Prágai Magyar Hirlap, 1928. augusztus (7. évfolyam, 173-198 / 1800-1825. szám)
1928-08-03 / 175. (1802.) szám
«v«C( ja—o-ö wj ^/w-% KdZiUZDAiSAcr1 . Kassán teljesen megállt az ipari ás ...... . gaziasiii üst Az épifömunkások bérharca ötödik sete tart — Legyen sásé a sztrájknak! Kassa, julius végén. (Kassai szerkesztőségünktől.) Csak varázsütés nyomán támad olyan élénkség, mint aminőnek kora tavasszal tanúi lehettünk ebben a mi tespedő régi városunkban. Április végén megélénkültek az utcák és csaknem mindenütt volt legalább egy ház, amelyik előtt épitkezési állványokat tornyoztak föl a magasba. Az uj építkezések nagy száma szokatlan lendületet és mozgalmasságot varázsolt utcáinkra és ennek jótékony hatása az egész város életében hamarosan érezhetővé vált. Hiába, nem kis dolog az, amikor heti egymillió korona kerül munkabérekben kifizetésre. Nyomban meg lehetett álapitani azt is, hogy a kisipar helyzetét a legjobban a? épitkezési tevékenység határozza meg. Föllendülés, élénkség mutatkozott az építőiparral vonatkozásban álló iparágak mindegyikében. Alig néhány hétig tartott ez az ideális állapot, amely a közgazdasági helyzet, pillanatnyi javulásán felül a lakásviszonyok megváltozásának kedvező képével is elkápráztatta a nézőket, mikor egyszerre csak kitört a sztrájk és a varázslatnak egy csapással Vége lett. A legszebb időjárásban, amikor az építkezések befejezését és az uj épületek átadását semmi sem hátráltatta volna, olyan bérharc indult meg, amelynek jogosultságát hideg tárgyilagossággal senki sem állapíttatja meg. Kétségtelen tény az, hogy a munkaviszonyok rendezettségét a kollektiv szerződések biztosítják és kétségtelen az is, hogy a munkásság volt. az, amely heves harcok után a kollektiv szerződések elismerésére tudta birni a szociális törvényhozásokat. A kassai építőiparban ez a kollektív szerződés megvan és érvénye csak ez év végén jár le. Ez a kollektív szerződés biztosítja a munkások bérét és munkaidejét, egyúttal pedig stabil viszonyokat teremt a vállalkozók számára is, mert a kollektív szerződés alapján állva csinálják meg számvetéseiket, amikor egyes építkezések elnyeréséért pályáznak. A kassai épitőmunkások letértek a jog és a szerződéskötés szentségének útjáról, amikor az általuk elfogadott és aláirt szerződést most, a munkának biztató méretekben való megindulása közepén egyszerűen felrúgták. Elismerjük, hogy a munkásság és az épitőmunkások is még nem érték el azt az életstandardot, amely egy szociális államban kívánatos, de viszont tagadhatatlan, hogy a kollektiv szerződésben biztosított munkabérek nálunk magasabbak, mint bárhol Szlovenszkón és letagadhatatlan, hogy Pozsonyban és Zsolnán a megvívott bérharc után Í9 kisebb munkabérek vannak érvényben mint Kassán. Még csak a drágasággal sem lehet kellően indokolni a sztrájk kitörését. A viszonyok nem változtak meg olyan lényegesen, hogy a munkásság a kényszerhelyzettel védekezhetnék a szerződésszegés vádja ellenében. Ezt a sztrájkot nem lehet megindokolni semmivel, mert ez a bérharc tisztára a zsarolás jellegét viseli magán és hátterében rendbontó célzatú és „forradalmasító" kommunista tendenciák húzódnák meg. Sajnálatos, hogy igy van és igazán nem kapitalista érdekből, hanem a város összlakosságának jól felfogott érdeke szempontjából szögezzük le, hogy a munkásság jóvátehetetlen hibát követett el. amikor a kommunista agitátorok járószalagjára került. Mérhetetlen károk fenyegetik a város egész lakosságát. A nagy lendülettel megindult épitkezési mozgalom megtorpant, nagy kérdés, hogy az épülőfélben lévő házak idejére elkészülhetnek és igénybevehetik az adókedvezménynek azt a mértékét, amelynek reményében és amellyel számot vetve a telektulajdonosok rászánták magukat az építkezésre. E mellett a jó példa már kezdett ragadós lenni és júliusban újabb épitkezési engedélyeket készültek kivenni. A kitört sztrájk ezeket tökéletesen elriasztotta épitkezési szándékuktól és igy a lakásínség mai helyzetén aligha remélhetünk javulást. Még nagyobb az a kár. amit a sztrájk az építőiparral összefüggő iparágakban okoz. A cemenl-, téglagyártás megakadt, a fuvarosok munka nélkül vannak, a vaskereskedők nagy forgalma megcsappant. A heti egymillió korona munkabér elmaradását élénken megérzi a város egész kereskedelme. A legszebb idő máris elmúlt és ezt már behozni seimniképen sem lehet. De arra talán még van idő, hogy a józan belátás felülkerekedjen. Az épitővállalkozóktól nagyobb- arányu áldozatokat várni aligha lehet, hiszen tudjuk a legutóbbi hetek történetéből mint ellenőrizhető igazságot, azt. a tényt, hogy a nagy kon- kurroncia miatt olyan alacsony áron vállalták a munkákat, hogy azon alig lehet nyereségük. Teljességgel ki van tehát zárva az. hogy a munkabéreket a kiránt 20 százalékos mértékben emeljék, mert az egyet jelenténe a ráfizetéssel, Szeged vidékén 18 mázsás a búzatermés. Budapestről jelentik: A szegedvidéki termés olyan, hogy 1906 óta nem volt ilyen gabonahozam, s néhol az akkori rekordtermést is túlszárnyalja. — Szentiván községben (Torontói megye) tizennyolc mázsás a búza. Átír gban megállapítható, begy a Csanádi földeken 12—13 a békési földeken 11—12, Csongrádban 10—11 mázsa volt az eredmény holdanként. A rozs annál gyengébb. A szikes területeken abszolút rossz 6 alig jó féltermés várható átlagban. A hőség ártott r zabnak, s a szárazságot erősen sínyli a burgonya. A gyümölcsök közül barack kitűnő termést adott, úgyhogy exportálni tud Szegedvidéke egész jelentékeny mennyiséget. Alma, körte és dinnye is nagyon szépen fejlődik. A Nemzeti Bank julius havi kimutatása szerint a bankjegyforgalom 633 millióval 7344 millióra szaporodott, a váltóforgalom 22 millióval 146.5 millióra csökkent, a nemes fém készlet 13.000 koronával 1129 millióra csökkent, egyébb aktívák 52 millióval 512.6 millióra emelkedtek. A pasz- szivák 22 millióval 319 millióra csökkentek, a valutám arányszám 83.5%. Az aprópénzforg alom julius 31-én 264.070.855 korona. hiszen jól tudjuk, hogy az építkezőkre a munka- bértöbblet címén mutatkozó összegeket áthárítani nőm lehet. Látjuk ezt különösen az állami építkezéseknél, ahol olyan gyilkos volt a verseny, hogy a vállalkozók alig néhány százalékos haszon reményében készítették el kalkulációjukat, mig az állam jőelőre védekezett, mert a mostani pályázati feltételek szerint a sztrájkot nem ismeri el vis majornak, nemcsak a teljesítési határidő, de még a mnnkabéregységek tekintetében sem. Ilyen körümények között a vállalkozók igazán nem tehetnek semmit. Ezzel szemben a másik oldalon azt. látjuk, hogy megáll az élet az egész vonalon és nemcsak az építőipar hallgatott el, hanem úgyszólván a város egész ipara lassú haldoklásra van kárhoztatva, és a munkásság többi része, amely a sztrájkot nem akarta és nem idézte elő, szintén kenyér nélkül marad. Ettől a máris nagy károktól és a még tovább várható súlyos károsodásoktól meg kell menteni a munkásságot és az egész város lakosságát. Jól gondolják meg a munkások, hogy velük van a tömegek szimpátiája, de ezt köunyen elveszthetik, ha napfényre kerül az a tagadhatatlan igazság, hogy ennek a sztrájknak igazi jogalapja nincsen és csak magának a munkásságnak okoz mérhetetlen károkat. Ne felejtsék el, hogy szezeoi’mikasokról van szó, akik ha most. nem gyűjtenek és nem tesznek félre, téli időben igazán nem lesz aprítani valójuk. A sztrájkalap és a pártkassza soha som olt feneketlen. Ma még csurran-cseppen belőle, de holnap már végérvényesen kifogyhat. Mi lesz akkorc A sztrájkolők már most is a városi tanácshoz fordultak élelmezési .segélyért, ügy tudjuk, hogy a város meg is -szavazott e célra tízezer koronát. Nagyon szép, falán-túlságosan humánus gesztus volt ez a várostól. Hiszen ezt a tízezer koronát úgyszólván arra adta ki, hogy a sztrájk elmúlásával további hét-három milliós kár érje a Város gazdasági életét. De biztosra vesszük, hogy. a város ezt is csak egyszer tette meg. Kivezető ut csak egy van: visszatérés a becsületes munkához! Biztosra vesszük, hogy- a hatóságok közbenjölté- vel meg lehet találni azokat a feltételeket, amelyeknek betartása mellett egyik fél sem fogja veszélyeztetni gazdasági . vagy erkölcsi érdekeit, de ezzel szemben fel fogja virágoztatni az egész város pangó és haladó gazdasági életét. Elég volt a sztrájkból: az élet munkát és megélhetést követel! Még egyre tért s harc a mezőgazdasági szeszipar és az ipari szeszgyárak között Prága, augusztus 2. A szesztörvény által előirt kontingentál ás kérdése körül m ég ma is tart a harc a mezőgazdasági .szesztermelők és a szeszgyárosok között. A mezőgazdasági szeszgyárak azt kérik, hogy az idei kontingensből ők 500.000, a szeszipar 100.000 hl, engedélyezését kapják.. A javaslat erős visszhangra talált a szeszgyárosok körében, akik most már két hónapja teljes lendülettel harcolnak álláspontjukért s minden eszközzel le kívánják csökkenteni az agrárius mezőgazda- sági szeszipar igényét. Az elmúlt évben a köztársaság szesztermelése igy oszlott meg: A mezőgazdasági szeszégetők a termelés 85.26 százalékát, az ipari szeszgyárak 29.62 -százalékot, az élesztőgyárak 5.22 százalékot kaptak. A múlt évben a kormány engedékenységét azzal az argumentummal sikerült biztosítani a mezőgazdasági szesztermelés javára, hogy nagyon sok burgonya termett, melynek veszteségnélküli kitermelésére a racionális gazdaságpolitika miatt volt. szükség. Ez évben azonban ez az ok megszűnt, mert az esőhiány miatt a burgonyatermés gyengének ígérkezik b indokolatlan volna a mezőgazdasági szesz- d ipart a múlt évi támogatásban részesíteni, 1 már csak azért is, mert a kevésbé kedvezmé- 1 nyezett ipari szeszgyárak könnyebb terme- ' lesi lehetőséggel rendelkeznek az idén s mi- 1 vei kapacitásuk a háboruelöttá idők szabad c gyártási méreteihez varrnak szabva, semmi ( sem áll útjában annak, hogy az ipari szesz a < kontingensből nagyobb részt vállaljon. A szeszgyári ipari körökben most dolgoznak — * mint a PTTA jelenti — a mezőgazdasági * szeszipar 1925—26. évi statisztikáján, mely- ' bői ki akarják mutatni, hogy kereskedelmileg az állami gazdasági élet szempontjából j nem volt előnyős a mezőgazdasági szeszipar feltételnélküli támogatása. Az 1926—27-ben a belföldön 513.000 hl. szeszt adtak el a belföldi fogyasztásnak, mig a külföld osak 50.000 hektolitert exportált. A mai helyzet az, hogy a burgonya drágulása és hiánya miatt valószínűleg drága lesz a mezőgazdasági szeszgyárak termelése s végeredményben az ipari szeszgyárak -Lesznek kénytelenek kisegítem a mezőgazdasági szeszipart. A. két oldalon felhangzó számtalan érv közepette a kormány még mindig tanácstalanul áU a veszekedők között s egyre jobban közeleg az ideje a kontingens kivetésének, melyet a kormány a két szeszipari érdekelt torzsalkodása miatt — mint jelentettük is — most már csakis rendeleti utón fog szabályozni. (PTTA). Olcsóbb lesz a méz? Az idei méztermelés röl külön féJe jelentések számolnak be. A köztársaság egyes helyein gyengébb, másutt erősebb a termés. Az általános statisztika a múlt évinél nagyobb termésről emlékezik meg s ezért számolnak azzal, hogy a méz ára kissé esni fog annál is inkább, mivel a külföldi kereskedelem erős versenyzőként lépett fel a belföldön. Jugoszlávia n-em küt közvetlen szerződést Romániával sószükeégletének fedezésére. Bel érádból ijeBlemliifc: Az áWDam egyedáruság vezetősége ebben az évben nem szándékozik ItomémiiévaL közvetlen eaergőd'éseteet kötni a eéBsütoségOet fedezésére. Nyilváncs ári■ejtést, szándékoznak Mimi, amelyen mfiúdén -sőkáváteffi ország részit vehet . Az európai cukorrépabecslés. F. O. Lieht mag- deburgi statisztikus tegnap hozta nyilvánosságra az e havi európai cukorrépa termelésről összeállított statisztikáját, mely az egész európai termelésről megállapítja, hogy ez évben ugyanannyi termés ígérkezik mint 1927-ben. A júliusi eső- biány megakasztotta a répatermelés fejlődését. Az európai államok között csupán Belgium, Hollandia és Magyarország hoz ugyanannyi kontingenst a répaszezonra, mint. a múlt évben, a többi államokban mérsékeltebb menyiségeket termelnek. Mindazonáltal az egyes államok adatainak összegezéséből kiderül, hogy az idei év répahozama felér a múlt évi terméssel. Bértárgyalások a pozsonyi Apolló olajfinomító gyárban. Pozsonyból jelentik: Ma, csütörtökön kezdték meg az Apolló gyár vezetői és munkásai a bejelentett bértárgyalásokat. A munkások ugyanazt a béremelést kéri’.:, amelyet a vasszakma munkásai már megkaptak. Nagy fizetésképtelenség Hamburgban. Berlini távirat szerint a hamburgi J. Alexander cég fizetési nehézségekbe sodródott. A cég terhére a hamburgi tőzsdén nagy kényszereladásokat kellett lal- jesiteni, különösen dessaui gázrészvényekben. A német nagybankok csaknem 1.2 millió márka fedezetlen hitel erejéig vannak érdekelve a cégnél. A vasutügyi minisztérium 1929 évi költségvetése. A minisztertanács elfogadta az 1329 évre előterjesztett vasutügyi minisztériumi költségvetés tervezetét is. s mint a PTTA jelenti a oteliminare összege 4.613.009.750 K-ra rúg. — Az üzemi bevételek ezzel szemben 4.575.511.320 K-t fedeznek. 1928 évben a bevételek 4.575.511.320 K, a kiadások 4,414.220.050 K-bart voltak előirányozva, tehát az 1929 évre -198.689.700 K-val több kiadást vették fel a költségvetésbe. A növekvő kiadások és a bevételek azért mutatnak nagyobb tételeket az 1928 évinél, mert a vasutak üzeme s foglalkoztatása hunápról-hónapra emelkedik, aminek magyarázata a nagyarányú épitkezési mozgalom és az export fejlődése. Az 1929 évi beruházási költségvetés 331.590.000 korona, mintegy 30 millióval több mint a múlt évben. A költségvetés konstrukciója azonos az 1928 évi budgeí tételeivel. A beruházási költségek fedezete egyrészt az élőirányzott 155.999.000 korona bevételből, másrészt 175.000.000 korona forgalmi adóból való állami szolgáltatás, mely az adók 25% összegben 175.600.000 korona. A vasutügyi minisztérium belső költségvetése az 1929 évre 28.934.300 korona. A bevételeket is ily magasra emelték. A kiadások 1929-re 1.01 l.OÓO koronával alacsonyabbak, mint az elmúlt évben. Liszt- és gabonabehozatal junius hónapban. Az állami statisztikai hivatal tegnap este adta ki a kenyérmagvak és liszttermékek behozatáláról szóló junius havi kimutatást. Eszerint a behozatal a következő képen oszlik meg: Búza 137.452 q. (előző évben 572.998) rozs 26.614 (142.663), búzaliszt 101.598 (166.363), rozsliszt 33:68 (5:65), takarmányliszt 6 (455), árpakása és grisz 401 (351). Az előző évhez képest a liszttermékek behozatala lényegesen csökkent, amit már azzal is okolhatunk, hogy az importőrök számítanak a jó termésből eredő belföldi fedezetre. A behozatalból Hamburgra 'W.517, Magyarországra 36.156, Kanadára 13.438, Franciaországra 4710, Romániára 36.156 q esik. — Az első félévben buzabehozatal 152.749 tonna, rozs 68.425 tonna, liszttermékből 84.411 tonna volt. A Magyaórszágból való behozatal a kereskedelmi szerződés könnyítései folytán emelkedő tendenciát mutat. ÉRTÉBCT^XS^E Újra szilárdult a prágai értéktőzsde Prága, augusztus 2. A tőzsde tegnapi alaphang uiata a mai piaci forgalomra is átterjedt. Eleinte kis tartózkodás nyilvánult meg, mivel még nem érkeztek 'hirek az Angol bank bankráta emeléséről, azonban általában optimásztikusan Ítélik meg a helyzetet s azt hiszik, hogy nincs is meg a valószínűsége a külföldi tőzsdék diszkón te mielésének. A holnapi zárlat miatt már ma fedezeteket bonyolított le a kontremdn. A spekuláció mozgalma következtében az értékek javultak. A speciális értékek nagy keresletnek örvendtek, köztük az Apolló, Sellier, Berg és Hűtlen, Cesko-Moravska. Gd a t trend élésre az utolsó papír újra nagy árfólyannjavulást ért el. A kuliszpapirok közül Krizsik tört előre. A bankpiac nem változtatta árait s a beruházási piacon csekély változások voltak. Az ipari értékek közül Ceskpmoravska 100, Nord- bahn 40, Brüami sör, Első pilseni, Berg és Hűtlen 20, Apolló 19, Cseh keresk. 18, Dux- bodenbachii, Auszigi finomító, Sellier Maf- fendorfer 15, Cseh cukor 14, Gőzhajózási, Prágai. Malmok 10, Krizsik 9, Ringhoffer 6, Medika 5, Poldi és Skoda 3, Auszigi vegyi, Alpine 2 koronával javultak. Elleniben Bud- weiszi sör 65, Hernyeh -25, Sohamotte 20, Erősedre 15, Solo 10, M.arsohner és Réz 5 koronával estek. A bankpiacon Nacionaibank 20, Lánder 2 koronát vesztett, Bchnr. Eszkompt 2 koronát nyert. A bérinházási értékek közül a 3% 72-os négyes 25, a 4.5%-os négyes és 3. 4%-os pót 20 fillérrel estek, míg Kassai részvények 50, Csapatsz állítási 25, Prémium kölcsön 10 fillért nyertek. + HanguJatlan a.budapesti értéktőzsde. A mai piac ismét hangulatiam magatartással nyitott. Az üzlettelenség még k tegnap forgalomba került értékekre is átterjedt, de az árfolyamok nem változtak. A spekuláció berlini jobb hirekre fedezeteket bonyolított le, de csak nagyon kevés nyereséget számol el a tőzsde. Ritka volt az 1 százalékos árfolyamemelkedés.' A tőzsde magatartása zárlat felé egyenetlen. A zárlati tendencia hangulattalan. Egyes, a csehszlovák távirati iroda jelentésében nem szereplő értékek közül a Moktár 95, Részvénysör 154.85’ pengő árfolyamot értek el. + Szilárdult a bécsi értéktőzsde. A spekruládiő fedezeti üaleitieiiiveil ikjezdiődöüt « urnáit n váltás a holl- napii zárlatira valló t-eikdlniíielíliieíl, főleg tkiuiliilsez és kior- liáitiéritlékbiem. P'cildi csehszlovák tenesllel'lne s mélhiámy magyar papír budapesti keirteöleitlne ájrMyaimiáJt euréefiltie. Több niazitirállc papír Arámit lila, (közülük Wagner ntaámifc, raagyiobb érdeklődés nyillivánuült miéig. KwOát- éiitékiek közül, a eziáfülililátei, vegyi, vas, mromiHára és oiilkioinéiHtléikielk síziDáirdiuflltlr.ík. Járadéktpiiaic nyugodt. Miagáindiszikoml 6 lA %. + Szilárd a berlini tőzsde. A iiőoadie lanyha ihianajgruíllaitíbiain rayiiüiodlt az AirugCIohank máitlaieimíellléiaéltiől valló félelem fcöveílkefzítiébeaa. Azíoraklívül Am/erlilka ás drágította a ifiőasdelbLtieflleOíieit s ec Ikedviezöiölem be- nyomiást. gyakorolí. Anniikor a (tőzsde hiiinül veidbe, hogy az angol fant erősebb, andlnit a drallflár, a dinsz- ■kiomit tenfiáea ibair'áiüsálgioisina íarduilit. Az araveniikm rajbaeiroeiiléfet sem veitltléflc eauHlám ofliy tnagúikiuisam. Főleg a tnonjtiáaipapiiriolk Dinárat iflámadt nagyabb érdeklődés e •erősebb álriMyannj&vúMis kővetlkezíatt be. Poilypbom jól maratonit. Müfeélyemnéisavérayiefk 6—8 szá- zsaCléMoail eimielílkiedtielk. A tlcIbíM ántlékek átllag 2—3 szrázaGiélkoít jaivuilibak. Az iUiirátiózÉde LbEonyfaláiri. A devizák közül angol (torait 4.8565, dollár 4.1925. ÁRUTŐZSDE-f A prágai húspiacon eladásra került 133 birka 7—12, 1049 borjú 6•••10.50, 736 dlrb lengyel seb’lés 12.c0 -14, 15 fbigjyaistii'ici'.'í. szir&Ss 10.25 -10.50, 178 jugoszláv biaő 16.25 ...11.5C. 1369 niegyed •m-onha. a i nnanhalhius ikiilHóp 8.50 -13.56, a bimkahus 9—19.50, itiehránlhius 5—10 korona áuban. .Ezenknivüil eladtak 5000 kig. sziáiHommált 13—15 korona árban. r~ ' ~ v y vy * r.-.r, 'V A
