Prágai Magyar Hirlap, 1928. augusztus (7. évfolyam, 173-198 / 1800-1825. szám)

1928-08-08 / 179. (1806.) szám

AUgiiaAia* Ó, IUvXÚjL KöZÖASÖASrÁGT' . jppBr». npiirap | r ,■■■ ■■■ ...................................... A szlovenszköi gyári és kézműves kisipar részeifiefése az állami szállításoknál Irta: Ivánfy Géza )( ünrrári MLS« kombinált— Eisrárdai válo­gatott 3:1 (0:0). Játszották Ungvárott az UTK pályán. Ungvár végig fölényben volt A második félidő közepén Kisvárda levonult. A botrányt Wei- mann Elek kifogásolható bíráskodása és a kis- ▼árdaiak fegyelmezetlensége okozta. Szépszámú közönség. )( Németország— Ansitrilia női válogatott ten- niszmérkősése Kölnben az ausztráliai nők 8:3 arányú győzelmével végződött. )( A Sparta és Bohemians szombaton a Sparta pályán barátságos meccset vívnak. )( Magyarország II. vizipóló csapata Ausztria válogatott együttesét Bécsben 7:1 (4:0) arányban legyőzte. )( Bécs amatőr futballválogatottja Grácban a városi csapattól 5:0 arányban súlyos vereséget szenvedett )( Losonci AFC-Slávia komb.—SK Bratislava 3:2 (1:1). Losoncról jelentik: Losoncon a szezón egyik legszebb mérkőzése ment végbe vasárnap délután, amikor is a helyi kombinált megérdemelt győzelmet aratott Szlovenszkó bajnokcsapata fe­lett. A vendégcsapat tl-es révén szerzi meg a ve­zetést, de a félidő végén Plesko egyenlit. A máso­dik félidőben Pentka (komb.) 2:l-re szaporítja a gólok számát, mire Cambal kiegyenlít. Ezután a komb. állandó fölényben folyik a játék, s az utol­só percben Pleskő (komb.) beállítja a végered­ményt A Bratislavából Holly, Cambal, Uher, Sorai tűnt ki; a Komb.-ból Eszter, Pleskó és Schlei- cher II. Bíró: Bízik (Zólyom) helytelen Ítéleteivel különösen a kombináltat sújtotta. )( SK Bratislava—Zólyomi TC 4:1. Játszották szombaton Zólyomban. )( A besztercebányai Sl&via V. nemzetközi tenniszversenye a beérkezett nevezéseket tekint­ve, nagyszabásúnak Ígérkezik. Eddig a következő versenyzők jelezték biztosra jövetelüket: Buda­pestről Baumgarten Magda, Kehrling Béla, Ré- vav József, az Oláh házaspár. Prágából Macenauer, Malecsek, Soyka. Brünnből Rud's dr., Skrivanek dr., Kirs dr., Zamarejev, Stavelné éf Blanár Olga. Troppauból Fridetzkyné. — Szlóvenszkőról Nedba- Jek, Bulla, Gottesmann dr., Penhácsné, Kosztolyá- né, Kont Anny, Vidáné stb. — Az újonnan átala­kított sötétvörös ruganyos pályák igen jó karban vannak, úgyhogy élvezetes mérkőzésekre van ki­látás. Legújabb sportfcfinyvefc: Sportemberek nélkülözhetetlen kézikönyvei Dr. Maawnsdoh MiílbáOiy: Labdarúgás. A® dlanraffif spöiftmpő a njátaoik oly nagy niépiSHe<rü»éginie(k örvendő ifuitlbaDflisport teö/jes anyagát ifedJölledii e könyfviéibeöi. Iamieűibeíti a fulllhall teahnntójáit, tíkr- Détniefflétfe, aflütuálhis proíbiliémálit és nemzétíköcm vetr- eenjyiaaaihállyaiilt. (Negyven etredieftó fénykép- peiL) Fiiave: K 21.— Dr. Jacobi Rólam: Ping-poog játék. A többszörös bajnok tüaobes öaszefBogthaMw. a növöd ödlő allialbt ofly gjyrans flejltödtéeaeik toduBt pátngwpongmőL Is- meaibeöi a játék külBödböaó fogiásaiii, fegüödléBié*, közüli a sport eiredimlóny-tábíiáaalboikiait. és a h&va- talios vesrsmyistzábályaaitoíkal (Sráimoe fényüfléíp- pel éa szeffnMljbétíő ábtrával.) Fűzve: K 15.70 Molnár Géza: A kerékpározás kéaákonyre. A ke- rétopár fejlődését, a bajnokságok Sba/Sisattilkiá^álh, a különböző veaieenytiipuBoíkiaft, a kierélkpáirooájs teobniiikaA kérdéseiilt fogMíja miagábam az Hsamért epontiiiró áttéMntbetiően szerkesztett Saézjilköny- ve. (45 fényképpen és ábrávail.) Fűzve: K 26.— Kankovszky Artúr: A boxolás. Az ismert amaitőr- boxoló kimeri tő íklézliíkiöaiyive. Pontos ofcta/tós a tmémfünigmei, szakszer ü tamiáosoík a támadlásra és ■védieteeaásre, törbéanefti összefogfliaJMs, verseny- szsíbáilyok stb. (39 ólbrávak) Fűzve: K 32.50 Göncz Lajos: A tenniezjáték iskolája. Fűzve: 28.60 Gáspár Jenő: Atlétika. (Atk tnémíimg.) Füawe: 28.60 Kapható és megrendelhető: a Prágai Magyar Hírlap köuyvoszíályában Praha II., Panská ni. 12. ITT. Portó 4—6 K. RÁDIÓMŰSOR taammmamtKmmmmmamKSBmmamm CSÜTÖRTÖK PRÁGA: 11.00 Gramofon. — 12.05, 16.30, 17-00, 20.10 és 21.00 Hangverseny. — 18.00 Német előadás. ~ POZSONY: 18.00 és 20.00 Hangver­seny. — 19.35 Gramofon. — KASSA: 18.45 A sza­lontrió hangversenye. — BRÜNN: 12.15 Gramofon. — 18.10 Német előadás. — 19.00, 21.00 és 22.15 Hangverseny. — 20.10 A régi história, vígjáték. — 21.00 Az olimpiász hírei. — BUDAPEST: 9.30, 11.45, 13.00, 15.00 Hírek. — 12.00 Déli harangszó, utána zongora-hangverseny. — 17.00 Sz. Thoma Mária novellája: Zsuzsika. — 17.45 Magyari Imre cigányzenekara. — 19.45 Gyorsirási tanfolyam. — 20.25 Műsoros est. Szentiványi Kálmán, Acél Má­ria, Somody Pál, Szász 11a és Czobor Ernő rész­vételével — 22.00 Az olimpiád hírei, utána a Bachmann-ja^zband. — BÉCS: 11.00, 16.00 és 21.00 Zene. — ZÜRICH: 16.00 Zene. — 20.15 Operett Bernből. ~ BERLIN: 20 30 Berlini operettek, utána tánczene. — STUTTGART: 16.00 és 21.20 Zene. — BRESLAU: Ida Orloff szaval. — 21.00 Hangver­seny. — MÜNCHEN: 21.00 Schramel-zene. — LANGENBERG: 22.30 Hangverseny, tánczene. — KÖNIGSBERG: 20.05 Zenekari est: Mozart. — FRANKFURT: 20.15 Erőn felül, Björson B. drámá­ja, ezt követően katonazene. — RÓMA: 13.00. 17.30 Zene. — 21.00 Luxemburg grófja, operett. — MTLÁNÓ: 21.00 La Cerelenlola, Kosaim operája. NÁPOLY: 20.50 Nápolyi dalok. — ZÁGRÁB: 20.35 A Sidak kvartett, komikus operákból játszik. KATTOWTTZ és KRAKÓ: 20.15 Zene Varsóból. 22.30 Táncgefte. A csehszlovákiai ipari és kereskedelmi gazdasági életnek egyik legalaposabb isme­rője: Stodola Koráéi kamarai elnök pár év­vel ezelőtt egy olvasásra érdemes és legfel­sőbb intéző köreink számára igen is meg­szívlelendő tanulmányában mutat arra, hogy az állami beruházási közszállitási budgetnek évente több, mint 5 milliárd korona körül mozgó tételéből Szlovenszkó nem egészen 1%-át kapta. Most, amikor az 1929. évi állami költség- vetésről szivárognak ki hírek s néhány tár­cának budgetjét ismertetik — ugyan igen szűkszavúan — a lapok, nem lesz — úgy vé­lem — szükségtelen fáradság egy kissé mé­lyebben beletekinteni a múlt évi állami költ­ségvetésbe s annak egyes tételeiből levonni a szlovenszköi gazdasági, ipari és kereske­delmi életet legközelebbről érintő következ­tetéseket. Amint a lapok Írják, s a lapoknak ezirányu közléseihez az alapot a nagy köz- gazdasági érdekképviseletek adják, a múlt évi költségvetés terhén szerepelt közszállitások többmilliárdos összegéből Szlovenszkó összesen 5%-ot kapott. Mint­hogy a dologi kiadások összegét az éven- kint körülbelül 9 milliárd korona körül mozgó költségvetési főösszegből több éves átlagban 5 milliárdra tehetjük, a szlovenszköi részesedés tehát körülbelül 250 milliót tett ki a közszállitási, dologi kiadások részesedésénél. A szlovenszköi ipar és kereskedelemnek ily szerényen szereplő részeltetése igen is kirí­vóan beszél arról a protekcionizmusról, mely egész ipar- és kereskedelempolitikánkat át­hatja a történelmi országoknak — elismerjük — a világgazdaságban is illő erőt és terme­lési kapacitást reprezentáló ipara és keres­kedelme javára. A modern közgazdasági tudomány az ál­lamot is élő organizmusnak tartja és talán bátran mondhatjuk, hogy az állam egy hatal­mas gazdasági üzem, amelynek materiális és kulturforgalma tárja elénk a kollektív állam­életet élő egyedek gazdasági és kulturális helyzetét A rendelkezésemre álló 1927. évi állami budget igen sok és hasznos tanulságot szolgáltat arra vonatkozólag, hogy a 9.700 milliárd kiadással és 9.723 milliárd bevétel­lel dolgozó állami 'nagyüzem igazgatásának, valamint az állam üzletszerüleg vezetett üze­meinek 7.670 milliárd kiadással és 9.222 mil- liárddal szereplő üzemforgalma mit juttathat és mit juttat az állam egyes, közigazgatásilag és gazdaságilag elkülönített országai lakos­sága számára. Tekintettel arra, hogy Szlovenszkó ipara és kereskedelmének részeltetése képezi vizs­gálatunk tulajdonképpeni tárgyát, el fogunk tekinteni az állami kiadásokban szereplő személyi természetű (tisztviselői fizetések s hasonlók) tételektől, bár e tételeknek Szlo­venszkó iparát és kereskedelmét befolyásoló hatásáról is lenne megjegyeznivalónk. Az ál­lami költségvetésben fedezetet nyerő u. n. dologi kiadások, amelyek 5 milliárdos össze­get tesznek ki, nyújtanának alkalmat az igaz­ságos részeltetési kulcs biztosítására, mert a dologi természetű kiadásokban nyilvánul az ipar és kereskedelem foglalkoztatása és a keresetlehetőségek alkalma. Már az a körül­mény, hogy az állam centrális igazgatásának intézményei a történelmi országokban helye­ződtek el, olyan térelőnyt biztosit a történel­mi országoknak, amelyekkel a gazdasági konstrukciójában fejletlenebb Szlovenszkó erősen bandikapelve versenyezhetne csak. Az itt közölt számok sok kommentár nélkül is igazolhatják e reánk rézve szomorú követ­keztetésre alkalmas megállapítást. A minisztertanács 19 milliót, a parla­ment 4 milliót, a külügyminisztérium 34 mil­liót, a követségek és konzulátusok 27 milliót, a nemzetvédelmi minisztérium 775 milliót, a belügyminisztérium 109 milliót, az igazság­ügyminisztérium 61 milliót, az iskolaügyi mi­nisztérium 176 milliót, a földművelésügyi mi­nisztérium 144 milliót, az állami földhivatal 7 milliót, az ipari és kereskedelmi miniszté­rium 20 milliót, a közmunkaügyi miniszté­rium 538 milliót, a vasutügyi minisztérium 7 milliót, a közélelmezési minisztérium 5 mil­liót, a közegészségügyi minisztérium 69 mil­liót, a pénzügyminisztérium 86 milliót, az ál­lami sajtóiroda címén kimutatott 3 és félmil­liót és az állami beruházásokra fordított 536 milliót, az általános állami igazgatásra szánt közel 3 milliárdot kitevő dologi kiadások ja­varésze a történelmi országok iparának és kereskedelmének juttat gazdasági forgalmát és érthető hasznot, s lm hozzávesszük, hogy az állami üzemek, vállalatok 7 milliárd és 670 millió kiadási üzemköltséggel dolgoznak, könnyen beláthatóvá válik._ hogy e horribilis összegek milyen egészséges vérkeringést idézhetnének elő Szloven­szkó számára is, ha a különböző tárcák e dologi kiadásaiból a lélekszámma), adózási és egyéb állami közös tehervise­léssel arányos megosztás szerint Szloven­szkó a maga igazságos részét megkap­hatná. Miként láttuk, a kereskedelmi és ipari minisztérium igen szerény ibolyaként húzó­dik meg a nagyobbétvágyu tárcák mögött a maga 20 milliót kitévő dologi kiadásaival, amelyekhez számítandó 12 milliós személyi kiadások sem biztathatnak vérmes remény­ségekkel, hogy ebből a porszemnyi dotálás­ból a szlovenszköi ipar és kereskedelem túl­ságos nagy adag támogatást nyerhet. Egyéb­ként is nagy tévedés lenne az ipar és keres­kedelem feljavításának eszközét kizárólag a keresk. és iparügyi minisztérium budgetjé- vel elintézettnek hinni. Az ipar és kereske­delem nem a mesterséges injekciókkal él és virul, hanem a munkaalkalom lehetőségei­vel. No és hol adódik meg a munka-, kereseti alkalom Szlovenszkó számára, mikor a költ­ségvetés többmilliárdos dologi kiadásaiból Szlovenszkónak 5%-ot juttat a történelmi or­szágok ipara és kereskedelme, amely a ma­ma kedvencének előnyeivel és bátorságával metszi le irgalomból a szűkösen kimért s leg­feljebb a meghalást kitoló karéj gazdasági kenyeret a szegénynek éppen nem mondható államcsalád számára sütött cipóból. A csehszlovák állam összlakosságának K-ét teszi ki Szlovenszkó lakossága, lehet, sőt bizonyos, hogy gazdasági erejéhez mér­ten ez az országrész • a történelmi országok mögött nem marad el a közterhek viselésé­ben sem, szerénytelen és jogosulatlan lenne-e te­hát, ha Szlovenszkó részére minden álla­mi dologi kiadás, szállítás negyedrészét kérnénk? De a 25% és 5% között a való­ságban egy milliárd koronát meghaladó olyan különbség van, amelyet ipari és kereskedelmi leépitettségünkkel indo­kolni igen, de évekig nélkülözni egy egész országrész katasztrofális összeom­lásának veszélyé nélkül nem lehet Az egyes tárcák körébe eső szükségle­tek beszerzésénél alkalma lehetne a kor­mányzatnak szállítási alkalmakat nyújtani a szlovenszköi gyári és kézműves kisiparnak, a kereskedelemnek, melynek államgazdasági szerepét igen rosszul felfogott politikai ér­dekből bagatellizálni és sorsára hagyni, a vele foglalkozók százezreit egy még kitalá­lásra váró uj foglalkozási ágra való átórien- tálődásra utalni, lehet akadémikus téma, de konszolidációt teremtő eszköz soha és sehol. Az állami költségvetésben bőséges munka- alkalom kínálkozik a szlovenszköi kisipar majdnem minden kategóriája és foglalkozási ága számára, mert alig van olyan tárca, mely a dologi kiadásokban reprezentálődó ipari munkák tág területén ne adhatna minden járás iparossága részére kereseti, s a szak­képzett s ma jórészt napszámosmunkára kényszerítőit ipari munkásság részére kenye­ret biztosító muukaalkalmat, melyet nem ment meg számukra az a bizonyos 5%-os szállítási kedvezmény, amely Szlovenszkó számára eleddig vigasztaló, száraz, írott ma- laszt maradt csak, anélkül, hogy gyakorlati alkalmazása is a sivár ipari helyzeten radi­kálisan segíteni tudott volna. Nemzetközi növény olajipari kartell sneírveEé- *>e Myiilk az auitwenpeim piacon, amely em már a tevajssaafl -éiiteíkecfl'et viofüti, s azon a magyar olaj­ipari érdiejkefi'hség imégibiaottya is miegijeílént. — A leigtufólbibi íéntefcezflletein, aimdlyat Hollandiában tar- itoMialk miéig, kiimmdifiák a meraEetköai ofejiipar 6ze<r- veskedi égének ezükteégiesséigiét « gardákkal ezieun- beto. KüjTöaiböeő megállapodásokat fogadtak el, amelyek a repceezeraödések efleaáimolláBáTa és a repce tőzsdei ánhuöiiániziásiá'ra vonatkozik. A ike- íresdéit 'és kiiniáiliat arányosításával próbálják az ár­alakulást az idén ezabályozníi a világpiacon. A ruszinszkói állami erdőgazdaságok terme­lése. Ung várról jéiiemJtiük: Ruszrán&zkón eaikiéa ntég (kjét állalmi, fűrészt fognak föliállibami, mert az er- dőgazdáságöik termieltési kspacfM'sáit fokozná akar­ják. Eddig 100.000 kdlbméter fái itermelitek. és ezt a mennyiségiéit a kétiszeneiséne akarják ■ennéltoi. Az 1927 évi gyümölcs- és bortermelés ered­ménye Rift-zinszkóban. Unigvánrál jél'enlttilk: Aiz 1937-M sitaitiisffltiika adatai a követikezdk: 78.4Ö3 imiébermláfflS'a alimla 1)1.431.000 korona értékben; 10546 q körbe (2,493.000 kor.), 4261 q cseresznye (898.000) kor, 686 q iiweggiy (20-1.000 kor.). 39.397 q s&illvia (4,203.000 ikor.i, 035 q barack (183.000 kor.) 3930 q d'iió (1,891.000 kar.). 321 q ribizli 92,000 kor.), totót ö&Meisen 2:1 ’éls fél attiUfiiüó érüiékü gyümölcsöt, tertmieülíietk. 3083 hektárnyi _ feülülteben tornreliteik eaőlilőt és a hoc szüret eredm énye 43.671 hektoliter, fafcnjotnrosmrviá jfowi 11 óra * meeögasdaeá­gj numíkaidő. A xmeo5^asdaHágá munkiaMő ssabA- lyonijáról sokféllé javallatot itiertit s túlsó saocdalriírta álMspaat Voüthak iszwtótudtóeok; aktük soha sem jártaik még kint a földieken, és cneSc s 6 érne mun­kaidő bevezetése mellto&t kardoskodtok, nem tud­va, hogy es s mezőgazdasági munka itamtosneité- aéH flegma teljesen tehetetlen. Eaddéo. Orosaanraág (hüvattjatosan REabáiyazta a mesűgejzdlasági munka- íulőt, amiélAet jultiiua 1-ftfltt. saeptomíber 15-ög nept 11 óráiban áflllapiiboiU mieg a szovjet. A 8 órai rom- korijdó dok'tiniiruétr saahályai totót megbuktak egy ólyan urattam gyakorlabáíban, amelynél szocááTlis- itáibb aü'igfha ilehet Európában más álltam. Érdjetoes, hogy a rendelik ezéa féöieg az 5 anilllliitó főre rugó napszámos elemre terjed ki akiknek öótezésie BEtotén ant biaonyitíja, hogy a bér és a profilt ed- leni tóroot a túlad szocMázmuB maga Ás feltfüg- gieeztn — amikor munkaadóvá és „kizsákmárnyolö- vá" aflnfcul át, nüiat az árosa: szovjet ólllliam. 6.5 milb‘6 métermázaa többlet as uj magyar terméebeíslésv eredménye. JBndapeatrrőíl jelentük: A magyar fökimivéllésügyi miniKzflérinün most adett 'ki jelentést a vetés álHoanányárótt, amely az eüóretófedötit csépíliési rniuníkálatiok íkövebkeZtéhen [könnyebben ábtekiintheftő. E szerint (miliő méter- mázsában) buaa 24.35 (Karvaly 20.00), rozs 6.13 (5.68), árpa 5.87 (5.15), zab 3.27 (3.26), tengeri 12.07 (17.36), buirganya 14ÍV7 (120.04), cu'kon'dpa tl.lt (14.95X tóna 140.000, re® 150.000, ÓTjua 70.000, zab 20.000 raétenmáaöáivall több, miinlt ta­valy. As utódállamok uj jóradéktárgyalásai. Á ffieg- k&zélebbd nlapoklban meg fogják hafiánrami ez uibódóllűiajmiQÍk uj jiáradiékk'oaiífiereniciiiájániak terminu- eáit. Mikit ásmérelee, a római fárgyiaílások nem ve­zettek etredanlényna és ezért az utődlálllLaimolkmjalk a jóváltétélli ibiiaoitifíég ikompromisanuimos jarvajdatát nyujitottiák ált. A legközélebbi támgyaJláso'káit szep­temberben tartják meg Prágáiban vagy Bécs­iben. Eddigi ímegálliapodáiflok ezeritnt & plenáris ülést, októberben tartják meg Párifibaio. A kassai kereskedelmi és iparkamara közle­ményei. A pozsonyi országos biváltál 1928. augupz- tbus 1-én káiad/ta a ^Krayiimiakié Neviny pre Stoven- sko“ tíiimii 'lapnak eflső számát. M'egjieilieiniik min­den. hómp 1-én és 15-én. — Hirdetési dliij: eg^sz odaáll 300 iker., fél oldali 150, negyed, oldafl 75, egy sor 3 korona. Negyedévi birdeitiésnélL 5 száza - üéikioB, féléviméil 10 szánailékios és egéezéivin'éll! 20 százalékos e^ngedimény. (13988—28.). — A bécsi teilékkönyvek eddig rékonetínuálit. III. cseporltij'á/ra az ósznavétéllek f. é. aiugusZthus ihő 15-éig jelenittó- itiók be. Résziljeites fleM'ágosMia a kamaránál kap- tótó. ahól a MeMüönyvek wáimad is megteMnt- lietók. 14.204—28). Bolgár doliánytröszt. A boflgár dioMnyáirugiyá- rosok szövetsége értesitettbe a görög dlotónyáru- gyáros okát, hogy dohány br őszit alakáitását veibte tervbe. Az uj egj-ezségbe valamennyi 1928. juliius éleejién m'ár üzemiben volt boflgár ddhánygyár be- Jiéph'öt. A tröszt nemcsak az árpoTíüíJüká'i dmá- nyüihanii, de a bolgár deMnyárukercakedie£L‘e(m kor- üátozáBáü is tervbe vette A tnöezit 'tagiiaá líemion- danak arról a jogukról, hogy újabb fliődcokaifc nyis­sanak. lecraei szemben a tröszt tagjai minidiaBokkal a gyárakkal! szemben, akik vonakodnak az egyez­ménybe (beiépniil, élias .versenyt ‘fog imd'iitenii lés harcolni fog mindén újabb gyárailiapütáH e®en. ÉRTÉKTŐZSDE Szilárd a prágai értéktőzsde Prága, augusztus 7. A kulisszban élénk volt a kereslet és ezért szilárd irányzat mutatkozott mindenütt. As üzlet azonban igen nyugodt meder­ben folyt le. A bank- és beruházási piac tartott. Az ipari részvények piacán javultak: Budweisi sör és Nordbahn bon nők 40, Pozsonyi Kábel 22, Nordbahn és Csek-Morva 15, Cseh cukor 12, Kri- zsik 11, Skoda 8, Prágai vas, Aussigi finomító, Aussigi vegyi, Prágai malmok 5, Poldi 3 koroná­val. Gyengült: Cseh kereskedelmi és Solo 5, Horvát cukor 2 koronával. A bankpiacon Zsivno 3, Cseh eszkompte 1 koronával javult. Osztrák hi­tel 1 koronával gyengült. A beruházási piacon a 31-2 százalékos IV-ik 75, a 4 százalékos pót és Hadiszállítás 15, a beruházási-forgalmi 5 és Nép­szövetségi 21™ fillérrel javult.-f- A prágai devizapiacon Berlin 0.4. Brüsz- szel 0.1, Milánó 0.015, Páris 0.045 koronával ja­vult, Budapest 0.05, Bukarest 0.015, Zürich 0.025 koronával gyengült. + Változatlan a budapesti értéktőzsde. Kes- detheni az 'értékeik átlag javölfiatk. de ikésőbb (reáKi­zár! ókra a ©vereiségsikeit eiltvesszt-efíicik. Az árv'á.lno- izáe tsziik keretek közt mosgoiit. ,A tá'róériáinyzai bi­zakodó volt. -Egyes a csehszlovák távirati liiroda jeileatésébein neim fogdialit. 'értékiek közüö a Moflctájr 95, Ípiestezeaittiőriíniai .33, Réiszniéaiysör 154, Féltén 200 pengős árfalyamot. ént el. + Üzlettelen a bécsi értéktőzsde. A szűk üz­let. beiretóbeoí. AUlpme. Rliima és Sailjgiő niénrillieg ja- vufl't. A fcodiátíb'a.n tois érdeklödiéíi imiuíaókozotit osztrák alpári 'ériébeik 'iránt. Xemsokára nyiHiáá luilám etiaigin'áciió áílflit be. A tőzsde aueim volt egysé­ges inámyzáil'u és a forgaliom kii'cisi. + Gyengült a berlini értéktőzsde. A vasex­portpiacon 2 százalékkal emelkedtek az árfolya­mok, de nyitáskor a közönség nagyon tartózkodó volt. Ezért a tőzsde további folyamán az árfo­lyamok letöredeztek. A montánpnpirok 1—2. ká­liértékek 3—-5. villanypapirok 2—3, specialitások 4. a többi érték árfolyama 1—2 százalékkal gyen­gült. A pénzpiac változatlan.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents