Prágai Magyar Hirlap, 1928. augusztus (7. évfolyam, 173-198 / 1800-1825. szám)

1928-08-31 / 198. (1825.) szám

8 toMfgM-MAGfrAR-HlRIiAB 1928 augusztus 81, pfratgft. "ÜIRE.K __ Aug usztus Péntek A PRÁGAI MOZIK MŰSORA ADRIA: A filozófus Mája. (Belföldi film.) FLÓRA: Az arany Nyugat rózsája. HVEZDA: A filozófus Mája. (V. Neubauer regé­nye után.) JULTS: Párisban huncut a lány! LIDO: Cirkusz. (Charlie Chaplin.) LUCERNA: Az arany Nyugat rózsája. METRÓ: Az élet labirintusaiban. OLYMPIC: Üres zsebekkel a világ körül. 2-ik hét. SVETOZOR: Prága a lámpák fényében — Éj­félkor. (Norma Shearer.) RÉV JÓZSEF dr.s VISSZASÍRNI... Mi voltál nekem, hogy úgy szerettelek? A lelkem minden áldása talán? Az üdvösségem ntjelző-virága Virultál utam mindkét oldalán? Virág, virág! Az voltál nekem mégis, Virágos erdőn dalos madaram: Te adtad a hőt, mely élve tartott Te voltál az én virágos nyaram.... Életem most: elfoszlott nyári álom, Te voltál benne izzó napsugár, Ragyogott lelkem izzó napsütésben: Mert rásütöttél, rámosolyogtál. Most árnyék jön a hosszú nyári napra Alkonyban fürdik már a kék Gararn, —- Nem várhatok már többé napsütésre: Csak voltál az én csillogó nyaram ... Az voltál nékem: édes napsütésem S most elfakulva, elosont a nyár. Virágaimra rothadt hervadás les, Telkemre őszi dér csípése vár. Nem küzdhetek már, hogy megtartanálak. Rég elsodortak őszi bús szelek, — Hisz hervadt lomb közt, várva visszasírni Elmúlt nyarat már amúgy sem lehet... Léva, 1928 augusztus. ÜpSÜT. Előfizetőink és Olvasóink figyelmébe! “TRg, Magyar, olasz és lengyel vízumok, illet­ve útlevelek meghosszabbítása végett mél- tóztassanak útleveleiket a Prágai Magyar Hirlap pozsonyi kiadóhivatalához, Brati- slava, Grössz!ing-u. 36, I. címre bekül­deni. A többi államokba szóló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: SP^-Praha II., Panská ulice 12. III., eszközli.“íRS —• Elkobozták a Prágai Magyar Hírlapot. Lapunk tegnapi számát Koczot Gyula magyar nemzeti párti nemzetgyűlési képviselőnek az interparlamentáris unió berlini ülésén el­mondott beszéde néhány mondatának közlése miatt a prágai államügyészség elkoboztatta. Az elkobzás ellen felfolyamodással élünk. Az elkobzott számból ma reggel második kiadást adtunk ki. — Házasság. SzőUősi Györgyi és nagysomkuii Buda László dr., a Dunaposta főszerkesztője, a Prágai Magyar Hirlap budapesti szerkesztőségének munkatársa szeptember 4-én, kedden délután fái hétkor esküsznek Budapesten a városligeti Vajda - Hunyad várában levő úgynevezett Jáld-kápolná­London, augusztus vége. Az egész világsajtót hosszú időn át fog­lalkoztatta az a nagy légi manőver, amely augusztus 12-én kezdődött és négy napon át tartott London felett. Az elgondolás az volt, hogy ellenséges repülőraj támadja meg az angol fővárost, az elhárításra kirendelt repü­lőosztagok, fényszórók és ágyuk azonnal ak­cióba lépnek, — sikerül-e vájjon a támadást megállítani, mielőtt az nagyobb károkat okozna -a városban? Teljes száz órán át búgott London felett a repülőóriások mótorja és teljes száz óra hosszat éjjel-nappal folyt a nagy harc a leve­gőben. Csodálatos volt látni, amint a nehéz­kesebb mozgású, de ia nagy magasságban is félelmetes bombavetőgépék hosszú rajokban, néha S vagy Z alakban a város szive felé igyekeztek, miközben sokkal fürgébb és éle­sebb zugásu vadászgépek csoportja igyekezett őket útjukban megakadályozni. Éjszaka sem csendesedett a motorok lármája és a színjáté­kot csak érdekesebbé tette a tömérdek fény­szóró, amely minden irányból végigkutatta az eget és rendesen fel is fedezett egy-egy táma­dó gépet. Amikor a százórás manővert lefújták, az egész város ideges volt már, hiszen a lapok napról-napra hozták a jelentéseket. A jelen­tések szerint az angol légügyi minisztérium már az el­ső este áldozatul esett egy meglepő tá­madásnak cs ugyanakkor Chelsea külvá­rost rommá lőtték a támadók. A második napon Winsten Churchill há­zát, amely stratégia: támaszpont, már korán reggel lángba borította volna egy repülőraj­támadás. A negyedik éjszakán sikerült a lon­doni City ellen intézett támadás, amelyet így füstölgő romhalmazzá tett volna a bombák zá­pora és ugyanakkor a külvárosokat sikerré! támadta meg egy gázbombákat hajigáló osz­tag. Tizenkét órával a gyakorlat befejezése után megjelent a hivatalos jelentés, amely csodálatos őszinteséggel számolt be arról, hogy a résztvevő repülőgépek összesen 400.000 kilométernyi utat tettek meg a gyakorlat folyamán és a támadásokban 202 tonna robbanóanyagot sikerült Londonra le­dobni. Hangsúlyozta a jelentés, hogy az erős szél és szokatlanul sürü felhőzet a támadóknak kedvezett, akik igy 57 támadást hajtottak végre a város ellen és 39 esetben támadták meg őket odamenet, 37 esetben visszamenet. Csak kilenc esetben sikerült a támadó gépek­nek zavartalanul elérni Londont és zavar­talanul visszajutni kiindulási pontjukra. 151 támadó bombavetőgépet lőttek le a védőrepülőgépek, húszat pedig az elháritó- ágyuk, míg a védősereg 139 gépe lett harc- képtelenné. Kétségtelen, hegy ezek az adatok nagyon érdekesek, csak éppen az hiányzik belőlük, hogy a gyakorlatban hány repülőgép vett részt a támadók és hány a védők részéről. Mindenesetre feltűnő, hegy a védőrepülőgé­pek több mint 150 bombavető repülőgépet tettek ártalmatlanná, bár nem vitás, hogy a bombavetőgép eléri-e célját, vagy pedig a város fölött lelövik és igy a bombákkal együtt még egy lángoló gép is lezuhan London há­zaira. Nagy figyelmet keltett az a tény, hogy az elhárító ágyuk 20 repülőgépet tettek harcképtelenné, mert, mint ismeretes, a há­ború végén az volt a helyzet, hogy százezer támadó gép közül csak egyet tudtak az elhá­rító ágyuk elérni, a londoni hadgyakorlat tehát ennek az eddigi elhanyagolt fegyver­nemnek óriási fejlődéséről számol be. A Times a gyakorlattal foglalkozó cikké­ben kiemelte, hogy 57 támadás közül 18 za­vartalanul érte el Londont, tehát ez a 18 re­pülőosztag, ha visszafelé meg is támadták, el is pusztították volna, » elvégezhette feladatát és tetszés szerint bombát dobhatott volna Londonra. A gyakorlat bebizonyította, hogy komoly esetben a támadó repülőgépeknek elegendő mértékben sikerült céljuk elérése és ha nem is tudják végrehajtani az összes stratégiai pon­tok elpusztítását, a hatalmas főváros külvá­rosain messze tulhatolva pusztulást és rémü­letet terjeszthetnek Londonban, mert mód­jukban van robbanóanyagokat, tüztorpedókat és mérges gázokkal töltött bombákat ledobni, annak ellenére, hogy a riadókészülékek lán­colata tökéletesen ki van építve és igy jóval hamarabb jelzik a repülőgépek érkezését, mint azt a különleges segédeszközökkel föl nem szerelt emberi szem és fül észrevehetőé. Ez a hadgyakorlat bebizonyította, hogy mint a régi idők lovassága, a repülőgép elsősorban támadófegyver és hogy minden olyan repülőasztag, amely­ben elegendő támadókedv van, ha nagy vesz­teségek árán is, el tudja érni célját s le tudja dobni bombáit. És ami áll Londonra, fokozott mértékben áll minden más európai fővárosra. London közel van az ország határához és a csatorna oldalán nyolc olyan pont van, ahonnan 45 percnél rövidebb idő alatt eléri az angol fő­várost minden olyan repülőgép, amely 240 kilométeres sebességgel halad, sőt Folkesto- neból 25 perc, Newhavenből húsz peTc alatt Londonba ér az ilyen bombavető. Igaz, hogy az angol fővárost minden más európai met­ropolisnál jobban kiépített védőgyürü őrzi, ennek ellenére azonban a támadásokat kellő energiával el lehet Londonig vinni. London védtelen és már ezért is általános­sá vált az a meggyőződés, hogy meg kell aka­dályozni, hogy néhány órával az esetleges há­ború kitörése után a levegőből mérges gázok­kal pusztítsák el egymást a szembenálló fe­lek. A legutóbbi háború bebizonyította, hogy a hadviselő felek nem ismerik ezt a szót: nem szabad és minden szerződés sem tudja meg­akadályozni munkájukat. Szükség van tehát nemzetközi leszerelésre, még inkább a morá­lis leszerelésre, mert csak az emberiség álta­lános megvetése akadályozhatja meg háború esetén a kultúra legnagyobb kincseinek pusz­tulását. — Orosz hercegnő német egyetemi katedrán. Stuttgartból jelentik: A hohenheimi mezőgazda­sági iskola tanárnője Wrangé). Maliid bárónő a napokban tartja esküvőjét: Valídim Andronikov orosz herceggel, s belgrádi lakossal Wrangéi bá­rónő házassága után is megtartja egyetemi ka­tedráját Ez lesz az első eset, hogy német főisko­la katedráján orosz hercegnő tanít — Halálozás. Gökncbányáról jelenti tudósí­tónk: Gölnicbányán hosszas szenvedés után éle­tének 77-ik évében elhunyt Weidánger József bá­nya-igazgató neje, született Andrejosik írnia. A megboldogultban, akinek hűlt tetemét tegnap he­lyezték örök nyugalomra, Weidánger Géza buda­pesti táblabáró édesanyját, Stankay Farkas, a debreceni állami ipariskola nyugalmaz ott igazga­tója anyósát gyászolja. — Meghalt a Bohémia sportszerkesztője. Né­ró etz Alfréd, a Bohémia sportszerkeeztője ma bősz­em, kinoa szenvedés után 43 éves koráiban meg­halt Neinetz a szudétanénret (sporttársadaOmnak egyik legagálisaiblb tagija e iltt Prágáiban a német epori vezetője volt. Temetése szómba fon délután lesz, amelyen a CéAF testületileg vesz részt. — A francia kormány repülőgépet ajándéko­zott Afganisztán királyának. Kabulból (Afganisz­tán) jelentik: Weiser kapitány 450 lóerős repülő­gépével tegnap délután 4 óra 30 perckor leszállt. A repülőgépet a. francia, kormány küldte Afga­nisztán királyának ajándékba. We’ser kapitány Párából augusztus 10-én indult útnak és Rómán, Athénon, Ateppon és Teheránon ált érkezett Ka­bulba. összesen 7.500 kilométernyi utat tett meg. — Stinnes Hugó a vizsgálóbíró előtt. Berlin­ből jelentik: Ifj. Stinnes Hugó ma délelőtt jogta­nácsosa társaságában megjelent a moabiti tör­vényszék vizsgálóbírója előtt, hogy felvilágosítást adjon a legújabban leleplezett hadiköl.C3önpanama egypár olyan mozzanatáról, amelyek meglehetősen kellemetlenek reá nézve. A fiatal Stinnes magán­titkára Vaildov, aki erősen kompromittálva van a manipulációkban, azt vallotta, hogy a szükséges pénzt Stinnes Hugótól kapta. A vizsgálóbiró most azt a kérdésit igyekszik tisztázni, tudta-e Stinnes Hugó, milyen célra fordítja titkára a rendelkezé­sére bocsátott pénzösszegeket. —■ Nem állítanak fel mozit a kassá—prágai gyorsvonatokon. Kassai szerkesztőségünk telefo­nálja: A kassai vasutigazgatóság megcáfolja egyes esek lapoknak ama hírét, hogy a Kassa—Prága közötti gyorsvonatokon az étikezőkocsi mellé kap­csolt külön kocsiban mozielőadások tartására al­kalmas vagőnt állítanak be. — önmagát jelentette fel. Pozsonyi szerkesz­tőségünk telefonálja: Ma délelőtt megjelent a rendőrségen agy fiatalember. Előadta, hogy Mi­dből Károly állásnélküli pincér és arra kérte a rendőrséget, hogy tartóztassák le. Szencen kies alfa Kosaik Erzsébet építési sorsjegyét azzal az iirügv- gyel, hogy a sorsjegyet nagy nyereménnyel kihúz­ták. Ez természetesen nem volt igaz. A sorsjegyet azután 690 koronáért eladta. A pénzt elköltötte. Majd Pozsonyba jött, hogy állás után nézzen. Mi­után több napja nem evett, kérte a rendőrséget, hogy tartóztassa te, hogy legalább kosztja legyen. A fiatadembaa* őrizetbe vették. — Egy agg szerzetes öngyilkossága. Milánóból jelentik: Fra Salvatora sorsói szerzetes, aki mos­tanában töltötte be 93-ik életévét, rejtélyes mó­don és okokból önkezével vetett véget életének. A szerzetes már hónapok óta ágyban fekvő beteg volt, de midőn tegnap ápolója a cellába lépett, ágyát üresen találta. A kertben találták meg hol­tan, ahol egy fára felakasztotta magát. — Halállal végződött a tanoncok keresztelési1! tréfálja. Párából jelentik: Tragikusan végződött tinófa színhelye volt az elmúlt nap egy St. Nazariesi gyár udvara. A gyárban dolgozó fiatalkorú tanon- cok közé egy újonc érkezett, akit régi szokás sze­rint tréfásan meg akartak keresztelni. Ez a keresz­ted és abból áll, hogy az újoncot levetkőztetik éts testét különböző szimfü festékkel mázolják be. Ez­úttal azonban az uj tanomc minden erejéből véde­kezett és miközben társai a 'földhöz szorították, az egyikük tenyerével olyan szorosan kulcsolta át a tfiiiu nyakat, hogy beléje fojtotta a lélegzetét. Az előhívott orvos már csak a beállott halált konsta­tálhatta. — Primo de Rivera — moziszinósz. Madridból Írják: A spanyol kormány nagy nemzeti propa- j gamdafIliimet akar készíteni, melynek címe: Spa­nyolországért és a királyért. A film készítői, szí­nészei és rendezői a napokban ünnepélyes tanács­kozást tartottak, amelyen megjelent. Primo de Ri- vera is. Bejelentette, hogy a maga részéről ő Is fel fog lépni a filmben és személyesen játsza cl azt a részt, amikor a nemzeti diktatúra győzedel­meskedett Spanyolországban. Gentleman - csavargó London, augusztus. öbnegye d millió munkanélküli van Angliában? Az ám, ötnegyed-millió munkakerülő! Fogadok, hogy ebben a gyönyörű időben London környékén egy héten keresztül mindennap háromszor talál­hatnék munkátl „Rendben van, fogadjunk". Ez a párbeszédbe a Pali-Maliban, a londoni klubország főütőerében, egy előkelő klubban folyt le. Tíz shillingbe fogadtaik öt ellen, hogy az a gentleman, aki olyan kihívó önbizalommal beszél mint csavargó kudarcot fog vallani. Egy rosszmájú ember a fogadás fettételeit igy állapította meg: 1. Start nyomban a Haymarke Streetről, egy penny nélkül; 2. A gentlemannak naponta három étkezést kell, mindegyiket egy más munkaadónál megke­resnie és semmiesetre se szabad heti foglalkozást elfogadnia. 3. Készpénzt nem fogadhat el bér gyanánt, csakis a legsürgősebb szükségletek kielégítésére, mint amilyenek például tiszta gallér, borotválko­zás, fürdő. Ha munkát kér, akkor ezt, bármilyen, terhes is, el kel végeznie. Minden étkezésért és:: minden szolgálatért, amelyet igénybe vesz, akár kérik, akár nem, munkával kell‘fizetnie: az óra­bér egy shilling 6 pence. A gentleman-csavargó aláirta ezeket a feltéte­leket, felrohant a szobájába, levetette a szmoking­ját, egyszerű szövetruhát öltött, sietségében azon­ban megfeledkezett arról, hogy vékonytalpu lakk­cipőjét szolidabb lábbelivel cserélje fel. Így felké­szülve, jelent meg aztán lent a klubban társai közt, akik közül a rosszmájú, aki a feltételeket meg-' szerkesztette, nagylelkűen azt az engedményt tette neki, hogy ötshiüngest vehessen magához, nehogy, ha esetleg rendőr igazoltatja az országúton, mint vagyontalant letartóztassák. Felváltania azonban nem volt szabad az ötshillingest A rosszmájú em­ber nagylelkűségének valójában az volt az oka, hogy kísértésbe akarta hozni útközben a vállalko­zó klubtagot. A portás nagyot nézett, amikor csa­vargónak öltözve látta kijönni azt, aki szmoking­ban lépett volt be a klubba. Július egyik utolsó estéjién 9 órakor tehát a csavargó-kandidátus fedél nélkül pénz nélkül • munka nélkül állt a Heymarketstreetem Elhatá­rozta, hogy Franciaország felé tart Hogy miért, azt nem tudta. Az arravaló ut mindenesetre a kies Kentnek vezet és a Kenten átvezető ut a London bridgen vezet át. Jókedvűen nekiindult tehát és hajnali fél háromra Bostall Heatba érkezett. Már ekkorra nagyon feltörték a lábait a lakkcipői:, miért is ledőlt a puha pázsitra és nyomban elaludt. Reggel hétkor madárcsicsergés ébresztette fel. Nyomban útnak indult. Egy csavargó, akivel talál­kozott, megkérdezte tőle, hogy van-e pénze. Ke­véske ökölharc után, amelyben pihent erővel a gentleman győzött, a céhtárs úrtól udvariasan el­búcsúzott, majd egy közkutmál megmosakodott és úgy találta, hogy a dolog nagyon szépen indul. A fríistök azonban óriási problémaként ágas­kodott a gyomrában. Bexley Heathben munkát kért egy embertől, aki a kertjében dolgozott. Az ember a háta mögé mutatott, hogy ott munkát találhat, ha néhány ágat le akar vagdosni. Kisült, hogy a „néhány ág" valóságos őserdő voitt, de két óra alatt szépen meg voltak nyesegetve. Már az első félóra után früstökkel kínálták, de az utolsó római büszkén elutasította azzal, hogy előbb meg akarja keresni. Félltizig még öt kínálatot keltett visszauta­sítania. Ekkor azonban már kész volt a munkával és kapott egy fürdőt, egy borotvafcészüléket, két lágy tojást, pirított kenyeret, vajat, narancsizt és teát. Sose ízlett olyan jól a früstökje. Dehát el kellett hagyni a barátságos őserdőt, mert hiszen mindennap három munkaalkalmat kel­lett találnia. Délutánig aludt, aztán egy bérlőnél néhány deszkából ajtót kalapált össze. Aztán egy kis kutyát kellett megmosnia, majd némi fát fel­apróznia. Öt óra tájban megkereste az ebédjét, amely méltó folytatása volt az ízletes früstöknek. Datfordban egy kocsmába kopogtatott, amely­nek nagy istállója volt. Már örült neki, hogy talán a lovakat kell megkefélnáe, a kocsmáros azonban favágó munkát adott neki. Egy óra alatt felaprózta a fát, de amikor eljött a kocsmáros, kiderült, hogy azt a fát is széjjelvágfa, amelyből a kocsmáros hintalovat akart faragni a fiacskája számára. A gentleman-csavargó kijelentette, hogy vigasztalan, de a kocsmáros jól összeszidta. Kenyeret, sajtot, sört azonban kapott. Ezek voltak az első nap ese­ményei. A következő hét napon bizony sokszor nyúlt a zsebébe az öt shililnges után. Ha felváltotta volna, akkor nyomban elvesztette volna a fogadást. De ö állhatatos maradt és diadallal vonult vissza a klubjába. Mücsavargása ugyan nem bizonyított semmit; se a munkanélküliség mellett, se az el­len. Éppen csakhogy azt bizonyította be, hogy a csavargás bizonyos körülmények közt egész kelle­mes sport.-----------■mi ■ l 'JB » Az már baj — Doktor ur, kérem, mióta megnősül­tem, nincs semmi étvágyam. — Fogadjon egy jó szakácsnőt, barátom. De hiszen éppen. <*z a baj, hogy a sza­kácsnőmet vettem el feleségül. Kegyelet Feleség: Nem szégyenled magadat? Most temettük el a szegény mamát, és te már fütyür észel? Férj: Hát nem hallod? Gyás&'ndiulót fütyl^k ... r m _ — m ■ faiskola és kertészeti üzem, tulajdonos Czobor SljBiil iSSfo ™ Béla, Sarluíky-Kajsa ppa. Zbehy, z. Nitra. H) M w-ap* §|j ^gjg| Szállít gyümölcsfákat legjobb minőségben, minden fajtában ina--*"-1 ®s formában, úgyszintén díszcserjéket és évelő növényeket. ^—** Árjegyzék kívánatra ingyen és bérmentve. Háború esetén a hadviselő fővárosok sorsa menthetetlen A londoni nagy légi gyakorlatok bebizonyították, hogy minden fővárost órák alatt el lehet pusztítani

Next

/
Thumbnails
Contents