Prágai Magyar Hirlap, 1928. augusztus (7. évfolyam, 173-198 / 1800-1825. szám)

1928-08-09 / 180. (1807.) szám

i. Kád »| UuMW WJn mával a rajnai terület kiürítésének kérdése milyen módon és milyen keretekben kerül­het tárgyalásra? Ezt a megbeszélést most Chamberlain betegsége és szabadságolása miatt el kell halasztani. A Daily News sze­rint Chamberlain nem marad novemberig távol hivatalától, hanem a politikai nehézsé­gek kiegyenlítése után mégiscsak réeztvesz a Kellogg-paktum aláírásán. Chamberlain orvosainak hivatalos bulle­tinje ezt a politikai magyarázatot látszik iga­zolni. Chamberlain az elmúlt héten minden nehézség és látható kimerültség nélkül mon­dotta el egyórás alsóházi beszédét. A közbe­kiáltásokra való feleleteiből is hiányzott az idegesség minden jele, ami pedig mindig je­lentkezni szokot nála, amikor idegeinek ki­merültsége vesz erőt rajta. Az időközben fel­lépett lázas bronchial-katarrus csak három napig szögezte ágyhoz Chamberlaint és nem viselhette meg az erős szervezetű, munkabíró embert olyan mértékben, hogy háromheti üdülés után ne vehessen részt a Kellogg-pak- tum ünnepélyes aláírásán. A német iparospárt meg akarja Arizni függetlenségét a munkaküzüsségen belül Prága, augusztus 8. A Sudetendeutsche Gewerbe- und Handelszeitung tegnapi szá­mában cikket irt Stenzel képviselő, a német iparospárt vezetője az uj német politikai munkaközösségről. Stenzel többek között azt Írja, hogy a német iparospárt meg fogja őriz­ni önállóságát a közösség keretén belül s fen- tartja kapcsolatait a német agrárpárttal. Augusztus 16-ára összehívták a szociálpolitikai bizottságot Prága, augusztus 8. A szociálpolitikai bizottságot augusztus 16.-ára hívták egybe. Az ülés programján az alkalmazottak betegsé­gi, rokkantsági és aggkori biztositásárál szóló törvény novellájának a megváltoztatása, va­lamint a munkanélküli segélyhez való állami hozzájárulásról szóló törvény megváltoztatása szerepel. Tárgyalni fognak a magasabb állá­sa magánalkalmazottak nyugdijbizt osztásá­ról benyújtott kormányjavaslatról is. Anglia és Nanking megegyeztek a nankingi incidens ügyében London, augusztus 8. A Times pekingi levelezőjének jelentése szerint az Anglia és Nanking között megindult tárgyalások a nan­kingi Incidens likvidálására vonatkozólag már befejeződtek és a megegyezést a két kor­mány legközelebb aláírja. A megegyezés ugyanolyan alapon történt, mint ahogy Nan- kihg Amerikával intézte el az amerikai pol­gárokon Nankingban esett sérelmek ügyét. SPORT REGÉNY (22) Irta: SZÁNTÓ GYÖRGY — A repülések Davosra maradnak — mondta a rendező fanyar mosolyával. — A davosd havasok kulisszái kelljenek nekem. OtJt majd lehet oki jelűi. Itt tessék raiimikáz- •ni és tagiejtem. Száz-egyedik kép! Előre! És Adoré átölelte a fehér puli overes, szépfogu drámai hőst, akit egy meredély széléről kellett magával rántania. Amiint visszaérkeztek az ateiier elé, Tóni várta és már messziről ujságl'apot lo­bogtatott. AdOré kikapta kezéből. A B. Z. am Mittag sportrovatában azon­nal rátalált a vörös vonallal kijelölt cikkre: A német nehézsúlyú boxbajnokság. Mint hifiik, a baszk bika, Paolino, néhány hónapon bellii Berlinbe jön, hogy a német nehézsúlyú bajnokságért ringbe álljon. Ha a hir valónak bizonyul, a bajnoki óim védőjé­nek', Tóni Brehernek nehéz dolga lesz. Pao- íino technikai tudása korántsem haladja túl 3 jelenlegi német bajnokét, de legendás ere­je veszélyes eDlenMUé teszi még a tengeren­túli viszonylatokban is. Tomi Breher formá­járól hosszabb idő óta nincs értesülésünk, miután a kitűnő Champion külföldön tartóz­kodott. Adoré hisztérikusain felkacagott. — Hogyan? Egy sport rovat vezetőjének nincsen értesülése arról, hogy Ben Negr illőt készre csináltad? Akkor vezesse a vízállás- rovatot. irt Adoré iiból szaggatottan, erői!étel­ien kacagott. Berg fülelt, mint a vizsla. Ez nem Ado­ré csengő, egészséges, félédes kacaja volt, ezék az artikulátlan hangok minttoa egy is­A Slovák áüitőisgos hamisítása miatt a morva katolikusok Hlinka ellen fordultak Az olmiitzi Nasinec méltatlankodással visszautasttia Hlinka preraui beszédének a Slovákban megjelent szövegét — ..... durva, tudatos, büntetendő hazugság" Prága, augusztus 8. Tegnapi számunkban megírtuk, hogy Hlinkának a preraui katoli­kus gyűlésén mondott beszédét másképpen közölte a Lidové Noviny és csak a Slovák hír­adása nyomán egészítette ki azt, másképpen irta meg a Slovák és más tendenciával hozta Srámek lapja, a Lidové Listy. Most megszólal az olmützi Nasinec, a cseh néppárt morva szárnyának lapja, ameiy egyébként mindig közelebb állott Hlinkáékhoz, mint a L. L. és a következőket írja: „A preroviak, akik Hlinka András kép­viselőt meghívták ünnepségükre, igen tágra meresztik szemüket, ha elolvassák a Slovák referátumát. Különösen arra az állításra fog­ják mereszteni a szemüket, hogy meghívták Hllnkát és tapsoltak neki Srámek elleni op- pozicióból. hogy a meghívás oka a Srámek kompromisszumos és a katolicizmusra ártal­mas politikájával való elégedetlenség volt. Ha a Slovák referátumának az írója valóban azt hiszi, hogy ezekből az okokból hívták meg Hlinkát, hogy ezen okokból tapsoltak neki S barátságosan és szívélyesen fogadták, akkor nagy tévedésben van, ha csak azt, amit meg­irt, tudtosan nem irta-e, szándékos misztifi- kálási tendenciával. S nekünk ngy tűnik, hogy ez az utóbbi az igaz, mert a Hlinka beszédéről irt referátumban ki­fejezett hazugságokat találunk. Azt, amit a Slovák mond, Hlinka nem mondotta. A Slovák egész referátumát méltatlanko- dás&al kell visszautasítani, mint durva, szándékos, tudatos s ezért annál bünte- tendőbb hazugságot. A Slovák be akarja csapni a hanákokat, de dobbal akart vere­bet fogni s ezért elárulta magát. Hlinka bizonyára leikéből szégycnli magát refe­rensének ezért a minősíthetetlen eljárá­sáért, aki ilyen becstelen eszközökkel, a hanákjaink jellemének a rovására akarja az összes szláv katolikusok vezérségéhez vezető útját egyengetni. Mit gondol tulajdonképpen ez az ember a mi hanákbeli Mákjainkról? Vagy azt hitte, hogy a hanákoknak zsákban macskát lehet el adni? Ha a nyilvánosságban olyan hírek ter­jedtek el, hogy a lidákok és a ludákok egye­sülni fognak s most arról Írnak, hogy Hlinka a lidákok táborának ellenzéki szárnyát elkap­ta, akkor az után, amit a Slovák elkövetett, az ajtóik még szorosabbra zárulnak". Ezek szerint tehát Hlinkáék alaposan nyélbeiitötték a „szlovák-morva katolikus egységet." Olyan jól megcsinálták, hogy soha­sem lesz semmi belőle!... És ezek után arra is kiváncsiak volnánk, hogy miket mondott tényleg Hlinka Prerauban? Mert Brünnben, Pozsonyban és Olmützben már-már vissz­hangja volt Hlinka Prerauban megeresztett stentori hangjának. szerepet játszott a fegyveres alakulatban. Gutfried. évekkel ezelőtt a volt aktív tisztek bécsi gyűlésén tiszti egyenruhában jelent meg, de azóta kerülte a köztársaság terüle­tét a coak most sikerült letartóztatni. A rendőrség számos tanút hallgatott ki, akik egyöntetűen vallották, hogy a „Für Sudetenland" lelfegyvervett Jár­őrei állandóan a* erdőkben cirkáltak. A letartóztatottak elfogadásuk alkalmá­ra! nem is tagadták államellenes Szel­ni eik ért. A meglehetősen valósrtojQítlenfii hangzó Őr- adás még azt is tartalmazza, hogy m Ölmütz melletti Grosswasserben feltartóztatták Jeseer német nemzeti szocialista szenátort éppen abban a pil­lanatban, amikor nagymennyiségű kom­promittáló anyagot vitt magával, ' ainely egy troppaui államvasuti „dac“4gaz- gatóság (?) létesítésére vonatkozott. A’ vizs­gálat erélyesen folyik, de a hatóságok a legnagyobb hallgatásba burkolóznak ered­ményei felől. Megbízható olmützi jelentés arrröl szá­mol be, hogy az egész szenzációé híradás a tízévé? irredenta-egyesül ette! ée a troppaui , ,dac“-i gazgatósággal a nyári uborka­szezon ártalmáé gyümölcse. A' két lap nem tesz egyebet, mint a forra­dalmi idők néhány epizódját, amelyeket már rég elfelejtettek az emberek, fölmele- giti s újból feltálalja olvasóinak, annak elle­nére, hogy már kilenc évvel ezelőtt jelent meg egy amneszfóaTendelefc, amely likvidál­ta ezeket az ügyeket. A híradás alapját az képezte, hogy a prágai rendőrigazgsatóság Két cseh lap „lerántja" a leplet egy német „hazaárulási" afférról kérdést intézett a* olmützi rendőrigaz- gatósághoz Gutfried kereskedő előéle­tére vonatkozólag, akj egy tekintélyes olmützi cseh nagykereskedőnek, Ko- rnőröknek a veje. Gotfricd még kilenc évvel ezelőtt eJköMÖ- zött a köztársaság területéről Németország­Mivel mulatoznak a cseh-német koalíció két pártiénak hiva­talos szócsövei? — Német „hazaárulókat" lepleznek le s kompromittálnak egy német szenátort — Egy tiz év előtti ügy felmelegitett uj feltálalása az uborkaszezónban Prága, augusztus 8. A Národíni Listy és a Reforma maá számában titokzatos és fe­lelte zavaros hazaárulási afférról számol be. Az idézett lapok szerint Északraorvaország és Szilézia német­lakta vidékein a hatóságok nyomára bukkantak egy nagyarányú hazaárulás­nak, amely már a forradalom óta folyik. Eszerint az olmützi rendőrség a prágai ha­tóságok ufcaöiitáaára nemrégiben bizalmas nyomozást indított s megállapította, hogy az északmorva és sziléziai németek az állam­fordulat óta titkos irredenta-egyesületet tar­tanak fenn „Für Sudetenland" néven. A nyomozás során letartóztatták Kontárok olmützi nagy- kereskedő vejét, Gutfried volt tisztet, aki a titkos egyesület főtitkára volt ée döntő ba e azóta is Mannheimbau éL Érdekes, hogy az uj „hazaárulási" af­fért, amelybe egy valóerinötlen dologgal kapcsolatban egy német szenátort lg bele­kevernek, éppen a oseh-német kormány­koalíció két pártjának a hivatalos szócsöve ereszti világgá, KASSAI SZERKESZTŐSÉGÜNK Ruman-utea 6. szám alatt megkezdte mű­ködését. A szerkesztőség telefonszáma 495. A Kassa körüli eseményekről a lap barátai délután 5-ig ezt a telefonszámot szíveskedjenek felhívni. Kassa társadalmi egyesületei, intézményei és hivatalai fenti kassai szerkesztőségünkbe szíves­kedjenek közleményeiket leadni. meretlen lényből törtök volna elő. De ami­kor Adoré újból megszólalt, már ismét a régi volt. — Itt készül valami ellened, Tóni. Hol­nap reggel tréningbe mész Sámsonnal. A la­pokhoz majd én megyek el. Úgy látszik, nem tudják, mi a kötelességük Németország bajnokával szemben. Majd én megtanítom őket! Győzni fogsz, Tóni! Győzni fogsz! Ez utóbbi felkiáltás már majdnem si­koltás volt. És a köréjük gyűlt statiszták, mühelyemberek látták, hogy Adoré világ­szép szemei szikráznak, rezgő orreimpái ki­tágulnak, mint nemes atrabs ménéi. Tóni hallgatott. És olyan csend volt, hogy o hulló hópelythek zizegése is hallat­szott. Mindenki léléfczetvisiszafojtva várt valamire. — Egy biztos — dörmögte végre Tóni. — Vagy győzök, vagy élve nem jövök ki a r ingből. Szavait újból csend követte. Aztán ha­talmas hurrá harsant fel, amelyet a falfelü­letek és domboldalak visszhangja ismételt meg. És e percben úgy álltak ott statiszták, munkások, rendezők, starok, operatőrök'és 'tervezők, mint egy ember: Németország. A feudális atavizmus, a harci dicsőség Tóni Breher matrózökleibe inkarnálódott. 18. — Soha sincsen ennek az Erdtheimnak egy eredeti ötlete — dörmögte Leonhard Braun, a kováoslegényböl lett író. — Van Donge.n már három évvel ezelőtt rendezte műtermében az első éjjeli vernissageot, mi németek csak most cammogunk utána.-- És ha az Érd Iliéim zsidó nem volna, még most sem cammognánk. E szavakat Berg mondta, éles, kellemet­len hangján. — Nos, tegyük félj, hogy nem onmmeg­ri ánk, Olyan jelentékenynek tartja ezt a groteszk ötletet, hogy a hiánya negatívum lenne ? — A délelőtti vernissageok hangulata kellemetlen — jelentette ki nyomatékkad a Tagblatt nagyhangú mükritikusa. — Az em­ber nem is reggelizhet nyugodtan, szivarról sző sem lehet. Azonkívül a vasárnap nem megfelelő. Ez a nap kiesik a normáílhangú­lát bői. így hétköznap és éjjel életesebb a dolog, revü után és kártya előtt. Nem mon­dom, kissé báli jellege és reklámize van, de ez nem baj. Elég a halott galériákból, transzponáljuk a művészetet egyre jobban az élet vérkeringésének — na, kép-síkjába, mondjuk. A fehér teremben valóban úgy éltek Fasendonck képei, mint még soha. Élőt őr­lettek végre a magányból, beszéltek, moso­lyogtak, énekeltek, csacsogtak, kérdeztek és feleltek a rájuk tapadó tekintetek füzében, hirt hoztak ismeretlen régiókból, ahová csak a festő tudott kivételes pillanatokban elbatolnii. Frakkos urak és estélyiruhás dámák csoportjai hullámzottak a teremben fel és alá. Itt lena.ii egyszerűen a bomtouhoz tarto­zott, szüksége*? önreklám volt mindenkinek, aki a pénzvilágban, társadalmi pozícióban, művészi beérkezettségben jelenteni akart valamit. Egynéhány kép keretén már ott fitye­gett a Pn'vateigentum von X. Y. felirat, másokon: angekauft von X. Y. És amint a cédulák szaporodtak, komoly és közismert müvásártök neveit jelezve, a napilapok és művészeti szemlék kiküldöttei már a ver- nissage első órájában megállapították a sikert. — Erdihe.iin orra ismét jól szimat olt — mondogatták. És nagyképűen sii-rögve- forogva az újonnan felfedezett művész kö­rül. igyekeztek képeket vagy grafikákat ki­csalni tőle. De Fasendonck szemében szomorúság, keskenyvégásu ajkán kesernyés mosoly ült. •Nem tudott későd sikerének örülni, fáradt­nak érezte magát és minden ikufárkod ást, ami körülötte nyüzsgött, mintha nagyon tá­volról nézett volna már, fanyar szájazzei, megfehérödett halántékkal. — Mit is keresek én itt? — kérdezte újból és újból. És műtermének szent magányosságára gondolt, olyan vágyódásisaJ, mint még soha­sem. Eddig fájt az elhagyatottság. Most pedig nregcsöni őrlőit a szép, divatos helyen fekvő, sűrűn látogatott műteremnek még a gondo­latától is és szeretett volna kiköpni. — Eh, mit akarok tehát? Magánosságra születtem és most fáj az elérhetetlen magá­nosság, a tülekedést akartam és már meg is roppantam az első úszó tempó után? Érezte, hogy egyszer számot kellene vetnie már önmagával, ez mindennél fonto­sabb. És révetegen bámult a semmibe, ami­kor a kiválasztottak kezeit szorongatták. Pillanatra egy falut is látott most, a felső Rajna mentén, úgy rémlett, a . szülő­faluja. A terem közepén fölhangzott Lin- denit egy bizarr fuvőskvartettje, melyet Érdibe im rokonnak talált Fasendonck pik- tu,rajával. A képek egyszerre megváltoztak. Némelyik elhalványodott, mások ellenben uj jelentőségeket nyertek. Magas, fehér alak állott njeg Fasen- donek előtt hermeliincapjébe burkolódzva: Adoré Ghinn. A festő mozdulatlanul bámulta. Mintha •ez a váratlan élmény megoldója lett volna k usza gondolata i nak. Aztán egyet villantak szürke farkassze- mei. A boxolót kereste a hermelinbe lépő mögött. De Adoré egyedül volt. (Folytattuk.) ve* u 1- ,T \ > f 4i •»*. v> . t rr t T

Next

/
Thumbnails
Contents