Prágai Magyar Hirlap, 1928. augusztus (7. évfolyam, 173-198 / 1800-1825. szám)
1928-08-05 / 177. (1804.) szám
10 lf88 OTgiwrtai B, fairna^. n Saloator forrás nélkülözhetetlen, terhes és szoptató nőknél. Megakadályozza a gyakori rosszulléiet, fejleszti a magzat csont* képződését. A divathölgy — 1950-ben Rövid szoknya és hosszú hajvisetet — A sportoló nő a jövő asszonyának jellemző típusa — Montgomery Fiagg, a neves amerikai tervező érdekes nyilatkozata a jövő divatirányzat kialakulásáról A FRÁGAI MOZIK MŰSORA ADRIA: Bohton. (Emil Jannings.) FLÓRA: Mai lányok. (Billie Dove.j HVEZDA: Hat dinamittöltény. (Richard Dická JULIS: A világbajnoknő. (Lee Parry.) LIDO: Bécs, amint sir és kacag. LUCERNA: Mai lányok. (Billie Dove.) METRÓ: Aa „Arany Oroszlán" pikolója. OLYMPIC: Ab elveszett hajók szigete. SVET0Z0R: Scaramonche. (Alice Terry és Ramon Novarro.) T. Előíizetöink és Olvasóink figyelmébe! Magyar, olasz és lengyel vízumok, illőire utlovelek megho36zabbitáea végett méltó itassanak útleveleiket a Prágai Magyar Hírlap pozsonyi kiadóhivatalához, Bráti- lava, Gröszling-n. 36. L eámire beküldeni. A többi államokba szóló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Praha, II., Pánská 12. III. eszközli. — Gyémántmise. Rimaszombati tudósítónk jelenti: Bresztovszky István nyug. római katolikus plébános e napokban ünnepelte Várgodén pappá szentelésének hetvenedik évfordulóját. A jubilánst a gyémántul ise alkalmából paptársaii és régi hívei meleg szeretettel üdvözölték. — Major Imre komáromi apátplébáinos negyvenéves papi jubileuma. Kömlámoiinli Itudlösált'ánk je- üemltö: A Ikomiáiroma r. ikiaifc. aiutoinjóan egyházközség egyházi ledtnJöíki©: Miajteir Imire dir. ibléfliad c. apát, íklo- máirtomi plábános, unióst; Itlöfllflötlbe (be érdieimies éB iemedtalétayelklheai giaBdág papi mlüíködiételélnek megyve- mietílik léMfiorrtdhiIllőijájtL A Skíitviáíliő egyházi: ffléifiiu Kioimlá- romban végezte öisíkiodlááJfc, majd az teeziteoigptoii sze- imiiViáfnintim!hfl; (kertílH: léé ottlt Silmiar JlátrDOB tanöegpalí- tnáfe IBSB-böit Ezeúltteültle áMozőpappá. Gátra imltöVesdi, ieealto^omi-vii!zii\üirio(sá és éröeJkiuu'viájri káplán- feodáisa lután flloáinyiválrti plétbánDos Mellt, iafh)ol inlécm-eítí- ajlkju Mvetilnlek a sápi IkÖlltslélgiélri diStzeS Mooiltált építtetett s aJhldl ima líls öaiáilláJvlafl: lemlétaeizjnJek neá. Hmz- saabib ukbőtt tööfllbötöb a páiriklálnyi ptléfbláiniiáln mdlnit pOié- Ibáöos éB legyuitttal az esztergomi tírgalimaB möviérek leárnyMcodláijiánalk ígiaizgiaittőljia. Urnáéit Ihlilvltia meg a komáromi kaitoiiiiklub paltmouátus (közgytüíDéBle a tííszles komá'riomi pilléíbáinloféii áfflliáfetna, amelyen odyatn klilvádió lefllődJeíi miüklödllelk, tmlitnlt Meszllélniyti iGyiuffla 'Vtoilli! BEait- mlári piüspiök Maofliáltlh Gusztáv Károly Erdély apoB- teli leflikii püspöke. RtelndMtviiiili lértílemoöléirft már ISOCMblaln pápai itditkoB kalmalráBteá mevecfflélk Ildi, 1628-biein pedig Cseunödk JlátaJoB toeröegipirtiimláö az Appáidlbáizn. Boldog IMárgliltMófl; miervetzeftlt Ibélad dímzo- tes lap'áttBággalli Ittümltetite QdL Komáromlbain magyvoua- Eu tevékenysléigieit ffiejltetit ki az egyházi ételt rekotn- RbraáláEa ikörüíl) ‘lés áldozatos, maígy adlomálnyolkfcalli lürila íbe nevét mfitadiem kfetolMous kultiuiriáDte mOzga- Horniba. KerestttiüiMlllte a tatalmaB Szénit András egyház ne^taiuiráiMteáit, Ibieivlégiezite a terangok Ibe- BZeffzéBiémelk nagy müvét és az (egyház vagyoni! Ihiely- aeliét Pentítezfte. CVDibift a komáirOmi magyar kteszieönil- nárftuim reklöoira, sokait ffiánadoeiilk a tmlagyate papnfe- rvíeiliée éndOkélbm, most piédlig a komáiroimi kaibokkuB papság kör1 ében te nagy í)iBz)beleinielk: örvend, amlely- 00 mtiladlenképpem (érdemieö te piéDdlás élWIéniélll léé imiuto'káBBágánáfl: fogva. KOmáironnü ihliMei ragaszko'djó Btaerrefbe'tfbefl. könnyezik és a míev-ezerttes évfoirtinDón effihalm'oztálk Bzeneitieitiülk mind'en jieliéfvell. — Eljegyzés. Korsoh Lászüé, a Rima- muxány-Salkarján! Vasmű rt. pénztárnoka Rozsnyón eljegyezte Paujohly Rezső püspöki ©r-dóigazgató és neje leányát, Miagdá't. — A gömöri rel. egyházmegye vásárolja meg Rozsnyó-fürdőt. Riimalsizomlbalbi IbuldÓBiilfaőnJk j'eltenlti: A gömöri olefommálllus legykázmlegyie az tefflmiuíllt napokban; SzaUlóiöon; IteWtoitla meg lévii közgytüiUéBiéit, ameOlyem megjieöletojt IPálóczi-Gzi'ntoa Isöváln püispölk és Qjufliáics G'éza legyMzkefriüIIieiti gondnok töá. TOir- naiiliyay IZoHiiám legyMamegiyiei gonidinok ElefllkleB m'eg- nylilbó IbesZéde után. a közgyűlés a iroastnyód (Kirldlő miegviéfteBlénje kkéirdléis’óv'ell fdgiMlkOGOltlt. A noasnyói fürdőt ugyanis az legyefltetmieB kotovteUtuelk jóváta- gyátea tneffioiéniylélbeni a kon|vien)tl ie(Mteég — a jeflteU- Héviő legyMejkertüMi lelllnököfc — mór jdlflotttmáto meg- VáSáinollltálk. A kotolvielnilL WlMSen. azokban, a többség a vételit leszarvazfta b ligy eüleijitieftite. Az voll!t Ifiebát a (kérdés, ivaron leüeíjlUiHe az egyMzmiegyie te oZt az ügyet, avagy akattljarte azt maga az egyházmegye mlegszer'.ezmA, hogy afblbau a ttienvteziehb ánvaház Hé- ftesüű'h.'eibő tegyen? Az legyházik'eir'üllielt jiefllenllleivő elb- nökeli: Czrkkie löt Vám püspök éB (Lukács Géza ifő- golndtook, majd padiig cBáosy Gyulia mlBiszíilói HettkéBz fellöziőflalIláBaft Után és tjaVaBÖlaltafi aHapján a IközgyüflléB ölhaltáinozföa'i, hagy a kolnveut áiltad (eiUUaBiJtolÖt eszmét malgáévá itesziii, az ámvaházalt fleflláilDiltja és emenk déH- ^ riaiilm a rozsnyői /vateas SüirdJő épiiüeiW&otmplleociiimát megvéisánoílljia. Tiekiinlbves hogy az egyházmegyéinek lilyem Véitelllne alapja, uinics, egyhangúság elhailároz- ta a közgyüHiés, hogy a nemes délim gyüjtéBlt mén- ' disz, melyet azonuaS; megiindlit. A megiindUDt adalluo- : zás azoíiuai 41000 ikoiroina ÖBBzeget. eredményezett | a már pár nap dlőtlti ösezlegyüljliölllt (30000 InoirOnáto feliül. A papság és tadiltióság pedlilg önként köHellezr te magáit; aura, hogy 10 éven ált (flitoeitésémiek 2 Bzáza.- Bléikált Ifogija évemkinit a ueimiefi délllm álldioznli. IE ine^ írneiH írnegnyilÜallJkozáB nieim szómul: didslémellrie, diiicséirf. az maga magák mert ezzel bz lijnltéOTnléhy léte bíz- tofiiitva van. Az egyházmegye azonban, amidőn kir 1 kért fwjáit egyházfkíemünieib'jlnelk (hozzájámuniáBiá% egy- sZf’jrr-m'iinlt mS'gált az (inSiér/Jmlén.ytt ÖB feSöiiárnOtja, bz egyfiár/jkertilletflnek, IkJémv©, hölgy mendeSIjo ed! a lobbi egyfháromegyléklben n» a gyüijitéslt b az linlllézméinyt - - irrrinft er/yházkK-rtillkiifii ámvaházat veigye M b ahnalk vey/léB.-'h/.n « foriturláisábau a íŐlVtógyelellil jogot ' gyakuroSija, 1 [ Newyork, augusztus ©lej©. Mínd-eu jel arra vall, hogy az elkövetkezendő évtizedek során még a divatot is az Uj Világból fogják drányitaui. Ez a kijelentés ma talán még különösen hangzik, mert vitán felül áll, hogy a női divat különböző fantasztikus kreációit egyelőre Párásban vetik a köztudatba a szabóipar koronázatlan ■ fejedelmei. Nemsokára azonban elérkezhet az idő, amikor majd ezen a téren ás Amerikát illeti meg a döntő szó éts azok az érdé kas nyilatkozatok, amelyeket James Montgomery Fiagg, az ismertnevü amerikai dii- vatmüvész tett a 20. század női divatirányzatának .várható fejlődéséről, mindennél ékesebben bizonyítják, hogy a hudsonparti Bábel előreláthatóan fontos tényező le&z a divat további kialakításában? James Montgomery Fiagg, aki a napokban ,,magánkihallgaiáson“ fogadott fejedelmi előkelőséggel berendezett newyorki műtermében, az eredeti észrevételek egész sorát tette a modieirn nő típusának fejlődésére vonatkozóan. A mester elsősorban kijelentette, hogy meggyőződése szerint a hosszú szoknya divatja örök időikre letűnt. Hangsúlyozta ezenkívül, hogy lejárt a hosz- szu ujjak korszaka is, de legeredetibb kijelentése mégis az vo.lt, hogy a 20. század derekán — tehát 1950-ben a nők kivétel nélkül hosszú hajat fognak viselni! Az amerikai dlivatmüvész papárra vetett vázlatokkal kisérte előadását és beszélgetés közben karcsú alakú nőt (rajzolt a fogadóterem egyik falát betöltő kartonlapra. Az öltöztetést a cipőknél kezdte a művész, amelyek tervei szerint semmiben sem különböztek a ma is használatos kivágott női topánoktól. A meglepetés ott kezdődött, mikor Fiagg egészen valószínűtlen magasságban, jóval a térdek fölött jelölte meg az 1950-hen szereplő divathölgy ruhájának hosszúságát —- illetve rövidségét. — A ruhák tehát még sokkal rövideb- ibek lesznek? — vetettem közbe szerényen. — Feltétlenül — jelenítette ki ellentmondást nem tűrő hangon Mr. Fiagg. — A jövő asszonyának öltözködési stílusa a mai kor fiirdőr u hadivatjáh oz lesz hasonló, a különbség mindössze az lesz, hogy a karkötőiket a könyök fölött a felsőkaron és a bokán fogják viselni. — A jövő dUvatelveinek egyik legfontosabb tényezője az ujjatlan ruha lesz — folytatta tovább a művész. — Ezerkilenoszáz- öitvenlben minden lemberi. számítás szerint a sport fogja megadni a nők életének tartalmát. A sport és a cigaretta, amely nélkül a jövő kor nője szinte elképzelhetetlen. Tisztában kell lennünk azzal — mondotta tovább a mester —, hogy a nőknek eszük ágában sincs visszatérni a hosszú szoknya divatjához és a Viktória, királynő korabeli szépség- ideál egyszersmindenkorra túlélte magát. A nők alapjában véve őrülnek, hogy végre megszabadultak a fölösleges terhet jelentő hosszú szoknyáktól, amelyek a járásban akadályozták őket, ezenkívül pedig sűrű poTífellegciket kavartak fel az utcán. Azt az előjogot, amelyet a rövid szoknya jelent, már aligha fogják feladni a 20. század asszonyai. James Montgomery Fiagg villámgyors mozdulatokkal vetítette papírra az ulópiszti- kus díváikölgy alakját és tudomást sem vett arról, hogy köziben szöges ellentétbe került a párisi divatcégek egyelőre még fontos ©1- ' veivel. Amerikában semmi sem lehetetlen és ki tudja, nem követíkezik-e be tényleg egy idő, amikor Poiret, Paquin, Worth és Patou csillaga végképp lehanyatlik. — Még egy fontos körülmény egészíti ki a jövőbeli divathölgy megjelenését — hangoztatta Fiagg — és ez nem más, mint a hosszú haj! A bubi frizura ideje lejár és 1950-ben a hölgyek legnagyobb része ismét hatalmas hajkoroaával fog ékeskedni. Az amerikai szabómüvésznek ez a jóslata gondolkozóba ejtett bennünket! Kétségtelen, hogy a divat birodalmában nincs olyan fantasztikus ötlet, amely máról-holnapra nem válhat népszerűvé, de mindamellett mégis csak furcsa, hogy Plagg az elképzelhetetlenül megrövidült szoknya divatjának idejét harangozza be és a rövid hajviselet helyett ugyanakkor hosszú hajról regél, amikor pedig, a jelek szerint, a bubi- frizuradivatiról előreláthatólag nem egyhamar fognak lemondani a hölgyek. A beszélgetés végén hangoztatta Montgomery Fiagg, hogy ugyancsak nagy átalakulások várhatók a szépítő szerek terén. A különböző púderek és festőanyagok az amerikai szabómüvész nézete szerint még távolról sem elégítik ki a modem hölgy igényeit, viszont az sem lehetetlen, hogy 1950- ben a természetért rajongó sportladyk egyáltalán mellőzni fogják a púder és a rúzs használatát. Bizonyos, hogy Fiagg jóslatait majd csak a jövő igazolja. Egy körülménynek a bekövetkezése azonban mindenesetre való- szinünek látszik a század felének idején fel- 'tünő divathölgy megjelenésében. Ezerkiienc- százötvenben talán kevesebb lesz a divat- báb s a modern élet és a higiéna követelményeinek remélhetőleg megfelelőbben fognak öltözködni a hölgyek, mint a múltban. — Súlyos autószerencsétlenség Szerednyén. Szerednyei tudósítónk jelenti: A szerednyei országúton az elmúlt napokban féktörés következtében felborult egy autó, amelynek utasai többé- kevésbbé súlyosan mesebesültek. A sebesülteket Gill dr. szerendnyei orvos részesítette első segélyben. — Fogorvosi hir. Dr. Tandlich Piroska fogorvos Lucsenecen, Vasúti utca 6. szám alatt fogorvosi 'rendelőt nyitott. Rendel fogás szájbetegeknek d. e. 10—1-ig és d. u. 3—6-ig. — Idegrohamában levetette magát az emeletről. Dobsináről jelentik: Fuchs Heléne a dob- sinai állomásfőnök 16 éves leánya borzalmas szerencsétlenség áldozata lett a napokban. A fiatal nő álmában idegrohamot kapott és lázas állapotban kivetette magát az emeleti ablakból. Súlyos belső sérüléseket és zuzódásokat szenvedett, úgy hogy eszméletlen állapotban szállították be a rozs- nyói közkórházba. — Babos pozsonyi vizsgálóbírót Magyar Komáromban tiltott határátlépés miatt őrizetbe vették. Pozsonyi szerkesztőségünk telefonálja: Ma délelőtt Komáromból telefonértesítés jött a pozsonyi törvényszék elnöki irodájához, hogy Babos pozsonyi vizsgálóbi- : rót, aki vonaton átlépte Komáromnál a ma- , gyár határt, a magyar határrendőrség őrizetbe vette. Babos vizsgálóbíró, aki a napok- , bán kezdte meg nyári szabadságát, elkísérte magyarországi nyaralásra utazó feleségét Komáromig. Nem volt szándékában Magyar- országra menni és így útlevelét sem vette > magához. Szórakozottságból azonban a hatá- 1 ron nem szállt ki, hanem egész Magyar Komáromig utazott, ahol a magyar határrendőr- j ségi közegek az útlevél nélkül utazó vizsgáló- ■ bírót tiltott határátlépés miatt őrizetbe vették. Mint értesülünk, a csehszlovák halósá- gok megindították az akciót a vizsgálóbíró 11 szabdonbocsátása érdekében. i1 Svojsét beszámithatatkmnak nyilvánították Kassa, augusztus 4. Ez év januárjáhaaa egész Riuazinszkószert© óriási felhálborodádt keltett, amikor Svojse Ferencnek, a Csehszlovák Távirati Iroda vofot ungvári vezetőjének s a Podíkanpafské Hlasy elműt ungvári* 1 cseh hetilap 'nagyhatalmú fő«jerkesztőjének és tulajdonosának a bűnös üzelmedről lerántották a lepleit. Sovjse kisfiúkat és kislányokat csalt fel lakásába s ott a ilegszömyüibb’ orgiákat rendezte az ártatlan, gyermekekkel. Mintegy húsz esetben állapították meg, hogy Svojse kiskorúakat felhasznált beteges hajlamai kielégítésére. Svojsét a hatóságok a (botrány kipattanása után letartóztatták s vizsgálati fogságba helyezték. Később átszállították Kassára, ahol az állami elmegyógyintézetben vették elmeorvosi megfigyelés alá. Stuóhlik dr. (főorvos most adta ki véleményét, amelyben Svojsét beszámdthatatlan- nak s a társadalomra nézve közveszélyesnek nyilvánítja, aki tettedért nem Mefflős. Ezzel végződik egy egykor nagybeffolyásu embernek a karriérje^ aki egész Ruszdnszkó közéletére nagy kihatással volt. Jellemző, hogy a Podkarpatské Hlasy — a L. N. szerint — ma is Svojse tulajdonában van. — Meghalt Ed elsh eim - Gyulai Lipót gróf. 1 Budapestről jelentik: A magyar közéletnek , nagy gyásza van. Id. gróf Edelsheim-Gyuiáy ’ Lipót, a nemes emberbarát, a magyarországi gyermekvédelem legtevékenyebb és legtöbbet alkotó munkása, az Országos Gyermekvédő Liga megteremtője, 65 éves korában hosszas betegeskedés után Budapesten elhunyt. Az elhunyt magyar főurat tegnap temették el a Kerepesi-uti temető halottasiházából, ahonnan az elefánti családi sírboltba szállították. A 1 Gyermekvédő Liga nevében báró Radvánszky Béla búcsúztatta. Albrecht főherceg, a Liga kormányzó elnöke koszorút küldött az el- linuyt ravatalára. — Meghalt a modorfalvi tűzvész egyik áldozata. Nagyszombati tudósítónk jelenti: Jelentettük, hogy szerdára virradó éjjel borzalmas tűzvész pusztított a Nagyszombat melletti Modorfaluban. A tűzvész huszonegy családot tett hajléktalanná. A nagyszombati tűzoltók önfeláldozó munkával kimentették az égő házból Kollár Péter földművest és családját, akiket eszméletlen állapotukból a szamaritánusok még az éjszaka mligákhoz térítettek. Kollárék legkisebbik leányát, Kollár Máriát, azonban a hajnali órákban be kellett szállítani súlyos füstmérgezésével a nagyszombati kórházba. Az orvosi tudás azonban már nem segíthetett rajta e, a kisleány tegnap délután meghalt. — Halálozások. Néhai Palcső J. tanár özvegye, született Alexy Hermin 33 évig tartó özvegység után 82 éves korában aug. 2-án Késmárkon elhunyt. A megboldogult uriasszonyban özv. Moli- torisz Istvánná, szül Polcső Irén (Eperjes) és testvérei édesanyjukat gyászolják. A szombati temetésen a gyászoló család iránt impozáns részvét nyilvánult meg. — A vihnyei Kachelmann és Má- gocsy-Dietz családokat, súlyos veszteség érte. Kachelmann János, özv. Kachelmann Oszkárné szül. Mágocsy-Dietz Margit 15 éves fia, julius 31-én Budapesten súlyos szenvedés után meghalt. Az elhunytban Mágocsy-Dietz Sándor dr. egyetemi tanár és neje unokájukat, Kachelmann Károly és Judit pedig tesvérüket gyászolják. A megboldogult földi maradványait augusztus 2-án Budapesten a kerepesi-uti temető halottasházában áldották meg, s augusztus 4-én Vihnyén édesatyja mellé helyeztek örök nyugtatamra. — Odhitliiniszikiy György roasnyóii áll. öl MíioiM tamilíló 48 éves koráiban. bosszú Ibeltlegieskie'dlés ulbáin eilburnyit TüszWltőiili-iiek serlege klsértle rttoUsó aulljára. — WoHlk Bíéte, a rnajgy- 'saHaíbotsi paipdmgiytár 43 évtes tisztviselője Kassám (hirtelen eOlhumytfc. Temiötlésie Kassán mleölt végibe s ázom a gyár (tliSZtiikanán küViil 80 miumikáB te megjieleml. — Lelkes tömeg ünnepelte ax Angliából hazatért Rákosi Jenőt. Budapestről jelentik: Rákosi Jenő, aki tudvalevőleg három hétig vendége volt Londonban Roiher- m&re lordnak, csütörtök este érkezett vissza Budapestre. A keleti pályaudvaron hatalmas tömeg fogadta. Ott voltak az uíjságiró- egyesület és különböző társadalmi egyesületek Mildötteégei is. Amikor Rákosi leszállt a vonatról, a tömeg lelkesedése kereszt üllőidé a kordont, mindenki Rákosi Jenő közeiéibe akart férkőzni, mindenki látni akarta nagy útja után a 86 éves, örökifjú ujságiró- fejedelimet. Ivs Rákosi Jenő ott állt a hatalmas embergyürü közepém. Pompás színben van. Még csak halvány jele sem látható rajta a legkisebb fáradtságnak sem. A .meleg és őszinte lelkesedés láthatóan jólesett neki. Amikor felhangzott a szeretet teljes éljenzés, karjait széttárta *és úgy viszonozta a tömeg üdvözlését. A társadalmid egyesületek, illetőleg az ujságiróegyeváiletek nevében Vermes Béta és Sziklay János dr. mondott üdvözlő beszédet.