Prágai Magyar Hirlap, 1928. szeptember (7. évfolyam, 199-223 / 1826-1850. szám)
1928-09-02 / 200. (1827.) szám
Veni Sancie! (V.) A Veni Sarucí© több ma nekünk, mint régen.te volt, nemcsak egyszerűen az iskolába sereg lő gyermekihadseregnek és a szülőknek izgalma, nemcsak a komoly .iskolai munkának, az életre való előkészülésnek nevezete-s határnapja, hanem a magya.r jövendőnek megvetése, komoly és bensőséges magunkbaszállás nagy alkalma, amikor szülőnek, gyermeknek meg kell fontolnia azt, hogy nemcsak egyéni kiképzésről, hanem egy gyönyörűséges, kitemebélyescdett nemzeti kultúra birinkálloniá nyárnak Pein- ta.rtá sáról és továbbfejlesztéséről van szó. A természet nem ismer megállást, panta rei, m indén , mozog és átalakulóban van, mondotta a görög bölcselő és az a kulimra, mely (megáll . és a fejlődés egy bizonyos fokán megmerevedik, nem alkalmas arra, hogy egy nemzetnek tápláló, életet ad!6 gyökere legyen. A történelem nagy példákkal igazolja ezt. Gondoljunk csak a dicsőséges bizánci kultúrára, amely egykoT beragyogta egész délkeleti Európát, ma már csak emléke maradit meg, amely hideg pompájával most is imponál, de nem melegít, nem lelkesít és egyetlen népnek lelki állományát nem teszi. Amikor ennek a kultúrának fejlődése megállott, az egykor oly hatalmas bizánci császárság népét az első keleti ro- ihaim megdöntötte és leigázta, a Hagia Gophia onmára a kereszt helyett a félhold került. Amikor pedig a Korán maradj szelleméhez makacsul ragaszkodó törölő kulin- : ra is elmaradt fejlődésében a modern idők követelményeitől, akkor Törökország sorsa is megpecsételődött és az egykor hatalmas ozmán nép a beteg ember sorsára jutott. Csak most igyekszik Kernal korszaka századok mulasztását helyrehozni, amikor radikális intézkedésekkel szakit a múlt ősöké - vényeivel és a török nép kultúráját nemcsak külsőségekben, hanem belső tartalmában is az uj idők mj követelményeihez igyekszik szabni. A történelem tehát számos példán igazolja, hogy a fejlődésben nem lehet megállás-és amelyik nemzet ezt az igazságot nem veszi figyelembe, az v.isz- szamarad és menthetetlenül ki van szolgáltatva az erősebb, kulturáltabb nemzetéi-: hegemóniájának. A kisebbségi nép sorsa, jövendője azon 'fordul meg, hogy milyen kulturális fokot tud biztosítani magának. Tudjuk, tapasztaltuk, hogy a kultúra megszerzésének és fejlesztésiének lehetősége rendkívül megnehezedő ti mi reánk nézve, de ez egyáltalán nem ment fél bennünket a fokozott munka kötelessége alól. Ma valamennyi kisebbségi szülői háznak az iskola templomává kell ma- gasztosodnia, amelyben atya és anya mint a nemzeti kultúra papjai, prédikátorai ültetik el gyermekeik lelkiében azokat a megbecsülhetetlen kincseket, amelyeket ők is a múltból hoztak szent örökségképpen magukkal Nekik kell gondosan őrködniük azon,, hogy a gyermek fogékony,, éppen azért jó és iroesz befogadására egyaránt 'képes lelkében kiegyensúlyozódjék az az ellentét, mely esetleg a nemzeti kultúra hagyományai és az iskolai oktatás körött felmerül. Nem arra gondolunk, hogy a gyermek lelkét déli- bábos, fantasztikus képekkel töltsük meg, eftég, ha az igazságot megismertetjük vele azt az igazságot, amelyet ma már az égés? nyugat felismert és elfogadott, hogy a magyar kultúra éppen olyan nemes és megbecsülésre érdemes része az egyetemes emberi kultúrának, mint bármely nyugati mér kultúrába, hogy erő, szépség és idealizmus Achmed Zogut nagy ünnepélyességgel ma proklamálták Albánia királyává Az Achmed Zogu házassága körül lelmerütí akadályok miatt halasztódott a proklamáció — Komáinak is királyi koronát Urnáinak fel Paris, szeptember 1. A Malin szerint Zogu királlyá proklamálása azért szenvedett halasztást, mert házassági terve elé sok akadály gördült. Achmed Zogu ugyanis Giovanni királyi hercegnőnek, az olasz király harmadik leányának kezét kérte meg, az olasz király azonban még nem adott határozott választ, mert csaknem egy esztendeje annak, hogy szinte formális ígéretet tett Boris bolgár királynak. Mussolini miniszterelnök melegen támogatja Achmed Zogu házassági tervét. Miláné, szeptember 1. Az albán alkotmányozó gyűléstől az alkotmány reformjára kinevezett bizottság végre az egész Albánia területén megnyilvánult követelések nyomására elhatározta, hogy Achmed Zogut a királyi székre emelik. A királyi proklamáció ma ment végbe nagy ünnepélyességek között. Amikor a nemzetgyűlés kimondta a királyság intézményének bevezetését és a koronát Achmed Zogunak ajánlotta fel, 101 ágyudörgés hirdette a nagy eseményt. A nemzetgyűlés küldöttsége azonnal Achmed Zugához járult, hogy hódolatát mutassa be az uj monarchának. Zogu ezután ünnepélyes menetben vonult le villájából a nemzetgyűlés épületébe és letette az uj alkotmányra az esküt. Albánia népe mámoros örömben ünnepel és az ünnepségek három napon át tartanak, tehát hétfőn este érnek réget. Achmed Zogu a ITI. Skander bég nevet vette fel. Páris, szeptember t. A Le Maiin konstantinápolyi jelentése szerint Kemal MusztaSa pasa politikai barátainak sürgető kívánságára elhatározta, hogy Törökország királyává kiáltatja magát. Moszkva válaszolt a Menü-paktum aláírására invitáló francia jfmvzékre Harmincnégy állam csatlakozott a paktumhoz — I kínai nacionalista kormány is meghívást kapott Moszkva, szeptember 1. A szovjetkor- mány nevében Litvinov aláírásával tegnap nyújtották át azt a feleletet, amelyet a szovjetkormány a Kellogg-paktum aláírására vonatkozó francia jegyzék tárgyában elkészített. Az orosz jegyzék rámutat arra, hogy a szovjetkormány már régen a háboruellenes paktum akciójának megindulása előtt a hatalmakhoz azzal az ajánlattal fordult, hogy kétoldalú szerződésekben ne csak a támadóhá- boruról, hanem a háborúnak minden fajtájáról mondjanak le. Apnak az álláspontnak részletes kifejtése után, amelyet a szovjet- kormány a Kellogg-paktum ügyében elfoglal, a jegyzék arra a megállapításra jut, hogy a jegyzékből hiányzik a leszerelésre vonatkozó kötelezettség, már pedig ez a háború megvetésének ég a béke biztosításának egyetlen hatásos eszköze. A bábom tilalmának formulázásához is egész sor klauzulát csatoltak, amelyeknek az a céljuk, hogy már eleve kizárjanak mindeu olyan elemet, ami a béke fentartásához való kötelességre valamennyiben is hasonlítana. A szovjetkormány mindeme meggondolások ellenére is kész arra, hogy a paktumot aláírja, amennyiben a paktum objektív módon a hatalmakra a közvélemény előtt mégis bizonyos kötelezettségeket ró és a szovjet- kormánynak ismételten lehetőséget nyújt arra, hogy a paktumban résztvevő valamennyi hatalomnak újból felvesse a leszerelés kérdését, amelynek megoldása az egyetlen hatékony garancia a jövő háborúinak elkerülésére. A. jegyzék azzal a kijelentéssel fejeződik be, hogy az orosz kormány, amint a paktum aláírásával járó formaságok befejeződtek, azonnal megteszi a megfelelő lépést a paktumhoz való csatlakozásra. Paris, szeptember 1. A Petit Párisién shanghaii jelentése szerint az amerikai konzul átadta Wang dr.-nak, a nankingi kormány külügyminiszterének a Kellogg-paktum egy példányát. Wang dr. kijelentette, hogy a minisztertanács fog a csatlakozás kérdésében határozni. A kínai sajtó véleménye szerint a meghívás egyúttal a kínai nacionalista kormány hivatalos elismerésének kifejezése. A' japán sajtónak ugyanez a véleménye. Lisszabon, szeptember 1. A külügyminiszter közölte az amerikai követtel, hogy Portugália csatlakozik a háboruellenes paktumhoz. Azoknak az államoknak száma, amelyek a paktumot már aláírták, vagy csatlakozásukat bejelentették, már 34-et tesz ki. Varsó, szeptember 1. A litván miniszter- tanács elhatározta, hogy legközelebb csatlakozik a Kellogg-féle háboruellenes paktumhoz. van benne és a népi élét mély talajából fa- kad, tehát őrök, mint maga a nép. Mutassunk rá. hogy a munka volt ennek a kultúrának leglényegesebb eleme, mondjuk el gyermekeinknek, hogy a Kazinczyak még a börtön sötétjében sem szűntek meg dolgozni, hogy a Zrínyiek tábortűz mellett olvasgatták Horatiusi és bátran hivatkozzunk arra, hogy a magyar kultúra pionírjai mindig a legnagyobb elismerést vívták ki a fcultur- niépek részéről. Ha a gyermekek azt hallják valahol, hogy Zrínyi, Petőfi, Madách nem voltak magyarok, tanítsuk meg őket, hogy igenis magyarok voltak, mert nem a vér teszi az embert egy nemzet tagjává, hanem a kultúra, amelynek emlőin nevelkedett. Veni S'aucte napján miniden magyar apa és anya tegyen szent fogadalmat, amely a pap Imájával szálljon égnek, hogy gyermekét a magyaT kultúra szeretőiében, megbecsülésében és a magyar kultúra jövőjének bitében neveli. Ha ez a fogadalom a lélek mélyéből szakad fel, ha a szülői munka komoly és elhatározott lesz, akkor nincs okunk a félelemre, nem kell amiatt aggódnunk, hogy gyermekeink nem értik meg apáik szellemét és .idegenül fognak érezni nemzeti művelődésünk elemei iránt. A másik kötelességünk az, hogy a gyermekeket a fokozott munka szere leiében kell felnevelnünk. A kisebbségi ifjúság nemzetiségének szörnyű handicapjével kerül ki az életbe és csak akkor tudja megáll ani a helyét, ha jóval többet tud, jóval többet dolgozik, mint mások. Ma a magyar társadalomnak le kell szoknia arról, ami a .múltban is hibája volt, le kell mondania arról, hogy gyermekeiből „hivatalnok urakat", nyomorgó latájnereket neveljen. Sokszor elmondottuk, hogy nemzeti életünk nagy nyereségét fogja jelenteni, ha érettségizett, diplomás kereskedőink, iparosaink, üzemvezetőink lesznek. Most az élet kényszerít arra, hogy a jövőben így legyen. Ami régen kuriózum volt, amiről hasábokat írtak a lapéi:, az intelligens kézműves ember típusa, legyen az most a magyar élet ideálja. A középkor elejének ideálja az aszkéta, a későbbi időké az udtvarttovő lovag volt, legyen a rp agyar élet .ideálja az a dán Pöld- mivelö, akinek szobájában a nemzeti irodalom remekeinek könyvtára áll, az az amerikai gyári,munkás, aki nehéz fizikai munkájának elvégzése után megmossa kezét és elmegy valamelyik továbbképző egyetem padjai közé. Romantikus világban éltünk a múltban, az élet kegyetlen ridegséggel ébresztett a valóságra, ismerjük fel hát ennek’ az életnek követelményét .és ne féljünk az uj ideáltól, az amerikanizmus típusától. Maroknyi népek példája mutatja, hogy a nemzeti nagysághoz nem szükséges az óriási lé- lek szám és a holland, dán, norvég, svéd nép ötmilliós 1 énekszámával a szellemi és anyagi kultúrában is vitte annyira, mint sok nagy nemzet. A költő látnoki mondása beteljesedett, végigvágott rajtunk az élet kegyetlen korbácsa. Fogadjuk meg parancsként azokat a szavait is, melyekben nemzeti köteles-é- günkké teszi, hogy éppen a sors csapásai alatt edzzük meg akaratunkat, neveljük önmagunkat és mutassuk meg a világnak, hogy vagyunk és leszünk, mert lenni akarunk. Vagyunk", mert dolgozunk — így értelmezzük a descartesi igét. f -------Na S sxámiNik 20 Mai Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, Á SzlovenSzkÓi és ruszinszkói ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága ÍL, Panská uhce negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: rynltáb™ 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadóévente 450, félévre 226, negyedévre 114, Főszerkesztő: pOLulKai napilapja Felelős szerkesztő- hivatal: Prága IL, Panská ul 12/IIL — Téka vonta 38 Ke. Ejryes szám ára 1*20 Ke DZURANYI LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA lefon:30311.-—Sürgönyeim: Hirlap, Praha
