l utazó ember a politikai rendőrség, a híres „Intelligenee-Service“ egyik ügynöke volt. Letartóztatása hamarosan megfejtette a titokzatos jegyek ügyét: az „Tntelligenoe-Service** emberei, kiknek teljesen felszerelt hamisító-nyomda áll rendelkezésükre, maguk szórakozására hamisították vasárnapi kirándulásaikra a helyi vonatokra szóló jegyeket; a „tokio— alexandriai" viccel pedig egy jóhumoru. ügynök egyik társát tréfálta meg. ki valóban nem vette észre, hogy minő, minden földrajzot megcáfoló jeggyel indul útnak Londonból Brighion felé! A vasúttársaság nem ütötte dobra az esetet, sőt, hogy az meg ne ismétlődhessen, azonnal kiutalványozott néhány szabadjegyet a Downing- Street ügynökeinek rendelkezésére. Néni kellett, hogy bárki is megtudja, hogy az Intelligence-Servicc Downáng-Street-i palotájának píncéibeu a legmodernebb idők követelményeivel felszerelt szabályszerű hamisitó-mühely működik. A legendás Downing-Streeti kémszervez d, mely Devonshireban külön három-esztendős tan- folyamot tart fenn ügynökei számára, a hamisítások e magas iskolájának sok hasznát vette a világháború alatt is. így csak legújabban, a kitűnő francia riporter, Róbert Boncarcl feljegyzéseiből („Les deseoua de l’espiormnge anglais**) tudjuk meg, hogy a háború első esztendejében elterjedt fantasztikus hirek az angol flotta állítólagos lámadószándékairó] a német partok ellen, s viszont a németek kikötést szándékairól Angliában, szintén csak az Intelligenee-Ser- viee egy zseniális manőverének tudhatok be. ásatták a lövészárkokat Kuxhavenben. Emöenben, Borkumban; megerősítették a parti őrségekét és messzehordó hajóágyuk egész ütegeit halmozták fel a partokon. Pointje azonban a tréfának, hogy maga a francia, sőt az angol hadvezetőség is áldozata lett a saját cselének! A francia „seconde bureau“-nak hamarosan hírül hozták kitűnő kémeik a gyanús német csapat- összevonásokat az északi-tenger partján, sőt dec. 5-ón igen megbízható hírszerző ügynökök tudatták, hogy a német IV. hadtest nagytitokban Tandem körül foglal el megerősített állásokat. A franciák mindezekután nem gondolhattak egyebet, minthogy Vilmos császár Napóleon példája nyomán szintén szárazföldi támadásra készül a brit szigetek' ellen s mi sem természetesebb, mint hogy erről haladéktalanul tudósították magát Kitckenert. cllemző az Intelligenee-Serviee mun- kametódusalra, hogy a tengerészet és a hírszerző osztály csalafintaságairól maga Kitchener sem tudott. Komolyan vette tehát a francia oldalról érkezett figyelmeztetést és megtette ellenintézkedéseit. Most már az angolok ásták lövészárkaikat és erősítették a partvonalat e fiktiv német támadás felfogására. Mert most már maga az angol tengerészet sem tudta, hogy az egész hűhó az ő saját látszatmanőveréből származott.. Hanem, hogy az Intel!igence-Service anyagi előnyökért sem rettent vissza kiváló hantisitó- loszialyának mozgósításától, azt bebizonyította' a skaregki csata másnapján. Mikor május 31-én (egy nappal előbb tehát, mintsem azt maguk a németek is hivatalosan tudomásul vehették) •ícllicoé nagy haditettének első hire a Downing- Streetre érkezett, egy kitűnő és ravasz finánc- zseni, Sir Ernest Tasséi eszméjét követve, tudatos 1 védéssel azt. lávirták Amerikába, Hogy Jiittland- nál az angol flotta elöntő vereséget szenveded. A távirat pontosan elrészletezte, sőt le lm tőség szerint meg is nagyította az angol veszteségekéi és az elsülyesztette német hajókról számot egyáltalán nem adóit. A Downing-Streeti hamisítók helyesen számítottak a német hivatalos távirati irodák begyökerezett szokásával, hogy saját veszteségeiket, minden módon igyekeztek szépíteni, sőt eltitkolni. Valóban: a németek sem kürtőitek világgá veszteségei kel, s igy a jüttlandi csata első híreire a uewyorki börze az angol értékek gigantikus déroutejával reagált. A másnapi hivatalos londoni jelentés azután teljes mértékben lecáfolta a „tegnapi tévedést": most már sikerült az angoloknak utólag az ellenség veszteségeit pontosan megállapitaniok, a visszahatás azonnali vo]t és a pillanatnyilag elejtett angol értékek iránt óriási kereslet mutatkozott a dollárok ‘o- városában. A tőzsdék és a háborúk történetében páMC , lan ni allé haniitás niegrenderőinek nyereségét ez egyetlen napon csekély hatvanmillió font sterlingre becsülik! A mesés Cassel-vagyonnak igazi alapját oz az egy ötlet vetette meg! y. A gleccserek visszahúzódnak A gleccser világban úgy érzi az ember, hogy az „örök" jég honába került. Abba a tündériea és mégis megrenditően komoly világba, amely örökkön örökké, változatlan pompájában ragyog az elszéditő magasságban. Pedig, pedig a föld története egészen mást tanát. Ahol ma „örök" jéghegyek tornyosulnak az égbe, ott hajdanában szelíd klimában folyt a természet élete e ahol ma vígan éljük a világunkat, évmilliók múlva „örök" jéghegyek borítják a magasságokat. A gleccsernek is megvan a maga változatos élete. Éspedig nemcsak az évmilliók változatainak, a teljes megsemmisülés és újjászületés kérlelhetlen periódusainak van alávetve, hanem már kisebb időszakokban is változik. A magasságban összegyűlendő uj meg uj hótömegek a nagy nyomás alatt jéggé fagynak és lelefé nyomják a gleccser jegét: az erős nyári nap pedig lassan, de szakadatlanul olvasztja a gleccser alján a hatalmas jégtömegeket, uj meg uj jég tóiul az olvadás helyére, szóval a gleccser állándó mozgásban van. Ezt a mozgást a tudósok folytonosan figyelik, hogy a változás törvényességét megállapíthassák. A legkiválóbb gleccserkutatók egyike Klebelsberg innsbrucki egyetemi tanár, akit mostanában választottak meg a hatalmas német alpesi egylet elnökévé. Ebből az alkalomból Klebelsberg közzé tette a gleccserek mozgására vonatkozó kutatások eredményét, melyből azt állapíthatta meg, hogy a tiroli gleccserek nagy része az utóbbi időkben visszahúzódik. 40 gleccsert figyeltek meg Tirolban és azt tapasztalták, hogy a legtöbb tetemesen, visszahúzódik. Némelyiknél, mint például az alsó Engadinban levő gyönyörű Silvretta-csoportbon ez a visszahúzódás már olyan méreteket ölt, hogy a tájkép szépsége is veszélyben forog. 1925-ben 13 méterrel vonult itt vissza a gleccser. Az oetz- thali gleccserek átlagosan 12 méterrel húzódtak vissza, a Venediger-csoport gleccsereinél még tetemesebb a zsugorodás, átlagosan 25 méter, de szerencsére még a tej szépsége nem szenvedett. A Venediger-csoport egyes gleccserei előre i& mennek, de Klebelsberg hiszi, hogy ez is „tőkeveszteség", mert a gleccser felső részéről nagyobb jégtömegek csúsznak le és a visszavonulást e lecsúszott jégmennyiség pótolja a gleccser egész lö- mege azonban valójában megfogyatkozott. A legszebb tiroli gleccser, a manapság oly könnyen hozzáférhető Pasterze a Glockner-csoportban, mely a szemlélőt annyira elbűvöli, szintén visszavonulóban van. Nem sokkal, mindössze 3—7 méterrel húzódott egy év alatt vissza; de Klebels- berg az tapasztalta, hogy ez a gyönyörű gleccser a felső részében behorpadt, tehát vékonyodott és ezzel ez is jelentékeny tőkeveszteséget szenveded. Klebelsberg észleléseinek nemcsak tudományos jelentőségük van, amelyek az örök jég fizikájának ismeretét mélyítik. Az utóbbi időkben, midőn a vizi energiának, az úgynevezett fehér szénnek a kihasználása a világgazdaság szempontjából olyan rohamosan haladt előre, a gleccsereknek órási világtechnikai jelentőségük van. A gleccserekből származnak azok a patakok, melyek oly bőven adják a fehér energiát, hogy már Tirol nagy részében is elektromos energiává alakítva hajtja a vasutakat, világítja a városokat és mozgatja a gépeket. A gleccserek visszavonulása, — ha ez állandó és nemcsak időszakos jelenség volna — veszedelmet jelent a technikai kultúrának. De reméljük, hogy ez a szerencsétlenség belátható időn belül nem fenyeget bennünket. További mérések talán kiderítik, hogy a gleccserek mozgása periodikus, visszafelé és azután előre mennek. Nemcsak a világtechnika, hanem a turisztika szempontjából is ezt kell kívánnunk. mert a természeti szépségek minden csorbulása vérvesztesége az élet legfőbb érzékeinek. Vajha a tudós Klebelsberg hamarosan megnyugtathatná újabb észleléseivel a technikust és a lermcszelimádót! A titkos hírszerző osztály a német pari elten tervezeti flotta támadás álihíreivel tévútra akarta vezetni a német, tengeréi®etet, hogy az szétforgácsolja erejét Hannover védelmére az angol hajók élten. A Downíng-Street e célra fölöttébb komplikált apparátussal dolgozott: a hamis rendetetek és parancsok halmazát gyártották műhelyeikben a német, kémek kizárólagos használatára, a doweri kikötőben használaton kívül álló transzporthajól egész gyülekezetét rendezték meg, hogy valószínűvé tegyék a figyelő szemeknek, hogy onnan jelentékeny hadsereg-transzportok terveztetnek; sőt maga az angol flotta is különböző teljesen céltalan manővereket hajtott végre az íntelli- genéo-Service sugallatára, tisztán, hogy a német part elleni támadás allűréit valószínű tegye. A német nagyvezérkar valóban bedült e zseniális manővernek: a németek lóhalálában RÁDIÓMŰSOR Csehszlovákia egyetlen szépirodalmi képes hetilapja a Képes Hét október l-én jelenik meg PÉNTEK PRÁGA: 11.00 Hangverseny Biiiunből. — 12.15 Gramofon. — 17.00, Délutáni hangverseny. — 18.00 Német előadás. — 19.00 Az eladott menyasszony, Smetana operája. — POZSONY: 17.00 Hangverseny. — 18.55 Az eladóit menyasszony, Prágából. — KASSA: 18.45 Tánczene. :— 20.00 Harangiszó a Dómból. —- BRÜNN: 11.00, 19 00. 20.10. 21.00 és 22.15 Hangverseny. — 18.10 Német előadás. - BUDAPEST: 9.30, 11.45, 13.003 15.00 és 22.20 Hírek. — 12.00 Harangszó, ulána Kamarazene — 17.00 Holló József dr felolvasása: Planetárium. — 17.45 Szórakoztató zene. — 19-00 Rádió amatőrposta. — 20.00 Háztartási előadás. — 20.30 Részletek a Denevér és Cigánybáró operákból. — 22-30 Rigó Jancsi cigányzenekara. — BÉCS: 11.00, 16.15 és 20.05 Hangverseny. — 19.00 Bécsi zeneszerzők. ZÜRICH: 13-00, 15.00, 16.00, 17 15 Hangverseny. — BERLIN: 20.30 KLabund-óra. — STUTTGART: 20.15 Szimfonikus esi. — LEIPZIG: 21.00 Népdalok és duettek- — HAMBURG: 16.15 Menandra, Katin operája. LANGENBERG: 21.15 Szimfonikus hangverseny. — KÖNIGSBERG: 20.05 BeLsazar, oratórium. —• 22.30 Geyer Stefi hegediteslje. — FRANKFURT: 20.15 Genovéva. Hőbbel tragédiája. RÓMA: 21.00 Zenekari est. — MILÁNÓ: 20.50 Sy.imfónikus hangverseny. — NÁPOLY: 20.50 Adriáim Lecouvreur, Cilea operája. — ZAGRAB:r20..'>5 Jugoszláv dalok. \ A !'- TOWíTZ és VARSÓ: 18.00 Operelldalok és zene.. 20.15 Varsói szimfonikusok. <HCT^-MAGfelRHIRIiAR
