Prágai Magyar Hirlap, 1928. augusztus (7. évfolyam, 173-198 / 1800-1825. szám)

1928-08-04 / 176. (1803.) szám

1928 foltos \ 6 MBMB8 w Behounek: Jogosulattan fiaskóról beszélni, mert az expedíciónak igen nagy tudomá­nyos eredményei vannak A Prágai Magyar Hírlap munkatársának kopenhágai beszélgetése az északi jégvilágból visszatért cseh tudóssal Kopenhága. 1928. julius 29. Mire e sorok rendeltetési helyükre érkeznek, a világlapok mindent összeírtak már az interjúk­kal agyonzaklatott Behounek professzorról. Sző­kébb otthonában majd még az eddigieknél is na­gyobb részletességgel fogja élményeit, megfigye­léseit, talán már végleg kialakult Ítéletét is az Italia expedició lefolyásáról, a katasztrófa okai­ról s ami a világot legjobban érdekli, — a továb­biakról kifejteni* s igy merészség e sorok Írójának cikke számára még további érdeklődésre számí­tania. Teljes egy óra hosszat töltöttem vasárnap dél­után Behounek professzor társaságában s hall­gattam érdekes előadását, a bár nóvumot aligha lesz alkalmam Írhatni, a véletlen körülmények folytán, melyek között beszélgetésünk, illetve a professzor előadása lefolyt, cikkem fölé ezt a cí­met is jegyezhetném: „Megfigyelés egy interjúról" 8 ezzel a beharangozással aztán mégis hozzá merek a Behounek professzornál tett látogatásom megírásához fogni. A csehszlovák követséggel folytatott rövid te­lefonváltás kapcsán délután háromnegyed három órára főztük ki látogatásom idejét. A csehszlovák követség villája a városnak éppen az ellenkező részén fekszik, mint a legtöbb követségi palota. Villának nevezem, s nem palotának, mert árnyas kert közepén virággal befuttatott verandával kö­rülvett, nyaralónak is beillő, mosolygós, nagy, ké­nyelmes emeletes ház. Szerencsétlen szám alatt, il° igen szerencsés és egészséges helyen, a park- szerüleg kiépített Lindevej 13. száma alatt fek­szik. Külföldön nem szokatlan a bábeli nyelvka- varodás: csengetésemre a csehszlovák követség kapuját dán inas nyitja ki, a csehszlovák követ­ségi titkár 'magyar nyelven fogad, a benn lévő társaságnak németül, a később hozzánk telepe­dett csehszlovák követnek cseh nyelven mutat be, Behounek professzorral, aki, úgy vettem észre, előnyben részesíti az angolt, a németen kívül an­gol nyelven is beszéltünk, természetesen főleg az olaszokról folyt a szó, azonban a svédek szép ma­gatartása, s a norvégek elkeseredése is beszéd tárgyát képezte. A követ titkára a bécsi konzuli akadémiát vé­gezte, ott tanult meg annak idején oly kitünően magyarul, hogy a követség magyar vendégével saját anyanyelvén társaloghatott. Behounek és a német sajtó — Három nagy német lapnak a képviselői van­nak e percben a professzornál, ha végeztek, ren­delkezésére fog állani. Addig is szíveskedjék a kis szalonban helyet foglalni, — s a titkár a fo­gadóteremmel nyitott ajtóval összekötött szomszé­dos szobába vezet Az ajtó közvetlen közelében benne vagyok tulajdonképen a németek és Be­hounek professzor között folyó általános tárgyalás­ban, sőt feladatomat megkönnyíti, hogy Németor­szág legkompetensebb újságírói, köztük a „Frank­furter Zeitnng" híres Kean-je, s a „Vossische Zei­tung" jól ismert Vogl-ja adják fel Behounek pro­fesszornak a kérdéseket s addig is, mig majd rám kerül a sor, nekem csak jegyeznem kell. A helyzetnek olyan a képe, mintha három vizsgálóbíró venné kórül a professzort, akik seigornbbnál-srigorubb kér­déseket tesznek lel, s * vádlottnak felelnie kelL Ez már nem is in­terjú, da vallatás. Bámultam Behounek professzor végtelen nyu­galmát. önkéntelenül is feltámadható idegességét legyűrve a német ujságiróhatalmassagok minden, — néha már az indiszkréció határát súroló kér­déseire nyíltan, őszintén, minden kertelés nélkül felelt Beszélgetésük kiinduló pontját tulajdoaképen az képezte, hogy a németek téves híradás alapján, a professzornak egy olyan kijelentését óhajtolták tisztázni* amelyet a professzor sohasem telt meg. Behounek professzor ugyanis a német sajtó­nak az expedícióval foglalkozó kritikájára — az eredeti német szót idézem: — állítólag azt a kife­jezést használta, hogy „géméin". Nyugodtan írhatunk a dologról, hiszen az ügy tisztázva lett, s bebizonyosodott, hogy a professzor nem használta ezt a kifejezést, s csupán azt vette annak idején rossz néven a német kritikától, hogy határozottan nem vádolt ugyan, de a sorok között annál többet sejttetett. Kritikára minden­kinek joga van. Minden tévedés helyrehozható azonban, s ha kellő felvilágosítás után az illető belátja és elismeri, hogy tévedett, az ügy az uj ságiról lovagiasság szabályai alapján rendbe jön. — Mi volt a katasztrófa közvetlen oka? — icéir­lék továbbá a pntofewszoinhóíl a ltomét újság!inók. !B eh minek: Ulirtellefn gáTíVfSsizfewég, mhflyno Oec­entoni (Beült mMket fiigy'eillntefí'ié. Újságíró: A rtákiigyoitit ból'öimeig öklözte ? üehxviiriek: Azt. Ihi'tWem, irtom. Valószínűik1 g a fmoip«líV«nije<k -<jgy nielk/iipep iilit dűdalhtja 'lyuikaszUMíha ■ü'l n Oiégibaijó wövctel. JFaitiárnwoti.tlaíl ‘.t/,ómban, •rrrtm Imreit ifudmii. I ;xó0ró: Nrtbílte ittáíhoirmiolk javasoddá a Atobn- ®r**»T-moporr1. rabnak m'MKrM,? Behounek: Sőt 'inkább elletnie vofflt. Teitmléfezie­itlesem, tóltliOouB hell'yizeíübkbein mlilnldiantoitnlefk jogia vofllt élteibe tmegurenillésénől sarjait beflláfása BZerrimJt gondtosíkodinii. Újságíró: A Oraflaisabrófla bekövetkezése efllöltitii pílainpJMsbain felllllélífllefn tuba vol-te imiég a Itöghtejőnlaflí a vezető'? Behounek: Igen. Újságíró: Észrévétittélk, hogy Skaibasztróía eiíőtít á'iamlafki? Behounek: Emős szál ilánuadte meg a itegjhiajóit, feönüölbtelllüDi 40 imiébeamiyiiine a jlégjmleziő föfflöitit teflálilbolJt- toik a pbope'llllealt, hogy gyetngiiltöülk a zuhamM. Újságíró: Zappi megeenMlt ? Behounek: Bordazuizódláát szenvedte!. Újságíró: És Niobfflle DáJboira'ok? Behounek: Fejléln, toeZéln lés lábán sérül meg. Újságíró: Naigyiotn nossz/ull vtdllt? Behounek: Nagym. Nekem egy Ízben aaft iwohdJtla* hogy atzit htíSEfi, hogy meg fog. halni. Újságíró: iMlilétrit atom érkeaebt öüölkBM egy­szenn© Zappi ? Behounek; Sdvctkihoílmlbatn mjajnadlt, hogy átedjja MaWmigttieietn anyjának az emfliéktePgyakiaiii s ftfla utollteó óiriálilról szá‘m)o|lijoin be. Újságíró: ÉS Mlamiaino? Behounek: Nanvtüklbam íeOssztík, áüllMóiliag 40 ik>-. kos lázban. Magiam Ite fellkietriesteim a kórházban, bi­zony eUég rosszul volllt. Az ő dolgaik feltol aramban ijgleln kietvléssié vagyok ülnifioertmláflKBa. Újságíró: Az expediái]ónak van-ie todományos •érltlékü erdlentonye? Behounek: BölbétHenül nagy. Sok értékes anyagot aniegimienibátíbem. Újságíró: Miaíllmgreen után maradltak-e tel­jegyzésiek ? Behounek: Jegyzőkönyvét miegtallál'ham. Mettieo- Todióigjiiaíi s a poláris jiégivieaonyokiról szóló fölijiegy- zléSieli digíen éirlllé keséik. A magassági imépésetee s imagnielbiflíiuB nnieglliigyieülésekre vonatkozó jegyzetek azonban lelDveszJíietk. Újságíró: MniradiliaJk utána pritvát felljegiyzié­sek is? Behounek: Nem. Újságíró; Nobiflie tábornok vezetett-e naplóit? Behounek: Tudtamimail ueun. A hálnom mémieit csákhamuur búcsúzott, egy dán rádiiiósziakérbő maradit még1, s keserves szakfcéadlé- sekkoi faggatta tovább a professzort Ezek a ki- fieijiezéSek ragadtak a Süliembe: 25 watt, 33—46-os hullámhossz, intema-tional code. A bivatetos hádiilőnyeltv olasz voit magyao-ázte később Bethoumeík proiesszor, — /Uitlközbein s a 'Iíiings Bay bázis közeliiében óriás hasznát vettük a ládlilő- nalk, éilbbünk miegimienibéséméil a imiodiern ibeidhmüka e nagy viiíVmiányámak igein nagy szerep jutetlt. Rádió nélkül cl sem képzelhető egy poláris expedició. Okulva a tapasztalatokon, a jövőben természetesen még célszerűbben fogják kihasz­nálhatni a rádió előnyeit. — Milyen voült a jlég hátán a napi. beosztás? — A jléjg bálián 'bizony igen egyszerű léte primli- iffiiv étebét foOiybaibtlunik, — m'onjdtotblja mosőlyoigva a piroifcfsszoir. — EigyéDbiiilc az iidiőijárásl s javiltgabtiui;: a rádiót. Ez volt a dédelgetett., hiszen bőié vártuk szalbadiu­t lásunitoait, ő volt egyetmen remétnytünk, hogy a foül- I viliággal) mlég vaíllaha üS létrliinilkezlétebe (lléphessük. í (Mündlentesetre éOlelbnetvallióák álltak, mert iline, a ! jég hátán ís ■ meglétek.) Mobile és Malmgreesi NpbifBe Itábornioknólí a fliebeíbő llegtezebben. nyfiüa't- kozabt a professzor. — A tábornok nagy lelki ereje tartotta fenn mindnyájunkban a. lelket. Nagy kár szegény Jfalmgreenért, die hogy nekiindult annak m utolsó útnak, s elpusztnriásának is ő maga volt aas oka. Azonban mindvégig geaiítllietman módijára vnsellkedielbL MalknigmeeüiTiielk (küülönibeai kiélt igém. fionldos esebbem, a ffiéghaijóibanöibbelk lébekbenltáirttiáBára szükséges éüelb- mlitezerelkbeiszőrzéSéittílglköeZöinrnieitlbe az ©xp'edlildiiő. A lezuhanás uibátn ő ibalMllba m(eg a hóban azokat a •huist és csokoffiádjélt ItánfaUlmaiző ládáikat, tmjeOyekieft a iéghajj óbóil emieiikie'dlés CéHjából a vesaéQiy Itózeilledltié- re klidólbállbaík. S ő Hlötíbe az 'egyiefflen jjtegesmiedviéfi iüs, amtelynek ihusa azután bő Itíájpülálllélkfldaih szoilgáilt. ValdáSzembeneket léfcndektefllnli fogja: Malmgreen 12 milliméter fealiberü revolTcrével hét lépésről lőtte le a hatalmias állatot. Többször közeledtek jegesmedvék, ezek azon­ban nemi .embert akartak megtámadni, inkább az éHlellmJilkiéazILelt szagára vonzódlak a vörös sátorhoz. Eigytet Nobillle tábornok Tiltana kutyája ugatott eH a sátor mlellől. Titll különben 'erősen az ümmepepitek közzé tar- ‘tozotit s ^A hűséges luitíitársnak" fettlilráteBail gyönyörű •nj'akmvailöt kapoitf. A ,.Kárászán" szerepére vonatkozőHag a profesz- szor úgy nylilaltkozoiilt, hogy nélküle a jégtáblán maradtak biztosan elvesz­tek volnia. s a megmentettek eOsősorban meM s bátor repü­lőiének kötezöulh'elffifc élteitiülket. Netn volt fiaskó! — (Miiért mondliék, — kérdeztem továbbá a professzorit, — hogy az expedíció teljies fiaskóval vógraődÖW, hiszen ugy^e bár, fontos tudományon enedmétoyekeit (értek eH, s IbámmlilHy eajnálaitoe ás ^feilim'green és AmundSeuék eHH’teszilie, a tudom'álnyt mindig vértanuk vűWák öl!őbbne... — Igaza van, — váfflaszoíüba hevesen Belhöu­jogosulatlan a fiaskó elnevezés, mert ismé­telve hangsúlyozom, hogy az expedíciónak igenis nagy tudományos eredményei vannak, melyek nagyszerűen lesznek a jövőben érté- kesithetők. •Lesz alkalmam ezjekH'ől majd imiegfeflblő hblyien és időben bővebben is beszámollni. — AgymiSálrasötoitlttuk profeesacKi' ur s ágy most mJáfr csák egyet kérdezek: mi az oka, hogy Köpen- hágáiba értve], az expedlildó hazautazó tagjai eddigi haBUgaUátenkbóíIi kátvétkőzve, most m'ár JleHlliünő nyiUit)- sággtal btesz'éillnJefc, ujteágfirókalt fogadhatnak, inter- jukait adnak? — A mégam részérő1! mindig szabadon be- ataéőfb'ertttietm, éin senldlniek seim rügyök aílálrtenidelK'e. Az „Ttáhán" — lofyíMlta a professzor, — Nobillle tá­A hágai sakkotímpiász Hága, augusztius 3, Az olimpiászon pénteken a függő játszmáikat bonyolították le a az utolsóelőtti fordulót kezdték meg. A nemzetek versenyének csütörtök esti állását táblázatunk mutatja: borunk voDt mindnyájunk parancsnoka, elasakÉitva azonban az ItáliátóJ, szeimiédyemre nézve teljesein fiiggiellfllein vagyok. — A professzor ;ur ezeméteteiből eHbeMntvo azonban, — fűztem tovább a gtondoiMolfc, — ez ex- pedlteM itöbbi Itágjia is nyMaiíkozik ümlmáinm Nem-e a itlémyefc befflá)t!ás;áiniak tudihaitő ez be és hogy, — amiilnlt ezt :mláir az odlaisz köveit ur őexöeilllle!ndája előtt is bátor voi'litam mieigjiegyteizuji, — a 'közvélemény a haílögaHás okált niem lérttíi, sokam féHnemagyanázEák s iigy oélliuiálnyosabb a dolgokról nyüilllan beszétoí'? — Igfen* Ileíhleltsiégies, hogy ie® voflit iféVeezüve ed­dig a iflattdtlka s én is azt hiszem', — jegyezte meg. a im'őglgyőziődléte (mély (hangján IBehouheik pnoffiesz- szor, — hogy okosabb nyilitan táigyalnfi a djo%ofc- nőOi. Az igazság miimdíig egy, félreérteni azt nem lehet, a magyarázgafások azonban könnyen adhatnak igazságtalan kombinációkra, is aJlfaal- m»t. A haigajtást pedig a rosszakaralt, no meg: az ean- ibeni grjöngieség is szúvesien féHlremagyairáöz®. Búcsúzóul aZt káJvásiitam már csak a protfteez- szomak, hogy IliehéíiőDeg óvja meg az Isten tolfinik. újságíróktól, mlertt hiszen a java még csak mosl líövelkiezSk. A házigazda, a csehsztoAhk követ, névéivé je­gyezte meg: — ön jó péOtíával jár elől, meat nem fárasz- totta soiliálg pTOifesezorunkat, rá azonban, még nagy munka vár. # Wg%nézttem még a főpálya'iidVarrő'l való ito\’á,bbutazásiuka!t. FascáJsía üdvözlések, sok virág, ÜoOkes hanguJllat Kop.euhága fellóHegzettt: Hált letető, mindfen rendben főnért le. RÁDIÓMŰSOR N II II 2 !! Nemzetek: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 1 16 17 Össz. Hely. _______ I I lilll 1 Argentína___f- 1% 1 % _3_| J_ _2_ 2_ _1_ 3 1% ~\\/„ 2^ 3 _________ TI iiáüa___________2Já — 2_ 1J4 Uí lü J_ _L :iá 1% 2 !|%_____________ _3_ Hollandia_________1__1 IVz 2 1 1^2%_____________ _4_ Románia__________ 1 2yz y2 — 2 2fá2% Vz 2% 1 1 2% 3 0_____________ 5 D ánia________ _3_ 2% 1% _2_ _3_ 1 V?_ 3 ____2 4 2% 1 > . ' ■ |____ 6 S panyolország ^ lü _L _H Ü. 1 0 1 ^ 0 _7_| Ausztria _ _2_ _3_. _3_ 1% _3_ 3% _2................ %_ 3% 2% 1 3 1 __ 8 Magyarorszáig _3_ 3 3 3y2 3V2 4__2 — 3 3 3 2 2% _9_ S vájc I 2% 2% 1%........................... - 1 j/2 2 2 2 3 2% 2 2% _ 10 Franciaország _?L J?__1_____?___ 2% — 1% 1 2^2l3/2 2 2 2 11 Németország 2% 2% 3 _ __ 1 2 2% _ i 3 1 1 1 3___________ • 1 2 jj. s. a. _ iy?_2_j____________3y?2yz 2 3 3-2 12 2% 2 13 Lettország _ _2__________________3_ g Í% 2 1% 1 2-2 1 13 14 kengyel ország __ _____ 2 4 iy2 í 1 2U2 3 3 2 21/2j2'/,| 15 j Belgium 1J4I 0 3 3 1 1 % 2 3 2 3 iy? - 2 2yJ 16 Svódoi zág 21r, 1 1 % 3*4 12 2 2 3 V/l 3 1% 2 ­171 Csehszlovákia | k^lVj 4 3 4 | 3 iy,2y* 2 1 -2 | 1 |lJ/2 |-| j. VASÁRNAP: PRÁGA: 7.00 Ébresztő Karlsbadből. — 9.30 Templomi zene. 11.00 Sétahangverseny Podjebrád- ból. 12.00. 10.30, 21.00 és 22.20 Zene. 18.00 Német előadás. 19.00 Szlovenszkói est. 20.30 Az olimpiai játékok. 20.30 Kedélyes est. — POZSONY: 7.00. 11.00, 18.35. 21.00 és 22.20 Zene. 20.30 Vig est Prágából. — KASSA: 9.00 Istentisztelet a Dőm- ban. 18.45 Tánczene. — BRÜNN: 7.0Q, 9.30, 10.80, 12.00, 15.00 és 22.20 Zene. 11.00 Matiné. 18.00 Né­met dalest. 19.00 Szlovenszkói est. — BUDAPEST: 9.30, 11.45, 13.00 és 19.40 Hirek. 10-00 Református istentisztelet. 12.00 Harangszá, utána szimfőnikus zenekari hangverseny, vezényel Unger Ernő kar­nagy. 17,00 Az I. honvédzenekar hangversenye, vezényel Fricsay Richárd karnagy. 18.30 A Budai Dalárda férfi-karának hangversenye. 20.00 Verdi: Álarcosbál, operaelőadás a Stúdióból. 22.30 Az olimpiász hírei. 22.45 Károlyi Árpád cigányzene­kara Sporalits kávéházból. — BÉCS: 11.00 Szim­fonikus hangverseny. 16.00 Zene. 18.30 Kamara­zene. 20.30 Bajazzók, opera. 22.00 Salzburgi ün­nepi játékok. — ZÜRICH: 11.15, 12.30, 16.00 Ze­ne. 20.00 Menüetek és valcerek. — BERLIN: 6.30. 20.30 és 22.30 Szórakoztató és tánczene. — STUTT­GART: 15.30 és 22.20 Hangverseny. — LEIPZIG: 22.00 A bécsi filharmonikusok. — BRESLAü: 22.30 Tánczene. — MÜNCHEN, HAMBURG: 22.00 Szerenád. — LANGENBERG és KÖLN: 20.00 Ün­nepi hangverseny, utána szerenád és tánczene. — FRANKFURT: 22.30 Nelson revü. — RÓMA: 13.15. 17.00, 18.00 Hangverseny. 2L00 Szimfonikus hang­verseny. — MILÁNÓ: 20.50 La Cerelentoia, "Ros- siui operája. ■ NÁPOLY: 20.50 Könnyű olasz ze­ne. ZÁGRÁB: 11.30 Katonazene. 20.30 Zene. — KATTOW1TZ és KRAKKÓ: 20.15 Hangver­seny. 22.30 Tánezeip. - LONDON: 17.15 Bach: Kantáié. 22.30 Epilógus.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents