Prágai Magyar Hirlap, 1928. szeptember (7. évfolyam, 199-223 / 1826-1850. szám)

1928-09-12 / 208. (1835.) szám

1928 szeptember 12, szerda. T — ■ . ’KWGM-MAGteR'HrKIfSR Húsz hatottjas hetven a Prága^bmémpesti gyors *•*’ p * • A váltókezelő és a váltóőr gondatlansága okozta az utóbbi évek legnagyobb vasúti szerencsétlenségét — Szlovenszhóiak a súlyos sebesültek között bi években. A 16. szánra prága-briinn-po­zso.ny-birdapeeii gyorsvonat Lundenburg kö­zelében a saitzi állomáson hibás váltóállítás következtében teljes gőzzel beleszaladt az ott veszteglő 681. számú teher vonatba. pillanatok alatt hullakamirává változtatták. Itt sorakoznak fel a hullaház néma borzal­mas vendégel, szörnyű sebek éktelenkednek elnyúlt testükön. Leszakított végtagok, bor­zalmas zuzódások, koponyatör étek, még * kisebb sebesülések közé számítanak. Megrázóak voltak azok a jelenetek, ami­kor az életbemmaradottak rokonait, hozzá­tartozóikat vagy jó ismér őseiket keresték. Kétségbeesett hangon el kiáltott nevek száll­tak át a levegőin, borzalmas Máltások, ame­lyek azt jelentették, hogy valaki halott, vagy súlyosan sebesült hozzátartozójára bukkant. Ezek csak növelték a pánikot és annyira megnehezítették a mentési munkálatokat, hogy el kellett őket távolítani & katasztrófa színhelyéről. A csendőrsiég és tűzoltóság zárta el a romok körüli teret, s a mentők most már megrázó némaságban folytathatták szomorú munká­jukat. A halottak és sebesültek névsora Á katasztrófa Délután 1 óra 52 perekor indításra ké­szen állott az állomás negyedik sínpárján a teher vonat, amiidőn hatvan, kilométeres se­bességgel hirtelen feltűnt ugyanezen a vá­gányon a 16. számú gyorsvonat, amelynek az első sínpáron kellett volna áthaladnia. A gyorsvonat jelentős kétessel érkezett Btrünn- ből 'és megállás nélküi kellett volna keresztül- haladnia az állomáson. [A gyorsvonat vezetője felismerte a veszélyt, amelybe jutott s még az utolsó pillanatban kétségbeesett fékezéssel igyekezett az elke­rülhetetlen összeütközés következményeit enyhíteni. Azonban minden kísérlete hiába­valónak bizonyult s a hatvan kilométeres se­bességű, utasokkal zsúfolásig megtelt vonat belefutott a tehervonatba. Az összeütközés borzalmas erejű volt. A két mozdony valósággal egymásba fúródott, a gyorsvonat első három kocsi- ' ja a szó szoros értelmében egymásba torlaszol ódéit bizarr halomba, a moz­dony Ó3 a. három kocsi közötti szerkocsi pedig egyetlen romhalmazzá zúzódott széjjel. (A prága-béosi közvetlen kocsit az összeütkö­zés kivetette a sdnek közül. A szörnyű re­csegést, ropogást, amely a katasztrófát kí­sérte, hamarosan a sebesültek jajikiáltása, asszonyok, gyermekek siránkozása váltotta fel ö az első pillanatok okozta páni félelem­ben még azok is, akik a hátsó kocsikban tar­tózkodtak s könnyebb sebesüléssel vagy sér­tetlenül kerültek ki a 'katasztrófából, hangos kiáltozással töltötték be a levegőt s oly meg­rendülés vett rajtuk erőt, amely minden bi­zonnyal egész életükre nyomot fog hagyni. A saitzi állomás pillanatok alatt borzal­mas katasztrófa szinhelyévé változott. Az utasók között vad pánik tört ki, amelyet áz sem enyhített, hogy a közeli Seelowitzból és Grusbachból azonnal meg- iérkeztek a vöröskereszt segélykocsijai. Az első segélyt az ezeken a kocsikon érkezett orvosok nyújtották. Mivel mindjárt aiz első pillanatban látszott, hogy a számos halott mellett rendkívül sok súlyos sebesült is van, a halottakkal először nem is törődtek s elsősorban a súlyos sebesülteket igye­keztek biztonságba helyezni. Hamarosan megérkeztek a brünni mentők is Öt kocsival, de a késő esti órákig szakadatla­nul szállították be a súlyos sebesülteket. A mentőkocsikon összesen harminc súlyos se­besültet Vittek be a brünni kórházakba, míg számos sérültet, főképpen könnyű sebesül­teket az államvasut segélyvonatai szállítot­ták be Brünnbe. A halottak kiszabadítására Csupán estefelé került a sor, miután az élet- benmaTadottakat biztonságba helyezték. A kocsik romhalmaza alól azonban csak meg­Bemutatkozott az albán királyság kormánya 'Tirana, szeptember 11. Az uj kormány ma mutatkozott be a nemzeigyülésen. A kormánynyilatkozatot Kotta miniszterelnök terjesztette be, aki kijelentette, hogy Albá­nia külpolitikája a régi kereteikben fog mo­zogni, vagyis a kormány minden erőfeszítés­sel azon lesz, hogy Albánia a Balkánon a béke ientartója legyen, örömmel jelentheti, hogy Albániának a királyságra való áttéré­sét a nagy szövetséges (Itália) elismerte és ezzo. újból dokumentálta a két állam között fennálló szolidaritást. Hálásan köszöni még a Görögország részéről történt elismerést is, valamint a magyar kormány barátságos ma­gatartását, amelynek Albánia különösen nagy jelentőséget tulajdonit. feszített munkával tehetett a borzalmasan megcsonkít óit tetemeket kászabaditaimi s óráról-órára mély megdöbbenéssel ész­lelték a mentési munkálatok vezetői, hogy a halottak száma mindegyre nö­vekszik. Az első órákban úgy látszott, hogy alig négy­öt halott vau, este kilenckor már tizenegyre rúgott a halottak száma, éjifél felé már 'tizen­hetet számoltak össze, mivel azonban a ro­mok alatt még több utast sejtenek, óvatos becslés szerint legalább huszon­ötre lehet becsülni a halottak számát. A súlyos sebesültek száma több mint harmincra rúg, köztük számos halálos sebesült van, a könnyű sebesültek szá­ma több mint negyvenet tesz ki. A katasztrófa színhelye borzalmas képet nyújtott. A sínek több méternyi hosszúság­ban fölszakadtak, egy szemafor elgörbült könnyű gyufaszál módjára. A két mozdony, a gyorsvonat szerkóosija és a három kocsi, amely főképpen Ausztriába és Magyaror­szágba szállította az utasokat, darabokra zú­zódott. A mentési munkálatok A sebesültek segítségére a vasúti sze­mélyzet sietett, amelyhez számos polgári személy csatlakozott. Az első szamaritánus szolgálatot egy francia, orvos végezte el, aki szinten a vonatban utazott. Az első sebesül­teket é3 halottakat, akiket kihúztak a romok alól, a sínek mellé fektették. Mintegy há­romnegyed óra múlva L/undenburgból hat férfi érkezett egy segélytmozdonnyal, azon­ban csak igen hiányosan voltak felszerelve. Csupán ötnegyed óra múlva érkezett meg ugyancsak Lundenburgból a személyvonat, amelyik vasúti orvost, ápoló személyzetet és hordagyakat- hozott. A brünni segélyvonat két óra múlva jött meg a mentőkkel és vas- utigazgatóság vizsgáló-bizottságával. A mentési munkálatok lázasan és nagy erőfeszítéssel folytak hosszú órákon keresz­tül. Egyfe újabb és újabb áldozatokat sza­badítottak ki a romok közül s az orvosok, ha erre szükség mutatkozott, ott a helyszínén végeztek el operációkat. Egy súlyosan sebesültet, akit nem lehetet ki­húzni a romok közül, mert keze két vasda- rab közé akadt, ilyen helyzetben operáltak meg, azonban még mielőtt a műtétet teljesen befejezték volna, a szerencsétlen ember ki­szenvedett. Számos amíputációt kellett azon­nal a helyszínen végezni. A feltöri aszód ott vagonokba csak úgy lehetet bejutni, hogy tetejükbe nyílásokat vágtak s ezeken ke­resztül szálltak alá a mentők a hord­ágy akkal s ugyanezen az utón szállították el a sebe­sülteket. Neon csupán a-z orvosok, hanem a saitzi pap is állandóan a sebesültek között volt, akik közül számosán végső órájukat sejtették és utolsó vigaszért esedeztek. — Szörnyű jelenetek játszódtak le. A mentők kihoztak egy ifjú házaspárt, akik éppen tegnap tartották meg esküvő­jüket és Ausztriába mentek nászutra. A férfinak a hátgerince törött el, az asszony belső sérüléseket szenvedett, mindketten a pap után kiáltottak . Újabb mentők érkeznek, halott anyát és halott le­ányát fektetik le a sínek mellé. Hullakamra a tütöházhan Közben mindenfelől hangos jajkiáltások .nyögések holl alszanak. Hosszan zokog fel egy hang, amely az­után egy utolsó hördülésbe fúlva, elné­mul. Két órakor történt a katasztrófa, de még hét órakor is életjel hallatszott a szinte megközelíthetetlen romok közül. A halotta­kat a sínek mellől a pályaudvar fütőházába vitték, amelylet szalmával hintettek be, és ■ , - j )' \ r A halottak számát és szeméi yazotnossá-1 gukat még nem lehetet pontosan megállapí­tani. A vonatot kísérő személyzetből négyen haltak meg: Jadanek Karafias, Kruták és Hromek vasutasok az összeütköaés pillana­tában lelték halálukat. A tebervonat fűtője is borzalmas halált szenvedett. Amidőn a szerencsétlenség történt, éppen kinyitotta a széntartály ajtaját s az összeütközés következtében a tüzes szénbe zuhant, amelyben halálát lelte. A két mozdonyvezető csodálatosképen meg­menekült. A gyorsvonat vezetőjie a szeren­csétlenség pillanatában kiugrott a kocsiból, a teihervonat vezetője pedig épen akkor nem tartózkodott mozdonyán. A halottak személyazonosságának meg­állapítása igen nehéz, mivel számosnál sem­miféle személyazonossági iratot nem ta­láltak. Azon halottak névsora, akiket identi­fikáltak, a következő: Karger Albert vas útügyi miniszteri tit­kár, Breszlau. Láng Erzsébet, postatisztvise­lőnő Breslau. Úrban Hermann hivatalnok Berlin. Hübl Anna magánzó, Bécs. Azonkí­vül ismeretes a főnt felsorolt négy vasutas neve is. Egy Pirovaznik nevű solnicei férfi kórházbaszállitása közben halt meg. Ernest Simon reichen’bergi mérnök pedig még az éjszaka szenvedett ki egy brünni kórházban. A súlyosan sebesültek névsora a követ­kező: Zeinan Elfrida, Reiohenberg, Dobesdh Mária, Bécs, Steindel Herbert, Bécs, Lipsky Ruzsema, Dolná Louese, Gartner Ruzsema, Reiohenberg, Ulmann Vencel, Dörfl, Wiliöck Ferenc, Pozsony, Lechs Ferenc, Lúgos, Csi- zsek Vencel, Prága, Otty Anna, Kohilberg, Káliért Antal és Káliért Márta Neustadt, Ondrák József, Prága, Teller Otokár, Briten, Ruzsicska József Biehowitz, Potocsny Karo-i Lin, Bécs, Pfeifer Bohumil, Malonevitz, Pick Róbert, Prága, Kasik Ferenc, Lichtenwöílh, Fricsovsky Alajos, K&ss®, (a kassai jól is­mert kőfaragó és sirkőkészitő cég 38 éves tulajdonosa), Eliber Mária, Bécs, Steiner Hermám Böhmisch-Trübau, Komlós Lipőt, Bécs, Hjord Edit, Riga, Patz Ottó, Eppen- dorf, Zeman József, Böihmisch-Brod, Raab Károly, Bécs, Spanily Aíloizia, Jilemnitz, Weineirt Amália, Bécs, Waihim Erzsébet, Bresslau. Az utóbbi öt csak könnyebb sebe­sülést szenvedett. Angelescu román miniszter csodálatos megmenekülése A vonaton utazott Angelescu román köz- oktatásügyi miniszter is, aki azonban néhány perccel a katasztrófa bekövetkezése előtt a kocsisor végében lévő étkezőkocsiba ment s igy megmenekült. A váltóőrök okozták a katasztrólát A csehszlovák távirati iroda a vasúti ka­tasztrófa okáról és az áldozatok számáról a k ö v e tke ző k et j éten ti: Saitz állomáson jelenleg kicserélik a vál­tókat. Ezért a biztonsági készüléket már szep­tember 6-án kikapcsolták. A forgalom biztosítására az illető váltó­kat váltózárakkal látták el. A vasúti blokkházban a szolgálatot az össze­ütközés időpontjában Bartosics Marté segéd­munkás látta el. Ellenőrzőül Fibioh Albert tolatót rendelték ki, mint váltóőrt. Bartosics- nak az volt a kötelessége, hogy a vonatexpe- diens utasításai szerint a váltókat helyesen állítsa be, zárral zárja el azokat és a vonat- expediensnek jelentse, hogy a váltót helye­sen állította be. A váltóőrnek viszont abból állott a szolgálata, hogy minden vonat meg­érkezése, vagy indulása előtt győződjék meg a váltók helyes beállitotrtságáról s ilymódon ellenőrizze a másik munkáját. A szerencsét­lenség napján a 681-es számú tehervonat ren­des vágányán, a négyes számon vesztegelt. Bartosicsnak az expedienshivatalnok utasítá­sához képest a bejáratot az egyes számú vá­gányra kellett volna beállítani abban a pil­lanatban, amikor a 16-os számú gyorsvonat érkezését jelentették. Bartosics azonban érthetetlen okokból zárva hagyta a bejárati váltót, ebben a helyzetben fixirozta és jelentette Fibich- nek, hogy a váltót helyesen beállította a 16-os számú gyorsvonat befutására. Mint a vizsgálat megállapitotta, Fibich nem győződött meg a váltó hely­zetéről, telefonon jelentette a vonatexpe- diensnek, hogy a 16-os számú gyorsvonat számára a bejárat helyesen van beállítva az egyes számú sínpáron. Az expediciós hivatalnok erre kiadta az uta­sítást, hogy a gyorsvonat számára tegyék sza­baddá a bejáratot. A helytelen váltóbeállitás következtében a 16-os számú gyorsvonat tel­jes sebességgel ráfutott a négyes számú vá­gányra és nekiszaladt a tehervonatnak. Húsz halott, hetven sebesült Az Összeütközésnél összesen busz személy lelte halálát, köz­tük három nő, tizennégy férfi és három gyerek. Azonkívül meghalt egy férfi Lundenburgban a kórházban, két másik személy egy brünni kórházban. Eddig tiz halottnak a személyazo­nosságát állapították meg. A súlyos sebesültek száma összesen 18, a könnyű sebesülteké körülbelül 50. A gyorsvonat utasai nagyrészt külföldiek vol­tak. A vasúti személyzetből négyen lelték ha­lálukat. A gyorsvoant vezetője az utolsó pil­lanatban, mielőtt a vonat az állomásra befu­tott volna, észrevette a hibás váltóállítást és fékezett, az összeütközést azonban már nem tudta megakadályozni s ezért leugrott a moz­donyról. Eddig még nem tehetett megállapí­tani, hogy mily mértékben terheli őt a felelősség a szerencsétlenségért. Saitz állomáson az egész éjszaka folya­mán dolgoztak a vasúti kocsik romjainak az eltakarításán. A reggeli órákban végre befe­jezték a munkálatokat s az állomás újból járható. , A bűnös váltóőr öngyilkos akart lenni Bartosics személyéről a következő adato­kat közük: Bartosics 1882-ben született s 1912 óta áll a vasutak szolgálatában. Nős, négy gyermek apja, saitzi lakos. Szolgálatát, rendszerint a reggeli hét órakor kezdődő turnusban látta el. Szolgálata megkezdése előtt mindig huszonnégyórás szabadnapja volt. Amennyiben eddig meg lehetett álla­pítani, a szerencsétlenséget megelőző éjszaka otthon tartózkodott és pihenten lépett szolgálatba. Tettét azzal magyarázza, hogy nyilvánvalóan pillanatnyi elmezavarodottság fogta el. Be­ismeri, hogy rosszul állította be a váltót. Amikor a katasztrófa bekövetkezett, fel akarta magát akasztani, de ebben meg­akadályozták. Fibich 1894-ben született, ugyancsak 1912 óta vasutas. Házas, két' gyermek apja. Beis­merte, hogy egyáltalában nem győződött meg a váltó beállitottságáról s megbízott Barto- sicsban, amikor ez jelentette, hogy a váltót helyesen beállitotta. Ezt a jelentést azután továbbította a vonatexpediensnek. Ma hajnalban 6 óra 30 perckor ismét megindult a normális forgalom a szabaddá- tett útvonalon. A kora reggeli órákban megjelent a katasztrófa színhelyén Naj- man vasutügyi miniszter is, aki részletes jelentést tétetett magának a sze­rencsétlenségről. A katasztrófa okait Lilling, a vasutügyi minisztérium közigazgatási osz­tályának hivatalnoka vizsgálja. A Právo Lidts parlamenti vizsgálóbizottságot követel A Právo Lidu parlamenti vizsgálóbizott­ság kiküldését követeli a katasztrófa ügye ben. Prága, szeptember 11. A brűnn-lunden- j buirgá vonalon tegnap délután, amint már a | P. M. H. hírül adta, oly nagymérvű vasúti j katasztrófa történt, amilyen a köztársaság! fennállása óta még nem fordult elő, de ami- | nő a kontinensen is alig fordult elő az utób-j

Next

/
Thumbnails
Contents